HU207006B - Method and apparatus for cleaning freight containers and for treating and circulating the used fluids - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 8 oldal (ezen belül 1 lap ábra)

HU 207 006 B lévő, víznél könnyebb részecskéket és szerves illékony vegyületeket dekantálással és/vagy desztillálással különválasztják;

c) az így kapott folyadékot mésszel és aktivált széntermékkel kezelik;

d) a c) lépésben kapott iszapot szűrik;

e) a szűrőben visszamaradt szilárd részeket elégetik, és így eltávolítják a szerves szennyezőanyagokat és a szenet;

f) a d) lépésben kapott szűrleményt az e) lépés szerinti égetési műveletben képződött gáz alakú égéstermékekkel kezelik, és a szűrleményben lévő nátriumhidroxidot nátrium-karbonáttá alakítják át; és

g) az f) lépésben kapott folyadékot cirkuláltatják és esetlegesen kikészítő kemikáliákkal kombinálva tisztító folyadékként használják fel az a) lépésben.

A berendezés tartályt (1) tartalmaz, melyhez teherszállító konténer (2) kapcsolódik, amelyben mosóeszköz (3) található. A teherszállító konténerhez (2) szétválasztó tartály (4), ahhoz desztilláló oszlop (5) és közbenső tartály (11), ez utóbbihoz ülepítő tartály (6) és égető egység (7), az ülepítő tartályhoz (6) a desztilláló oszlop (5), ahhoz keverő tartály (8), szűrő (9), majd gázmosó berendezés (10), ez utóbbi és a keverő tartály (8), valamint a szűrő (9) az égető egységhez (7) van kapcsolva.

A találmány tárgya eljárás és berendezés konténerek tisztítására, valamint a használt folyadékok kezelésére és cirkuláltatására, melyet vasúti tartálykocsik és teherpótkocsik tisztítására, valamint a tisztítási műveletben felhasznált folyadékok kezelésére és cirkuláltatására 20 lehet használni.

A teherszállító konténerek tisztítására szódát és vizet tartalmazó folyadékot alkalmazunk.

A vasúton vagy közúton szállított teherszállító konténerek (tartálykocsik) rendszerint egy bizonyos termé- 25 két szállítanak csupán, ellentétben a száraz termékek szállítására szolgáló járművekkel, melyeket a szállítás után egy viszonylag egyszerű tisztítási eljárás után szinte bármilyen termékkel meg lehet tölteni. Amiért a tartályautóknak ugyanazon termékből egy újabb külde- 30 ményért üresen kell visszatérni, annak fő oka az, hogy azok tisztítása nagyon bonyolultnak bizonyult, továbbá, hogy a tisztítási eljárás legbonyolultabb része a tisztítás során keletkező szennyvíz megfelelő kezelése.

A vasúton továbbított tartálykocsik különböző élelmi- 35 szer-ipari zsírsavakat, fűtőolajokat, nehéz, közepesen nehéz és könnyű gázolajat, folyékony gázt, gázhalmazállapotú gázt, kemikáliákat, például nátrium-hidroxidot, niíritsavat, amóniát, kénsavat, sósavat, gyantatartalmú folyadékokat, például karbamid(melamin)fe- 40 nol gyantákat, a gumiipar, papíripar és a műanyagipar számára különböző latexeket, szerves vegyületeket, nagy mennyiségű, többé-kevésbé mérgező anyagokat, melyek rendszerint mind gyúlékonyak, azonnal használható vegyszereket, keverékeket, például szappano- 45 kát, nyomdafestékeket, oldószereket, a papíriparban keletkező szennylúgokat szállítanak, hogy csak néhány példát említsünk. Már ez is mutatja, hogy a teherszállító konténerekben igen különböző termékeket szállítanak, és ezek közül sokat fel kell melegíteni, és forró 50 állapotban kell kiüríteni, a termékek közül sok illékony, gyúlékony és robbanásveszélyes.

A teherszállító konténereket természetesen tisztító folyadékokkal, rendszerint felületaktív anyagokat tartalmazó lúgos folyadékokkal tisztítják. 55

A szerves vegyületek természetesen csak kismértékben oldódnak ezekben a tisztító folyadékokban; ezek mindig részben emulzió formájában vannak jelen, azaz emulgeálődnak, és ilyen módon a teherszállító konténerből kivezetett tisztító folyadék tartalmazhat 60 szerves vegyületeket, melyek mennyisége a néhány promiltől (ezreléktől) 10- 15%-ig terjedhet. Ezeknek a folyadékoknak egy megfelelő további kezeléséhez az szükséges, hogy az illékony szerves vegyületeket eltávolítsák a tisztító folyadékból. Ezt legkönnyebben vízgőz-desztillációval hajtják végre.

Nem minden szerves, oldatlan és emulgeált szenynyeződés csapódik ki a kicsapatási eljárásban létrejövő karbonátkristályok felületén. Ezért viszonylag nagy éghetetlen széntartalmú pernyét is adagolnak hozzá. Ismeretes a szakemberek előtt, hogy a pernyében lévő éghetetlen szén nagyon könnyen elnyeli a szerves részecskéket. Ebben a tekintetben ez hasonlít az ún. aktív szénhez. Ezért az ilyen fajtájú pernye alkalmazása bonyolultnak bizonyult, többek között a cement és a beton előállításában. Ismeretes ezenkívül, hogy a pernyét úgy lehet frakcionálni, hogy a pernyében lévő szenet a finom frakcionálásban dúsítják.

A találmánnyal kapcsolatban meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy hulladékanyagokat lehet használni teherszállító konténerek tisztítására, vagyis a konténerben lévő hulladékanyagok kezelésére. Az eljárás gazdaságos és műszakilag hatékony.

A szódát, melyet mészvegyületekkel ki lehet csapatni, szándékosan használjuk a tisztító folyadékokban, mint lúgos adalékot. Melléktermékként előálló meszet használnak természetesen ehhez a kicsapatási művelethez, ha az könnyen hozzáférhető, de ilyen célra kalcium-hidroxidot is lehet használni.

A találmány szerinti, teherszállító konténerek tisztítására, valamint a használt folyadékok kezelésére és cirkuláltatására szolgáló eljárásra tehát az alábbi lépések jellemzők:

a) tisztító folyadékként szódát tartalmazó vizes oldatot használunk;

b) a használt tisztító folyadékból az esétleg benne lévő, víznél könnyebb részecskéket és szerves illékony vegyületeket dekantálással és/vagy desztillálással különválasztjuk;

c) az így kapott folyadékot mésszel és aktivált széntermékkel kezeljük;

d) a c) lépésben kapott iszapot szűrjük;

e) a szűrőben visszamaradt szilárd részeket elégetjük, és így eltávolítjuk a szerves szennyezőanyagokat és a szenet;

HU 207 006 B

f) a d) lépésben kapott szurleményt az e) lépés szerinti égetési műveletben képződött gáz alakú égéstermékekkel kezeljük, és a szűrleményben lévő nátrium-hidroxidot nátrium-karbonáttá alakítjuk át; és

g) az f) lépésben kapott folyadékot cirkuláltatjuk és esetlegesen kikészítő kemikáliákkal kombinálva tisztító folyadékként használjuk fel az a) lépésben.

Előnyös, ha az e) lépésben égetéssel regenerált kalcium-oxidot összegyűjtjük, és azt recirkuláltatjuk a kicsapatási művelethez való felhasználás céljából.

Előnyös, ha a c) lépésben kapott iszapot homokkal szögük, a szilárd részeket tartalmazó homokot pedig az

e) lépésben kiégetjük.

Előnyös, ha a c) lépésben kapott iszapot egy nagynyomású szűrővel szűrjük, a szűréskor kapott szűrőpogácsát pedig az e) lépésben kiégetjük.

Előnyös, ha a szűrőben visszamaradt szilárd részeket egy fluidizált katalizátorágyas égető egységben égetjük.

Előnyös, ha aktivált széntermékként vagy szén elégetéséből származó pernyéből kiválasztott aktivált szenet alkalmazunk, vagy pedig olyan pernyét, mely magában legalább 3%, előnyösen legalább 15% éghetetlen szenet tartalmaz.

A találmány tárgya továbbá a teherszállító konténerek tisztítására használt folyadékok kezelésére és cirkuláltatására szolgáló berendezés, melyben új megoldás, hogy az alábbi egységeket tartalmazza:

- a teherszállító konténer tisztítására használt tisztító folyadékból a víznél könnyebb frakciók szétválasztására szolgáló első szétválasztó tartályt,

- a vízben esetleg emulgeált összetevők eltávolítására szolgáló desztilláló oszlopot,

- egy keverő tartályt, mely el van látva mész beadagolására szolgáló eszközzel, valamint aktivált széntermékkel,

- egy szűrőt a keverő tartályból kapott iszap szűréséhez,

- a szűrőből származó csapadékokban lévő szilárd anyag kezelésére szolgáló égető egységet,

- a szűrőből származó filtrátumot felhasználó égető egység gáz alakú égéstermékeinek tisztítására szolgáló gázmosó berendezést, valamint

- az első szétválasztó tartályt, a desztilláló oszlopot, a keverő tartályt és a szűrőt egymással sorban összekötő eszközöket, valamint az égető egységet és a gázmosó berendezést a szűrővel párhuzamosan összekötő eszközt.

Előnyös, ha a desztilláló oszlop felső végében egy, a víznél könnyebb anyagok desztillálással történő frakcióinak szétválasztására szolgáló második ülepítő tartályt tartalmaz.

Előnyös, ha a szétválasztó tartályból és az ülepítő tartályból kapott szerves frakcióknak fűtőanyagként az égető egységbe történő beadagolására szolgáló eszközt tartalmaz.

Előnyös, ha a szűrő egy nagynyomású szűrőt tartalmaz.

Előnyös, ha a szűrő egy homokszűrőt tartalmaz.

Előnyös, ha az égető egység egy fluidizált katalizátorágyas égetőegységet tartalmaz.

A találmánnyal jelentős előnyöket értünk el.

Tehát egy olyan összetett eljárást fejlesztettünk ki, mellyel az összes hulladékanyagot ismételten felhasználjuk, a hőenergiával rendelkező tisztító folyadékokat cirkuláltatjuk anélkül, hogy a szennyvíz mennyiségét vagy a légköri szennyeződést növelnénk. A találmányi eljárás szerint működő egységgel az illékony, nem illékony vagy emulgeált, vagy bármilyen, vízben szuszpendált szerves vegyületeket tartalmazó tisztító folyadékok kezelhetők. Ezenkívül a teherszállító konténerek tisztításánál sem a fent említett egység, sem a konténer nem jelent az eljárás egyik lépésében sem tűzveszélyt vagy robbanásveszélyt.

Az alábbiakban a találmány szerinti eljárást és berendezést a mellékelt 1. ábra alapján ismertetjük részletesebben, mely rajzon a találmány szerinti eljárás vázlatos folyamatábrája látható.

Az ábrán tisztító folyadékot tartalmazó (1) tartály látható, melyhez (2) teherszállító konténer kapcsolódik, amelyben (3) mosóeszköz található. A (2) teherszállító konténerhez (4) szétválasztó tartály, ahhoz (5) desztilláló oszlop és (11) közbenső tartály, ez utóbbihoz (6) ülepítő tartály és (7) égető egység, a (6) ülepítő tartályhoz az (5) desztilláló oszlop, ahhoz (8) keverő tartály, (9) szűrő, majd (10) gázmosó berendezés, ez utóbbi és a (8) keverő tartály, valamint a (9) szűrő a (7) égető egységhez van kapcsolva.

A találmány szerinti berendezés működése a következő;

A (2) teherszállító konténerhez tisztító folyadékként nátrium-karbonát olyan folyékony oldatát használjuk, mely tartalmaz felületaktív anyagokat is, például szulfonált alkil-aril-vegyületeket vagy lignoszulfonát-savakat vagy szulfonált zsírsavakat. A tisztító folyadékot az (1) tartályból a (3) mosóeszközhöz szivattyúzzuk, mely utóbbi a (2) teherszállító konténerben található. A (3) mosóeszközt el lehet helyezni rögzített formában, vagy pedig mozgathatóan a (2) teherszállító konténer belsejében, keréken vagy szállítószalagon. A (2) teherszállító konténert természetesen teljesen kézi úton is ki lehet mosni.

A tisztításhoz használt folyadékot, mely oldatlan szervetlen vegyületeket, emulzifikált szerves vegyületeket és szilárd csapadékot tartalmaz, egy csővezetéken keresztül ezután a (4) szétválasztó tartályba vezetjük, melyben a víznél könnyebb szerves fázist úgy szeparáljuk, hogy a folyadékot a (4) szétválasztó tartályban állni hagyjuk A vizes fázist viszont az (5) desztilláló oszlopba szivattyúzzuk, melyben a betáplált víz egy részét elgőzölögtetjük, a visszamaradó szerves részecskék nagy részét elgőzölögtetjük és desztilláljuk a vízgőzzel együtt. Ezeket a szerves részecskéket, melyek a fosztó lepárlási vagy sztrippelési eljárás fejtermékét képezik, továbbiszapoljuk a (6) ülepítő tartályban (iszapolóban), és a felső réteget, vagyis a szerves frakciót a (4) szétválasztó tartályból kapott szerves frakcióval együtt a (11) közbenső tartályban keverjük össze. Az összekevert frakciókat a (7) égető egységbe adagoljuk be, ahol azokat fűtőanyagként használjuk fel. Előnyösen a (7) égető egység tartalmaz egy fluidizált katalizátorágyas égető egységet.

HU 207 006 B

Az (5) desztilláló oszlop fenéktermékét, mely kevéssé illékony, azaz nagy molekulasúlyú szerves vegyületeket, gyantákat, kátrányokat, csapadékokat stb. tartalmaz, a további kezeléshez a (8) keverő tartályba vezetjük be, mely egy terelőlapáttal van ellátva, és ahol a fent említett részecskéket kicsapatjuk. A kicsapatási eljárás során a (8) keverő tartályba kalcium-hidroxidot és nagy széntartalmú pernyét vezetünk be. Az alkalmazott pernyében a nem éghető szén tartalmának legalább 3%-nak kell lennie, előnyösen legalább 15%-nak. A pernye helyett valamilyen más hasonló aktivált hulladék szén terméket, vagy más megoldásként a szokásos aktív szenet lehet használni.

A nátrium-karbonát reakcióba lép a kalcium-hidroxiddal és kalcium-karbonát jön létre, melyet kicsapatunk és a (8) keverő tartály fenekén leülepítünk, továbbá nátrium-hidroxid jön létre, mely a vizes fázisban marad.

A csapadékokat tartalmazó kevert iszapot a (8) keverő tartályból a (9) szűrőbe vezetjük. A (9) szűrő tartalmazhat például egy homokszűrőt vagy egy nagynyomású szűrőt. A homokszűrős berendezés előnyösen két szűrőegységből áll, melyek közül az egyiket regeneráljuk, míg a másik működik. A homokszűrő bármilyen, önmagában ismert típusú berendezés lehet. A találmány szerinti eljárás során a nagynyomású (9) szűrő ciklusideje nagyon rövid, tipikusan 10 és 20 perc között van. Ebben az esetben akár egyetlen szűrőegység is elegendő lehet. Nagynyomású (9) szűrőként előnyösen a Larox Oy Lappeenranta (Finnország) által gyártott berendezést lehet használni.

Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a (8) keverő tartályból származó, csapadékokat tartalmazó iszap igen jól szűrhető, ha nagynyomású (9) szűrőt alkalmazunk. Összehasonlító szűrési vizsgálatok azt mutatták, hogy ennél az iszapnál a nagynyomású (9) szűrők szűrőkapacitása legalább hússzor nagyobb, mint a (9) szűrő átlagos szűrési kapacitása, és tízszer nagyobb a korábban elért kapacitásnál, hogy ha pernyét és víztartalmú iszapot szűrünk. Még nem értjük teljesen annak az okát, hogy ez a jelenség hogyan következik be, de lehetséges, hogy a kis kalcium-karbonát kristályok meggátolják a pemyerészecskék összegyülemlését, és ily módon nagymértékben javítják a szűrő teljesítményét.

A találmány értelmében az eltömődött (9) szűrőt levegővel fúvatjuk, hogy a lehető legtöbb rátapadt maradék folyadékot eltávolítsuk onnan. A (9) homokszűrő homokját a (7) égető egységbe vezetjük be. A találmány egyik alkalmazási módja szerint, mely fluidizált katalizátorágyas égető egységet tartalmaz, a (9) szűrőből származó homokot a (7) égető egységben a fluidizált katalizátorágy anyagaként használjuk fel. Tehát a homokban lévő éghető szerves szennyeződéseket megfelelő módon elégetjük, a homokot regeneráljuk, és ugyancsak regeneráljuk a homokban lévő kalciumkarbonátot is. A regenerált kalcium-oxidot finom szerkezete miatt szét lehet választani a homoktól a fent említett eljárásban, és a találmány szerint vissza lehet vezetni a kicsapatÓ eljáráshoz.

Ha nagynyomású (9) szűrőt használunk, a homokot nem kell cirkuláltatni a fluidizált katalizátorágyas égető eljárás és a (9) szűrő között.

A szűrési eljárás filtrátumában lévő nátrium-hidroxidot visszaalakítjuk nátrium-karbonáttá, hogy a következő tisztítási műveletnél fel lehessen használni. A találmány szerint az átalakítás ideálisan és integrált módon történik úgy, hogy a folyadékot a (10) gázmosó berendezésben vagy elnyeletőben a fent említett égetési eljárás gáz alakú égéstermékeivel kezeljük, és ennek során ismét karbonálás történik. Ez szolgál tehát az említett eljárás gáz alakú égéstermékeinek teljes tisztítására is. Csupán a többletmennyiségű pernye marad meg, a pernye nem tartalmaz szenet, és így sokkal alkalmasabb például beton és cement előállításánál történő felhasználásra.

Nyilvánvaló, hogy a vízben teljes mértékben oldódó vegyületek, így például glikolok, cukrok, szappanok stb. nem könnyen csapathatok ki. Ez különösen érvényes ezek kis molekulatömegű frakcióira. Célszerű ilyen esetekben egy különálló (4) szétválasztó tartályt, valamint az említett anyagok számára egy kisméretű (5) desztilláló oszlopot kialakítani, és az említett (7) égető egységben elégetni a bepárlási maradékot.

A tisztító folyadék folyamatosan cirkulál az eljárás tisztítási-szűrési-lúgositási és a gáz alakú égéstermékeket elnyelető része között. A tisztító víz egy része visszamarad a nedves homokban, ahonnan azt az égetés során elpárologtatjuk, bizonyos mennyiségű vizet pedig a gáz alakú égéstermékek elnyeletése során távolítunk el. Tehát teljesen tiszta tisztított vizet lehet bevezetni a vízegyensúly fenntartásához, amire mindig szükség van. Ilyen vízbevezetés esetén egyáltalán nem keletkezik szennyvíz.

Kiszámítottuk, hogy a találmány szerinti eljárás a hő tekintetében önellátó, ha 200 kg, lényegében vízben oldhatatlan szerves olajos anyagot távolítunk el az egyes (2) teherszállító konténerekből a tisztítással.

A találmány oltalmi körén belül a fentiekben ismertetett kiviteli alaktól eltérő változatok is megvalósíthatók. Például az előnyösen alkalmazott fluidizált katalizátorágyas (7) égető egységen kívül más kemencét vagy égető berendezést is lehet alkalmazni a szűrés során kapott szilárd részek elégetésére, villamos energiával működő kemencéket, valamint különböző plazma-kazánokat és forgókemencéket. Az égetési eljárással kapcsolatban fontos rámutatni arra, hogy a szerves szennyeződéseknek és a szilárd anyagok széntartalmának az elégetése a lehető legteljesebb.

A találmány szerint a tisztító folyadékot tartalmazó (1) tartályt, a (4) szétválasztó tartályt és a (6) ülepítő tartályt, illetve az (5) desztilláló oszlopot, a (8) keverő tartályt és a (9) szűrőt mozgatható, önjáró egységbe lehet beépíteni, melyet a tisztítandó objektumhoz lehet vinni. A (9) szűrőből kapott szűrőlepényeket egy külön rögzített (7) égető egységben égetjük és bontjuk szét. Ez a kiviteli változat lehetővé teszi olyan (2) teherszállító konténerek tisztítását, melyeket nem lehet az eljáráshoz a helyszínre szállítani.

HU 207 006 B

1. példa

Egy olajos iszapot készítettünk a következő összetevőkből:

víz 150 liter „Nefteslam, NL” hulladékolaj 65 kg nehéz fűtőolaj 5,4 kg olajos kondenzátum NL 4 kg

Ezt a keveréket egy nagy sebességű turbinalapáttal egy hordóban összekevertük és 20 percen keresztül 56 °C-ra melegítettük. Ez után a periódus után 3,0 kg nátriumot kevertünk hozzá és a keverést további 5 percen keresztül folytattuk.

A fenti idő letelte után a túlzott mennyiségű olajat hagytuk különválni és a felszínre emelkedni. Ezután az olaj 95%-át vákuumszívással eltávolítottuk a felületről. A felületen ezután még mindig volt egy vékony, szinte teljesen összefüggő olajréteg. A hordóban maradó vizes fázis 84 mg olajat tartalmazott literenként. Az olajtartalom analízisét önmagában ismert kloroform kivonásos eljárással végeztük el, és a mintákat tisztítás után 2 órával vettük ki.

1,60 kg mennyiségű oltott meszet kevertünk össze az oldattal. A keverést a hozzáadás után még 10 percig folytattuk. Mintát vettünk és azt egy mérőhengerbe helyeztük, a kalcium-karbonátot hagytuk kicsapódni és leülepedni a mérőhengerben 5 percen keresztül. A leülepedett vizes fázisból vett mintát analizáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy a minta még mindig tartalmazott 7 mg olajat literenként; az olaj nagy része a csapadék felületén és a leülepedett karbonát felületén volt abszorbeálva. A hordóba 20,3 LÓI (loss of igniton) mennyiségű szenet tartalmazó pernyét (1,5 kg-ot) adagoltunk, melyben még mindig benne volt a karbonát-csapadékot tartalmazó keverék, melyet összekevertünk. A keverést további 3 percen keresztül folytattuk, majd a keveréket egy nagynyomású (9) szűrővel 10 percen keresztül szűrtük át

Egy teljesen tiszta szüredéket kaptunk, melynek semmi olajszaga nem volt. A szüredék pH-értéke 11,3 volt.

A szüredéket analizáltuk a maradék olaj tekintetében CCl₄-kivonásos eljárással. Azt tapasztaltuk, hogy az olajtartalom 1 mg/lítemél kisebb, vagyis az eljárás mérési pontosságának határán belül volt A mintavételezés során polietilén műanyag palackokat használtunk. A palackokból vett minták vizsgálatánál egy kimutatható extraktumot kaptunk, melynek olajtartalma 1 mg/litemél kisebb volt.

2. példa

Az 1. példa szerinti eljárásnak megfelelően olyan olajos keveréket készítettünk, melynek összetétele megegyezett az előbbivel, kivéve azt, hogy további összetevőként 250 g napraforgóolajat és 380 g melaszt (50% cukor) adagoltunk hozzá.

A keveréket az 1. példában leírtaknak megfelelően kezeltük, és a nagynyomású (9) szűrőből származó filtrátum analízise azt mutatta, hogy annak olajtartalma még mindig kevesebb volt, mint 1 mg/liter. Akeverékhez hozzáadott cukrok nem abszorbeálódtak, vagyis azok koncentrációja megfelelt a számított mennyiségnek.

3. példa

30%-os koncentrációjú hidrogén-peroxidot kevertünk hozzá a 2. példa szerint elkészített oldat maradék 115 literéhez abból a célból, hogy a cukrokat oxidáljuk. A hidrogén-peroxidot olyan mennyiségben adagoltuk, mely 10%-kal meghaladta az elméletileg számított ekvivalens mennyiséget A minták szűrését elvégeztük és meghatároztuk az olaj és cukortartalmakat Az analízisek azt mutatták, hogy a filtrátumban a cukrok teljes mennyisége fele volt az eredeti mennyiségnek, az olajtartalom pedig még mindig kevesebb volt 1 mg/litemél.

4. példa

Fluidizált katalizátorágyas égetés

Az 1. példa szerint kapott szűrőlepényt (20%-os nedvességgel) egy 1 MW teljesítményű fluidizált katalizátorágyas kemencében 960 °C-on elégettünk. A gáz alakú égéstermékekben lévő szilárd anyag mintái az eredeti pernye részecskéit tartalmazták, és finoman eloszlatott CaO részecskéket, mely utóbbiak átmérője kb. 1/4-e volt az előbbinek. Az égetés után a gáz alakú égéstermékekből összegyűjtött szilárd anyagmintákban nem lehetett szén- vagy olajnyomokat találni.

5. példa

Egy teherszállító konténer tisztítása

Egy vasúti kocsit, mellyel szójaolajat szállítottak, tisztítottunk olyan tisztító folyadékkal, mely 0,3 g/liter alkil-aril-szulfonátokat és 20 g/liter szódát (nátriumkarbonátot) tartalmazott. Kb. 3000 liter/óra folyadékot használtunk fel, kb. 90 °C-os hőmérsékleten. Kb. 50 kg szójaolajat kaptunk a vasúti kocsiból, mely a felületaktív anyagok jelenlétében emulgeálódott, valamint kb. 40 kg különböző nem azonosított csapadékot.

A használt tisztító folyadékot a (4) szétválasztó tartályba vezettük be, ahol az olajfázist szétválasztottuk a folyadéktól oly módon, hogy abban állni hagytuk. A vizes fázist közvetlenül a (8) keverő tartályba vezettük, ahol 40 g/liter finomszemcsés pernyét adagoltunk hozzá, mely kb. 14% éghetetlen szenet tartalmazott, valamint ekvivalens mennyiségű meszet (kb. 32 g/liter, ha azt kalcium-oxidként fejezzük ki). A csapadékot tartalmazó folyadékot és a kalcium-karbonátot a homok típusú (9) szűrőbe vezettük, ahol a szilárd részecskéket eltávolítottuk.

A kicsapatási eljárásban a tisztító folyadékban jelen lévő szennyeződéseket olyan hatékonyan abszorbeáltaitok a kalcium-karbonátba és a pernye részecskékbe, hogy a szűrés után a cirkulációban részt vevő víz csak kismértékben volt opálos. Ebből következik, hogy a keringő vizet ismételten fel lehetett használni hasonló vagy attól eltérő tisztítási eljáráshoz.

A szűrés után a homokot a benne lévő szennyeződésekkel együtt a fluidizált katalizátorágyas (7) égető egységbe vezettük, a homokból kiválasztott kalciumkarbonátot visszavezettük a kicsapató eljárásba, és a

HU 207 006 Β tisztító folyadékból származó nátrium-hidroxidot a (10) gázmosó berendezésbe vezettük, ahol azt nátriumhidroxiddá alakítottuk át.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás teherszállító konténerek tisztítására, valamint a használt folyadékok kezelésére és cirkuláltatására, azzal jellemezve, hogy az alábbi lépésekből áll:

   a) tisztító folyadékként szódát tartalmazó vizes oldatot használunk;

   b) a használt tisztító folyadékból az esetleg benne lévő, víznél könnyebb részecskéket és szerves illékony vegyületeket dekantálással és/vagy desztillálással különválasztjuk;

   c) az így kapott folyadékot mésszel és aktivált széntermékkel kezeljük;

   d) a c) lépésben kapott iszapot szűrjük;

   e) a szűrőben visszamaradt szilárd részeket elégetjük, és így eltávolítjuk a szerves szennyezőanyagokat és a szenet;

   f) a d) lépésben kapott szűrleményt az e) lépés szerinti égetési műveletben képződött gáz alakú égéstermékekkel kezeljük, és a szűrleményben lévő nátrium-hidroxidot nátrium-karbonáttá alakítjuk át; és

   g) az f) lépésben kapott folyadékot cirkuláltatjuk és esetlegesen kikészítő kemikáliákkal kombinálva tisztító folyadékként használjuk fel az a) lépésben.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az e) lépésben égetéssel regenerált kalcium-oxidot összegyűjtjük, és azt recirkuláltatjuk a kicsapatási művelethez való felhasználás céljából.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a c) lépésben kapott iszapot homokkal szűrjük, a szilárd részeket tartalmazó homokot pedig az e) lépésben kiégetjük.
4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a c) lépésben kapott iszapot egy nagynyomású szűrővel (9) szűrjük, a szűréskor kapott szűrő-pogácsát pedig az e) lépésben kiégetjük.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szűrőben (9) visszamaradt szilárd részeket egy fluidizált katalizátorágyas égető egységben (7) égetjük.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy aktivált széntermékként vagy szén elégetéséből származó pernyéből kiválasztott aktivált szenet alkalmazunk, vagy pedig olyan pernyét, mely magában legalább 3%, előnyösen legalább 15% éghetetlen szenet tartalmaz.
7. 7. Berendezés teherszállító konténerek tisztítására használt folyadékok kezelésére és cirkuláltatására, azzal jellemezve, hogy az alábbi egységeket tartalmazza:

   - a teherszállító konténer (2) tisztítására használt tisztító folyadékból a víznél könnyebb frakciók szétválasztására szolgáló első szétválasztó tartályt (4),

   - azzal összekötött és az esetleges vízemulzifikált összetevők eltávolítására szolgáló desztilláló oszlopot (5),

   - egy azzal összekötött keverő tartályt (8), mely el van látva mész beadagolására szolgáló eszközzel, valamint aktivált széntermékkel,

   - egy szűrőt (9) a keverő tartályból (8) kapott iszap szűréséhez,

   - a szűrőből (9) származó csapadékokban lévő szilárd anyag kezelésére szolgáló égető egységet (7),

   - a szűrőből (9) származó filtrátumot felhasználó égető egység (7) gáz alakú égéstermékeinek tisztítására szolgáló gázmosó berendezést (10), valamint

   - az első szétválasztó tartályt (4), a desztilláló oszlopot (5), a keverő tartályt (8) és a szűrőt (9) egymással sorban összekötő eszközöket, valamint az égető egységet (7) és a gázmosó berendezést (10) a szűrővel (9) párhuzamosan összekötő eszközt.
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a desztilláló oszlop (5) felső végénél a víznél könnyebb anyagok desztillálással történő frakcióinak szétválasztására szolgáló második ülepítő tartályt (6) tartalmaz.
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó tartályból (4) és az ülepítő tartályból (6) kapott szerves frakcióknak fűtőanyagként az égető egységbe (7) történő beadagolására szolgáló eszközt tartalmaz.
10. 10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szűrő (9) egy nagynyomású szűrőt tartalmaz.
11. 11. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szűrő (9) egy homokszűrőt tartalmaz.
12. 12. A 7-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az égető egység (7) egy fluidizált katalizátorágyas égető egységet tartalmaz.

    Hivatkozási számok jegyzéke