HU212544B - An insert for an absorbent article - Google Patents

Description

A találmány tárgya betét nedvszívó termékhez, különösen inkontinenciában szenvedő férfi betegek számára, melyet használat közben a beteg nemi szervei körül, egy nedvszívó tennék belsejében, például egy pelenkában vagy inkotinencia védőeszközben kell elhelyezni.

A találmány lényege, hogy a betétnek tálkaszerű formája van, és legalább egy behatoló hasítékot (12) foglal magába, melyen keresztül a folyadék a betéten keresztül áramolhat, továbbá a betét éleinél (6, 7) rugalmas szálak (4, 5) vannak elhelyezve, melyek a betét tálkaszerű formájának peremét képezik a használat során, és a betétet szorosan a beteg nemi szervei körül tartják.

HU 212 544 B

A leírás terjedelme: 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 212 544 Β

A találmány tárgya betét nedvszívó termékhez, melyet olyan célra terveztünk, hogy férfi használhassa, és amelyet az alkalmazás során a viselője nemi szerve körül kell elrendezni egy nedvszívó termék belsejében, például egy pelenka vagy inkontinencia védőeszközben.

Amikor felnőttek számára inkontinencia védőeszközöket tervezünk, szem előtt kell tartani az inkontinencia fokát, és ezzel együtt a kiürített testnedv menynyiségét, mely személyenként nagy mértékben változhat. Továbbá arra is kell gondolni, hogy egy ilyen terméknek a feltétlenül szükséges nedvszívó képessége egy és ugyanazon személy esetében is változhat. így például a terméknek gyakran nagyobb mennyiségű testből kiválasztott folyadékot kell felszívnia az éjszaka során, mivel az inkontinencia védőeszközt nem cserélik olyan gyakran, mint nappal. Annak érdekében, hogy ezeknek a különböző nedvszívási követelményeknek eleget tegyenek, különböző méretekben kell gyártani felnőttek számára inkontinencia védőeszközöket. A méretek nagy választéka azonban nagyobb gyártási költségek és ezzel együtt nagyobb tárolási költségekkel jár. Következésképpen kívánatos a méretek számát a lehető legnagyobb mértékben korlátozni.

Az inkontinencia védőeszközöknek keskenyeknek kell lenniük, viselés közben diszkréteknek és a szivárgással szemben nagyon megbízhatónak kell lenniük. Mivel az inkontinencia védőeszköz mérete közvetlenül függ annak nedvszívó képességétől, a védőeszközt olyan módon kell kialakítani, ami lehetővé teszi a nedvszívó anyag teljes kihasználását. Ez a férfiak számára szolgáló inkotinencia védőeszközök esetében egy speciális problémát vet fel, mivel a férfiak anatómiája miatt nehéz pontosan meghatározni, hogy a kiürített folyadék hol fog hirtelen érintkezésbe lépni a védőeszközzel. Ez azért van így, mert a viselő pénisze a védőeszközben el tud mozdulni, miközben viselője például mozog. Az is előfordulhat, hogy a védőeszközt rosszul helyezik el, úgy hogy a pénisz kiinduláskor nem megfelelő helyzetben van elhelyezve, például a viselő gyomra felé irányul, vagy a védőeszköz széle felé. Az inkontinencia védőeszközt azért lehet rosszul elhelyezni, mert az inkontinenciában szenvedő beteg sérült és nem képes a kezét megfelelő módon használni, ami meglehetősen általános idősebb férfiaknál. Egy más ok az lehet, hogy a védőeszközt felhelyező személy nem tudja, hogyan kell megfelelő módon elhelyezni a védőeszközt, vagy pedig túlságosan siet.

A nedvszívó anyagnak véletlenszerűen kiválasztott részeit fogják hasznosítani a folyadék felszívása során, a pénisznek az inkontinencia védőeszköz belsejében elfoglalt helyzetétől függően. Ebben a vonatkozásban komoly veszély áll fenn, hogy a védőeszköz egyik szélső része telítődik a folyadékkal, és amikor további folyadékot ürít ki a beteg, ez a folyadék rossz helyre kerül és kiszivárog a védőeszközből, annak ellenére, hogy a nedvszívó anyag többi részét még nem hasznosították vagy használták fel a folyadék felszívására vagy felvételére. A vizeletnek a védőeszközből való kiszivárgásának vagy kifföccsenésének speciális veszélye áll fenn akkor, amikor a védőeszköz viselőjének pénisze függőlegesen a viselője gyomra felé áll. Ez elsődlegesen akkor jelent problémát, amikor az inkontinenciában szenvedő beteg a hátán fekszik. Mivel sok kórházi kezelés alatt álló inkontinenciában szenvedő férfibeteg ágyhoz van kötve, ezeknek a betegeknek az ellátását nagy mértékben megkönnyítené, ha a vizelet kiválasztással kapcsolatos problémákat meg lehetne oldani, és így csökkenteni lehetne azoknak az időknek a számát, amikor az ágyneműt és a ruházatot cserélni kell. Az idős férfiaknak gyakran kis méretű és retardált pénisze van, emiatt az a sajátságos probléma áll elő, hogy képtelenek a vizeletgyűjtő csövek, palackok vagy hasonló eszközök használatára, melyeket a péniszre kellene illeszteni. Különösen nagy igény mutatkozik jól működő inkontinencia védőeszközökre férfi inkontinencia betegek esetében, akik ebben a speciális megpróbáltatásban szenvednek. A férfi inkontinencia betegek által jelenleg használt inkontinencia védőeszközök többségét úgy alakították ki, hogy azok elsősorban a női inkontinencia betegek számára valók. Ez nem azért van így, mert nem áll rendelkezésre speciálisan férfiak számára tervezett inkontinencia védőeszköz, hanem elsősorban azért, mert a felnőtt inkontinenciában szenvedő betegek többsége nő. A nők számára készített inkontinencia védőeszközök használata tehát kielégítő megbízhatóságot biztosít a szivárgással szemben a viselők többsége számára. Ugyanakkor az inkontinencia védőeszközök különböző változatainak a számát kis értéken lehet tartani, ami előnyös a költségek szempontjából, mint azt a fentiekben említettük.

Mivel a nőbetegek az inkontinencia védőeszközt rendszerint egy viszonylag jól meghatározott területen, a húgycső vége körül nedvesítik, viszonylag egyszerű a nedvszívó képesség optimalizálása, és könnyen lehet csökkenteni a szivárgás veszélyét az olyan inkontinencia védőeszközökkel, melyeket női betegek számára készítettek. Tehát a nők számára készült inkontinencia védőeszköznek viszonylag nagy a nedvszívó képessége azon tartományban, ahol legvalószínűbb a nedvesség megjelenése, míg a védőeszköz többi részének a nedvszívó képessége kisebb mértékű. Amikor egy ilyen típusú inkontinencia védőeszközt férfi inkontinencia betegek használnak, természetesen nagy a szivárgás veszélye, mivel nem lehet szabályozni a védőeszközön azt a helyet vagy pontot, mely a vizeletürítés megindulásakor a folyadékot kapja. Szükségessé vált számos többé kevésbé kielégítő intézkedés megtétele annak érdekében, hogy csökkentsék a szivárgás veszélyét. így például nem szokatlan férfi inkontinencia betegek számára egyidejűleg két inkontinencia védőeszköz viselése, ahol az egyik védőeszközt a pénisz és a herezacskó köré tekerik, a másik védőeszközt pedig hagyományosan a feltekert védőeszközön kívül helyezik el. Jóllehet, ez a megoldás hatékony lehet a szivárgás szempontjából, nem az viszont abból a szempontból, hogy megfeleljen a diszkréció követelményének, mivel a nagyméretű kidudorodó tekercset nem lehet elrejteni a hagyományos ruházat alatt. Férfi inkontinencia betegek számára az sem szokatlan, hogy olyan

HU 212 544 Β inkontinencia védőeszközt használjanak, melynek nedvszívó képessége nagyobb, mint amire ténylegesen szükség van, ha csak a kiürített folyadék mennyiségét vesszük figyelembe.

Az EP 140 478 sz. szabadalmi leírásban olyan inkontinencia védőeszközt ismertetnek, mely egy folyadék számára áthatolhatatlan tasakból van kialakítva, mely nedvszívó anyaggal van megtöltve. A tasakot egy nyílással látták el, melyen keresztül a testnedv be tud haladni a nedvszívó anyagba. A férfi inkontinencia betegek számára tervezett egyik kiviteli változat esetében egy zseb van kialakítva a tasak nyílásánál. Amikor ezt a védőeszközt viselik, a beteg péniszét mélyen behelyezik a zsebbe úgy, hogy a kiürített vizeletet a nyíláson keresztül vezetik be a tasak belsejébe, és az ott lévő nedvszívó anyag fel tudja szívni. Jóllehet, a folyadék áramlását ebbe az inkontinencia védőeszközbe bizonyos mértékig szabályozzák, a védőeszköznek ennek ellenére számos hátránya van. Például az EP 140 578 sz. szabadalmi leírásnak megfelelően kialakított inkontinencia védőeszköznek a viselése különösen kényelmetlen, mivel a használat során a viselőjének a péniszét szorosan tartja a védőeszköz annak belsejében. Amikor a férfi beteg jár, vagy más módon mozog, a védőeszköz ritmikusan mozog együtt a viselő mozgásával, ami természetesen kényelmetlen érzést kelt, és ami ezenkívül azt is okozhatja, hogy a beteg pénisze kicsúszik a védőeszközben lévő zsebből. Ez a probléma fokozott mértékben jelentkezik nagyobb méretű inkontinencia védőeszközök esetében. Nagy méretű inkontinencia védőeszközök esetében, melyek olyan betegek számára készülnek, akik semmiféle ürítési funkciót nem tudnak szabályozni, azaz sem a vizelet, sem a bélsár ürítését, az EP 140 478 sz. szabadalmi leírás szerinti zsebes elrendezés nem nyújt megfelelő megoldást. Ezt az inkontinencia védőeszközt azonban olyan betegek számára javasolják, akik kizárólag vizeletürítési inkontinenciában szenvednek, és ennélfogva a védőeszköz mérete viszonylag kicsi lehet. Ezeknek az ismert inkontinencia védőeszközöknek egy további hátránya, hogy számos különböző méretben és különböző nedvszívó képességű anyagokkal kell kialakítani, hogy megfeleljenek a különböző mértékű inkontinenciában szenvedő betegek szükségleteinek.

Az SE 8 903 869-1 sz. szabadalmi leírásban egy olyan nedvszívó betétet ismertetnek, melyet egy pelenka belsejében, vagy egy inkontinencia védőeszköz belsejében kell használni. A betét egy nedvszívó testből vagy párnából áll, mely két, különböző folyadék-permeabilitású burkoló réteg közé van zárva. Ebben az esetben a belső burkoló rétegnek, melyet használat közben a viselő személy teste felé kell fordítani, nagyobb a folyadék-permeabilitása, mint a külső burkoló rétegé, melyet a használat során a pelenka vagy inkontinencia védőeszköz felé kell fordítani. Ennek a betétnek az az alapgondolata, hogy a testfolyadéknak, melyet a betéttel fel kell szívni, lassan és szabályozott módon kell áthaladnia a betét külső burkoló rétegén, és úgy kell összegyűjteni a pelenkában vagy inkontinencia védőeszközben. Azt tapasztalták azonban, hogy a folyadéknak az átvitele a betétből a pelenkába vagy inkontinencia védőeszközbe túlságosan lassú, és hogy ennek az az eredménye, hogy amikor a vizeletet ürítik, a betét telítődhet a folyadékkal, ami a betét szélein túlfolyhat, és így szivárgás léphet fel. Továbbá, a folyadéknak a betétből a pelenkába vagy inkontinencia védőeszközbe való lassú átvitele miatt a betét minden egyes vizeletürítés után hosszú időn keresztül nedves marad. Mivel a viselés során a betétnek a beteg nemiszerve felett kell elhelyezkednie, közvetlen érintkezésben a beteg bőrével, egy nedves betétnek a viselése különösen kényelmetlen érzés, és irritálhatja a bőrt.

A találmány szerint azonban egy olyan férfi inkontinencia betegek számára javasolt inkontinencia védőeszközt alakítottunk ki, mellyel kiküszöbölhetjük a korábban ismert inkontinencia védőeszközök és inkontinencia betétek hátrányait.

A találmány szerinti betétet nedvszívó termékhez, különösen inkontinenciában szenvedő férfi betegek számára javasoljuk, melyet használat közben a beteg nemi szervei körül, egy nedvszívó termék belsejében, például egy pelenkában vagy inkontinencia védőeszközben kell elhelyezni.

A találmány lényege abban van, hogy a betétnek tálkaszerű formája van, és legalább egy behatoló hasítékot foglal magába, melyen keresztül a folyadék a betéten keresztül áramolhat, továbbá a betét éleinél rugalmas szálak vannak elhelyezve, melyek a betét tálszerű formájának peremét képezik a használat során, és a betétet szorosan a beteg nemi szervei körül tartják.

Előnyös, ha

- egy első burkoló réteget és egy második burkoló réteget, valamint egy lényegében porózus, hajlékony anyagból készült és a két burkoló réteg közé bezárt nedvszívó párnát foglal magába;

- a porózus, hajlékony anyag szálakból álló vatta, mely hidrofil vagy hidrofób szálakat vagy ilyen szálak keverékét foglalja magába;

- a szálas vatta lényegében cellulóz gyapotból áll;

- a porózus, hajlékony anyag műanyag hab;

- több behatoló hasítékot vagy rés formájában kialakított nyílást foglal magába, melyek a két burkoló rétegen keresztül a betét egy olyan tartományában vannak kialakítva, mely mentes a porózus, hajlékony anyagtól; és a porózus, hajlékony anyag lényegében körülveszi a betét perforált tartományát;

- a betét egy lényegében sík, háromszög alakú lapból van kialakítva; a lap legalább két oldalsó éle mentén rugalmas szalagok vagy rugalmas szálak formájában előfeszített rugalmas eszközök vannak elhelyezve, melyek nyugalmi helyzetükben a lapot tálszerű formában összehúzzák, a háromszög éleinek találkozásánál lévő görbült, elkeskenyedő sarokrész, mely használat közben a beteg herezacskóját vagy teljesen vagy részben körülveszi, és az élek másik végénél lévő szélesebb tartomány a használat során a beteg pénisze felett helyezkedik el;

- a betét egy lényegében téglalap alakú lapból van kialakítva; a lap legalább két egymással párhuzamos éle mentén rugalmas szalagok vagy szálak

HU 212 544 Β formájában kialakított rugalmas eszközök vannak elhelyezve, és a rugalmas eszközök nyugalmi állapotában a betét tálszerű alakú;

- a burkoló rétegek közül legalább az egyik olyan anyagból van kialakítva, mely folyadék számára teljesen vagy részben át nem járható.

Mivel a találmány szerinti betét tálkához hasonló formájú, úgy hogy a betét a beteg péniszét és herezacskóját használat közben legalább részben körülveszi, a kiürített testfolyadékot hatékonyan össze lehet gyűjteni. A testfolyadék, mely a betétben összegyűlik, gyorsan át tud haladni a betét perforált részén, és azt a betéten kívül elhelyezett inkontinencia védőeszköz gyorsan fel tudja szívni. A folyadéknak az inkontinencia védőeszköz belsejében a kívánt helyekre történő áramlását a betétben lévő perforált tartomány helyének megfelelő kiválasztásával lehet szabályozni. A találmány szerinti betétet ezáltal előnyösen lehet használni úgy, hogy egy nők számára készített inkontinencia védőeszközt adaptálunk úgy, hogy azt férfi inkontinencia betegek is használhatják a szivárgás veszélye nélkül.

A találmány szerinti betét ezenkívül kis méretű is, és kezelése könnyű, továbbá alkalmas minden férfi inkontinencia beteg számára, függetlenül azok inkontinenciájának a fokától. A betétet különböző méretű inkontinencia védőeszközökkel együtt is lehet használni, így egyetlen típusú betétet lehet használni a férfi inkontinencia betegek számára készített minden inkontinencia védőeszközben. Ezzel egy egyszerű és olcsó módszert nyújtunk egy jól működő, személyre szólóan adaptált inkontinencia védőeszköz kialakítására férfiak számára, anélkül, hogy külön kellene készíteni férfiak és nők számára különböző méretű vagy kialakítású inkontinencia védőeszközöket.

Azonkívül, hogy jelentős mértékben csökkentjük a vizelet kifröcskölésének vagy vizelet szivárgásának veszélyét, a találmány szerinti betét sokkal kényelmesebb is a viselője számára, mivel kisebb méretű és diszkrétebb inkontinencia védőeszközt lehet választani. A találmány szerinti betét alkalmazásával nincs szükség nagy méretű, kidudorodó pelenkatekercsre vagy más kevésbé megfelelő megoldásra.

Továbbá a kiürített testfolyadék gyorsan keresztülhalad a betéten és továbbhalad az inkontinencia védőeszközbe, ezáltal a betétet szárazon hagyja és az kényelmes marad a viselője számára.

Továbbá egy inkontinencia védőeszközt könnyebben el lehet helyezni a betét külsejénél, mivel nem kell speciális figyelmet fordítani arra, hogy biztosítsuk, hogy a beteg pénisze megfelelően legyen elhelyezve a védőeszköz belsejében. Ez természetesen nagyon előnyös az ápoló személyzet számára, akinek a súlyos, mozgásában korlátozott betegek által viselt inkontinencia védőeszközöket cserélniük kell, és emellett előnyös még azon inkontinencia betegek számára is, akik saját inkontinencia védőeszközeiket maguk cserélik.

A találmány szempontjából fontos, hogy a betét perforált részében lévő lyukak ne legyenek olyan nagyok, hogy a betegek nemi szervei átnyúljanak a betéten használat közben. Alapvető továbbá az is, hogy a betét szélrészei elegendően rugalmasak legyenek, hogy használat közben a betétet a viselője nemi szerve körül szorosan a helyén tartsák.

A találmány szerinti betétet az alábbiakban kiviteli példákra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, melyeket a mellékelt rajzon szemléltetünk, ahol az

1. ábra egy a találmány első kiviteli példája szerinti betétet szemléltet lapos állapotban, a betét azon oldaláról nézve, mely a használat során a beteg felé van fordítva; a

2. ábra az 1. ábra szerinti betét, az 1. ábra II—Π vonal mentén felvett metszete; a

3. ábra az 1. ábrán bemutatott betét nézeti képe nyugalmi vagy összehúzódott állapotban; a

4. ábra egy a találmány egy második kiviteli példája szerinti betétet szemléltet, mely betét kinyújtott állapotban van ábrázolva, a betét azon oldaláról nézve, mely használat közben a beteg felé néz; az

5. ábra a 4. ábrán bemutatott betét nézeti képe, nyugalmi vagy összehúzódott állapotban; a

6. ábra egy találmány szerinti betét nézeti képe egy nedvszívó inkontinencia védőeszköz belsejében.

Az 1-3. ábrákon szemléltetett betét egy első, belső 1 burkoló réteget tartalmaz, melyet használat során a beteg felé kell fordítani, továbbá egy második, külső 2 burkoló réteget, melyet a használat során a betegtől kifelé kell fordítani, és egy 3 nedvszívó párnát, mely az 1 és 2 burkoló réteg közé van bezárva. Az 1 és 2 burkoló rétegeket azonos vagy különböző anyagokból lehet kialakítani, és például folyadék számára átjárható, nem szövött anyagból vagy perforált műanyag filmből állhatnak. Ebből következően olyan anyagot lehet választani, mely viszonylag víztaszító (hidrofób), és amelynek nedvszívó tulajdonsága csekély vagy egyáltalán nem nedvszívó, különösen a belső 1 burkoló réteg esetében, mivel a beteg bőréhez legközelebb lévő felület ezáltal lényegében száraz marad a használat során. A külső 2 burkoló réteg készülhet folyadék számára át nem járható anyagból, jóllehet előnyös lesz, ha az a levegő és vízpára számára átjárható, tekintettel a beteg kényelemérzetére. A belső 1 burkoló réteg szintén lehet részben folyadékát-nem-eresztő, például az 1 burkoló réteg szélei mentén. A 3 nedvszívó párna cellulóz gyapotból vagy más hidrofil szálas anyagból állhat például, melyhez adott esetben hozzá lehet keverni valamilyen formában úgynevezett szuper abszorbens anyagot, például polimer anyagot, mely saját súlyának többszöröse mennyiségében tud magába szívni vizet vagy testnedvet. A szuper abszorbensek különböző fizikai formában találhatók, például pelyhek, szálak, por vagy granulátum formájában. A 3 nedvszívó párnát is hidrofil habanyagból lehet kialakítani. Mivel az 1-3. ábrákon bemutatott betétet elsősorban arra szánjuk, hogy felfogja a testnedvet és ezt a nedvességet a tőle kívül elhelyezkedő nedvszívó inkontinencia védőeszköz felé továbbítsa, a 3 nedvszívó párna nedvszívó képességének csupán akkora mértékűnek kell lennie, hogy kis mennyiségű folyadékot tudjon elnyelni. Ebből követ4

HU 212 544 B kezően viszonylag kis nedvszívó képességű anyagot lehet használni ebben az esetben.

Mint az legjobban az 1. ábrán látható, ha ez kifeszített állapotban van, a találmány szerinti betét egy lekerekített sarkú egyenlő szárú háromszög alakú. A betét mentén az egymással szemben lévő két egyforma hosszúságú 6 és 7 él mentén kifeszített állapotban 4 és 5 rugalmas szálakat erősítünk hozzá. Amikor a 4, 5 rugalmas szálakban lévő feszültség elenged, a 4 és 5 rugalmas szálak összehúzódnak, és így a betétnek egy görbült, tálkaszerű vagy csészeszerű formát adnak, melynek 8 sarokrésze a két egymással szemben lévő hosszú 6, 7 élek között felfelé görbül a belső 1 burkoló réteg felé. Használat közben a felfelé görbült 8 sarokrészt a beteg alá kell behelyezni, és az ezáltal körülveszi a beteg herezacskóját, vagy teljesen, vagy részben, ezáltal a 8 sarokrésszel szemben található 9 szélesebb tartományt a beteg előtt helyezzük el, és a beteg pénisze fölé fektetjük. A betét speciális kialakítása és a 4 és 5 rugalmas szálak feszültsége miatt lényegében megakadályozzuk, hogy a betétet a használat közben az azon kívül elhelyezkedő inkontinencia védőeszköz kifelé elmozdítsa és eltávolítsa a beteg testétől, és ezzel előnyösen a beteg nemi szervei körül tartjuk a betétet anélkül, hogy külön erre a célra szolgáló rögzítő eszközökre lenne szükség.

Az 1-3. ábrákon szemléltetett betét egy 11 folyadékátvezető tartományt is magában foglal, melyen nincsen nedvszívó anyag, és amelynek a folyadék áteresztő tulajdonsága nagymértékű. A 11 folyadékátvezető tartomány a 3 nedvszívó párnában kialakított behatoló lyukból áll, és lényegében ugyanolyan formájú, mint a 3 nedvszívó párna. A két 1 és 2 burkoló réteg a 11 folyadékátvezető tartomány teljes részében össze van egymással erősítve, és több 12 behatoló hasítékkal van ellátva, melyek lehetővé teszik, hogy a folyadék gyorsan áthaladjon a 11 folyadékátvezető tartományon.

Használat közben a kiürített testfolyadékot a betét összegyűjti, és az a belső 1 burkoló réteg mentén a 11 folyadékátvezető tartományhoz fut. A folyadéknak a betétből az inkontinencia védőeszközbe történő átvitele különösen hatékony, ha a beteg áll, vagy felül, mivel ekkor a nehézségi erő együttműködik a betét tálkaszerű alakjával, és a testfolyadékot a 11 folyadék átvezető tartományba továbbítja. A folyadéknak a betétből az azon kívül elhelyezett inkontinencia védőeszközbe történő átvitele valamivel lassabb, ha a beteg fekvő testhelyzetet vesz fel, jóllehet a betét hatékonyan vezeti el a folyadékáramot az inkontinencia védőeszköz egy korlátozott, jól meghatározott területére, még ebben az esetben is. A 11 folyadék átvezető tartomány széle körül lévő nedvszívó anyag magába szív minden folyadékot, ami a betétben maradhat, ezáltal megakadályozza a vizeletnek a kicsepegését, fröccsenését vagy szivárgását a betét szélei alól. Amikor az 1 és 2 burkoló rétegek a folyadék számára átjárhatók, az a folyadék, ami összegyűlt a betét 3 nedvszívó párnájában, fokozatosan átkerül a betéten kívül elhelyezkedő inkontinencia védőeszközbe.

A 4. és 5. ábrákon szemléltetett betét egy olyan 1 burkoló rétegből áll, mely például nem szövött textíliából, műanyag filmből vagy habanyagból van kialakítva. Kifeszített állapotban a betét egy lényegében téglalap alakú és egy középen elhelyezett 11 folyadékátvezető tartományt foglal magába, amelyen belül 13 lyukak vannak kialakítva, melyeken keresztül a folyadék a 11 folyadékátvezető tartományon keresztül gyakorlatilag akadálytalanul képes elhagyni a betétet.

14-17 rugalmas eszközök, például rugalmas szálak vagy szalagok vannak kifeszített helyzetben a betét négy 18-21 éle mentén ahhoz hozzáerősítve, úgy, hogy amikor az eszközben lévő feszültségek lecsillapodnak, az eszköz össze fog húzódni, és a betétnek egy görbült, tálka alakú formát fog ezáltal adni, mint az az 5. ábrán látható. Viselés közben a betétet a beteg pénisze és herezacskója fölé kell helyezni. Ebben a vonatkozásban egy alapvető feltétel az, hogy a 14—17 rugalmas eszközökben lévő előfeszítés akkora legyen, hogy a betétet a helyén tartsa, anélkül, hogy külön erre a célra szolgáló rögzítő eszközökre legyen szükség.

A 6. ábrán szemléltetett 22 betét ugyanolyan fajtájú, mint az 1-3. ábrákon bemutatott betét. Az érthetőség kedvéért a 24 alsónadrágnak és a 23 inkontinencia védőeszköznek egyes részeit az ábráról elhagytuk. A betétet egy 25 férfi beteg törzse alján a lábai szétválási helyére illesztjük, mint azt a 6. ábrán szemléltettük, és így az a beteg nemi szervei fölött helyezkedik el, és azokat körülveszi.

Vizelet ürítése esetén a testfolyadékot a betét felfogja, és a 23 inkontinencia védőeszköz felé vezeti, annak 26 combtövei közötti részénél. A szemléltetett inkontinencia védőeszköz olyan fajtájú, amilyent általában használnak, és amelyet elsősorban női inkontinencia betegek számára készítenek. Az ilyen inkontinencia védőeszközök nedvszívó képességét gyakran olyan folyadék ürítésére optimalizálják, ami a 23 inkontinencia védőeszközre pontosan a 26 combtövek közötti részre ürül ki hirtelen. Belátható azonban, hogy a folyadékáramlást valamilyen más különösen megfelelő tartományába is lehet vezetni egy inkontinencia védőeszköznek a találmány szerinti betét segítségével, úgy, hogy a szóban forgó betétben a folyadékátvezető tartomány részére egy megfelelő helyet választunk ki.

Belátható, hogy a találmány nem korlátozódik a fentiekben leírt és szemléltetett kiviteli példákra. Például a betétben lévő 11 folyadékátvezető tartomány elrendezése és helyzete eltérhet a leírtaktól és a szemléltetettektől. Továbbá a 11 folyadékátvezető tartományban lévő 13 lyukak alakja és a kialakított 13 lyukak száma is eltérhet.

Az anyag, amelyből a betétet készítjük, teljesen vagy részben folyadékáteresztő lehet, jóllehet, a beteg kényelemérzetére való tekintettel legalább levegő és nedvesség áteresztőnek kell lennie. A 4, 5 rugalmas szálak, illetve a 14-17 rugalmas eszközök állhatnak például habanyag rugalmas szalagjaiból, vagy bevont gumiszálakból. A feltétlenül szükséges rugalmasságot el lehet érni azzal is, hogy rugalmas nem szövött textíliát, kötött vagy horgolt anyagokat használunk.

Olyan betétet is kialakíthatunk, hogy annak a nedv5

HU 212 544 B szívó tulajdonságát az anyagának a benne rejlő tulajdonsága szolgáltatja, amivel elsődlegesen a folyadéknak a betéten kívül elhelyezkedő nedvszívó termékek felé történő továbbítását biztosítjuk. Ez azonban a találmánynak egy nem feltétlenül szükséges jellemzője. Például a betét lehet általában nedvszívó, és egy felfelé emelkedő élű, általában nem nedvszívó szálból készült vatta vagy habanyag, mely úgy működik, hogy megakadályozza a folyadéknak a betét széle alá történő csepegését vagy kifutását.

Belátható az is, hogy a betét formáját önmagában is lehet változtatni. Például a betétet ki lehet alakítani egy kerek vagy négyzet alakú sík anyagból. A betétnek a tálkaszerű formáját is létre lehet hozni más megfelelő módon, nem csak a rugalmas eszközök összehúzódó képessége révén. Például a tálkaszerű formát el lehet érni valamilyen anyag hősajtolásával vagy hajtogatásával. Alapvető azonban, hogy a betét élei elegendően rugalmasak legyenek ahhoz, hogy biztosítsák azt, hogy használat közben a betét a helyén marad.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Betét nedvszívó termékhez, különösen inkontinenciában szenvedő férfi betegek számára, melyet használat közben a beteg nemi szervei körül, egy nedvszívó termék belsejében, például egy pelenkában vagy inkontinencia védőeszközben kell elhelyezni, azzal jellemezve, hogy a betétnek tálkaszerű formája van, és legalább egy behatoló hasítékot (12) foglal magába, melyen keresztül a folyadék a betéten keresztül áramolhat, továbbá a betét éleinél (6, 7) rugalmas szálak (4, 5) vannak elhelyezve, melyek a betét tálkaszerű formájának peremét képezik a használat során, és a betétet szorosan a beteg nemi szervei körül tartják.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy egy első burkoló réteget (1) és egy második burkoló rétegét (2), valamint egy lényegében porózus, hajlékony anyagból készült és a két burkoló réteg (1,2) közé bezárt nedvszívó párnát (3) foglal magába.
3. 3. A 2. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a porózus, hajlékony anyag szálakból álló vatta, mely hidrofil vagy hidrofób szálakat vagy ilyen szálak keverékét foglalja magába.
4. 4. A 3. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a szálas vatta lényegében cellulóz gyapotból áll.
5. 5. A 2. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a porózus, hajlékony anyag műanyag hab.
6. 6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy több behatoló hasítékot (12) vagy rés formájában kialakított nyílást foglal magába, melyek a két burkoló rétegen (1,2) keresztül a betét egy olyan tartományában vannak kialakítva, mely mentes a porózus, hajlékony anyagtól; és a porózus, hajlékony anyag lényegében körülveszi a betét perforált tartományát.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét egy lényegében sík, háromszög alakú lapból van kialakítva; a lap legalább két oldalsó éle (6, 7) mentén rugalmas szalagok vagy rugalmas szálak (4,5) formájában előfeszített rugalmas eszközök vannak elhelyezve, melyek nyugalmi helyzetükben a lapot tálkaszerű formában összehúzzák, a háromszög éleinek (6, 7) találkozásánál lévő görbült, elkeskenyedő sarokrész (8) található, mely használat közben a beteg herezacskóját vagy teljesen vagy részben körülveszi, és az élek (6, 7) másik végénél lévő szélesebb tartomány (9) a használat során a beteg pénisze felett helyezkedik el.
8. 8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét egy lényegében téglalap alakú lapból van kialakítva; a lap legalább két egymással párhuzamos éle (18, 21) mentén rugalmas szalagok vagy szálak formájában kialakított rugalmas eszközök (14—17) vannak elhelyezve, és a rugalmas eszközök (14-17) nyugalmi állapotában a betét tálkaszerű alakú.
9. 9. A 2-8. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a burkoló rétegek (1,2) közül legalább az egyik olyan anyagból van kialakítva, mely folyadék számára teljesen vagy részben át nem járható.

   HU 212 544 Β