HU208089B

HU208089B - Process for producing immuneglobulin concentrates and pharmaceutical compositions comprising same

Info

Publication number: HU208089B
Application number: HU892524A
Authority: HU
Inventors: Herbert Dichtelmueller; Wolfgang Stephan; Reinhard Lissner; Ruediger Arndt
Original assignee: Biotest Pharma Gmbh
Priority date: 1988-04-19
Filing date: 1989-04-18
Publication date: 1993-08-30
Also published as: PT90318A; NO904440D0; AU637045B2; DK251990D0; BR8907385A; JPH03504718A; NZ228595A; NO904440L; DK251990A; HU892524D0; ATE90569T1; AU3417189A

Description

A találmány tárgyát egy magas ellenanyagtartalmú, nem immunizált emlősök előtejéből (colostrum, föcstej) előállított immunglobulin hatóanyag, valamint olyan gyógyászati készítmények előállítása képezi, amelyek a fenti hatóanyagot tartalmazzák vagy abból állnak, és bakteriális vagy toxinok okozta megbetegedések - különösen az AIDS-szel kapcsolatos hasmenés és más immunhiányos kórképek, az utazók hasmenése, a csecsemők toxin-okozta hasmenése, a gyomor- és bélfekélyek, akut és idült Yersinia-fertőzések vagy protozoonok (egysejtű állati véglények) okozta fertőzések - kezelésére használhatók.

Az immunglobulinokat - ezeket a magas biológiai aktivitású, ugyanakkor érzékeny fehérjéket - bakteriális és virális megbetegedések, valamint - adott esetben speciális készítmények formájában - meghatározott toxinok okozta mérgezések megelőzésére és kezelésére használják. Előállításuk viszonylag nehézkes eljárásokkal emberi vérplazmából, vagy valamivel egyszerűbb módon tejből, illetve emlősök előtejéből történik. Az emberi plazmából nyerhető immunglobulinokhoz tartozik például az immunglobulin-G is, amely egy, a különböző fertőzések megelőzésére és kezelésére használható fehérje.

Az eddig ismert, tejből vagy előtejből előállított, immunglobulin-tartalmú készítmények alacsonyabb tisztaságúak, mint az emberi plazmából kapottak, ezért elsősorban az állatgyógyászatban használják azokat fertőzéses megbetegedések kezelésére.

Az immunglobulinok tejből vagy előtejből történő kinyerésére számos eljárást ismerünk. A 3 128 230 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint bakteriális fertőzések kezelésére alkalmas készítményt állítanak elő tejből. A 4 265 925 sz. amerikai egyesült államokbeli és a 0 573 995 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint nagyrészt hődenaturált - egy hőkezelés folytán - fehérjéket tartalmazó koncentrátumot állítanak elő tejszérumból. A 28 13 284 sz. NSZK-beli közzétételi irat, valamint a 0 046 909 és a 0 064 103 sz. európai szabadalmi leírások nyomán előtejből készíthetők gyulladásgátló hatású immunglobulin-koncentrátumok.

A 4 051 235 sz, amerikai egyesült államokbeli, valamint a 6 075 433 sz. japán szabadalmi leírás ugyancsak olyan föcstej-feldolgozási eljárást ismertet, amelynek során gyulladásgátló hatású szerekben alkalmazható, immunglobulin-tartalmú termékekhez lehet jutni.

A gyógyhatású, immunglobulin-tartalmú készítmények előállításának alapanyaga a fenti eljárások szerint hiperimmunizált emlősök - elsősorban szarvasmarha teje vagy előteje lehet, így meghatározott kórokozókkal szembeni antibakteriális vagy antivirális hatás elérésére először az állatokat kell egy vagy több antitestet vagy csoportspecifikus antitestet indukáló baktérium-törzsekkel vagy azok antigénjeivel immunizálni. Az így előállított készítmények hatása megfelel az immunizálásra használt baktérium(ok)énak. Ha egy adott (pl. bakteriális) antigénre specifikus ellenanyagot tartalmazó készítményt kívánunk tejből előállítani, úgy az állatokat a tisztított antigénnel kell immunizálni. Ezen a módon olyan magas ellenanyag-titert kaphatunk, hogy a tej lényegében a specifikus antitest hordozóanyagának tekinthető.

Találmányunk kidolgozásához vezető munkánk célja az volt, hogy egy olyan, magas tisztaságú és magas ellenanyag-aktivitású immunglobulin készítményt állítsunk elő egyszerű és gazdaságos módon, amely mind a humán-, mind az állatgyógyászatban alkalmazható, de amelynek előállítása nem igényel előzetes hiperimmunizációt, meghatározott antitest szint biztosítására.

Feladatunkat úgy oldottuk meg, hogy .immunglobulint állítunk elő szarvasmarhák előtejéből, amelyet az elléstől számított első 30, előnyösen első 10 órán belül fejünk le. Ennek során a föcstejet desztillált vízzel hígítjuk, majd pasztőrözzük; a zsírt elkülönítjük és a kazeint kicsapjuk, majd elkülönítjük; végül az így kapott föcstejsavót 145 °C bemeneti és 65 °C kilépési hőmérséklet mellett porlasztva szárítjuk. így magas tisztaságú, az összfehérje-tartalom 80%-át meghaladó immunglobulin-tartalmú, ugyanakkor alacsony zsír(<0,4%) és laktóz- (<0,1%) tartalmú immunglobulin hatóanyagot kapunk, amelynek antitest-aktivitása nagyobb, mint az eddig ismert leghatékonyabb emberi immunglobulin-készítmény, a Pentaglobin^R szintje. Mivel a találmány szerinti készítmény antikomplementer-aktivitása rendkívül alacsony, a humán gyógyászatban orálisan (szájon át), az állatgyógyászatban pedig intravénásán alkalmazható.

A találmány szerint például úgy járunk el, hogy a szarvasmarhák előtejét - amelyet az elles utáni első 10 órán belül fejtünk le - 1:3 arányban hígítjuk desztillált vízzel, az oldatot pasztörizáljuk, a tejzsírt eltávolítjuk, a kazeint kicsapjuk és (például szűréssel) eltávolítjuk; majd az így kapott savót a kívánt mértékig koncentráljuk.

Porlasztva szárítással végzett stabilizálás után por alakú terméket kapunk. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a porlasztva szárításhoz szükséges hőmérsékleten (145-180 °C belépő és 65-70 °C kilépő hőmérséklet) a készítmény fehérjéi nem denaturálódnak, így ilyen porlasztva szárítási körülmények között elmarad az ilyen hőmérsékleten ismert aggragálódás és az antikomplementer-aktivitás már várható fokozódása is. Ennek a stabilizáló módszernek az alkalmazásával tehát ugyancsak 80%-ot meghaladó immunglobulin-tartalmú, változatlanul alacsony antikomplementer-aktivitású és teljes biológiai aktivitású preparátumot állíthatunk elő.

A fent leírtak mellett, a porlasztva szárítás előtt egy további, ugyancsak ismert módszerrel - oktánsavval történő kicsapással - tovább dúsíthatjuk a készítmény immunglobulin-tartalmát. Az így elérhető immunglobulin-tartalom meghaladhatja a 90%-ot is, az antikomplementer-aktivitás emelkedése nélkül.

Immunglobulint tartalmazó, magas antitest-aktivitású preparátum más, ugyancsak ismert módszerekkel is előállítható az ellés után 10 órán belül fejt föcstejből. Ilyen eljárást ír le pl. a 3 433 718 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás, amely szerint nemimmunizált szarvasmarhák föcstejét először megsavanyítják és durván

HU 208 089 Β megszűrik (a kazein eltávolítására), majd konyhasó-oldattal hígítják, az így kapott szuszpenziót tangenciális szűréssel derítik, koncentrálják és közömbösítik. A koncentrált savó stabilizálása porlasztva szárítással történhet, adott esetben egy oktánsavas kicsapással kombinálva a készítmény tisztaságának fokozása céljából.

Az immunglobulin-preparátumok előállítása

1. példa

110 kg mélyfagyasztott, az elles után 10 órán belül fejt marha-föcstejet 5-10 °C-ra felmelegítünk és desztillált vízzel 1:3 arányban felhígítunk. A hígított tejet pasztó'rözzük és a tejzsírt eltávolítjuk, majd a kapott 270 kg sovány tejet 1 N sósav-oldattal megsavanyítjuk és a kivált kazeint szú'rőkendővel kiszűrjük. A 186 kg feliilúszó tejsavót ultraszűréssel 38 kg-ra koncentráljuk, majd porlasztva szárítással tartósítjuk. A porlasztva szárító belépő' hó'mérséklete 175 ’C, kilépő hőmérséklete 65 ’C. A kapott száraz por 83% (3,8 kg) immunglobulint tartalmaz; szárítás utáni ellenanyag-aktivitása megfelel a szárítás előtt mért ellenanyag-aktivitásnak.

2. példa

1, az ellés után 5 órán belül fejt és mélyhűtött föcstejet felmelegítünk; a tej pH-ja 6,27. 700 ml 1 N sósavoldat hozzáadásával a pH-t 4,8-re állítjuk, a szuszpenziót 30 percen át 40 ’C hőmérsékleten tartjuk, majd egy éjszakán át tároljuk 4 °C-on. Másnap a durvább részecskéket poliamid-gézzel kiszűrjük, a szuszpenziót 26 1 össztérfogatra hígítjuk 0,9%-os (fiziológiás) konyhasó-oldattal, majd egy 3 m² felületű, 0,4 pm átlagos pórusméretű, 1;2 mm rostvastagságú tangenciális szűrőpatronon át diafiltráljuk 100 1 fiziológiás konyhasó-oldattal, 20-60 kPa túlnyomással. A szűrletet folyamatosan diafiltráljuk tovább egy második lépésben, 3 szűrőpatronon, amelyeknek felülete különkülön 1,4 m², elválasztási határa 10 000 dalton. 100 liter 0,9%-os nátriumklorid oldattal végzett diafiltrálás során végül az oldatot 25 1 térfogatra koncentráljuk, és az alacsony molekulatömegű alkotórészeket tartalmazó szűrletet elöntjük.

liter 10% immunglobulin-tartalmú oldatot porlasztva szárítunk 145/65 ’C hőmérsékleten. 1270 g fehéres immunglobulin-port kapunk, amelynek ellenanyag- és antikomplementer-aktivitása megfelel a szárítás előtt preparátumból mért értékeknek.

3. példa

200 ml, az 1. példa szerint előállított immunglobulin-oldathoz a tartósítás előtt (pH = 4,8) 2,5% oktánsavat adunk és 23 ’C hőmérsékleten tartjuk 5 órán át, majd a kivált csapadékot szűréssel eltávolítjuk és az oldatot fiziológiás konyhasó-oldattal szemben dializáljuk és porlasztva szárítjuk. Az így kapott hatóanyag immunglobulin-tartalma több, mint 90%, antikomplementer-aktivitása pedig alacsonyabb, mint egy intravénásán adható emberi IgG-készítményé.

4. példa

200 ml 5% fehérjét tartalmazó oldatot állítunk elő az 1. példa szerint kapott (porlasztva szárított) immunglobulin porból. Az oldat fehérje-összetevőinek mennyisége (±10% pontossággal) a következő:

összfehérje 4,2 g/100 ml ebből IgG 3,0 g/100 ml

IgA 0,35 g/100 ml

IgM 0,96 g/100 ml pH 4,6 laktalbumin 1,0%

Az oldatot 2,5% oktánsavval inkubáljuk pH 4,8-en, ’C hőmérsékleten, 5 órán át, majd a csapadékot centrifugáljuk és a felülúszót diafiltráljuk. Az oldat antikomplementer-aktivitása megfelel egy azonos koncentrációjú (5%), intravénás adásra alkalmas, emberi IgG-készítményének.

A leírt eljárásokkal, vagy azokkal analóg módon elkészített immunglobulin-preparátumok ellenanyagaktivitása magasabb, mint a Pentaglobiné.

Baktérium-toxinok semlegesítése

A baktériumok hemolízist okozó toxinjainak semlegesítését különböző baktériumok toxintartalmú tápfolyadékában vizsgáljuk, a hemolízis gátlást kimutató szokásos valamelyik eljárással.

5. példa

Staphylococcus aureus Smith 3 baktérium-törzset egy éjszakán át tenyésztünk marhaszív-levesben, majd háromszor centrifugáljuk (10 000 g, 10 perc) és a felülúszót sterilre szűrjük. A 2. példa szerinti immunglobulin-készítményből 5%-os oldatot készítünk a toxinsemlegesítési hatás vizsgálatára. Ennek során 0,1 ml mosott humán eritrocitát és 10 μΐ Staphylococcus aureus toxint 900-990 μΐ 0,9%-os NaCl oldatban 37 ’C-on 30 percen át inkubálunk és eközben ismételten 10100 μΐ 5%-os immunglobulin oldatot adagolunk. Öszszehasonlító készítményként Pentaglobinból készült, 5%-os oldatot használunk.

Az eredményeket az 1. ábrán mutatjuk be.

6. példa

Az 5. példában leírt toxinsemlegesítési vizsgálatot egy Gram-negatív baktérium, a Pseudomonas aeruginosa toxintartalmú felülúszójával végezzük el. 5%-os immunglobulin-oldattal az 5., illetve 7. példában leírtak szerint, miután az oldatot 0,9%-os NaCl-dal 1:10 arányban hígítottuk, végezzük a vizsgálatot (0-100 μΐ oldat alkalmazása mellett).

7. példa

Az 5. példában leírt vizsgálatot a Staphylococcus aureus toxinjával és az 1. példa szerint előállított (porlasztva szárított) preparátum fiziológiás sóoldattal 1:10 arányban hígított oldatával végezzük el; kontrollként a Pentaglobin hasonló oldatát használjuk.

Az 5-7. példában leírt kísérletek eredményeit az 1-3. ábrákon mutatjuk be.

Az 1. ábra a Staphylococcus aureus Smith 3 hemolizáló toxinjainak semlegesítését mutatja be a marhaföcstejből a 2. példa szerint előállított immunglobulin3

HU 208 089 Β preparátummal és Pentgaglobinnal, mint összehasonlító készítménnyel (5. példa).

A 2. ábra a Pseudomonas aeruginosa toxinjának semlegesítését mutatja be a marha-föcstejből a 2. példa szerint előállított immunglobulin-preparátummal (6. példa).

A 3. ábra a Staphylococcus aureus Smith 3 toxinjának semlegesítését mutatja be az 1. példa szerint előállított immunglobulin-preparátummal (7. példa).

Mindhárom ábrából megállapítható, hogy a marhaföcstejből előállított immunglobulin-preparátum hatásosabban gátolta a toxinok okozta hemolízist, mint az összehasonlításra használt, emberi plazmából előállított Pentaglobin. Az eredményeket az 1. táblázatban foglaljuk össze.

1. táblázat

Példa	az 50%-os és 80%-os toxin-semlegcsítéshez szükséges immunglobulin (μΐ)
5. Pentaglobulin (összehasonlító)	50	93
föcstej preparátum (találmány szerinti)	10	50
6. föcstej preparátum (találmány szerinti)	18	35
7. Pentaglobin (összehasonlító)	42	80
föcstej preparátum (találmány szerinti)	10	40

Az 5. és 7. példa mérései szerint a Pentaglobinból mintegy háromszoros mennyiségre van szükség a toxin 50%-os semlegesítéséhez, míg 80%-os semlegesítéshez kétszeres mennyiséget kell használni. A 6. példa adataiból látható, hogy a találmány szerinti immunglobulinból már igen kis mennyiség (40 μΐ) is elég a Gram-negatív baktérium toxinjának csaknem 100%-os semlegesítéséhez.

A Pentaglobinnal az alkalmazott adagban (5%-os oldat, 100 μΐ) sem sikerült 100%-os toxin-semlegesítést elérni. Figyelembe véve, hogy a föcstejből előállított immunglobulin-preparátumok a Pentaglobinnal szemben nem 100, hanem csak 80-90%-os tisztaságúak, a fenti tényből arra következtethetünk, hogy a találmány szerinti antitoxinok terápiás indexe az antitoxinhatás területén legalább kétszerese az ismert Pentaglobinénak.

Mind a táblázatból, mind az ábrából levonható továbbá az a következtetés is, hogy az előállítás módja nem befolyásolja a találmány szerinti termékek aktivitását, így előállításukra akár a tejipar ismert eljárásait, akár különleges eljárásokat (például tangenciális szűrést) használhatunk.

A találmány szerinti termékek az állatgyógyászatban intravénásán, embereknek orálisan adhatók. A következő példák tanúsága szerint nem toxikusak és mind folyékony, mind szilárd alakban tárolhatók.

Osszeférhetőség — toxicitás

8. példa

Öt 17 g testtömegű egeret kezeltünk intraperitoneálisan a 6-8. példák szerinti immunglobulin-oldat 0,1 miével (0,29 g immunglobulin/tt.kg). Az állatokat 3 órán át megfigyeltük, majd további öt napon át ellenőriztük.

Eredmény: sem elhullás, sem azonnali reakció, sem késleltetett (3 órán belül fellépő) reakció nem volt megfigyelhető. Az állatok a későbbiekben sem mutattak eltérést.

9. példa

Öt 17 g-os testtömegű egeret gyomorszondán át, orálisan kezeltünk 0,5 ml 5%-os immunglobulin oldattal (1,47 g immunglobulin/tt.kg; pH = 4,6). Az állatokat 5 órán át megfigyeltük, majd további öt napon át ellenőriztük.

Eredmény: sem elhullás, sem azonnali reakció, sem késleltetett (5 órán belül fellépő) reakció nem volt megfigyelhető. Az állatok a későbbiekben sem mutattak eltérést.

10. példa

Három 20 g-os tesftömegű egeret gyomorszondán át, orálisan kezeltünk 1,0 ml 10%-os immunglobulin-oldattal (0,1 g immunglobulin/állat = 5,0 g/tt.kg; pH = 4,6).

Eredmény: a kezelés után 1, 3 és 24 órával az állatokon semmilyen tünet nem volt megfigyelhető és az öt napos megfigyelési idő után sem mutattak eltérést.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a föcstejből készült immunglobulin-preparátumok igen gazdaságosan állíthatók elő és ugyanakkor váratlanul magas antitoxin aktivitást mutatnak a baktérium-toxinokkal szemben; összeférhetetlenségük kiváló (nem toxikusak), magas tisztaságúak (90%) és mind folyadékként, mind szilárd alakban tartósítva tárolhatók.

11. példa

Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti készítmények alkalmasak a következményként fellépő, így a HIV-fertőzés (AIDS) vagy más immunhiányos állapotokban bekövetkező hasmenés kezelésére. A találmány szerinti készítmény adagolása rövid időn belül csökkenti a székelések számát, majd teljesen megszünteti a hasmenést. A 2. táblázatban három AIDS-beteg kezelésének (10 g készítmény/nap orálisan, 10 napon át) eredményét mutatjuk be.

2. táblázat

	hasmenéses széklet/nap	testtömeg
Beteg	keze- lés előtt	kezelés napja	kezelés
1	3	5	10	előtt	után
(1)	10	5	1	1	1	42,0	n.m.
(2)	6	1	0*	0*	0*	84,4	84,5
(3)	10	5	2	2	1	62,3	62,8

* normális széklet

HU 208 089 Β

A találmány szerinti készítményeket önmagukban vagy más hasmenés elleni szerekkel (antidiarrhoica, obstipantia) kombinálva, az egyébként szükséges gyógyszerek mellett is adhatjuk. Mivel már rövid idó'n belül is csökkenthetik a hasmenéses székelések számát, hatásosan hozzájárulnak a beteg általános állapotának javulásához.

72. példa

Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti készítmények az „utazók hasmenése” kórkép és a csecsemők toxikus hasmenése esetében is jó eredménnyel alkalmazhatók.

Laboratóriumi kísérletekben megállapítottuk, hogy a találmány szerinti készítmények többek között a 40 kd molekulatömegű verotoxin 1 (VT 1) semlegesítésére képes antitestet is tartalmazzák. A VT 1 (más néven Shiga-toxin 1) és a verotoxin 2 a patogén Escherichia coli törzsek exotoxinjai: ezek felelősek a csecsemők hasmenésének tüneteiért. Az utazók hasmenését viszont az enterotoxin-termelő E.coli törzsek okozzák; a 30 és 40 kd molekulatömegű, hőérzékeny enterotoxin-fehérjék ellenanyagai is megtalálhatók a készítményekben.

A fentiek szerint a patogén E. coli törzsek teljes toxin-készlete ellen van megfelelő ellenanyag a találmány szerinti készítményekben. A készítmények ezen tulajdonsága különösen előnyös, mert ezek a betegségek gyakran és éppen antibiotikummal végzett kezelések következményeként lépnek fel, vagy az antibiotikumok adagolásának lehetnek negatív mellékhatásai a toxikózisban szenvedő betegekben.

Az immunoblot-technikával végzett kísérletek eredményeit a 4a és 4b ábrán mutatjuk be.

13. példa

Gyomorhuruthoz (gastritis) társuló gyomor- és nyombélfekélyeket bizmutsókkal és antibiotikumokkal kezelnek. Az egyszerű és mellékhatás-mentes kezelés (bizmutsókkal) nem eléggé hatásos, míg az antibiotikum-kombinációk hatása biztonságos, de rutinszerű alkalmazásuk mellékhatásokkal jár: ezek a kórképek még mindig igényelnek egy mellékhatásoktól mentes, de hatásos terápiát. Mai ismereteink szerint mind a fenti kórképekben, mind más jellegű emésztési zavarokban (diszpepsziák) kóroki szerepe van a Campylobacter pylori-nak, amelynek fontosabb antigénjei egy 120 kd-os külső membránfehérje, egy 69 kd-os csillófehérje (flagellin) és egy 45 kd-os ureáz enzimfehérje.

Kísérleteink során meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti készítmények nagy mennyiségben tartalmazzák mindhárom antigén antitestjeit. A vizsgálatokat immunoblot-technikával végeztük; a készítményt 4 mg/ml fehérjetartalmú oldatként, hígítatlanul illetve 1:10 és 1:100 arányban hígítva használtuk. A kimutatás alkalikus foszfatázzal kapcsolt marha-IgGvel történt. Az 5. ábrán látható, hogy a készítmény kétszeres hígításban mindhárom antigénnel, százszoros hígításban pedig a flagellinnel és az ureázzal még jól kimutathatóan reagált. A fentiek mellett még számos, a

C. pylori-ból készült preparátummal reagáló antitest is volt a készítményben.

A fentiek alapján meglepetéssel állapíthatjuk meg, hogy a találmány szerinti készítmények a Campylobacter pylori által okozott fertőzések kezelésére is használhatók.

14. példa

A Yersinia-fertőzések nem vagy nem csak heveny bélhurut (enteritisz), hanem főleg szubakut vagy krónikus kórképek formájában zajlanak le, amelyek esetében a kórokozó kitenyésztése rendszerint eredménytelen marad és az immun-eredetű szöveti reakciók uralják a képet. A legfontosabb ilyen megbetegedések amelyekben az IgA-antitestek megemelkedése jelzi a fertőzést - a reaktív ízületi gyulladások, az eritema nodosum, az uveitis (a szemgolyó középső rétegeinek gyulladása) és a krónikus bélhurut.

A Yersinia-fajok mindegyike rendelkezik három, úgynevezett YOP-antigénnel (YOP2b = 47 kd, YOP3 = 37 kd, YOP5 = 26 kd). Az izolált antigének és a találmány szerinti készítmény reakcióját Western-blot technikával vizsgáltuk: a készítményt 4 mg/ml fehérjetartalmú oldatként és 1:10; illetve 1:100 arányban hígítva használtuk. A 6. és a 7. ábrán látható, hogy a készítmény mindhárom antigénnel reagált még százszoros hígításban is. Az előhívást alkalikus foszfatázzal kapcsolt anti-marha-IgG-vel (H- és L-láncra specifikus), 1:1500 és 1:3000 hígításban végeztük.

Mivel a vizsgált antigének az összes Yersinia-faj minden törzsében közösek, megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti készítmények kiválóan alkalmasak a Yersinia-fertőzések kezelésére.

75. példa

A találmány szerinti készítmények meglepetésünkre alkalmasak protozoonok, például Cryptosporidiumok, Isospora belli vagy ToxOplasma Gondii okozta megbetegedések kezelésére, amely megbetegedések közül többnek ma még nincs hatásos gyógyszere.

A Cryptosporidium-ok olyan súlyos hasmenést okozhatnak, aminek - főleg az immunhiányos betegekben - kezelésére nincs hatásos gyógyszerünk. Négy olyan, súlyos hasmenésben szenvedő beteget, akinek székletéből a Cryptosporidium kimutatható volt, kezeltünk 10 g készítménnyel naponta, 10 napon át (a készítményt ivólében oldottuk fel). A kezelés végén a betegekből nem lehetett Cryptosporidium-antigéneket kimutatni.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás immunglobulin hatóanyag előállítására szarvasmarhák ellés utáni 30, előnyösen 10 órán belül kifejt előtejéból (a colostrumból), az előtej desztillált vízzel történő hígításával, a hígított előtej pasztőrözésével, a tejzsír eltávolításával és a kazein kicsapásával és eltávolításával, azzal jellemezve, hogy az így kapott előtejsavót 145-180 °C bemeneti, és 65-70 °C kimene5

HU 208 089 Β ti hőmérséklet mellett porlasztva szárítjuk. (Elsőbbsége: 1988.04. 19.)
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eló'tejsavót a porlasztva szárítás előtt töményítjük. (Elsőbbsége: 1988. 04. 19.)
3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előtejsavót a porlasztva szárítás előtt oktánsavval kezeljük. (Elsőbbsége: 1988. 04. 19.)
4. Eljárás bakteriális, protozoa eredetű vagy toxinok okozta megbetegedések, gyomor- és bélbetegségek vagy immunhiányos állapotok kezelésére alkalmas gyógyászati készítmény előállítására, azzal jellemez5 ve, hogy az 1-3. igénypontok bármelyike szerint előállított hatóanyagot önmagában vagy a szokásos gyógyszerkikészítési segédanyagokkal összekeverve ismert módon formázzuk. (Elsőbbsége: 1988.11. 02.)