HU213120B

HU213120B - Two-stage at the least doubled atm-transposition-coupling device, as well as method for expanding said device

Info

Publication number: HU213120B
Application number: HU9200853A
Authority: HU
Inventors: Ernst-Heinrich Goeldner
Original assignee: Siemens Ag
Priority date: 1991-03-14
Filing date: 1992-03-13
Publication date: 1997-02-28
Also published as: CA2062852A1; ES2085502T3; EP0503283A1; US5325089A; HU9200853D0; DE59206079D1; CA2062852C; EP0503283B1; JPH05103004A; ATE137373T1; HUT60583A; LU87975A1

Description

csolómátrixaival (Al, ..., A4) e számú csoport duplex átkötésen keresztül (13V23) köti össze, amelyeknek a csatlakozóhelyei (3; 2) az általuk összekötött kapcsolómátrixokban (Al; B3) azonosak azokkal a csatlakozóhelyekkel (3; 2), amelyeken a korábban meglévő kapcsolómátrixok között megszűnt duplex átkötések az általuk az előző, részleges kiépítési állapotban összekötött kapcsolómátrixokhoz (Al; Bl) csatlakoztak és amelyek megfelelő módon a második kapcsolófokozat (B) hozzáadott kapcsolómátrixait (B3, B4) és az első csatlakozófokozat (A) újonnan belépő kapcsolómátrixait (A5, ..., A8) összekötő duplex átkötésekkel (...Y.3, ...Y.4) kerülnek feltöltésre; és a második kapcsolófokozat (B) minden kapcsolómátrixában (Bl, ...) minden, a kapcsolóberendezés bővítésekor fennmaradó összeköttetés csak egy és ugyanazon csoport (X vagy V) duplex átkötéseivel (11X11,41X71; 13V21, 43V81) van bekötve.

A találmány szerinti eljárásnál a kettőzött kapcsolóberendezésnek először egyik (redundáns) síkját üzemen kívül helyezzük és a berendezést úgy bővítjük, hogy a második kapcsolófokozatban (B) beiktatunk (b/e-b/t) számú kapcsolómátrixot (B3, B4), a második kapcsolőfokozat (B) minden beiktatott kapcsolómátrixát (B3, B4) és az első kapcsolófokozat (A) mindegyik kapcsolómátrixát (Al, ... A8) legalább egy duplex átkötésével (13V23) összekötjük, amelynek a csatlakozóhelyei (3; 2) az általa összekötött kapcsolómátrixokban (Al; B3) azonosak azokkal a csatlakozóhelyekkel (3; 2), amelyeken a bővítéskor a korábban meglévő kapcsolómátrixok (Al; Bl) között megszűnt duplex átkötések az általuk az előző, részleges kiépítési állapotban összekötött kapcsolómátrixokhoz (Al; B) csatlakoztak, és ennek a síknak az újbóli üzembe helyezése után ugyanezeket a lépéseket elvégezzük a kapcsolóberendezés másik (redundáns) síkjánál, illetve síkjainál.

A találmány tárgya kétfokozatú, legalább kettőzött ATM-irányváltó-kapcsolóberendezés, valamint eljárás annak bővítésére. A berendezésnek (2nx2n) kapcsolómátrixa van. A berendezésben a teljes kiépítésekor a számú kapcsolómátrixot tartalmazó első kapcsolófokozat minden kapcsolómátrixa p számú be- és kimenettel és z számú duplex átkötéssel (ahol p+z = 2n) és a második kapcsolófokozat minden kapcsolómátrixa 2n számú duplex átkötéssel rendelkezhet. A kapcsolóberendezés teljes kiépítésekor b kapcsolómátrixot tartalmazó második kapcsolófokozat minden kapcsolómátrixát legalább egy duplex átkötés köti össze az első kapcsolófokozat minden kapcsolómátrixával.

Az újabb távközlés-technikai fejlesztéseknél - így a szolgáltatásokat egyesítő széles sávú hálózatok (BISDN) fejlesztésénél - jelentős szerepet tölt be az aszinkron időmultiplex-technikára alapozott aszinkron átviteli üzemmód (ATM), ami szerint a jelátvitel egy bitáramban folyik. Ez a bitáram állandó, például 53 oktett hosszúságú, fej- és hasznosinformáció-részből álló cellákra van osztva, amelyek a szükség szerint tömörített információt hordoznak. Ha éppen nem kell hasznos információt átvinni, akkor speciális üres cellákat továbbítanak. Az ATM-kapcsolóközpontokban virtuális összeköttetéseket, vagyis olyan összeköttetéseket létesítenek, amelyek egy útszakaszt ténylegesen csak akkor használnak, ha ezen az útszakaszon ténylegesen át kell vinni egy hírcsomagot. Minden csomag fejrészében tartalmaz többek között egy például 2 oktettre kiterjedő címet, ami arra szolgál, hogy a csomagot egyértelműen hozzárendelje egy meghatározott virtuális összeköttetéshez. A kapcsolóberendezés bemenetére jutó csomagok a választási információval meghatározott, a kapcsolóberendezésen keresztül vezető útra vonatkozó teljes információt magukban hordozzák. A kapcsolóelemek ennek az információnak a segítségével maguk kapcsolják át a csomagot a kijelölt útvonalon (self routing network - lásd például telcom report 11 (1988) 6, 210...213). Ehhez kapcsolóberendezésként alkalmazható egy kétfokozatú irányváltó kapcsolóberendezés 32x32-es kapcsolómátrixokkal, amelyek négy-négy 16x8-as kapcsolóelemből képzett kapcsolópiramisból lehetnek felépítve (lásd például ISS’90 Proceedings Vol. 1, Paper A2.3, 10. ábra).

Minthogy a távközlési berendezéseknek gyakorlatilag szünetmentes átviteli üzemet kell biztosítaniuk, legalább két redundáns csatolási síkra van szükség, vagyis a kapcsolóberendezést meg kell kettőzni (lásd például az EP Al 0 384 936 számú szabadalmi leírást).

A telefonközpontok kiépítésekor az előfizetők kezdetben korlátozott száma miatt gyakran nincs szükség arra, hogy mindjárt teljesen kiépített kapcsolóberendezés álljon rendelkezésre. Kezdetben többnyire elegendő egy, csak részben kiépített kapcsolóberendezés, amit később teljesen kiépített kapcsolóberendezéssé lehet kibővíteni. A kétfokozatú irány váltó kapcsolóberendezésnek azonban már részleges kiépítésekor is rendszerint eleve teljesen kiépítenek egy második (irányváltó) kapcsolófokozatot, hogy a bővítéskor ne legyen üzemszünet. A bővítéskor ekkor csak az első kapcsolófokozathoz tesznek hozzá kapcsolómátrixokat, így teljesen kiépítik és megfelelő kapcsolómátrixaival összekötik. A második (irány váltó) kapcsolófokozatnak a kapcsolóberendezés részleges kiépítésekor beépített, de még nem szükséges kapcsolómátrixai a teljes kiépítésig kihasználatlan előzetes teljesítést képeznek.

Találmányunk célja olyan kétfokozatú, (2nx2n) kapcsolómátrixszal rendelkező, kettőzött, teljes elérhetóségű ATM irányváltó kapcsolóberendezés kialakítása, amely ilyen, átmenetileg kihasználatlan kapcsolómátrixok beépítése és üzemszünet nélkül kibővíthetó.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a második kapcsolófokozat minden kapcsolómátrixának 2^k számú csoport duplex átkötéssel való bekötésekor (ahol k= ...,2, 1, 0) a második kapcsolófokozat mindegyik kapcsolómátrixát az első kapcsolófokozat mindegyik kapcsolómátrixával ezen 2^k számú

HU 213 120 Β csoport duplex átkötésnek legalább egy duplex átkötése köti össze. A kapcsolóberendezés részleges kiépítésekor a második kapcsolófokozatban csak b/t számú kapcsolómátrix van (ahol t = 2> és j = ..., 2, 1), amit az első kapcsolófokozat maximálisan a/t számú kapcsolómátrixa mindegyikével t számú csoport duplex átkötés köt össze. Ezek közül a kapcsolóberendezésnek a második kapcsolófokozatban b/e számú kapcsolómátrixra és az első kapcsolófokozatban maximálisan a/e számú kapcsolómátrixra történő kibővítésekor a korábban meglévő kapcsolómátrixok között mindig csak e (számú) csoport duplex átkötés marad meg (ahol e = 2¹ és i = ..., 2, 1,0; i<j), amelyeket a második kapcsolófokozat korábban meglévő kapcsolómátrixaival összekötő, duplex átkötésekkel töltünk fel. A többi (t-e) számú csoport a második kapcsolófokozat újonnan belépő kapcsolómátrixait az első kapcsolófokozat már meglévő kapcsolómátrixaival ugyancsak e számú csoport duplex átkötésen át köti össze, amelyeknek a csatlakozási helyei az általuk összekötött kapcsolómátrixokban azonosak azokkal a csatlakozási helyekkel, amelyeken a bővítéskor a korábban meglévő kapcsolómátrixok között megszűnt duplex átkötések az általuk a korábbi, részleges kiépítési állapotban összekötött kapcsolómátrixokhoz csatlakoztak és amelyeket a második kapcsolófokozat újonnan belépő kapcsolómátrixai révén megfelelő módon az első kapcsolófokozat újonnan belépő kapcsolómátrixaival összekötő duplex átkötésekkel töltünk fel. A második kapcsolófokozat minden kapcsolómátrixában a kapcsolóberendezés bővítésekor minden tartós összeköttetést csak azonos csoporthoz tartozó duplex átkötésekkel kötünk be.

A találmány azzal az előnnyel jár, hogy a kapcsolóberendezés részleges kiépítésekor a második (irányváltó) kapcsolófokozatot nem kell eleve teljesen kiépíteni és a bővítés - mind az első kapcsolófokozat, mind a második kapcsolófokozat kiegészítése után - mégis megvalósítható változatlan, a kettőzött kapcsolóberendezés mindkét (redundáns) síkjánál azonos útvonal-kiválasztó információkkal (Self-7?outing-Z/eader), üzemszünet nélkül és így a már meglévő összeköttetések elvesztése nélkül.

Evégett a találmány szerint olyan eljárást javasolunk, amelynél először üzemen kívül helyezzük a kettőzött kapcsolóberendezés egyik (redundáns) síkját és a bővítés során a második kapcsolófokozathoz (b/eb/t) számú kapcsolómátrixot adunk hozzá. A második kapcsolófokozathoz hozzáadott mindegyik kapcsolómátrixot az első kapcsolófokozat mindegyik kapcsolómátrixával legalább egy csoport duplex átkötés legalább egy duplex átkötése révén kötjük össze, amelyeknek a csatlakozási helyei az általuk összekötött kapcsolómátrixokban azonosak azokkal a csatlakozási helyekkel, amelyeken a bővítéskor a korábban meglévő kapcsolómátrixok között megszűnt duplex átkötések az általuk a korábbi, részleges kiépítési állapotban összekötött kapcsolómátrixokhoz csatlakoztak. A kapcsolóberendezés újbóli üzembe helyezése után ugyanezeket a műveleteket elvégezzük a kapcsolóberendezés másik (redundáns) síkján, illetve síkjain.

Találmányunkat annak példaképpen! kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben, ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy kétfokozatú ATM irány váltó kapcsolóberendezés részleges kiépítési állapotban; a

2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés bővítés után; a

3. ábra az 1. ábra szerinti berendezés további bővítés után;a

4. ábra a találmány szerinti berendezés maximum

128 kétirányú csatlakozóponttal; az

5. ábra a találmány szerinti berendezés maximum

256 kétirányú csatlakozóponttal; és a

6. ábra a találmány szerinti berendezés maximum

528 kétirányú csatlakozóponttal.

Az 1. ábrán vázolt ATM irányváltó kapcsolóberendezésben részleges kiépítési állapotban az A kapcsolófokozatban a/t számú és a B kapcsolófokozatban b/t számú kapcsolómátrix van, ahol t = 2> és j = ..., 2,1. A példa szerint az első, A kapcsolófokozatban a/t = a/2 = 4 Al, A2, A3 és A4 kapcsolómátrix van; a második, B kapcsolófokozatban b/t = b/2 = 2 Β1, B2 kapcsolómátrix van. A kapcsolómátrixokat a jobb áttekinthetőség kedvéért, 8x8-as kapcsolómátrixként ábrázoltuk. A gyakorlatban alkalmazhatók például 32 be- és kimenettel rendelkező 32x32-es kapcsolómátrixok, amelyeket úgynevezett SM32-modulokként négy, úgynevezett 16x8-as kapcsolóelemből álló kapcsolópiramisok képezhetnek. Ilyenek ismeretesek például az ISS’90 Proceedings Vol, p. 105... 110,10. ábrából. Az Akapcsolófokozat mindegyik, Al, ..., A4 kapcsolómátrixa az 1. ábra szerint p = 4 kétirányú bemeneti/kimeneti csatlakozóponttal és z=4 duplex átkötéssel van bekötve. A B kapcsolófokozat mindegyik, Bl és B2 kapcsolómátrixa 2^k számú csoport duplex átkötéssel rendelkezik, ahol k= ..., 2, 1, 0. Az adott példában 2^k = 2¹ = 2 X és V csoport duplex átkötés van, mégpedig 11X11, 21X31, 31X51, 41X71; 13V21, 23V41, 33V61, 43V81; illetve 12X12, 22X32, 32X52; 42X72; 14V22, 24V42, 34V62, 44V82. A B kapcsolófokozat mindegyik kapcsolómátrixát, például a Β1 kapcsolómátrixot az A kapcsolófokozat mindegyik kapcsolómátrixával, például az Al kapcsolómátrixszal a duplex átkötések mindegyik, t = 2’ = 2 X és V csoportjának legalább egy duplex átkötése (az adott példában a 11X11 és 13V21 duplex átkötés) köti össze. Az 1. ábrán vázolt kapcsolóberendezésben a jobb áttekinthetőség kedvéért a B kapcsolófokozat mindegyik kapcsolómátrixát az A kapcsolófokozat minden kapcsolómátrixával a duplex átkötések mindegyik X és V csoportjának éppen egyegy duplex átkötése, a 11X11 és a 13V21 vezeték köti össze.

Megjegyezzük, hogy az 1. ábrán a két vagy több párhuzamos (redundáns) síkot tartalmazó, vagyis kettőzött vagy többszörösen redundáns kapcsolóberendezésnek csak az egyik ilyen síkját ábrázoltuk. Az ilyen berendezés egyes (redundáns) síkjai továbbíthatják a teljes forgalmat és üzemszünet nélkül bármikor ki- és bekapcsolhatók. Az egyes bejövő vezetékeken érkező információcsomagokat (ATM-cellákat) - amelyekhez a kapcsolóberendezés előtt mindig hozzáteszik a teljes

HU 213 120 Β útvonalinformációt - megfelelő kettőzésük, illetve sokszorozásuk után az egymással párhuzamos kapcsolóberendezés-síkokon át az adott virtuális összeköttetés szempontjából szóbajövő kimenő vezetékhez lehet átvinni és ott ismét egy ATM-cellára vissza lehet juttatni. Ez önmagában ismeretes az EP Al 0 384 936 számú szabadalmi leírásból és ezért itt nem igényel részletesebb magyarázatot. Ehhez még külön megjegyezzük, hogy az útvonal keresésekor a kapcsolóberendezés (redundáns) síkjában két bemeneti/kimeneti csatlakozópont, például a Pl és P16 csatlakozópont minden öszszeköttetéséhez a B kapcsolófokozat adott kapcsolómátrixában, például a Bl kapcsolómátrixban adott esetben a duplex átkötéseknek csak azonos csoportjában lévő duplex átkötések, az adott példában így a 11X11 és 41X71 vagy a 13V21 és 43V81 duplex átkötések kerülnek lefoglalásra.

Az 1. ábrán vázolt kapcsolóberendezést akkor kell bővíteni, ha az A kapcsolófokozat összes, Pl, ..., P16 kétirányú csatlakozópontja be van kötve és további kiépítésre van szükség. A találmány lehetővé teszi ekkor a B kapcsolófokozat kapcsolómátrixainak (2^J_1)szeres bővítését ahol j = ..., 2, 1 és i = ..., 1,0; továbbá i<j), vagyis a kapcsolómátrixok számának a kettőzését, adott esetben többszörös kettőzését, egyidejűleg a duplex átkötéscsoportok számának felezését, adott esetben többszörös felezését, az A kapcsolófokozat és a B kapcsolófokozat közötti duplex átkötéscsoportok feltöltése mellett, ami után az A kapcsolófokozat az adott igénynek megfelelően kiegészíthető.

Az 1. ábra szerinti példában szereplő tizenhat, Pl, ..., P16 csatlakozópontot tartalmazó kapcsolóberendezésnek a 3. ábra szerinti, maximálisan harminckettő, Pl, ..., P16, P17, ..., P32 csatlakozóponttal rendelkező berendezéssé történő kibővítésekor az A kapcsolófokozatnak az 1. és 2. ábrán látható, eredetileg négy, Al, ..., A4 kapcsolómátrixához maximálisan négy további, A5, ..., A8 kapcsolómátrix adható hozzá a 2. ábra szerint, miután előzőleg a B kapcsolófokozathoz a 2. és 3. ábra szerint hozzáadtuk a megfelelő B3, B4 kapcsolómátrixokat.

Míg korábban a kapcsolóberendezésnek az 1. ábra szerinti részleges kiépítésekor a B kapcsolófokozat b/t = 2 kapcsolómátrixát, a Bl és B2 kapcsolómátrixokat az A kapcsolófokozat összes, a/t = 4 kapcsolómátrixával, az Al, ..., A4 kapcsolómátrixszal a duplex átkötések t = 2 csoportja, az X és V csoport kötötte össze, addig a kapcsolóberendezés bővítésekor - a B kapcsolófokozatban b/e számú kapcsolómátrixra és az A kapcsolófokozatban maximálisan a/e számú kapcsolómátrixra (ahol e = 2‘ és i = ..., 2, 1, 0; i<j), a korábban meglévő kapcsolómátrixok között csak e számú csoport duplex átkötés marad. Ezeket olyan duplex átkötésekkel kell feltölteni, amelyek a B kapcsolófokozat korábban meglévő Bl, B2 kapcsolómátrixát az A kapcsolófokozat újonnan belépő kapcsolómátrixaival öszszekötik. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál e = 1, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kapcsolóberendezés elérte teljes kiépítettségét. így a korábban meglévő Al, ..., A4; Bl, B2 kapcsolómátrixok között csak egy (X+U) csoport duplex átkötés (például 11X11, ..., 42X72 átkötés) marad és ez az egy csoport fel van töltve az 53U21, 63U41, 73U61, 83U81 és 54U22, 64U42, 74U62, 84U82 duplex átkötéssel, amelyek a B kapcsolófokozat korábban meglévő Β1 és B2 kapcsolómátrixát összekötik az A kapcsolőfokozat 3. ábra szerint újonnan belépő A5,..., A8 kapcsolómátrixával.

További (t-e) számú duplex átkötéscsoport köti össze a B kapcsolófokozat hozzáadott kapcsolómátrixait az A kapcsolófokozat minden kapcsolómátrixával e számú csoport duplex átkötésen át, amelyeknek a csatlakozási helyei az általuk összekötött kapcsolómátrixokban azonosak azokkal a csatlakozási helyekkel, amelyeken a bővítéskor a már meglévő kapcsolómátrixok között megszűnt duplex átkötések az általuk a korábbi, részleges kiépítési állapotban összekötött kapcsolómátrixokhoz csatlakoztak. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a 13V23, 23V43,33V63,43V83 és 14V24,24V44,34V64,44V84 duplex átkötés köti össze a B kapcsolófokozat hozzáadott B3 és B4 kapcsolómátrixát az A kapcsolófokozat már korábban meglévő Al,..., A4 kapcsolómátrixával és a csatlakozási helyek az ezek által a duplex átkötések által összekötött kapcsolómátrixokban - például a 13V23 duplex átkötés számára a 3 csatlakozási hely az Al kapcsolómátrixban és a 2 csatlakozási hely a B3 kapcsolómátrixban - azonosak az Al kapcsolómátrixban lévő 3 csatlakozási hellyel és a Bl kapcsolómátrixban lévő 2 csatlakozási hellyel, amelyeken a megfelelő duplex átkötés - az adott példában a 13V21 duplex átkötés - az általa a korábbi, részleges kiépítési állapotban összekötött kapcsolómátrixokban, az adott példában az Al és Β1 kapcsolómátrixban csatlakozott. Az egyes cellák útvonalinformációja (self-routing-header) az egyes ... V... duplex átkötések számára a bővítés előtt és után azonos.

Ha a 3. ábra szerint az A kapcsolófokozatba belép az A5, ..., A8 kapcsolómátrix, akkor a ...V... duplex átkötéseket tartalmazó (V+Y) duplex átkötéscsoportot megfelelő módon fel kell tölteni a B kapcsolófokozat

2. ábra szerint hozzáadott kapcsolómátrixait és az A kapcsolófokozat 2. ábra szerinti újonnan belépő kapcsolómátrixait összekötő duplex átkötésekkel, vagyis a

3. ábra szerint az 51Y13, 61Y33, 71Y53, 81Y73 és 52Y14, 62Y32, 72Y54, 82Y74 duplex átkötéssel.

Egy olyan kapcsolóberendezésnél, amely több (redundáns) síkot tartalmaz, amelyek közül egyet az 1., 2. és 3. ábrán vázoltunk, a bővítés a következőképpen megy végbe:

Abból kiindulva, hogy az önmagában ismert módon elvégzendő útvonalkereséskor a B kapcsolófokozat minden kapcsolómátrixában legalább az időben a bővítési fázisba benyúló összeköttetés számára, vagyis a félállandó (szemipermanens) összeköttetések számára eleve és a többi összeköttetés számára legalább kellő időben a bővítési fázisba való belépés előtt csak a közbenső duplex vezetékek egy és ugyanazon X és V csoportjához tartozó duplex átkötéseket - az 1. és 2. ábrán a 11X11, ...,41X71; 12X12,.... 42X72, vagy az

1. ábrán 13V21, ..., 43V81; 14V22.....44V82 és a 2.

ábrán 13V23, ..., 43V83; 14V24, .... 44V84 duplex átkötéseket foglalunk le, először a kapcsolóberendezés

HU 213 120 Β egyik (redundáns) síkját helyezzük üzemen kívül, míg a másik sík(ok) üzemszünet nélkül tovább dolgozhatnak). A lekapcsolt (redundáns) síkba ezután be lehet építeni a B kapcsolófokozat további kapcsolómátrixait - a 2. ábrán a B3, B4 kapcsolómátrixot - és át lehet alakítani az átkötések kábelezését, amint ezt elvileg a 2. ábra mutatja. Az itt bemutatott példában az X csoport duplex átkötései az A kapcsolófokozat Al, A2 kapcsolómátrixa és a B kapcsolófokozat Bl, B2 kapcsolómátrixa között megmaradnak, míg a V csoport duplex átkötései most már az A kapcsolófokozat Al, A2 kapcsolómátrixát a B kapcsolófokozat újonnan belépett B3, B4 kapcsolómátrixával kötik össze. A csatlakozási helyek az ezek által a duplex átkötések által összekötött kapcsolómátrixokban, például a 13V23 duplex átkötés számára a 3 csatlakozóhely az Al kapcsolómátrixban és a 2 csatlakozóhely a B3 kapcsolómátrixban, azonosak az Al kapcsolómátrixban lévő azzal a 2 csatlakozóhellyel, amelyeken a megfelelő duplex átkötés - a jelen példában a 13V21 duplex átkötés - az általa a korábbi, részleges kiépítési állapotban összekötött kapcsolómátrixokhoz - a jelen példában az Al és Bl kapcsolómátrixhoz - csatlakozott. Ezután - és adott esetben egy off-line teszt elvégzése után - a kapcsolóberendezés kibővített (redundáns) síkját ismét üzembe lehet helyezni és ugyanez a folyamat elvégezhető a második, majd minden esetleges további redundáns síkon.

Minthogy az egyes hasznos összeköttetésekre vonatkozó útvonalkeresési információk és új konfigurációval nem változnak, a kapcsolásoldali vezérlés szempontjából a részlegesen kiépített és bővített konfiguráció azonos az A kapcsolófokozat minden, Al, ..., A4 kapcsolómátrixára, amelyek már a bővítés előtt megvoltak és a bővítési fázis alatt összeköttetéseket is lehet felépíteni és lebontani.

Befejezőleg még megjegyezzük, hogy a leírásban a találmányt az 1., 2. és 3. ábra kapcsán egy kapcsolóberendezés kétszeresre való bővítésének példáján ismertettük. Ezzel az ismertetett kiviteli alakban ugyanakkor elértük a kapcsolóberendezés teljes kiépítettségét. A kapcsolóberendezést azonban megfelelő módon egy alacsonyabb részleges kiépítési állapotból kiindulva először egy magasabb részleges kiépítési állapotba is ki lehet bővíteni. Ez az eset látható a 4. ábra szerinti, maximálisan 128 kétirányú csatlakozópontot tartalmazó kapcsolóberendezésnek az 5. ábra szerinti, maximálisan 256 kétirányú csatlakozópontot tartalmazó kapcsolóberendezéssé való kiépítésének példáján. A kapcsolóberendezést lehet rögtön kettőnek magasabb hatványával is bővíteni. Éne a példa a 4. ábrán vázolt kapcsolóberendezés kibővítése a 6. ábrán vázolt, maximálisan 528 csatlakozópontot tartalmazó kapcsolóberendezéssé.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Kétfokozatú, legalább kettőzött ATM-irányváltókapcsolóberendezés 2nx2n kapcsolómátrixszal, amelyben a kapcsolóberendezés teljes kiépítésekor a számú kapcsolómátrixot tartalmazó első kapcsolófokozatának (A) mindegyik kapcsolómátrixa (Al,...) p számú bemenettel/kimenettel és z számú duplex átkötéssel (ahol p+z = 2n) és a második kapcsolófokozat (B) minden kapcsolómátrixa (Β 1,...) 2n számú duplex átkötéssel köthető be és a kapcsolóberendezés teljes kiépítésekor b számú kapcsolómátrixot tartalmazó második kapcsolófokozatának (B) minden kapcsolómátrixát (Β 1,...) legalább egy duplex átkötés (11X11, · - ·) köti össze az első kapcsolófokozat (A) mindegyik kapcsolőmátrixával (Al, ...), azzal jellemezye, hogy a második kapcsolófokozat (B) minden kapcsolómátrixának (Bl, ...) 2^k számú csoport (X; V) duplex átkötéssel (11X11, ...) való bekötésekor (ahol k=..., 2, 1, 0) a második kapcsolófokozat (B) mindegyik kapcsolómátrixát (Β 1,...) az első kapcsolófokozat (A) mindegyik kapcsolómátrixával (Al,...) ennek a 2^k számú csoport (X; V) duplex átkötésnek legalább egy duplex átkötése (11X11, 13V21) köti össze; a kapcsolóberendezés részleges kiépítésekor a második kapcsolófokozatban (B) csak b/t számú kapcsolómátrix (Β 1; B2) van (ahol t = 2> és J -..., 2, 1), amelyeket az első kapcsolófokozat (A) mindegyik, maximálisan a/t számú kapcsolómátrixával (Al, ..., A4) t számú csoport (X; V) duplex átkötés köti össze, amelyek közül a kapcsolóberendezésnek a második kapcsolófokozatban (B) b/e számú kapcsolómátrixra (Β 1,..., B4) és az első kapcsolófokozatban (A) maximálisan a/e számú kapcsolómátrixra (Al, ..., A8) történő kibővítésekor a korábban meglévő kapcsolómátrixok (Al, ..., A4; Bl, B2) között csak e számú csoport (X+U) duplex átkötés marad meg (ahol e = 2¹ és i = ..., 2, 1, Ö; i<j), amelyek a második kapcsolófokozat (B) korábban meglévő kapcsolómátrixait (Bl, B2) az első kapcsolófokozat (A) újonnan belépő kapcsolómátrixaival (A5.....A8) összekötő duplex átkötésekkel (...U.l, ...U.2) kerülnek feltöltésre és további t-e számú csoport (V+Y) a második kapcsolófokozat (B) hozzáadott kapcsolómátrixait (B3, B4) az első kapcsolófokozat (A) korábban meglévő kapcsolómátrixaival (Al, ..., A4) e számú csoport duplex átkötésen keresztül (13V23) köti össze, amelyeknek a csatlakozóhelyei (3; 2) az általuk összekötött kapcsolómátrixokban (Al; B3) azonosak azokkal a csatlakozóhelyekkel (3; 2), amelyeken a korábban meglévő kapcsolómátrixok között megszűnt duplex átkötések az általuk az előző, részleges kiépítési állapotban összekötött kapcsolómátrixokboz (Aí; Bl) csatlakoztak, és amelyek megfelelő módon a második kapcsolófokozat (B) hozzáadott kapcsolómátrixait (B3, B4) és az első csatlakozófokozat (A) újonnan belépő kapcsolómátrixait (A5.....A8) összekötő duplex átkötésekkel (... Y.3,... Y.4) kerülnek feltöltésre; és a második kapcsolófokozat (B) minden kapcsolómátrixában (Bl, ...) minden, a kapcsolóberendezés bővítésekor fennmaradó összeköttetés csak egy és ugyanazon csoport (X vagy V) duplex átkötéseivel (11X11, 41X71; 13V21, 43V81) van bekötve.
2. Az 1. igénypont szerinti kétfokozatú, legalább kettőzött ATM irányváltó kapcsolóberendezés, azzal jellemezye, hogy a második kapcsolófokozat (B) minden kapcsolómátrixában (Bl, ...) az egyes össze5

HU 213 120 Β köttetések csak egy és ugyanazon duplex átkötéscsoport (X vagy V) duplex átkötéseivel (11X11, 41X71; 13V21,43V81) vannak bekötve.
3. Eljárás kétfokozatú, legalább kettőzött ATM irányváltó kapcsolóberendezés, különösen az 1. vagy 2. igénypont szerinti, kapcsolóberendezés bővítésére, azzal jellemezve, hogy a kettőzött kapcsolóberendezésnek először egyik (redundáns) síkját üzemen kívül helyezzük és a berendezést úgy bővítjük, hogy a második kapcsolófokozatban (B) beiktatunk (b/e-b/t) számú kapcsolómátrixot (B3, B4) a második kapcsolófokozat (B) minden beiktatott kapcsolómátrixát (B3, B4) és az első kapcsolófokozat (A) mindegyik kapcsolómátrixát (Al, ..., A8) legalább egy duplex átkötésével (13V23) összekötjük, amelynek a csatlakozóhelyei (3; 2) az általa összekötött kapcsolómátrixokban (Al; B3) azonosak azokkal a csatlakozóhelyekkel (3; 2), amelyeken a bővítéskor a korábban meglévő kapcsolómátrixok (Al; Bl) között megszűnt duplex átkötések az általuk az előző, részleges kiépítési állapotban összekötött kapcsolómátrixokhoz (Al; Bl) csatlakoztak, és ennek a síknak az újbóli üzembe helyezése után ugyanezeket a lépéseket elvégezzük a kapcsolóberendezés másik (redundáns) síkjánál, illetve síkjainál.