HU210419B - Pressure accumulator for fluids - Google Patents

Description

(57) KIVONAT

A találmány tárgya nyomástároló folyadékokhoz, legalább egy támasztóerőt nyújtó rugalmas test (22) és egy folyadékcsatlakozáson át folyadékkal kapcsolatba hozható nyomáskamra között elhelyezett mozgatható fallal. A találmány szerinti nyomástároló különlegessége, hogy a rugalmas test (22) kötött és/vagy hullámosított és/vagy tekercselt és/vagy szőtt és/vagy font huzalanyagból van alakra préselve.

1. ÁBRA

HU 210 419 B

A leírás terjedelme: 10 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 210 419 Β

A találmány tárgya nyomástároló folyadékokhoz, legalább egy támasztóerőt nyújtó rugalmas test és egy folyadékcsatlakozáson át folyadékkal kapcsolatba hozható nyomáskamra között elhelyezett mozgatható fallal.

Az ilyen nyomástárolókat pneumatikus és hidraulikus rendszerekben alkalmazzák és ezek arra szolgálnak, hogy például a hőmérsékletemelkedések következtében kiterjedő folyadékokat olyképpen fogadják be, hogy közben a rendszerben a nyomás lehetőleg állandó maradjon. Ennek mindenekelőtt a folyadékos rendszerekben van különös jelentősége, mivel az ilyen nyomásnövekedések tömítetlenségeket és az egyes elemek tönkremenetelét okozhatják.

így például fűtőberendezéseknél olyan ún. terjedési tartály alkalmazása szokásos, ami gumimembránnal kettéosztott nyomástartályból áll. Ezt a membránt az egyik oldalról a futóberendezésben lévő víz, a másik oldalról pedig olyan levegő terheli, amely le van zárva, és kitölti a saját tartályfelét. A víz kitágulásakor a membrán a levegőpárna ellenében kitér, amely a növekvő kitéréssel egyre jobban összenyomódik és ellentétes nyomást fejt ki. Ennek az ismert megoldásnak a hátránya egyrészt a membrán csekély élettartamából, másrészt pedig az extrém hőmérsékletek és mechanikai hatások elleni csekély ellenállóképességéből adódik, úgyhogy az alkalmazási lehetőségek nagyon korlátozottak. A csekély élettartam és korrózióállóképesség is nagymértékben szűkíti az alkalmazási területet.

Az ilyen ismert membrános rendszerek problémái miatt javasoltak olyan rendszereket amelyeknél a folyadék által nyomott dugattyúra a támasztóerőt rugóval biztosítják. Többek között a DE-OS 21 05 640 sz. német közzétételi iratból megismerhető egy olyan rugós nyomástárolóhenger, amelynek hengerfenék és dugattyú (mozgatható fal) között befeszített tárolórugója van. Azonban ezeknek a rugós rendszereknek a lineáris viselkedési karakterisztikája miatt a gyakorlatilag kihasználható munka- ill. nyomástartomány erősen korlátozott. A rugó méretezésétől függően ugyanis vagy kicsi a rugó működési küszöbe, alacsony nyomásértékek mellett, ami alacsony maximális nyomásküszöböt jelent, vagy elérhető nagy terhelhetőség, azonban ekkor kis terhelésnél a működési küszöb magas lesz, azaz rossz lesz az érzékenység. Elképzelhető ugyan ennek a kiküszöbölése több rugó kombinációjával, azonban ennek ugrásszerű karakterisztika a következménye, ami a legtöbb esetben nem elfogadható.

Az ismert rugós tárolóknál további problémát jelent, hogy a rugóknak gyakorlatilag nincsen saját csillapításuk. így a hirtelen nyomáscsökkenéseket követő rugóelmozdulások hatása csillapítatlanul teqed tovább, ami a zárt folyadékrendszerekben hirtelen nyomáscsúcsokat, és ebból következő károsodást okozhat. Különösen hátrányosan jelentkezik ez a hatás gépjárműrendszereknél.

Ennek a találmánynak ezért a feladata abban áll, hogy a bevezetésben említett típusú folyadékos rendszereknél használható nyomástárolót szolgáltasson, amely nagy élettartam és időállóság mellett nagy korrózió- és hőállóképességgel rendelkezik, továbbá nagymértékben ellenáll a túlterhelés és a mechanikai hatások ellen is, amellett, hogy már kis nyomásokra is érzékenyen képes reagálni.

Ez a feladat a találmány szerint olyképpen oldható meg, hogy a rugalmas test kötött és/vagy hullámosított és/vagy tekercselt és/vagy szőtt és/vagy font huzalanyagból van alakra préselve. Az „alakra préselés” kifejezés alatt azt értjük, hogy a huzalanyagot a kötés, hullámosítás, tekercselés, szövés vagy fonás után öszszepréseljük abból a célból hogy összefüggő alakot vegyen fel.

Az így kialakított folyadék-nyomástároló különösen progresszív érzékenységi vagy működési karakterisztikájával tűnik ki. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy extrém nagy terhelhetőség mellett is kiváló lesz a kis nyomásoknál mutatott érzékenység, azaz a nyomástároló már kis nyomásváltozásokra is reagál. Ennek következtében a nyomástároló működési tartománya nagyon nagy lesz. Feleslegessé válik a több különböző méretű rugókból összeállított bonyolult rugós berendezések használata, amelyekhez bonyolultságuk mellett további hátrányként jelentkezne, hogy több különböző méretű rugót kell raktáron tartani. A találmány szerinti nyomástárolót egy és ugyanazzal a huzaltesttel egyaránt lehet kis és nagy nyomású, illetve kombinált rendszerekben alkalmazni. Emellett kiváló a nyomástároló dinamikus terhelhetősége is. A tapasztalatok szerint a dinamikus terhelhetőség a nem dinamikus, statikus maximális terhelés 5-10-szeresét is elérheti.

Az ilyen rugalmas test és ezzel a belőle készített folyadékos nyomástároló szélsőségesen terhelhető, nagyon hosszú élettartamú és karbantartást nem igényel. A rugalmas test gyakorlatilag nem megy tönkre olyan okok miatt sem, mint a huzalanyag öregedése vagy a hajlításra igénybevett huzalanyag kifáradási törése. A huzalkeresztmetszet és a kívánt rugalmas elmozdulás úgy választható meg, hogy a rugalmas test a kifáradási szilárdság tartományában mindig a Wöhler-féle jelleggörbe vízszintes ága alatt maradjon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy például a terhelés nélküli méret 10%-os dinamikus alakváltozásánál és 4,9 MPa statikus felületi nyomás mellett tönkremenetel nélkül gyakorlatilag végtelen sok terhelési ciklust lehet létrehozni. A gyakorlatilag szabadon megválasztható huzalanyagtól függően igen magas időkorrózió- és hőmérsékletállóság érhető el. Ezen kívül a számtalan huzalmenet, illetve huzalérintkezés súrlódása következtében szokatlanul nagy, 15-20%-os csillapítás jelentkezik. Ez nagy, Q = 3,3-2,5 csillapítási viszonyt és rendkívül alacsony rezonancianövekedést eredményez. A súrlódási hő az ún. szivattyúhatással és az anyag jó hővezető-képessége miatt folyamatosan eltávozik. Ennek következtében hősokk nem jön létre. A légpárnával ellentétben, nem szükséges olyan előfeszítő nyomás, amely a légpárnás megoldásnál a tömítetlenségeknél eltávozhat. Mindemellett igen kis szerkezeti méret érhető el.

Az aligénypontokban szereplő megoldásokkal az 1. igénypontban meghatározott nyomástároló előnyös továbbfejlesztése és tökéletesítése lehetséges. Különösen jó rugalmas tulajdonságok akkor érhetők el, ha a huzal2

HU 210 419 Β anyag előnyös módon nemesacélból készült. A nemesacél anyag minden lehetséges behatás ellen nagy ellenállóképességet tanúsít. Előnyösen a rugalmas test hengeres kiképzésű, és a huzalvastagság az átmérőnek vagy a rugalmas test köré írt kör átmérőjének 1/50-ed részénél vékonyabb. Igen csekély szerkezeti méretek mellett előnyös konstrukció olyan módon érhető el, hogy az elmozduló fal házban vagy hengerben mozgatható olyan dugattyúként van kiképezve amelynek az egyik felülete a rugalmas testtel van kapcsolatban. A hengeresen kiképzett rugalmas testnek a dugattyúfelülettel szemben lévő oldalát olyan ellentétes támasztófelület képezi, amely állandó beállítható távolságban a hengerrel van összekötve. Ezáltal egyszerű módon érhető el a rugalmas test beállíthatósága és cserélhetősége. Mindkét felületet síklapból tetszés szerint kiképzett test alkothatja.

Az egymással ellentétes támasztófelületeknek központi, a rugalmas testen átvezetett csap segítségével a hengerrel történő összekötése által olyan különösen tömör elrendezését lehet létrehozni, ami alig nagyobb magánál a rugalmas testnél. Ilyenkor előnyös módon a csap a folyadékcsatlakozásba van olyan módon becsavarva, hogy a folyadék átvezetésére a becsavarás helyén legalább átmenőfurat és/vagy a csapban kiképzett hosszanti horony van kiképezve. Különösen kedvező költségű, könnyűszerkezetű megoldást eredményez, ha a támasztófelület és/vagy az ellentétes támasztófelület lemezből kialakított idomdarabként van elkészítve. Ilyenkor, de erősebb kivitel esetén is, a dugattyú és a felfekvő felület egymással összehegesztett, összepréselt, vagy összeforrasztott lehet, vagy dugattyú és a különálló támasztófelület sugárirányban fogazottan kapcsolódhat egymásba. Ez egyszerű szerelést tesz lehetővé csekély számú, kedvező árú szerkezeti elem felhasználásával.

A folyadékcsatlakozás becsavarható csatlakozásként úgy képezhető ki, hogy az egész nyomástárolót a folyadékos rendszerrel a megfelelő menetes furatba való becsavarással lehet összekötni. Lehet azonban a hengert a dugattyút tartalmazó peremoldali dugattyúfuratként kiképezni a folyadékos berendezésen úgy, hogy a henger különálló szerkezeti elemként elmaradhat, és a szerkezet még kedvezőbb lehet a költségek szempontjából.

A találmány szerinti nyomástárolót különösen előnyösen lehet alkalmazni a folyadékrendszerekben átkapcsolásnál létrejövő lökések vagy nyomáscsúcsok kiegyenlítésére, például szelepekkel, de különösen lezárószelepekkel összekapcsolt folyadékcsatornák, illetve vezetékek, vagy más folyadékos berendezések esetében. Olyan lökések, amelyeket nyomáshullámok okoznak, különösen a szelepek kapcsolási állapotának változásakor lépnek fel és a folyadékos berendezések sérülését okozhatják. A találmány szerinti nyomástároló ezeket a nyomáscsúcsokat különösen jól csillapítja azzal az előnnyel, hogy a csillapítás közvetlenül a zavar keletkezésének helyénél történhet. A nyomástároló nyomáskamrája például a folyadék legalább egy csatornájához csatlakozó vagy ennek olyan részét képező elem lehet, amely az áramló közeg olyan áramlási csatornáját alkotja, amelyben különböző nyomások, és különösképpen váltakozva nagy és kis nyomások lépnek fel. A folyadékcsatorna ilyenkor egy házban vagy lapon lehet kiképezve, de lehet egy sűrített közeg vezetéke vagy hasonló is. Ha a nyomáskamra és az áramlási csatorna közötti kapcsolat az áramló folyadék torlódási helyénél vagy az áramlás eltérülési helyénél van kiképezve, akkor a nyomásingadozással kiváltott nyomáshullám nem halad egyenes vonalban tovább, hanem rövid időre „összetorlódik”, és a nyomástároló akadálytalanul működésbe léphet A találmány kiviteli példáit rajzokon mutatjuk be és a következő leírásban közelebbről ismertetjük. A rajzok a következők: Az

1. ábra nyomástároló különálló hengerrel és lemezből alakított dugattyúval első kiviteli példaként, a

2. ábra a nyomástároló peremoldali dugattyúfuratként a folyadékos berendezésen kiképzett hengerrel és tömör dugattyúval második kiviteli példaként, a

3. ábra a szeleprendszer középlemezén lévő két olyan nyomástároló, amely a kapcsolásnál fellépő lökések csillapítására szolgál olyképpen ábrázolva, hogy csak az egyik nyomástároló van metszetben feltüntetve, a 4. ábra ΙΠΙΙΙ metszésvonalának megfelelően, és a

4. ábra a 3. ábra szerinti középlemez keresztmetszete a 3. ábra IV-IV metszés vonalának megfelelően.

Az 1. ábrán ábrázolt első kiviteli példánál a 10 henger az egyik végén tengelyirányú, cső alakú 11 menetes nyúlvánnyal van kiképezve, amelyen külső- és belső menet van, továbbá amely folyadék csatlakozásként szolgál. A 12 menetes furatba 13 csap van becsavarva, amelynek a két végső szakaszán menet van, A 13 csapnak a 12 menetes furatba becsavart végső szakaszán peremoldali 14 hosszanti hornyok vannak, amelyek közül az ábrán csak az egyik látható. Ezek a 14 hosszanti hornyok all menetes nyúlványon keresztül a 10 henger belsejébe nyúlnak és lehetővé teszik ezáltal az F közeg előnyös módon valamilyen folyadék bejutását a hengerbe. A 14 hosszanti hornyok helyett vagy ezeket kiegészítve megfelelő átmenő furatok is lehetnek kiképezve.

A henger belsejében a 15 dugattyú eltolhatóan helyezkedik el a 13 csapon. Ez a 15 dugattyú, mint lemezből készített idomdarab, mélyhúzással, domborítással, nyomással hajlítással, idompréseléssel vagy hasonló más módon állítható elő. A 12 menetes furat felé eső végénél ezen a 15 dugattyún gyűrűs tömítésként kiképzett külső 16 dugattyútömítés van, amelyet a keresztmetszetben U-alakú, kerületi oldalon lévő 17 horony tart. A 15 dugattyúnak az ellenkező végén sugárirányban kifelé eltolt olyan 18 lépcsőzet van, amely a 19 támasztófelület megfelelő domborításába nyúlik bele. Ez a 19 támasztófelület sugárirányban áll a 10 henger felett és ennek nyitott végéhez támaszkodik. A domborítás sugárirányban haladó belső végső szakasza

HU 210 419 Β és a 15 dugattyú homlokoldali vége között olyan belső 21 dugattyútömítés van, amely a 15 dugattyút a 13 csaphoz képest tömíti. A 15 dugattyú a 19 támasztófelülettel össze lehet hegesztve, rá lehet forrasztva vagy préselve. Lehetséges azonban az is, hogy a két rész csak lazán van egymásba tolva. Ebben az esetben a 15 dugattyú homlokoldali végét tömítetten kell a belső 21 dugattyútömítéshez illeszteni.

A hengeres 22 rugalmas test a tengelyirányú 23 átmenő nyílással ellátott, huzalanyagból préselt testként van elkészítve. A rugalmasság elérése céljából a huzalanyag kötött hullámosított tekert, szőtt és/vagy összefont. A szerkezeti kiképzésnek ezek a fajtái sokféle módon kombinálhatok egymással. A préselés és tömörítés következtében a huzalanyag szorosan egymás mellett helyezkedik el és tömött, rugalmas reverzibilisen alakítható testet képez. Célszerűen nagyon vékony huzalanyag alkalmazható, amelynek huzalvastagsága előnyös módon a test átmérőjének 1/50-szeresénél kisebb.

Ez a 22 rugalmas test a 19 támasztófelület egyik felülete és az ennek megfelelően formált 24 ellentétes támasztófelület között van rögzítve. A 24 ellentétes támasztófelület ugyancsak a 13 csapra van feltolva, és a rögzítésére a 25 tárcsa és két 26 anya szolgál amelyek a 13 csap menetes végére vannak ráhajtva. A 24 ellentétes támasztófelületnek 27 bemélyítése is van, amelyben a 26 anyák elhelyezkedhetnek. A 27 bemélyítés és a 22 rugalmas testben lévő megfelelő kialakítás következtében ennek sugárirányú helyzete rögzített. A 22 rugalmas testben lévő 23 átmenő nyílásban cső alakú 28 ütközőelem van elhelyezve, amely a 22 rugalmas test tengelyirányú deformációját határolja. Ez a 28 ütközőelem a 24 ellentétes támasztófelületen van rögzítve.

A nyomástárolót képező egész rendszer a 11 menetes nyúlvány segítségével van a folyadékos rendszer olyan illeszkedő csatlakozásába becsavarozva, amely például a szelepcsatomával áll összeköttetésben. Ha ebben a rendszerben a folyadék kiterjed, akkor a 14 hosszanti hornyon keresztül a 10 hengerbejut és a 15 dugattyút eltolja jobbra, aminek következtében a 19 támasztófelület a 29 ellentétes támasztófelülettel szemben ugyancsak jobbra mozdul el és a 22 rugalmas test összepréselődik. A 29 ellentétes támasztófelületnek a 10 hengertől való távolságát a 13 csap rögzíti. A dugattyú ismét balra tolódik el, amikor a folyadék ismét visszahúzódik. A 19 támasztófelület eltolódását a 28 ütközőelem korlátozza. A 26 anyákkal például azt az előfeszítést lehet beállítani, amely meghatározza a 15 dugattyú mozgását kiváltó nyomást.

A 2. ábrán látható második kiviteli példának sok közös vonása van az első kiviteli példával, úgyhogy az azonos, vagy az azonosan működő szerkezeti elemeknek ugyan az a hivatkozási jele van és nincsenek még egyszer ismertetve. Itt a 30 henger nem különálló szerkezeti elemként, hanem a folyadékos rendszer tömör 31 házában kiképzett peremoldali furatként van kiképezve. A központos, a folyadék részére kiképzett 32 bevezető csatorna a 30 henger homlokoldali végébe torkollik bele és belső menettel van ellátva a 13 csap befogadására. A 33 dugattyú tömör kiképzésű és a 22 rugalmas test részére szolgáló 34 támasztófelülettel egy darabot képez. A 33 dugattyúnak ismét a kerületén lévő horonyban 35 külső dugattyútömítése és a belső horonyban 36 belső dugattyútömítése van. A 37 ellentétes támasztófelület a 34 támasztófelülethez hasonlóan tömör, sík tárcsaként van kiképezve.

Szereléskor először a 32 bevezető csatornába becsavarjuk a 13 csapot, ezután a 33 dugattyút rátoljuk a 13 csapra és betoljuk a 30 hengerbe. Most a 22 rugalmas testet és a 37 ellentétes támasztófelületet húzhatjuk rá a 13 csapra és a 26 anyákkal rögzíthetjük. A működési mód egyebekben az első kiviteli példának felel meg.

Természetszerűleg az első kiviteli példa egyes elemeit a második kiviteli példa elemeivel kombinálni is lehet. így például az első példában is lehet alkalmazni tömör és/vagy a 19 támasztófelülettel egy darabban egyesített dugattyút, míg a második kiviteli példánál a dugattyú és a támasztófelület az első kiviteli példának megfelelő is lehet. A második kiviteli példánál is lehet a 34 támasztófelületen és/vagy a 37 ellentétes támasztófelületen olyan toldalék, amely a 22 rugalmas test sugárirányú helyzetét rögzíti. A második kiviteli példa esetében is lehet a tömör 33 dugattyút a 34 támasztófelülettől független szerkezeti elemként kiképezni.

Az ábrázolt dugattyútömítések is elmaradhatnak akkor, ha megfelelően illesztett ülés vagy labirintustömítés, illetve hasonló tömítési megoldás van biztosítva. A 22 rugalmas test méretezése erősen változó lehet például a hosszának az átmérőjéhez viszonyított aránya tekintetében. Ezen kívül a hengeres alak köralakkal, ovális alakkal, sokszögű vagy más hasonló keresztmetszettel helyettesíthető. A központi 13 csap elmaradhat akkor, ha az ellentétes támasztófelület külső összekötőelem segítségével, például házzal van a 10 hengerrel, illetve a 31 házzal összekötve. Több rugalmas test is alkalmazható párhuzamos és/vagy egymás utáni elhelyezésben egyidejűleg (lásd például a 3. ábrán). A leírt nyomástároló előnyösen alkalmazhatónak bizonyul nagynyomású tisztítók feszítőrendszerek, fékrendszerek, szellőzőrendszerek vagy hasonlók részére, amelyekben nyomáscsúcsok lépnek fel vagy ahol táguláscsillapítás szükséges. Mivel a nyomástárolónak nincsen gázzal működő egysége, elmarad a gázos tárolókra adott esetben hatóságilag előírt felügyelet járulékos költsége és gondja.

Megjegyzendő, hogy bár a rugalmas test előnyös módon nemesacél huzalból készül, azonban más olyan huzalfajták is alkalmazhatók, amelyek a szükséges rugalmas tulajdonságokkal rendelkeznek. A korrózióállóságra vonatkozó követelményeket többek között a környezet vagy az alkalmazott folyadék agresszivitása szabja meg.

A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli példa esetében is az azonos vagy az azonos működésű szerkezeti elemek ismét ugyanazokkal a hivatkozási jelekkel vannak jelölve. Amint a 2. ábra szerinti kiviteli példa esetében is, itt a 30 henger nem képez különálló szerkezeti elemet,

HU 210 419 Β hanem a 40 ház peremoldali nyílásaként, illetve mélyedéseként van megvalósítva. Ezt a 40 házat a kiviteli példa esetében téglaalakú 41 közbenső lap alkotja, amely a szaggatott vonallal jelölt 42 szeleprendszer és a 43 alap-, vagy elosztólemez, vagy más hasonló között helyezkedik el. A 41 közbenső lapban például két áramlási csatornának kiképzett 44 és 44’ folyadékcsatorna van, amelyek a 43 alap-, vagy elosztólemezen keresztül vezetnek a fogyasztókhoz és amelyek a 42 szeleprendszerrel vezérelhetők és kapcsolhatók. Mindkét 44 és 44’ folyadékcsatorna előnyös módon a hozzá tartozó olyan 46 nyomáskamrával áll kapcsolatban, amely az egyik tengelyirányú dugattyúoldalhoz vezet, míg a másik dugattyúoldalnál, amint már előzőleg leírtuk, a 22 rugalmas test van elhelyezve. Ha most a 44 és 44’ folyadékcsatornákban a rajtuk átvezetett áramló közegben nyomásingadozás lép fel, a nyomástárolók a 22 rugalmas test hatására csillapítást fejtenek ki.

A szelepek működtetésekor, különösen lezárószelepek esetén, rendszerint olyan kapcsolási lökések jelentkeznek, amelyek a szelephez csatlakozó csatorna-, illetve vezetékrendszerben szélsőséges nyomáscsúccsal rendelkező nyomáshullámot keltenek. Amennyiben a megfelelő csatornához, illetve vezetékhez például a 3. ábrán leírt módon és jelleggel a találmány szerinti nyomástároló csatlakozik, akkor ezek a nyomáscsúcsok gyakorlatilag közvetlenül a keletkezési helyükön csillapítódnak vagy kioltódnak, ami mindenekelőtt az egész rendszer élettartamának javára szolgál.

Nemcsak a fogyasztóhoz vezető folyadékcsatomába lehet a találmány szerinti nyomástárolót beiktatni, hanem tetszés szerinti más áramlási csatornába vagy vezetékbe illetve hasonlóba is. A szeleprendszerekkel összefüggésben különösen a táp- és/vagy a vezérlőnyomást szolgáltató csatornákkal is előnyös a kapcsolat. Ilyen esetben a lüktetést jó hatásfokkal lehet csökkenteni, különösen ha a nyomást dugattyús- és/vagy fogaskerékszivattyú szolgáltatja. A3. ábra szerinti közbenső lapra történő szerelés lehetővé teszi az akadálytalan beépítést a már meglévő rendszerekbe is. Tetszés szerinti számú, a 40 házban kiképzett csatornát lehet szükség szerint nyomástárolóval összekötni. Természetesen az is lehetséges, hogy a nyomástárolót közvetlenül az illető folyadékos berendezés, például egy szelep csatornájához csatlakoztassuk.

A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli példa esetében a 46 nyomáskamrák célszerű módon részét képezik a hozzájuk tartozó 44 és 44’ folyadékcsatornáknak és ezeknek a csatomamenetébe közvetlenül vannak beiktatva. A 46 nyomáskamrák, amelyeket a hozzájuk tartozó 30 henger részére a házban kiképzett nyílások belső vége alkotja, a 44 és 44’ folyadékcsatornákkal az áramlás 47 torlódási helyénél vannak összekötve, amely itt az áramlás eltérítésének helyével esik egybe. Ez azt jelenti, hogy az áramlás a 44 és 44’ folyadékcsatomákon nem egyenes vonalban halad át, aminek következtében a létrejövő nyomáshullám is összetorlódik és/vagy eltérítődik, és nincs egyenes vonalú terjedési iránya. Ennek az az előnye, hogy a nyomáshullám nem halad el a nyomástároló előtt, hanem a kiviteli példa szerint a dugattyú által képzett mozgatható 48 falra hat és ezt a rugalmas test által szolgáltatott támasztóerő ellen terheli.

A kiviteli példa esetében az elrendezés olyan, hogy a 44 és 44’ folyadékcsatomák két csatornaága az ellentétes csatlakozó felületektől kiindulva olyképpen vezet bele a 41 közbenső lapba, hogy egymáshoz képest párhuzamosan, de bizonyos mértékben egymáshoz képest eltolva haladnak. A csatomaágaknak a közbenső lap belsejében lévő vége egymással a 46 nyomáskamrán keresztül van olyképpen összekötve, hogy a kamrához tartozó, a dugattyút, illetve a mozgatható 48 falat befogadó házban kiképzett nyílás keresztben előnyös módon merőlegesen helyezkedik el a 44 és 44’ folyadékcsatomák irányára. A mozgatható 48 fal mozgásiránya itt tehát előnyös módon merőleges a két csatomaágat tartalmazó és a IV-IV metszéssíkra. Ez esetben előnyös, ha az egyes csatomaágak a hozzájuk tartozó 49 csatlakozófelülethez képest ferdén mélyednek bele a közbenső lapba.

A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli példa esetében a 13 csap elmarad. Az 50 ellentétes támasztólapot tartó 24 ellentétes támasztófelület itt az üreges, egyik végén zárt henger alakú 51 test része, amely a nyitott pereménél lévő 52 menetes részével van a házban kiképzett nyílás bővített szakaszába becsavarva. Az 53 támasztólapot tartó 19 támasztófelület a henger alakú 51 testben tengelyirányban eltolható. Célszerű módon ez, mint a

2. ábra szerinti kiviteli példa esetében is, a 33 dugatytyúval egy darabként van kiképezve és ezzel együtt jelenti a mozgatható 48 falat. A henger alakú 51 test és a 19 támasztófelület által határolt térben két 22 rugalmas test van egymás mögött a 48 fal mozgásának az irányában elhelyezve. Ez mutatja azt, hogy szükség esetén nyomástárolóként több olyan 22 rugalmas test alkalmazható, amelyek egymás után és/vagy párhuzamosan lehetnek kapcsolva.

Azért, hogy a 22 rugalmas test által kifejtett támasztóerőt változtathassuk, csupán az 51 test becsavarást mélységét kell a ház nyílásához képest változtatni. A 19 támasztófelület ütköztetésére a ház nyílásában kiképzett lépcsózet szolgálhat.

A találmány szerinti nyomástároló tehát előnyösen a szelepekkel, például elosztószelepekkel és lezárószelepekkel összekötött folyadékcsatomák, illetve vezetékek vagy más folyadékos berendezések esetében a kapcsolásnál fellépő nyomáslökések, illetve nyomáscsúcsok megszüntetésére, illetve csillapítására használható. Az ún. vízlökések csillapítására is eredményesen alkalmazható a vízvezetékkel működő rendszerekkel kapcsolatosan a találmány szerinti nyomástároló, például a háztartásokban és/vagy a háztartásokban vízzel működő olyan háztartási gépekben, mint például a mosógépek. A 3. és 4. ábrán ábrázolt szendvicsszerkezet csupán az egyik előnyös kiviteli alakot képviseli.

Claims (18)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Nyomástároló folyadékokhoz, legalább egy támasztóerőt nyújtó rugalmas test és egy folyadékcsatlakozáson át folyadékkal összekapcsolt nyomáskamra

   HU 210 419 Β között elhelyezett mozgatható fallal, azzal jellemezve, hogy a rugalmas test (22) kötött és/vagy hullámosított és/vagy tekercselt és/vagy szott és/vagy font huzalanyagból van alakra préselve. (1988.11. 30.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a huzalanyag nemesacél. (1988.11. 30.)
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a huzalvastagság az előnyösen hengeres kiképzésű rugalmas test átmérőjének, vagy a rugalmas test köré írt kör átmérőjének 1/50-ed részénél vékonyabb. (1988. 11. 30.)
4. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a mozgatható fal (48) házban vagy hengerben (10, 30) mozgatható dugattyúként (15, 33) van kiképezve, amelynek adott esetben a dugattyú (15, 33) hatásos felületénél nagyobb felületű támasztófelülete (19, 34) vagy támasztólapja van a rugalmas test (22) részére. (1988.11. 30.)
5. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a rugalmas testnek (22) a támasztófelülettel (19, 34) ellentétes oldalánál a hengerrel (1, 30) rögzített, állítható távolságban összekötött ellentétes támasztófelülete (24, 37) van. (1988. 11.30.)
6. 6. Az 5. igénypont szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy az ellentétes támasztófelület (24, 37) központi, a rugalmas testen (22) átvezetett csap (13) segítségével van a hengerrel (10,30) összekötve. (1988.11.30.)
7. 7. A 6. igénypont szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a csap (13) a folyadékcsatlakozásba, előnyösen bevezető csatornába (32) csavarozható bele és legalább a csavarmenetnek megfelelő szakaszán átmenő furattal és/vagy hosszanti horonnyal (14) van kiképezve. (1988. 11.30.)
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a csap (13) az ellentétes támasztófelület (24, 37) ütköztetésére szolgáló állítható menetes elemet különösen anyát (26) tart. (1988. 11. 30.)
9. 9. A 6.-8. igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a támasztófelület (19, 34) és az ellentétes támasztófelület (24, 37) között a rugalmas test (22) deformációját határoló, előnyös módon cső alakú, a csapot (13) körülvevő ütközőelem (28) van elhelyezve. (1988. 11.30.)
10. 10. A 4-9. igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (15) és/vagy a támasztófelület ( 19) és/vagy az ellentétes támasztófelület (24) lemezből kialakított idomdarabként van kiképezve. (1988.11. 30.)
11. 11. A 4-10. igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló azzal jellemezve, hogy a dugattyú (15) és a támasztófelület (19) egymással össze van hegesztve, préselve, vagy forrasztva. (1988. 11. 30.)
12. 12. A 4-10. igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (15) és a különálló támasztófelület (19) sugárirányban fogazva kapcsolódik egymásba. (1988. 11. 30.)
13. 13. Az előző igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a folyadékcsatlakozás menetes csatlakozásként (11) van kiképezve. (1988.11.30.)
14. 14. A 4-12. igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a henger (30) a dugattyút (15, 33) befogadó folyadékos berendezés házában (31) kialakított peremoldali dugattyúfuratként van kiképezve. (1988. 11. 30.)
15. 15. A 6-14. igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a dugattyúnak (15, 33) külső dugattyútömítése (16, 35) és az átvezetett csap (13) irányában tömítő belső dugattyútömítése van. (1988. 11. 30.)
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a nyomáskamra (46) legalább egy folyadékcsatomával (44,44’), adott esetben szeleprendszerrel (42) összekötött csatornával vagy szelepcsatornával közvetlenül van összekötve és/vagy ilyennek a része. (1989. 05. 24.)
17. 17. A 16. igénypont szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a nyomáskamra (46) folyadékbecsatlakozási pontnál vagy eltérülő folyadékáramlás helyénél van összekötve a folyadékcsatomával (44, 44’), továbbá a mozgatható fal (48) mozgásának iránya célszerű módon keresztirányú, különösképpen derékszögű a folyadék áramlási irányára a folyadékcsatomában. (1989.05. 24.)
18. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti nyomástároló, azzal jellemezve, hogy a támasztóerő létrehozására több egymás mögé, illetve párhuzamosan elhelyezett rugalmas test (22) szolgál. (1989. 05. 24.)