HU216499B - Vezetékcsatlakozó - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya vezetékcsatlakőzó kettő vagy több vezetékösszekötésére, amelynek alaptestében egymás mellett elrendezettvezetéktámasztó csatőrnák és legalább egy, a csatőrnákat kereszte őárők van az alaptest felül nyitőtt üregében kialakítva, amely árőkbaaz üreget lezáró fedélben rögzített érintkezőlemez nyúlik bele, amelyérintkezőlemezben mindegyik vezetéktámasztó csatőrnának vő alábanérintkezőhőrőny van kialakítva, míg az üreget lezáró, fedélfallal ésőldalfallal rendelkező fedél őldalfala az őldalfal kerülete menténegymással szemben elrendezett két, az alaptest üregébe b nyúlórögzítőnyelvben főlytatódik. A rűgalmas alaptest (11) az üregét (25)határőló őldalfalak belső felületéből az üreg (25) belseje felékiemelkedő, az üreg (25) fedéllel (12) zárt nyílása felé irá yűlólegalább két falbőrdával (27, 28) van kialakítva, ahől egy-egy párfalbőrda (27, 28) a fedél (12) egy – az alaptest őldalfala irányábanszéttartó őldalfelületű – rögzítőnyelvét (30) szőrősan bef gó fészketalkőt, ahől a fedelet lezáró erővel szétfeszített falbőrdák közékényszerített rögzítőnyelv (30) a fedelet eltávőlító erővel szemben afalbőrdák (27, 28) őldalfelületei közé van szőrítva. ŕ

Description

KIVONAT

A találmány tárgya vezetékcsatlakozó kettő vagy több vezeték összekötésére, amelynek alaptestében egymás mellett elrendezett vezetéktámasztó csatornák és legalább egy, a csatornákat keresztező árok van az alaptest felül nyitott üregében kialakítva, amely árokba az üreget lezáró fedélben rögzített érintkezőlemez nyúlik bele, amely érintkezőlemezben mindegyik vezetéktámasztó csatornának vonalában érintkezőhorony van kialakítva, míg az üreget lezáró, fedélfallal és oldalfallal rendelkező fedél oldalfala az oldalfal kerülete mentén egymással szemben elrendezett két, az alaptest üregébe benyúló rögzítőnyelvben folytatódik. A rugalmas alaptest (11) az üregét (25) határoló oldalfalak belső felületéből az üreg (25) belseje felé kiemelkedő, az üreg (25) fedéllel (12) zárt nyílása felé irányuló legalább két falbordával (27, 28) van kialakítva, ahol egy-egy pár falborda (27, 28) a fedél (12) egy - az alaptest oldalfala irányában széttartó oldalfelületű - rögzítőnyelvét (30) szorosan befogó fészket alkot, ahol a fedelet lezáró erővel szétfeszített falbordák közé kényszerített rögzítőnyelv (30) a fedelet eltávolító erővel szemben a falbordák (27, 28) oldalfelületei közé van szorítva.

HU 216 499 B

A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 216 499 Β

A találmány tárgya vezetékcsatlakozó kettő vagy több vezeték összekötésére, főként kábelek ereinek összekötésére, amelynek alaptestében egymás mellett elrendezett vezetéktámasztó csatornák és legalább egy, a csatornákat keresztező árok van az alaptest felül nyitott üregében kialakítva, amely árokba az üreget lezáró fedélben rögzített érintkezőlemez nyúlik bele, amely érintkezőlemezben mindegyik vezetéktámasztó csatornának vonalában érintkezőhorony van kialakítva, míg az üreget lezáró, fedélfallal és oldalfallal rendelkező fedél oldalfala az oldalfal kerülete mentén egymással szemben elrendezett két, az alaptest üregébe benyúló rögzítőnyelvben folytatódik.

Korábban merev dobozos - polikarbonátanyagból készült - forrasztás nélküli vezetékcsatlakozókat alkalmaztak széleskörűen, amelyeknél tartósabbak a ma alkalmazott, nem merev poliolefin-anyagú vezetékcsatlakozó dobozok.

Az ismert, nem merev, forrasztás nélküli vezetékcsatlakozók fedelének alaptesthez történő mechanikus lezárása azonban a szállítás, mozgatás során gyakran oldódik, a fedél könnyen lepattan. Ilyen ismert vezetékcsatlakozó van ismertetve például az US 4,891,018 lajstromszám szabadalmi leírásban. A nem merev poliolefinanyagból készült, alaptestből és fedélből álló házú vezetékcsatlakozó, amely a korábban alkalmazott, polikarbonát-anyagú, merev dobozos vezetékcsatlakozókhoz hasonlóan jó vezetékkötést biztosít kettő vagy több villamos vezeték számára, nem bizonyult megfelelőnek a fedél és az alaptest összezárása tekintetében. A nem merev házú vezetékcsatlakozók fedele ugyanis lepattan, ha nagyobb külső erőhatás éri a fedelet, amikor a fedél össze van zárva az alaptesttel, de vezeték még nincs bele csatlakoztatva. Ez a jelenség hátrányos az iparban és a vezetékcsatlakozók szerelés előtti szállításában és kezelésében.

A fenti hiányosság megszüntetését célozza néhány ismert megoldás, mint az US 3,804,971 leírásban ismertetett vezetékcsatlakozó, amelynél egymással öszszekapcsolódó zámyúlványokat alkalmaznak a fedélen és az alaptesten, amelyek meghatározzák a fedél pozícióját annak nyitott és zárt állapotában. Más ismert megoldásokban, mint amilyenek az US 4,326,767 és 4,496,206 szabadalmi leírásokban ismertetettek, egymás mögé pattintható bordákat alkalmaznak a fedélen és az alaptesten, amely bordák minden esetben a fedél mozgásirányára merőleges irányban fekszenek. Az ismert megoldások hiányossága, hogy csak meghatározott pozícióban (szorossággal) történő fedélrögzítésre alkalmasak, illetve megnövelik a termék külső méreteit, megváltoztatják a külalakját.

Célunk a találmánnyal az ismert megoldások említett hiányosságainak kiküszöbölése olyan vezetékcsatlakozó kialakításával, amely a fedél biztonságos zárását szerelés előtti, összezárt állapotában is biztosítja, és amely a vezetékcsatlakozó külső méreteit nem növeli, külalakját nem befolyásolja.

A feladat találmány szerinti megoldásában a rugalmas alaptest az üregét határoló oldalfalak belső felületéből az üreg belseje felé kiemelkedő, az üreg fedéllel zárt nyílása felé irányuló legalább két falbordával van kialakítva, ahol egy-egy pár falborda a fedél egy - az alaptest oldalfala irányában széttartó oldalfelületű - rögzítőnyelvét szorosan befogó fészket alkot, ahol a fedelet lezáró erővel szétfeszített falbordák közé kényszerített rögzítőnyelv a fedelet eltávolító erővel szemben a falbordák oldalfelületei közé van szorítva.

Előnyösen az alaptest áttetsző, oldószernek ellenálló, hidrofób, rugalmas, polimer anyagból készült, célszerűen az alaptest polimer anyaga poliolefinanyag.

Előnyösen az alaptest flexibilis polipropilénből van kialakítva.

Célszerűen a fedél oldalfalán perem van kialakítva, amelynek külső mérete nagyobb, mint az alaptest üregének szájnyílása.

Előnyösen az alaptest pár falbordájának egymás felé eső oldalfelületei az alaptest közepétől annak oldalfala irányában növekvő szélességű, fecskefarkszerű fészket alkotnak.

Célszerűen a fedél rögzítőnyelvei közé befogott érintkezőlemez 0,5 mm vastag fémlemez.

Előnyösen az érintkezőlemez háromnegyedes keménységű rézötvözet.

Célszerűen az érintkezőlemez 1,88 mm nyílásszélességű U alakba hajlított lemez.

A találmány szerinti megoldás előnye, hogy az érintkezőlemez állapotától függetlenül, a fedélre vagy az alaptestre ható, a házat deformáló erőhatás ellen biztos zárást tesz lehetővé, a fedelet az alaptesttel összezáró elemek az alaptest üregében, többlethelyet nem foglalva helyezkednek el.

Az alábbiakban kiviteli példára vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az

1. ábra vezetékcsatlakozó távlati rajza levett fedéllel, a

2. ábra az 1. ábra szerinti vezetékcsatlakozó oldalnézete, a

3. ábra a 2. ábra szerinti 3-3 metszet, a

4. ábra a 2. ábra szerinti 4-4 metszet, az

5. ábra a 2. ábra szerinti 5-5 metszet, a

6. ábra rögzítőnyelvre ható erőket szemléltető ábra.

Az 1. és 2. ábrán sematikusan ábrázolt, forrasztás nélküli 10 vezetékcsatlakozó például többerű kábelek ereinek elágaztatására alkalmas. A 10 vezetékcsatlakozó villamosán szigetelő háza 11 alaptestből és ezt lezáró fedélből áll, amely 12 fedélben egy egymással párhuzamos két lemezszárú U alakúra hajlított 13 érintkezőlemez (3. ábra) van befogva, amely 13 érintkezőlemez villamos érintkezést biztosít all alaptest egymással párhuzamosan és az érintkezőlemez síkjára merőlegesen elrendezett 20 huzalfészkeibe helyezett vezetékek között. A 20 huzalfészkek a 11 alaptest 21 nyúlványában vannak kialakítva, és benyúlnak a 13 érintkezőlemezt befogadó 22 alaptestrész 25 üregébe, ahol a 25 üreg alján kialakított, felül nyitott vezetéktámasztó 24 csatornákban folytatódnak (3. ábra). A 25 üreg alján, egymással párhuzamosan kialakított 24 csatornákra merőlegesen a 24 csatornák falába mélyesztett, a érintkezőlemez U szárait alkotó 23 lapok befogadá2

HU 216 499 Β sára alkalmas 26 mély árok húzódik. (A 3. ábrán az U alakú 13 érintkezőlemez középső 33 szakasza metszetben van ábrázolva.)

A csonka kúp alakú 25 üreg kisebb méretű, felső része képezi a 12 fedéllel lezárandó nyílást, nagyobb méretű alsó részén vannak a 24 csatornák és az ezeket keresztező 26 árok kialakítva. A 25 üreg oldalfalai 4°-6° közötti szögben állnak a hengereshez képest. Az oldalfalak belső felületén a csonka kúp hossztengelyének síkjaiban fekvő 27, 28 falbordák vannak kialakítva - a kerület mentén elosztva. A 27, 28 bordák a 25 üreg felső nyílása és alja között húzódnak és párokat alkotnak, amely pár 27, illetve 28 borda között fecskefarokszerű, az oldalfal felé és lefelé kissé szélesedő fészek van kialakítva a 12 fedél 30 rögzítőnyelve számára, amely fészek hossziránya a csonka kúp alakú 25 üreg tengelyvonala síkjában - a rajz szerinti helyzetben közel függőleges irányban - húzódik, azaz a 12 fedél zárás, illetve nyitás közbeni mozgásirányában. Az oldalfal felső része a fedél számára gyűrű alakú, kúpos 29 támfelületként van kialakítva.

A 12 fedél két 30 rögzítőnyelve az oldalfalak mentén belenyúlik a 25 üregben kialakított fecskefarokszerű fészkekbe két 35 oldalfelületével szorosan illeszkedve a 27, 28 falbordák oldalfelületéhez. A 29 támfelület és a 12 fedél ehhez illeszkedő felülete zárják le a 25 üreget.

A 11 alaptest előnyösen flexibilis polimer anyagból formált test, amely anyag áttetsző, oldószereknek ellenálló, hidrofób, rugalmas műanyag megfelelő húzószilárdsággal és 10-20% mértékű nyújthatósággal. Legalkalmasabb anyagok a poliolefinek, például a polipropilén, amely kevésbé költséges, mint a polikarbonátok.

A 12 fedél, amely a 13 érintkezőlemez megtámasztására is szolgál, ugyancsak polipropilénből készült. A 12 fedél sík 31 fedélfalát kissé kúpos 32 oldalfal határolja, amelynek folytatását képezik a kerület mentén egymással átellenben az oldalfal folytatásaként kialakított 30 rögzítőnyelvek. A 30 rögzítőnyelvek íves profilúak, belső felületükön kialakított fogas 34 fészekkel a 13 érintkezőlemez 23 lapjai számára, amelyek a 30 rögzítőnyelvek közé vannak befogva. Ez a megoldás kellő kitámasztást és merevséget kölcsönöz a 30 rögzítőnyelveknek. A 12 fedélnek két jellegzetes pozíciója van: a nyitott, amelyben a vezetékek behelyezhetők a 13 érintkezőlemez alatti vezetéktámasztó 24 csatornákba és a zárt, amelyben a 13 érintkezőlemez közrefogja a 24 csatornákban lévő vezetékeket. Amikor a 12 fedél a nyitott helyzetében van, a 27, 28 bordák közé szorult 30 rögzítőnyelvek rögzítik a 12 fedelet ebben a helyzetben, egyúttal felemelve a 13 érintkezőlemezt a 20 huzalfészkek vonala fölé (3. ábra szerinti állapot).

Amint az leginkább a 4. és 5. ábrából kitűnik, a sugárirányban széttartó 35 oldalfelületű 30 rögzítőnyelvek egy-egy pár radiális magasságirányú, párhuzamos oldalfelületű, lefelé kissé széttartó 27, 28 falborda közé nyomulnak be, így, ha a 12 fedelet felnyitó, felfelé irányuló erő hat a fedélre, ami megemeli a fedelet, 30 rögzítőnyelvek felhúzása közben a 27, 28 falbordák és a 30 rögzítőnyelvek közötti kapcsolat mind szorosabb lesz, a visszatartó erő egyre nő. A visszatartó erő abból keletkezik, hogy a fölfelé szűkülő fecskefarokfészket határoló 27, 28 falbordákat egyre inkább szétnyomja a közéjük ékelődő 30 rögzítőnyelv, és ez az erő, bár lehetővé teszi a fedél rövid úton történő megemelését, megakadályozza a fedél nem szándékos eltávolítását. A 6. ábrán a 30 rögzítőnyelvet eközben érő erőhatások vannak szemléltetve. Amikor a 30 rögzítőnyelvet all alaptestből kifelé emelő erő áll fenn (a papír síkjára merőleges irányban), 40 nyomóerő keletkezik a falbordák és a rögzítőnyelv között, ami a rögzítőnyelvet sugárirányban kifelé, all alaptest oldalfalához nyomja, ami az íves oldalfal és a rögzítőnyelv íves oldalfelülete között 41 reakcióerőt ébreszt, tovább növelve a (papír síkjára merőleges) visszatartó erőt. A 12 fedél a nyitott állapotából a zárt állapotába a 31 fedélfalra gyakorolt nyomóerővel állítható, amely a 11 alaptest nyílásánál nagyobb kerületű 12 fedelet benyomja az alaptest nyílásába.

A 25 üregbe benyúló 27, 28 falbordák mintegy 4 mm-re állnak ki a 11 alaptest oldalfalából. Az egy pár 27, 28 falborda közötti ív hossza a 4-4 metszet magasságában 4,1 mm, az 5-5 metszet magasságában 4,2 mm. Az adott magasságokban a fentiekhez hasonló a rögzítőnyelvek ívének hossza is. A fenti méretekből látható, hogy egy beékelődési hatás lép fel a fedél emelésekor, ami a fedelet annak nyitott helyzetében megfogja. Ugyanez a hatás megakadályozza a fedél billenősét is, ami különben excentrikus erőhatásra fellépne mind nyitás, mind zárás esetén.

A 12 fedélnek a 32 oldalfal alsó részén külső 45 pereme van (vagy bordái vannak), amelynek alsó része a 29 támfelületnek megfelelő kúpos felület, a 32 oldalfal külső felületében továbbá 46 falhomyok vannak kialakítva a 11 alaptest 27, 28 falbordáinak megfelelő elrendezésben, amely falhomyok a fedél zárt, az alaptest 25 üregébe nyomott, üzemi állapotában befogadják a falbordákat. így a vezetékcsatlakozó háza megbízhatóan le van zárva a fedél zárt helyzetében.

A vezetékcsatlakozó 13 érintkezőlemeze 33 szakasszal összekötött két 23 lapból álló U alakba hajlított villamosán vezető fém, például 0,5 mm vastag rézötvözet lemez, például 260 cartridge sárgaréz. A lemez 3/4 (HO 3) keménységű. A 13 érintkezőlemez a két fogas oldalánál fogva a 12 fedélben kialakított fogas 34 fészkekben van rögzítve, a 30 rögzítőnyelvek között. A 23 lapok közötti távolság 1,88 mm.

A 13 érintkezőlemez mindkét 23 lapjában mélyen bevágott, alsó végén nyitott 50 érintkezőhomyok vannak kialakítva a 24 csatornák középvonala irányában, továbbá ezekkel párhuzamos, alul nyitott 51 rugóhomyok vannak kialakítva a 23 lapokban az 50 érintkezőhomyok között. A 24 csatornák és így az 50 érintkezőhomyok távolsága 2,8 mm, az érintkezőhomyok eredeti (párhuzamos falú) horonyszélessége 0,29 mm. Az 50 érintkezőhomyok közepes horonyszélessége 26 méretű vezetéket befogva mintegy 0,36 mm a deformált vezetékek magasságában. Ez túl van az anyag rugalmassági határán, a résszélesség a vezetéket a résből eltávolítva

HU 216 499 Β

0,30-0,32 mm-re áll vissza. Egy 19 méretű vezetéket befogva az érintkezőhorony 0,63 mm-re nyílik, ami messze túl van a lemez rugalmassági határán, a rés a vezeték eltávolítása után körülbelül 0,58 mm-re áll vissza. A fentiekből azonban látható, hogy bár a lemez rugalmassági határát a vezeték befogása során túllépjük, marad kellő rugalmas alakváltozás is, amely elegendő a biztos villamosvezető-érintkezés fenntartásához.

A 13 érintkezőlemez geometriája biztosítja, hogy ilyen terhelés és képlékeny deformáció mellett még ne lépjen fel repedés vagy törés. Ezt biztosítják az 50 érintkezőhomyok között kialakított 51 rugóhomyok. Amikor rátoljuk a 13 érintkezőlemezt a vezetékre, az U alakú 50 érintkezőhorony egyik szára balra tolódik a horony középvonalától és összenyomja a szomszédos 51 rugóhorony nyitott, alsó részét. Ugyanekkor az U alakú 50 érintkezőhorony másik szára jobbra, a 13 érintkezőlemez széle felé tolódik, ami hasonló deformációt okoz a szárban, mint ami a másik szárban keletkezett. Tovább csökkenti a repedéshajlamot a hornyok zárt végének a horonyszélesség 1,5-szörösénél valamivel nagyobb sugarú félkörös kialakítása, amely a vezetékbefogás hatásosságának romlása nélkül csökkenti a feszültségek koncentrációját.

A 23 lapok deformációja a 30 rögzítőnyelveket egymástól el-, az oldalfal irányába tolja, megnövelve a 25 üreget határoló oldalfalakra a 30 rögzítőnyelveken át a fedél zárt és a vezetékek összekötött állapotában ható nyomást. Ebben a helyzetben a fedél 45 pereme is szorosan az oldalfalhoz van nyomva, a perem 31 fedélfal felőli éles éle ellenáll a fedél kilazításának. Amikor tehát a fedelet benyomjuk az alaptestbe, amely mozgással az érintkezőlemezt vezetékekre toltuk, és így jó villamos összekötést létesítettünk közöttük, egyúttal all alaptest és a 12 fedél közötti kötést is megszilárdítottuk, illetve megmerevítettük. Ehhez járul hozzá a 13 érintkezőlemez deformációja is. Amikor a fedél zárt helyzetbe hozása után a 11 alaptest oldalfalai visszatértek a nyugalmi állapotukba, visszaáll az oldalfalak kúpossága, negatív szögállása, így a fedelet tartó ékelő hatás is.

A vezetékcsatlakozó belső terének nedvesség elleni szigetelését a fedél megfelelő lezárásán túlmenően kitöltőanyag is segíti. A kitöltőanyag lágy plasztikus anyag, rendszerint kenőzsírszerű konzisztenciájú poliizobutilén, szilikonzsír vagy a Minnesota Mining and Manufacturing Company, St. Paul, Minnesota, e találmány bejelentője által forgalmazott tömítőanyag, amely polibután szintetikus gumiból, ásványolajból, amorf kovaföldből és oxidációt akadályozó adalékból áll. A kitöltőanyag tökéletesen kitölti a vezetékcsatlakozó üregének minden részét, sőt a fedél rázárásakor a hengeres huzalfészkeket is.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Vezetékcsatlakozó kettő vagy több vezeték összekötésére, amelynek alaptestében egymás mellett elrendezett vezetéktámasztó csatornák és legalább egy, a csatornákat keresztező árok van az alaptest felül nyitott üregében kialakítva, amely árokba az üreget lezáró fedélben rögzített érintkezőlemez nyúlik bele, amely érintkezőlemezben mindegyik vezetéktámasztó csatornának vonalában érintkezőhorony van kialakítva, míg az üreget lezáró, fedélfallal és oldalfallal rendelkező fedél oldalfala az oldalfal kerülete mentén egymással szemben elrendezett két, az alaptest üregébe benyúló rögzítőnyelvben folytatódik, azzal jellemezve, hogy a rugalmas alaptest (11) az üregét (25) határoló oldalfalak belső felületéből az üreg (25) belseje felé kiemelkedő, az üreg (25) fedéllel (12) zárt nyílása felé irányuló legalább két falbordával (27, 28) van kialakítva, ahol egy-egy pár falborda (27, 28) a fedél (12) egy - az alaptest oldalfala irányában széttartó oldalfelületű (35) - rögzítőnyelvét (30) szorosan befogó fészket alkot, ahol a fedelet lezáró erővel szétfeszített falbordák közé kényszerített rögzítőnyelv (30) a fedelet eltávolító erővel szemben a falbordák (27, 28) oldalfelületei közé van szorítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vezetékcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy az alaptest (11) áttetsző, oldószernek ellenálló, hidrofób, rugalmas, polimer anyagból készült.
3. 3. A 2. igénypont szerinti vezetékcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy az alaptest (11) polimer anyaga poliolefínanyag.
4. 4. A 3. igénypont szerinti vezetékcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy az alaptest flexibilis polipropilénből van kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vezetékcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy a fedél (12) oldalfalán (32) perem (45) van kialakítva, amelynek külső mérete nagyobb, mint az alaptest üregének (25) szájnyílása.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti vezetékcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy az alaptest (11) pár falbordájának (27, 28) egymás felé eső oldalfelületei az alaptest közepétől annak oldalfala irányában növekvő távolságú fecskefarkfészket alkotnak.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti vezetékcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy a fedél (12) rögzítőnyelvei (30) közé befogott érintkezőlemez (13) 0,5 mm vastag fémlemez.
8. 8. A 6. igénypont szerinti vezetékcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy az érintkezőlemez (13) háromnegyedes keménységű rézötvözet.
9. 9. A 6. igénypont szerinti vezetékcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy az érintkezőlemez (13) 1,88 mm nyílásszélességű, U alakba hajlított lemez.