HU209902B - Process for the in-situ removal of pollutants from the soil - Google Patents

Process for the in-situ removal of pollutants from the soil Download PDF

Info

Publication number
HU209902B
HU209902B HU907215A HU721590A HU209902B HU 209902 B HU209902 B HU 209902B HU 907215 A HU907215 A HU 907215A HU 721590 A HU721590 A HU 721590A HU 209902 B HU209902 B HU 209902B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
soil
biologically active
gas
active layer
air
Prior art date
Application number
HU907215A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT65203A (en
HU907215D0 (en
Inventor
Johannes Breukelman
Original Assignee
Stamicarbon
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Stamicarbon filed Critical Stamicarbon
Publication of HU907215D0 publication Critical patent/HU907215D0/hu
Publication of HUT65203A publication Critical patent/HUT65203A/hu
Publication of HU209902B publication Critical patent/HU209902B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C02—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00—Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/02—Aerobic processes
    • C02F3/06—Aerobic processes using submerged filters
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01D—SEPARATION
    • B01D53/00—Separation of gases or vapours; Recovering vapours of volatile solvents from gases; Chemical or biological purification of waste gases, e.g. engine exhaust gases, smoke, fumes, flue gases, aerosols
    • B01D53/34—Chemical or biological purification of waste gases
    • B01D53/74—General processes for purification of waste gases; Apparatus or devices specially adapted therefor
    • B01D53/84—Biological processes
    • B01D53/85—Biological processes with gas-solid contact
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B09—DISPOSAL OF SOLID WASTE; RECLAMATION OF CONTAMINATED SOIL
    • B09C—RECLAMATION OF CONTAMINATED SOIL
    • B09C1/00—Reclamation of contaminated soil
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B09—DISPOSAL OF SOLID WASTE; RECLAMATION OF CONTAMINATED SOIL
    • B09C—RECLAMATION OF CONTAMINATED SOIL
    • B09C1/00—Reclamation of contaminated soil
    • B09C1/06—Reclamation of contaminated soil thermally
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B09—DISPOSAL OF SOLID WASTE; RECLAMATION OF CONTAMINATED SOIL
    • B09C—RECLAMATION OF CONTAMINATED SOIL
    • B09C1/00—Reclamation of contaminated soil
    • B09C1/10—Reclamation of contaminated soil microbiologically, biologically or by using enzymes
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B09—DISPOSAL OF SOLID WASTE; RECLAMATION OF CONTAMINATED SOIL
    • B09C—RECLAMATION OF CONTAMINATED SOIL
    • B09C2101/00—In situ
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02A—TECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE
    • Y02A50/00—TECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE in human health protection, e.g. against extreme weather
    • Y02A50/20—Air quality improvement or preservation, e.g. vehicle emission control or emission reduction by using catalytic converters
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02W—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
    • Y02W10/00—Technologies for wastewater treatment
    • Y02W10/10—Biological treatment of water, waste water, or sewage

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Soil Sciences (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Water Supply & Treatment (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Hydrology & Water Resources (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Biodiversity & Conservation Biology (AREA)
  • Mycology (AREA)
  • Thermal Sciences (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Processing Of Solid Wastes (AREA)
  • Treating Waste Gases (AREA)
  • Excavating Of Shafts Or Tunnels (AREA)
  • Investigation Of Foundation Soil And Reinforcement Of Foundation Soil By Compacting Or Drainage (AREA)
  • Carbon And Carbon Compounds (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás illékony szennyeződéseknek a talajból in situ, gázzal való átfújatással történő eltávolítására.
A találmány alkalmazási területe különösen a szennyeződéseknek a talaj mélyebb rétegeiből, vagyis a szántási mélység alatti, vagy annál is mélyebben fekvő rétegekből történő eltávolítása.
Ilyen eljárás ismeretes a szakirodalomból [J. J. M. Hullegie, Milieutechniek 1/2 (1989, 126-131.]. Az ott közölt leírás eljárást ismertet illékony szennyezőknek a talajból - adott esetben sűrített levegő befúvatásával kombinált - vákuumos elszívás segítségével történő eltávolítására. A vákuumos elszívás során a talajba egy szondát helyeznek, melyen keresztül a levegőt a talajból kiszívják, és az így távozó levegő magával viszi az illékony szennyezőket. így a kiszívott levegő öblítő gázként szolgál. Ezen túlmenően, a talajban adott esetben egy további szondát is elhelyezhetnek, amelybe sűrített levegőt injektálnak; ily módon a sűrített levegő bevezetési helye és a vákuum elszívás helye között levegőáram alakul ki, amely az illékony szennyezőket magával viszi.
Az eljárás hátránya, hogy a kiszívott szennyezett levegőt a talaj szintje felett össze kell gyűjteni és fel kell dolgozni (tisztítani kell). A feldolgozást gyakran aktívszenes kezeléssel végzik, ami meglehetősen költségigényes. A szennyeződéseket tartalmazó aktív szenet azután vagy fel kell dolgozni, a szennyeződések deszorpcióját követően a szennyező anyagokat pl. égetéssel meg kell semmisíteni, vagy az elhasználódott aktív szenet újabb szénmennyiséggel kell pótolni. Ezek a lépések is magas költségekkel járnak.
Az eljárás másik hátránya, hogy a tisztítási folyamat időigényes. A hagyományos in-situ tisztítási folyamatos nagyon időigényesek, a tisztítási folyamatok jellemzően több évig tartanak.
A találmány szerinti eljárás célkitűzése olyan olcsó és egyszerű in situ talajtisztítási módszer kidolgozása, amelynek időigénye is viszonylag alacsony.
Ezt a célkitűzést a találmány szerint úgy valósítjuk meg, hogy
- a) öblítő gázként levegőt vagy oxidálószert tartalmazó levegőt injektálunk a szennyeződés közelében és/vagy alatt elhelyezett szondá(ko)n a talajba,
- b) a szennyeződéseket az öblítő gázzal illékonynyá tesszük, és azok így a talaj felszínére emelkednek,
- c) az illékony szennyezőket felemelkedésük során ismert módon biológiai aktív rétegen juttatjuk át, ahol a szennyező anyagok lebomlanak.
Egy vagy több szondát használva, a szennyeződés alá és adott esetben mellé nyomás alatt álló öblítőgázt, előnyösen sűrített levegőt hívatunk be. A szonda vagy szondák kivezetése(i) úgy van(nak) elhelyezve, hogy maximális mennyiségű gáz jusson a szennyezett talajon keresztül a felszínre. Az öblítő gáznak a szennyezett talajon való áthaladásakor a szennyező anyagok illékonnyá válnak, és így talaj felszínére emelkednek. Ha a szennyező anyagok megfelelően nagy gőznyomású illó komponensekből állnak (pl. akrilnitril, benzol, toluol, perklór-eülén vagy triklór-etán) az illó fázisba való átmenet egyszerűen párolgással történik. A szennyező anyagokat az öblítő gáz gőz formájában viszi magával a szennyezett talajrétegen való áthaladása során. A szennyező anyagok oly módon is illóvá tehetők, hogy az öblítő gáz valamelyik komponensével reagáltatjuk őket, pl. oxidációs reakcióval, az öblítő levegő ózonizátor segítségével ózonnal való feldúsítása útján. A folyamat során képződő reakciótermékek az öblítő gázzal együtt elillannak, és a talaj felszínére emelkednek. Az így eltávozó szennyező anyagok további óvintézkedés nélkül a levegőbe távozva, azt ellenőrizetlen módon szennyeznék. Ennek megakadályozása céljából, az illó szennyező anyagokat, a szabadba való kijutás előtt, egy biológiailag aktív rétegen vezetjük át, amelyben a szennyező anyagok teljes, vagy részleges lebomlása megtörténik. A lebomlási folyamatok folyhatnak aerob körülmények között, pl. a szennyeződés akrilnitrilt, benzolt, vagy toluolt tartalmaz. Anaerob lebomlási körülmények is lehetségesek, amelyek olyan szennyeződések esetében előnyösek, mint pl. a perklór-etilén és a triklór-etán.
A találmány szerinti eljárás nagy előnye, hogy a talajba injektált öblítő gázt nem szükséges elszívni, és nagy költséggel tovább feldolgozni. így a találmány szerinti in-situ tisztítási eljárás egyszerűbb és olcsóbb, mivel elmarad a vákuumos elszívás, valamint az azt követő aktív szenes tisztítás, illetve az égetés megsemmisítés, illetve az ezekhez a lépésekhez szükséges költséges berendezések. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával rövid időn belül nagy mennyiségű szennyező anyagtól szabadulhatunk meg. A találmány szerinti eljárás során a bemenő és a távozó öblítőgáz nyomása között viszonylag nagy nyomáskülönbség tartható fenn.
A találmány szerinti eljárás előnyös megvalósításánál száraz öblítő gázt használunk. A száraz öblítő gáz használatának eredményeképpen a talaj szárad, porozitása növekszik, így az öblítő gáz áramlásával szembeni ellenállás csökken. Amikor a talaj kiszárad, egyben sokkal kevesebb szennyezőt tartalmaz, és az elpárolgás is kedvezően alakul.
A találmány szerinti eljárás egy lehetséges módosításánál az öblítő gázt felmelegítjük. Ez az öblítő gáz szárító hatását növeli. Abban az esetben, ha a szennyező anyag in situ alakul át illó anyagokká, mint pl. oxidáció hatására, az öblítő gáz felhevítése magasabb átalakulási sebességet, és következésképpen rövidebb tisztítási időt is jelent. Az öblítő gáz felmelegítésével hideg időben is optimális hőmérsékletet alakíthatunk ki a biológiailag aktív rétegben. Száraz, és/vagy hevített öblítő gáz alkalmazása esetében azonban több figyelmet kell fordítani arra, hogy a biológiailag aktív réteg megfelelő állapotban maradjon. A biológiailag aktív réteg hőmérsékletét pl. az öblítő gáz felmelegítésével a kívánt szinten tarthatjuk, míg a biológiailag aktív réteg nedvességtartalmát szükség szerinti öntözéssel biztosíthatjuk.
A gáznak a talajon belüli áramlási útvonalát külön2
HU 209 902 Β böző akadályok segítségével módosíthatjuk, pl. vízfüggönyök alkalmazásával. Ilyen vízfüggönyt képezhet pl. a szennyezett rész köré kialakított árokból beszivárgó víz. Lehetséges továbbá meglévő vagy a talaj felső rétegére vagy abban elhelyezett légzáró fedelek és tömítések, mint pl. beton lapok használata is.
Elvileg lehetséges az, hogy az eljárás során a talajban eredetileg a megfelelő helyen lévő biológiailag aktív réteget használjuk. Ennek ellenére előnyös, ha a megfelelően előkészített biológiailag aktív réteg kialakítását különböző adalékoknak, például műtrágyáknak, komposztoknak, szerkezetjavító anyagoknak, biológiailag aktív alkotóknak, nyomelemeknek a talajba való juttatásával segítjük elő.
Ha a talaj adalékokkal való javítása a talaj szintjén, vagy közvetlenül az alatt nem vagy csak alig lehetséges, alkalmazhatunk néhány deciméter vastagságú komposztréteget is, a talaj fölé terítve.
A találmány szerinti eljárást a mellékelt ábrákkal, és egy jellemző megvalósítási módot szemléltető példák leírásával világítjuk meg, amelyek azonban a találmány körét nem korlátozzák a bennük közöltekre.
Az 1. ábra egy talaj szelvény keresztmetszetét, a 2. ábra egy laboratóriumi kísérleti berendezést mutat be, a 3. ábra egy diagram, amely a biológiailag aktív rétegben az akrilnitril lebontást, a kilépő gáz koncentráció kapcsán, a 4. ábra szerinti diagram a biológiailag akü'v rétegben az akrilnitril lebontást a levegő térfogatáram kapcsán, az 5., 6. és 7. ábra szerinti diagramok a benzol lebontást a biológiailag aktív rétegben az 5. ábránál a kimenő koncentrációval, a 6. ábránál a levegő térfogatárammal, a 7. ábránál pedig a bemenő koncentrációval szemléltetik.
Az 1. ábra a talaj keresztmetszetét, egy talajszelvényt mutat be, az 1 talaj színt és 2 talajvízszint között; a talaj szelvényben található 4 szennyező anyaggal. A 6 szivattyú és egy vagy több szonda felhasználásával a 4 szennyező anyag alá vagy mellé injektáljuk az 5 öblítő gázt, jelen esetben a levegőt a talajba. Az 5 öblítő gáz, vagyis levegő a felszínre emelkedik, és magával viszi az illékonnyá tett 4 szennyező anyagot. Az illékonnyá tett 4 szennyező anyag ezután áthalad az 1 talajszinten, vagy közvetlenül az alatt elhelyezkedő 3 biológiailag aktív rétegen, és abban teljesen lebomlik.
A 2. ábra egy laboratóriumi méretű kísérleti berendezést mutat be. Az 5 öblítőgázként használt levegőt a 6 szivattyú áramoltatja át egy 10 áramlásmérő közbeiktatásával a 8 első oszlopon, amelyben a szennyező anyagot tartalmazó víz van. Az így elszennyezett 5 öblítőgáz ezután a 9 második oszlopon megy keresztül, amely a 3 biológiailag aktív réteget tartalmazza. Mind a 8 első oszlop, mind pedig a 9 második oszlop után lehetőség van mintavételre, a 7 mintavételi helyen, a gáz szennyeződési fokának megállapítása céljából.
1. példa
A példában szereplő kísérletet a 2. ábrán bemutatott kísérleti berendezésben hajtjuk végre. Az 1 200 cm2 keresztmetszetű, 60 cm folyadékoszlop magasságú 8 első oszlop 12 dm3 vizet tartalmaz, amelyhez szennyezőanyagként akrilnitrilt adagoltunk. A kísérlet kezdetén a szennyező anyag koncentrációja a vízben kb. 200 mg/dm3.
Ezen az oldaton szabályozható mennyiségű 5 öblítőgázként levegőt fúvatunk át. A levegő abszorbeálja az oldatból az akrilnitrilt és azután a 9 második oszlopba kerül át. A 9 második oszlop 314 cm2 keresztmetszetű, 60 cm töltési magasságú, és 21,5 kg adalékokkal (műtrágyákkal, komposzttal, szerkezetjavítókkal, biológiailag aktív alkotókkal, nyomelemekkel) dúsított földet tartalmaz. Ezeknek az adalékoknak a segítségével a föld biológiailag aktív réteggé alakul. A levegőnek az így kialakított 9 második oszlopon történő átáramoltatását 10 áramlásmérő segítségével szabályoztuk. A 10 áramlásmérőt a 9 második oszlopról távozó gáz mennyiségéhez kalibráltuk.
A 9 második oszlopra betáplált, és az onnan távozó gáz akrilnitril koncentrációját naponta ellenőriztük, Gastec csövek felhasználásával. Az elemzések során az 1-31. napok között a 0,1-24 ppm (tf) érzékenységi tartományban működő elemző csöveket használtuk, míg az analízisfolyamat 32-57. napjáig terjedő időszakában 0,1-300 ppm (tf) érzékenységi tartományban működő elemző csöveket használtunk. Az elemzési adatokat ezen túlmenően gázkromatográfiás módszerrel is ellenőriztük. Szabályos időközönként a 8 első oszlopban lévő víz akrilnitril tartalmát akrilnitril adagolásával a kiindulási értékre állítottuk vissza. A 8 első oszlopból és a 9 második oszlopból való mintavételre a 7 mintavételi helyeknél kerül sor.
A kísérlet időben előrehaladását és a mérések eredményeit a 3. és 4. ábrákon mutatjuk be. A mérés kezdetekor az 5 levegő betáplálási sebessége 12 cm3/óra volt. A kezdeti időszakban a biológiailag aktív réteg még nem adaptálódott kellőképpen az akrilnitrilhez, a szennyező anyag koncentrációja a 9 második oszlopról távozó gázban gyorsan emelkedett. A levegő betáplálási sebességének 5 dm3/óra értékre való csökkentésekor a 9 második oszlopról távozó gáz akrilnitril koncentrációja fokozatosan csökkent, és végül a kimutatási határ alá került. Ez az érték akkor sem változott, amikor 6 illetve 20 nap után a levegő betáplálási sebességét 12 illetve 18 dm3/óra értékre növeltük. A betáplálás 25 dm3/óra értékre növelése azonban a biológiailag aktív réteg túlterhelését okozta. Ugyanakkor, a levegő betáplálási sebességének a 18 dm3/óra értékre való visszavételekor a 9 második oszlopról távozó gáz akrilnitril koncentrációja ismét gyorsan a kimutatási határ alá csökken.
A fenti mérési adatok alapján kiszámítható, hogy 20 dm3/óra értékig terjedő levegő betáplálási sebesség mellett (0,6 m3/m2 x h) 600 mg/m3 bemenő akrilnitril koncentrációig a biológiailag aktív réteg által kifejtett lebontási hatásfok több, mint 99,9%. Térfogatra átszámítva ez legalább 600 mg akrilnitril/m3h fajlagos lebontási sebességnek felel meg. A mérési eredmények alapján azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az
HU 209 902 Β akrilnitril eltávolítása nem adszorpció útján, hanem biológiai lebontással történik.
2. példa
Az 1. példában lefolytatott kísérletet azzal a módosítással ismételtük meg, hogy a 8 első oszlop 12 dm3, szennyező anyagként akrilnitril helyett benzollal szennyezett vizet tartalmazott. A mérés lefolyását, és az eredményeket az 5., 6. és 7. ábrák mutatják be. A mérés kezdetekor a levegő betáplálást sebessége 5 dm3/óra értékű volt, a levegő benzoltartalma pedig 360 ppm (tf) volt. A 9 második oszlopról távozó levegő benzoltartalma 0,5 ppm (tf) volt. A levegő betáplálását 4 nap alatt 10 dm3/óra értékre emeltük, a 9 második oszlopról távozó levegő benzoltartalma azonban továbbra is 0,5 ppm (tf) maradt. 9 nap után a levegő betáplálását 20 dm3/óra értékre emeltük, a bemenő benzolkoncentráció 900 ppm (tf) értékre való emelkedése mellett. Ez azonban a biológiailag aktív réteg túlterhelését okozta. Ugyanakkor, a levegő betáplálást sebességének a 10 dm3/óra értékre való visszavételekor a 9 második oszlopról távozó gáz benzol koncentrációja ismét gyorsan 0,5 ppm (tf) értékre állt vissza. 14 nap után a levegő betáplálását 15 dm3/óra értékre emeltük, a bemenő benzolkoncentráció 625 ppm (tf) értékre való emelése mellett. A 9 második oszlopról távozó levegő benzoltartalma azonban továbbra is 0,5 ppm (tf) maradt. 16 nap után a levegő betáplálását tovább emeltük, 20 dm3/óra érték eléréséig, a bemenő benzolkoncentráció 715 ppm (tf) értékre való emelése mellett. Ez a 9 második oszlopról távozó gáz benzol koncentrációjának 2 ppm (tf) értékre való emelkedését eredményezte. A levegő betáplálásának további növelése, 25 dm3/óra értékre ismét a biológiailag aktív réteg túlterhelését okozta, amit a kimenő benzolkoncentráció 3 ppm (tf) értékre való emelkedése is jelzett. Ugyanakkor, a levegő betáplálást sebességének 5 dm3/óra értékre való visszavételekor a 9 második oszlopról távozó gáz benzol koncentrációja ismét gyorsan 0,5 ppm (tf) értékre állt vissza. Végül, 28 nap után a biológiailag aktív réteg oly mértékben adaptálódott, hogy eredményesen tudta a benzolt lebontani még 30 dm3/óra mennyiségű, 810 ppm (tf) benzolt tartalmazó levegő betáplálása mellett is. A 9 második oszlopról távozó levegő benzoltartalma továbbra is 0,5 ppm (tf) maradt.
A fenti mérési adatok alapján kiszámítható, hogy 1 m3/m2 x h értékig terjedő levegő betáplálási sebesség mellett 4200 mg/m3 bemenő benzol koncentrációig a biológiailag aktív réteg által kifejtett lebontási hatásfok több, mint 99,9%. A mérési eredmények alapján azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a benzol eltávolítása nem adszorpció útján, hanem biológiai lebontással történik.

Claims (10)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás illékony szennyeződéseknek a talajból in situ, öblítő gázzal való átfúvatással történő eltávolítására, azzal jellemezve, hogy
    a) öblítő gázként (5) levegőt vagy oxidálószert tartalmazó levegőt a szennyező anyag (4) közelében és/vagy alatt elhelyezett, legalább egy szondán keresztül injektálunk a talajba,
    b) a szennyező anyagokat (4) az öblítő gáz átáramoltatásával (5) illékonnyá tesszük, és azok így a talajszintre (1) emelkednek,
    c) az illékonnyá tett szennyező anyagokat (4) felemelkedésük során ismert módon egy biológiai aktív rétegen (3) juttatjuk át, ahol a szennyező anyagok (4) lebomlanak.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy öblítő gázként (5) ózonizált levegőt használnuk.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a talajban több szondát helyezünk el, a szennyező anyag (4) közelében és/vagy alatt.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy száraz öblítő gázt (5) használnuk.
  5. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hevített öblítő gázt (5) használunk.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öblítő gáz (5) áramlásának befolyásolására egy vagy több akadályt használunk.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öblítő gáz (5) áramlásának befolyásolására akadályként a szennyező anyagok (4) köré kialakított vízfüggönyt használnuk.
  8. 8. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öblítő gáz (5) áramlásának befolyásolására akadályként a talaj felső rétegére ráhelyezett vagy abban elhelyezett légzáró fedelet vagy tömítést használunk.
  9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a talajt adalékok adagolásával javítjuk fel, megfelelően elkészített biológiailag aktív réteg (3) kialakítása érdekében.
  10. 10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a talajra biológiailag aktív rétegként (3) komposztot juttatunk.
HU907215A 1989-11-21 1990-11-20 Process for the in-situ removal of pollutants from the soil HU209902B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
NL8902879A NL8902879A (nl) 1989-11-21 1989-11-21 Werkwijze voor het in-situ verwijderen van verontreinigingen uit grond.

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU907215D0 HU907215D0 (en) 1991-05-28
HUT65203A HUT65203A (en) 1994-05-02
HU209902B true HU209902B (en) 1994-11-28

Family

ID=19855668

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU907215A HU209902B (en) 1989-11-21 1990-11-20 Process for the in-situ removal of pollutants from the soil

Country Status (6)

Country Link
EP (1) EP0429137B1 (hu)
AT (1) ATE120107T1 (hu)
CS (1) CS574290A3 (hu)
DE (1) DE69018021T2 (hu)
HU (1) HU209902B (hu)
NL (1) NL8902879A (hu)

Families Citing this family (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AT409828B (de) * 1992-03-03 2002-11-25 Tech Buero Ing Reinhard Goesch Anordnung zur geruchstabilisierung von deponien
DE4214763C2 (de) * 1992-05-10 1995-02-09 Grabbe Klaus Verfahren zur Immobilisierung von organischen Schadstoffen und Vorrichtung zur Durchführung des Verfahrens
DE4244125A1 (de) * 1992-12-24 1994-06-30 Ferngas Salzgitter Gmbh Verfahren zur Behandlung staubförmiger verunreinigter Medien
GB2280835B (en) * 1993-01-09 1996-10-09 Julian David Parry Soil treatment
US5578210A (en) * 1994-11-15 1996-11-26 The Dow Chemical Company Method for stimulating anaerobic biotransformation of halogenated hydrocarbons
GB9723476D0 (en) 1997-07-04 1998-01-07 Parry Julian D SBS mass treatment system
GB2326879B (en) * 1997-07-04 2001-09-19 Sbs Technology Treatment of remediable materials
FR2780666B1 (fr) * 1998-07-03 2001-01-12 Grs Valtech Procede de traitement de volumes de terre
NL1014573C2 (nl) * 2000-03-07 2001-09-10 Dsm Nv Werkwijze voor het verwijderen van verontreinigingen uit grond.
BRPI0417843B8 (pt) 2003-12-19 2016-11-16 Terreco processo para remover contaminantes do solo contaminado
CN106944466B (zh) * 2017-03-28 2019-02-12 湖南艾布鲁环保科技股份有限公司 一种有机物污染场地土壤的吹脱和生物降解联合修复方法
CN110252794A (zh) * 2019-07-25 2019-09-20 黎泽辉 一种挥发性污染土壤修复用一体化设备

Family Cites Families (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB2098644B (en) * 1981-05-18 1984-10-24 Shell Int Research Method of cleaning polluted subsoil and apparatus for carrying out the method
US4593760A (en) * 1984-01-04 1986-06-10 The Upjohn Company Removal of volatile contaminants from the vadose zone of contaminated ground
DE3601490A1 (de) * 1986-01-20 1987-07-30 Hoelter Heinz Versorgung von belasteten boeden
US4765902A (en) * 1987-09-25 1988-08-23 Chevron Research Company Process for in situ biodegradation of hydrocarbon contaminated soil
DE3739126A1 (de) * 1987-11-19 1989-06-01 Schuette Reiner Verfahren und anlage zur dekontamination eines erdbereiches
DE3815164C1 (hu) * 1988-05-04 1989-06-22 Chemisches Laboratorium Dr. Erwin Wessling, 4417 Altenberge, De

Also Published As

Publication number Publication date
EP0429137A1 (en) 1991-05-29
EP0429137B1 (en) 1995-03-22
DE69018021T2 (de) 1995-10-26
ATE120107T1 (de) 1995-04-15
CS574290A3 (en) 1992-04-15
DE69018021D1 (de) 1995-04-27
NL8902879A (nl) 1991-06-17
HUT65203A (en) 1994-05-02
HU907215D0 (en) 1991-05-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU209902B (en) Process for the in-situ removal of pollutants from the soil
JP2618579B2 (ja) 汚染物質除去方法および装置
US5631160A (en) Method for in situ soil remediation
DE3901050A1 (de) Verfahren zur mikrobiologischen bodendekontamination
DE3920827C1 (en) Decontamination of earth - by covering with foil pref. insulated and spraying earth with water and air under controlled conditions
DeLaune et al. Fate of pentachlorophenol in estuarine sediment
EP0327896A3 (en) Method for cleaning soil or the like, contaminated by extractable organic pollutants
EP0413947B1 (de) Verfahren sowie Vorrichtung zur Reinigung von schadstoffhaltigen Böden
CA2549596C (en) Process for removing contaminants from contaminated soil
DE69709213T2 (de) Verfahren und Vorrichtung zur Sanierung von Böden
NL8900102A (nl) Werkwijze voor het reinigen van grond.
JP3735817B2 (ja) 有機系廃水の処理装置及び処理方法
DE3935039A1 (de) Verfahren zur dekontamination von boeden
KR100552349B1 (ko) 유류오염 토양 복원용 조립식 바이오 파일
Diaz et al. Detoxifier for contaminated soils
EP0441356A2 (de) Verfahren und Vorrichtung zur Bodensanierung
DE8623752U1 (de) Biofilter-Anlage
EP0592863B1 (de) Verfahren zur in-situ-Bodensanierung mittels des Tiefenrüttelns
DE19846997C2 (de) Verfahren zur Reinigung eines kontaminierten Grundwasserbereichs
Reineke et al. Biological Soil Remediation
Kiilerich et al. Use of a sequencing batch reactor to study the biodegradation of 4-chlorophenol in soil
Kirt et al. Portable Method for Decontamination
WO1995014544A1 (de) Verfahren zur reinigung und aufbereitung von verunreinigtem gut
DE4428936A1 (de) Verfahren zur Sanierung von Boden- oder Materialzonen
DE10249924A1 (de) Verfahren und Anlage zur Entfernung von leicht-und mittelflüchtigen Verunreinigungen aus dem Erdreich

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee