HU217234B - Folyadékadagoló készülék - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti főlyadékadagőló készüléknek, amely főlyékőnykriőgén cseppekben történő adagőlására szőlgál, edénye (10), valamintszelep (16) és működtetőszerkezet (18) által alkőtőtt mechanizműsavan. A találmánynak az a lényege, hőgy a szelep (16) teljes egészébenaz edényen (10) belül van elrendezve; a mágneses működtetőeszköz aszelep (16) közvetlen közelében, és teljes egészében, vagy túlnyőmórészében az edényen (10) kívül van elhelyezve, és teljesen az edényen(10) kívül elrendezett tekerccsel (22, 28) rendelkezik; a szelep (16)valamennyi mőzgó része, valamint a működtetőszerkezet (18) teljesen azedényen (10) belül van elhelyezve; és hőgy a készülék működése sőrán amágneses erőnek az edény (10) belsejében való gerjesztésére szőlgálómágneses működtetőeszköz a szelep (16) nyitőtt és zárt helyzeteközötti mőzgatására alkalmasan van kialakítva. ŕ

Description

A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 217 234 Β

A találmány kis folyadékcseppek adagolására szolgáló készülékre, mégpedig elsősorban, de nem kizárólag, olyan készülékre vonatkozik, amely kriogén folyadék-, például folyékony nitrogéncseppecskék (kis cseppek) meghatározott, illetve megválasztott vagy megfelelő térfogatban történő (ki)adagolására vonatkozik.

Folyékony gázokat nagy mennyiségekben tipikusan az iparban használnak, és ezek a mennyiségek hagyományos módszerekkel adagolhatok. Bizonyos esetekben, illetve alkalmakkor azonban igény van csupán kis mennyiségű, például legfeljebb néhány milliliter folyékony gáz kiadagolására. Erre például italok palackozásánál lehet szükség. Gyakran kívánatos, hogy az egyes palackok nyakrészében az atmoszférát lényegében valamilyen gáz, például nitrogén alkossa, amely a palackban lévő ital minőségét nem befolyásolja károsan, illetve hátrányosan. Sőt, még ha e célra nitrogénre nincs is szükség, számolni kell azzal a jelenséggel, hogy egy italt tartalmazó zárt műanyag palackban, mégpedig annak nyakrészében részleges vákuum keletkezhet a hőmérséklet csökkenése miatt, amely részleges vákuum a palack falazatának befelé szívódását okozhatja; ha tehát a palacknyakrész terét csekély mennyiségű nitrogénnel (vagy más alkalmas gázzal) töltik ki, mielőtt a záróeszközt (például kupakot) a palackra illesztik, az védelmet nyújt az ilyen részleges vákuum kialakulásával szemben.

A korábbi kísérletek, illetve próbálkozások folyékony nitrogén- (vagy más cseppfolyósított gáz-) cseppecskék adagolásával vagy továbbításával kapcsolatos problémák megoldására megismerhetők a GB 2 092 552 számú brit szabadalmi leírásból, amely szerint egy hőszigetelt folyékony nitrogéntartály a belső fenékfelületén elhelyezett szeleppel, valamint a külső felületének felső részén lévő működtetőszervvel van ellátva. A működtetőszerv a szeleppel egy hosszú rúd révén van öszszekapcsolva, és a szelep működtetése e rúd lefelé vagy felfelé történő elmozgatásával történik. Noha ez a szerkezeti megoldás tökéletesen megfelelő cseppkiadagolási módszert eredményez, a használat során problémákat okoz az összekötő rúd karcsúsága. A rúd tömegének a lehető legkisebbnek kell lennie az inerciája minimumra csökkentésének és a nagy sebességű működtetés megkönnyítésének érdekében. Van azonban egy pont, amelyen túl nem lehetséges a rúd átmérőjének (következtésképpen a tömegének) a csökkentése anélkül, hogy ez ne befolyásolná hátrányosan a rúd erősségét. Ezen túlmenően minél nagyobb a rúd tömege, annál gyorsabban használódik el a szelep, következésképpen annál nagyobb lesz a szivárgás valószínűsége. Ennek következtében a fent ismertetett megoldást a gyakorlatban viszonylag ritkán használják.

Folyadékadagoló készüléket ismertet a GB 2251296 számú brit szabadalmi leírás is. E készülék hőszigetelt tartálya is szeleppel és működtetőszervvel van ellátva, amelyek teljesen a tartályon belül helyezkednek el. A szelep egy kúpos tagot tartalmaz, amelyet egy rugó szorít lefelé, és amely egy permanens mágneshez van csatlakoztatva. A permanens mágnes egy tekercsben van elhelyezve, amely a működtetőszerv részét képezi.

A kúpos tag lefelé vagy felfelé mozoghat, annak az iránynak megfelelően, ahogy az egyenáram a tekercsre hat. Bár ez a megoldás kiküszöböli a kriogén tartályon kívül elhelyezkedő működtetőszervvel kapcsolatos problémákat, fenntartása, illetve karbantartása nem egyszerű, mert a tartályt egyrészt le kell üríteni, másrészt a teljes szelep- - működtetőszerv - egységet a köpenytől a működtetőszerv szervizelése érdekében szabaddá kell tenni. Járulékos problémák adódnak abból is, hogy elektromos vezetéket kell egy hőszigetelt tartály falán keresztülvezetni.

A találmány feladata, hogy olyan folyadékadagoló készüléket szolgáltasson, amely a fent ismertetett két megoldással kapcsolatos problémákat csökkenti, sőt a lehetőség szerint kiküszöböli.

Ezt a feladatot a találmány értelmében olyan, kriogén folyadékcseppecskék adagolására szolgáló készülékkel oldottuk meg, amelynek a kriogén folyadék befogadására szolgáló edénye van, amely a folyadék belőle történő kifolyását lehetővé tevő kibocsátónyílással rendelkezik, amelyhez a készülék használata során a kriogén folyadéknak az edényből való kiáramlását, vagy a folyadékáram kiáramlásának meggátlását lehetővé tevő módon működtethető szelep van csatlakoztatva, és amely készüléknek a használata során a szelep nyitását és zárását előidéző módon működtethető, mágneses működtetőeszközt tartalmazó működtetőszerkezete van, és amely készülékre az jellemző, hogy a szelep teljes egészében az edényen belül van elrendezve; a mágneses működtetőeszköz a szelep közvetlen közelében és teljes egészében vagy túlnyomó részében az edényen kívül van elhelyezve, és teljesen az edényen kívül elrendezett tekerccsel rendelkezik; a szelep valamennyi mozgó része, valamint a működtetőszerkezet teljesen az edényen belül van elhelyezve; és hogy a készülék működése során a mágneses erőnek az edény belsejében való gerjesztésére szolgáló mágneses működtetőeszköz a szelep nyitott és zárt helyzete közötti mozgatására alkalmasan van kialakítva.

Előnyös, ha a működtetőszerkezetnek elektromágnese van, amelynek a szelephez közel eső és attól távolabb eső magvégekkel rendelkező magja van, amely körül tekercs helyezkedik el, és a magnak a szelephez közelebb eső vége benyúlik az edény alaprészébe, és a tekercs a működéskor áramforráshoz kapcsolhatóan, így áram alá helyezhetően van kialakítva, amely áram a mágneses térnek az edény belsejében való gerjesztéséhez van előirányozva.

Egy másik találmányi ismérv szerint a szelephez közelebb eső magvég az edény alaprészének a belső felületével egy vonalban van, vagy az edénybe nyúlóan helyezkedik el.

A készülék egy kiviteli alakjára az jellemző, hogy a szelephez közelebb eső magvég csekély távközzel az edény egy belső felülete alatt helyezkedik el, és az alaprész egy rétege ezt a magvéget befedi, ily módon megvédve azt a tartály tartalmától.

Előnyös továbbá, ha a működtetőeszköznek két magrésze van, amelyek a szeleptől távolabb eső magvégeik tartományában egymással egy áthidaló tag révén

HU 217 234 Β össze vannak kapcsolva, és mindkét magot egy-egy tekercs veszi körül.

Amennyiben olyan működtetőeszköz kerül alkalmazásra, amelynek csak egy magja van, célszerű, ha a szelepnek a mágneses működtetőeszköz által gerjesztett mágneses tér polaritásával ellentétes polaritású mágnese van.

Ha viszont olyan működtetőeszközt használunk, amely két magrésszel rendelkezik, előnyös, ha a magok körül elhelyezkedő tekercsek úgy vannak feltekercselve, hogy a szelephez közelebb eső magvégeknél egymástól eltérő polaritású mágneses teret állítanak elő, és a szelep olyan mágneses részt tartalmaz, amely a működés során hidat alkot a pólusok között, és ily módon teljessé tesz egy mágneses kört.

Egy további találmányi ismérvnek megfelelően a készüléknek a szelepet a zárt állapot felé vagy attól elfeszítő rugója van.

Általában a szelepnek lekerekített végű szeleprúdja van, amely lekerekített vég a kibocsátónyílás egy kúpos részével való működési kapcsolat létesítéséhez van előirányozva, mellyel a szeleprúd elzárja a kibocsátónyílást, amikor a szelep zárási helyzetben van.

Végül célszerű, ha a szeleprúdnak a zárási és nyitási helyzet közötti mozgása megvezetésére szolgáló vezetőeleme van.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a készülék előnyös kiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy kriogén folyadéktartályt tüntettünk fel keresztmetszetben, amely el van látva a találmány szerinti folyadékadagoló készülékkel, azonban a jobb érthetőség kedvéért az ábráról néhány szerkezetrészt elhagytunk;

a 2. ábrán az 1. ábrán bejelölt A nyíl irányából tekintett nézetben, részletesebben ábrázoltuk a folyadékadagoló készüléket;

a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt B nyíl irányából tekintett nézet;

a 4. és 5. ábrákon az 1. ábra szerinti folyadékadagoló készülék egy alternatív megoldási lehetősége látható;

a 6. ábrán vázlatos perspektivikus nézetben tüntettük fel egy olyan kamra- vagy palacksor egy részletét, amelyhez az 1 -4. ábrák szerintihez hasonló készülék tartozik.

Az 1. ábrán látható kriogén 10 edény 12 alaprészében 14 kibocsátónyílás van kialakítva, amelyen át kriogén folyadék távozhat - csepeghet - ki a 10 edényből. A 14 kibocsátónyíláshoz 16 szelep van hozzárendelve, közvetlenül a 12 alaprész felett helyezkedik el, és a készülék használatakor úgy működtethető, hogy a kriogén folyadék kiáramlását a tartályból lehetővé teszi vagy pedig meggátolja. A 16 szelep csekély tömegű (közelítőleg 1,5 g-os) 16a szeleprudat tartalmaz, amely például alumíniumból készülhet, és lekerekített 16b rúdvéggel rendelkezik, és így alkalmas arra, hogy működési kapcsolatba kerüljön a 14 nyílás 14a kúpos részével. Egy mágneses - például elektromágneses - 18 működtetőszerkezet helyezkedik el, mégpedig teljes egészében a 10 edényen kívül, azonban úgy működik, hogy mágneses erőt gerjeszt a 10 edényben belül, amely alkalmas a 16 szelep működtetésére úgy, hogy az egy nyitási és egy zárási véghelyzet között mozog.

A 18 működtetőszerkezetnek az önmagukban jól ismert mágneses tér előállítására szolgáló generátorok közül bármelyik a részét képezheti, azonban általában, illetve a leggyakrabban egyes vagy többszörös, az 1-5. ábrákon látható vagy azokhoz hasonló tekercsmagszerkezettel rendelkezik. Amennyiben egy(szeres) tekercsszerkezetet használunk (ilyen a legjobban a 4. ábrán látható), a 20 mag és a 22 tekercs együttműködik a 16 szelephez tartozó 24 mágnesrésszel oly módon, hogy a készülék működésekor a 20a magvégnek az a polaritása, amely közelebb helyezkedik el a 24 mágnesrésszel, úgy van megválasztva, hogy a szelepet a kívánt irányba, vagyis úgy mozgatja - meneszti -, hogy nyissa vagy zárja a szelepet. Az egy 20 maggal rendelkező kiviteli példa esetében, ahol a 20 mag a 16 szelep alatt helyezkedik el, a leggyakoribb lehet a polaritások olyan elrendezése, ami a 16 szelep lefelé húzását eredményezi, aminek révén a szelep a kiömlést a 14 nyíláson át minden olyan esetben meggátolja, amikor a tekercs áram alá kerül. Magától értetődő azonban, hogy a szakember számára ismert elektromágneses működtetőeszközök közül másféle megoldások is alkalmazásra kerülhetnek.

A két maggal (dupla maggal) rendelkező (a legjobban az 1., 3. és 5. ábrákon tanulmányozható) működtetőeszközök mindkét 20 magjának a szelephez közelebb eső 20a magvége ahhoz elegendő közelségben helyezkedik el a szeleprészhez, hogy az ott geq esztett mágneses tér képes legyen a 16 szelep 26 mágneses részére hatni. A rúd alakú 20 magoknak a szeleptől távol eső 20b magvégei egyszerű mágneses gyűrű által alkotott 21 áthidaló tagon keresztül vannak csatlakoztatva, amely 21a nyílással rendelkezik; ezen áthaladva hullanak le a készülék működése során a folyékony kriogén cseppek. Általában a két 22, 28 tekercs egymással ellentétes irányokba tekercselhető, ami egymással eltérő polaritásokat eredményez a szelephez közelebb eső végeiken. Ilyen elrendezés mellett a 26 mágneses résznek nem szükséges saját mágnesességgel rendelkeznie, ezt egyszerűen egy acélanyagú testrész alkothatja. A 26 mágneses rész egyszerűen úgy működik, hogy áthidalja a 20a magvégek közötti G rést, és így teljessé teszi a mágneses kört, amikor a tekercsek áram alá kerülnek. A 30 rugó és a 32 vezetőelem - amint az legjobban a 2. ábrán látható - úgy vannak elrendezve, hogy a rugó a szelepet felfelé feszíti, egy nyitott helyzet felé, a vezetőelem pedig a szelepet annak működése közben megvezeti. A 30 rugó és a 32 vezetőelem általában egy 34 kereten vannak felszerelve, amelynek egy pár, a 32 vezetőelemet tartó 36 álló kerettagja (keretoszlopa), valamint a 38 lehorgonyzási helye van, ahova a rugó van szerelve. A szelep mozgásának határolására a 40 csap szolgál.

Az 1. és a 3-5. ábrák különféle, a szelephez közelebb eső magvéghelyzeteket szemléltetnek. Az 1. ábrán a szelephez közelebb eső 20a magvégek úgy vannak elrendezve, hogy át vannak a 12 alaprészen (alapleme3

HU 217 234 Β zen) vezetve, úgyhogy éppen a 10 edényen belül végződnek, és működés közben e magvégeket kriogén folyadék veszi körül. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy biztosítja, hogy a szelep mágnese vagy 24,26 mágneses része az edény fenekétől meglehetősen távol marad, ami azt eredményezi, hogy a szelep működését nem veszélyezteti olyan szemcsés anyag jelenléte, amely a 10 edény fenekén gyűlhet össze. Alternatív megoldásokként kerülhetnek alkalmazásra a 3. és 4. ábrákon bemutatott elrendezések, amelyeknél a szelephez közelebb eső 20a magvégek egy vonalban helyezkednek el a 12 alaprész - alaplemez - 12a belső felületével. Az 5, ábrán látható megoldás, amelynél a szelephez közelebb eső 20a magvégek csekély távközzel a 12 alaprész (alaplemez) 12a belső felülete alatt végződnek, és az alaplemez anyagának egy 50 vékony rétege védi őket, minden olyan esetben alkalmazásra kerülhet, amikor a 20 magot célszerű megvédeni az edény belsejében lévő folyadéktól. Ennek az elrendezésnek megvan az a járulékos előnye is, hogy kiküszöböli a magnak az alaplemezen belüli tömítésével járó problémákat, így teljes biztonsággal meggátolja a folyadék esetleges szivárgását. Az 5. ábra szerinti elrendezésnél az alaplemez anyaga több megfelelő, nem mágneses anyag közül választható ki, és az 50 vékony réteg T vastagsága úgy van meghatározva, hogy rajta keresztül megfelelő mágneses erő érvényesülése, illetve hatása legyen biztosítva. A 12 alaprész (alaplemez) anyagaként rozsdamentes acél javasolható az 1-5. ábrák szerinti megoldások mindegyikénél; az ilyen acélok általában nem mágnesesek.

A találmány szerinti folyadékadagoló készülék működtetése úgy történhet, hogy a 22,24 tekercsekbe D.C.áramot (egyenáramot) vezetünk, miáltal a 20 mag(ok) szelephez közelebb eső magvégének vagy -végeinek a környezetében mágneses teret geij észtünk. A mágneses tér vonzza (vagy megfelelő elrendezések esetében taszítja) a 16 szelep 24 mágnesét vagy 26 mágneses részét, és ezáltal behúzza a 16a rúd 16b lekerekített rúdvégét egy zárási helyzet irányába, úgyhogy e rúdvég végül is lezárja a 14 kibocsátónyílás 14a kúpos részét. Ahogy az áramot kikapcsoljuk, a 30 rugó visszahúzza a 16a rudat, így szabaddá válik a 14 nyílás, amelyen át folyékony kriogén távozhat - csöpöghet ki - a 10 edényből. Ily módon az áram egyszerű be- és kikapcsolásával lehetséges a szelep vezérlése, és ezzel a kriogén áramnak az edényből való kibocsátása vagy a kiáramlásának a meggátlása. Minél nagyobb a kapcsolási sebesség, annál nagyobb az edényből percenként távozó kriogén cseppecskék száma. A készülék percenkénti 1000 ciklust meghaladó sebességgel működtethető, de lehetséges a percenkénti 1800 ciklussal történő működtetés is. Egyébként nyilvánvaló, hogy váltakozó áram is használható a szelep elektromágneses úton történő mozgatásához a nyitási és a zárási helyzet között. Ilyen megoldás esetében csak az áram frekvenciáját kell változtatni annak érdekében, hogy vezérelni lehessen a szelepműködés sebességét.

Rátérve a 6. ábrára, ezen jól látható, hogy a 10 edény egy 60 kamrasor vagy palacksor felett van elhelyezve, úgyhogy a készülék működtetése során a kiadagolt kriogén (például nitrogén-) cseppecskék közvetlenül az egyes, a 10 edény alatt lévő 64 kamrákban vagy palackokban kialakított 63 nyílásokba juttathatók. Az optikai vagy mechanikus 66 érzékelő (szenzor) detektálja egy-egy kamra vagy palack jelenlétét az adott helyen, és jelet küld a 68 vezérlőpanelnek, amely - amikor erre szükség van - kapcsolja a 18 működtetőszerkezetet, és azt működésbe hozza. Nagyobb mennyiségű 70 kriogén folaydékforrás van előirányozva ahhoz, hogy megfelelő folyadékszint fenntartása legyen biztosítva a 10 edényben.

A találmány szerinti folyadékadagoló készüléknek számos előnye van a technika állásához tartozó, hasonló rendeltetésű megoldásokhoz viszonyítva. Első ilyen előnyként kiemelni kívánjuk, hogy a teljes 18 működtetőszerkezetnek (mechanizmusnak) a 10 edényen kívül való elhelyezése révén lehetővé vált annak kiküszöbölése, hogy elektromos vezetékeket kelljen az edény belsejébe vezetni annak falazatán keresztül, miáltal megszűntek az ilyen vezetékezéssel kapcsolatosan felléphető tömítési problémák. További előnyt jelent, hogy a működtetőeszköz nincs kitéve az edény belsejében fellépő, néha kifejezetten káros és veszélyes hatásoknak. Leegyszerűsödnek a fenntartási, illetve karbantartási munkálatok is, hiszen a működtetőeszköz jól hozzáférhető, sőt szükség esetén még ki is cserélhető anélkül, hogy a 10 edényt le kellene üríteni, és hozzá kellene nyúlni a meglehetősen kényes szelepszerkezethez. A működtetőeszköznek a szelep közvetlen szomszédságában történő elhelyezése révén lehetővé válik a GB 2 092 552 számú brit szabadalmi leírásban ismertetett hosszú szeleprúd elhagyása, így megszűnnek az ezzel kapcsolatos problémák is. A rúd viszonylag kis tömege, következésképpen csekély inerciája lehetővé teszi annak igen nagy sebességgel történő működtetését.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Folyadékadagoló készülék kriogén folyadékcseppek adagolásához, amelynek a kriogén folyadék befogadására szolgáló edénye van, amely a folyadék belőle történő kifolyását lehetővé tevő kibocsátónyílással rendelkezik, amelyhez a készülék használata során a kriogén folyadéknak az edényből való kiáramlását vagy a folyadék kiáramlásának meggátlását lehetővé tevő módon működtethető szelep van csatlakoztatva; és amely készüléknek a használata során a szelep nyílását és zárását előidéző módon működtethető, mágneses működtetőeszközt tartalmazó működtetőszerkezete van, azzal jellemezve, hogy a szelep (16) teljes egészében az edényen (10) belül van elrendezve; a mágneses működtetőeszköz a szelep (16) közvetlen közelében, és teljes egészében vagy túlnyomó részében az edényen (10) kívül van elhelyezve, és teljesen az edényen (10) kívül elrendezett tekerccsel (22, 28) rendelkezik; a szelep (16) valamennyi mozgó része, valamint a működtetőszerkezet (18) teljesen az edényen (10) belül van elhelyezve; és hogy a készülék működése során a mágneses erőnek az edény (10) belsejében való gerjesztésére szolgáló mágneses működtetőeszköz a szelep (16) nyitott és zárt

   HU 217 234 Β helyzete közötti mozgatására alkalmasan van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a működtetőszerkezetnek (18) elektromágnese van, amelynek a szelephez (16) közelebb eső magvéggel (20a) és attól távolabb eső magvéggel (20b) rendelkező magja (20) van, amely körül tekercs (22) helyezkedik el, és a magnak (20) a szelephez (16) közelebb eső magvége (20a) benyúlik az edény (10) alaprészébe (12); és a tekercs (22) a működéskor áramforráshoz kapcsolhatóan, így a mágneses térnek az edény (10) belsejében való gerjesztéséhez előirányzott áram alá helyezhetően van kialakítva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti folyadékadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a szelephez (16) közelebb eső magvég (20a) az edény (10) alaprészének (12) a belső felületével (12a) egy vonalban van, vagy az edénybe (10) nyúlóan helyezkedik el.
4. 4. A 2. igénypont szerinti folyadékadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a szelephez (16) közelebb eső magvég (20a) csekély távközzel az edény (10) egy belső felülete (12a) alatt helyezkedik el, és az alaprész egy rétege ezt a magvéget (20a) befedő, ily módon azt az edény (10) tartalmától megvédő módon van kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti folyadékadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a működtetőszerkezetnek (18) két magja (20) van, amelyek a szeleptől (16) távolabb eső magvégeik (20b) tartományában egymással egy áthidaló tag (21) révén össze vannak kapcsolva, és mindkét magot (20) egy-egy tekercs (22) veszi körül.
6. 6. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti folyadékadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a szelepnek (16) a mágneses működtetőeszköz által gerjesztett mágneses tér polaritásával ellentétes polaritású mágnese (24) van.
7. 7. Az 5. igénypont szerinti folyadékadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a magok (20) körül elhelyezkedő tekercsek (22, 28) a szelephez (16) közelebb eső magvégeknél (20a) egymástól eltérő polaritású mágneses terek előállítására alkalmasan vannak feltekercselve, és a szelep (16) a működés során a pólusok között hidat alkotó, és ily módon egy mágneses kört teljessé tevő mágneses részt (26) tartalmaz.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti folyadékadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a szelepet (16) a zárt állapot felé vagy attól elfeszítő rugója (30) van.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti folyadékadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a szelepnek (16) lekerekített rúdvégű (16b) szeleprúdja (16a) van, amely lekerekített rúdvég (16b) a kibocsátónyílás (14) egy kúpos részével (14a) való működési kapcsolat létesítéséhez alkalmasan van kialakítva.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti folyadékadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a szelepnek (16) a zárási és nyitási helyzet közötti mozgása megvezetésére szolgáló vezetőeleme (32) van.