HU209999B

HU209999B - Jewellery chain

Info

Publication number: HU209999B
Application number: HU581389A
Authority: HU
Inventors: David Rozenwasser
Original assignee: Rozenwasser
Priority date: 1988-11-10
Filing date: 1989-11-07
Publication date: 1995-01-30
Also published as: AU3809089A; AU612050B2; HUT56257A; EP0367367A3; PT90404A; PT90404B; DE68909369D1; CA1289761C; ES2046468T3; HU895813D0; DE68909369T2; EP0367367B1; EP0367367A2

Description

A találmány tárgya nemesfémből készült fonott lánc, adott átmérőjű, szorosan egymásba illeszkedő gyűrűkből, ahol mindegyik gyűrűnek van egy kis rése, amely kissé nagyobb, mint a gyűrű keresztmetszetének átmérője, hogy az egyik gyűrű átférjen a másik gyűrű résén, mindegyik gyűrű belső átmérője a gyűrűkeresztmetszet X-szeresénél kissé nagyobb, ahol X 3-mal egyenlő vagy annál nagyobb, a lánc több gyűrűegységből van sorozatban összeállítva, mindegyik gyűrűegység X+l gyűrűt tartalmaz, az egység minden egyes gyűrűje a szomszédos gyűrűvel ferdén egybe van fonva, mindegyik gyűrűegység legalább egy gyűrűt tartalmaz, amelynek rése 180°-ban el van tolva az egységben lévő legalább egy másik gyűrű résétől.

A nemesfémből készült fonott láncokat évtizedek óta főleg kézzel készítik. Ezeknek a láncoknak az előállítását részletesen az A-D ábrákkal kapcsolatban ismertetjük. Az ilyen fonott láncok fő alkotóeleme egy gyűrű alakú tömör vagy üreges huzal, általában nemesfémből, például 14 karátos aranyból. Ez az 1 gyűrű látható az A ábrán, amelyben 2 rés vagy nyílás van. A 2 rés 3 mérete a belső átmérőnél keskenyebb, és a külső átmérőnél szélesebb.

Az 1 gyűrűt képező tömör huzalnak, amint az a B ábrán látható, általában sík 4 oldalai és lekerekített 5 végei vannak, aminek következtében a gyűrűnek van egy nagyobbik 6 átmérője (d_w) és egy kisebb 7 átmérője. Az 1 gyűrűt képező huzal keresztmetszete is általában kör alakú. Az 1 gyűrű 2 rése lényegében szélesebb, mint a kisebbik 7 átmérő, és kicsit nagyobb, mint a nagyobb 6 átmérő (d_w), a legszűkebb méretnél.

Több ilyen 1 gyűrű van összefonva, hogy mint a C ábrán látható, kettős csavarvonalat képezzen, ami a szokásos fonott láncok megjelenési alakja. Ezt a szorosan egymásba illeszkedő gyűrűkből álló fonott láncot kézzel készítik, a szokásos módon, amint azt a következőkben részletesen ismertetni fogjuk.

A lánckészítéshez alkalmazott 1 gyűrű belső d_; átmérőjének kissé több mint X-szer nagyobbnak kell lenni, mint a legnagyobb huzalátmérő (d_w) és X=3, vagy páratlan számmal több mint három, például 3x4 (lásd pld. a 4 651 517 sz. US szabadalmi leírást).

A továbbiakban a Dj-D₄ ábrákon a fonott láncot képező első gyűrűt ezentúl a gyűrűnek nevezzük. Ez egy négy gyűrűből álló egységet képező sorozat első gyűrűjét képezi. A D^D,* ábrákon látható példákban X=3.

A fonott láncot képező gyűrűk egymáshoz viszonyított iránya nagyon fontos. Az a gyűrű kezdetben kézzel úgy van irányítva, hogy 20a rése előre meghatározott irányba mutasson, például általában felfelé, amint az a Dj ábrán látható. Az egység második b gyűrűjét átvezetik az a gyűrű 20a résén, úgy hogy a b gyűrű 20b rése lefelé mutasson, kb. 180°-kal elfordítva a 20a réstől, amint az a D₂ ábrán látható. Az a és b gyűrűk össze vannak fonva úgy, hogy egymáson feküdjenek, oly módon, hogy a b gyűrű kerülete az a gyűrű kerületén feküdjön fel a lehető legnagyobb mértékben, és ily módon egy viszonylag nagy központi 30 nyílás képződjön az összefonott, egymáson felfekvő a és b gyűrűk között. Az a gyűrű síkja párhuzamos a papír síkjával, míg a b gyűrű síkja kissé ferde a papír síkjára.

Ezután a harmadik c gyűrű 20c rését átvezetik a b gyűrű 20b résén, és az a gyűrű kisebb átmérőjén, és az a és b gyűrűkhöz képest szögben lefektetik. A c gyűrű 20c rése ugyanabba az irányba mutat, mint az a gyűrű 20a rése, amint a D₃ ábrán látható, azonban síkja még ferdébb, mint az a és b gyűrűké. Egy központi 30a nyílás még mindig marad a három összefont a, b, c gyűrűk közepében. Az egyes gyűrűk síkja eltér egymástól, kb. 20°-os szögben a szög alatti ütközésük miatt. Abban az esetben, ha X=5, akkor a gyűrűk síkja egymástól kb. 15°-ban tér el.

A D₄ ábránál a negyedik d gyűrű 20d rését vezetik át az a, b és c gyűrűkön, a központi 30d nyíláson át, és így az beburkolja az a, b és c gyűrűket. A d gyűrű is felfekszik a többi a, b, c gyűrűn, és síkja kb. 20°-ban tér el a c gyűrű síkjától. A d gyűrű 20d rése ugyanabba az irányba mutat, mint a b gyűrű 20b rése.

Az a-d gyűrűk fent leírt összefonása és irányítása lehetővé teszi további kiegészítő gyűrűegységek összefonását (amely egységek mindegyike négy gyűrűből áll, ahol X=3, vagy hat gyűrűből, ahol X=5, stb.), hogy ily módon a kívánt hosszúságú „kettős csavarvonalú” fonott láncot hozzák létre. Egy négy gyűrűből álló kiegészítő egység hozzáadásával az előzőekben leírt a-d sorozat irányai megismétlődnek, azonban ennek a kiegészítő egységnek a síkja kb. 90°-kal elfordul az első egység gyűrűinek síkjához képest.

Meg kell jegyezni, hogy egy második gyűrűegység első és harmadik gyűrűinek rése az előző első és harmadik gyűrűnek ütközik, és a második és negyedik gyűrű az előző második és negyedik gyűrű résén megy át, és hogy a gyűrűk réseinek iránya a szomszédos gyűrűk között, kb. 180°-kal váltakozik. így tehát a láncot készítőnek mindig változtatni kell a rés irányát, miközben egy további gyűrűt befon.

Miután a gyűrűket a fent leírt módon összeépítik, hogy a kettős csavarvonalú fonott láncot létrehozzák, a gyűrűket a kívánt helyzetben ideiglenesen rögzíteni kell vékony 25 fémhuzallal, amely a gyűrű köré van tekerve (lásd C ábra). Ezután szakaszosan forrasztást alkalmaznak, például mindegyik pár szomszédos gyűrűnél, általában két ponton, a külső kerületen. Ezt követően a 25 fémhuzalt eltávolítják. A szakaszos S forrasztás olyan fonott láncot eredményez, amelyben mindegyik gyűrűpár kissé mozogni tud a szomszédos gyűrűpárhoz képest, úgyhogy a láncnak elegendő hajlékonysága van ahhoz, hogy nyakláncot vagy karkötőt lehessen belőle képezni,

A 4 651 517 sz. US szabadalmi leírás olyan fonott láncokat ismertet, amelynél a gyűrű átmérők aránya

3-nál páratlan számmal nagyobb.

Amint az említett leírásból ismeretes, ilyen szorosan illeszkedő, fonott láncok kialakítása rendkívül bonyolult, és mind ez ideig gyakorlatilag teljesen kézzel történt, főleg képzett és gyakorlott szakmunkásokkal. A gyűrűk rendkívül kis mérete miatt a nyitott gyűrűk összekapcsolása rendkívül nagy ügyességet és állandó

HU 209 999 Β koncentrációt igényel az azt végző szakmunkástól. Mivel a gyűrűket váltakozva 180°-ban el kell forgatni, és egyidejűleg úgy kell elhelyezni, hogy több előző gyűrűt átfogjon, nagyon gyakori a hiba. így ezeknek a láncoknak a kézi előállítása rendkívül hosszú időt igényel, és nagyon munkaigényes, ami az eladási árban jelentkezik.

A találmány feladata, hogy finom ékszerláncot hozzon létre kézi úton, jelentős időmegtakarítással. A találmány célja továbbá, hogy szokásos nyitott gyűrűkből, az eddiginél sokkal változatosabb láncok készítését tegye lehetővé.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy mindegyik gyűrűegység legalább egy, két vagy több szomszédos gyűrűből álló csoportot tartalmaz, amelynek rései ugyanazon irányba mutatnak, és ez a legalább két vagy több szomszédos gyűrű rögzítetten van egymáshoz kapcsolva és mindegyik legalább két vagy több szomszédos gyűrűből álló csoport rögzítetten van egy másik gyűrűhöz kapcsolva, amelynek rése 180°-ban el van tolva a két vagy több szomszédos gyűrűből álló csoport gyűrűinek rései irányától, és a sorozatban az egyes egységek utolsó gyűrűje beburkolja a csoport többi gyűrűjét.

A szorosan illeszkedő, összefonott láncok előállításához alkalmazott szokásos eljárásoknál a legnagyobb munkaerőköltség a gyűrűk egyesítéséből keletkezik, hogy azokat egymáshoz képest megfelelő irányba elfordítsák. Az egyesítő művelet az egész munkaköltség 80-90%-át teheti ki. Amint már korábban kifejtettük, a szakmunkásnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy az egyik gyűrűt a többibe a megfelelő irányba vezesse be, azaz mindegyik gyűrű rését a szomszédos gyűrű réséhez képest 180°-ban el kell fordítani. Ez azt jelenti, hogy az egyik gyűrűt be kell helyezni a másikba, vagy egy másik gyűrűcsoportba, és a gyűrűt megfelelő irányba kell állítani.

Rájöttünk arra, hogy lehetőség van arra, hogy fonott láncot állítsunk elő szorosan egymásba illeszkedő összefonott gyűrűkből, úgy hogy több olyan szomszédos gyűrűt alkalmazunk, amelyek rése ugyanazon irányba mutat. Ezzel munka takarítható meg minden olyan gyűrűnél, amelyet bevezetünk a gyűrűegységbe, és amelyet nem kell 180°-kal elfordítani. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy olyan fonott láncokat hozzunk létre, amelyben páros és páratlan számú gyűrűegységek vannak váltakozva, és ahol a gyűrű belső átmérője és a keresztmetszet aránya X, szintén páros és páratlan szám lehet 3-tól kiindulva, vagy annál nagyobb.

A találmány szerinti fonott láncok előállításánál, amelynek két vagy több szomszédos, összefonott gyűrűből álló legalább egy csoportot tartalmazó gyűrűegysége van, ahol a gyűrűk rései ugyanabba az irányba mutatnak, az ugyanazon irányba mutató gyűrűket egymáshoz rögzítjük úgy, hogy minden ilyen azonos irányba mutató gyűrűből álló csoport úgy tekinthető és kezelhető, mintha egyetlen gyűrű lenne, egyetlen réssel.

A finom ékszerláncnál alkalmazott nemesfém lehet arany, platina, ezüst vagy ezek ötvözete.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti fonott lánc példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az A ábra nyitott gyűrű felülnézete, amelyből fonott láncot készítenek a szokásos módon.

A B ábra az A ábra 2-2 vonala mentén vett keresztmetszet.

A C ábra a kész lánc egy szakaszának oldalnézete.

A D,-D₄ ábrák egymás utáni lépésekben mutatják, hogyan épül fel a szokásos lánc a nyitott gyűrűkből.

Az 1. ábra az ismert fonott lánc egy szakaszát ábrázolja vázlatosan, amikor a gyűrű rése 180°-kal változik és a gyűrű belső átmérője kissé nagyobb, mint a gyűrű keresztmetszetének háromszorosa.

A 2. ábra a találmány szerinti fonott lánc egy szakaszát ábrázolja vázlatosan, ahol a gyűrűátmérő és keresztmetszet aránya 3⁺: 1.

A 3. ábra a találmány szerinti fonott lánc egy szakaszát ábrázolja vázlatosan, ahol a gyűrűátmérő és keresztmetszet aránya 4⁺: 1.

A 4. ábra a találmány szerinti fonott lánc egy szakaszát ábrázolja vázlatosan, ahol a gyűrűátmérő és keresztmetszet aránya 5⁺: 1.

Az 5. ábra a találmány szerinti fonott lánc egy másik kiviteli alakjának egy szakaszát ábrázolja vázlatosan, ahol a gyűrűátmérő és keresztmetszet aránya 5⁺:l.

A 6. ábra a találmány szerinti fonott lánc egy másik kiviteli alakjának egy szakaszát ábrázolja vázlatosan, ahol a gyűrűátmérő és keresztmetszet aránya 6⁺: 1.

Az 1. ábrán vázlatosan ismert két gyűrűegység látható sorozatban, ahol X=3, azaz az első egység három a, b, c gyűrűje és a második egység három aa, bb, cc gyűrűje össze van fonva 180°-ban váltakozó résiránynyal és az első és második egység negyedik d, ill. dd gyűrűje át van fűzve az első három-három gyűrűn, ahogy azt 50 és 51-gyei jelöltük. így az a, c és aa, cc gyűrűk 40a, 40c, ill. 40aa és 40cc rése 180°-kal el van fordulva a b, d és bb, dd gyűrűk réséhez képest. A d és dd gyűrűk beburkolják a saját egységük előző háromhárom gyűrűjét. Mindegyik gyűrűpár össze van forrasztva az S[ helyen úgy, hogy az a-b, c-d, aa-bb, cc-dd gyűrűpárok között mozgástér marad. A gyűrűk réseinek váltakozó iránya miatt valamennyi gyűrűt - kivéve az a gyűrűt - be kell illeszteni abba a gyűrűcsoportba, amely 180°-kal elfordul az előző gyűrűhöz képest, és ez sok időt igénylő munka.

Hasonlítsuk most össze ezt az ismert gyűrűegységet a találmány szerintivel, amely a 2. ábrán látható. Itt két gyűrűegység van, az a, b, c, d és aa, bb, cc, dd. Mindegyikben van egy három szomszédos b-c-d és bb-cc-dd gyűrűből álló csoport, amelyeknél a rés iránya azonos, és csak két olyan a, aa gyűrűje, amelyeknél a rés iránya 180°-kal el van fordítva a többihez képest. A d és dd gyűrűk burkolják be a saját egységük előző gyűrűit, ahogy azt jelképesen az 52, 53 vonallal jelöltük. Ennél az elrendezésnél a b-c-d, ill. bb-cc-dd gyűrűkből álló csoportokat az S helyen kell összeforrasztani, hogy egy egységet képezzenek. Az utolsó d és dd gyűrű mindegyik egységben ebben az esetben S_t helyen a követke3

HU 209 999 Β ző egység első aa, ee gyűrűjéhez van forrasztva. Ebben a példában azon gyűrűk száma, amelyeket az egyes egységekben kézbe kell venni és az előző gyűrűhöz képest 180°-kal el kell fordítani, csupán csak egy, ami azt jelenti, hogy ennél a műveletnél a ráfordított idő 2/3-át meg lehet takarítani.

Egészében ezzel az elrendezéssel a fonott láncok előállításánál kb. 18-20% munkadíj takarítható meg. Amint nyilvánvaló, ez a munkamegtakarítás nő, amint azoknak a gyűrűknek a száma nő egy csoporton belül, amelyeknél a rés iránya azonos.

Az 1-6. ábrákon természetesen a gyűrűk réseinek irányát csak vázlatosan jelöltük. Valójában a gyűrűk szögben állnak egymáshoz képest, és úgy vannak öszszefonva, hogy mindegyik gyűrű síkja eltér a szomszédos gyűrűétől, amint az a D₄ ábrán látható olyan egység esetében, ahol X=3.

A 3. ábra vázlatosan olyan fonott lánc egy szakaszát ábrázolja, amelynél a gyűrűátmérő és a keresztmetszet aránya 4⁺: 1. Mindegyik gyűrűegység öt gyűrűt tartalmaz. Ebben az esetben az a, d, aa, dd gyűrűk résének iránya azonos, és b, c, e, bb, cc, ee gyűrűk rése ellentétes irányú. A b és c gyűrűk egy csoportot, és a bb és cc gyűrűk egy másik csoportot képeznek. Ebben a típusú egységben mindegyik csoport b-c, bb-cc gyűrűi össze vannak egymással forrasztva az S helyen, és a csoportok az Sj helyen a d, ill. dd gyűrűkhöz vannak forrasztva, amely gyűrűknek a rése 180°-kal el van fordítva a csoport gyűrűihez képest. Az e és ee gyűrűk beburkolják a saját egységük előző gyűrűit.

A 3. ábrán látható ékszerlánc, amely X=4⁺-on alapul, eddig nem volt megvalósítható.

A 4. ábrán olyan megoldás látható, amelynél a gyűrűátmérő és a keresztmetszet aránya kissé nagyobb, mint 5:1. Mindegyik gyűrűegységben hat gyűrű van. Ennél az elrendezésnél az a, d, aa, dd gyűrűk rése az egyik irányba mutat, és a b, c, e, f, bb, cc, ee, ff gyűrűk rése a másik, ellentétes irányba mutat. A szomszédos b-c, e-f, bb-cc és ee-ff gyűrűkből álló csoport rései hasonló irányúak. Ennél az elrendezésnél az egyes csoportok gyűrűi S helyen vannak egymással összeforrasztva, és a csoportok az Sj helyen vannak a d, aa és dd gyűrűkhöz forrasztva, amelyeknél a rés iránya 180°kal el van fordítva a csoportokétól. Az f és ff gyűrű beburkolja a hozzájuk tartozó gyűrűegységet. Ez az elrendezés szép fonott láncot eredményez kevesebb munkaráfordítással, mint a 4 651 517 sz. US szabadalmi leírás szerinti megoldás.

Az 5. ábrán olyan megoldás látható, amelynél a belső gyűrűátmérő és a keresztmetszet aránya éppen nagyobb, mint 5:1. Ennél az elrendezésnél három szomszédos b-c-d és bb-cc-dd gyűrűből álló csoport van, amelyeknél a rés iránya azonos. Ezek a gyűrűk S helyen vannak egymással összeforrasztva, és a b-c-d és bb-cc-dd gyűrűcsoportok Sj helyen egy másik e és f gyűrűhöz vannak forrasztva, amelynek rése ellentétes irányba mutat. Az f és ff gyűrűk beburkolják a hozzájuk tartozó egység gyűrűit.

A 6. ábrán olyan elrendezés látható, amelynél a belső gyűrűátmérő és a keresztmetszet viszonya kissé nagyobb, mint 6:1, és mindegyik egységben hét gyűrű van. Ez az elrendezés két gyűrűegységet ábrázol, mindegyikben négy szomszédos b, c, d, e és bb, cc, dd, ee gyűrűből álló csoport van, amelyeknél a rés iránya azonos és egymással S helyen vannak összeforrasztva. Ezek a csoportok azonkívül az Sj helyen olyan gyűrűkhöz vannak hozzáforrasztva, amelyeknél a rés iránya ellentétes, azaz az f és ff gyűrűkhöz. Az időmegtakarítás a gyűrűk összerakásánál ebben az esetben még nagyobb, mint az előzőeknél.

Meg kell jegyeznünk, hogy a 4. és 6. ábrákon látható finom ékszerlánc-alakok nem képzelhetőek el és valósíthatók meg a szokásos eljárásokkal, amelyeknél csak X páratlan számú variációi vehetők figyelembe a gyú'rűátmérő és keresztmetszet viszonyánál.

A találmány lehetővé teszi finom ékszerláncok előállítását olyan csoportokból, amelyeknél X páros vagy páratlan szám lehet, ahol kettőtől X számú szomszédos gyűrű szerepelhet azonos résiránnyal.

A gyűrű belső átmérőjének és keresztmetszetének aránya előnyösen X.l-X.X, a legelőnyösebb kivitelnél X.1-X.7, ahol X=3, vagy ennél nagyobb. Előnyösen X = 4-7.

Magától értetődik, hogy üreges gyűrűt is alkalmazhatunk további költségmegtakarítás elérése érdekében, ha kevésbé értékes fémet használunk.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Nemesfémből készült fonott lánc, adott átmérőjű, szorosan egymásba illeszkedő gyűrűkből, ahol mindegyik gyűrűnek van egy kis rése, amely kissé nagyobb, mint a gyűrű keresztmetszetének átmérője, hogy az egyik gyűrű átférjen a másik gyűrű résén, mindegyik gyűrű belső átmérője a gyűrűkeresztmetszet átmérőjének X-szeresénél kissé nagyobb, ahol X 3-mal egyenlő vagy annál nagyobb, a lánc több gyűrűegységből van sorozatban összeállítva, mindegyik gyűrűegység X+l gyűrűt tartalmaz, a gyűrűegység minden egyes gyűrűje a szomszédos gyűrűvel ferdén egybe van fonva, mindegyik gyűrűegység legalább egy olyan gyűrűt tartalmaz, amelynek rése 180°-ban el van tolva a gyűrűegységben lévő legalább egy másik gyűrű résétől, azzal jellemezve, hogy mindegyik gyűrűegység (a, b, c, d) legalább egy, két vagy több szomszédos gyűrűből (b-c-d) álló csoportot tartalmaz, amelynek rései ugyanazon irányba mutatnak, és ez a legalább két vagy több szomszédos gyűrű (b-c-d) rögzítetten van egymáshoz kapcsolva (S helyen) és mindegyik legalább két vagy több szomszédos gyűrűből (b-c-d) álló csoport rögzítetten van egy másik olyan gyűrűhöz (aa) kapcsolva (Sj helyen), amelynek rése (40aa) 180°-ban el van tolva a két vagy több szomszédos gyűrűből álló csoport gyűrűinek (b-c-d) rései irányától, és a sorozatban az egyes gyűrűegységek utolsó gyűrűje (d) beburkolja (52) a csoport többi gyűrűjét. (Elsőbbsége: 1988.

11. 10.)
2. Az 1. igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy legalább két szomszédos gyűrűből (b-c-d) álló

HU 209 999 Β csoport, amelynek a rései ugyanazon irányba mutatnak, forrasztással (S helyen) van egymáshoz rögzítve.
3. Az 1. igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy X=3, és mindegyik gyűrűegység (a, b, c,

d) két-három szomszédos gyűrűt (b-c-d) tartalmaz, amelyeknél a rések iránya azonos. (1988. 11. 10.)
4. Az 1. igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy X=4, és mindegyik gyűrűegység (a,b,c, d,e) kettőtől négy szomszédos gyűrűt (b-c-d) tartalmaz, amelyeknél a rések iránya azonos. (3. ábra) (1988. 11.

10.)
5. Az 1. igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy X=5, és mindegyik gyűrűegység (a, b, c, d, e, f) kettőtől öt szomszédos gyűrűt (b-c-d) tartalmaz, amelyeknél a rések iránya azonos. (5. ábra) (1988.11. 10.)
6. Az 1, igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy X=5, és mindegyik gyűrűegység (a, b, c, d, e, f) két csoportot tartalmaz, amelyekben két szomszédos gyűrű (b-c, e-f) van, amelyeknek a rése azonos irányú. (4. ábra) (1988.11. 10.)
7. Az 1. igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy X=6, és mindegyik gyűrűegység (a, b, c, d, e, f, g) kettőtől hat szomszédos gyűrűből (b-c-d-e) álló csoportot tartalmaz, amelyeknél a rések iránya azonos. (6. ábra) (1988. 12. 19.)
8. Az 1. igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy X=7, és mindegyik gyűrűegység kettőtől hét szomszédos gyűrűből álló csoportot tartalmaz, amelyeknél a rések iránya azonos. (1988. 12. 19.)
9. Az 1. igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy a gyűrűk nemesfémből, pl. aranyból, platinából, ezüstből, vagy ezek ötvözetéből állnak.
10. Az 1. igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy a gyűrűknek üreges magja van. (1988. 12.

19.)
11. Az 1. igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy a belső gyűrű átmérőjének és a gyűrűkeresztmetszet átmérőjének aránya X. 1-től X.7, ahol X=3, vagy ennél nagyobb. (1988. 12. 19.)
12. Az 1. igénypont szerinti fonott lánc, azzal jellemezve, hogy X kettőnél nagyobb páros számmal egyenlő. (1988.12.19.)

HU 209 999 Β Int. Cl.⁶: B 21 L 5/02