HU207186B - Switching circuit with a cascade-connected switch stage - Google Patents

Description

A találmány tárgya kapcsolóáramkör előnyösen kaszkád elrendezést tartalmazó kapcsolószakasszal, amelynek segítségével a nagyfrekvenciás jelek kapcsolására kialakított kapcsolóknál a kikapcsolási csillapítást növelni lehet.

A különböző kapcsolók által megvalósított csillapítás - amikor a kapcsolót kikapcsolt állapotba billentjük át - rendkívül fontos jellemző a különböző kapcsolóáramkörökben, különösen pedig ott, ahol a kapcsolandó jel jelentős nagyfrekvenciás összetevőkkel rendelkezik, illetőleg a kapcsoló nagy energiájú nagyfrekvenciás jelet kapcsol. Példa erre a televíziós berendezések - különféle magnetofonok, vevők, monitorok, jelgenerátorok stb. - esete, amikor a videobemeneteket kell átkapcsolni, ilyen esetekben ugyanis rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a nem kiválasztott videó bemenő jel maximálisan legyen csillapítva, azaz a jele minimális szintű legyen annak érdekében, hogy a kiválasztott videó bemenő jellel az interferenciát megakadályozzuk. Általánosságban elmondható, hogy kívánatos, ha a nem kiválasztott videojelet legalább 60 dB-Iel, előnyösen azonban ennél nagyobb értékkel is csillapítjuk. A videofrekvencián az ilyen mértékű csillapítás nem érhető el egykönnyen a hagyományos és általánosságban használt integrált kapcsoló áramkörökkel, ennek oka a parazita kapacitások jelenléte. Éppen ezért számos megoldást próbáltak kidolgozni, amelyekkel az integrált kapcsoló áramkörök ΚΙ-állapotba történő kapcsolásánál a csillapítást növelni próbálták. A továbbiakban két ilyen megoldást ismertetünk kissé részletesebben, mindkettő alkalmaz kaszkád áramköröket annak érdekében, hogy a kikapcsolási csillapítások öszszegződjenek.

Az első ilyen példa az US 4 521 810 sz. szabadalmi leírásban van ismertetve, melynek címe „Videó jelgenerátor kapcsoló”, és amelyet 1985. június 4-én bocsátottak közre. Ennél az elrendezésnél olyan kapcsoló áramkör van alkalmazva, ahol emitterkövető van integrált áramkörös kapcsolóelemmel kaszkádba kapcsolva, az integrált áramkör CMOS típusú, az emitterkövető tranzisztorának a bemenetére egy szintrögzítő tranzisztor van csatlakoztatva, amely úgy van vezérelve, hogy kikapcsolja az emitterkövetőt akkor, ha a CMOS kapcsoló nyitott állapotban van. Ily módon a kapcsolandó videojelet mind az emitterkövető, mind pedig a CMOS-kapcsoló csillapítja kikapcsoláskor.

Egy másik példa kaszkád kapcsolású elrendezésre az US 4 638 181 sz. szabadalmi leírásban van ismertetve, amelynek címe „Jelválasztó kapcsoló”, és amelyet 1987. január 20-án bocsátottak közre. Ennél az elrendezésnél a CMOS-kapcsolóval, amely szintén integrált áramkörös kapcsoló, egy kapcsolóüzemű dióda van sorosan kötve. Az elrendezés tartalmaz egy előfeszítő áramkört, amely bekapcsoló áramot továbbít a diódához a CMOS-kapcsolón keresztül akkor, ha a CMOSkapcsoló zárva van. Az elrendezéshez tartozik egy további előfeszítő áramkör is, amely a diódához záróirányú előfeszültséget továbbít akkor, ha a CMOS-kapcsoló nyitott állapotban van. A maximális csillapítás elérése érdekében ebben a szabadalmi leírásban említésre kerül, hogy előnyös, ha a dióda pin típusú dióda, mivel ezeknek a diódáknak a csatlakozásoknál a kapacitása rendkívül kicsi, így a dióda kikapcsolt állapotában minimális a parazita kapacitás.

Az előzőekben említett két példa kaszkád rendszerű videó kapcsolóknál rendkívül jó csillapítás megvalósítását teszi lehetővé, hátránya azonban ezeknek a megoldásoknak, hogy rendkívül bonyolultak, szükség van egy további beállító tranzisztorra, vagy egy záróirányú feszültséget előállító jelgenerátorra ahhoz, hogy a kapcsolót kikapcsolt állapotban tartsák.

A találmánynyal célul tűztük ki egy olyan kapcsolóelrendezés kidolgozását, amelynél ugyan alkalmazunk diódát, nincs szükség azonban a záróirányú feszültséget előállító feszültségforrásra ahhoz, hogy a kapcsoló kikapcsolt állapotát fenntartsuk.

A találmány tehát kapcsolóáramkör, amely tartalmaz egy diódát, amelynek első elektródája egyenáramú leválasztó kondenzátoron keresztül van a kapcsolandó bemenő jelet előállító jelforrásra csatlakoztatva, második elektródája kimenő áramkörön keresztül van a kapcsolt jelet előállító kimenetre csatlakoztatva, amely a találmány értelmében úgy van megvalósítva, hogy a diódához egy - bekapcsolt állapotában a diódát nyitóirányba előfeszítő és ezáltal a bemenő jelet a kimenő áramkörön keresztül a kimenetre engedő; kikapcsolt állapotában a dióda első elektródáját egyenáramú szempontból leválasztó és ezáltal a bemenő jel leválasztó kondenzátoron átjutó váltakozó áramú összetevőjét egyenirányító dióda lezárását eredményező előfeszítést vezérlő áramkör van csatlakoztatva.

Előnyös a találmány azon kiviteli alakja, ahol a kimenő áramkör nem-összegző keverőt tartalmaz, vagy ahol a kimenő áramkör erősítőt is tartalmaz.

A találmány szerinti kapcsolóberendezésnél előnyös, ha a kimenő áramkör kaszkád kapcsolású erősítőt és keverőt is tartalmaz.

Ugyancsak előnyös, ha a nem-összegző keverő bemeneté az erősítő kimenetére van csatlakoztatva, egy további bemenete olyan előfeszítő feszültséget előállító áramforrásra van csatlakoztatva, amelynek feszültsége kisebb, mint az erősítő tápfeszültsége, és az erősítő nyugalmi kimenő feszültsége a tápfeszültség és az előfeszítő feszültségforrás feszültsége közé van állítva.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon mutatjuk be részletesebben.

Az 1. ábrán látható a találmány egy példakénti kiviteli alakjának részletesebb kapcsolási rajza, a 2. ábrán a találmány egy olyan alkalmazási példája látható, ahol az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak ki van egészítve színes televíziókészüléknél alkalmazott egységekkel blokkvázlat szinten.

Visszatérve az 1. ábrára, a találmány szerinti kapcsoló elrendezés tartalmaz egy (10) bemenetet, amelyre a (Si) bemenő jelet vezetjük amelyet át akarunk kapcsolni, az elrendezéshez tartozik egy (12) kimenet, amelyen a már átkapcsolt kimenőjel jelenik meg. A

HU 207 186 Β (10) bemenet (20) leválasztó kondenzátoron keresztül van egy (14) diódára csatlakoztatva sorosan, ezen (14) diódának az egyik (16) elektródája a katód, másik (18) elektródája az anód, és ezen anód van két egymással összekapcsolt kimenő áramkörön keresztül a (12) kimenetre elvezetve. A kimeneti áramkör kaszkád kapcsolásban elrendezett (30) erősítőt és nem összegző (40) keverőt tartalmaz. A (30) erősítő tartalmaz egy NPN-típusú (Ql) tranzisztort, amelynek a bázisa van a (14) dióda második (18) elektródájához, azaz az anódjához csatlakoztatva, a (Ql) tranzisztor emittere (32) ellenálláson kérészül van a földre kapcsolva, kollektora pedig (34) ellenálláson keresztül van a (25) tápfeszültség bemenetre csatlakoztatva, A (Vs) tápfeszültség pozitív előjellel van a (25) tápfeszültség bemenetre kötve. A (40) keverő két NPN-típusú (Q2 és Q3) tranzisztort tartalmaz, amelyeknek kollektorai egymással összekapcsolva vannak a (25) tápfeszültség bemenetre kötve, emittereik pedig szintén egymással összekapcsolva sorosan vannak egy (42) áramgenerátoron keresztül a földre csatlakoztatva. Az összekapcsolt emitterek képezik a (12) kimenetet. Maga az (42) áramgenerátor lehet önmagában egy ellenállás is, de lehet egy megfelelően kialakított tranzisztoros áramgenerátor is. A (Q2) tranzisztor (44) bázisa a nem összegző (40) keverő egyik bemenetét képezi, és ez van a (Ql) tranzisztorból kialakított (30) erősítő kimenetére, azaz a (Ql) tranzisztor kollektorára csatlakoztatva. A (Q3) tranzisztor (46) bázisa (50) bemenetre van csatlakoztatva. Ennél a példakénti kiviteli alaknál egy (Vb) egyenfeszültség van mint előfeszítő feszültség a (Q3) tranzisztor (46) bázisára mint (50) bemenetre csatlakoztatva.

Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál a (14) dióda előfeszítő vezérlő áramköre két feladatra van kialakítva és két állapotot biztosít a (14) diódának, az első esetben a (14) dióda nyitó irányba van előfeszítve, és ekkor az (Si) bemenő jelet a (30) erősítőn és a nem összegző (40) keverőn keresztül és a (12) kimenetre továbbítja, a másik üzemmódban a (14) dióda első (16) elektródja (a katódja) egyenáramúlag le van választva, és így a (14) dióda az (Si) jelet - amely a (20) leválasztó kondenzátoron keresztül beérkezik - egyenirányítja, és lényegében egy záróirányú előfeszültséget hoz létre saját maga számára kikapcsolt állapotában. Ahogy ez majd a későbbiekben még részletesebben indoklásra kerül, a (30) erősítő és a nem összegző (40) keverő a bemenő jelre vonatkoztatva további csillapítást jelent éppen a (14) dióda ön-előfeszítő állapotában. Az előfeszítő áramkörben megtalálható egy (62) ellenállás, amely a (25) tápfeszültség bemenet és a (14) dióda második (18) elektródja (azaz anódja) közé van kötve, továbbá egy (64) ellenállás, amely egy (60) kapcsolóval van sorosan kapcsolva, és a (14) dióda első (16) elektródja (azaz katódja) és egy (66) referencia feszültségforrás - jelen esetben a földpotenciál közé van kötve.

Az 1. ábrán látható kapcsoló áramkör működését először arra az esetre mutatjuk be, amikor a vezérlő feladatot ellátó (60) kapcsoló zárva van. Ebben az esetben az egyenáram útvonala (25) tápfeszültség bemenet és a (66) referencia feszültségforrás - jelen esetben föld között - a (62) ellenállás, (14) dióda, (64) ellenállás és (60) kapcsoló. Az ebben a körben folyó áramnak két hatása van. Egyrészt a (14) diódát nyitó irányban előfeszíti, és így a (14) dióda az (Si) bemenő jel váltakozó áramú komponenseit a (30) erősítő (Ql) tranzisztorára vezeti. Másrészt a (62 és 64) ellenállások, valamint a (14) dióda egy olyan feszültségosztót is képez, amely hőmérséklet komplenzált egyenáramú előfeszítést ad a (Ql) tranzisztor bázisára és ez a (Ql) tranzisztort lineáris üzemmódra feszíti elő. A hőmérséklet kompenzálása abból adódik, hogy a (Ql) tranzisztor (Vbe) feszültsége (azaz a bázis-emitter feszültsége) hasonló módon változik, mint a (14) diódánál a P-N átmenetnél a feszültség. Ennek értelmében tehát a (14) dióda két feladatot is ellát, egyrészt az (Si) bemenőjel váltakozó áramú komponensének a csatolását végzi el, másrészt pedig a (30) erősítő (Ql) tranzisztoránál a (Vbe) bázis-emitter feszültség hőmérséklet kompenzálását is biztosítja.

A (30) erősítő az (Si) bemenő jelet, amely a (14) diódán keresztül van csatlakoztatva, váltakozó áramúlag felerősíti. A (30) erősítő erősítése adott, gyakorlatilag az erősítési tényező a (34) ellenállás és a (32) ellenállás értékének az arányával egyenlő. Ezek az ellenállások a (Ql) tranzisztor bázis feszültségének a függvényében meghatározzák a nyugalmi kollektorfeszültséget is, amely azután a következő fokozatra, a nem összegző (40) keverő (Q2) tranzisztorának a (44) bázisára van vezetve. A (Q3) tranzisztor (46) bázisára a (Vb) feszültséget az (50) bemeneten vezetjük be. A (30) erősítő egyenáramú előfeszítése megválasztható úgy, hogy kimenő feszültsége a (Vs) tápfeszültség háromnegyede legyen, míg a (Vb) feszültség mint elófeszítés a (Vs) feszültségnek körülbelül a fele lehet. A találmány lényegéhez hozzátartozik, hogy a (Vb) feszültség mint előfeszültség a nem összegző (40) keverőnél kevesebb legyen, mint a (30) erősítő (Vs) tápfeszültsége, és a (30) erősítő nyugalmi kimenőfeszültsége a (Vs) feszültség és a (Vb) feszültség közé essen. Például a (30) erősítő feszültsége legyen 12 volt, nyugalmi kimenőfeszültsége 9 volt, a (40) keverőnek pedig a (Vb) feszültsége mint előfeszítő feszültség pedig lehet 6 volt.

A (Ql) tranzisztor kimenetén, azaz a kollektoron a felerősített jel jelenik meg, és ez van azután a (40) keverő (Q2) tranzisztorára elvezetve. A (Q3) tranzisztor - amelynek az előfeszítése kisebb, mint a (Q2) tranzisztor előfeszítése, ahogy ezt már a korábbiakban is említettük - kikapcsol, és a (Q2) tranzisztor valamint a (42) áramgenerátor emitterkövetőként fog működni, és a felerősített kimenő jelet a (12) kimenetre továbbítja.

Röviden összefoglalva az előzőeket, a (60) kapcsoló zárt állapotában a (14) dióda nyitó irányú előfeszítést kap, és így a (14) dióda el tudja látni a kettős feladatát, nevezetesen az (Si) bemenőjelnek a váltakozó áramú komponensét a (30) erősítőre engedi, másrészt pedig hőmérséklet kompenzált egyenáramú előfeszítést biztosít a (30) erősítő számára. A (30) erő3

HU 207 186 B sítő a rácsatlakoztatott jelet felerősíti, létrehoz egy kimenőjelet olyan egyenáramú szinten, amely záróirányban feszíti elő a (Q3) tranzisztort, és a jel a (12) kimenetre jut el a (Q2) tranzisztoron keresztül, amely emitterkövetőként működik.

A következőkben az 1. ábrán bemutatott elrendezés működését arra az esetre mutatjuk be, amikor a (60) kapcsoló nyitott. Ebben az esetben nem folyik egyenáram a (14) dióda első (16) elektródjáról (a katódjáról) a kapcsoló áramkör egyik pontja felé sem. A (16) elektród, azaz a (14) dióda katódjának az egyenáramú leválasztása a korábban leírt áramköri elrendezés működésében igen lényeges változást eredményez. Elsőként ez az állapot lehetővé teszi, hogy a (14) dióda az (Si) bemenő jel váltakozó áramú komponensét egyenirányítsa, és az egyen irányított feszültséget a (20) leválasztó kondenzátoron tárolja. A (20) leválasztó kondenzátort tehát a (62) ellenálláson és a (14) diódán keresztül folyó áram tölti akkor, ha az (Si) bemenő jel alacsonyabb, mint a (14) dióda anódfeszültsége, kisütési út azonban nincsen, így az akkumulált töltés a (14) diódát záróirányban fogja előfeszíteni, és ily módon az (Sí) bemenő jelet nem engedi át. A (60) kapcsoló nyitott állapotának a másik hatása, hogy a (62 és 64) ellenállások a (30) erősítő (Ql) tranzisztorának lineáris üzemmódra nem adnak előfeszítést. Ehelyett a (62) ellenálláson folyó áram teljes egészében a (Ql) tranzisztor bázisára jut, és gyakorlatilag a (Ql) tranzisztort oly mértékben túlvezérli, hogy az nemlineáris üzemmódban fog üzemelni, ahol is ez a (Ql) tranzisztor telítésbe vagy közel telítésbe megy. Az, hogy teljes telítésbe menjen, nem bír különösebb jelentőséggel. Ami azonban a találmány szempontjából jelentős az az, hogy a (Ql) tranzisztor egyenáramú előfeszítése annyira változzon meg, hogy a kollektor feszültsége egy olyan szintre csökkenjen, amely elegendő a (40) keverő (Q2) tranzisztorának bázisán egy záróirányú előfeszítés létrehozására. Ehhez elegendő, ha a feszültség kisebb, mint a (Vb) feszültség az (50) bemeneten. Ennek megfelelően tehát ebben az üzemmódban - amikor tehát a (60) kapcsoló nyitott - az (Si) bemenő jelet a (14) dióda - amely az átkapcsoló feszültséget a bemenő jel egyeniránykásával hozza létre a (30) erősítő, valamint a (40) keverő egyaránt csillapítja.

Az 1. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak alkalmazására mutatunk be egy példát a 2. ábrán, amely

2. ábra egy olyan választó kapcsolót ismertet, amely színes televíziónál használható két bemenő jel átkapcsolására. Ezen az ábrán a példakénti feszültségértékeket is bemutatjuk.

A 2. ábrán látható egy színes televízió vevő, amely tartalmaz egy (IF) jelfeldolgozó és hangoló (200) egységet, amely önmagában ismert, és amelynek (210) bemenete a rádiófrekvenciásán modulált videojel vételére van kiképezve, kimenete pedig az adott alapsávi demodulált videó jelet hozza létre. Az egyéb alapsávi videó bemenő jelek a (212 és 214) bemeneteken vannak bevezetve. Az ábrán látható még egy (216) csatlakozó, amely az (SVHS) bemenet, és amely az alapsávi videó bemenő jelnek a vételére van kiképezve, amely leválasztott (SVHS-Y) és (SVHS-C) formátumú. A (220) kapcsoló egy négyállapotú kapcsoló, amely alkalmas arra, hogy vagy az (SÍ) bemenő jelet, vagy az (AUX-1) jelet, amely a (212) bemeneten van, vagy az (AUX-2) jelet, amely a (214) bemeneten van, vagy pedig a (SVHS-Y) jelet a (230) fésűs szűrő (222) bemenetére továbbítsa. A (200) egységnél a csatornaválasztás, illetőleg a (220) kapcsolónál a jelválasztás a (240) vezérlőegységgel van vezérelve. A (230) fésűs szűrő (Y és C) jelhez van kimenettel ellátva, és ezek a kimenetek vannak a videó feldolgozó és kijelző (250) egységre csatlakoztatva, amely szintén önmagában ismert egység, és a videó képjel feldolgozására és kijelzésére szolgál. Maga a (230) fésűs szűrő olyan típusú áramkör, amelynek emitterkövető kimenő fokozata van a (C) jelekre. Ezt a fokozatot a (230) fésűs szűrőben (Q3) tranzisztor és (42) áramgenerátor képezi, ahol a (Q3) tranzisztor (50) bemenetén 6 volt volt. Megjegyezzük, hogy ezek az elemek megegyeznek az 1. ábrán bemutatott (40) keverő elemeivel. A (230) fésűs szűrőben lévő emitterkövető jelenléte lehetővé teszi, hogy a (280) kapcsolóba ezen elemet külön ne kelljen beépíteni.

Az (SVHS) jelhez kiképzett (280) kapcsoló az 1. ábrán bemutatott áramkörnek felel meg némi módosítással. Először is a (10) bemenetre egy (282) ellenállás van csatlakoztatva úgy, hogy ennek a (282) ellenállásnak a másik vége földpotenciálra van kötve. A (10) bemenet rá van csatlakoztatva a (216) csatlakozóra is. A (282) ellenállás értéke 75 ohm. Az elektrosztatikus kisülés (ESD) elleni védelmet egy erre a célra beépített (284) ellenállás valósítja meg, amely a (20) leválasztó kondenzátorral van sorosan csatlakoztatva. A (284) ellenállás értéke itt 1 kohm, a (20) leválasztó kondenzátoré pedig 39 pF. Az 1. ábrán (64) ellenállásnak itt a 2. ábrán két ellenállás felel meg, két sorosan kapcsolt 2,7 kohm-os ellenállás, ahol a két ellenállás közös pontja egy 470 pF-s kondenzátoron keresztül van a földre kötve. Ez az elrendezés aluláteresztő szűrőként működik és két feladatot lát el, egyrészt a (60) kapcsolóról érkező zaj jelet nyomja el és megakadályozza, hogy a jelcsatornába továbbjusson, másrészt pedig megakadályozza, hogy a jelek a (60) kapcsolóba jussanak, és így más jelekkel interferenciába lépjenek, olyanokkal, amelyeket szintén a (60) kapcsoló kapcsol. Ennél a kiviteli alaknál még egy további változás az, hogy a (Q1) trazisztor bázisa és a (14) dióda anódja között egy 470 ohm-os ellenállás is el van sorosan helyezve, ennek a szerepe elsősorban abban van, hogy a (Ql) tranzisztornál lévő parazita kapacitásokat leválassza. A (60) kapcsolót a (240) vezérlőegység működteti.

A működés során a (60) vezérlőegység választja ki a (220) és (60) kapcsolókkal a kijelzendő jelet. Ha például az (SÍ) videojelet, (AUX-1) vagy (AUX-2) videojelet akarjuk kiválasztani, úgy a (240) vezérlő egység a (220) kapcsolóhoz küld megfelelő jelet, ezzel egyidejűleg pedig a (60) kapcsoló felé tiltó jelet küld. Ez megakadályozza, hogy a korábban már leírt úton az (SVHS) jel továbbjusson. Röviden tehát ebben az üzemmódban a (14) dióda saját magát feszíti elő kikapcsolt állapotban azáltal,

HU 207 186 Β hogy egyenirányítja az (SVHS) jelet amennyiben ez van, és a (30) erősítőt pedig telítésbe vagy közel telítésbe vezérli, a nem additív (40) keverő pedig a (230) fésűs szűrő kimenő jelét választja ki. Ha a (240) vezérlő egység a (216) csatlakozót választja jelforrásnak, a (220) kapcsoló az (SVHS-Y) jelet vezeti el a (250) jelfeldolgozó egységbe, míg az (SVHS-C) jelet a (14) diódán, (3) erősítőn és a (40) keverőn keresztül juttatja az (50) jelfeldolgozó egységbe.

Claims (6)

1. Kapcsolóáramkör, amely tartalmaz egy diódát (14), amelyek első elektródája (16) egyenáramú leválasztó kondenzátoron (20) keresztül van a kapcsolandó bemenő jelet (Si) előállító jelforrásra csatlakoztatva, második elektródája (18) kimenő áramkörön keresztül van a kapcsolt jelet előállító kimenetre (12) csatlakoztatva, azzal jellemezve, hogy a diódához (14) egy bekapcsolt állapotában a diódát (14) nyitóirányba előfeszítő és ezáltal a bemenő jelet (Si) a kimenő áramkörön keresztül a kimenetre (12) engedő; kikapcsolt állapotában a dióda (14) első eletródáját (16) egyenáramú szempontból leválasztó és ezáltal a bemenő jel leválasztó kondenzátoron (21) átjutó váltakozó áramú összetevőjét egyenirányító dióda (14) lezárását eredményező - előfeszítést vezérlő áramkör van csatlakoztatva.

2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóáramkör azzal jellemezve, hogy a kimenő áramkör nem-összegző keverőt (40) tartalmaz.

3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóáramkör azzal jellemezve, hogy a kimenő áramkör erősítőt (30) is tartalmaz.

4. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóáramkör azzal jellemezve, hogy a kimenő áramkör kaszkád kapcsolású erősítőt (30) és keverőt (40) tartalmaz.

5. A 4, igénypont szerinti kapcsolóáramkör azzal jellemezve, hogy a nem-összegző keverő (40) bemeneté (44) az erősítő (30) kimenetére van csatlakoztatva, egy további bemenete (46) olyan előfeszítő feszültséget (Vb) előállító áramforrásra van csatlakoztatva, amelynek feszültsége kisebb, mint az erősítő (30) tápfeszültsége (Vs), és az erősítő nyugalmi kimenő feszültsége a tápfeszültség (Vs) és az előfeszítő feszültségforrás feszültsége (Vb) közé van állítva.

6. Az 1., 3., vagy 4. igénypont szerinti kapcsolóáramkör azzal jellemezve, hogy a dióda (14) nyitóirányú üzemmódjában a kimenő áramkör erősítője (30) számára hőmérséklet kompenzált egyenáramú előfeszítést biztosító dióda (14).