HU209049B - Treating method and apparatus carrying out with phosphine gas - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás szilárd, szemcsés élelmiszerek, például gabonafélék vagy hüvelyesek tárolására; a találmány közelebbről a foszfin felhasználásával történő rovarfertőtlenítéssel foglalkozik, valamint kiterjed a több silóból álló gabona tároló rendszerek gázzal való fertőtlenítésére alkalmas berendezésre; a felhasznált gáz foszfin, vagy más megfelelő légnemű növényvédő szer lehet.

A találmány ismertetése során az egyszerűség kedvéért a gabonaneműek fogalomkörbe nem csupán a gabonaféléket értjük bele, de ide soroljuk azokat a szemcsés élelmiszereket, melyeket általában ömlesztve tárolunk, így például földi mogyoró, lencse, borsó és egyéb hüvelyesek, s természetesen a lista ezzel még távolról sem tekinthető teljesnek. A „rovarkártevő” kifejezés szintén általánosságban a tárolt „gabonában” előforduló és a szemcsés termény tárolásával foglalkozó szakemberek számára jól ismert rovarféléket foglalja magában, elsődlegesen bogarak és egyes lepkefajok tartoznak ide.

Hosszú időn át a gabona tárolása során kémiai rovarirtó szereket alkalmaztak a gabonában előforduló rovarkártevők elpusztítására. E peszticidek egy részénél toxikus szermaradvány marad vissza a tárolt terményben, a peszticid felhasználásánál biztosítani kell, hogy a szermaradvány mennyisége a megengedett maximális érték alatt maradjon.

A szermaradványokkal kapcsolatos problémák miatt a vegyszeres rovartalanítással szemben a mérgező gázos fertőtlenítésnek és rovartalanításnak számos előnye van. A felhasználható gázok közül a foszfin igen előnyös, mivel a gabonában esetleg visszamaradó szermaradvány elillan vagy a termény feldolgozása során veszélytelen foszfáttá oxidálódik. A találmány szerinti eljárás adagolási utasításait követve, a reakcióba nem lépett foszfin a nemzetközileg engedélyezett szermaradvány szinten belül marad.

A foszfin vagy más gáz felhasználásával történő rovarfertőtlenítés során tapasztalható legnagyobb probléma, az adagolási értékek meghatározása, valamint, hogy a silóban olyan mérgező gázok koncentrációit tartsuk fenn, mely biztosítja a rovarkártevők teljes elpusztítását. Dr. R. G. WINKS fejtette ki előadásában („Foszfinnal végzett átáramolásos mérgező gázos rovartalanítás - új eljárás” címen közreadva a Stored Grain Protection Conferenceen, 1983.), hogy amennyiben az egyszeri elárasztásos technikát alkalmazzuk, például alumínium-foszfidból felszabadított foszfint felhasználva, azokban a silókban, melyek nem tömbének megfelelően, a foszfin koncentráció 4-5 nap alatt nullára csökken. Megfelelően lezárt silóban is (pl. a 4,200,657 számú USA-beli szabadalmi leírásban közreadott technikát alkalmazva) a foszfin tényleges koncentrációja csökken az abszorbeálódó és a rovarkártevők elpusztítására felhasznált foszfin arányában. így a gázosítószert akár a Cook-féle egyszeri-átáramlásos, akár a recirkulációs technika keretében alkalmazzák, a hatékonyság már viszonylag rövid idő után lecsökken. Hasonló megállapítás tehető a 86/4806 sz. Dél-Afrikabeli illetve az 589 646 sz., a Commonwelth Industrial

Gases Ltd. nevére emgedélyezett ausztráliai szabadalom leírásával kapcsolatosan. Ezek az eljárások csupán a foszfintartalmú gáz bevezetését igénylik a silóba.

A gabona rovarkártevők teljes elpusztításához elengedhetetlen, hogy a foszfin megfelelően magas koncentrációban megmaradjon a silóban, ahhoz, hogy a kártevők a gázosítással szemben egy ellenállóbb fejlődési fokozattól az érzékenyebbikbe tudjanak átalakulni, s így a foszfin elpusztítsa őket. így nem alakulhat ki rezisztencia.

Egy lényegében gáz-tömör silóban a foszfin koncentráció 16 nap alatt csökken nullára. A régi silók szigetelése, lezárása igen drága átalakítás, s nem is mindig végezhető el sikeresen. Ennek megfelelően Dr. Winks szabályozott, kis áramlási sebességű foszfinnal való gázosítási eljárást javasolt, mellyel a megfelelő, a rovarok teljes pusztulásához elegendő foszfin koncentráció tartható fenn olyan hosszú ideig, ameddig szükséges, a nem teljesen gáz-tömör silókban is.

A szabályozott kisáramlási sebességű gázosítási technika legfontosabb követelménye, hogy megfelelő foszfin mennyiség kerüljön a tárolt terménybe. A nem megfelelően magas koncentráció nem fogja elpusztítani az eltérő érzékenységű, különböző fejlődési fokozatban lévő rovarkártevőket. Ugyanakkor a foszfin koncentráció nem lehet túl magas sem, mivel azzal csak a gázosító szer pazarlódik.

A találmány tárgya tehát olyan kis áramlási sebességű gázos, gázosító szerként foszfint használó, rovartalanítási eljárás, mely a tárolt gabonában hosszú távon szabályozza, korlátozza a rovarkártételt.

A találmány további célkitűzése, hogy olyan berendezést alakítsunk ki, mely alkalmas több - adott esetben eltérő méretű és típusú - silóból álló gabona tárolási rendszerekben, ahol az éppen használt silók száma időről időre változhat, a gázos rovartalanítási eljárás kivitelezésére.

Az első célkitűzést, azaz a hatékony gázosítási eljárás kialakítását, úgy biztosítjuk, hogy foszfint áramoltatunk kis koncentrációban, folyamatosan és szabályozottan a tárolt termény tömegen keresztük, a terményben a gáz áramlási sebessége állandó és 0,52x 10’⁴ m/sec tartományban van. Ezt az áramlási sebességi tartományt kísérletekkel határoztuk meg, azon tapasztalatokra alapozva, hogy a rendszer így hatásosan és egyben gazdaságosan működtethető. A foszfin koncentráció kicsi, 4-200 g/dm³ vivőgáz tartományban van. Ez a foszfin koncentráció és gáz áramoltatási sebesség elegendő ahhoz, hogy a tárolt gabonában a különböző fejlődési fokozatban lévő rovarkártevőket elpusztítsa.

Azt, hogy a kis áramlási sebességű gázos rovartalanítást milyen hosszú ideig végezzük, számos tényező befolyásolja, köztük az is, hogy a gabonát hogyan használjuk fel. Ennek értelmében, amennyiben a gabonát hosszú időn át tárolni kívánjuk, a gázosítást megszakítás nélkül folytathatjuk, vagy 1 hónap gázosítás után 1 hónapra megszakíthatjuk. Más példákban a kis áramlási sebességű gázos rovartalanítást a gabona rovarfertőzöttségének megszüntetéséig végezzük, majd

HU 209 049 Β abbahagyjuk. A találmány szerinti eljárás egy másik lehetséges megvalósítási módjánál, a gabonát aratás és betárolás után közvetlenül kb. 1 hónapig gázosítjuk, majd az eljárást megismételjük a behajózás előtt ismét egy 1 hónapos időtartamra (feltéve, hogy a két, gázzal végzett kezelés között eltelt idő nem több, mint 3 hónap). A találmány szerinti eljárás egy másik lehetséges megvalósításánál, a gázosítást először a megengedett tartományon belül egy nagyobb foszfin koncentrációval végezzük, majd kisebb foszfin koncentrációjú kezeléssel védjük a tárolt gabonát az újra fertőződéstől. Ezzel a felsorolással még messze nem merítettük ki a lehetséges megoldások körét. A kis koncentrációjú áramlásos gázosítási eljárás egyik nagy előnye a hatékonyság a költség felhasználásában is (a nagyobb foszfin koncentráció szignifikánsan megnöveli a gabona gázos rovartalanításának költségeit). A másik nagy előny, hogy 50 g/dm³ alatti foszfin koncentrációig, amennyiben a gabonát tengerentúli szállításra tároljuk ki a silóból, nem szükséges a gabona levegőztetése, hogy a visszamaradó foszfin szint a megengedett határ alá csökkenjen. E tárolásnál gyakori probléma szakirodalmi megvilágítására idézzük a „A new way of fümigating with phosphie” c. cikket (Rural Research, No 140, 1518,1988). A találmány szerinti eljárás harmadik nagy előnye, hogy általánosan használható minden gabonatárolási megoldáshoz, beleértve a különböző kialakítású és méretű silókat, s a zárt térben tárolva, pl. hajók rakterében szállított gabona tételeket, valamint a műanyag fóliával, vagy vitorlavászonnal lefedett zsákos gabona tételeket.

A találmány szerinti eljárás értelmében tehát a gázos rovartalanítást oly módon oldjuk meg, hogy állandó áramlási sebességet biztosítva, 4-200 pg foszfin/vivőgáz dm³ koncentrációjú foszfin/vivőgáz elegyet vezetünk át a gabonán, mely koncentráció az eljárás teljes időtartama alatt ebben az tartományban marad, hogy a vivőgáz 0,5-2,0 χ 10^-4 m/sec sebességgel hagyja el a gabona vagy más hasonló szemcsés termény felszínét.

Vivőgázként általában levegőt alkalmazunk, s a foszfint általában nyomás alatti foszfin/szén-dioxid keveréket tartalmazó gázpalackból adagoljuk. Mindemellett foszfin generátorok is beszerezhetők, melyek általában fémfoszfidok és víz szabályozott reakcióján alapulnak. Olyan területeken, ahol a gázpalackokkal való ellátás nehezen oldható meg, ott ezek a foszfin generátorok előnyösen használható foszfin forrásnak tekinthetők.

A vivőgáz foszfin koncentrációját előnyösen 10100 pg foszfin/dm³ vivőgáz tartományon belül tartjuk. Még előnyösebb a 15-50 pg foszfin/dm³ vivőgáz koncentráció tartomány.

Az állandó lineáris gázáram biztosítása gázosításos rovartalanítás újszerű megvalósítása. A korábbi gázosítási eljárásokban az áramlást a fertőtlenítendő gabona mennyisége szabta meg.

Számos gabonatárolási rendszerben több eltérő formájú és nagyságú silót építettek egymáshoz igen közel és a gabonát egy üres silóba tárolják be, vagy teli silóból tárolják ki, ahogy az üzemeltetési paraméterek ezt igénylik. Az ilyen, több silós tárolási rendszerekben előnyös egy olyan gázosítási rendszer kialakítása, mely lehetővé teszi, hogy a rendszeren belül tetszőleges számú silót gázosítsunk, anélkül, hogy újra kellene tervezni a rendszert minden olyan esetben, ha egy silót üzembe akarunk állítani vagy éppen ki akarjuk vonni a rendszerből, mert kitároltuk. A találmány második célkitűzésében megfogalmazott berendezés - egy új siló gázosításos rovarfertőtlenítési rendszer - ezt a feladatot oldja meg.

A találmány szerinti berendezés egy foszfin, vagy más megfelelő légnemű fertőtlenítő és vivőgáz forrást igényel. Ezt a gázelegy forrást csővezetékhez csatlakoztatjuk. A csővezetéket minden siló gáz-bevezető nyílásához kiépítjük. A vezeték és a siló gázbevezető nyílása közé megfelelő szelepet (melyet kinyitunk, ha a silóban gabonát tároltunk és lezárunk, ha a siló üres), és diafragmát illesztünk. Minden gázbevezető nyílást ellátunk gáz elosztó berendezéssel, mely biztosítja, hogy a belépő gáz a termény tömegen keresztül haladjon a gázosítás során. A diafragmákat úgy alakítjuk ki, méretüket úgy változtatjuk, hogy az egész rendszerben a legnagyobb nyomásesés rajtuk keresztül következzék be.

Ez az elrendezés a rendszert érzéketlenné teszi a diafragma előtti változásokra. így miután a steady State állapot beállt, ha kiürítünk egy silót, s lezárjuk a szelepet, mely ennek a silónak a gáz bevezető nyílását a csővezetékhez köti, a rendszer többi silójának gázellátásában csak igen csekély zavarás lesz ennek következtében megfigyelhető. Ehhez hasonlóan amennyiben egy korábban üres silót teljesen vagy részlegesen feltöltünk, a siló gáz-bevezető nyílása és a csővezeték közötti szelepet megnyitva, a gázosítást úgy kezdhetjük meg, hogy ennek a többi siló gázellátására csak igen csekély hatása lesz. A siló kiiktatásánál vagy új siló üzembe helyezésénél bekövetkező csekély zavarás kompenzálható a gázellátást biztosító berendezés megfelelő szabályozó egységének beállításával, így a gázáram kis korrekcióval visszaállítható a stacionárius állapotnak megfelelően.

A találmány szerinti eljárás kivitelezésére kialakítottunk egy több silóból álló gabonatároló rendszerek gázos rovartalanítására alkalmas berendezést, mely az alábbi részekből áll: (a) vivőgáz és légnemű fertőtlenítőszer elegyét biztosító gáz forrás; (b) csővezeték, mely az előbbi gáz forráshoz csatlakozik; (c) szabályozó egység, mellyel a csővezetékben szabályozható a gázelegy ellátás; és (d) megfelelő összeköttetés a csővezeték és a tároló rendszer minden egyes silójának gáz bevezető nyílása között, ez az összeköttetés egy szelepet és egy diafragmát tartalmaz; a diafragmát úgy alakítjuk ki, hogy a rajta jelentkező nyomásesés lényegesen nagyobb legyen, mint a gáz fonás és a diafragmával ellátott siló között bármelyik egyéb elemen.

A szabályozó berendezés tartalmazhat egy, a gázforrás és a csővezeték közötti szabályozó szelepet, vagy más megfelelő eszközt, mellyel a csővezetékbe jutó gázelegyellátás szabályozható (pl. olyan eszközök, melyek változtatják a gázelegyet a csővezetékbe továbbító ventilátor forgási sebességét).

HU 209 049 Β

Ha a rendszert beüzemeltük, hogy biztosítsa, hogy a gázosítószert tartalmazó gázelegy megfelelő árammal haladjon át a silókon, a gabonát tartalmazó silók bármelyikében a gázáram a megfelelő szinten tartható, ha a csővezeték és a silók közötti összeköttetés részeként beépített valamelyik szelepet nyitjuk vagy zárjuk, oly módon, hogy változtatjuk a szabályozó szelep vagy más megfelelő szabályozó eszköz beállítását és így állandó gáznyomást tarthatunk fenn a csővezetékben.

A találmány szerinti gázos rovartalanító berendezést úgy alakítottuk ki, hogy több függőleges elrendezésű silót (ahol a magasság: szélesség arány legalább 1,5:1) tartalmazó rendszerben alkalmazható legyen. Ugyanakkor a berendezés alkalmazható akkor is, ha a gabonatároló rendszerünk más típusú és méretű silókat tartalmaz.

Normális körülmények között a találmány szerinti eljárást megszakítás nélkül alkalmazzuk. Ugyanakkor a fertőtlenítés végezhető csupán egy rövid ideig, mintegy kiterjesztett egyszeri elárasztásos technikaként Az a minimális időtartam, mely ahhoz szükséges, hogy az egyes fajokhoz tartozó egyedeket tökéletesen megsemmisítsük, alapvetően 3 tényezőtől függ: (i) az illető rovarkártevő fajtól, (ii) a foszfin koncentrációtól, (iii) az alkalmazott hőmérséklettől. Meghatároztuk például az elpusztításhoz szükséges minimális időtartamot a Sitophilus granarius, Sitophilus oryzae, Sitophilus zeamaia, Rhyzopertha dominica, Tribolium castaneum, Bruchus pisorum, Oryzaephilus surinamensis és Eshestia cautella fajokhoz tartozó egyedek esetében, 4-100 pg/dm³ vivőgáz foszfin koncentráció mellett 15-25 °C hőmérséklettartományban; azt tapasztaltuk, hogy ezek az értékek a 4 pg foszfin tartalomhoz és 15 ’C-hoz tartozó 50 nap és a 100 pg foszfin tartalomhoz és 25 °C-hoz tartozó 10 nap közé estek.

A találmány szerinti eljárást és a több silós gabonatárolási rendszerben való megvalósítását a továbbiakban az ábrák segítségével ismertetjük.

Az ábrák rövid leírása:

Az 1. ábrán egy tipikus gabona rovarkártevő foszfin érzékenységét mutatjuk be a rovar fejlődésének megfelelő fejlődési fokozatban.

A 2. ábrán a gabona mintában lévő gabona rovarkártevők CO₂ termelés alapján megállapított túlélési arányának csökkenését mutatjuk be, állandó koncentrációjú foszfinnal történő kezelés időbeni lefolyása során.

A 3. ábra a találmány szerinti eljárást alkalmazó több silós gabonatároló rendszer vázlatos rajza.

Az 1. ábra tehát, mely az R. G. Winks ,Λ foszfin hatása az ellenálló rovarokra” c. cikkében jelent meg (Proceeding of the CASGA Seminar on Fumigation Technology in Developing Countries, 1986, 105-118. oldal), azt szemlélteti, hogy egy bogár vagy más gabona rovarkártevő eltérő fejlődési fokozata szerint, milyen eltérő mértékben ellenálló a gázos fertőtlenítéssel szemben, a pete és a báb állapotban az ellenállás lényegesen nagyobb, mint lárva illetve kifejlett bogár állapotban. Ennek megfelelően az állandó foszfin tartalommal végzett gázosítás esetén a foszfin tartalomnak elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy elpusztítson minden petét és bábot; vagy elegendő hosszú ideig kell azt a koncentrációt fenntartani, mely a kifejlett bogarakat és lárvákat elpusztítja, hogy az ellenállóbb petékből lárva, illetve bábokból kifejlett bogár alakulhasson ki.

Sitophilus granariussal fertőzött gabona mintában állandó koncentrációjú foszfin betáplálás mellett a rovarok légzése során képződő szén-dioxidot detektáltuk, az eredményeket a 2. ábrán szemléltetjük. Az eredmények azt tanúsítják, hogy 25 °C-on már 4 pg/dm³ foszfin koncentráció mellett is 6,5 hét gázosítás alatt a rovarkártevők minden fejlődési fokozata elpusztítható. Az összes fejlődési állapotra igaz, hogy az elpusztításukhoz szükséges idő csökken a foszfin koncentráció növelésével. Hasonló eredményeket kaptunk akkor is, amikor más rovarkártevővel fertőztük a gabona mintát és más foszfin koncentrációkat alkalmaztunk (Tribolium castaneum, Rhyzopertha dominica, Sitophilus oiyzae, Sitophilus zeamais, Bruchus pisorum, Oryzaephilus surinamensis és Ephestia cautella). A kísérleti eredményeink azt tanúsítják, hogy a vizsgált rovarkártevők mindegyike elpusztítható egy elfogadható időtartamú kezelés alatt, amennyiben legalább 4 pg/dm³ foszfin koncentrációt alkalmazunk. 2 pg/dm³ foszfin koncentráció esetén, amennyiben a mintát Sitophilus granarissal vagy Sitophilus oiyzaeval fertőztük, a rovarpopuláció időbeli szaporodását tapasztaltuk. így tehát a 4 pg/dm³ alatti foszfin koncentráció nem tekinthető kielégítően hatékonynak a tárolt gabona gázosítására.

Bár az eredmények felületes elemzésekor azt hihetnénk, hogy a vivőgáz foszfin tartalmának növelése egyértelműen a gázos rovartalanítási technika hatékonyságát növeli, ez nem teljesen fedi a valóságot. A gazdaságossági tényezők figyelembevétele módosíthatja ezt a képet. A gazdaságossági tényezők részletes vizsgálata azt az eredményt adta, hogy 200 pg/dm³ feletti foszfin koncentráció alkalmazása már a foszfin elpazarlásával jár. így a vivőgáz foszfin tartalmát 4200 pg/dm³ tartományon belül tartjuk. A hatékony, de még gazdaságos gázos rovartalanítási eljárás kialakításához a foszfin tartalmat 4-100 pg/dm³ tartományon belül választjuk, előnyös 4-50 pg/dm³ foszfin koncentráció, azzal a megkötéssel, hogy elegendő ideig alkalmazzuk a rovarkártevők elpusztítására.

A gabonában élősködő rovarkártevők átlagos életciklusa 1 hónap. így amennyiben a fertőtlenítésre alkalmazott foszfin koncentráció elegendő ahhoz, hogy 30-35 napon belül a rovarkártevőket minden fejlődési fokozatban elpusztítsa, úgy a gázosítás megszakítása nem eredményezi jelentős számú kártevő megjelenését egy adott időtartamon belül. így gazdaságos, s egyben hatásos módon valósítható meg a rovarkártevő mentes gabona tárolás a foszfinos rovartalanítási módszerrel, olyan feltételek mellett, hogy a tárolt gabonát egy megfelelő hatékonyságú ideig és módon gázosítjuk, majd a kezelést 28-35 napos periódusra megszakítjuk.

A hatékony kezelés időtartama függ a korábban említett tényezőktől, általánosságban 25-28 nap amennyiben a foszfin koncentráció 10 pg/dm³ körüli, s

HU 209 049 Β a foszfin koncentráció 100 μ g/dm³-re való növelésével a kezelési idő szükséglet lecsökkenhet 12-14 napra.

A hagyományos technikákkal összevetve a szabályozott kis térfogatáramú gázkezeléses technika előnyeit hangoztatta Dr. R. G. Winks a már említett 1983as konferencián (Stored Grain Protection Conference, 1983). Előadásában a szabályozott kis-áramlási sebességű gáz-fertőtlenítéses eljárás megvalósítására alkalmas egyszerű berendezést is javasolt. A találmány egyik célkitűzése, hogy több silós gabonatároló rendszerek szabályozott kis-áramlási sebességű gáz-fertőtlenítésére alkalmas rendszert dolgozzon ki.

A 3. ábrán vázoltuk ezt a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas rendszert, melynek részei: 10 fertőtlenítőszert tartalmazó gáz forrás, melyből 500-700 Pa nyomáson tápláljuk be a gázt. Ezt a nyomást általában a 3. ábrán fel nem tüntetett ventilátorral éljük el, mely megfelelő vivőgáz áramot biztosít, és ebben vezetjük bele megfelelő módszerrel a fertőtlenítő gázt, előnyösen foszfint. A 10 gáz forrás összeköttetésben áll a 12 szabályozó szelepen keresztük a 11 gázellátást biztosító csővezetékkel. A 11 gázellátást biztosító csővezeték a 14 szelepen és 15 diafragmán keresztül van összekötve a 13 siló 16 gáz bevezető nyílásával. Előnyösen a 17 elosztó biztosítja, hogy a vivőgáz és a fertőtlenítést végző gáz keveréke megfelelően legyen elosztva a betárolt termény egész tömegében és egyenletes áramlás alakuljon ki. A 17 elosztók mindegyike tartalmazhat szellőzőrendszert.

A 15 diaffagmák méretezése olyan, hogy amennyiben egy silóban a gázos rovartalanítási eljárás folyamatban van, az egész rendszer legnagyobb nyomásesése ezen a diafragmán következzen be. Az előzőekben kifejtettek értelmében, a szükséges gázárammal stacionárius áramlás valósítható meg. Ezt a stacionárius áramlást csak kis mértékben zavaija meg egy új siló rendszerbe állítása, illetve, ha a 14 szelepek valamelyikének elzárásával egy silót (például kitárolás miatt) kiiktatunk a rendszerből. Ezek a kis mértékű zavarások azonnal korrigálhatok a 12 kontroll szelep átállításával, úgy, hogy a 11 gáz ellátást biztosító csővezetékben a nyomás visszatéijen a stacionárius állapod értékéhez és így a rendszer ismét a kívánt módon működjön. Ezen túlmenően a találmány szerinti eljárás megvalósításánál a gázellátásban csak igen csekély változások tapasztalhatók, amennyiben egy-egy silót csak részben töltünk fel, vagy ha a tároló rendszer egyes silóiban más és más terményt tárolunk.

Foszfin alkalmazásával 18 silóból álló gabonatárolási rendszer gázos rovartalanítási rendszerét alakítottuk ki.

Amennyiben foszfint használunk, a gáz nyomás alatti szén-dioxid és foszfin gáz keverékét tartalmazó gázpalackból táplálható a rendszerbe. Ugyanakkor, szükség esetén használhatók alternatív foszfin fonásként a foszfin generátorok is, különösen olyan területeken, ahol a gázpalack ellátás nehezen biztosítható.

Természetesen a 3. ábrán szereplő berendezéstől való eltérések is elképzelhetők. A 12 szabályozó szelep más szabályozó egységgel helyettesíthető. Például a gázellátás szabályozható a gáz elegyet áramoltató ventilátor forgási sebességének módosításával vagy amennyiben a rendszerbe több ventilátort építünk, e ventilátorok sebességének változtatásával.

A találmány szerinti eljárás megvalósításánál egyéb üzemeltetési módosítások is végrehajthatók, anélkül azonban, hogy a találmány oltalmi köréből kikerülnének.

Mindezek alapján a találmány (i) eljárást nyújt tárolt termények gázos fertőtlenítésére, a korábbiakban használtnál kisebb, állandó fertőtlenítőgáz koncentráció alkalmazásával, állandó, szabályozott, kisáramlási sebességű gáz átáramoltatásos technikával; valamint (ii) új berendezést nyújt több silós gabonatároló rendszerek gázos rovartalanítására.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás gabona vagy más szemcsés termény foszfinnal történő gázos rovarfertőtlenítésére, azzal jellemezve, hogy a foszfint tartalmazó vivőgázt állandó lineáris sebességgel áramoltatjuk a gabonán keresztül, s a vivőgáz foszfin-tartalma a teljes fertőtlenítési eljárás alatt 4-200 μ g/dm³ vivőgáz tartományon belül van, s a vivőgáz térfogatáramát úgy állítjuk be, hogy a gabona felszínéről kilépő gáz sebessége 0,5-2χ 10'⁴ m/sec legyen.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vivőgáz foszfin tartalma 4-100 μ g/dm³ tartományban van.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vivőgáz foszfin tartalma 1-50 pg/dm³ tartományban van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy vivőgázként levegőt használunk.
5. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy: (a) a foszfin koncentráció a vivőgázban legalább 10 pg/dm³; és (b) a teljes fertőtlenítő eljárást 25-28 napig folytatjuk.
6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy: (a) a foszfin koncentráció a vivőgázban legalább 100 pg/dm³; és (b) a teljes fertőtlenítő eljárást 12-14 napig folytatjuk.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy foszfin-forrásként gázpalackot alkalmazunk.
8. 8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy foszfin-forrásként a rendszerbe telepített foszfin generátort alkalmazunk.
9. 9. Több silót (13) tartalmazó gabonatároló rendszerek gázos rovarfertőtlenítésére alkalmas berendezés, mely a vivőgáz és az egy vagy több gázból álló fertőtlenítő gáz keverékét tartalmazó gázforrást (10); a gázforráshoz csatlakozó csővezetéket (11) és szabályozó berendezést (12) tartalmaz, mellyel a gázforrásból a csővezetékbe táplált gázáram szabályozható, azzal jellemezve, hogy a berendezésben megfelelő összeköttetés a csővezeték és a gabonatároló rendszer egyes silóihoz tartozó gáz bevezető nyílás (16) között, ezek az

   HU 209 049 Β összeköttetések egy-egy szelepet (14) és egy-egy diafragmát (15) tartalmaznak, s a diafragmák (15) úgy vannak beállítva, hogy rajtuk a nyomásesés lényegesen nagyobb a gázforrás és a siló között, mint bármely egyéb elem között.
10. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy minden egyes silóban egy, a tárolt terményen belül a vivőgáz/fertőtlenítő gáz-elegy megfelelő eloszlását biztosító elosztót (17) tartalmaz.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a gázforrás (10) és a csővezeték (11) közötti szabályozó berendezés (12) egy szabályozó szelep.
12. 12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy fertőtlenítő gázként fosz5 fint tartalmazó gázforrása (10) van.
13. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fertőtlenítő foszfin gázt nyomás alatt, gázpalackban tartalmazó gázforrása (10) van.
14. 14. A12. igénypont szerinti berendezés, azzal jelle10 mezve, hogy foszfin forrásként egy, a rendszerbe telepített foszfm-generátora van.