HU208596B - Rechargeable electrochemical cell - Google Patents

Rechargeable electrochemical cell Download PDF

Info

Publication number
HU208596B
HU208596B HU89395A HU39589A HU208596B HU 208596 B HU208596 B HU 208596B HU 89395 A HU89395 A HU 89395A HU 39589 A HU39589 A HU 39589A HU 208596 B HU208596 B HU 208596B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
anode
cell
oxygen
cathode
electrochemical cell
Prior art date
Application number
HU89395A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT56208A (en
HU890395D0 (en
Inventor
Klaus Tomantschger
Karl V Kordesch
Original Assignee
Battery Technologies Inc
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from CA000550335A external-priority patent/CA1291206C/en
Application filed by Battery Technologies Inc filed Critical Battery Technologies Inc
Publication of HU890395D0 publication Critical patent/HU890395D0/hu
Publication of HUT56208A publication Critical patent/HUT56208A/hu
Publication of HU208596B publication Critical patent/HU208596B/hu

Links

Classifications

    • HELECTRICITY
    • H01ELECTRIC ELEMENTS
    • H01MPROCESSES OR MEANS, e.g. BATTERIES, FOR THE DIRECT CONVERSION OF CHEMICAL ENERGY INTO ELECTRICAL ENERGY
    • H01M4/00Electrodes
    • H01M4/02Electrodes composed of, or comprising, active material
    • H01M4/36Selection of substances as active materials, active masses, active liquids
    • H01M4/48Selection of substances as active materials, active masses, active liquids of inorganic oxides or hydroxides
    • HELECTRICITY
    • H01ELECTRIC ELEMENTS
    • H01MPROCESSES OR MEANS, e.g. BATTERIES, FOR THE DIRECT CONVERSION OF CHEMICAL ENERGY INTO ELECTRICAL ENERGY
    • H01M10/00Secondary cells; Manufacture thereof
    • H01M10/34Gastight accumulators
    • HELECTRICITY
    • H01ELECTRIC ELEMENTS
    • H01MPROCESSES OR MEANS, e.g. BATTERIES, FOR THE DIRECT CONVERSION OF CHEMICAL ENERGY INTO ELECTRICAL ENERGY
    • H01M10/00Secondary cells; Manufacture thereof
    • H01M10/42Methods or arrangements for servicing or maintenance of secondary cells or secondary half-cells
    • H01M10/52Removing gases inside the secondary cell, e.g. by absorption
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02EREDUCTION OF GREENHOUSE GAS [GHG] EMISSIONS, RELATED TO ENERGY GENERATION, TRANSMISSION OR DISTRIBUTION
    • Y02E60/00Enabling technologies; Technologies with a potential or indirect contribution to GHG emissions mitigation
    • Y02E60/10Energy storage using batteries
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02PCLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
    • Y02P70/00Climate change mitigation technologies in the production process for final industrial or consumer products
    • Y02P70/50Manufacturing or production processes characterised by the final manufactured product

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Electrochemistry (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Manufacturing & Machinery (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Hybrid Cells (AREA)
  • Battery Electrode And Active Subsutance (AREA)

Description

A találmány tárgya újratölthető elektrokémiai cella, amelynek hengeres fémoxid katódja, hengeres cink anódja, az anódot és a katódot elválasztó szeparátora, az anód belsejébe nyúló áramvezetője, az anóddal és a katóddal érintkező vizes alkáli elektrolitja és harmadik elektródja van.
Az oxigén rekombinációja csökkenti a vízveszteséget és a nyomás túlzott mértékű növekedésének veszélyét. Ez a veszély különösen vonatkozik az újratölthető, ezért hermetikusan lezárt cellákra, például a cink/mangán-dioxid tartalmú cellákra, ahol az elektrolitot kálium-hidroxid alkotja. Ezért fontos az oxigén mennyiségének csökkentése, amihez például az oxigén vízzé vagy a hidroxid csoportokká való redukciója használható. Természetesen az anód aktív anyaga szintén oxidálható.
A vizes elektrolitot tartalmazó cellákban tehát a víztartalom csökkenése és a fokozatosan növekvő belső gáznyomás jelenti a két legfontosabb megoldandó problémát. A cellában oxigén gáz fejlődik túltöltéskor vagy a cella polaritásának megfordulásakor.
Az oxigén eltávolításának egyik hatékony módszere a rekombináció. Erre különböző elrendezések ismeretesek, amelyeknél azonban a rekombináció üteme sok esetben a kívánalmak alatt marad. így például az oxigén rekombinációja viszonylag gyors az ólom-dioxidot és ólmot, illetve a nikkelt és kadmiumot tartalmazó celláknál. Ezzel szemben a cink anóddal készült lúgos celláknál, amelyekben a cink mellett nikkelt, mangán-dioxidot vagy higany-oxidot használunk, a folyamat igen lassú. Az ólmos és savas cellák esetében az oxigén rekombinációjára vonatkozóan például a K. Kordesch szerkesztette „Batteries, Vol, 2., Lead-Acid Batteries and Electric Vehicles” című kiadvány (Marcel Dekker Inc. New York, 1977) 69-71. oldalai adnak útmutatást, míg a nikkel-kadmium cellákra az A. Salkind „Alkaline Storage Batteries” című könyve (John Wiley & Sons, Inc. New York, 1969). Maga a rekombináció feltételeinek biztosítása azonban nem egyszerű feladat, és különböző problémákról számos beszámoló olvasható. Ezek között szerepelnek a tömítettségi problémák, a negatív kadmium elektród fokozatos passziválódása, a negatív jellegű aktív anyag hatékonyságának fokozatos leromlása, különösen, ha ez utóbbiból a töltéskor és túltöltéskor keletkező hidrogén mennyiségének minimalizálására, esetleges teljes mértékű megkötésére tartalékot képeznek, a nem sztöchiometríai arányban keletkező oxigén és hidrogén rekombinációjával járó nehézségek stb.
Az említett problémák megoldására három alapvető közelítés vált ismeretessé. Ezek lényege a következő:
Oxigénciklust hoznak létre, amikor is a hidrogén keletkezését korlátozzák és a keletkezett oxigént (a keletkezés töltéskor és túltöltéskor következik be) a mindig részlegesen kisült negatív elektródnál rekombinálják (ilyen megoldás ismerhető meg például az 1966ban engedélyezett 3 258 360 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból). Ezeknél a megoldásoknál a rekombinációs sebesség kicsi, ezért nem alkalmasak az oxigénfejlődéssel járó problémák megoldására.
A cellán belül vagy kívül a hidrogén és az oxigén katalitikus rekombinációjának feltételeit teremtik meg, és ennek során a cél olyan megoldás kidolgozása, hogy a keletkezett víz visszatérjen az elektrolithoz (1. például az 1971-ben engedélyezett 3637778, a 3598653, a 3 622398 és az 1972-ben engedélyezett 3701691 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokat). Ezek a megoldások hermetikusan zárt cellák esetében nem használhatók, hiszen a zárt, például hengeres szerkezeti kialakítású cellában a javasolt módon a rekombináltatás és a víz visszavezetése nem volt megoldható.
Harmadik, kisegítő elektród beépítése, amely a túltöltés során biztosítja a rekombinációt, mint ezt P. Ruetschi és J. B. Ockerman ismerteti (Electrochem. Technoi. 4, 383,1966). Ilyen megoldást ismertet a 4246326 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom. Itt két kisegítő elektródot használnak, amelyek elektromos és ionos vezető kapcsolatban állnak egy gombelem negatív elektródjával. A szerkezet érzékeny a cella fizikai helyzetére, és ezért van szükség két külön kisegítő elektród használatára. A kisegítő elektródot kettős rétegű szeparátorral látják el, amelyek egyike hidrofil, a másik pedig hidrofób. Külön ionszelektív ioncserélő membránt használnak, amely az OH' ionok részére szelektív permeabilitást biztosít.
Ide sorolható a 3 438 812 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom szerinti megoldás, amelynél aktív katalizátorként platinát, kobaltot vagy ezüstöt használnak. Az ilyen katalizátoroknak egyrészt magas az ára, másrészt oxidjaik legalább részlegesen oldódnak az elektrolitban és a cink korrózióját, ezzel pedig a hidrogén fejlődését fokozzák.
A találmány feladata olyan újratölthető elektrokémiai cella kialakítása, amelyben az oxigén rekombinációja az ismert megoldásokhoz képest megnövelt hatékonysággal biztosítható.
A különböző anyagok vizsgálata során észleltük, hogyha politetrafluor-etilénnel kötött szénből álló pórusos szerkezetű korongot elektrokémiai transzferáló elektródként használunk az anód mellett, akkor az anódnál az oxigén rekombinációs folyamata jelentősen felgyorsul.
A kitűzött feladat megoldásaként olyan újratölthető elektrokémiai cellát dolgoztunk ki, amelynek hengeres fémoxid katódja, hengeres cink anódja, az anódot és a katódot elválasztó szeparátora, az anód belsejébe nyúló áramvezetője, az anóddal és a katóddal érintkező vizes alkáli elektrolitja és harmadik elektródja van, melyre jellemző, hogy a harmadik elektród az anódnál elhelyezett, attól szeparátorral elválasztott, de azzal elektromos és ionos vezetéssel összekapcsolt kisegítő elektródként van kialakítva, amelyet az elektrolit legalább részben nedvesít, és a kisegítő elektród politetrafluoretilénnel kötött porózus szén aktív anyagot tartalmaz. A politetrafluor-etilén szerepe a finom szénszemcsék megkötése, ezért mennyisége igen széles határok között változtatható. Alsó határként a kötéshez minimálisan szükséges mennyiséget adhatjuk meg, amely mintegy 5 tömeg% a kisegítő elektród aktív anyagára vonatkoztatva, a maximális mennyiségnek pedig az aktív
HU 208 596 Β anyag csökkenése szab határt. A felső határ 75 tömeg% körül van, de ennél nagyobb kötőanyag mennyiség mellett is hatékony kisegítő elektródot készíthetünk. Előnyös például 37,5 tömeg% politetrafluor-etilén választása.
Előnyös, ha a katódban a fémoxidot 5-20 tömeg% grafitot tartalmazó mangán-dioxid, illetve ezüst-oxid, nikkel-oxid, vasoxid, továbbá tiszta mangán-dioxid vagy 10-20 tömeg% nikkel-oxidot tartalmazó mangándioxid képezi.
Az anódot célszerű géles cink anódként kialakítani.
A találmány szerinti megoldás révén az újratölthető elektrokémiai cellákban keletkező oxigén hatásos megkötése olcsó eszközökkel biztosítható.
A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti kiviteli alakok kapcsán, a mellékelt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az
1. ábra a találmány szerinti újratölthető elektrokémiai cella hosszmetszete, míg a
2. ábra a találmány szerinti elektrokémiai cella és ismert felépítésű elektrokémiai cella működési paramétereinek összehasonlító görbéi.
A találmány szerinti újratölthető elektrokémiai cella egy előnyös kiviteli alakját az 1. ábra mutatja. Ennek a cellának acélból készített hengeres (10) serlege van, amelyben fémoxid (12) katód helyezkedik el. A (10) serleg alsó (28) zárólapjának közepéből hengeres (11) csúcs nyúlik ki, és ez képezi a cella pozitív (katód) kivezetését. Acéllá (14) anódja a (12) katód által meghatározott hengeres térben helyezkedik el és annak alsó vége a (11) csúcs közelébe esik.
A (12) katódot például mangán-dioxid és grafit por keveréke, a (14) anódot pedig cink port tartalmazó gél képezi. A (12) katódot a (14) anódtól az alkalmazott vizes kálium-hidroxid elektrolit számára átjárható (16) szeparátor választja el. A (12) katód a cellában fejlődő hidrogén megkötésére további kiegészítő összetevőket is tartalmazhat.
A (14) anódot (18) kosár fogja körül, amely például polivinil-acetátból készül. A (18) kosár felső része (19) kisegítő elektródot tart. A (19) kisegítő elektród pórusos felépítésű, és politetrafluor-etilénnel kötött szénporból áll. A pórusos elektródtestet az elektrolit nedvesíti. A (18) kosár alját például sárgarézből készített (20) zárókupakkal zárja le, amely (15) szigetelő tárcsával van a (10) serlegtől elszigetelve. A hengeres (12) katód mechanikai összefogását hengeres (22) rács és gyűrű alakú műanyag (23) fedél segíti.
A cellát felül lezáró (25) fedélen keresztül a (14) anód belsejébe áramvezető (24) tüske nyúlik be, amelynek (26) fejrésze a (25) fedélből kiáll és ez képezi a cella negatív (anód) érintkezőjét. A (25) fedél a (10) serleg szélének visszahajtott peremezése révén a cella belső terét hermetikusan elzárja.
A találmány tárgyát a továbbiakban a megvalósítási példán mutatjuk be.
Példa
A primer vagy újratölthető mangán-dioxid-cink celláknál szokásos immobilizált vagy géles cink (14) anódot készítettünk, amelyet polietilénből készült távtartó közbeiktatásával az 1. ábrán bemutatott módon a katódtér belsejébe helyeztünk. Az anód gélt extrudálással juttattuk a (Chicopee Rayon cég által gyártott poli5 vinil-acetátból álló) (16) szeparátor belső terébe. A cella szabványos „C” méretű volt. A (14) anódot az alábbi példakénti összetételekben készítettük el:
(A) 61,4 tömeg%
2,0 tömeg%
1,0 tömeg%
0,8 tömeg% vagy 6 tömeg% Hg-tartalmu New Jersey 1205 jelű cink, amely a Zinc Corporation of America of Monaca, Pennsylvania cég terméke ZnO,
MgO,
70/30 CMC/940 (vagy Carbopol márkanevű termék), melyek a Β. E Goodrich Chemical Group of Cleveland, Ohio cég gyártmányai 8 tömeg% ZnO-tartalmú 9 n KOH
34,8 tömeg%
A keverék össztömege: 8,7 g.
(B) 50,0 tömeg% amalgámozott Zn,
20,0 tömeg% Ca(OH)2,
30,0 tömeg% 8 tömeg% ZnO tartalmú 9 n KOH. A keverék össztömege: 8,7 g.
Az oxigént redukáló (19) kisegítő elektródot az 25 alábbiak szerint készítettük: a kereskedelemben kapható karbon fekete porból 62,5 tömeg% és politetrafluoretilén porból 37,5 tömeg% mennyiséget összekevertünk és a keverékből sajtolással 400 mikrométer vastag lemezt készítettünk. A lemezt szendvicsszerűen egyik 30 oldalon szeparátor lemezzel (például a Dexter Corporation of Windsor Locks, Connecticut cég C 1235 típusú lemezével), másik oldalánál pedig vékony nikkelhálóval fogtuk közre. Az így kapott háromrétegű lemezből 11 mm átmérőjű korongokat vágtunk ki és egy 35 ilyen korongot az 1. ábrán vázolt módon (19) kisegítő elektródként a (14) anód tetejére helyeztünk, ahol a szeparátorréteg nézett a (14) anód felé. A (14) anód a példában megadott összetételeknek megfelelően készült. Az áramvezető (24) tüske a (19) kiegészítő elekt40 ródon keresztül mélyen a (14) anód belsejébe nyúlt.
A háromrétegű szerkezetben a nedvszívó anyagú szeparátor réteget az elektrolit átitatja és ezáltal a felette lévő porózus szénréteget is nedves állapotban tartja. Az áramvezető (24) tüske fémesen érintkezik a (19) 45 kisegítő elektróddal és a (14) anóddal és ezáltal rövidrezárt „cink-oxigén” cellát képez.
Annak bizonyítása céljából, hogy a jelen találmány szerinti megoldás alkalmas oxigén rekombinációjára, két félcellát szokásos (C) cellaméretben hoztunk létre, 50 ahol csak az egyik félcella tartalmazta a (19) kisegítő elektródot. Mindkét nyitott cellát függőleges helyzetben egy-egy csőbe helyeztük, a katódnak megfelelő térbe a polietilén (23) fedél magasságáig 9 n káliumhidroxidot öntöttünk. A cellákat 20 órán keresztül 55 50 mA terhelés mellett galvanosztatikusan kisütöttük, ami a negatív elektródból 1 Ah elektromos energia kivételét jelentette (a teljes cellakapacitás mintegy 4 Ah-ra is tehető). A cellák felső részét olyan fedéllel zártuk le, amelyhez vízzel töltött U alakú csövek csat60 lakoztak és lehetővé tették a lezárt cellák belső nyomá3
HU 208 596 Β sának mérését. A cellalezárás után kialakult hermetikusan zárt belső térben lévő nyomás alakulását nyomásmérővel figyeltük.
A cellákat szobahőmérsékleten 50 mA árammal 3 órán keresztül galvanosztatikusan töltöttük. A negatív elektródnál lejátszódó reakció során a cink-oxid fém cinkké redukálódott. Az ellenreakció során a (10) serleg felülete mentén óránként 10 ml mennyiség oxigén fejlődött (50 mA áramerősség mellett). A cellák belső nyomásának alakulását a 2. ábra diagramjai mutatják.
A 2. ábra (A) görbéje a nyomás növekedését ábrázolja a (19) kisegítő elektródot nem tartalmazó hagyományos felépítésű cella esetében. A (B) görbe a katalitikusán aktív korongot, tehát a (19) kisegítő elektródot tartalmazó cella belső nyomásának alakulását szemlélteti. Ebben a cellában a lezárást követően a belső nyomás jelentős mértékben csökkent, amit a cella belső terében jelen lévő oxigén redukálása okozott. Amikor a cellát 3 órán keresztül 50 mA árammal túltöltöttük, a (19) kisegítő elektród minden cm2-es felülete 30 ml oxigéngázt rekombinált és így a cella belsejében a légkörinél kisebb nyomás alakult ki. Ha a túltöltés áramát 100 mA-re növeltük (amikor is óránként 20 ml oxigén szabadult fel), a nyomás valamivel nagyobb értéken stabilizálódott, de még mindig a légköri nyomás alatt maradt. A nyomás értéke lényegében nem változott egy további 2 órás időszak alatt, amikor mintegy 40 ml oxigéngáz rekombinációjára volt szükség, hiszen a cellában az adott körülmények között ennyi oxigén keletkezett. A mérések azt mutatták, hogy a (19) kisegítő elektród maximális oxigén rekombinációs sebessége az aktív felület egy cm2-es részére óránként 25 ml, ami az adott cellaméretek mellett 120 mA-es áramnak felel meg. Ez az érték azonban sokkal nagyobb, mint ami a szokásos felhasználói feltételek mellett előfordul.
A találmány szerinti megoldás az elektrokémiai cellákban keletkező oxigént gazdaságosan és hatékonyan képes lekötni. Alkáli elektrolitok esetében a szén általában elegendően nagy katalitikus aktivitást biztosít a fejlődő oxigén lekötéséhez. Hasonló elektródok építhetők fel nemes és nem nemes fémekből is, amelyek nagyobb rekombinációs áramsűrűségnél használhatók.
Az elektród hosszútávú tulajdonságainak szemléltetése céljából a (19) kisegítő elektródot tartalmazó félcellát 365 órán keresztül folyamatosan 20 mA/cm2 árammal működtettük, és ezt követően az áramsűrűséget 50 mA/cm2-re növeltük. A kísérletet akkor szakítottuk meg, amikor már mintegy 3,5 1 normál állapotú oxigén elfogyott. Az 1. táblázat a kísérlet során 6 n KOH-ból álló elektrolit felhasználása mellett szobahőmérsékleten kapott értékeket mutatja, amikor a reakciógáz normál állapotú levegő volt. Ha oxigént használtunk volna, akkor ez a potenciál mintegy 4050 mV-os növekedésével járt volna.
A belső ellenállás nélküli cellafeszültség méréséhez ismert laboratóriumi módszereket használtunk, és ezt a feszültséget a reverzibilis hidrogén referencia elektródra vonatkoztatva mV-ban fejeztük ki.
I. táblázat
Idő, óra Oxigénfogyasztás, ml Áramsűrűség, mA/cm2 Szabad potenciál, mV, cinkkel szemben
0 0 20 1126
24 100 20 1191
48 199 20 1183
96 398 20 1179
145 602 20 1174
194 805 20 1190
290 1203 20 1168
338 1406 20 1163
365 1519 50 1217
365 1519 50 1164
389 1768 50 1163
413 2015 50 1128
461 2515 50 1130
509 3012 50 1100
565 3593 50 1066
Az 1. táblázat adataiból látható, hogy az összesen 565 óráig tartó kísérlet alatt 3,5 1 oxigén fogyott el, ennek ellenére a cellafeszültség mindvégig lényegében változatlan értéken maradt, tehát a cella működésében zavartalan volt. A 3,5 1 gáz olyan mennyiség, amely egyetlen cella élettartama alatt sem képes fejlődni, ezért a (19) kisegítő elektród a cella teljes élettartama alatt működőképes.

Claims (4)

1. Újratölthető elektrokémiai cella, amelynek hengeres fémoxid katódja, hengeres cink anódja, az anódot és a katódot elválasztó szeparátora, az anód belsejébe nyúló áramvezetője, az anóddal és a katóddal érintkező vizes alkáli elektrolitja és harmadik elektródja van, azzal jellemezve, hogy a harmadik elektród az anódnál (14) elhelyezett, attól szeparátorral elválasztott, de azzal elektromos és ionos vezetéssel összekapcsolt kisegítő elektródként (19) van kialakítva, amelyet az elektrolit legalább részben nedvesít, és a kisegítő elektród (19) aktív anyaga politetrafluor-etilénnel kötött porózus szén.
2. Az 1. igénypont szerinti újratölthető elektrokémiai cella, azzal jellemezve, hogy a fémoxid katódban 5-20 tömeg% grafitot tartalmazó mangán-dioxid van.
3. Az 1. igénypont szerinti újratölthető elektrokémiai cella, azzal jellemezve, hogy a kisegítő elektród (19) aktív anyaga 37,5 tömeg% politetrafluor-etilént tartalmazó porózus szén.
4. A 2. igénypont szerinti újratölthető elektrokémiai cella, azzal jellemezve, hogy géles cink anódja (14) van.
HU89395A 1987-10-27 1988-10-25 Rechargeable electrochemical cell HU208596B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
CA000550335A CA1291206C (en) 1987-10-27 1987-10-27 Catalytic recombination of evolved oxygen in galvanic cells
US23492288A 1988-08-22 1988-08-22

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU890395D0 HU890395D0 (en) 1990-11-28
HUT56208A HUT56208A (en) 1991-07-29
HU208596B true HU208596B (en) 1993-11-29

Family

ID=25671567

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU89395A HU208596B (en) 1987-10-27 1988-10-25 Rechargeable electrochemical cell

Country Status (5)

Country Link
EP (1) EP0383836A1 (hu)
JP (1) JPH03504297A (hu)
AU (1) AU621580B2 (hu)
HU (1) HU208596B (hu)
WO (1) WO1989004070A1 (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
WO1991020102A1 (en) * 1990-06-15 1991-12-26 Battery Technologies Inc. Metal and metal oxide catalyzed electrodes for electrochemical cells, and methods of making same
HU211445B (en) * 1991-04-05 1995-11-28 Battery Technologies Inc Manganese dioxide cathode with improved supercharge characteristics for rechargeable alcaline manganese dioxide cells
WO1992020111A1 (en) * 1991-05-07 1992-11-12 Battery Technologies Inc. Recombination of evolved oxygen in galvanic cells using transfer anode materials
CA2281371A1 (en) * 1999-09-03 2001-03-03 Waltraud Taucher-Mautner Rechargeable nickel-zinc cell
BR112019008041A2 (pt) 2016-10-21 2019-07-02 Nantenergy Inc elétrodo de combustível corrugado
WO2019133702A1 (en) 2017-12-29 2019-07-04 Staq Energy, Inc. Long life sealed alkaline secondary batteries
MA53343A (fr) 2018-07-27 2022-03-23 Form Energy Inc Électrodes négatives pour cellules électrochimiques
US12294086B2 (en) 2019-07-26 2025-05-06 Form Energy, Inc. Low cost metal electrodes

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE1496364B2 (de) * 1964-12-23 1976-07-22 Yardney International Corp., New York, N.Y. (V.StA.) Negative zinkelektrode fuer gasdichte alkalische akkumulatoren
US3350225A (en) * 1965-01-12 1967-10-31 Gulton Ind Inc Rechargeable sealed secondary battery
US3438812A (en) * 1965-08-25 1969-04-15 Electrochimica Corp Rechargeable alkaline cell
DE2826780C2 (de) * 1978-06-19 1986-12-11 Varta Batterie Ag, 3000 Hannover Galvanisches Element
JPS61290668A (ja) * 1985-06-19 1986-12-20 Sanyo Electric Co Ltd 密閉型アルカリ亜鉛蓄電池

Also Published As

Publication number Publication date
HUT56208A (en) 1991-07-29
HU890395D0 (en) 1990-11-28
AU621580B2 (en) 1992-03-19
EP0383836A1 (en) 1990-08-29
AU2791289A (en) 1989-05-23
WO1989004070A1 (en) 1989-05-05
JPH03504297A (ja) 1991-09-19

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JP3607612B2 (ja) ガルバニ電池およびその製造法
US5043234A (en) Recombination of evolved oxygen in galvanic cells using transfer anode material
HUT77304A (hu) Mangán-dioxid pozitív elektród újratölthető cellákhoz és ilyent tartalmazó cellák
US6753109B2 (en) Alkaline cell with improved cathode
AU2003244343A1 (en) Alkali cell
US4900642A (en) Catalytic recombination of evolved oxygen in galvanic cells
US4994334A (en) Sealed alkaline storage battery and method of producing negative electrode thereof
US2554504A (en) Rechargeable cell
US5707761A (en) Nickel positive electrode and alkaline storage battery using the same
US3288642A (en) Rechargeable dry cell having gelled electrolyte
CN101317287A (zh) 容量衰减减缓和循环寿命改善的可再充电碱性锰电池
HU208596B (en) Rechargeable electrochemical cell
US6060197A (en) Zinc based electrochemical cell
US3925102A (en) Divalent silver oxide cell having a unipotential discharge level
US4174565A (en) Method of precharging rechargeable metal oxide-hydrogen cells
US3485672A (en) Electric current producing cell
DK172972B1 (da) Fremgangsmåde til fremstilling af en lukket elektrokemisk celle
HU207612B (en) Primary or rechargeable closed electrochemical cell
US6960409B2 (en) High discharge rate alkaline battery
CA1149863A (en) Long-life galvanic primary cell
EP1817809B1 (en) Electrochemical cell
JP2517936B2 (ja) 空気亜鉛電池
WO1992020111A1 (en) Recombination of evolved oxygen in galvanic cells using transfer anode materials
JPS61290668A (ja) 密閉型アルカリ亜鉛蓄電池
KR100790563B1 (ko) 대용량 니켈/수소저장합금 이차전지의 극판군 구조

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee