HU216487B - Arató-cséplő gép - Google Patents

Abstract

A találmány arató-cséplő gép hőmlőkőldalán vagy őldalt felszereltvágóművel, amelynek egy vágóműteknője és egy kése van, és a kés két, avágóműfelekhez hőzzárendelt késrésszel rendelkezik, m lyek egyetlenőldalsó késhajtással és az elválasztási helyen elrendezetttővábbítóberendezéssel ide-őda járóan és szinkrőnban hajthatók meg. Atalálmány lényege, hőgy a tővábbítóberendezés (6) két kettős karúemelőként kialakítőtt lengőkarral rendelkezik, amelyek a középsőtartőmányban merőlegesen és távőlságban a mőzgássíkra álló ágyazócapőkőn vannak szabadőn főrgóan ágyazva, és hőgy mindegyik késrészben(4a, 4b) egy felfelé álló csap van viszőnylag kis távőlságban azelválasztási helyhez szilárdan elrendezve, amely a hőzzá tartőzóengőkar hőssznyílásába kapaszkődik, és hőgy a lengőkarők egymás feléeső felületei mindkét végtartőmányban egymást érintő legördülőfelületekként vannak kialakítva. ŕ

Description

A találmány arató-cséplö gép homlokoldalán vagy oldalt felszerelt vágómüvei, amelynek egy vágómüteknóje és egy kése van, és a kés két, a vágómüfelekhez hozzárendelt késrésszel rendelkezik, melyek egyetlen oldalsó késhajtással és az elválasztási helyen elrendezett továbbítóberendezéssel ide-oda járóan, és szinkronban hajthatók meg.

Azáltal, hogy a beépített vágómüvei rendelkező arató-csépló gép a közutakon történő haladáskor a megengedhető szélességet ne lépje túl, ismeretes a vágómüvet két vágómüfélre felosztani, hogy azt azután munkahelyzetböl egy olyan helyzetbe lehessen billenteni, amikor is a két vágómüfél egymással párhuzamosan fut és az úton csak fél szélességet foglal el.

A DE- PS 29 31 731 számú leírásból ismeretes olyan megoldás, ahol két késrész az elválasztási tartományban továbbítóberendezéssel úgy van egymással hajtásilag összekapcsolva, hogy csak egyetlen késhajtómüre van szükség. Ez a továbbítóberendezés két, munkahelyzetben egymásba kapaszkodó fogas szegmensből áll, amelyek rögzített pontokban forgathatóan vannak ágyazva. A forgómozgást karok továbbítják, amelyek rögzített pontjaikkal szemben fekvő végükön a késrészek elválasztási tartományaiban vannak horgonyozva.

Ennél az ismert vágómü-konstrukciónál hátrányos, hogy a vágómüfeleket a munkahelyzetbe történő bebillentés előtt pontosan kell pozícionálni, hogy más fogas szegmenseket lehessen felszerelni, és ezáltal szükségszerűen az építési részek törését idézik elő. Ezért gondos ellenőrzésre van szükség, amelyet az arató-cséplö gép vezetőjének kell végeznie. Természetesen az idő kényszere alatt álló kezelő a vágóműfelek munkahelyzetbe történő billentésekor nem tud erre figyelni, és így törés következhet be, ami után rövidebb vagy hosszabb idejű javítás válik szükségessé. Az egymással szembe futó, illetve szembe meghajtott késrudaknál nem lehet kizárni, hogy az elválasztási hely tartományában úgynevezett vágási hézagok keletkeznek, és így biztos egész felületet lefedő vágás nem jön létre. Az előbbi okokból az ismertetett vágómü ezért aratógépeknél nem került alkalmazásra. Ezért mindig két oldalsó hajtást alkalmaztak a késrészek számára, mint ahogy az a DE-OS 15 82224 számú leírásból ismeretes. így ugyan megfelelő hajtóművet kaptak a kés számára, amely azonban igen költséges. Azonkívül még kettős ujjakra van szükség a kés vezetésére, valamint több különlegesen kialakított pengére az elválasztási tartományban. Továbbá szükséges, hogy a késrészek járulékosan reteszelve legyenek.

Kiindulva a DE-PS 2931731 számú leírásban ismertetett megoldásból, mint technikai szintből, a találmány elé kitűzött feladat egy olyan, a bevezetőben említett típusú arató-cséplö gép létesítése, amelynél a vágóműfeleknek munkahelyzetbe történő billentésekor a kés részei automatikusan és pozícióhelyesen vannak kapcsolva, anélkül, hogy a gép kezelőjének a részek helyes pozicionálását állandóan ellenőriznie kellene. Azonkívül a szerkezetnek igen egyszerűnek kell lennie.

A találmány tehát arató-cséplő gép homlokoldalán vagy oldalt felszerelt vágóművel, amelynek egy vágómüteknője és egy kése van, és a kés két, a vágómű felekhez hozzárendelt késrésszel rendelkezik, melyek egyetlen oldalsó késhajtással és az elválasztási helyen elrendezett továbbítóberendezéssel ide-oda járóan, és szinkronban hajthatók.

A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a továbbítóberendezés két kettős karú emelőként kialakított lengökarral rendelkezik, amelyek a középső tartományban merőlegesen és távolságban a mozgássíkra álló ágyazócsapokon vannak forgóan ágyazva, és hogy mindegyik késrészben egy felfelé álló csap van, viszonylag kis távolságban az elválasztási helyhez, szilárdan elrendezve, amely a hozzá tartozó lengökar hossznyílásába kapaszkodik, és hogy a lengökarok egymás felé eső felületei mindkét végtartományban egymást érintő legördülő felületekként vannak kialakítva.

A késnek az ilyen két részre osztása azonban előnyösen alkalmazható egy egyrészes, igen széles aratóasztalnál is, mivel ezáltal a késfelépítés maga és a kések cseréje igen egyszerű.

Tekintettel arra, hogy a meghajtott késrészek ideoda mozgásának átvitele billenőkarokkal történik, amelyek definiált helyen egymáson legördülnek, elmarad az egymásba kapaszkodó fogazás. Mivel ezek érintkezésben állnak, bekövetkezik a továbbítóberendezéssel mozgatott késrészek kényszerpozicionálása, amikor a vágómüfelek kibillentésükkor a munkahelyzetüket elérik. A billenökarok ágyazása igen egyszerű, mivel a vágóműteknö fenekén kell két ágyazócsapot elhelyezni. Szükséges még továbbá, hogy a két késrészbe kis távolságban az elválasztási helytől a csapok legyenek behelyezve, amelyek hossznyílásokba kapaszkodnak. Célszerűen az ágyazócsapok felfelé nyúlnak.

Előnyös, hogy az elválasztási tartományban lévő különös kialakítású ujjak elmaradnak.

A találmány egy további változata szerint célszerű, ha a billenökarok azonos kialakításúak, és forgáspontjaik a szimmetriatengelyt körülvevő kereszttengelyen fekszenek. Az azonos és szimmetrikus kialakításuk révén lehetséges a billenökarok egymással történő cseréje. A szimmetriatengely alatt azt a tengelyt értjük, amely a kés középhelyzetében párhuzamos a hozzá tartozó késéllel. Azáltal, hogy a késrészek szinkron mozgatását biztosítsuk, az ágyazócsapok távolsága és a késrészek felfelé nyúló csapjainak távolsága azonos.

Azért, hogy a billenökarok egymással érintkező felületei ellenállásmentesen tudjanak egymáson legördülni, célszerű, ha az egymással szemben fekvő billenökarvégtartományok a kérdéses helyeken ív alakúan vannak kiképezve, míg a gördülő felületek között fekvő belső felületek az ágyazócsapok irányában visszafelé vannak ugratva.

Előnyős módon a billenökaroknak a késekkel szemben fekvő homlokoldalainak tartományában lévő hossznyílások egy előre megadott mélységig nyúlnak, míg lefelé nyitottak. A hossznyílások mint hornyok vagy táskák néznek ki, és felülről szennyeződés ellen védve vannak.

Célszerűen a lengökarok egymást érintő legördülő felületei kopásállóan vannak kialakítva.

HU 216 487 Β

A lengökarpárok érintkező végein radiálcsapággyal vannak ellátva, melyek külső gyűrűs felületei a legördülő felületet alkotják.

Előnyös megoldás, ha a lengőkarok egymással ellentétes felületei egyenes vonaltan vannak kialakítva.

Célszerű, ha a lengökarok homloktartományaiban kialakított hossznyílások előre megadott mélységig nyúlnak és alul nyitottak.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti arató-cséplö gép vágómüvének elölnézete munkahelyzetben, a

2. ábra az 1. ábra szerinti rajz, azonban a vágómü egy közbenső helyzetében, a

3. ábra vágómüfelülnézete, annak szállítási helyzetében, a

4. ábra a vágómü egy részletének felülnézete az elválasztási helyen, az

5. ábra egy részlet hosszmetszete, amelyből a billenőkar elrendezése látható.

Az 1-3. ábrákon látható arató-cséplő gép 1 vágóművel van ellátva, amely két la, lb vágómüfélból áll. Mindegyik la és lb vágómüfél az 1. ábrán látható munkahelyzetböl egy közbenső helyzeten keresztül - amely a 2. ábrán látható - a 3. ábrán látható helyzetbe billenthető, amely helyzet a közúti közlekedés céljaira szolgál. Ebből a célból az la, lb vágóműfelek 2, 3 rudazatra vannak felfüggesztve, amelyeket 2a, 2b hidraulikahengerek működtetnek. Az 1 vágómü 4 késsel van ellátva, amelyet az előrehaladás irányából nézve a bal oldalon elrendezett 5 hajtás, például egy bolygótárcsahajtás hajt, illetve késztet oszcillálómozgásra. A 4 kés 4a, 4b késrészekből áll, amelyek az 1. ábrán látható munkahelyzetben a 4., 5. ábrán pontosabban bemutatott 6 átadóberendezés révén szinkronhajthatóan vannak összekapcsolva.

A 4. ábrán látható, hogy a 4a, 4b késrészek egy, a vágómü szélességében elnyúló vágógerendán vannak vezetve, ahol is a 7 ujjak a teljes szélességében egyenletesen vannak rögzítve. A 4a, 4b késrészek 8 pengéi (5. ábra) lapos keresztmetszetű 9 késháton vannak rögzítve. Az la, lb vágómüfelek elválasztási helye a két 10 nyíllal van jelölve. A 6 átadóberendezés két azonos kialakítású 11, 12 lengökarból áll, amelyek egymástól távolságban és a 4 késtől távolságban álló 13, 14 ágyazócsapokon vannak forgathatóan ágyazva, és 15 biztosi tógyurü révén tengelyirányú eltolódással szemben biztosítva vannak. A 13, 14 ágyazócsapok a vágómű teknő 16 fenekén vannak rögzítve. Azonkívül egy elülső 17 erösí főprofilhoz vannak hegesztve, amelybe a 7 ujjak is be vannak csavarozva. A két 4a, 4b késrészen az egymással szemben fekvő végtartományokban az elválasztási helytől azonos távolságban két felfelé irányított 18, 19 csap van rögzítve. Ezek a 18, 19 csapok all, 12 lengökarok 20,21 hossznyílásaiba vagy lefelé nyitott hornyaiba kapaszkodnak. A 13, 14 ágyazócsapok távolsága azonos a 18, 19 csapok távolságával. A 11 és 12 lengökarok azonos kialakításúak, és lapos acélból készülnek. A 4. ábrán teljes vonallal jelölt középhelyzetben a 4 késsel párhuzamosan álló és a forgásponton keresztülfutó kereszttengely a szimmetriatengely. A 4 késsel ellentétes oldalon fekvő 20a, 21a hossznyílások akkor kerülnek alkalmazásra, amikor a 11, 12 lengökarokat egymással felcseréljük. Mindegyik 11 és 12 lengőkar homloktartománya ív alakúan van kialakítva, és így az egymást érő 23, 24 felületek ellenállásmentesen tudnak egymáson gördülni. A 11, 12 lengökarok egymás felé eső belső felületei a mindenkori 13, 14 ágyazócsap felé vissza vannak ugratva, azért, hogy a 11 és 12 lengökarok legördülése a késnek a bal vagy a jobb oldali véghelyzetbe történő járatásakor biztosítva legyen. A 4. ábra szemlélteti még, hogy az elülső 17 erösítöprofilon egy 22 takarólemez van rögzítve, amely legalább a 11, 12 lengökar hátsó tartományát átfogja.

Amikor a 4a késrészt a hajtása segítségével a 4. ábrán teljes vonallal jelölt középhelyzetéböl a külső bal oldali véghelyzetébe mozgatjuk, a két 11, 12 lengőkar az óramutató járásával ellentétesen szinkronban a pontvonalkázottan jelölt 11a, 12a véghelyzetbe kerül elmozdításra, illetve elbillentésre, mivel a haladási irányban bal oldali 11 lengökar a 4 kés felé eső homloktartományával a 12 lengőkart érinti, és azzal szinkron fordul el. Amikor is a 4a késrész mozgásiránya megfordul, akkor az óramutató járásával megegyezően elbillentett 11 lengökar a 4 kés felé eső homloktartományával az érintendő 12 lengökart ugyancsak óramutató járásával megegyező irányban ellentétes oldali véghelyzetébe mozgatja. A 11, 12 lengökar ugyancsak pontvonalkázott vonallal jelölt véghelyzete a 11b, 12b hivatkozási számokkal van jelölve. A jobb oldali 4b késrész mozgatása a 4a késrész mozgásirányától függően all lengökar ív alakú legördülő 23, 24 felületei egyike révén történik. A találmány egy kiviteli változata esetén a végoldali legördülő 23, 24 felületeket a 11, 12 lengökarokkal összekötött 25 radiálcsapágyak alkothatják.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. arató-cséplö gép homlokoldalán vagy oldalt felszerelt vágómüvei, amelynek egy vágómüteknöje és egy kése van, és a kés két, a vágómü felekhez hozzárendelt késrésszel rendelkezik, melyek egyetlen oldalsó késhajtással és az elválasztási helyen elrendezett továbbítóberendezéssel ide-oda járóan és szinkronban hajtott kialakítású, azzal jellemezve, hogy a továbbítóberendezés (6) két kettős karú emelőként kialakított lengökarral (11, 12) rendelkezik, amelyek a középső tartományban merőlegesen és távolságban a mozgássíkra álló ágyazócsapokon (13, 14) vannak szabadon forgóan ágyazva, és hogy mindegyik késrészben (4a, 4b) egy felfelé álló csap (18, 19) van adott távolságban az elválasztási helyhez szilárdan elrendezve, amely a hozzá tartozó lengökar (11, 12) hossznyílásába (20, 21) kapaszkodik, és hogy a lengőkarok (11, 12) egymás felé eső felületei (23, 24) mindkét végtartományban egymást érintő legördülő felületekként vannak kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti arató-cséplö gép, azzal jellemezve, hogy a lengőkarok (11, 12) azonos kialakí3

   HU 216 487 Β tásúak és forgópontjaik a szimmetriatengelyt körülfogó kereszttengelyen vannak elrendezve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti arató-cséplö gép, azzal jellemezve, hogy az ágyazócsapok (13, 14) távolsága a késrészek (4a, 4b) felálló csapjainak (18, 19) távolságával azonos.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti arató-cséplö gép, azzal jellemezve, hogy a lengökarok (11, 12) egymással szemben fekvő végtartományai a saroktartományokban a legördülő felületek (23, 24) kialakítására ív alakúan vannak kialakítva, míg a legördülő felületek között fekvő belső felületek az ágyazócsapok (13, 14) irányába el vannak tolva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti aratócséplö gép, azzal jellemezve, hogy a lengökarok (11,

   12) (lengőkarpár) egymást érintő legördülő felületei (23, 24) kopásállóan vannak kialakítva.
6. 6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti aratócséplö gép, azzal jellemezve, hogy a lengőkarok (11,

   5 12) párja érintkezóvégén radiálcsapággyal (25) van ellátva, amelyek külső gyűrűs felületei a legördülő felületeket alkotják.
7. 7. A 4. igénypont szerinti arató-cséplö gép, azzal jellemezve, hogy a lengökarok (11, 12) egymással ellen10 tétes felületei egyenes vonalban vannak kialakítva.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti aratócséplö gép, azzal jellemezve, hogy a lengökarok (11, 12) homloktartományaiban kialakított hossznyílások (20, 21) előre megadott mélységig nyúlnak és alul nyi15 tottak.