HU206588B

HU206588B - Insecticide, fungicide and acaricide compositions and process for applicing them

Info

Publication number: HU206588B
Application number: HU9189A
Authority: HU
Inventors: Robert James Joseph Pickford
Original assignee: Aquaspersions Ltd; Humber Growers Marketing Organ
Priority date: 1988-07-12
Filing date: 1991-01-11
Publication date: 1992-12-28
Also published as: AU3983589A; ES2046481T3; NZ229924A; DE68910212T2; HUT57544A; EP0352010B1; GB2239602B; EP0424454A1; DE68910212D1; WO1990000351A1; EP0352010A1; JPH03505876A; HU910089D0; AU633504B2; US5140017A; CA1324950C; US5391545A; GB2239602A; ATE96274T1; GB9027417D0

Description

A találmány tárgya inszekticid, fungicid és atkák ellen hatásos készítmények.

A találmány szerinti készítmények hatóanyagként 0,01-50 tömeg% dextrinizált keményítőt, dextrinizált aminopektint vagy hidroxi-propil-metil-cellulózt, továbbá legalább egy felületaktív anyagot tartalmaznak.

A nemkívánatos élő szervezetek ellen alkalmazható kémiai módszerek jól ismertek. Az élő szervezeteknek azonban megvan az a tulajdonsága, hogy változnak és így a velük szemben alkalmazott vegyi anyagok ellen egy idő után rezisztenciájuk megnő. Ezért állandóan új kártevőirtó szerek előállítására kell törekedni úgy, hogy legalább egy lépéssel a kártevők fejlődése előtt legyünk és mindig álljon rendelkezésre olyan kártevőirtó szer, amellyel szemben a megcélzott kártevők még nem váltak rezisztenssé.

A peszticidek kidolgozásánál egy másik figyelembe veendő szempont az, hogy a hatóanyag toxikus legyen ugyan arra a kártevőre nézve, amelyet ki szándékozunk irtani, de ne mutasson káros hatást az egyéb, hasznos élő szervezetekre. Ezért, mielőtt egy új peszticid szert forgalomba hoznánk, a szert szigorú vizsgálatnak kell alávetni, hogy meggyőződjünk arról, hogy a szer az ökológiai rendszerre és általában az egész környezetre nézve ártalmatlan.

A találmány célja, hogy fenti szempontok figyelembevételével olyan kártevőirtó szert hozzon létre, amely mentes a káros hatásoktól.

A találmány szerinti kártevőirtó szer segítségével nemkívánatos élő szervezeteket pusztíthatunk el, a kártevőirtó szert fölpermetezhetjük arra a területre, ahol a nemkívánatos élő szervezet tartózkodik. A találmány szerinti készítményben hatóanyagként szénhidrát van.

A „kártevő” kifejezés olyan nemkívánatos szervezetekre vonatkozik mint rovarok, atkák és gombák.

A találmány tárgyához tartoznak a kártevőirtó készítmények, továbbá ezek alkalmazása. A készítményben nedvesítőszer és/vagy konzerválószer és/vagy biocid anyag és/vagy közömbös kémiai pufferanyag található a hatóanyag mellett.

A találmány szerinti készítmény hatóanyagként célszerűen dextrinizátt keményítőt tartalmaz.

A készítményben célszerűen alkalmazhatunk hidroxi-propil-metil-cellulózt is.

A találmány szerinti készítményhez előnyösen dextrinizált keményítőt használunk, amit általában keményító-dextrinnek neveznek. E készítményt egyszerűen dextrinnek is nevezik. A „dextrin” megjelölés alatt olyan közbenső terméket értünk, amelyet a keményítőnek maltózzá vagy D-glukózzá való átalakítása során kapunk.

A keményítő dextrinizálásat különféle módon végezhetjük, így például enzimatikus reakció segítségével, ehhez amilázt használunk; alkalmazhatunk Bacillus Macerans-t is, ily módon olyan ciklusos dextrint kapunk, amely 6 vagy 7 D-glukóz egységet tartalmaz. A dextrinizálást végezhetjük vizes közegben savas hidrolízissel is; vagy pedig hőkezeléssel, ahol is adott esetben sav van jelen. Az ily módon kapott dextrineket némely esetben pirodextrinnek nevezik; a pirodextrineket különösen eredményesen alkalmazhatjuk a találmány szerinti készítmény hatóanyagaként.

A pirodextrineket oly módon állítják elő, hogy vízmentes keményítőt savval permeteznek be. Savként alkalmazható szervetlen sav, így sósav vagy salétromsav; a bepermetezett keményítőt ezután szárítják, amíg a keményítő víztartalma 1-5 tömeg%-ra nem csökken. A szárított keményítőt hidrolizálják és hőkezelésnek vetik alá. 95-120 °C hőmérsékleten végzett hőkezeléssel fehér színű pirodextrin állítható elő. A kapott termék kis százalékban tartalmaz elágazó láncú származékokat. Ha a végső hőkezelés hőmérséklete 150-180 °C, kanárisárga dextrin képződik, amelyben nagyobb arányban található elágazó láncú származék. Az elágazó láncú tennék aránya ez esetben mintegy 20 tömeg%; az így kapott termék kevésbé viszkózus, mint a fentiek szerint említett fehér színű dextrin. Abban az esetben, ha savkezelés nélkül járnak el, de hosszab reakcióidőt választanak, és a hőkezelés végső hőmérséklete 170-195 °C, akkor az úgynevezett dextrin alapú ragasztóanyagot kapják. A végső hőkezelési lépés után gyors lehűtést alkalmaznak, így akadályozzák meg, hogy a lebontás a kívánt mértéken túlmenjen. A művelethez alkalmazott savat kívánt esetben semlegesítik.

A találmány szerinti készítményhez hatóanyagként előnyösen alkalmazhatunk kanárisárga dextrint.

Abban az esetben, ha a találmány szerinti megoldáshoz keményítőszármazékot alkalmazunk, bármilyen eredetű keményítőszármazék felhasználható. így alkalmazhatunk gumókból, mint például burgonyából vagy gabonaneműekből, így kukoricából vagy rizsből előállított keményítőt. Igen kedvező hatást lehet elérni olyan készítményekkel, amelyekbe hatóanyagként burgonya keményítőből előállított pirodextrin szerepel.

A hatóanyagként alkalmazott anyagok lehetnek szintetikusak vagy természetes eredetűek, a természetes eredetű hatóanyagokat előnyösen alkalmazhatjuk olcsó áruk miatt.

A találmány szerinti készítményt olyan területen alkalmazhatjuk, amely a kártevővel már fertőzve van, vagy fennáll a fertőzés veszélye, ekkor a területet profilaktikus kezelésnek vetjük alá. A hatóanyag dózisa célszerűen előnyösen 50-150 kg/ha. A találmány szerinti készítményhez vivőanyagként olyan anyagokat alkalmazunk, amelyek elősegítik a készítmény előállítását, a kezelendő területre való felhordását. A kezelés során a készítményt felpermetezhetjük a növényekre, magokra, a talajra, a kezeléssel elősegíthetjük a tárolást, szállítást. A készítménybe hígítóanyagként alkalmazhatunk szilárd vagy folyékony anyagot, olyan folyadékot, amely normál körülmények között gáz halmazállapotú, de nyomás alatt cseppfolyósítható, továbbá a biocid készítményekhez általában alkalmazott segédanyagokat.

A mezőgazdaságban felhasznált készítményeket gyakran formálás után koncentrált alakban szállítjuk, majd utólag használat előtt hígítjuk. Kis mennyiségű segédanyagként alkalmazhatunk felületaktív anyagot, amely elősegíti a hígítási műveletet. így a készítményekhez segédanyagként általában egy felületaktív anyagot használunk. Ha a készítmény kéféle segédanyagot tartalmaz, ezek közül az egyik legalább felületaktív anyag.

HU 206588 Β

A találmány szerinti készítményt nedvesítő porként, porkészítményként, granulátumként, oldatként, emulgeálható koncentrátumként, emulzióként, szuszpenzió koncentrátumként vagy aeroszolként állíthatjuk elő.

Előnyös, ha oldatot állítunk elő; célszerűen valamely felületaktív anyagot alkalmazva segítjük elő a nedvesítést, különösen ha az előállított készítmény kolloidális oldatot képez. Célszerűen vizes oldatokat állítunk elő.

Felületaktív anyagként alkalmazhatunk emulgeálószert, diszpergálószert vagy nedvesítőszert; ezek nemionos vagy ionos anyagok lehetnek. A felületaktív anyagok közöl megemlítjük a poliakrilsav és ligninszulfonsav nátrium- vagy kalciumsóit, a legalább 12 szénatomos zsírsav vagy alifás aminok vagy amidok etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal kondenzált származékait; glicerin-, szorbitán-, szacharózvagy pentaeritrolzsírsav-észtereket, valamint ezeknek etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal készített kondenzációs termékeit; alkalmazhatók a zsíralkoholok vagy alkil-fenolok, például p-oktil-fenil vagy p-oktilkrezol etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal készített kondenzációs termékei; a szulfátok vagy szulfonátok és ezek kondenzációs termékei; a legalább 10 szénatomos kénsavas vagy szulfonsavas észterek alkáli- vagy alkáliföldfémsói, így például nátrium-lauril-szulfát, nátrium-szek-alkilszulfát, a szulfonált ricinusolaj nátriumsója, a nátrium-alkil-aril-szulfonátök, például dodecil-benzol-szulfonát; az etilén-oxid polimerek, továbbá az etilén-oxid és propilén-oxid kopolimerek, a legalább 10 szénatomos zsírsavak alkálifémsói.

A nedvesítőszerek közül említjük meg a legalább 10 szénatomot tartalmazó zsírsavak alkálifémsóit, így például a nátrium-laurátot, továbbá az alkil-fenoloknak etilén-oxiddal és/vagy porpilén-oxiddal készített kondenzációs termékeit, ezek közül említjük meg a nonilfenil-etilén-oxid kondenzátumot

A találmány szerinti hatóanyagnak valamely nedvesítőszerrel való keverése különösen kedvező hatású készítményt eredményez,

A találmány szerinti folyékony készítmények általában 0,05-5 tömeg%, célszerűen 0,1-3 tömeg% nedvesítőszert tartalmaznak,

A találmány szerinti készítmények előnyösen konzerválószert is tartalmaznak, ily módon a hatóanyag bomlását vagy romlását meg lehet akadályozni. A konzerválószer mennyisége általában 0,01-1 tömeg%, célszerűen 0,01-0,5 tömeg% között van a folyékony készítmény mennyiségére számítva.

Az előnyös hatású folyékony készítmény hatóanyag-tartalma általában 0,01-50 tömeg%, nedvesítőszer-tartalma 0,0-5 tömeg%, konzerválószer tartalma 0,01-1 tömeg%.

Különösen előnyös az a folyékony készítmény, amelyben a hatóanyag-tartalom 0,1-10 tömeg%, a nedvesítőszer 0,1-3 tömeg% és a konzerválószer 0,1-1 tömeg%.

A találmány szerinti készítmény előnyösen legalább 0,01 tömeg% hatóanyagot, célszerűen 0,1-50 tömeg%ot tartalmaz. Célszerű, ha a készítmény hatóanyag-tartalma 0,1 és 10 tömeg% között van.

Még előnyösebben a találmány szerinti készítmény hatóanyag-tartalma 0,1-5 tömeg%. A találmány szerinti készítmény kedvező esete, amikor a hatóanyag-tartalom 0,1-3 tömeg%, még kedvezőbb, ha a hatóanyag 0,1-2 tömeg%.

A találmány szerinti készítmény hatóanyag-tartalma x - y% tartományban van, ahol

- x értéke 0,1 és 49,9 között van, ahol x értéke 0,1 értékekkel növekszik,

- y értéke 0,2 és 50 között van, ahol y értéke 0,1 értékekkel növekszik,

- és x értéke mindig kisebb y-nál.

A találmány szerinti készítmény adott esetben tartalmazhat valamilyen sót annak érdekében, hogy a készítmény ozmotikus nyomás megfelelő, és az élő szervezet és a környezete közötti ozmotikus nyomás vagy diffúziós gradiens kedvező legyen.

Az élő szervezetnél igen gyakran fontos a felpermetezett oldat pH-ja. Ezért kívánatos, hogy a készítmény puffért is tartalmazzon; így a készítmény konstans pHja biztosítható.

A találmány szerinti készítményeket eredményesen alkalmazhatjuk rovarok ellen. A készítményt felhasználhatjuk a rovarok petéi ellen is. A készítményt eredményesen alkalmazhatjuk a rovarok különböző fejlődési fázisában, így a lárva állapotban, a báb állapotban, de a kifejelett rovarok ellen is. Kezelhetjük az aphis rovarokat (levéltetű), így például a zöld levéltetűt, a fehér levéltetűt, ezek közül említjük meg az üvegházi levéltetűt (Trialeurodes vaporariorum), továbbá a dohány növényen megtelepülő tetűt (Bemisia tabacci) vagy a tripszt.

A készítmény hatásmódját nem ismerjük pontosan, de úgy véljük, hogy a készítmény segítségével elpusztíthatok a rovarok lárvái, petéi, bábjai vagy a kifejlett rovarok; a találmány szerinti készítmények a rovarokra egy bizonyos mechanikai hatást fejtenek ki, fizikailag meggátolják, hogy a rovarok kifejlődjenek és/vagy tartózkodási helyükről elmozduljanak, ezenkívül és/vagy a rovarok légzőszervére fejtenek ki hatást, ily módon a rovarok fulladását idézve elő; és/vagy a rovarok dehidratálását idézik elő. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a találmány szerinti készítmény hatása eltér az ismert, egyszerű csalétek hatástól, így például a légypapír által kifejtett hatástól.

Hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy a találmány szerinti készítményeket nem alkalmazzuk konvencionális szintetikus kémiai rovarirtó szerekkel együtt, ily módon csalétket képezve, mint ahogy azt a WO 85/04074 számú nemzetközi bejelentésben javasolják, miszerint csalétekként keményítőt használnak. A találmány szerinti készítmény eltér az ismert kémiai rovarirtó szereket tartalmazó készítményektől is, ahol a rovarirtó szer élettartamának megnövelésére bevonóanyagként keményítőt alkalmaznak. A találmány szerinti készítményeknél a keményítő nem a vivőanyag vagy segédanyag szerepét tölti be; hatóanyagként szénhidrátot használunk, amely rovarirtó hatást fejt ki.

A találmány szerinti készítményt alkalmazhatjuk atkák (acarina), így például vöröspók vagy lóhere atka

HU 206 588 Β ellen, a rovarok kifejlett és fejlődőben lévő alakjainál. Ez esetben sem ismert a készítmény hatásmódja, de feltételezzük, hogy a fentiekben a rovaroknál leírt mechanizmus szerint megy végbe az atka pusztító hatás.

A találmány szerinti készítményeket alkalmazhajuk gombák elpusztítására is, így például rozsda vagy üszög, előnyösen lisztharmat ellen; ezek közül említjük meg a gabonaféléknél fellépő lisztharmatot; a készítmény hatásmódja ez esetben sem ismert pontosan, feltételezzük, hogy mechanikus úton hat, így akadályozza meg a spórák felrepedését és szétszóródását, illetőleg egy elzáró réteget hoz lére a spórákon, ami megakadályozza, hogy a spórák a levelekre kerüljenek, ahol a spórák megfelelő tápanyaghoz jutnának, továbbá, a bevonáshoz alkalmazott réteg megakadályozza a spórákat abban, hogy felismerjék a levélben a tápanyagot biztosító gazdát,

A találmány szerinti készítményt előnyösen ragadós oldat formájában állítjuk elő, az elkészített oldatot közvetlenül felhasználhatjuk, vagy az oldatot kezelés/betöményítés után alkalmazzuk. Hangsúlyozzuk itt ismételten, hogy a készítmény hatásmódja összetett és nincs arról szó, hogy a készítmény in situ egy egyszerű rovarcsapdát képezne.

A hatás módja nem biokémiai, sokkal inkább egy fizikai, ennek következtében kicsi annak a valószínűsége, hogy a kezelt rovaroknál a készítménnyel szemben rezisztencia alakuljon ki. Az ismert peszticid készítmények által előidézett kémiai hatás idézi elő a rovarok szelektív rezisztenciáját; ezért a fizikai környezetben fellépő változás nyomán nem valószínű, hogy a rovarok rezisztenssé váljanak. A rovarokban lévő enzimatikus mechanizmus, amely lehetővé teszi azt, hogy a rovaroknál rezisztencia alakuljon ki, nem alkalmas arra, hogy a környezetben fellépő változásokat észlelje a keményítődextrin megjelenése után, és arra reagáljon.

Környezetvédelmi szempontból nyilvánvalóan előnyös olyan rovarirtó szert alkalmazni, amelyben a természetben előforduló anyagok szerepelnek hatóanyagként.

Rá kívánunk mutatni arra, hogy a keményítő és a hatóanyagként alkalmazott egyéb anyagok általában nem toxikus vegyületek; előnyös nem-toxikus készítményeket felhasználni, ezeket a készítményeket felpermetezhetjük az evésre szánt termékekre, így például paradicsomra a moly pille elpusztítása céljából, vagy alkalmazhatjuk ezeket olyan esetekben, ahol egy toxikus peszticid alkalmazása nem kívánatos és/vagy káros hatást fejtene ki a kezelt termékre.

A találmány szerinti készítményekhez hatóanyagként olyan anyagokat alkalmazunk, amelyek az élelmiszeriparban ismertek és használtak, ezért nem áll fenn toxikológiai rizikó olyan élelmiszer-ipari termékek fogyasztásánál, amelyeket a találmány szerinti készítménnyel permeteztünk be. Ezenkívül a találmány szerinti készítmények után nem marad vissza toxikus maradvány, így a környezetre nézve káros hatás nem lép fel a használat után, használata lényegesen előnyösebb az ismert biológiai rovarirtó szereknél.

.

A találmány szerinti készítményeket felhasználhatjuk növények kezelésére, továbbá a növényt körülvevő terület, valamint a talaj kezelésére. Bepermetezhetjük az üveház talaját, ha olyan kártevőket kívánunk elpusztítani, mint például a tripszet, amely inkább a földre rakja le bábjait, és nem a növények leveleire. A találmány szerinti készítményt alkalmazhatjuk a mezőgazdaságban, kertészetben, üvegházakban. Különösen eredményesen használhatjuk a készítményeket üvegházakban, ahol a hagyományos szintetikus kémiai hatóanyagot tartalmazó peszticidek hatása különösen káros lehet.

A találmány szerinti készítményhez komponensként adhatunk levél tápanyagot, az ilyen készítmény alkalmazása kertészetben, különösen üvegházban igen eredményes.

A találmány szerinti készítmény előnyösen egy hatóanyagot tartalmaz, célszerű, ha a készítményben egy fő hatóanyag van jelen, különösen lényeges, hogy a készítmény ne tartalmazzon hagyományos szintetikus kémiai rovarirtó szert.

A találmány szerinti megoldást az alábbi példák szemléltetik.

/. példa

Biocid készítmény előállítása

A találmány szerinti biocid készítményt a következő összetétel szerint állíthatjuk elő:

- 1,5 tömeg% AVEDEX 58 MD 14C (védjegyzett név); a készítmény kanárisárga dextrint tartalmaz, amelyet burgonya keményítőből állítanak elő savas pirolízissel (keményítő-pirodextrin)

- 0,2 tömeg% PBI SPREADER (védjegyzett név) nedvesítőszer (nonil-fenol-etilén-oxid kondenzátum);

-0,015 tömeg% nátrium-benzoát (konzerválószer)

- víz ad 100 tömeg%.

2. példa

Hatásvizsgálat atkák esetében (Tetranychus urticae)

Cucimus sativus c.v. Cillia növény palántákat termesztünk literes méretű edényekben üvegházban 2126 °C hőmérsékleten. Az első valódi levél megjelenésének stádiumáig. Ekkor a levelekre tíz Tetranychus urticae atkát helyezünk. Ezután a palántákat bepermetezzük háztartási permetezőkészülék segítségével az 1. példa szerint készült készítménnyel. A permetezést addig folytatjuk, amíg a levelekről az oldat le nem folyik.

Elkülönített vizsgálati sorozatban fertőzött palántákat 0,2 tömeg% nedvesítőszerrel permetezünk be. Harmadik kísérlet sorozatban a permetezéshez ismert, fenbutatin-oxid tartalmú akaricid szert használunk vizes készítmény formájában (0,5 g TORQUE/liter) (védjegyzett név). A használati utasítás szerint ez utóbbi esetben nem adunk sem nedvesítőszert, sem konzerválószert a permedéhez.

párhuzamos vizsgálatot végzünk; a vizsgálati edényeket véletlenszerű csoportosításban helyezzük el. A permetezést követő 18. napon meghatározzuk az élő atkák számát.

HU 206588 Β

Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze. Ebből kitűnik, hogy keményítő-dextrin oldattal kedvezőbb eredményeket lehetett elérni, mint a kereskedelemben kapható akaricid szer alkalmazásával. Feltételezésünk szerint az atkák pusztulását fizikai okok idézték elő: fulladás, dehidratáció, csapdába esés, vagy ezek kombinációja.

1, táblázat

	Nedvesítőszer oldatával kezelve	Keményítődextrin oldattal kezelve	Fenbutaxinoxid oldattal kezelve
Átlagérték	174,8	19,1	38,0
Standard hiba	19,5	3,3	12,0

3. példa

Hatásvizsgálat uborka lisztharmat (Sphaeiotheca fuliginea) esetében

A 2. példában leírtak szerint Cucumus sativus c.v. Cillia palántákat nevelünk, majd uborka lisztharmattal (Sphaeiotheca fuliginea) fertőzzük a palánta leveleket. Ezt követően 60 perc után a palántákat keményítő-dextrin oldattal (I. példa szerint), nedvesítőszerrel (2. példában leírtak szerint), illetőleg 0,025 tömeg% RUBIGAN oldattal (védjegyzett név) permetezzük be. Ez utóbbi oldat kereskedelemben kapható fungicid, amelyben fenamirol van. A használati utasítást követve a kereskedelmi készítményhez nem alkalmaztunk sem nedvesítőszert, sem konzerválószert. A permetezés után 10 nappal értékeljük az üszögös foltok számát. 20 párhuzamos vizsgálatot végzünk, és a növényeket tartalmazó edényeket találomra csoportosítjuk.

Az eredményeket a 2. táblázat foglalja össze. Ebből kitűnik, hogy a keményítő-dextrin alkalmazása 57%-os eredményt hozott, az üszkös foltok száma 57%-kal csökkent, és csökkent a spóra képződés.

2. táblázat

	Nedvesítőszer oldatával kezelve ;	Keményítő-dextrin oldattal kezelve
Átlagérték	164,1	69,6
Standard hiba	4,0	3.3

A kereskedelmi fenamirol készítmény 100%-os eredményt biztosított.

Ez esetben is feltételezzük, hogy a keményítő-dextrin oldat által biztosított eredmény fizikai hatásnak tulajdonítható.

4. példa

Hatásvizsgálat Frankliniella occidentalis esetében

Cucumis sativus c.v. Corona palántákra nagyszámú tripsz populációt helyezünk az 1. napon. A növényeket az 1. példa szerinti készítménnyel permetezzük be a 2. és 14. napon. A permetezést addig végezzük, amíg a levelekről az oldat le nem folyik. A tripsz populáció számlálását az 1., 3., 6., 9., 15. és 22. napon végezzük, az értékeléshez minden esetben 70 levelet veszünk. A tripsz populáció szintje az alábbi volt:

1. napon-74

3. napon-11

6. napon - 35

9. napon -19

15.napon- 6

22. napon -18

5. példa

Hatásvizsgálat Trialeurodes vaporariorum esetében

a) Lárvákon végzett vizsgálat

Dohány növény leveleket intenzíven fertőzünk Trialeurodes vaporariorum lárvákkal. A dohány leveleket négyszögletes darabokra vágjuk, minden egyes darabot megközelítőleg 1000 lárvával fertőzünk. A kezeléshez az alábbi készítményt permetezzük fel bőségesen a levelekre, amíg az a levelekről le nem folyik. Készítmény Eredmény

1.	0,2 tömeg% PBI SPREADER	0% pusztulás
2.	2,5 tömeg% AVEDEX	8,3% pusztulás
3.	2,5 tömeg% AVEDEX + 0,2 tömeg% PBI SPREADER	29,9% pusztulás
4.	5 tömeg% AVEDEX'	26,9% pusztulás
5.	5 tömeg% AVEDEX + 0,2 tömeg% PBI SPREADER	18,5% pusztulás

b) Vizsgálat peték esetében

A kísérletekhez dohány leveleket fertőzünk Trialeurodes vaporariorum petéivel. A dohány leveleket négyszögletes darabokra vágjuk, minden egyes darabot mintegy 600 petével fertőzünk. Az 1-5 számú készítménnyel bepermetezzük a levéldarabokat, míg azokról az oldatok le nem folynak. A következő eredményeket kapjuk:

Készítmény Eredmény

1. 0% pusztulás

2. . 85,8% pusztulás

3. 94,7% pusztulás

4. 95,5% pusztulás

5. 98,4% pusztulás

6. példa

Hatásvizsgálat Aphids gossypii esetében

A vizsgálatokhoz 0,5 tömeg% AVEDEX és 0,1 tömeg% PBI SPREADER-t tartalmazó készítményt használunk. A készítménnyel az Aphids gossypii-vel fertőzött uborka leveleket alaposan bepermetezzük. A következő nap vizuális ellenőrzést végzünk, ebből kitűnik, hogy a kártevők 100%-ban elpusztultak.

7. példa

Hatásvizsgálat Encarsia paraziták által pusztított

Trialeurodes vaporarium esetében

A feltételezés szerint a növények sárgulását több

HU 206 588 Β esetben a jelen lévő pseudo sárgarépa vírus okozza, ezt a vírust Trialeurodes vaporarium terjeszti.

A probléma megoldására biológiai megoldást használunk, aminek révén a vírus terjesztőit (Trialeurodes vaporarium) kívánjuk elpusztítani. A kísérleteknél 5 meghatározott számú nőstény, parazitákat hordozó Encarsia darázsi viszünk be az üvegházba: a paraziták elpusztítják a káros atkákat (Trialeurodes vaporarium).

A paraziták az atkák bábjaiba hatolnak be, és így idézik elő pusztulásukat. Ez a megoldás azonban nem biztosít 10 teljes védelmet, szükséges, hogy az atkák elpusztítását egy további kezeléssel is elősegítsük.

A kísérletek azt mutatták, hogy a fenti kezelést (találmány szerinti) alkalmazva az atkák egy nagy része elpusztul, már báb formájában, minthogy a bábokból nem 15 tudnak a rovarok kiszabulni és kifejlődni. Némely báb esetében azt tapasztaltuk, hogy a rovar át tudja tömi a báb hártyáját, de nem tud teljes mértékben kiszabadulni a bábból. Feltételezésünk szerint a keményítő-dextrin oldattal kezelt báboknál mechanikai akadályt képez az ol- 20 dat, a kártevők nem tudnak kiszabadulni és fejlődni. Arovarok kimerültség következtében, továbbá a megfelelő tápanyag hiányában pusztulnak el.

A kíséletek során észleltük, hogy a paraziták nagy számban képesek a bábokból kiszabadulni és áttörni a 25 keményítő-dextrin bevonaton. Noha a kifejlett parazitáknak egy része elpusztul, de a parazitáknak egy nagy része életben marad.

Egyéb tevékenység

Zab üszög elleni, hatás vizsgálata 30

A gombák elleni hatás vizsgálatánál azt tapasztaltuk, hogy a keményítő-dextrin oldat fungicid hatást fejt ki, ha azt spórákra, vagy a növények felületére, így levelekre permetezzük fel. Az első esetben a hatásnál feltételezzük, hogy a készítmény megakadályozza a spórák 35 felszakadását, az utóbbi esetben pedig a keményítődextrin akadályt képez, a spórák nem tudnak a levélen megtelepedni, a gomba sejtek nem tudnak a levélben lévő tápcsatornába bekapcsolódni, a megfelelő tápanyag hiányában a gombák nem rendelkeznek elegen- 40 dő energiával a szaporodásra. A felpermetezett készítmény akadályozza ezenkívül a spórák kiáramlását, szétszóródását is.

Egyéb hatás vizsgálata

A vizsgálatokhoz háztartási keményítő vizes oldatát 45 használjuk, az ing keményítőshez és mandzsetta keményítőshez alkalmazott háztartási keményítőt alkalmazzuk a vizsgálathoz.

A kísérletekhez olyan készítményt használunk, amelyben 5 tömeg% szacharóz, 0,2 tömeg% PBI SPREADER, víz ad 100% van. Ez a készítmény eredményesnek mutatkozott atkákkal és Aphids gossypiivel szemben. A készítményt bab levelekre permeteztük fel mindaddig, amíg az oldat a levelekről le nem csurgóit. A leveleket ezt megelőzően atkával és Aphids gossypii-vel fertőztük.

A vizsgálatokhoz olyan készítményt alkalmazunk, amely 5 tömeg% METHOCEL J12M5 (védjegyzett) hidroxi-propil-metil-cellulózt, 0,2 tömeg% PBI SPREADER-t és vizet ad 100% tartalmaz. A készítményt bab levélre permetezve alkalmaztuk, a bab leveleket előzőén atkával fertőztük, a készítménnyel Aphids gossypii-vel fertőzött dohány levelekre permeteztük, a permetezést addig végeztük, amíg az oldat a levelekről le nem folyt. Kedvező eredmények mutatkoztak, az atkák és kártevők igen hamar dehidratálódtak és elpusztultak.

A találmány szerinti készítmény segítségével kedvező hatást lehet elérni nagyszámú rovar, atka és gomba ellen.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Inszekticid, fungicid és atkák ellen hatásos készítmények, azzal jellemezve, hogy a készítmények hatóanyagként 0,01-50 tömeg% dextrinizált keményítőt, dextrinizált aminopektint vagy hidroxi-propil-metilcellulózt, továbbá legalább egy felületaktív anyagot tartalmaznak.
2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény dextrinizált keményítőt tartalmaz.
3. Eljárás rovarok, atkák vagy gombák elpusztítására, azzal jellemezve, hogy a fertőzött felületeket dextrinizált keményítőt, dextrinizált aminopektint vagy hidroxi-propil-metil-cellulózt, továbbá legalább egy felületaktív anyagot tartalmazó készítménnyel kezeljük 50-150 kg/ha hatóanyagot a kezelendő felületre felhordva.

Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest

A kiadásért felel: dr. Szvoboda Gabriella osztály vezető

ARCANUM Bt. - BUDAPEST