HU215685B - Eljárás és berendezés széles sávú digitális adatjelek kódolására és dekódolására - Google Patents
Eljárás és berendezés széles sávú digitális adatjelek kódolására és dekódolására Download PDFInfo
- Publication number
- HU215685B HU215685B HU9601824A HU9601824A HU215685B HU 215685 B HU215685 B HU 215685B HU 9601824 A HU9601824 A HU 9601824A HU 9601824 A HU9601824 A HU 9601824A HU 215685 B HU215685 B HU 215685B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- signal
- subband
- blocks
- block
- information
- Prior art date
Links
Classifications
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04B—TRANSMISSION
- H04B1/00—Details of transmission systems, not covered by a single one of groups H04B3/00 - H04B13/00; Details of transmission systems not characterised by the medium used for transmission
- H04B1/66—Details of transmission systems, not covered by a single one of groups H04B3/00 - H04B13/00; Details of transmission systems not characterised by the medium used for transmission for reducing bandwidth of signals; for improving efficiency of transmission
- H04B1/665—Details of transmission systems, not covered by a single one of groups H04B3/00 - H04B13/00; Details of transmission systems not characterised by the medium used for transmission for reducing bandwidth of signals; for improving efficiency of transmission using psychoacoustic properties of the ear, e.g. masking effect
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Computer Networks & Wireless Communication (AREA)
- Signal Processing (AREA)
- Compression, Expansion, Code Conversion, And Decoders (AREA)
- Transmission Systems Not Characterized By The Medium Used For Transmission (AREA)
- Reduction Or Emphasis Of Bandwidth Of Signals (AREA)
- Signal Processing For Digital Recording And Reproducing (AREA)
Description
A találmány tárgya eljárás és berendezés széles sávú digitális adatjelek kódolására és dekódolására. Az ilyen kódolóberendezés tartalmaz
- egy bemenetet a széles sávú digitális adatjelek vételére,
- jelszétosztó egységet, amely a széles sávú digitális adatjeleket egy specifikus időintervallum alatt M számú keskeny sávú alsávjellé osztja szét, amelyek mindegyike a széles sávú digitális adatjeleknek egy összetevőjét reprezentálja, amelyik jelen van egy, a széles sávú digitális adatjelek frekvenciasávjában lévő M számú szomszédos keskeny sávok közül az egyik, megfelelő sávban, ahol is M egynél nagyobb egész szám, és mindegyik keskeny sávnak specifikus állandó sávszélessége van,
- skálatényező-meghatározó egységet, amely meghatároz egy skálatényezőt az egyes alsávjelekben lévő, egymást követő jelblokkokhoz,
- kvantálóegységet, amely egy jelblokkban lévő impulzussorozatokat a kvantálóegységre adott bithozzárendelési információ hatására kvantált impulzussorozatokká kvantálja kvantált alsávjelek előállítása végett,
- bit-hozzárendelési információt származtató egységet a bit-hozzárendelési információ származtatása végett, és ez a bit-hozzárendelési információ reprezentálja a bitek számát, amelyekkel egy alsávjel egy jelblokkjában lévő impulzussorozatok a kvantálóegységben végzett kvantálás után reprezentálva lesznek,
- formattálóegységet a kvantált alsávjelek jelblokkjaiban lévő kvantált impulzussorozatoknak és skálatényezőknek olyan digitális kimenőjellé való kombinálása végett, amelynek a formátuma alkalmas az átvitelre vagy tárolásra.
A dekódolóberendezés, amely a kódolt digitális jelet a széles sávú digitális adatjelek másolatának létrehozása végett dekódolja, tartalmaz
- vevőegységet a vett kódolt digitális jel vételére,
- deformattálóegységet skálatényező-információ származtatására és M számú kvantált alsávjel származtatására a kódolt digitális jelből, amikor is mindegyik kvantált alsávjel kvantált impulzussorozatok egymást követő jelblokkjaiból van felépítve, — bit-hozzárendelési információt származtató egységet bit-hozzáférési információ származtatása végett, és ez a bit-hozzárendelési információ reprezentálja a bitek számát, amelyekkel egy kvantált alsávjel egy jelblokkjában lévő impulzussoroza40 tok a kvantálóegységben végzett kvantálás után reprezentálva vannak,
- dekvantálóegységet, amely a kvantált impulzussorozatokat a bit-hozzárendelési információ hatására dekvantálja M számú, dekvantált impul45 zussorozatokat tartalmazó alsávjelek előállítása végett,
- jelkombináló egységet, amely az M számú alsávjelet a széles sávú digitális adatjelek előállítása végett kombinálja.
A széles sávú digitális adatjelek dekódolására szolgáló eljárás lépései a következők:
- vesznek egy széles sávú digitális adatjelet,
- egy specifikus időtartam alatt a széles sávú digitális adatjelet M számú keskeny sávú alsávjelre oszt55 ják szét, ahol is az M számú alsávjel mindegyike a széles sávú digitális adatjelnek egy összetevőjét reprezentálja, amelyik jelen van a széles sávú digitális adatjel ffekvenciasávjában lévő M számú szomszédos keskeny sáv közül az egyik megfe60 lelő sávban, ahol M egynél nagyobb egész szám,
HU 215 685 Β
- meghatároznak egy skálatényezőt az egymást követő jelblokkokhoz mindegyik alsávban,
- az egy jelblokkban lévő impulzussorozatokat bithozzárendelési információ hatására kvantált impulzussorozatokká kvantálják kvantált alsávjelek előállítása végett,
- bit-hozzárendelési információt származtatnak, amely bit-hozzárendelési információ reprezentálja a bitek számát, amelyekkel egy alsávjel egy jelblokkjában lévő impulzussorozatok a kvantálóegységben végzett kvantálás után reprezentálva lesznek,
- a kvantált alsávjelek jelblokkjaiban lévő kvantált impulzussorozatokat és a skálatényezőket olyan digitális kimenőjellé kombinálják, amelynek a formátuma alkalmas az átvitelre vagy tárolásra.
A széles sávú digitális adatjel lehet egy széles sávú digitális audiojel.
A bevezető bekezdésben definiált kódoló berendezés ismeretes az EP-A 457,390 számú és az EP-A 457,391 számú európai szabadalmi bejelentésből, azaz a Dl) és D2) dokumentumokból. Részletesebben: a teljesítményeket mindegyik alsávban kiszámítják úgy, hogy az alsáv jeleinek időben egyenértékű jelblokkjaiban jelenlévő impulzussorozat-értékeket négyzetre emelik, és a négyzetre emelt impulzussorozat-értékeket egy időben egyenértékű jelblokká összegezik. A fentebb említett dokumentumokban a jelblokkok hosszúsága állandó és 12 impulzussorozatnyi hosszúak.
Az így kapott teljesítményeket egy feldolgozási lépésben feldolgozzák. Ennek során maszkolt küszöbértékek előállítása végett pszichoakusztikai modellt használnak. A maszkolt küszöbértékek előállításának másik módja szerint a szélessávú digitális adatjelen külön Fourier-transzformációt végeznek, és a pszichoakusztikai modellt a Fourier-transzformáció eredményeire alkalmazzák. A maszkolt küszöbértékek a skálatényező információval együtt bj...bM bitigényt jelentenek az M számú alsávjel időben egyenértékű jelblokkjaiban lévő impulzussorozatok számára. Egy bithozzárendelési lépésben ezeket a bitigényértékeket arra használják, hogy a biteket elosszák az impulzussorozatokhoz. így a bit-hozzárendelési információra n, és nM közötti értékeket kapnak. Nm azoknak a biteknek a száma, amelyek az alsávokban lévő impulzussorozatokon végzett kvantálás elvégzése után az m-edik alsáv jelblokkjában lévő 12 impulzussorozatot reprezentálják.
A technika állása szerint ismert kódoló rendszerben a mintavételi frekvencia 48 kHz, és így a kódolandó teljes frekvenciasáv 24 kHz. Ezt a frekvenciasávot 32 egyenlő szélességű keskeny sávra osztják szét, úgyhogy mindegyiknek az állandó szélessége 750 Hz. A keskeny sávok lehetnek lényegében nem átfedőek.
A vizsgálatok annak felismeréséhez vezettek, hogy különösen az alacsonyabb frekvenciasávokban a sávszélesség viszonylag nagy, úgyhogy vagy nagyobb számú bit szükséges az alsávjelek kódolásához ezekben az alacsonyabb frekvenciasávokban, minthogy egyes esetekben a jel/maszk arány nagy, vagy - ha ilyen nagy számú bit nem áll rendelkezésre - dekódoláskor kódolási hibákat lehet hallani.
Ez a probléma az alsávok sávszélességének csökkentésével, például az eredeti sávszélesség felére történő csökkentésével oldható meg, úgy, hogy ekkor 64 alsávjel áll rendelkezésre a jelszétosztó egység kimenetén.
Találmányunk célja tökéletesített kódoló berendezés és tökéletesített kódolási eljárás, úgy, hogy nagyobb adatcsökkentés váljon lehetővé, és a kódolt digitális jel bitsebessége így kisebb lehessen.
Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a kódoló berendezés tartalmaz továbbá
- jelblokkhossz-meghatározó egységet legalább az egyik aljelben lévő jelblokkok hosszúságainak meghatározására és blokkhossz-információ előállítására, amely blokkhossz-információ reprezentálja a legalább egy alsávjelben lévő jelblokkok hosszúságait, ahol is a legalább egy alsávjelben lévő jelblokkok hosszúságai különbözőek,
- a skálatényező-meghatározó egység úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információ hatására meghatároz skálatényezőket a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú, egymást követő jelblokkokhoz is; a bit-hozzárendelési információt származtató egység úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információ hatására bit-hozzárendelési információt származtat a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú, egymást követő jelblokkokhoz is; a kvantálóegység úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információ hatására kvantálja a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú, egymást követő jelblokkokban lévő impulzussorozatokat is; és a formattálóegység úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információt is beviszi a digitális kimenőjelbe átvitel vagy tárolás végett.
A feladatot a dekódolóberendezés tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a deformattálóegység úgy van kialakítva, hogy a kódolt digitális jelből blokkhossz-információt is származtat, amely blokkhossz-információ reprezentálja legalább egy alsávjelben lévő jelblokkok hosszúságait, ahol is a legalább egy alsávjelben lévő, egymást követő jelblokkok hoszszúságai különbözőek; a bit-hozzárendelési információt származtató egység úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információ hatására bit-hozzárendelési információt származtat a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú, egymást követő jelblokkok számára; és a dekvantálóegység úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információ hatására dekvantálja a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú jelblokkokban lévő kvantált impulzussorozatokat.
A feladatot a dekódolási eljárás tekintetében úgy oldjuk meg, hogy
- meghatározzuk legalább az egyik alsávjelben lévő jelblokk hosszúságait, és blokkhossz-információt állítunk elő, amely blokkhossz-információ reprezentálja a legalább egy alsávjelben lévő jelblokkok hosszúságait, ahol is a legalább egy alsávjelben lévő jelblokkok hosszúságai különbözőek,
HU 215 685 Β
- a skálatényezőt meghatározó lépésben a blokkhossz-információ hatására meghatározzuk a skálatényezőket a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú jelblokkokhoz;
- a bit-hozzárendelési információt származtató lépésben a blokkhossz-információ hatására bit-hozzárendelési információt származtatunk a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú jelblokkokhoz;
- a kvantálási lépésben a blokkhossz-információ hatására kvantáljuk a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú jelblokkokban lévő impulzussorozatokat;
- és a kombinálási lépésben a blokkhossz-információt bevisszük a digitális kimenőjelbe átvitel vagy tárolás végett.
A találmány annak felismerésén alapszik, hogy a széles sávú digitális adatjel időnként nemstacionárius jellegű lehet. Ebben a helyzetben rövid tartamú jeltranziensek vannak a széles sávú digitális jelben, és ezeket körülveszik a széles sávú digitális jelben lévő stacionárius jelrészek.
Általánosabb formában megfogalmazva: M számú, időben egyenértékű jelblokkon belül az M számú alsávjel mindegyikében, a bitigény egy vagy több jelblokkban időben változhat. Ha az M számú, időben egyenértékű jelblokkból álló csoportot egy egészként kódolják, akkor a választott bitigénynek mindegyik jelblokknál olyannak kell lennie, hogy a legrosszabb helyzetben is megfeleljen, vagyis ez a legnagyobb bitigény a jelblokkban. Ennek következtében nagyobb számú bit lesz elosztva, mint abban a helyzetben, amelyben a jelblokkokat kisebb részekre osztották, és amelyben a kódolási folyamatot mindegyik időben egyenértékű jelrésznél külön-külön végzik.
A találmány értelmében a jelblokkok hosszúsága legalább az egyik alsávjelben változó, míg az alsávjeleket a jól ismert módon állítjuk elő. Részletesebben: az egymást követő jelblokkok hosszúságai a legalább egy alsávjelben úgy vannak megválasztva, hogy abban a helyzetben, amelyben a többé vagy kevésbé stacionárius jellegű, széles sávú digitális jel nemstacionárius jellegűvé válik, a legalább egy alsávjelben a blokkhosszok csökkennek; és ha a nemstacionárius jellegű, széles sávú digitális jel többé vagy kevésbé stacionárius jellegűvé válik, akkor a legalább egy alsávjelben a blokkhosszok nőnek.
A legalább egy aljelben lévő jelblokkok hosszúságára vonatkozó döntés meghozható úgy is, hogy magának az alsávjelnek a jellegét vizsgáljuk, vagyis azt, hogy az alsávjel stacionárius vagy nemstacionárius. Vizsgálható az alsávjelben fennálló jel/maszk arány is annak megállapítása végett, hogy az alsávjel az időben többé vagy kevésbé stacionárius vagy nemstacionárius.
Nyilvánvaló, hogy a blokkhosszokat azonosító információ szükséges a skálatényező meghatározásához, a bithozzárendeléshez, és az ezeket követő kvantáláshoz. A blokkhosszokat azonosító információt továbbá át kell vinni vagy tárolni, hogy vétel vagy lejátszás esetén lehetővé váljon az inverz dekódolás.
Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az
1. ábra a kódoló berendezés egy kiviteli alakja, a
2. ábra időben egyenértékű, azonos hosszúságú szupeijelblokkokra osztott alsávjelek soros adatfolyamai, ahol az időben egyenértékű szupeijelblokkok időben egyenértékű, azonos hosszúságú jelblokkokra oszthatók, a
3. ábra stacionárius és nemstacionárius jelrészekre osztott széles sávú digitális jel, a
4a. ábra a széles sávú digitális adatjel két jelrészének bitigénye, a
4b. ábra időben egyenértékű, változó hosszúságú jelblokkokra osztott alsávjelek soros adatfolyamai, az
5. ábra időben egyenértékű szuperjelblokkokra osztott alsávjelek soros adatfolyamai, a
6. ábra a különböző jelblokkokhoz szolgáló maszkoló görbe származtatására használt időablakok, a
7. ábra az 1. ábra szerinti kódoló berendezés által előállított kódolt jel dekódolására szolgáló berendezés egyik kiviteli alakja, a
8. ábra a kódoló berendezés egy másik kiviteli alakja, a
9. ábra a megfelelő dekódolóberendezés.
Az 1. ábrán látható egy kódoló berendezés, amelynek van egy 1 bemenete egy széles sávú digitális adatjel, így egy széles sávú digitális audiojel számára, amely 44,1 vagy 48 kHz mintavételi sebességgel van letapogatva. A széles sávú digitális jelet a 2 jelszétosztó egységre adjuk, ami a széles sávú digitális jelet szűri. A jelen példában a 2 jelszétosztó egység a teljes, 48 kHz frekvenciasávot M (=64) számú, egymást lényegében nem átfedő, állandó sávszélességű alsávra osztja. Az alsávok sávszélessége 375 Hz. Ennek eredményeként a 2 jelszétosztó egység 3.1...3.M kimenetén SBj...SBm alsávjeleket kapunk. Az SB,...SBM alsávjelek mintavételi sebességét a 2 jelszétosztó egység M tényezővel lefelé konvertálta, úgyhogy a teljes adatsebesség a 2 jelszétosztó egység kimenetén egyenlő az 1 bemeneten vett széles sávú digitális jel adatsebességével. Jelszétosztó egység kiviteli alakjai az EP-A 400,755 számú dokumentumban találhatók. Részletesebben: a széles sávú digitális jelnek egy specifikus hosszúságú jelrészét amelyet úgy kapunk, hogy a széles sávú digitális jelet az adott specifikus hosszúságú időablakkal ablakozzuk - a 2 jelszétosztó egység bemenetére adjuk, és ennek eredményeként a 2 jelszétosztó egység mindegyik, 3.1...3.M kimenetén egy impulzussorozatot kapunk. Ez után az időablakot időben egy rövid időtartammal eltoljuk, és a széles sávú digitális jel most kapott jelrésze létrehozza a következő impulzussorozatot a 2 jelszétosztó egység mindegyik kimenetén. A rövid időtartammal eltolt, egymást követő időablakok átfedik egymást. Minden időablak hosszúsága azonos.
Az SB|...SBm alsávjeleket egy 6 skálatényező-meghatározó és normalizáló egység megfelelő 5.1...5.M be4
HU 215 685 Β menetére adjuk. A 6 skálatényező-meghatározó és normalizáló egység az alsávjelben lévő minden jelblokkhoz és a mindegyik SB|...SBM alsávjelben lévő jelblokkokhoz meghatároz egy skálatényezőt. Ez a skálatényező összefügg a jelblokk legnagyobb impulzussorozat-értékével. Ezenkívül normalizálunk úgy, hogy a jelblokkban lévő impulzussorozatokat elosztjuk a megfelelő skálatényezővel. Ennek eredményeként normalizált alsávjeleket, mégpedig minden SB^.SBy alsávjelnél egy normalizált alsávjelet adunk a 7.1...7.M kimenetre. A skálatényezőket, mégpedig mindegyik SB|...SBm alsávjelben minden jelblokknál egyet, egy 8 kimenetre adjuk. Részletesebben: a normalizált impulzussorozatok tartományának értéke 64 altartományra van osztva, ha a skálatényező egy 6-bites digitális szám, és a jelblokkhoz tartozó skálatényező a tartománynak azt a szintjét reprezentálja, amelyik a jelblokkban lévő legnagyobb impulzussorozat-érték után következő legnagyobb. Legalább egy alsávjel soros adatfolyamának felosztása egymást követő jelblokkokra a 6 skálatényező-meghatározó és norrnalizáló egység 10 bemenetére adott blokkhossz-információ hatására valósul meg. A blokkhossz-információ jelet, valamint a legalább egy SB!...SBm alsávjel soros adatfolyamának a blokkhossz-információ jel hatására bekövetkező felosztását egymást követő jelblokkokra később taglaljuk. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a felosztást változó jelblokkhosszokra a legalább egy alsávjelen végezzük, és hogy az időablak fentebb meghatározott hosszúsága, amely meghatározza a széles sávú digitális jelnek azt a jelrészét, amelyből minden alkalommal mindegyik SB!...SBM alsávjel egy impulzussorozatát származtatjuk a 3.1 ...3.M kimeneten, nem változik.
Az M számú normalizált alsávjelet egy 13 kvantálóegység megfelelő 12.1...12.M bemenetére adjuk. A 13 kvantálóegység a 16 bemenetére adott bithozzárendelési információ és a 15 bemenetére adott blokkhossz-információ jel hatására kvantálja az M számú normalizált alsávjel jelblokkjait oly módon, hogy az SBm alsávjel egy jelblokkjában lévő impulzussorozatokat impulzussorozatonként nm számú bittel reprezentálja, és így az adott jelblokkban kvantált impulzussorozatok jönnek létre.
Az M számú kvantált alsávjelet egy 14 kimenet megfelelő alkimeneteire adjuk, majd egy 20 formattálóegység 19 bemenetére adjuk. A 20 formattálóegység megkapja továbbá a blokkhossz-információ jelet egy 22 bemenetén, a skálatényezőket egy 23 bemeneten, és a bithozzárendelési információt egy 24 bemeneten. A 20 formattálóegység a jeleket soros adatfolyammá kombinálja, szükség esetén csatornakódolást végez, hogy a soros adatfolyamot a 21 kimeneten megjelenő kódolt digitális jellé alakítsa át egy TRMM átvivőközeg útján történő átvitelhez, vagy rekordhordozó által képzett átvivőközegre történő felvételhez. Utalunk az EP-A 402,973 számú szabadalmi bejelentésre, amely egy korábbi 20 formattálóegységet ismertet. Az ott leírt formattálóegységet módosítani kell, hogy a blokkhosszinformáció jelet is venni tudja, és így az ilyen blokkhossz-információ jelet az átvitt jel formátumában lehessen átvinni. Az adott szakterületen járatos szakember ezt az átvitelt meg tudja valósítani, úgyhogy az átviteli jel átvitelét részletesebben nem ismertetjük.
A berendezés tartalmaz továbbá egy később ismertetendő 30 jelblokkhossz-meghatározó egységet, ami a blokkhossz-információ jelet egy, a 32 bemenetére adott széles sávú digitális jel hatására egy 31 kimenetre adja. A berendezés tartalmaz továbbá egy később taglalandó 34 maszkológörbe-meghatározó egységet, ami a 35 bemenetre adott széles sávú jel hatására, és a 36 bemenetre adott blokkhossz-információ jel hatására maszkolt küszöbinformációt állít elő az alsávjelekben lévő minden jelblokkhoz, és a maszkolt küszöbinformációt a 37 kimenetre adja. Ez a 37 kimenet össze van kapcsolva egy 41 bitigény-meghatározó egység 40 bemenetével. A később ismertetendő 41 bitigény-meghatározó egység a 40 bemenetre adott maszkolt küszöbinformáció hatására és a 43 bemenetre adott skálatényező-információ hatására bm bitigény-információt állít elő egy SBM alsávjelben lévő mindegyik jelblokkhoz. A bm bitigény-információt a 44 kimenetre adjuk. A 44 kimenet össze van kapcsolva a később ismertetendő 48 bit-hozzárendelési információt származtató egység 47 bemenetével. A 48 bit-hozzárendelési információt származtató egység a 47 bemenetre adott bm bitigény-információ és a 49 bemenetre adott blokkhossz-információ jel hatására előállítja a fentebb bevezetett nm bit-hozzárendelési információt egy SBM alsávjelben lévő mindegyik jelblokkhoz. Az nm bit-hozzárendelési információt az 50 kimenetre adjuk.
A 2 jelszétosztó egység által előállított mindegyik SBm alsávjel egy időtengely mentén, egymástól azonos távolságban lévő, egymást követő impulzussorozatokat tartalmaz. Az alsávjelek soros adatfolyamai jelblokkokra vannak osztva, hogy a normalizálást és a kvantálást el lehessen végezni. Az ismert rendszerekben ezeknek a jelblokkoknak mindegyik alsávjelben állandó hosszúságuk van, például 12 impulzussorozat. Más alkalmazásokban a jelblokkban az impulzussorozatok más számát (36) választják a kvantáláshoz. Lásd például a következő dokumentumot: K. Brandenburg és társa: The ISO/MPEG-audio codec: a generic standard fór coding high-quality digital-audio, a 92. bécsi „AES Convention” 3336. számú kiadványa, 1992. március.
A találmány értelmében a legalább egyik alsávjelben lévő jelblokk hosszúsága változó. A 2. ábrán látható egy kiviteli alak. Itt az SBP..SBM alsávjelek soros adatfolyamait vázlatosan vízszintes sorokként, az idő függvényében ábrázoltuk. A soros adatfolyamokat először egymást követő, állandó hosszúságú szupeijelblokkokra osztjuk, amelyek a jelen példában egy SB[...SBM alsávjelben 36 egymást követő, Sj...s36 impulzussorozatot tartalmaznak. Mindegyik SBj...SBm alsávjel egymást követő ...ssb, 2, ssbj_b ssbj, ssbi+1... szupeqelblokkok sorozatából van felépítve.
Legalább egy SB!...SBM alsávjelben legalább egyes szuperjelblokkok legalább két jelblokkra lesznek osztva, míg más szuperjelblokkok osztatlanul maradhatnak. Részletesebben: legalább két SBj...SBm alsávjelben legalább egyes szuperjelblokkok legalább két jelblokkra lesznek osztva, míg a legalább két SB!...SBm alsávjelben más szupeqelblokkok osztatlanul maradhatnak. A jel5
HU 215 685 Β blokkok lehetnek időben egyenértékűek, ami azt jelenti, hogy ugyanabban az időpontban lépnek fel. Ennek következtében az időben egyenértékű jelblokkok hosszúsága azonos. A most tovább tárgyalt kiviteli alak az időben egyenértékű szupeijelblokkokat fel tudja osztani három, egyenként 12 impulzussorozatot tartalmazó jelblokkra, vagy két jelblokkra, amely közül az egyikben 12 impulzussorozat, a másikban 24 impulzussorozat van, vagy a szupeijelblokkokat osztatlanul hagyhatja.
A 2. ábrán látható, hogy maradtak osztatlanul az SB,...SBm alsávjelekben lévő, időben egyenértékű ssb; 2 szuperjelblokkok és az időben egyenértékű ssbj+1 szuperjelblokkok. Az időben egyenértékű ssbj j szuperjelblokkok két jelblokkra vannak osztva. Az egy alsávjel ssbj i szuperjelblokkjában lévő első jelblokk a szuperjelblokk s, ...s24 impulzussorozatát, és a szóban forgó szuperjelblokkban lévő második jelblokk a szuperjelblokk s25...s36 impulzussorozatát tartalmazza. Az időben egyenértékű ssbj szuperjelblokkok szintén két jelblokkra vannak osztva. Az egy alsávjel ssbj szuperjelblokkjában lévő első jelblokk a szupeijelblokk s, ...s12 impulzussorozatát, és a szóban forgó szupeijelblokkban lévő második jelblokk a szupeijelblokk s13...s36 impulzussorozatát tartalmazza. Az időben egyenértékű ssbi+2 szuperjelblokk három jelblokkra van osztva. Az egy alsávjel ssbi+2 szuperjelblokkjában lévő első jelblokk a szuperjelblokk S|...s12 impulzussorozatát, a szóban forgó szuperjelblokkban lévő második jelblokk a szuperjelblokk s13...s24 impulzussorozatát, és a szóban forgó szuperjelblokkban lévő harmadik jelblokk a szuperjelblokk s25...s36 impulzussorozatát tartalmazza.
A szuperjelblokkok felosztásának megvalósítására irányuló döntési folyamatot a 3. ábra kapcsán tovább taglaljuk. A 3. ábrán az a sorban látható egy alsávjelben lévő egyik, időben egyenértékű szupeijelblokk. Az M számú, időben egyenértékű szuperjelblokkot a 2 jelszétosztó egység alakítja ki. Ezek a széles sávú digitális adatjel egy jelrészéből vannak származtatva, ami egy bizonyos időtartamra terjed ki. A széles sávú digitális adatjelnek ez a jelrésze a 3. ábra b sorában látható. A széles sávú digitális adatjelnek ezt a jelrészét vizsgálva azt a következtetést lehet levonni, hogy a jelrész stacionárius jelrészként jellemezhető.
A 30 jelblokkhossz-meghatározó egység a széles sávú digitális jel következő rövid időrészeire - tekintettel arra, hogy ezek a rövid időrészek a 3. ábra b sorában látható időköz hosszához képest rövidek - előállíthat egy maszkoló görbét. Ez a görbe adja meg a teljes frekvenciasávra a maszkolási szintet, ami a széles sávú digitális jeltől egy rövid időrész alatt ered. Ha a maszkoló görbe egymást követő rövid időrészek alatt nem sokat változik, akkor arra lehet következtetni, hogy a széles sávú digitális jel stacionárius, míg ha a maszkoló görbe egymást követő rövid időrészek alatt viszonylag sokat változik, akkor a széles sávú digitális jelet nemstacionárius jellegűnek tekintjük. A maszkoló görbe előállítását később fogjuk ismertetni.
Abban az esetben, amelyben a jelet stacionáriusnak tekintjük, úgy döntünk, hogy az időben egyenértékű szupeijelblokkokat nem osztjuk, minthogy a szupeijelblokkban lévő impulzussorozatok helyes kvantálásához szükséges bit-hozzárendelési információ, vagyis a kvantált impulzussorozat reprezentálásához szükséges bitszám durván azonos lesz az egy szupeijelblokkban lévő mind a 36 impulzussorozatnál.
Most tegyük fel, hogy a 3. ábra b sorában látható jelrész első része nemstacionárius jellegű, és a többi része többé vagy kevésbé stacionárius. Ez a 3. ábra d sorában látható. Nyilvánvaló, hogy a nemstacionárius rész impulzussorozatonként több bitet igényel, mint a jelrész stacionárius része. Ezért az időben egyenértékű valamennyi szupeijelblokkot két jelblokkra fogjuk osztani úgy, hogy mindegyik időben egyenértékű szupeijelblokkban az első jelblokk 12 impulzussorozatot tartalmaz, és mindegyik időben egyenértékű szupeijelblokkban a második jelblokk 24 impulzussorozatot tartalmaz.
A 3. ábra d sorában látható példa más módon is magyarázható. Tegyük fel, hogy a 4a. ábrán az I-I görbe mutatja a különböző alsávokhoz a bitigényt, ami a 3. ábra d sorában látható első (nemstacionáriusként jelölt) jelrész számára szükséges, és a 4a. ábrán a II-II görbe mutatja a különböző alsávokhoz a bitigényt, ami a 3. ábra d sorában látható második (stacionáriusként jelölt) jelrész számára szükséges. Ha a 3. ábra d sorában látható jelet egy egészként kódoltuk volna, akkor a szaggatott ΙΙΙ-ΙΠ görbe által megadott bitigény állna fenn. Ha ezzel szemben a 3. ábra d sorában lévő első és második jelrészt külön kódoljuk, akkor az I-I bitigénygörbe szükséges a 3. ábra d sorában lévő első jelrész számára, és a II-II bitigénygörbe szükséges a 3. ábra d sorában lévő második jelrész számára. A következtetés az, hogy kevesebb bit szükséges a külön jelrészek kódolásához.
Most tegyük fel, hogy a 3. ábra b sorában lévő jelrész nemstacionárius jellegű, és a többi része többé vagy kevésbé stacionárius. Ez a 3. ábra e sorában látható. Ugyanazon okok miatt, mint amelyeket fentebb közöltünk, az időben egyenértékű valamennyi szupeijelblokkot két jelblokkra fogjuk osztani úgy, hogy mindegyik időben egyenértékű szupeijelblokkban az első jelblokk 24 impulzussorozatot tartalmaz, és mindegyik időben egyenértékű szuperjelblokkban a második jelblokk 12 impulzussorozatot tartalmaz.
Ha a 3. ábra b sorában látható jelrész nemstacionárius jellegű a jelrész teljes időintervallumán át, ahogyan ezt vázlatosan a 3. ábra f sorában ábrázoltuk, akkor nyilvánvaló, hogy az időben egyenértékű szuperjelblokkokat három egyforma hosszú, egyenként 12 impulzussorozatot tartalmazó jelblokkra osztjuk.
A fentebbi a 3. ábra kapcsán leírt döntési folyamatot a 30 jelblokkhossz-meghatározó egység végzi. A széles sávú digitális adatjelben lévő, egymást követő jelrészekre reagálva, amelyekből származtatjuk az időben egyenértékű szuperjelblokkokat, és attól függően, hogy a jelrész jellemző viselkedése a vázlatosan a 3. ábrán megadott c, d, e vagy f sor közül melyiknek felel meg, a 30 jelblokkhossz-meghatározó egység előállítja a blokkhossz-információ jelet a 31 kimenetén. Ez a blokkhossz-információ jel lehet egy kétbites jel, amely azonosítani tudja a 3. ábra kapcsán leírt négy helyzet egyikét.
HU 215 685 Β
A kétbites blokkhossz-információ jel alapján a 6 skálatényező-meghatározó és normalizáló egység tudja, hogy kell-e és hogyan kell a szupeqelblokkokat leosztani, és egy skálatényezőt származtat a nem osztott szuperjelblokkok számára. A normalizálást a skálatényezők felhasználásával elvégzi mindegyik jelblokkon és mindegyik nem osztott szupeijelblokkon.
A 34 maszkológörbe-meghatározó egységre és a 48 bit-hozzárendelési információt származtató egységre adott kétbites blokkhossz-információ jel hatására a 34 maszkológörbe-meghatározó egység, a 41 bitigénymeghatározó egység és a 48 bit-hozzárendelési információt származtató egység fel tudja dolgozni a bit-hozzárendelési információ előállítása végett az M számú, időben egyenértékű jelblokkok mindegyik csoportját (akár 12, akár 24 vagy 36 impulzussorozat van a jelblokkokban), a Dl) és D2) dokumentumban leírt módon. Ez azt jelenti, hogy a 34 maszkológörbe-meghatározó egység tartalmazhat egy szétosztó egységet is, vagy kaphatja a 2 jelszétosztó egység kimenőjeleit. A 34 maszkológörbe-meghatározó egység egy SBM alsávjel jelblokkjaiban lévő impulzussorozat-értékek négyzetre emelése, és a négyzetre emelt impulzussorozat-értékek összegezése útján kiszámítja a vm jelteljesítményeket. Az M számú vm jelteljesítménnyel végzett mátrixművelettel wm nagyságokat lehet előállítani, amelyek a maszkoló görbét reprezentálják az SB]...SBm alsávjelek időben egyenértékű jelblokkjaiban.
Ezeket a wm nagyságokat a 41 bitigény-meghatározó egységre adjuk, amely a wm nagyságok és a skálatényezők hatására származtatja a bm bitigényeket. A vett bm bitigények hatására a 48 bit-hozzárendelési információt származtató egység előállítja a bit-hozzárendelési információt a blokkhossz-információ jelet használva úgy, hogy bizonyos számú bitet tartalmazó bitpoolból biteket rendel hozzá az időben egyenértékű jelblokkokban lévő impulzussorozatokhoz.
Megjegyzendő, hogy a kvantált alsávjel impulzussorozatok átviteléhez szükséges bitsebesség ismert. Feltételezzük, hogy ez a bitsebesség x kbit/s, ahol x például 128 lehet. Ez azt jelenti, hogy a széles sávú digitális jel minden milliszekundumában 128 bit áll rendelkezésre a bitpoolban hozzárendelési célokra. Ez azt jelenti, hogy ha a biteket 12 impulzussorozatot tartalmazó és y milliszekundum hosszú időben egyenértékű jelblokkokhoz rendeljük hozzá, akkor 128.y bit áll rendelkezésre a bitpoolban hozzárendelési célokra. Következőleg, a mindegyik jelblokkban 24 impulzussorozatot tartalmazó, időben egyenértékű jelblokkok számára 256.y bit, és az időben egyenértékű szuperjelblokkok számára 384.y bit áll rendelkezésre a bitpoolban hozzárendelési célokra.
A kétbites blokkhossz-információ jel alapján a 13 kvantálóegység tudja, hogy kell-e és hogyan kell a normalizált impulzussorozatokból álló szupeijelblokkokat leosztani, és az egy SBm alsávjel mindegyik jelblokkjában (vagy mindegyik nem osztott szuperjelblokkban) lévő impulzussorozat-értékeket a 16 bemeneten kapott megfelelő nm bit-hozzárendelési információnak megfelelően kvantálja.
A maszkoló görbe előállításának másik módja szerint a 34 maszkológörbe-meghatározó egységben Fourier-transzformációt végzünk a széles sávú digitális adatjelnek azon a jelrészén, amely az alsávjelek időben egyenértékű jelblokkja egy csoportjának felel meg, és így kapjuk meg a széles sávú digitális jel teljesítményspektrumát. Minden alsáv teljesítményspektrumának frekvencia-összetevőit kombináljuk, és így mindegyik alsávban kapunk egy összetett frekvencia-összetevőt. A maszkolási szintet mindegyik alsávban a mindegyik alsávban fennálló összetett frekvencia-összetevőkből származtatjuk. Tehát a mindegyik alsávban fennálló teljesítményspektrum frekvencia-összetevőit használjuk a maszkolási szint származtatására az adott alsávban.
Nyilvánvaló, hogy akkor, ha a 30 jelblokkhosszmeghatározó egység és a 34 maszkológörbe-meghatározó egység Fourier-transzformációt használ a maszkolási szint származtatására, akkor ebben a két egységben közös lehet az a részegység, amely a Fourier-transzformációt megvalósítja.
Egy másik kiviteli alakban a 30 jelblokkhosszmeghatározó egység az alsávjelek soros adatfolyamatait változó hosszúságú jelblokkokra tudja osztani, ugyancsak a széles sávú digitális adatjel jellegétől függően. Minél kisebb a nemstacionárius rész a széles sávú digitális adatjelben, annál kisebb lehet azoknak az időben egyenértékű jelblokkoknak a hosszúsága, amelyekben ez a nemstacionárius rész az alsávokra való szétosztás után „esik”. Nemcsak az időben egyenértékű jelblokkoknak a hosszúsága választható, hanem az az időpont is választható, amelyben ezek az időben egyenértékű jelblokkok bekövetkeznek. A 4b. ábrán vázlatosan ábrázoltunk egy példát az M számú alsávjel soros adatfolyama időben egyenértékű ssbj_b ssbj, ssbi+, és ssbi+2 jelblokkokká való felosztására, ahol ezeknek az időben egyenértékű jelblokkoknak az időbeli hosszúsága rendre tb t2, t3 és t4. Ameddig az időben egyenértékű jelblokkok hosszúsága azonos, addig az 1. ábra szerinti kiviteli alakban a különböző egységek ugyanúgy működnek, mint ahogyan ezt fentebb, a jelblokkokra osztásnál a 2. és 3. ábra kapcsán kifejtettük. Az eltérés az, hogy a blokkhossz-információ jel a különböző blokkhosszúságok azonosításához több bitet igényel.
Fentebb kifejtettük, hogy a 30 jelblokkhossz-meghatározó egység a széles sávú digitális jel egymást követő rövid időrészeihez - a 3. ábra b sorában látható időintervallum hosszúságához képest rövid időrészeihez - maszkoló görbét tud származtatni, amely görbe megadja a teljes frekvenciasávra a maszkolási szintet, ami a széles sávú digitális jeltől egy rövid időrész alatt ered. Ha a maszkoló görbe egymást követő rövid időrészek alatt nem sokat változik, akkor arra lehet következtetni, hogy a széles sávú digitális jel stacionárius, míg ha a maszkoló görbe egymást követő rövid időrészek alatt viszonylag sokat változik, akkor a széles sávú digitális jelet nemstacionárius jellegűnek tekintjük. Belátható továbbá, hogy a széles sávú digitális jelnek az ilyen rövid időrésze valamennyi alsávjelben egy specifikus hosszúságú jelblokkhoz kapcsolódik.
HU 215 685 Β
A 4b. ábrán látható jelblokkok hosszúságai most az említett specifikus hosszúságú jelblokk egész számú többszörösei lehetnek.
Megjegyzendő, hogy az alsávjelek soros adatfolyamait különböző hosszúságú jelblokkokra lehet osztani. Ezt az 5. ábra kapcsán taglaljuk. Az 5. ábrán vázlatosan ábrázoltuk az SBt...SBM alsávjelekben lévő, időben egyenértékű ssb; szuperjelblokkok egy csoportját. Ugyanúgy, mint a 2. ábránál, feltételezzük, hogy az ssbj szuperjelblokkokat egy, két vagy három jelblokkra lehet osztani, vagy osztatlanok maradnak. Az 5. ábrából világos, hogy az SBM és az SBM „j alsávjelben lévő ssbj szupeijelblokkok nincsenek osztva, hogy az SB3 alsávjelben lévő ssb, szupeijelblokk a második jelblokknál hosszabb első jelblokkra és egy második jelblokkra van osztva, az SB2 alsávjelben lévő ssbj szupeijelblokk a második jelblokknál rövidebb első jelblokkra és egy második jelblokkra van osztva, és hogy az SBj alsávjelben lévő ssbj szupeijelblokk három jelblokkra van osztva. Pontosabban, bár ez nem tekintendő a találmány korlátozásának, a kisebb jelblokkok hosszúsága azonos és az ssbj szuperjelblokkok hosszúságának '/3-a, míg a hosszabb jelblokkok hosszúsága a szuperjelblokkok hosszúságának 2/3-a.
A döntési folyamatot - azt, hogy miként valósulnak meg a különböző elosztások jelblokkokra az időben egyenértékű ssbj szuperjelblokkok csoportjában lévő különböző ssb; szuperjelblokkoknál - alább ismertetjük.
Fentebb kifejtettük, hogy a 30 jelblokkhossz-meghatározó egység származtathat egy maszkoló görbét a széles sávú digitális jel rövid időrészeiből, amely rövid időrészek a 3. ábra c sorában látható széles sávú digitális jel időjelrészének hosszúságához képest rövidek. A maszkolási görbe maszkolási szinteket ad meg mindegyik SBj...SBM alsávjelhez. A 30 jelblokkhossz-meghatározó egység mindegyik alsávnál meghatározhatja, hogy az alsávban a maszkolási szint az idő függvényében viszonylag stacionárius-e vagy nem. Az 5. ábrából világos, hogy az első alsávban lévő SB, alsávjel viszonylag nemstacionárius, úgyhogy az ssb; szuperjelblokkot három jelrészre osztottuk. A második alsávban lévő SB2 alsávjel viszonylag nemstacionárius a szuperjelblokk első (½) részében, és viszonylag stacionárius annak második (2/3) részében. A harmadik alsávban az SB3 alsávjel viszonylag stacionárius a szupeijelblokk első (¾) részében, és viszonylag nemstacionárius annak második (½) részében. Az SBM , és az SBM alsávjel viszonylag stacionárius az egész ssbj szuperjelblokkban, úgyhogy ezek nincsenek osztva.
A bitigények származtatása az 5. ábrán látható különböző jelblokkokhoz a következőképpen történik. A 6. ábrán az idő függvényében ábrázoltuk a bitigények származására szolgáló időablakokat. Az időablakok lehetnek Hanning-ablakok. A 6. ábrán látható W, időablakot a széles sávú digitális jelre visszük rá, és arra használjuk, hogy származtassuk a bitigényeket valamennyi SB,...SBm alsávjel időben egyenértékű ssb; szuperjelblokkjaihoz, a 97, 98 jelblokkokhoz. A WIIIa időablakot a széles sávú digitális jelre visszük rá, és arra használjuk, hogy származtassuk az időben egyenértékű jelblokkok, így a 90 és 93 jelblokk bitigényeit úgy, mintha valamennyi SB,...SBM alsávjel időben egyenértékű ssbj szuperjelblokkjai fel volnának osztva az időben egyenértékű ssbj szuperjelblokkok első 12 impulzussorozatát tartalmazó, időben egyenértékű jelblokkok létrehozása végett. A W]IIb időablakot a széles sávú digitális jelre visszük rá, és arra használjuk, hogy származtassuk az időben egyenértékű jelblokkok, így a 91 jelblokk bitigényeit úgy, mintha valamennyi SB,...SBm alsávjel időben egyenértékű ssbj szuperjelblokkjai fel volnának osztva az időben egyenértékű ssbj szupeijelblokkok második 12 impulzussorozatát tartalmazó, időben egyenértékű jelblokk létrehozása végett. A WIIIc időablakot a széles sávú digitális jelre visszük rá, és arra használjuk, hogy származtassuk az időben egyenértékű jelblokkok, így a 92 és 94 jelblokk bitigényeit úgy, mintha valamennyi SB,...SBM alsávjel időben egyenértékű ssbj szupeijelblokkjai fel volnának osztva az időben egyenértékű ssbj szuperjelblokkok harmadik 12 impulzussorozatát tartalmazó, időben egyenértékű jelblokkok létrehozása végett. A WIIa időablakot a széles sávú digitális jelre visszük rá, és arra használjuk, hogy származtassuk az időben egyenértékű jelblokkok, így a 96 jelblokk bitigényeit úgy, mintha valamennyi SB,...SBM alsávjel időben egyenértékű ssbj szuperjelblokkjai fel volnának osztva mindegyik időben egyenértékű ssbj szupeijelblokk első 24 impulzussorozatát tartalmazó, időben egyenértékű jelblokkok létrehozása végett. A WIIb időablakot a széles sávú digitális jelre visszük rá, és arra használjuk, hogy származtassuk az időben egyenértékű jelblokkok, így a 95 jelblokk bitigényeit úgy, mintha valamennyi SBj...SBM alsávjel időben egyenértékű ssb; szuperjelblokkjai fel volnának osztva mindegyik időben egyenértékű ssbj szuperjelblokk utolsó 24 impulzussorozatát tartalmazó, időben egyenértékű jelblokkok létrehozása végett. A 34 maszkológörbe-meghatározó egység és a 41 bitigény-meghatározó egység most származtatja a bM1 és a bM bitigényt a Wt időablakot használó bitigényszámításból; származtatja a b3a bitigényt a WIIa időablakot használó bitigényszámításból az SB3 alsávjelben lévő ssbj szupeijelblokk első 24 impulzussorozatát tartalmazó 96 jelblokk számára; származtatja a bla és b2a bitigényt a WIIIa időablakot használó bitigényszámításból az SB| és SB2 alsávjelben lévő ssb; szupeijelblokk első 12 impulzussorozatát tartalmazó jelblokkok számára; származtatja a blc és b3c bitigényt a Wnk időablakot használó bitigényszámításból az SBj és SB3 alsávjelben lévő ssbj szupeijelblokk utolsó 12 impulzussorozatát tartalmazó 92, 94 jelblokkok számára; származtatja a b2b bitigényt a WIIb időablakot használó bitigényszámitásból az SB2 alsávjelben lévő ssb; szupeijelblokk utolsó 24 impulzussorozatát tartalmazó 95 jelblokk számára; és származtatja a b|b bitigényt a WIIIb időablakot használó bitigényszámításból az SBj alsávjelben lévő ssbj szuperjelblokk második 12 impulzussorozatát tartalmazó 91 jelblokk számára.
Ismét, ha ismert a bitsebesség, ami az előző példában 128 kbit/s, akkor a széles sávú digitális jel minden
HU 215 685 Β milliszekundumában 128 bit áll rendelkezésre hozzárendelési célokra. Ez azt jelenti, hogy az 5. ábra M számú, időben egyenértékű ssbj szuperjelblokkjánál összesen 384.y bit áll rendelkezésre hozzárendelési célokra.
A bit-hozzárendelés megvalósítható a Dl) és D2) dokumentumban megadott, jól ismert módon, vagyis meghatározzuk a legnagyobb bitigényű jelblokkot, és ebben a jelblokkban mindegyik impulzussorozathoz bizonyos számú bitet rendelünk hozzá. Ha ez a hozzárendelés bitek első hozzárendelése az ebben a jelblokkban lévő impulzussorozatokhoz, akkor bizonyos számú, például két bitet rendelünk hozzá a jelblokk mindegyik impulzussorozatához. Ha ez a hozzárendelés a biteknek nem az első hozzárendelése az ebben a jelblokkban lévő impulzussorozatokhoz, akkor kevesebb számú bitet (egyet) rendelünk hozzá a jelblokk mindegyik impulzussorozatához. Ez után a bitpoolban rendelkezésre álló bitek számát csökkentjük az adott jelblokkban lévő impulzussorozatokhoz összesen hozzárendelt bitek számával. Ezt a folyamatot mindaddig ismételjük, amíg nem végeztük el a bitpoolban lévő valamennyi bit hozzárendelését. Ez abban tér el az ismert hozzárendelési algoritmustól, hogy az ismert algoritmusban a jelblokkokban lévő impulzussorozatok száma állandó, míg ez a jelen találmány értelmében nincs így.
A 7. ábrán vázlatosan ábrázoltunk egy dekódolóberendezést, amely egy TRMM átvivőközeg (rekordhordozó) útján átvitt kódolt digitális jelet vesz, és a kódolt digitális jelet dekódolja. így előállítja a széles sávú digitális adatjel másolatát. Egy vevőegység által vett kódolt digitális jelet a 100 deformattálóegységre adjuk. (A vevőegység lejátszó eszközt is tartalmazhat a kódolt digitális jel rekordhordozóról való lejátszására.) A 100 deformattálóegység a kódolt digitális jel soros adatfolyamából ki tudja keresni a kvantált impulzussorozatokat, a kvantált impulzussorozatokat a 102 kimenetre adja; kikeresi az nm bit-hozzárendelési információt, és az nm bit-hozzárendelési információt a 103 kimenetre adja; kikeresi a skálatényező információt, és a skálatényező információt a 104 kimenetre adja, valamint kikeresi a blokkhossz-információ jelet, és a blokkhossz-információ jelet a 105 kimenetre adja.
A kvantált impulzussorozatok, valamint az nm bithozzárendelési információ és a blokkhossz-információ jel a 107 dekvantálóegységre jutnak. A 107 dekvantálóegység az nm bit-hozzárendelési információ hatására a kvantált impulzussorozatok soros adatfolyamából kikeresi a kvantált impulzussorozatokat mindegyik SB!...SBm alsávjelhez, és ezeket a blokkhossz-információ jel által meghatározott hosszúságú jelblokkokba rendezi. így kapjuk a dekvantált normalizált alsávjeleket. A dekvantált normalizált alsávjeleket a blokkhossz-információ jellel és a skálatényező információval együtt a 109 denormalizáló egységre adjuk. A 109 denormalizáló egység a skálatényező információ hatására a blokkhossz-információ jelnek megfelelően denormalizálja a normalizált, dekvantált alsáv-impulzussorozatok jelblokkjait oly módon, hogy a normalizált, dekvantált impulzussorozatokat megszorozza egy specifikus alsávjelben lévő jelblokknak megfelelő skálatényezővel. Az így kapott jeleket egy 111 szintetizáló szűrőegységre adjuk, amely a jeleket úgy kombinálja, hogy megkapjuk a széles sávú digitális adatjel egy másolatát a 113 kimeneten.
A 8. ábrán a kódoló berendezés egy másik kiviteli alakja látható. Ez a kódoló berendezés nagyon hasonló az 1. ábra szerinti kódoló berendezéshez. Az 1. ábra szerinti kódoló berendezéstől abban különbözik, hogy a 48 bit-hozzárendelési információt származtató egység által előállított nm bit-hozzárendelési információt nem visszük át, és nem tároljuk. Más továbbá a felépítése a 34’ maszkológörbe-meghatározó egységnek. Az nm bithozzárendelési információt most a 34’ maszkológörbemeghatározó egység, a 41 bitigény-meghatározó egység és a 48 bit-hozzárendelési információt származtató egység számítja, és ehhez csak a skálatényezőket használja. Részletesebben: a 34’ maszkológörbe-meghatározó egység a teljesítményspektrumot most a jelrészekben lévő impulzussorozat-értékek négyzetösszegének használata helyett a 38 bemenetre adott skálatényezők alapján számítja ki, és ebből a szokványos módon származtatja a maszkoló görbét. Ezt a görbét a 41 bitigénymeghatározó egységre adjuk, hogy a bitigényeket a jól ismert módon származtassa. A 48 bit-hozzárendelési információt származtató egység ezeknek a bitigényeknek a hatására a jól ismert módon származtatja az nm bithozzárendelési információt.
A 9. ábrán a 8. ábra szerinti kódoló berendezés által átvitt vagy tárolt kódolt jel dekódolására szolgáló dekódolóberendezés látható. A 9. ábra szerinti dekódolóberendezés nagyon hasonló a 7. ábra szerinti dekódolóberendezéshez. A különbség az, hogy a 100’ deformattálóegység itt a dekvantált impulzussorozatokat a 102 kimenetére adja, a blokkhossz-információ jelet a 105 kimenetére, és a skálatényezőket a jelblokkok számára a 104 kimenetére. A dekódolóberendezés tartalmaz továbbá egy 115 bit-hozzárendelő egységet, ami a 117 bemeneten a skálatényezőket, a 118 bemeneten a blokkhossz-információ jelet kapja meg. A 115 bit-hozzárendelő egység az nm bit-hozzárendelési információt a 120 kimenetén állítja elő. Az nm bit-hozzárendelési információt a 107 dekvantálóegységre adja. A 115 bithozzárendelő egység a 8. ábra szerinti 41 bitigény-meghatározó egység és 48 bit-hozzárendelési információt származtató egység kombinációjával azonos módon működhet.
Az előző leírásban a találmányt olyan kiviteli alakja kapcsán ismertettük, amelyben a széles sávú jelet M számú alsávjellé osztjuk, ahol M az idő függvényében állandó. Lehetséges azonban az is, hogy egy specifikus időintervallumban M-nek van egy specifikus állandó értéke, aminek eredményeként ebben az időintervallumban a keskeny sávok sávszélessége állandó, és egy következő időintervallumban M-nek egy más (állandó) értéke van, aminek az eredményeként ebben a következő időintervallumban a keskeny sávoknak más (állandó) sávszélességük van. A találmány szerinti eljárás mindegyik időintervallumban foganatosítható.
Claims (18)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Berendezés széles sávú digitális adatjel kódolására, amely tartalmaz- egy bemenetet (1) a széles sávú digitális adatjel vételére,- jelszétosztó egységet (2), amely a széles sávú digitális adatjelet a specifikus időintervallum alatt M számú keskeny sávú alsávjellé (SBj...SBM) osztja szét, amelyek mindegyike a széles sávú digitális adatjelnek egy összetevőjét reprezentálja, amelyik jelen van egy, a széles sávú digitális adatjel frekvenciasávjában lévő M számú szomszédos keskeny sávok egyikében, ahol M egynél nagyobb egész szám, és mindegyik keskeny sávnak specifikus állandó sávszélessége van,- skálatényező-meghatározó és normalizáló egységet (6), amely meghatároz egy skálatényezőt az egyes alsávjelekben (SB|...SBM) egymást követő jelblokkokhoz,- kvantálóegységet (13), amely az egy jelblokkban lévő impulzussorozatokat a kvantálóegységre (13) adott bit-hozzárendelési információra reagálva, kvantált impulzussorozatokká kvantálja kvantált alsávjelek előállítása végett,- bit-hozzárendelési információt származtató egységet (48) a bit-hozzárendelési információ (nm) származtatása végett, ahol ez a bit-hozzárendelési információ (nm) reprezentálja a bitek számát, amelyekkel egy alsávjel (SBj...SBM) egy jelblokkjában lévő impulzussorozatok a kvantálóegységben (13) végzett kvantálás után reprezentálva lesznek,- formattálóegységet (20) a kvantált alsávjelek (SBj...SBM) jelblokkjaiban lévő kvantált impulzussorozatoknak és a skálatényezőknek olyan digitális kimenőjellé való kombinálása végett, amelynek a formátuma alkalmas az átvitelre vagy tárolásra egy berendezésben, amely a kódolt digitális jelet dekódolja, és így létrehozza a széles sávú digitális adatjel másolatát, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá- jelblokkhossz-meghatározó egységet (30) legalább az egyik alsávjelben (SB,...SBM) lévő jelblokkok hosszúságainak meghatározására és blokkhossz-információ előállítására, amely blokkhossz-információ reprezentálja a legalább egy alsávjelben (SBj...SBM) lévő jelblokkok hosszúságait, ahol is a legalább egy alsávjelben (SBi...SBm) lévő jelblokkok hosszúságai különbözőek,- a skálatényező-meghatározó és normalizáló egység (6) úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információra reagálva meghatároz skálatényezőket a legalább egy alsávjelben (SBj...SBM) lévő, változó hosszúságú, egymást követő jelblokkokhoz is; a bit-hozzárendelési információt származtató egység (48) úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információra reagálva bit-hozzárendelési információt (nm) származtat a legalább egy alsávjelben (SBj...SBM) lévő, változó hosszúságú, egymást követő jelblokkokhoz is; a kvantálóegység (13) úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információra reagálva kvantálja a legalább egy alsávjelben (SB[...SBm) lévő, változó hosszúságú, egymást követő jelblokkokban lévő impulzussorozatokat is; és a formattálóegység (20) úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információt is beviszi a digitális kimenőjelbe átvitel vagy tárolás végett.
- 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelblokkhossz-meghatározó egység (30) legalább két alsávjelben (SBi...SBm) lévő jelblokkok hosszúságát határozza meg, a blokkhossz-információ reprezentálja a legalább két alsávjelben (SB,...SBM) lévő jelblokkok hosszúságát, ahol is a legalább két alsávjelben (SB[...SBm) lévő, egymást követő jelblokkok hosszúsága eltérő, míg a legalább két alsávjelben (SB[...SBm) lévő, időben egyenértékű jelblokkok hosszúsága azonos.
- 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelblokkhossz-meghatározó egység (30) M számú alsávjelben (SB[...SBM) lévő jelblokkok hosszúságát határozza meg, a blokkhossz-információ reprezentálja az M számú alsávjelben (SB,...SBM) lévő jelblokkok hosszúságát, ahol is az M számú alsávjelben (SB)..,SBm) lévő, egymást követő jelblokkok hosszúsága eltérő, míg az M számú alsávjelben (SB[...SBM) lévő, időben egyenértékű jelblokkok hosszúsága azonos.
- 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezés az alsávjeleket (SBj...SBM) egymást követő, egyenlő hosszúságú szuperjelblokkokra (ssbj) osztja, és a jelblokkhossz-meghatározó egység (30) a szupeqelblokkot (ssbj) legalább egy alsávjelben (SBj...SBM) két jelblokkra osztja.
- 5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szupeijelblokkban (ssbj) lévő legalább két jelblokk hossza különbözik egymástól.
- 6. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelblokkhossz-meghatározó egység (30) a szuperjelblokkot (ssbj) a legalább két alsávjel (SBj...SBM) mindegyikében legalább két jelblokkra osztja; a legalább két alsávjelben (SBj...SBM) lévő szuperjelblokkok (ssbj) időben egyenértékűek, és az időben egyenértékű szuperjelblokkokban (ssbj) lévő jelblokkok ugyancsak időben egyenértékűek.
- 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelblokkhossz-meghatározó egység (30) az M számú alsávjelben (SBj...SBM) lévő M számú, időben egyenértékű szuperjelblokkot (ssb;) legalább két jelblokkra osztja; az időben egyenértékű szuperjelblokkokban (ssbj) lévő jelblokkok ugyancsak időben egyenértékűek.
- 8. Az 1 -7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelblokkhossz-meghatározó egység (30) az egy alsávjelben (SBj...SBm) lévő, egymást követő jelblokkok hosszúságát úgy határozza meg, hogy a széles sávú digitális adatjel hatására az alsávjelben (SBj...SBM) lévő jelblokk hosszúságát viszonylag hosszabbra választja abban a helyzetben, amelyben a széles sávú digitális adatjel, amelyből a szó10HU 215 685 Β bán forgó jelblokk származtatva van, lényegében stacionárius, és viszonylag rövidebbre választja, ha a széles sávú digitális adatjel, amelyből a szóban forgó jelblokk származtatva van, lényegében nemstacionárius jellegű.
- 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelblokkhossz-meghatározó egység (30) az egy alsávjelben (SB,...SBM) lévő, egymást követő jelblokkok hosszúságát úgy határozza meg, hogy az alsávjel (SB(...SBM) hatására az alsávjelben (SB,...SBM) lévő jelblokk hosszúságát viszonylag hosszabbra választja abban a helyzetben, amelyben az alsávjel (SB,...SBM) lényegében stacionárius, és viszonylag rövidebbre választja, ha az alsávjel (SB,...SBm) lényegében nemstacionárius jellegű.
- 10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz jel/maszk arányt meghatározó egységet, amelyik az M számú alsávjel (SB[...SBM) mindegyikéhez meghatároz egy jel/maszk arányt, és a jelblokkhossz-meghatározó egység (30) az egy alsávjelben (SBt...SBM) lévő, egymást követő jelblokkok hosszúságát úgy határozza meg, hogy az alsávjel (SB[...SBM) jel/maszk arányának hatására az alsávjelben (SB,...SBM) lévő jelblokk hosszúságát viszonylag hosszabbra választja abban a helyzetben, amelyben az alsávjel (SB|...SBM) jel/maszk aránya az idő függvényében lényegében stacionárius, és viszonylag rövidebbre választja, ha az alsávjel (SB|...SBm) jel/maszk aránya lényegében nemstacionárius jellegű.
- 11. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a formattálóegység (20) felvevőeszközt tartalmaz, amely a kódolt digitális jelet rekordhordozóra felveszi.
- 12. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá normalizáló eszközt, amely az egy jelblokkban lévő impulzussorozatokat a jelblokkra vonatkozó skálatényező-információ hatására a kvantálás előtt normalizálja.
- 13. Berendezés kódolt digitális jel dekódolására, széles sávú digitális adatjel létrehozása végett, amely tartalmaz- vevőegységet a vett kódolt digitális jel vételére,- deformattálóegységet (100) skálatényező-információ származtatására, és M számú kvantált alsávjel származtatására a kódolt digitális jelből, amikor is mindegyik kvantált alsávjel kvantált impulzussorozatok egymást követő jelblokkjaiból van felépítve,- bit-hozzárendelési információt származtató egységet bit-hozzárendelési információ származtatása végett, amely bit-hozzárendelési információ reprezentálja a bitek számát, amelyekkel egy kvantált alsávjel egy jelblokkjában lévő impulzussorozatok a kvantálóegységben végzett kvantálás után reprezentálva vannak,- dekvantálóegységet (107), amely a kvantált impulzussorozatokat a bit-hozzárendelési információ hatására dekvantálja M számú, dekvantált impulzussorozatokat tartalmazó alsávjel előállítása végett,- jelkombináló egységet, amely az M számú alsávjelet a széles sávú digitális adatjel előállítása végett kombinálja, azzal jellemezve, hogy a deformattálóegység (100) úgy van kialakítva, hogy a kódolt digitális jelből blokkhossz-információt is származtat, amely blokkhossz-információ reprezentálja legalább egy alsávjelben lévő jelblokkok hosszúságait, ahol is a legalább egy alsávjelben lévő, egymást követő jelblokkok hosszúságai különbözőek; a bit-hozzárendelési információt származtató egység úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információra reagálva bit-hozzárendelési információt (nm) származtat a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú, egymást követő jelblokkok számára; és a dekvantálóegység (107) úgy van kialakítva, hogy a blokkhossz-információra reagálva dekvantálja a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú jelblokkokban lévő kvantált impulzussorozatokat.
- 14. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá denormalizáló egységet (109), amely az aljelek jelblokkjaiban lévő impulzussorozatokat a skálatényező-információ és a blokkhosszinformáció hatására a jeleknek a jelkombináló egységben való kombinálása előtt denormalizálja.
- 15. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vevőegység lejátszó eszközt tartalmaz, amely a kódolt digitális jelet rekordhordozóról lejátssza.
- 16. Eljárás széles sávú digitális adatjel dekódolására, amelynek a lépései a következők:- veszünk egy széles sávú digitális adatjelet,- egy specifikus időtartam alatt a széles sávú digitális adatjelet M számú keskeny sávú alsávjelre osztjuk szét, ahol is az M számú alsávjel mindegyike a széles sávú digitális adatjelnek egy összetevőjét reprezentálja, amelyik jelen van a széles sávú digitális adatjel frekvenciasávjában lévő M számú szomszédos keskeny sáv közül az egyik megfelelő sávban, ahol M egynél nagyobb egész szám,- meghatározunk egy skálatényezőt az egymást követő jelblokkokhoz mindegyik alsávban,- az egy jelblokkban lévő impulzussorozatokat bithozzárendelési információ hatására kvantált impulzussorozatokká kvantáljuk kvantált alsávjelek előállítása végett,- bit-hozzárendelési információt származtatunk, amely bit-hozzárendelési információ reprezentálja a bitek számát, amelyekkel egy alsávjel egy jelblokkjában lévő impulzussorozatok a kvantálóegységben végzett kvantálás után reprezentálva lesznek,- a kvantált alsávjelek jelblokkjaiban lévő kvantált impulzussorozatokat és a skálatényezőket olyan digitális kimenőjellé kombinálja, amelynek a formátuma alkalmas az átvitelre vagy tárolásra, azzal jellemezve, hogy- meghatározzuk legalább az egyik alsávjelben lévő jelblokkok hosszúságait és blokkhossz-információt állítunk elő, amely blokkhossz-információ reprezentálja a legalább egy alsávjelben lévő jelblok11HU 215 685 Β kok hosszúságait, ahol is a legalább egy alsávj élben lévő jelblokkok hosszúságai különbözőek, a skálatényezőt meghatározó lépésben a blokkhossz-információ hatására meghatározzuk a skálatényezőket a legalább egy alsávjelben lévő, vál- 5 tozó hosszúságú, egymást követő jelblokkokhoz, a bit-hozzárendelési információt (nm) származtató lépésben a blokkhossz-információ hatására bithozzárendelési információt (nm) származtatunk a legalább egy alsávjelben lévő, egymást követő, változó hosszúságú jelblokkokhoz, a kvantálási lépésben a blokkhossz-információ hatására kvantáljuk a legalább egy alsávjelben lévő, változó hosszúságú jelblokkokban lévő impulzussorozatokat,- és a kombinálási lépésben a blokkhossz-információt bevisszük a digitális kimenőjelbe átvitel vagy tárolás végett.
- 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kvantálási lépés során, továbbá az adott jelblokkra vonatkozó skálatényező-információ hatására, a kvantálási lépés előtt normalizáljuk a jelblokkban lévő10 impulzussorozatokat.
- 18. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kombinálási lépés során továbbá rekordhordozóra felvesszük a kódolt digitális jelet.
Applications Claiming Priority (1)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
EP94203226 | 1994-11-04 |
Publications (3)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU9601824D0 HU9601824D0 (en) | 1996-09-30 |
HUT74637A HUT74637A (en) | 1997-01-28 |
HU215685B true HU215685B (hu) | 1999-02-01 |
Family
ID=8217348
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU9601824A HU215685B (hu) | 1994-11-04 | 1995-10-06 | Eljárás és berendezés széles sávú digitális adatjelek kódolására és dekódolására |
Country Status (13)
Country | Link |
---|---|
US (1) | US5661755A (hu) |
EP (1) | EP0738441B1 (hu) |
JP (1) | JP3390013B2 (hu) |
CN (2) | CN1095253C (hu) |
AT (1) | ATE214524T1 (hu) |
AU (1) | AU697176B2 (hu) |
BR (1) | BR9506449A (hu) |
CZ (1) | CZ294349B6 (hu) |
DE (1) | DE69525836T2 (hu) |
HK (1) | HK1013897A1 (hu) |
HU (1) | HU215685B (hu) |
TW (1) | TW286454B (hu) |
WO (1) | WO1996014695A1 (hu) |
Families Citing this family (122)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US10361802B1 (en) | 1999-02-01 | 2019-07-23 | Blanding Hovenweep, Llc | Adaptive pattern recognition based control system and method |
US8352400B2 (en) | 1991-12-23 | 2013-01-08 | Hoffberg Steven M | Adaptive pattern recognition based controller apparatus and method and human-factored interface therefore |
DE4405659C1 (de) * | 1994-02-22 | 1995-04-06 | Fraunhofer Ges Forschung | Verfahren zum kaskadierten Codieren und Decodieren von Audiodaten |
WO1995030286A2 (en) * | 1994-05-02 | 1995-11-09 | Philips Electronics N.V. | Encoding system and encoding method for encoding a digital signal having at least a first and a second digital signal component |
JP3082625B2 (ja) * | 1995-07-15 | 2000-08-28 | 日本電気株式会社 | 音声信号処理回路 |
JPH10512131A (ja) * | 1995-10-24 | 1998-11-17 | フィリップス エレクトロニクス ネムローゼ フェンノートシャップ | サブバンドエンコーダ/デコーダにおける反復復号化および符号化 |
TW384434B (en) * | 1997-03-31 | 2000-03-11 | Sony Corp | Encoding method, device therefor, decoding method, device therefor and recording medium |
US5913191A (en) * | 1997-10-17 | 1999-06-15 | Dolby Laboratories Licensing Corporation | Frame-based audio coding with additional filterbank to suppress aliasing artifacts at frame boundaries |
US5903872A (en) * | 1997-10-17 | 1999-05-11 | Dolby Laboratories Licensing Corporation | Frame-based audio coding with additional filterbank to attenuate spectral splatter at frame boundaries |
US5899969A (en) * | 1997-10-17 | 1999-05-04 | Dolby Laboratories Licensing Corporation | Frame-based audio coding with gain-control words |
KR100326157B1 (ko) * | 1998-12-31 | 2002-07-03 | 윤종용 | 통신시스템에서반복디코더에대한양자화방법 |
CN100392981C (zh) * | 1999-01-07 | 2008-06-04 | 皇家菲利浦电子有限公司 | 在无损编码器中边信息的有效编码方法 |
US7904187B2 (en) | 1999-02-01 | 2011-03-08 | Hoffberg Steven M | Internet appliance system and method |
US7062445B2 (en) * | 2001-01-26 | 2006-06-13 | Microsoft Corporation | Quantization loop with heuristic approach |
EP1446797B1 (en) * | 2001-10-25 | 2007-05-23 | Koninklijke Philips Electronics N.V. | Method of transmission of wideband audio signals on a transmission channel with reduced bandwidth |
US6934677B2 (en) * | 2001-12-14 | 2005-08-23 | Microsoft Corporation | Quantization matrices based on critical band pattern information for digital audio wherein quantization bands differ from critical bands |
US7027982B2 (en) * | 2001-12-14 | 2006-04-11 | Microsoft Corporation | Quality and rate control strategy for digital audio |
US7240001B2 (en) * | 2001-12-14 | 2007-07-03 | Microsoft Corporation | Quality improvement techniques in an audio encoder |
US7426380B2 (en) | 2002-03-28 | 2008-09-16 | Telecommunication Systems, Inc. | Location derived presence information |
US8918073B2 (en) | 2002-03-28 | 2014-12-23 | Telecommunication Systems, Inc. | Wireless telecommunications location based services scheme selection |
US8027697B2 (en) | 2007-09-28 | 2011-09-27 | Telecommunication Systems, Inc. | Public safety access point (PSAP) selection for E911 wireless callers in a GSM type system |
US8126889B2 (en) | 2002-03-28 | 2012-02-28 | Telecommunication Systems, Inc. | Location fidelity adjustment based on mobile subscriber privacy profile |
US8290505B2 (en) | 2006-08-29 | 2012-10-16 | Telecommunications Systems, Inc. | Consequential location derived information |
US9154906B2 (en) | 2002-03-28 | 2015-10-06 | Telecommunication Systems, Inc. | Area watcher for wireless network |
JP2003316392A (ja) * | 2002-04-22 | 2003-11-07 | Mitsubishi Electric Corp | オーディオ信号の復号化及び符号化装置、復号化装置並びに符号化装置 |
US20030207672A1 (en) * | 2002-05-03 | 2003-11-06 | Intel Corporation | Wideband tuning circuit for low-voltage silicon process and method for generating a tuning frequency |
US7016547B1 (en) * | 2002-06-28 | 2006-03-21 | Microsoft Corporation | Adaptive entropy encoding/decoding for screen capture content |
US6980695B2 (en) * | 2002-06-28 | 2005-12-27 | Microsoft Corporation | Rate allocation for mixed content video |
EP2282310B1 (en) * | 2002-09-04 | 2012-01-25 | Microsoft Corporation | Entropy coding by adapting coding between level and run-length/level modes |
US7299190B2 (en) * | 2002-09-04 | 2007-11-20 | Microsoft Corporation | Quantization and inverse quantization for audio |
JP4676140B2 (ja) | 2002-09-04 | 2011-04-27 | マイクロソフト コーポレーション | オーディオの量子化および逆量子化 |
US7502743B2 (en) | 2002-09-04 | 2009-03-10 | Microsoft Corporation | Multi-channel audio encoding and decoding with multi-channel transform selection |
US7433824B2 (en) * | 2002-09-04 | 2008-10-07 | Microsoft Corporation | Entropy coding by adapting coding between level and run-length/level modes |
US8666397B2 (en) | 2002-12-13 | 2014-03-04 | Telecommunication Systems, Inc. | Area event handling when current network does not cover target area |
US7343291B2 (en) | 2003-07-18 | 2008-03-11 | Microsoft Corporation | Multi-pass variable bitrate media encoding |
US7609763B2 (en) | 2003-07-18 | 2009-10-27 | Microsoft Corporation | Advanced bi-directional predictive coding of video frames |
US7383180B2 (en) * | 2003-07-18 | 2008-06-03 | Microsoft Corporation | Constant bitrate media encoding techniques |
US7688894B2 (en) * | 2003-09-07 | 2010-03-30 | Microsoft Corporation | Scan patterns for interlaced video content |
US7782954B2 (en) * | 2003-09-07 | 2010-08-24 | Microsoft Corporation | Scan patterns for progressive video content |
US7724827B2 (en) * | 2003-09-07 | 2010-05-25 | Microsoft Corporation | Multi-layer run level encoding and decoding |
US7424293B2 (en) | 2003-12-02 | 2008-09-09 | Telecommunication Systems, Inc. | User plane location based service using message tunneling to support roaming |
US7260186B2 (en) | 2004-03-23 | 2007-08-21 | Telecommunication Systems, Inc. | Solutions for voice over internet protocol (VoIP) 911 location services |
US20080126535A1 (en) | 2006-11-28 | 2008-05-29 | Yinjun Zhu | User plane location services over session initiation protocol (SIP) |
US20080090546A1 (en) | 2006-10-17 | 2008-04-17 | Richard Dickinson | Enhanced E911 network access for a call center using session initiation protocol (SIP) messaging |
US7460990B2 (en) | 2004-01-23 | 2008-12-02 | Microsoft Corporation | Efficient coding of digital media spectral data using wide-sense perceptual similarity |
US7629926B2 (en) | 2004-10-15 | 2009-12-08 | Telecommunication Systems, Inc. | Culled satellite ephemeris information for quick, accurate assisted locating satellite location determination for cell site antennas |
US6985105B1 (en) | 2004-10-15 | 2006-01-10 | Telecommunication Systems, Inc. | Culled satellite ephemeris information based on limiting a span of an inverted cone for locating satellite in-range determinations |
US7411546B2 (en) | 2004-10-15 | 2008-08-12 | Telecommunication Systems, Inc. | Other cell sites used as reference point to cull satellite ephemeris information for quick, accurate assisted locating satellite location determination |
US7113128B1 (en) | 2004-10-15 | 2006-09-26 | Telecommunication Systems, Inc. | Culled satellite ephemeris information for quick, accurate assisted locating satellite location determination for cell site antennas |
US7353034B2 (en) | 2005-04-04 | 2008-04-01 | X One, Inc. | Location sharing and tracking using mobile phones or other wireless devices |
US7693709B2 (en) | 2005-07-15 | 2010-04-06 | Microsoft Corporation | Reordering coefficients for waveform coding or decoding |
US7539612B2 (en) * | 2005-07-15 | 2009-05-26 | Microsoft Corporation | Coding and decoding scale factor information |
US7599840B2 (en) * | 2005-07-15 | 2009-10-06 | Microsoft Corporation | Selectively using multiple entropy models in adaptive coding and decoding |
US7630882B2 (en) * | 2005-07-15 | 2009-12-08 | Microsoft Corporation | Frequency segmentation to obtain bands for efficient coding of digital media |
US7684981B2 (en) * | 2005-07-15 | 2010-03-23 | Microsoft Corporation | Prediction of spectral coefficients in waveform coding and decoding |
US7562021B2 (en) * | 2005-07-15 | 2009-07-14 | Microsoft Corporation | Modification of codewords in dictionary used for efficient coding of digital media spectral data |
US8660573B2 (en) | 2005-07-19 | 2014-02-25 | Telecommunications Systems, Inc. | Location service requests throttling |
US7565018B2 (en) * | 2005-08-12 | 2009-07-21 | Microsoft Corporation | Adaptive coding and decoding of wide-range coefficients |
US7933337B2 (en) * | 2005-08-12 | 2011-04-26 | Microsoft Corporation | Prediction of transform coefficients for image compression |
US8599925B2 (en) * | 2005-08-12 | 2013-12-03 | Microsoft Corporation | Efficient coding and decoding of transform blocks |
US9282451B2 (en) | 2005-09-26 | 2016-03-08 | Telecommunication Systems, Inc. | Automatic location identification (ALI) service requests steering, connection sharing and protocol translation |
US7825780B2 (en) | 2005-10-05 | 2010-11-02 | Telecommunication Systems, Inc. | Cellular augmented vehicle alarm notification together with location services for position of an alarming vehicle |
US7907551B2 (en) | 2005-10-06 | 2011-03-15 | Telecommunication Systems, Inc. | Voice over internet protocol (VoIP) location based 911 conferencing |
US8467320B2 (en) | 2005-10-06 | 2013-06-18 | Telecommunication Systems, Inc. | Voice over internet protocol (VoIP) multi-user conferencing |
US8190425B2 (en) * | 2006-01-20 | 2012-05-29 | Microsoft Corporation | Complex cross-correlation parameters for multi-channel audio |
US7831434B2 (en) | 2006-01-20 | 2010-11-09 | Microsoft Corporation | Complex-transform channel coding with extended-band frequency coding |
US7953604B2 (en) * | 2006-01-20 | 2011-05-31 | Microsoft Corporation | Shape and scale parameters for extended-band frequency coding |
US8150363B2 (en) | 2006-02-16 | 2012-04-03 | Telecommunication Systems, Inc. | Enhanced E911 network access for call centers |
US8059789B2 (en) | 2006-02-24 | 2011-11-15 | Telecommunication Systems, Inc. | Automatic location identification (ALI) emergency services pseudo key (ESPK) |
US7899450B2 (en) | 2006-03-01 | 2011-03-01 | Telecommunication Systems, Inc. | Cellular augmented radar/laser detection using local mobile network within cellular network |
US9167553B2 (en) | 2006-03-01 | 2015-10-20 | Telecommunication Systems, Inc. | GeoNexus proximity detector network |
US7471236B1 (en) | 2006-03-01 | 2008-12-30 | Telecommunication Systems, Inc. | Cellular augmented radar/laser detector |
US8208605B2 (en) | 2006-05-04 | 2012-06-26 | Telecommunication Systems, Inc. | Extended efficient usage of emergency services keys |
US7966013B2 (en) | 2006-11-03 | 2011-06-21 | Telecommunication Systems, Inc. | Roaming gateway enabling location based services (LBS) roaming for user plane in CDMA networks without requiring use of a mobile positioning center (MPC) |
CN101192410B (zh) * | 2006-12-01 | 2010-05-19 | 华为技术有限公司 | 一种在编解码中调整量化质量的方法和装置 |
US8050386B2 (en) | 2007-02-12 | 2011-11-01 | Telecommunication Systems, Inc. | Mobile automatic location identification (ALI) for first responders |
US8184710B2 (en) * | 2007-02-21 | 2012-05-22 | Microsoft Corporation | Adaptive truncation of transform coefficient data in a transform-based digital media codec |
US7774205B2 (en) * | 2007-06-15 | 2010-08-10 | Microsoft Corporation | Coding of sparse digital media spectral data |
US7761290B2 (en) | 2007-06-15 | 2010-07-20 | Microsoft Corporation | Flexible frequency and time partitioning in perceptual transform coding of audio |
US8046214B2 (en) * | 2007-06-22 | 2011-10-25 | Microsoft Corporation | Low complexity decoder for complex transform coding of multi-channel sound |
US7885819B2 (en) * | 2007-06-29 | 2011-02-08 | Microsoft Corporation | Bitstream syntax for multi-process audio decoding |
US8254455B2 (en) | 2007-06-30 | 2012-08-28 | Microsoft Corporation | Computing collocated macroblock information for direct mode macroblocks |
US8185087B2 (en) | 2007-09-17 | 2012-05-22 | Telecommunication Systems, Inc. | Emergency 911 data messaging |
US8249883B2 (en) | 2007-10-26 | 2012-08-21 | Microsoft Corporation | Channel extension coding for multi-channel source |
US9130963B2 (en) | 2011-04-06 | 2015-09-08 | Telecommunication Systems, Inc. | Ancillary data support in session initiation protocol (SIP) messaging |
US7929530B2 (en) | 2007-11-30 | 2011-04-19 | Telecommunication Systems, Inc. | Ancillary data support in session initiation protocol (SIP) messaging |
US8179974B2 (en) | 2008-05-02 | 2012-05-15 | Microsoft Corporation | Multi-level representation of reordered transform coefficients |
US8325800B2 (en) | 2008-05-07 | 2012-12-04 | Microsoft Corporation | Encoding streaming media as a high bit rate layer, a low bit rate layer, and one or more intermediate bit rate layers |
US8379851B2 (en) | 2008-05-12 | 2013-02-19 | Microsoft Corporation | Optimized client side rate control and indexed file layout for streaming media |
US8370887B2 (en) | 2008-05-30 | 2013-02-05 | Microsoft Corporation | Media streaming with enhanced seek operation |
US8068587B2 (en) | 2008-08-22 | 2011-11-29 | Telecommunication Systems, Inc. | Nationwide table routing of voice over internet protocol (VOIP) emergency calls |
US8406307B2 (en) | 2008-08-22 | 2013-03-26 | Microsoft Corporation | Entropy coding/decoding of hierarchically organized data |
US8265140B2 (en) | 2008-09-30 | 2012-09-11 | Microsoft Corporation | Fine-grained client-side control of scalable media delivery |
US8525681B2 (en) | 2008-10-14 | 2013-09-03 | Telecommunication Systems, Inc. | Location based proximity alert |
US8892128B2 (en) | 2008-10-14 | 2014-11-18 | Telecommunication Systems, Inc. | Location based geo-reminders |
US8189666B2 (en) | 2009-02-02 | 2012-05-29 | Microsoft Corporation | Local picture identifier and computation of co-located information |
US9301191B2 (en) | 2013-09-20 | 2016-03-29 | Telecommunication Systems, Inc. | Quality of service to over the top applications used with VPN |
US8867485B2 (en) | 2009-05-05 | 2014-10-21 | Telecommunication Systems, Inc. | Multiple location retrieval function (LRF) network having location continuity |
US20120006610A1 (en) | 2010-07-09 | 2012-01-12 | Erik Wallace | Telematics enhanced mobile device safety interlock |
US8315599B2 (en) | 2010-07-09 | 2012-11-20 | Telecommunication Systems, Inc. | Location privacy selector |
JP5874344B2 (ja) * | 2010-11-24 | 2016-03-02 | 株式会社Jvcケンウッド | 音声判定装置、音声判定方法、および音声判定プログラム |
US8942743B2 (en) | 2010-12-17 | 2015-01-27 | Telecommunication Systems, Inc. | iALERT enhanced alert manager |
US8688087B2 (en) | 2010-12-17 | 2014-04-01 | Telecommunication Systems, Inc. | N-dimensional affinity confluencer |
US8682321B2 (en) | 2011-02-25 | 2014-03-25 | Telecommunication Systems, Inc. | Mobile internet protocol (IP) location |
US8649806B2 (en) | 2011-09-02 | 2014-02-11 | Telecommunication Systems, Inc. | Aggregate location dynometer (ALD) |
US9479344B2 (en) | 2011-09-16 | 2016-10-25 | Telecommunication Systems, Inc. | Anonymous voice conversation |
WO2013048551A1 (en) | 2011-09-30 | 2013-04-04 | Telecommunication Systems, Inc. | Unique global identifier for minimizing prank 911 calls |
US9264537B2 (en) | 2011-12-05 | 2016-02-16 | Telecommunication Systems, Inc. | Special emergency call treatment based on the caller |
US9313637B2 (en) | 2011-12-05 | 2016-04-12 | Telecommunication Systems, Inc. | Wireless emergency caller profile data delivery over a legacy interface |
US8984591B2 (en) | 2011-12-16 | 2015-03-17 | Telecommunications Systems, Inc. | Authentication via motion of wireless device movement |
US9384339B2 (en) | 2012-01-13 | 2016-07-05 | Telecommunication Systems, Inc. | Authenticating cloud computing enabling secure services |
US8688174B2 (en) | 2012-03-13 | 2014-04-01 | Telecommunication Systems, Inc. | Integrated, detachable ear bud device for a wireless phone |
US9307372B2 (en) | 2012-03-26 | 2016-04-05 | Telecommunication Systems, Inc. | No responders online |
US9544260B2 (en) | 2012-03-26 | 2017-01-10 | Telecommunication Systems, Inc. | Rapid assignment dynamic ownership queue |
US9338153B2 (en) | 2012-04-11 | 2016-05-10 | Telecommunication Systems, Inc. | Secure distribution of non-privileged authentication credentials |
WO2014028712A1 (en) | 2012-08-15 | 2014-02-20 | Telecommunication Systems, Inc. | Device independent caller data access for emergency calls |
US9208346B2 (en) | 2012-09-05 | 2015-12-08 | Telecommunication Systems, Inc. | Persona-notitia intellection codifier |
US9456301B2 (en) | 2012-12-11 | 2016-09-27 | Telecommunication Systems, Inc. | Efficient prisoner tracking |
US8983047B2 (en) | 2013-03-20 | 2015-03-17 | Telecommunication Systems, Inc. | Index of suspicion determination for communications request |
US9408034B2 (en) | 2013-09-09 | 2016-08-02 | Telecommunication Systems, Inc. | Extended area event for network based proximity discovery |
US9516104B2 (en) | 2013-09-11 | 2016-12-06 | Telecommunication Systems, Inc. | Intelligent load balancer enhanced routing |
US9479897B2 (en) | 2013-10-03 | 2016-10-25 | Telecommunication Systems, Inc. | SUPL-WiFi access point controller location based services for WiFi enabled mobile devices |
Family Cites Families (8)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
EP0400222A1 (en) * | 1989-06-02 | 1990-12-05 | ETAT FRANCAIS représenté par le Ministère des Postes, des Télécommunications et de l'Espace | Digital transmission system using subband coding of a digital signal |
NL9000338A (nl) * | 1989-06-02 | 1991-01-02 | Koninkl Philips Electronics Nv | Digitaal transmissiesysteem, zender en ontvanger te gebruiken in het transmissiesysteem en registratiedrager verkregen met de zender in de vorm van een optekeninrichting. |
NL9001127A (nl) * | 1990-05-14 | 1991-12-02 | Philips Nv | Kodeerinrichting bevattende een subbandkoder, en een zender voorzien van de kodeerinrichting. |
NL9001128A (nl) * | 1990-05-14 | 1991-12-02 | Philips Nv | Kodeerinrichting bevattende een subbandkoder, en een zender voorzien van de kodeerinrichting. |
US5367608A (en) * | 1990-05-14 | 1994-11-22 | U.S. Philips Corporation | Transmitter, encoding system and method employing use of a bit allocation unit for subband coding a digital signal |
JP3033156B2 (ja) * | 1990-08-24 | 2000-04-17 | ソニー株式会社 | ディジタル信号符号化装置 |
US5365553A (en) * | 1990-11-30 | 1994-11-15 | U.S. Philips Corporation | Transmitter, encoding system and method employing use of a bit need determiner for subband coding a digital signal |
JP3186307B2 (ja) * | 1993-03-09 | 2001-07-11 | ソニー株式会社 | 圧縮データ記録装置及び方法 |
-
1995
- 1995-10-06 DE DE69525836T patent/DE69525836T2/de not_active Expired - Lifetime
- 1995-10-06 EP EP95932143A patent/EP0738441B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1995-10-06 CN CN95191760A patent/CN1095253C/zh not_active Expired - Lifetime
- 1995-10-06 WO PCT/IB1995/000842 patent/WO1996014695A1/en active IP Right Grant
- 1995-10-06 AT AT95932143T patent/ATE214524T1/de active
- 1995-10-06 AU AU35316/95A patent/AU697176B2/en not_active Expired
- 1995-10-06 JP JP51515896A patent/JP3390013B2/ja not_active Expired - Lifetime
- 1995-10-06 HU HU9601824A patent/HU215685B/hu unknown
- 1995-10-06 BR BR9506449A patent/BR9506449A/pt not_active IP Right Cessation
- 1995-10-06 CZ CZ19962000A patent/CZ294349B6/cs not_active IP Right Cessation
- 1995-10-11 TW TW084110654A patent/TW286454B/zh not_active IP Right Cessation
- 1995-10-20 US US08/546,436 patent/US5661755A/en not_active Expired - Lifetime
-
1998
- 1998-12-24 HK HK98115314A patent/HK1013897A1/xx not_active IP Right Cessation
-
2002
- 2002-01-28 CN CN02103359A patent/CN1419341A/zh active Pending
Also Published As
Publication number | Publication date |
---|---|
HUT74637A (en) | 1997-01-28 |
CN1095253C (zh) | 2002-11-27 |
DE69525836D1 (de) | 2002-04-18 |
AU697176B2 (en) | 1998-10-01 |
JPH09507987A (ja) | 1997-08-12 |
CN1419341A (zh) | 2003-05-21 |
BR9506449A (pt) | 1997-09-02 |
TW286454B (hu) | 1996-09-21 |
HU9601824D0 (en) | 1996-09-30 |
HK1013897A1 (en) | 1999-09-10 |
JP3390013B2 (ja) | 2003-03-24 |
CZ9602000A3 (en) | 1997-10-15 |
WO1996014695A1 (en) | 1996-05-17 |
DE69525836T2 (de) | 2002-11-21 |
CZ294349B6 (cs) | 2004-12-15 |
EP0738441A1 (en) | 1996-10-23 |
ATE214524T1 (de) | 2002-03-15 |
CN1141699A (zh) | 1997-01-29 |
US5661755A (en) | 1997-08-26 |
AU3531695A (en) | 1996-05-31 |
EP0738441B1 (en) | 2002-03-13 |
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
HU215685B (hu) | Eljárás és berendezés széles sávú digitális adatjelek kódolására és dekódolására | |
US6766293B1 (en) | Method for signalling a noise substitution during audio signal coding | |
CA2150926C (en) | Transmission system implementing different coding principles | |
JP2732854B2 (ja) | ディジタルオーディオ信号のサブバンド符号化用ディジタルシステム | |
EP0420745B1 (en) | Digital signal encoding apparatus | |
US5651090A (en) | Coding method and coder for coding input signals of plural channels using vector quantization, and decoding method and decoder therefor | |
USRE40281E1 (en) | Signal processing utilizing a tree-structured array | |
KR100346066B1 (ko) | 오디오신호 코딩방법 | |
US4972484A (en) | Method of transmitting or storing masked sub-band coded audio signals | |
KR100295217B1 (ko) | 신호스펙트럼-의존양자화비트할당및노이즈스펙트럼-의존양자화비트할당으로서디지탈입력신호를압축하는장치 | |
EP0805564A2 (en) | Digital encoder with dynamic quantization bit allocation | |
US5089818A (en) | Method of transmitting or storing sound signals in digital form through predictive and adaptive coding and installation therefore | |
JP3186292B2 (ja) | 高能率符号化方法及び装置 | |
US5982817A (en) | Transmission system utilizing different coding principles | |
Tewfik et al. | Enhanced wavelet based audio coder | |
WO2000045378A2 (en) | Efficient spectral envelope coding using variable time/frequency resolution and time/frequency switching | |
KR0137472B1 (ko) | 오디오 신호 코딩 방법 | |
WO1996035269A1 (en) | Non-linearly quantizing an information signal | |
KR0134318B1 (ko) | 채널간의 마스킹특성을 고려한 비트할당장치 및 그 방법과 복호화장치 | |
JP3188013B2 (ja) | 変換符号化装置のビット配分方法 | |
Johnson et al. | Adaptive transform coding incorporating time domain aliasing cancellation | |
KR100303580B1 (ko) | 송신기,엔코딩장치및송신방법 | |
JP3088580B2 (ja) | 変換符号化装置のブロックサイズ決定法 | |
US6765930B1 (en) | Decoding apparatus and method, and providing medium | |
WO1996011531A2 (en) | Transmission system utilizing different coding principles |