HU217756B - Eljárás és elrendezés információt hordozó adatátviteli jelek feldolgozására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás adatátviteli rendszer működtetésére, amelyrendszer információt hordozó adatátviteli jeleket továbbít kételőfizető (A, B) terminálja között. Az adatátviteli rendszerhezvirtuális központ (1) csatlakozik, ahol előre meghatározottadatforgalmi jeleket előre meghatározott módon megjelölnek, amegjelölt adatforgalmi jeleket a virtuális központhoz (1) irányítják,az előfizető terminálja segítségével a virtuális központban (1) azadatforgalmi jelekre vonatkozó vezérlőinformációt hoznak létre, avirtuális központban (1) a beérkező jeleket megvizsgálják avezérlőinformáció kinyerése céljából, és az adatforgalmi jeleket avezérlőinformáció függvényében előre meghatározott műveleteknek vetikalá. A találmány tárgya továbbá adatforgalmazó elrendezés, amely kételőfizető (A, B) között információt hordozó adatforgalmi jelekettovábbít, és az adatforgalmi jeleket a két előfizető (A, B) közötttovábbító adatforgalmazó hálózatot tartalmaz. Az adatforgalmazóhálózat az előfizetőtől kiinduló logikai lánc végén elhelyezettvirtuális központot (1) tartalmaz, amely előfizető-specifikustulajdonságok létesítésére vezérlőutasítások segítségévelprogramozhatóan van kialakítva. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás adatátviteli rendszer működtetésére, amely rendszer információt hordozó adatátviteli jeleket továbbít két előfizető (A, B) terminálja között. Az adatátviteli rendszerhez virtuális központ (1) csatlakozik, ahol előre meghatározott adatforgalmi jeleket előre meghatározott módon megjelölnek, a megjelölt adatforgalmi jeleket a virtuális központhoz (1) irányítják, az előfizető terminálja segítségével a virtuális központban (1) az adatforgalmi jelekre vonatkozó vezérlőinformációt hoznak létre, a virtuális központban (1) a beérkező jeleket megvizsgálják a vezérlőinformáció kinyerése céljából, és az adatforgalmi jeleket a vezérlőinformáció függvényében előre meghatározott műveleteknek vetik alá. A találmány tárgya továbbá adatforgalmazó elrendezés, amely két előfizető (A, B) között információt hordozó adatforgalmi jeleket továbbít, és az adatforgalmi jeleket a két előfizető (A, B) között továbbító adatforgalmazó hálózatot tartalmaz. Az adatforgalmazó hálózat az előfizetőtől kiinduló logikai lánc végén elhelyezett virtuális központot (1) tartalmaz, amely előfizető-specifikus tulajdonságok létesítésére vezérlőutasítások segítségével programozhatóan van kialakítva.

HU 217 756 B

A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 1 lap ábra)

HU 217 756 Β

A találmány tárgya egyrészt adatátviteli rendszerben információt hordozó adatátviteli jelek feldolgozásra, amelyben az adatátviteli jeleket két előfizető, nevezetesen A előfizető és B előfizető között továbbítjuk. A találmány tárgya továbbá elrendezés adatok átvitelére, amely információt hordozó adatátviteli jeleket továbbít két előfizető, nevezetesen A előfizető és B előfizető terminálja között, és amely elrendezés az adatátviteli jeleket a két előfizető között továbbító adatátviteli hálózatot tartalmaz.

Az ismert adatátviteli rendszerek adatátviteli jeleket továbbító adatátviteli hálózatot tartalmaznak, amelyben az adatátviteli jeleket két előfizető, nevezetesen A előfizető és B előfizető termináljai között továbbítja. Előfizetőn egy olyan fogyasztót értünk, aki igénybe veszi az adatátviteli hálózat szolgáltatásait. Az A előfizetőt előnyösen annak az előfizetőnek tekintjük, aki hívást kezdeményez, vagy például kívánságának megfelelően felhívja B előfizetőt, aki előnyösen az a fogyasztó, aki kapja a hívást. Általában véve az A előfizető az, akinek viselnie kell a kapcsolat során felhalmozódó költségeket.

A műszaki fejlődés során egyre növekszik a szolgáltatások általános szintjével kapcsolatos követelmény. Olyan szolgáltatásokra és jellegzetességekre van szükség, amelyek vezérelhetők, illetve hozzáférhetők a felhasználó saját terminálján keresztül, például annak érdekében, hogy egy folyamatban levő hívás közben egy másik előfizetőt is fel lehessen hívni, vagyis közbülső hívást lehessen kezdeményezni, vagy a hívást egy másik számú előfizetőhöz lehessen átadni, vagyis hívásátadásra legyen lehetőség, vagy meg lehessen válaszolni egy olyan hívást, amelyet egy másik terminálnak vagy alállomásnak szántak, amit hívásátvételnek vagy hívásmegválaszolásnak nevezünk. Kívánatos lehet meghatározott hívószámú előfizetőktől érkező hívások letiltása, vagyis a hívás kizárása vagy pedig más szolgáltatások. Ezek megoldására több különböző lehetőség van. Az ilyen szolgáltatások és jellegzetességek növelik a felhasználóra szabott szolgáltatások értékét, és ilyen szolgáltatásokat általában véve vállalatoknak nyújtanak. „Az egész világ az irodám” elképzelés megvalósításához ezeket a szolgáltatásokat és jellegzetességeket mobiltelefon-rendszerekhez is csatlakoztatni kell.

Jelenleg a fent említett járulékos szolgáltatásokat nyilvános telefonhálózatokon valósítják meg, amelyekhez több százezer előfizetői állomás csatlakozhat. Ilyen esetben a fenti cél elérésére hálózatra alapuló intelligens megoldásokat alkalmaznak, amilyet ismertet például az Alcatel Electrical Communication folyóirat 65. kötetének első száma „Intelligent Networks: Dedicated to Services” című cikke. Egy intelligens hálózat esetében lehetőség van arra például, hogy valamely hívást egy megadott hitelkártyaszámra számlázzanak le, egy hívó hívását egy el nem foglalt telefonszolgálatra lehet kapcsolni egy logikai lánc végén, amilyen például egy orvosi telefonszolgálat, ami ily módon a szolgáltatást használó személyhez képest egy másik városban vagy államban lehet. Az intelligens hálózatnak az a feladata, hogy automatikusan megtalálja azt a szabad telefont, amely a kért szolgáltatást nyújtja, amint az előfizető vezérlőparancsok segítségével, például kettős hangú, többfrekvenciás tárcsahang (DTMF) segítségével jelezte, hogy a kiválasztott szolgáltatáshoz kíván kapcsolódni. Az intelligens hálózat segítségével más hasonló szolgáltatások hozzáférhetővé válnak az előfizetők számára.

Az intelligens hálózatokkal megvalósított szolgáltatásokkal az a probléma, hogy nincsenek tekintettel az előfizetőre, vagyis nem előfizető-specifikusak. Az intelligens hálózatokkal megvalósított nyilvános kapcsolóközpontok tulajdonságai minden előfizető számára egyformák, és az előfizetők oly módon tudják használni őket, hogy az adatátviteli kapcsolat létesítése előtt, majd a kapcsolat felépülése után a szolgáltatás közben vezérlőutasításokat adnak ki. Ilyen nyilvános telefonközpont és intelligens hálózat esetében maga az előfizető nem tudja programozni ezeket a szolgáltatásokat és jellegzetességeket saját óhajának megfelelően. A jelenlegi hálózatok esetében az előfizető számára nincs lehetőség arra, hogy a nyilvános hálózatra kapcsolódó terminálján keresztül programozhassa az ilyen tulajdonságokat a saját kívánságának megfelelően, nem tudja programozni a hívásokat, hívástiltást, ami egyébként a nyilvános telefonközpont esetében megvalósítható lenne. Amikor valamelyik előfizető előfizető-specifikus szolgáltatást kíván, akkor arra kényszerül, hogy saját telefonközpontot szerezzen be, amely a hívásokat a nyilvános telefonhálózatra továbbítja, és amelyet az előfizető saját kívánságának megfelelően programozhat. Ezzel az a probléma, hogy a saját tulajdonú telefonközpont tőkét köt le, karbantartást igényel, gondoskodni kell elhelyezéséről, és gyakran fölösleges kellemetlenségeket vagy kényelmetlenséget okoz az előfizető számára.

A találmánnyal célunk az említett problémák kiküszöbölése, nevezetesen a találmánnyal célunk olyan megoldás kidolgozása, amely felhasználóbarát, gyors és egyszerű eljárást ad, továbbá egy olyan elrendezés kidolgozása, amely az előfizető kívánságának megfelelően alkalmas információt hordozó távközlési jelek vezérlésére és feldolgozására, amelyeket adatátviteli rendszeren kell továbbítani, amilyenek például a hívás felépítéséhez vagy létesítéséhez szükséges jelek.

Ezenfelül a találmánnyal célunk olyan virtuális kapcsolóközpont-rendszer kidolgozása, amely látszólag felhasználóspecifikus központként működik, de eközben a telefonközpont-szolgáltató felelős annak karbantartásáért és a berendezés üzemeltetéséért, és amely olyan szolgáltatásokat és funkciókat nyújt, amelyek lehetővé teszik a jelenlegi vállalati telefonközpontok funkcióinak helyettesítését.

A kitűzött cél elérésére a találmány értelmében eljárást dolgoztunk ki. Ennek értelmében az adatátviteli rendszerhez virtuális központ csatlakozik, ahol előre meghatározott adatforgalmi jeleket előre meghatározott módon megjelölünk, a megjelölt adatforgalmi jeleket a virtuális központhoz irányítjuk, az előfizető terminálja segítségével a virtuális központban az adatforgalmi jelekre vonatkozó vezérlőinformációt hozunk létre, a virtuális központban a beérkező jeleket megvizsgáljuk a vezérlőinformáció kinyerése céljából, és

HU 217 756 Β az adatforgalmi jeleket a vezérlőinformáció függvényében előre meghatározott műveleteknek vetjük alá.

A találmány szerinti eljárás során az információt hordozó adatátviteli jeleket két előfizető terminálja, tehát A előfizető és B előfizető terminálja között adatátviteli hálózaton át továbbítjuk. Az adatátviteli jel lehet digitálisan vagy analóg módon modulált akusztikus jel, amelynek segítségével létrehozható a két előfizető közötti kapcsolat, vagyis felépíthető a hívás. Az adatátviteli hálózat lehet analóg vagy digitális mobiltelefon-hálózat, nyilvános kapcsolt adatátviteli hálózat (PSDN), nyilvános kapcsolt telefonhálózat (PSTN) vagy hasonló. Terminálként használható mobil kommunikációs készülék, modem, telefon vagy hasonló. A találmány értelmében az adatátviteli hálózathoz virtuális központ csatlakozik, és előre meghatározott adatátviteli jeleket előre meghatározott módon megjelölünk. Az adatátviteli jeleket megjelölhetjük például az előfizető-azonosító egységben tárolt előfizetőre jellemző kódnak, a terminál sorozatszámának, hívószámának vagy bármilyen más, a terminálra és/vagy az előfizetőre jellemző egyedileg azonosítható számnak vagy kódnak a segítségével. Az adatátviteli jelek megjelölhetők továbbá hangfrekvenciás módszerrel, például DTMF- (dual tone multifrequency-) vagy MFT- (multifrequency tone-) módszerrel. Ezen túlmenően a találmány értelmében a megjelölt adatátviteli jeleket a virtuális központhoz továbbítjuk, és a virtuális központban az adatátviteli jelet vezérlőinformációval társítjuk. A virtuális központban a beérkező jeleket megvizsgáljuk annak érdekében, hogy vezérlőinformációt nyerjünk, majd az adatátviteli jeleket előre meghatározott műveleteknek vetjük alá annak megfelelően, amit a vezérlőinformáció meghatároz. Előnyösen a beérkező jeleket a virtuális központban folyamatosan figyeljük, aminek következtében az a kedvező helyzet áll elő, hogy az előfizetőnek semmilyen külön vezérlőutasítással nem kell jelzést adnia arra nézve, hogy igénybe kívánja venni a virtuális központ szolgáltatásait vagy tulajdonságait.

A találmány szerinti megoldás előnye a korábbi megoldásokhoz képest abban van, hogy alkalmazásával egyedi szolgáltatások válnak hozzáférhetővé és megvalósíthatóvá az adatátviteli hálózaton anélkül, hogy ehhez külön előfizetői központra lenne szükség.

A találmány szerinti megoldás további előnye az, hogy az előfizetőtől származó hívásokat intelligens módon lehet vezérelni azon szolgáltatásoknak és tulajdonságoknak megfelelően, amelyeket az előfizető kíván és saját maga módosít. Ezenfelül a találmány szerinti adatátviteli rendszer különösen egyszerű és könnyű az előfizető számára, és az előfizetőnek nem kell beruháznia a telefontechnikába, ami nagy valószínűség szerint gyorsan elavul.

A vezérlőinformációt előnyösen kombináljuk az adatforgalmi jelekkel, mégpedig oly módon, hogy a terminál segítségével vezérlőinformációt hordozó hangfrekvenciás jelet kombinálunk velük, amelyeket előnyösen DTMF- és/vagy MFT-technikával állítunk elő.

A találmány előnyös kiviteli alakja esetében a virtuális központhoz programozóegység van társítva a virtuális központ tulajdonságainak és/vagy funkcióinak megváltoztatásához; a virtuális központba a tulajdonságokra és/vagy funkciókra vonatkozó vezérlőutasításokat a programozóegység segítségével adjuk be, és a tulajdonságokat és/vagy funkciókat a virtuális központban tároljuk. A virtuális központhoz előnyösen egy másik berendezésből kapcsolatot építünk ki, és például kapcsolatot létesítünk az előfizető és a virtuális központot vezérlő számítógép között, ami által a kívánt funkciók a virtuális központban beprogramozhatok.

Az adatforgalmi jelek előnyösen előfizető-specifikusán vannak megjelölve, és az adatforgalmi jeleket előfizető-specifikus műveleteknek vetjük alá az előfizető-specifikus tulajdonságoknak és/vagy funkcióknak megfelelően, amelyeket a virtuális központ tárol. Egy ilyen eljárás révén a virtuális központ minden egyes használójának tulajdonságai a felhasználó szükségleteinek megfelelően testreszabhatók.

A találmány szerinti adatátviteli hálózat információt hordozó adatátviteli jeleket továbbít két előfizető, nevezetesen A előfizető és B előfizető termináljai között, és a hálózat a két előfizető között adatátviteli jeleket továbbító eszközt tartalmaz. A találmány értelmében az adatátviteli rendszer virtuális központot tartalmaz, amely az előfizetőtől kiinduló logikai lánc végén helyezkedik el, és vezérlőutasításokkal programozhatóan van kialakítva annak érdekében, hogy benne előfizető-specifikus tulajdonságokat lehessen kialakítani. Logikai láncon az értendő, hogy például nyilvános telefonhálózatban az adatforgalmi jelek központokon át továbbítódnak, és a virtuális központ a telefonhálózatra kapcsolódó telefonüzemeltető helyiségében van elhelyezve. Az előfizető megjelölt adatforgalmi jelei így több központon is áthaladhatnak a virtuális központ irányában, ahol a jeleket az előfizető kívánságainak megfelelő műveleteknek vetik alá, majd így küldik vissza a nyilvános hálózatba arra a címre, amelyet az előfizető ad meg.

Egy előnyös kiviteli alak esetében a virtuális központ forgalomirányítót (router) tartalmaz, amely az adatforgalmazó rendszerhez csatlakozik, és irányítja az adatátviteli jelek forgalmát az adatforgalmazó rendszerben, és a forgalomirányítóhoz vezérlőegység csatlakozik, amely vezérlőegység vezérli az adatforgalmi jelek irányítását. Forgalomirányítóként előnyösen korábbról ismert kapcsolómező-szerkezet vagy hasonló használható. A vezérlőegység lehet számítógép vagy rendes személyi számítógép, vagy egy nagyobb hatásfokú, UNIX alapú RISC-processzort tartalmazó többfeladatos műveletvégzésre alkalmas számítógép.

A forgalomirányító előnyösen első jeltovábbító interfészt tartalmaz, amely az adatforgalmi jeleket a virtuális központhoz csatlakoztatja. A forgalomirányító továbbá kapcsolómezőt tartalmaz, amely elektromosan az első jeltovábbító interfészhez kapcsolódik. Jeltovábbító interfészen két, egymással együttműködő berendezés vagy rendszer közötti csatlakozás értendő, ami a jelen esetben például a virtuális központ - nyilvános telefonhálózat és vezérlőeszköz - forgalomirányító kapcsolata, amely megegyezés alapján rögzített együttműködési specifikáció alapján működik. A jeltovábbító in3

HU 217 756 Β terfészek az ilyen együttműködésre vonatkozó különféle protokollok alapján működhetnek, amilyen például a ITUP-, ISUP-, TUP- és INAP-protokoll.

Előnyösen a vezérlőegység tulajdonságokat és/vagy funkciókat tároló tárolóeszközzel, a vezérlőutasításokat a virtuális központra csatlakoztató második jeltovábbító interfésszel és a kapcsolómezőt a tulajdonságok és/vagy funkciók megvalósításához vezérlő programozható vezérlő logikai egységet tartalmaz.

Előnyösen az adatforgalmazó rendszer mobiltelefon-rendszer, előnyösen GSM-rendszer. A mobiltelefon-rendszer természetesen ugyanígy lehet egy másféle szabvány, például az NMT-szabvány szerinti rendszer.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon bemutatott példák kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti virtuális központ, a 2. ábra a találmány szerinti adatátviteli elrendezés vázlata.

A találmány szerinti virtuális központ 1. ábrán bemutatott kiviteli alakja 2 forgalomirányítót tartalmaz, amely adatátviteli hálózathoz, például nyilvános kapcsolt telefonhálózathoz kapcsolódik első jeltovábbító interfészen át. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak esetében a jeltovábbító interfész kétfelé van osztva, és így annak első, 4a része a nyilvános telefonhálózatból érkező jeleket továbbítja az 1 virtuális központnak, míg második, 4b része az 1 virtuális központból kimenőjeleket továbbítja a nyilvános telefonhálózathoz. Az 1 virtuális központ továbbá 5 kapcsolómezőt tartalmaz, amely önmagában ismert megoldás, és ennek segítségével az adatátviteli jelek különböző címekre továbbíthatók.

Az 1. ábrán bemutatott 1 virtuális központ továbbá mint igen lényeges részegységet 3 vezérlőegységet tartalmaz, amely továbbá számítógépet, programozható 8 vezérlőlogikát és 6 tárolóegységet vagy ezek bármilyen kombinációját és 7 második jeltovábbító interfészt tartalmaz. A 6 tárolóegységként különféle alapvető adattároló egységek alkalmazhatók, amelyeken igen nagy mennyiségű adat tárolható. Erre azért van szükség, mivel egyetlen 1 virtuális központ igen nagyszámú előfizetőt szolgál ki, és az ezekre jellemző specifikus tulajdonságokat az 1 virtuális központban kell tárolni.

A 2 forgalomirányító és a 3 vezérlőegység egymáshoz ismert kapcsolási technika segítségével csatlakozik. A csatlakoztatásra előnyösen jeltovábbító 9 interfész alkalmazható, amely INAP-protokoll alapján van megvalósítva. Egy másik lehetőség szerint a 2 forgalomirányító és a 3 vezérlőegység egyetlen közös egységként valósítható meg, és ebben az esetben összekapcsolásukra belső buszrendszer alkalmas, amely önmagában ismert megoldás.

A 2. ábra a találmány szerinti adatátviteli elrendezés, illetve hálózat vagy rendszer működését szemléltető előnyös kiviteli példát mutat. Az adatátviteli elrendezés ezen példa esetében nyilvános kapcsolt 11 telefonhálózat, amely több 10'...10ⁿ központot tartalmaz. A 11 telefonhálózathoz továbbá jeltovábbító interfészen át a találmány szerinti 1 virtuális központ csatlakozik. A bemutatott példa esetében A előfizető használja az 1 virtuális központba általa beprogramozott szolgáltatást, és A előfizető B előfizetőt hív. All telefonhálózatra továbbá B, előfizető csatlakozik, akihez az A előfizető közbülső hívást intéz, miközben beszélgetést folytat a B előfizetővel.

A bemutatott példa esetében az A előfizető 12 programozócsatlakozáson át az 1 virtuális központba beprogramozta az általa kívánt tulajdonságokat, és így egy adott vezérlősorozat segítségével az A előfizető számára lehetőség van arra, hogy közbülső hívást intézzen valamely munkatársához, akinek a munkahelye egy másik városban van. A hívás kezdeményezésekor az A előfizető tárcsázza B előfizető hívószámát. Az A előfizető által kiküldöttjeiét azonosítja az A előfizető saját egyedi kódszáma. Az A előfizető ezen kódszáma alapján a jel a nyilvános 11 telefonhálózatból feldolgozás céljából az 1 virtuális központba jut, ahol a jelben levő vezérlőutasításokat az 1 virtuális központ önműködően ellenőrzi. Abban az esetben, ha a jelben nincs különleges funkcióra irányuló kérés, akkor az 1 virtuális központ az 5 kapcsolómező segítségével továbbkapcsolja a 11 telefonhálózatba annak érdekében, hogy az továbbkerüljön a B előfizetőhöz. Ha a B előfizető válaszol a hívásra, akkor a kapcsolat felépül, és az előfizetők beszélgetni tudnak egymással. A beszélgetés közben az A előfizető valamely részletet ellenőrizni kíván valamelyik munkatársával, jelen példa esetében B[ előfizetővel. Ekkor közbülső hívást kezdeményez oly módon, hogy terminálján tárcsázza ezen meghatározott funkcióra beprogramozott vezérlősorozatot, aminek hatására az 1 virtuális központ megvizsgálva a beérkező vezérlőutasítást, és saját maga a jelet B, előfizetőnek továbbítja, és az eredeti hívást várakozási állapotba kapcsolja. A vezérlési utasítás lehet például a következő: A előfizető először tárcsázza az XXX számot (B j előfizető hívószáma), aminek hatására a B előfizetővel fenntartott kapcsolat várakozásba kerül, és kiépül A előfizető és B, előfizető között a kapcsolat. Amikor A előfizető úgy kívánja, akkor a B, előfizetővel a kapcsolat megszakad, és visszatér az eredeti híváshoz. Sőt ha A előfizető leteszi a kagylót, akkor B és B, előfizetők egymással összekapcsolódnak, vagyis tulajdonképpen A előfizető a hívást aktív módon átadta. Megjegyezzük továbbá, hogy A előfizető váltogathatja kapcsolatát B és B, előfizetők között.

Összefoglalva megjegyezzük, hogy a fent ismertetetthez hasonló több más szolgáltatás is megvalósítható, ami igénybe vehető a terminális eszközzel, például telefonkészülékkel, és beprogramozható az 1 virtuális központba. Megjegyezzük ezenfelül, hogy hasonló szolgáltatások érhetők el ezáltal, ami olyan, mintha az előfizető fizikailag saját telefonközponttal rendelkezne, amelyet saját kívánsága szerint programozhat. Mobilkészülékek üzemeltetése esetén a találmány szerinti megoldás nélkül nincs lehetőség ilyen szolgáltatásokra. Ennélfogva a találmány szerinti megoldás, illetve elrendezés lényegesen egyszerűsíti és sokoldalúbbá teszi a telefon üzemeltetője által kínált szolgáltatások választékát a korábbi helyzethez képest. Az 1 virtuális központ alkalmazása révén az üzemeltető a fogyasztó számára hozzáférhetővé teszi a virtuális központban „saját részé4

HU 217 756 Β nek” programozását pontosan olyan módon, ahogy azt maga a fogyasztó kívánja, és így a fogyasztónak nincs szüksége arra, hogy saját telefonközpontba ruházzon be, amelynek műszaki megoldása gyakran elavul.

A találmány nem korlátozódik a fent bemutatott példakénti kiviteli alakokra, a találmányi gondolat keretén belül, az igénypontok körén belül számos módosítás valósítható meg.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás adatátviteli rendszer működtetésére, amely rendszer információt hordozó adatátviteli jeleket továbbít két előfizető, A előfizető és B előfizető terminálja között, azzal jellemezve, hogy az adatátviteli rendszerhez virtuális központ csatlakozik, előre meghatározott adatforgalmi jeleket előre meghatározott módon megjelölünk, a megjelölt adatforgalmi jeleket a virtuális központhoz irányítjuk, az előfizető terminálja segítségével a virtuális központban az adatforgalmi jelekre vonatkozó vezérlőinformációt hozunk létre, a virtuális központban a beérkező jeleket megvizsgáljuk a vezérlőinformáció kinyerése céljából, és az adatforgalmi jeleket a vezérlőinformáció függvényében előre meghatározott műveleteknek vetjük alá.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adatforgalmi jelekhez vezérlőinformációt kombinálunk oly módon, hogy az adatforgalmi jeleket a vezérlőinformációt hordozó hangfrekvenciás jelekkel kombináljuk, amelyeket előnyösen DTMF- és/vagy MFTmódszerrel állítunk elő.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a virtuális központhoz annak tulajdonságait és/vagy funkcióit megváltoztató programozóegység csatlakozik, a virtuális központba a tulajdonságokra és/vagy funkciókra vonatkozó vezérlőutasításokat a programozóegység segítségével juttatjuk be, és a virtuális központban tároljuk a tulajdonságokat és/vagy funkciókat.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adatforgalmi jeleket előfizető-specifikusán és/vagy terminálspecifikusan jelöljük meg és az adatforgalmi jeleket a virtuális központban támogatott előfizető-specifikus tulajdonságoknak és/vagy funkcióknak megfelelő előfizető-specifikus és/vagy terminálspecifikus műveleteknek vetjük alá.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adatforgalmi jelek digitálisan vagy analóg módon modulált akusztikus jelek, és a két előfizető közötti kapcsolatot ezek segítségével alakítjuk ki.
6. 6. Adatforgalmazó elrendezés, amely két előfizető (A, B) között információt hordozó adatforgalmi jeleket továbbít, és az adatforgalmi jeleket a két előfizető (A, B) között továbbító adatforgalmazó hálózatot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az adatforgalmazó hálózat az előfizetőtől kiinduló logikai lánc végén elhelyezett virtuális központot (1) tartalmaz, amely előfizető-specifikus tulajdonságok létesítésére vezérlőutasítások segítségével programozhatóan van kialakítva.
7. 7. A 6. igénypont szerinti adatforgalmazó elrendezés, azzal jellemezve, hogy a virtuális központ (1) a következőket tartalmazza:

   az adatforgalmazó elrendezéshez csatlakoztatott forgalomirányítót (2) az adatforgalmi jeleknek az adatforgalmazó elrendezésben való irányítására, és a forgalomirányítóhoz (2) csatlakozó vezérlőegységet (3) az adatforgalmi jelek irányításának vezérlésére.
8. 8. A 7. igénypont szerinti adatforgalmazó elrendezés, azzal jellemezve, hogy a forgalomirányító (2) a következőket tartalmazza:

   első jeltovábbító interfészt az adatforgalmi jeleknek a virtuális központhoz (1) való csatlakoztatására, és az első jeltovábbító interfészhez elektromosan csatlakozó kapcsolómezőt (5).
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti adatforgalmazó elrendezés, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység (3) a következőket tartalmazza:

   tárolóegységet (6) a tulajdonságok és/vagy funkciók tárolására, második jeltovábbító interfészt (7) a vezérlőutasításoknak a virtuális központhoz (1) való csatlakoztatására, és programozható vezérlőlogikát (8) a kapcsolómezőnek (5) a tulajdonságokkal és/vagy funkciókkal összhangban való vezérlésére.
10. 10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti adatforgalmazó elrendezés, azzal jellemezve, hogy az első jeltovábbító interfész ITUP- és/vagy ISUP-protokollnak megfelelően működő kialakítású.
11. 11. A 6-10. igénypontok bármelyike szerinti adatforgalmazó elrendezés, azzal jellemezve, hogy mobiltelefon-hálózat, előnyösen GSM-telefonhálózat.