HU216479B - Eljárás és berendezés optikailag sűrű üvegolvadékok rostosítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés őptikailag sűrű üvegőlvadékőkrőstősítására, amelynek egy adagőlócsatőrnája (3) és ennek egy alsóőldala van, tővábbá egy elősztócsatőrnát (4) tart lmaz, amely azadagőlócsatőrnával (3) szőmszédősan van elhelyezve, valamintkiömlőnyílásai (5) vannak, az elősztócsatőrnán belül vannakelhelyezve, a berendezés tővábbá a kiömlőnyílásőkból (5) jövő üegőlvadékőt főgadó rőstősítóaggregátőkat tartalmaz, valamintmelegítőeszközei vannak az adagőlócsatőrnánál (3) és azelősztócsatőrnánál (4) elhelyezve az üvegőlvadéknak a felületérőltörténő melegíté ére. A berendezés lényege, hőgy legalább egy,hőgátként vagy aktív szigetelésként szőlgáló melegítőeszköz (8) van azadagőlócsatőrna (3) alsó őldalán, legalább az elősztócsatőrnával (4)szőmszédős tartőmá yban elhelyezve. Az eljárás lényege, hőgyfelmelegítik az adagőlócsatőrna (3) alsó őldalát legalább egymelegítőeszközzel (8), és egy kaszkádszerű áramlást hőznak létre azüvegőlvadékban, amely az őptikailag sűrű üve őlvadék melegebb,győrsabban főlyó, felső rétegeit az adagőlócsatőrna (3) alsó őldalafelé vezeti, és az így kapőtt, függőlegesen hőmőgenizált hőmérsékletűüvegőlvadékőt az elősztócsatőrnába (4) tápl lják be, és akiömlőnyílásőkőn (5) keresztül az őptikailag sűrű üvegőlvadékrőstősítása céljából a rőstősítóaggregátőkhőz (2) vezetik. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés optikailag sűrű üvegolvadékok rostosítására, amelynek egy adagolócsatornája és ennek alsó oldala van, továbbá egy elosztócsatomája van, amely az adagolócsatomával szomszédosán van elhelyezve, valamint kiömlőnyílásai vannak, amelyek az elosztócsatomán belül vannak elhelyezve, a berendezés továbbá a kiömlőnyílásokból jövő üvegolvadékot fogadó rostosítóaggregátjai és melegítőeszközei vannak, amelyek az adagolócsatománál és az elosztócsatománál vannak elhelyezve az üvegolvadéknak annak felületéről történő melegítésére. A találmány tárgya továbbá az eljárás, amelyben a találmány szerinti berendezést alkalmazzuk.

A szóban forgó típusú berendezéseket és eljárásokat évek óta ismerik és alkalmazzák ásványgyapot előállításánál. Annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy az általában lineáris elrendezésben lévő rostosítóaggregátokhoz vagy fúvókákhoz áramló olvadék lehűljön, az olvadékot a felületéről melegítik, és ezt általában forró gázokkal végzik.

Az olvadékáramban kapott hőmérséklet-eloszlás szempontjából lényeges, hogy a sugárzással végbemenő hőátadás sokkal kisebb szerepet játszik optikailag sűrű vagy megközelítőleg sűrű üveg esetében, mint tiszta üveg esetében. Az optikailag sűrű üvegnél, amelyben bazaltolvadék is van, a hőátvitel az adagolóeszköz feneke felé majdnem kizárólag hővezetéssel megy végbe. Ebből az adódik, hogy jelentékeny hőmérséklet-különbség keletkezik az olvadékban az olvadék felülete és az adagolóeszköz feneke között, és ez a különbség az adagolóeszköz vagy inkább az adagolócsatoma feneke szigetelésének minőségétől függ. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy az olvadéknak, amely az adagolócsatomán keresztül folyik, a függőleges hőmérséklet-gradiense 20°/cm olvadékmagasság. Ez a rendkívül nagy hőmérséklet-gradiens az olvadék áramlását erősen befolyásolja, ami erősen a hőmérséklettől függő viszkozitási határtartomány következménye. Az olvadék függőleges sebességgörbéje következésképpen emelkedik úgy, hogy az olvadék, amely az adagolócsatoma tetejénél helyezkedik el, és amelyet felülről fütenek, gyorsabban folyik, mint az adagolócsatoma feneke közelében lévő olvadék.

Továbbá az adagolócsatomán keresztülfolyó tömeg, amelyet gyakran üvegteljesítménynek neveznek, maga is befolyásolja a hőmérséklet-eloszlást. Nagy üvegteljesítmény esetén, azaz ha az adagolócsatomán nagy mennyiségű üveg áramlik át, a fent említett hőmérsékletgradiens alacsonyabb, ami annak következménye, hogy az adagolócsatomában rövidebb ideig tartózkodik az üveg. Azonban a függőleges hőmérséklet-gradiens nő az adagolócsatoma feneke felé.

Az előbb említett hatások eredménye az, hogy a rostositóaggregátok, amelyek általában lineárisan egymás után varrnak elhelyezve, különböző hőmérsékletű olvadékot kapnak. A hőmérséklet-különbségek az olvadékban a rostosítóaggregátoknál néha olyan nagyok, hogy az első rostosítóaggregát működését megszakítja az olvadékáramlás megszakadása, amely a hőmérséklet-csökkenés következménye a fenék felé, míg az utolsó rostosítóaggregát általában a maximális áramlás határán dolgozik, a túlfűtés következményeképpen. Mindezekből adódóan 100%-os teljesítménykülönbségeket lehet megfigyelni az üvegátáramlást alapul véve. Ez viszont az előállított ásványgyapot minőségének változásában jelentkezik, ami nem elfogadható.

Megkísérelték már az elmúlt időkben ennek a problémának, nevezetesen az első rostosítóegység szakaszos működése problémájának - ami az üvegáramlás megszakadásának következménye, amelyet úgy is neveznek, hogy az üvegáramlás „elalszik” - a megoldását különböző módokon. így például a DE 2.935.416 számú szabadalmi leírás egy berendezést javasol üvegáram egyenletes fűtésére egy adagolóban, amelynél villamos fűtőeszközök, amelyek az olvadékon áthaladnak, biztosítják a vízszintes hőmérsékleti egyensúlyt az adagolóban. A villamos energiát gyakran közvetlenül az olvadékon vezetik át. A különböző hőmérsékletekből következően az olvadéknak különböző vezetőképessége van, amely nagyobb olvadék-hőmérsékleten nő. Ebből következik, hogy a már melegebb olvadékot tovább melegítik, ami éppen az, amit el kellene kerülni. Ez a hőmérséklet homogenizálása ellenében hat, azaz a függőleges hőmérséklet-gradiens fennmarad.

A találmány feladata, hogy olyan berendezést és eljárást hozzon létre optikailag sűrű üvegolvadékok, mint például bazaltból származó üvegolvadékok rostosítására fuvókás eljárással vagy más módszerekkel, amelynél az olvadék hőmérsékletének homogenizációja a rostosítóaggregátok előtti területen jön létre úgy, hogy a függőleges hőmérséklet-gradienst legalább nagymértékben kiküszöböljük. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy legalább egy, hőgátként vagy aktív szigetelésként szolgáló melegítőeszköz van elhelyezve az adagolócsatoma fenekén, legalább az elosztócsatornával szomszédos területen, amely melegítőeszköz úgy van elhelyezve az adagolócsatoma fenekének kielégítően nagy területén, és olyan fűtőkapacitása van, hogy az olvadékban egy függőlegesen irányított, vízesésszerűen gördülő áramlás jöjjön létre, amely a gyorsabban folyó olvadékot az olvadék közepéből vagy felső rétegeiből a fenék felé vezeti, és így majdnem leállítja a lassan folyó olvadékot a fenék tartományában.

Ezt a feladatot a találmány értelmében egy optikailag sűrű üvegolvadékok rostosítására szolgáló berendezéssel valósítjuk meg, amelynek lényege, hogy legalább egy, hőgátként vagy aktív szigetelésként szolgáló melegítőeszköz van az adagolócsatoma alsó oldalán, legalább az elosztócsatomával szomszédos tartományban elhelyezve.

Előnyösen a melegítőeszköz az adagolócsatomában, annak fenekén van elhelyezve, vagy az adagolócsatoma egyik oldalfalába van beépítve.

Előnyösen a melegítőeszköz villamos fűtőeszközként van kialakítva.

Célszerűen a szokásos adagolócsatoma azon tartománya, amelyben a melegítőeszköz van, az adagolócsatoma meghosszabbításaként van kialakítva, az elosztócsatomával szomszédosán.

Célszerűen legalább két melegítőeszköz van elhelyezve, amelyek villamos fütőeszközként vannak kiala2

HU 216 479 Β kítva, és az olvadék áramlási irányában vannak egymás után elhelyezve.

A találmány tárgya továbbá eljárás optikailag sűrű üvegolvadékok, mint például bazaltból fuvókás eljárással képzett üvegolvadékok rostosítására a találmány szerinti berendezéssel, amelynél az optikailag sűrű üveget megolvasztjuk és optikailag sűrű üvegolvadékot hozunk létre, amelynek melegebb, gyorsabban folyó felső rétegei és hidegebb, lassabban folyó alsó rétegei vannak, az optikailag sűrű üvegolvadékot betápláljuk egy adagolócsatomába, amelynek alsó oldala egy elosztócsatorna felé mutat, amelyben kiömlőnyílások vannak, amelyek az olvadt üveget rostosítóaggregátokhoz vezetik, és az olvadékot a felületéről melegítjük. Az eljárás lényege, hogy felmelegítjük az adagolócsatoma alsó oldalát legalább egy melegítőeszközzel úgy, hogy leállítjuk az optikailag sűrű üvegolvadék hidegebb, lassan folyó, alsó rétegeit az adagolócsatoma alsó oldalának azon tartományában, amely szomszédos ezzel a legalább egy melegítőeszközzel, és ezáltal egy kaszkádszerűen folyó áramot hozunk létre az üvegolvadékban, amely az optikailag sűrű üvegolvadék melegebb, gyorsabban folyó, felső rétegeit az adagolócsatoma alsó oldala felé vezeti, ily módon létrehozva az üvegolvadék hőmérsékletének függőleges homogenizációját, és az így kapott, függőlegesen homogenizált hőmérsékletű üvegolvadékot az elosztócsatomába tápláljuk be, és a kiömlőnyílásokon keresztül, az optikailag sűrű üvegolvadék rostosítása céljából, a rostosítóaggregátokhoz vezetjük.

Előnyösen az adagolócsatoma alsó oldalát oly mértékben melegítjük, hogy az adagolócsatomából lefelé irányuló hőkibocsátást kiküszöböljük.

A berendezés úgy van kialakítva, hogy egy melegitőeszköz, amely hőgátként vagy aktív szigetelőként működik, van az adagolócsatomához társítva - annak fenekénél - legalább az elosztócsatomával szomszédos területen, amikor is a „melegítőeszköz” fogalom egy olyan eszközre vonatkozik, amely melegen tart és egy kissé melegít is - ha szükséges - egy kiegészítő fűtőeszközhöz hasonló módon.

A találmánynál azt tapasztaltuk, hogy a fent említett probléma abban rejlik, hogy a hőmérséklet a fenék felé esik. A következő lépésben azt tapasztaltuk, hogy ezt a problémát alapjaiban meg lehet oldani, ha az adagolócsatornának legalább a fenekét melegítjük az elosztócsatomával szomszédos részen oly módon, hogy ez aktív szigetelésként hasson. Ez azt jelenti, hogy olyan mértékben melegítjük, hogy legalább nagymértékben kiküszöböljük azt, hogy az adagolócsatomában áramló olvadék a fenék felé hőátadás útján lehűljön. Végül azt tapasztaltuk, hogy egy ilyen aktív szigetelés hőgátként szerepel a hidegebb, olvadt árammal szemben, ha a lehűlést az adagolócsatoma fenekének elegendően nagy területén megakadályozzuk. A viszkozitáskülönbségből adódóan a gyorsabban áramló olvadék a felső réteg közepéből a fenék felé áramlik, míg a hidegebb, lassabban folyó olvadék többé-kevésbé megáll a melegítőszakasz elejénél. Következésképpen az olvadékban függőleges hőmérséklet-homogenizációt kapunk közvetlenül az első rostosítóaggregát előtt úgy, hogy az olvadékáram megszakadása az első rostosítóaggregátnál ki van zárva, mivel a fenéktartományában nem keletkezik alacsony olvadék-hőmérséklet.

A találmány szerinti berendezés függőlegesen irányított, vízesésszerűen gördülő hatást valósít meg az olvadékon belül, és ezáltal biztosítja, hogy az olvadéknak a melegebb hőmérsékletű felső rétegei gyorsan szétfolynak a szállítás irányába. Mivel a másként viszkóz alsó réteg nem tud ezentúl átcsúszni az első vagy több rostosítóaggregáton vagy fúvókén, hanem felmelegszik az első rostosítóaggregát előtt, a melegítés és cseppfolyósítás következtében, a „hőgát” fogalmat helyesen alkalmaztuk.

A találmány szerinti melegítőeszköz előnyösen elhelyezhető az adagolócsatomán belül, annak fenekénél úgy, hogy az olvadék közvetlenül a fölött áramoljon el. Beépíthető azonkívül közvetlenül az adagolócsatoma falába is, hogy ily módon a fal vége ne legyen közvetlen kapcsolatban az olvadékkal. A melegítőeszköz elhelyezhető az adagolócsatoma alatt is, előnyösen közvetlenül annak külső falán, amely általában kerámiai anyagból készült, és amelyet „fenékkőnek” nevezünk.

Az ilyen típusú szokásos berendezésekkel összehasonlítva az adagolócsatomának az a része, amelyben a melegítőeszköz van, a szokásos adagolócsatomák meghosszabbításaként alakítható ki, az elosztócsatomával szomszédosán. Egy bizonyos fajtájú melegítőlap helyezhető el az adagolócsatoma és az elosztócsatoma között, amelyen az olvadékáram az adagolócsatomából az elosztócsatomába jutva áthalad.

A melegítőeszköz alakját tekintve előnyös, különös tekintettel az egyszerű kialakításra, ha azt villamos fűtőeszközként alakítjuk ki. Előnyösen egy fűtőelem lehet, amely ellenállásfűtésként van kialakítva, és ez utóbbi ellenálláshuzal, fűtőellenállás vagy cső alakú fűtőelem lehet. Ha a melegítőeszköz az adagolócsatomában van elhelyezve, annak fenekén, akkor előnyös, ha egy cső alakú fűtőelemet alkalmazunk, mivel ez az elem annak következtében, hogy a mindenkori hővezetővel koaxiálisán van elhelyezve, a külső cső és az abban lévő kerámiai szigetelő által nagymértékben védve van a külső behatásoktól.

Annak érdekében, hogy elegendően hosszú melegítőutat biztosítsunk, előnyös, ha egy vagy több fűtőelemet helyezünk el az olvadék áramlási irányában oly módon, hogy minimális fűtőkapacitásuk legalábbis nagymértékben megfeleljen annak a hőnek, amelyet az adagolócsatoma bocsát ki lefelé. Más szavakkal, a melegítőeszköz kiegészítő fűtőeszköz alakjában nem arra szolgál, hogy eredetileg fűtse az olvadékot, hanem hogy megakadályozza a hőkibocsátást az adagolócsatoma fala vagy a környezet felé. Következésképpen a melegítőeszköz hőteljesítményét úgy határozhatjuk meg, hogy kiegyenlítse a mindenkori hőkibocsátást a külvilág felé.

A találmány szerinti eljárást illetően a fent említett problémát úgy oldjuk meg, hogy az adagolócsatomát vagy az olvadékot melegen tartjuk a fenéken, legalább az elosztócsatomával szomszédos területen, az adagolócsatoma fenekének kielégítően nagy területén úgy,

HU 216 479 Β hogy az olvadékban egy függőlegesen irányított, vízesésszerűen gördülő áramlás jöjjön létre, amely a gyorsabban folyó olvadékot az olvadék közepéből vagy felső rétegeiből a fenék felé vezeti, és így majdnem leállítja a lassan folyó olvadékot a fenék tartományában.

Az adagolócsatomát vagy az olvadékot melegítjük a fenéken, legalább az elosztócsatomával szomszédos területen, hogy a hőveszteségeket kiegyenlítsük. A találmány szerinti eljárás keretén belül azt is tapasztaltuk, hogy a hőveszteségek, amelyek az előzőekben említett problémákat okozzák, kiegyenlíthetők bizonyos fajtájú „aktív” szigeteléssel, nevezetesen azáltal, hogy kiegészítőleg fütjük az adagolócsatoma fenekének tartományát, amely a hőveszteségeket okozza. A fenék fűtésének teljesítményét úgy határozzuk meg, hogy az nagymértékben megakadályozza az adagolócsatomából lefelé irányuló hőkibocsátást.

Előnyösen a melegítőeszköz viszonylag alacsony hőkapacitású villamos fűtőeszközként van kialakítva egy vagy több fűtőelemmel, amelyek ellenállásos fűtőelemek és az olvadék áramlása irányában egymás után vannak elhelyezve.

A találmányt részletesebben az 1. ábra alapján ismertetjük, amely vázlatosan és részben hosszanti metszetben a találmány szerinti berendezést ábrázolja bazalt vagy üvegolvadék rostosítására füvókás eljárással, amelyen csak az adagolóeszköz és az első rostosítóaggregát látható, valamint a hőmérsékleti határtartomány az olvadékáramban.

Az ábrán látható berendezés 1 adagolóeszközt és 2 rostosítóaggregátot vagy fúvókákat tartalmaz. Az

I adagolóeszköz 3 adagolócsatomából és ezt követő 4 elosztócsatomából áll, amelyben a 2 rostosítóaggregát felé 5 kiömlőnyílások vannak kialakítva. A 6 nyilak azt jelzik, hogy a 7 olvadék gázzal melegíthető a felületéről.

A találmány értelmében a 3 adagolócsatoma fenekén, a 4 elosztócsatoma szomszédságában, 8 melegítőeszköz van elhelyezve kiegészítő fűtőeszköz alakjában, és ez hőgátként vagy aktív szigetelőként szolgál. Az ábrázolt kivitelnél a 8 melegítőeszköz egybe van építve vagy be van foglalva a 3 adagolócsatoma 9 falába. Az ábrából továbbá az is látható, hogy a 3 adagolócsatornának az a tartománya, amelybe a 8 melegítőeszköz el van helyezve, a 3 adagolócsatoma 10 meghosszabbításaként van kialakítva, a 4 elosztócsatomával szomszédosán.

A rajzon látható 8 melegítőeszköz villamos fűtőeszközként, pontosabban ellenállásos fűtőelemként van kialakítva, és két ellenállásos fűtőelem van áramlási irányban egymás után elhelyezve. Ez egy kielégítően melegített utat jelent az olvadék számára. A 8 melegítőeszköz teljesítményét úgy határoztuk meg, hogy az nagymértékben megakadályozza a hőkibocsátást a 3 adagolócsatornából lefelé.

A rajzon a találmány szerinti berendezésen kívül a

II olvadékáram is látható, amely annak a következménye, hogy a gyorsan folyó 7 olvadékban viszkozitáskülönbségek vannak. Az ábrázolt 11 olvadékáram szerint a középső vagy a felső rétegből jövő, gyorsan folyó olvadék a 7 olvadék hidegebb területei körül folyik a fenék felé, míg a hidegebb, lassan folyó 7 olvadék gyakorlatilag leáll a fűtőfelület kezdeténél vagy a 8 melegítőeszköz tartományában. A 7 olvadékban így hőmérsékleti egyensúly jön létre az első 2 rostosítóaggregát előtt, és ily módon a függőleges hőmérséklet-gradiens kialakulása nagymértékben kiküszöbölődik. Ez megakadályozza, hogy a 7 olvadék áramlása megszakadjon az első 2 rostosítóaggregát tartományában, és ezáltal kizárja azt a lehetőséget, hogy teljesítménykülönbségek jöjjenek létre a különböző rostosítóaggregátoknál. Ez végül biztosítja, hogy a találmány szerinti berendezéssel és eljárással kapott ásványgyapot terméknek kielégítően homogén minősége lesz.

Végül megemlítjük, hogy a találmány nincs csak olyan üvegolvadékokra korlátozva, amelyeket füvókás eljárással rostosítunk, hanem előnyösen alkalmazható például olyan üvegolvadékok esetében is, amelyeket az úgynevezett TEL-eljárással (forgó dobos eljárással) rostosítunk.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés optikailag sűrű üvegolvadékok rostosítására, amelynek egy adagolócsatomája és ennek alsó oldala van, továbbá egy elosztócsatomája van, amely az adagolócsatomával szomszédosán van elhelyezve, valamint kiömlőnyílásai vannak, amelyek az elosztócsatornán belül vannak elhelyezve, a berendezésnek továbbá a kiömlőnyílásokból jövő üvegolvadékot fogadó rostosítóaggregátjai és melegítőeszközei vannak, amelyek az adagolócsatománál és az elosztócsatománál vannak elhelyezve az üvegolvadéknak annak felületéről történő melegítésére, azzal jellemezve, hogy legalább egy, hőgátként vagy aktív szigetelésként szolgáló melegítőeszköz (8) van az adagolócsatoma (3) alsó oldalán, legalább az elosztócsatomával (4) szomszédos tartományban elhelyezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a melegítőeszköz (8) az adagolócsatomában (3), annak fenekén van elhelyezve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a melegítőeszköz (8) az adagolócsatoma (3) egyik oldalfalába (9) van beépítve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy melegítőeszköz (8) villamos fűtőeszközként van kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szokásos adagolócsatorna (3) azon tartománya, amelyben a melegítőeszköz (8) van, az adagolócsatoma (3) meghosszabbításaként (10) van kialakítva, az elosztócsatomával (4) szomszédosán.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább két melegítőeszköz (8) van elhelyezve, amelyek villamos fütőeszközként vannak kialakítva, és az olvadék (7) áramlási irányában vannak egymás után elhelyezve.
7. 7. Eljárás optikailag sűrű üvegolvadékok, mint például bazaltból füvókás eljárással képzett üvegolvadé4

   HU 216 479 Β kok rostosítására az 1-6. igénypontok szerinti berendezéssel, amelynél az optikailag sűrű üveget megolvasztjuk és optikailag sűrű üvegolvadékot hozunk létre, amelynek melegebb, gyorsabban folyó felső rétegei és hidegebb, lassabban folyó alsó rétegei vannak, az optikailag sűrű üvegolvadékot betápláljuk egy adagolócsatomába, amelynek alsó oldala egy elosztócsatoma felé mutat, amelyben kiömlőnyílások vannak, amelyek az olvadt üveget rostosítóaggregátokhoz vezetik, és az olvadékot a felületéről melegítjük, azzal jellemezve, hogy felmelegítjük az adagolócsatoma (3) alsó oldalát legalább egy melegítőeszközzel (8) úgy, hogy leállítjuk az optikailag sűrű üvegolvadék hidegebb, lassan folyó, alsó rétegeit az adagolócsatoma (3) alsó oldalának azon tartományában, amely szomszédos ezzel a legalább egy melegítőeszközzel (8), és ezáltal egy kaszkádszerűen folyó áramot hozunk létre az üvegolvadékban, amely az optikailag sűrű üvegolvadék melegebb, gyorsabban folyó, felső rétegeit az adagolócsatoma (3) alsó oldala

   5 felé vezeti, ily módon az üvegolvadék hőmérsékletének függőleges homogenizációját hozzuk létre, és az így kapott, függőlegesen homogenizált hőmérsékletű üvegolvadékot az elosztócsatomába (4) tápláljuk be, és a kiömlőnyílásokon (5) keresztül, az optikailag sűrű üveg10 olvadék rostosítása céljából, a rostosítóaggregátokhoz (2) vezetjük.
8. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adagolócsatoma (3) alsó oldalát oly mértékben melegítjük, hogy az adagolócsatomából (3) lefelé irá15 nyúló hőkibocsátást kiküszöböljük.