HU206053B - Method and apparatus for purifying gas from solid, fluid and/or gaseous contaminations - Google Patents

Method and apparatus for purifying gas from solid, fluid and/or gaseous contaminations Download PDF

Info

Publication number
HU206053B
HU206053B HU874803A HU480387A HU206053B HU 206053 B HU206053 B HU 206053B HU 874803 A HU874803 A HU 874803A HU 480387 A HU480387 A HU 480387A HU 206053 B HU206053 B HU 206053B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
liquid
gas
inlet
liquid surface
priority
Prior art date
Application number
HU874803A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT53822A (en
Inventor
Lennart Gustavsson
Leif Lindau
Lars-Erik Johansson
Original Assignee
Flaekt Ab
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from SE8603914A external-priority patent/SE454407B/sv
Application filed by Flaekt Ab filed Critical Flaekt Ab
Publication of HUT53822A publication Critical patent/HUT53822A/hu
Publication of HU206053B publication Critical patent/HU206053B/hu

Links

Classifications

    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01DSEPARATION
    • B01D47/00Separating dispersed particles from gases, air or vapours by liquid as separating agent
    • B01D47/02Separating dispersed particles from gases, air or vapours by liquid as separating agent by passing the gas or air or vapour over or through a liquid bath
    • GPHYSICS
    • G21NUCLEAR PHYSICS; NUCLEAR ENGINEERING
    • G21CNUCLEAR REACTORS
    • G21C9/00Emergency protection arrangements structurally associated with the reactor, e.g. safety valves provided with pressure equalisation devices
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01DSEPARATION
    • B01D47/00Separating dispersed particles from gases, air or vapours by liquid as separating agent
    • B01D47/02Separating dispersed particles from gases, air or vapours by liquid as separating agent by passing the gas or air or vapour over or through a liquid bath
    • B01D47/021Separating dispersed particles from gases, air or vapours by liquid as separating agent by passing the gas or air or vapour over or through a liquid bath by bubbling the gas through a liquid bath
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01DSEPARATION
    • B01D47/00Separating dispersed particles from gases, air or vapours by liquid as separating agent
    • B01D47/10Venturi scrubbers
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02EREDUCTION OF GREENHOUSE GAS [GHG] EMISSIONS, RELATED TO ENERGY GENERATION, TRANSMISSION OR DISTRIBUTION
    • Y02E30/00Energy generation of nuclear origin
    • Y02E30/30Nuclear fission reactors

Landscapes

  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Plasma & Fusion (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • High Energy & Nuclear Physics (AREA)
  • Gas Separation By Absorption (AREA)
  • Treating Waste Gases (AREA)
  • Cleaning By Liquid Or Steam (AREA)
  • Separation Of Particles Using Liquids (AREA)
  • Nozzles (AREA)
  • Filtering Of Dispersed Particles In Gases (AREA)
  • Paper (AREA)
  • Silicon Compounds (AREA)
  • Cleaning In General (AREA)
  • Detergent Compositions (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés gáz tisztítására, amely szilárd, folyadék és/vagy gáz alakú szennyeződések eltávolítására alkalmas.
A találmányt különösen passzív zavarelhárító rendszerként lehet alkalmazni, amely baleset vagy hirtelen üzemzavar esetén aktiválható, így alkalmazása különösen célszerű például atomerőművekben, vegyi üzemekben vagy más ipari létesítményekben, ahol az említett események az egészségre káros és veszélyes légszenynyező anyagok felszabadulásához vezethetnek. A találmány természetesen normál üzemi körülmények között, például gyártási folyamat során is alkalmazható.
A találmányt, annak szerkezeti felépítését és működését tekintve is a zavarelhárító rendszerekkel szemben támasztott igen speciális követelményeknek megfelelően fejlesztettük ki. Egy ilyen rendszernek képesnek kell lenni arra, hogy legalább tízéves időtartamon keresztül állandó készenlétben álljon, és képesnek kell lennie arra, hogy azonnal teljes hatékonysággal aktiválható legyen egy váratlan kényszerhelyzetben. Nagyon hasznos, ha a zavarelhárító rendszer automatikusan és függetlenül képes működni, a működtető személyzet és a tápforrásbemenet távollétében.
Az atomerőművek zavarelhárító rendszereivel szemben speciális követelményeket támasztanak. Ezeknél az a cél, hogy a radioaktív részecskéket és a gázokat kivonják a működés leállásának eredményeképp felszabadult anyagokból. A következő körülmények példák azokra a feltételekre, melyeket egy ilyen zavarelhárító rendszernél figyelembe kell venni:
- nincs villamos tápenergia,
- a működtető személyzet nem nyújt aktív vezérlést és felügyeletet,
- a tápenergia kimaradása esetében hosszú üzemképesség-időtartam,
- teljes üzemképesség néhány napon keresztül,
- gázelnyelő képesség és porrészecske kivonó képesség,
- nagyon magas hatásfok szélsőségesen változó áramlási sebességek mellett.
Ezeket a követelményeket olyan zavarelhárító rendszerrel elégítik ki, mely tartalmaz egy nagyon nagy kőágyas szűrőt. Ebben az esetben a por alakú szennyeződéseket fizikai úton, ülepedés és a diffúzió révén vonják ki. Ez azonban csak csekély mértékben érinti azokat a kicsiny részecskéket, amelyeknek mérete 0,5— 10 gm nagyságrendű. Az ilyen szűrők további hátránya, hogy helyigényük viszonylag nagy, és igen drágák. Szűrési hatékonyságuk ehhez képest csekély, tekintettel a nagyon finom részecskékre, különösen 0,5 gm alatti méretű részecskékre.
Az ilyen szűrőktől eltérően a nedves tisztítóberendezésekben folyadékot használnak, amelybe a szennyezett gázt a folyadékfelszín alá vezetik. A leválasztó vagy szűrő ekkor vízzáró közegként működik, ha a gáztisztítóval összekötött térben vagy kamrában nincs nagy nyomás, ezt a teret zárja a környező légkörtől.
A nedves tisztítóberendezés hatékonyságának növelése érdekében a folyadékot és a gázt alaposan össze kell keverni egymással. Tehát a tisztítófolyadékot a gázban mindenhol el kell oszlatni finom folyadékcseppecskék formájában és/vagy a gázt apró gázbuborékok formájában kell keresztülvezetni a folyadékon. Ezenkívül a nedves tisztítóberendezés tisztításának hatékonysága nagymértékben függ az áramlási sebességtől, és kielégítő tisztítási hatásfok csak egy viszonylag keskeny áramlásisebesség-tartományban kapható. Ez bizonyos esetekben egyedi problémákat jelent, mivel egy zavarelhárító rendszernek változó áramlási sebességek kezelésére is képesnek kell lennie, lehetőleg anélkül, hogy működését aktívan felügyelni vagy vezérelni kelljen.
A 228 733 lajstromszámú DE szabadalmi leírásban olyan tisztítóberendezést javasolnak, melyben a belépő gázáramot több részáramra osztják fel, amelyeket finom sugarak formájában ütköző vagy szembenálló felületek felé irányítanak. Ennek a rendszernek azonban a fent említett hátránya az, hogy hatékonysága kis áramlási sebességek esetében kicsi, mivel az utóbbi esetben a gáz a folyadékon viszonylag nagyméretű buborékok formájában képződik és viszonylag kis hatással van rá a rendszer.
Az 3 216181 lajstromszámú (lásd a 4. ábrát), a 3 520 113 lajstromszámú (lásd a 7. ábrát) és a 4182 617 lajstromszámú US szabadalmi leírásokban (lásd a 2. ábrát) olyan nedves tisztítórendszereket ismertetnek, melyekben a gázt egy folyadékfürdő felszíne alá több nyíláson keresztül vezetik be, mely nyílások egyre mélyebben és mélyebben vannak elhelyezve. Működés közben a belépő gáz a folyadék szintjét lefelé nyomja a bevezető csővezetékben, ahogy a gáz áramlási sebessége és a belépőnyomások növekednek, míg csak az első kivezető nyílás felszínre nem kerül, és a gáz azon keresztül felfelé tud áramolni a folyadékon keresztül. Ha a gáz áramlási sebességét és a belépőnyomást növelik a folyadékfelszínt fokozatosan nyomják lefelé, egyre több kivezetőnyílás válik szabaddá a folyadékfelszín felett, úgyhogy a gáz azokon keresztül részgázáramok formájában tud kiáramolni. Ilyen módon az áramnak legalább lényegében teljes mennyisége keresztülhalad a használt kivezetőnyílásokon, függetlenül a belépőnyomástól és a tisztítórendszeren keresztülhaladó gáz teljes áramától.
Az ismert gáztisztító rendszerek egyik hátránya az, hogy amikor a folyadék felszínét a bevezető csővezetékben lefelé nyomják a bevezetőnyílás alá, a gázt a tisztítófürdőbe kis energiaszinten áramoltatják ki nyomásesés nélkül. Ennek következtében a gáz viszonylag nagy buborékok formájában fog kifelé és felfelé áramolni a folyadékon keresztül, és ennek eredményeképp a finomszemcsés részecskék és a gázállapotú szennyeződések leválasztásának hatásfoka viszonylag kicsi lesz. Az ilyen ismert tisztítórendszerek tehát ennek következtében nem teljesen kielégítőek passzív zavarelhárító rendszerként történő felhasználásra, melyekkel nagyon mérgező részecskéket kívánunk leválasztani szennyezett gázáramokból, például egy atomerőműben bekövetkező baleset során.
A fentiekből következik, hogy a találmány célja az ismert műszaki megoldások hiányosságainak kiküszö2
HU 206 053 Β bölésére olyan eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi bizonyos szennyeződések, és különösen a legfinomabb részecskék hatékony kivonását, és egyidejűleg a gáz alakú szennyeződések kivonását is, és amely külső tápforrásról biztosított tápenergia felhasználása nélkül üzemeltethető. A szennyezőanyagok leválasztása mértékének lényegében függetlennek kell lennie a gáz áramlási sebességétől. Célunk továbbá a fenti eljárás végrehajtásához olyan berendezés kialakítása, amely egyszerű szerkezeti felépítésű, alacsony ráfordítással előállítható, és aktív alkatrészek, illetve aktív emberi közreműködés nélkül is működőképes. A berendezésnek a használat után lehetőség szerint tisztíthatónak kell lennie.
A kitűzött feladat megoldására olyan eljárást dolgoztunk ki, amelynek során a gázt gázbuborékok formájában folyadékfürdőn áramoltatjuk keresztül oly módon, hogy a gázt elosztóeszköz(ök)be vezetjük be, ahol a folyadékfürdő folyadékfelszíne alatt, fokozatosan növekvő mélységekben elhelyezkedő bevezetőnyílásokon keresztül részáramokra bontjuk, mégpedig úgy, hogy a felhasznált bevezetőnyílások, és ezzel a gázáramok számát a bemenőnyomás növelésével növeljük úgy, hogy a bevezetőnyílásokon a bemenőnyomástól és a gáztisztító berendezésen keresztüláramló teljes gázmennyiségtől függetlenül lényegében azonos gázáramok haladjanak át, ahol - a találmány szerint - a gázáramokat a bevezetőnyílásoktól összekötőeszközön keresztül a megfelelő bevezetőnyílásnál magasabban elhelyezkedő kivezetőnyílásokhoz vezetjük, és a gázáramokat a megfelelő kivezetőnyílások és az elosztóeszközökben kialakult belső folyadékfelszín közötti magasságkülönbségnek megfelelő nyomáseséssel léptetjük be a folyadékfürdőbe.
Az eljárás során a gázáramokat az elosztóeszköz összekötőeszközein előnyösen úgy áramoltatjuk át, hogy - előnyösen Venturi-csövekkel - viszonylag nagy sebességgradienseket hozunk létre, és a folyadékfürdőbe nyíló nyílás(ok)on, előnyösen szívócsöveken keresztül a folyadékfürdőből folyadékot, előnyösen mosófolyadékot szívunk a gázáram(ok)ba.
Előnyös továbbá, ha a gázáramokat a folyadékfürdőbe történő beléptetés után terelőelemek ütközőfelületeinek ütköztetjük, ezáltal a gázáramokat finom buborékokra oszlatjuk szét, amelyeket a folyadékfürdöben felfelé áramoltatva a gázáramok által felvett szereződéseket átadjuk a folyadéknak.
A találmány szerinti eljárás megvalósítására olyan berendezést alakítottunk ki, amelynek folyadékfürdőt befogadó nagynyomású tartálya van, amely tisztítandó gáz bevezetésére szolgáló bevezetőcsővel, több bevezetőnyílással ellátott elosztóeszközzel és a tisztított gáz kivezetésre szolgáló kivezetőcsővel rendelkezik, ahol az elosztóeszköz bevezetőnyílásai a folyadékfürdő folyadékfelszíne alatt fokozatosan növekvő mélységben vannak elrendezve, ahol - a találmány szerint - az elosztóeszköz bevezetőnyílásai összekötőeszközökön keresztül kivezetőnyílásokkal vannak kapcsolatban, amelyek a folyadékfürdő folyadékfelszíne alatt, a velük kapcsolatban lévő bevezetőnyílásnál magasabb szinten helyezkednek el.
A találmány szerinti berendezés előnyös változatánál az elosztóeszköznek elosztócsövei és/vagy elosztókamrája van, amely(ek) a folyadékfurdő felé nyílásokkal rendelkeznek, amelyek az elosztóeszköz legmélyebben lévő bevezetőnyílása(i) alatt helyezkednek el.
Ugyancsak előnyös az a kialakítás, ahol a folyadékfiirdő folyadékfelszíne alatt elosztva nagyszámú kivezetőnyílás van elrendezve, és/vagy a kivezetőnyílások és a hozzájuk tartozó bevezetőnyílások közötti magasságkülönbség legalább 1 m, és/vagy a kivezetőnyílások a folyadékfelszín alatt legalább 0,5 m mélyen, előnyösen mintegy 2 m mélyen helyezkednek el, és/vagy a kivezetőnyílások túlnyomó részben azonos magasságban helyezkednek el.
A kivezetőnyílások célszerűen részecskeleválasztó tulajdonságú fúvóka, előnyösen Venturi-cső formájában alakíthatók ki, amelyek oldalsó szívónyílásokkal, előnyösen szívócsövekkel vannak ellátva, amelyek a körülvevő folyadékfürdő felé néznek.
Egy további változatnál a nagynyomású tartály sugárirányú válaszfalak segítségével térrészekre van tagolva, amely sugárirányú válaszfalak a kivezetőnyílások alatti tartományból a folyadékfürdő folyadékfelszíne fölé, előnyösen egy közbenső fenék fölé nyúlnak ki.
A berendezésnél a nagynyomású tartályon belül adott esetben egy vagy több közbenső fala lehet, amely(ek) előnyösen a nagynyomású tartály külső falának közelében, a sugárirányú válaszfal(ak) közelében vagy párosával egymással szemben vannak elrendezve, és egy vagy több előnyösen rés alakú térrészt határoznak meg, ahol a közbenső falak a folyadékfürdő nyugalmi folyadékfelszíne és a gázzal töltött állapotnak megfelelő magasabb folyadékfelszín közötti magasságba nyúlnak. A közbenső falak alsó éle előnyösen a bevezetőnyílások alá nyúlik. Előnyösen legalább egy rés alakú térrészben ferde helyzetű lamelláit ülepítőlemezek rendezhetők el.
A találmány szerinti berendezésben továbbá a folyadékfelszín fölött a folyadékcseppek és a maradék szennyezőanyagok szétválasztására szolgáló szétválasztóeszközt lehet elrendezni. A nagynyomású tartály ez esetben előnyösen zárt tartály amelynek legalább egy kivezetőcsővel ellátott fedele és közbenső feneke van, amely a kivezetőcső környezetében felső térrészt választ el, továbbá a közbenső fenék áteresztőnyílásokkal van ellátva, melyekhez elválasztóeszköz(ök), például porleválasztó eszközök illetve ciklonok vannak csatlakoztatva. Az elválasztóeszköz(ök) alsó kivezetőnyílásai, előnyösen hosszabbítócsövek végén, a folyadékfelszín alatt helyezkednek el.
A továbbiakban a találmányt részletesebben a mellékelt rajz alapján ismertetjük. A rajzon:
Az 1. ábrán a találmány szerinti gáztisztító berendezés példaként! kiviteli alakjának függőleges metszetét tüntettük fel;
A 2. ábra az 1. ábra szerinti II—II vízszintes metszet;
A 3. ábrán az 1. ábra részlete látható;
A 4. ábra a találmány szerinti gáztisztító berendezés egy második példakénti kiviteli alakjának részletét mutatja függőleges keresztmetszetben;
HU 206 053 Β
Az 5. ábra a 4. ábra szerinti V-V vízszintes metszet;
A 6. ábrán a 4. ábra szerinti berendezés részlete látható, függőleges metszetben;
A 7-9. ábrák a találmány szerinti berendezés további kiviteli alakjának egy-egy részletét mutatják, oldalnézetben;
A 10. ábrán a találmány szerinti berendezésben előnyösen alkalmazható Venturi-cső példaként! kiviteli alakját ábrázoltuk, nagyított léptékben, metszetben.
Amint az 1-3. ábrákból kitűnik, a találmány szerinti gáztisztító berendezésnek (1) nagynyomású tartálya van, amely fenékkel és fedéllel lezárt (10) külső fallal rendelkezik. Az (1) nagynyomású tartály felül becsatlakozó (12) bevezetőcsövei és ugyancsak felső (16) kivezetőcsővel van ellátva. Az (1) nagynyomású tartályon belül továbbá (14) elosztóeszköz van elrendezve, amely lényegében sugárirányú, kifelé enyhén lejtő (18) elosztócsöveket foglal magában. A (18) elosztócsövek lefelé néző (22) nyílással rendelkező, közel függőleges (20) csőszakaszokban végződnek. A sugárirányú (18) elosztócsövek lejtős szakaszaiból (24) függőleges vezetőcsövek vannak kiágaztatva, amelyek a (18) elosztócsövekre merőleges helyzetű (26) elosztócsöveken keresztül a szennyezett gáz kivezetésére szolgáló függőleges (28) Venturi-csövekre csatlakoznak. A (28) Venturi-csövek felül (31) kivezetőnyílással rendelkeznek.
Amint a 3. ábrán látható, a (28) Venturi-csövek (29) szívócsövekkel rendelkeznek, amelyek tisztítófolyadék átvezetésére szolgálnak. A (28) Venturi-csövek (31) kivezetőnyílásai fölött V—profillal kialakított (30) terelőelemek vannak elrendezve.
Az 1. ábra szerint a (14) elosztóeszköz (32) folyadékfürdőbe merül, (34) folyadékfelszín alatt meghatározott mélységben helyezkedik el. A (28) Venturi-csövek (31) kivezetőnyílásai előnyösen ugyancsak a (34) folyadékfelszín alatt, előnyösen azonos mélységben, például a folyadékfelszín alatt 2 méter mélységben helyezkednek el. A (28) Venturi-csövek egymástól mintegy 0,5 m távolságban vannak elrendezve. A szennyezett gáz beáramlását biztosító (64) bevezetőnyílások (3. ábra) előnyösen legalább egy méter mélyen a (28) Venturi-csövek (31) kivezetőnyílásai alatt helyezkednek el. Ennek a magasságkülönbségnek köszönhetően valamennyi (28) Venturi-csővel kielégítő tisztítóhatás érhető el. A szennyezett gáz a (64) bevezetőnyílásokon keresztül lép be, és felfelé áramlás közben a (29) szívócsöveken keresztül beszívott folyadékból folyadékcseppeket sodor magával. A folyadékcseppeket, amelyek a szennyezőanyagokat felveszik, a gázból kiválasztjuk, mégpedig részben a (28) Venturi-csövek (49) felső szakaszának belső felületén képződő folyadékhártya formájában, részben pedig a (28) Venturi-csövek (31) kivezetőnyílása és a (34) folyadékfelszín közötti szakaszon történő áramlás közben. Ez utóbbi kiválasztáshoz, a kellő hatékonyság biztosítása érdekében, egy adott legkisebb magasságkülönbség szükséges. A (32) folyadékfürdő (34) folyadékfelszínének a (31) kivezetőnyílások fölött olyan magasságban kell elhelyezkednie, hogy a buborékok felfelé áramlás közben kellően hosszú ideig tartózkodjanak a (32) folyadékfürdőben. A találmány példaként bemutatott változata ezt a követelményt kielégíti.
A (32) folyadékfürdő (34) folyadékfelszíne és a felső (16) kivezetőcső között (36) közbenső fenék van elrendezve. A (36) közbenső fenék, amint az az 1. ábrán látható, több (38) áteresztőnyílással és (40) elválasztóeszközzel van ellátva, amelyek a finom folyadékcseppek és az esetleges szilárd részecskék leválasztására szolgálnak. A (38) átvezetőnyílásokat és (40) elválasztóeszközöket az ábrán csak vázlatosan jelöltük, kialakításuk - önmagában ismert módon - tetszőleges lehet. Különösen előnyösen alkalmazhatók a ciklon porleválasztó eszközök. Amint a 4. ábrából kitűnik, a szeparált folyadékot ezáltal (42) hosszabbítócsöveken keresztül le lehet vinni a (34) folyadékfelszín alá. A (42) hosszabbítócsöveket a gázbuborékok közvetlen behatolása ellen például - rajzon nem ábrázolt - védőkupakokkal lehet védeni.
Az (1) nagynyomású tartály (44) felső térrészébe, a (36) közbenső fenék fölött további elválasztóeszközöket lehet elhelyezni, amelyek a szilárd részecskék és a folyadékcseppek elválasztására szolgálnak.
A (16) kivezetőcső egy további tisztítóberendezéssel köthető össze, vagy közvetlenül kéménybe, esetleg más kivezetőeszközbe csatlakoztatható.
A fenti gáztisztító berendezés a következőképpen működik. Üres állapotban a mosófolyadék a (28) Venturi-csövek (29) szívócsövein és (31) kivezetőnyílásain keresztül, valamint az alsó (22) nyílásokon keresztül lép be, úgyhogy (46) belső folyadékfelszín alakul ki a (14) elosztóeszközben és a (12) bevezetőcsőben, amely a körülvevő (32) folyadékfürdő (34) folyadékfelszínével azonos szinten van. A gáztisztítónak most vízszigetelő funkciója van. Leállás vagy baleset esetén, amikor gáz szabadul fel, megnő a nyomás és a (46) belső folyadékfelszínt lenyomja, amíg az elér egy (65) küszöböt a megfelelő (28) Venturi-csövek legmagasabban lévő (64) bevezetőnyílásai szintjén. A gáz most ezen a (28) Venturi-csövön keresztül lép ki és magával viszi a finoman eloszlatott folyadékcseppeket a gázáramban, miközben az keresztülhalad a (29) szívócsövön. A szilárd és folyékony szennyeződéseket a szennnyezett gázzal együtt a (29) szívócsőbe beszívott folyadékcseppek abszorbeálják. A kilépő gáz a (30) terelőelem(ek) által képezett ütközőfelületnek ütközik és ezáltal finom gázbuborékokra bomlik, amelyek a (32) folyadékfürdőn keresztül felszállnak. A gázt a mosóedényhatás révén tovább tisztítjuk, a szennyeződéssel töltött folyadékcseppeket, porrészecskéket és gáz halmazállapotú szennyeződéseket a mosófolyadék veszi fel. A folyadékcseppek meghatározott százalékát a (28) Venturi-cső (49) felső szakaszában választjuk ki, a (49) felső szakasz belső felületén film formájában történő kicsapódás útján.
A szennyezőanyagok kiválasztása vagy szétválasztása tehát két lépésben történik. Az első lépésben a porleválasztás, a gázok és ionok elnyeletése játszódik le a (28) Venturi-csövekben és azok környezetében, valamint a (30) terelőelemek által képezett ütközőfelü4
HU 206053 Β leteken fellépő inercia erők Venturi- és/vagy ütközőhatása révén. A második lépésben a por kiválasztása és a gázok elnyeletése mosóedényhatás révén történik, vagyis elnyeletéssel, ülepítéssel és/vagy diffúzióval, miközben a gázbuborékok felfelé haladnak a mosófolyadékban a (32) folyadékfürdö (34) folyadékfelszínéig.
A gáz halmazállapotú szennyezőanyagok kiválasztását nagymértékben lehet növelni, ha a mosófolyadékba olyan részecskéket adagolunk, amelyek hatására a szennyeződések reakcióba lépnek a folyadékban oldott ionokkal (ún. kémiai erősítés).
Példul a savas gáz halmazállapotú összetevők kiválasztását javítani lehet alkálin összetevők feloldásával. A gáz halmazállapotú jodin elnyeletését meg lehet könnyíteni, ha a mosófolyadékba nátrium-tioszulfátot keverünk.
Amint a fentiekből az 1-3. ábrák alapján kitűnik, ennél a kiviteli alaknál egy adott (24) függőleges vezetőcsövön lévő összes (28) Venturi-cső lényegében egyidejűleg kezd el működni. A (18) elosztócsövekhez kapcsolódó (24) függőleges vezetőcsöveket egymástól eltérő szinteken lehet elhelyezni úgy, hogy egy adott körgyűrű mentén elrendezett összes Venturi-cső ne egy és ugyanazon időpontban kezdjen működni.
A 7-9. ábrákon mutatunk be különböző kiviteli változatokat a (14) elosztóeszközre, ahol minden egyes (64) bevezetőnyílás egyetlen (31) kivezetőnyílással van összekötve. A 7. ábrán látható (14) elosztóeszköz (18) elosztócsöve lefelé kinyúló (23) csatlakozócsövekkel van ellátva, amelyek mindegyike két-két ferdén lefutó, és hozzávetőlegesen keresztirányú (26) elosztócsővel rendelkezik. A (26) elosztócsövek szabad végeiken egy lefelé kinyúló (20) csőszakasszal vannak ellátva, amelyek szabad nyílással rendelkeznek. Az előbbi kiviteli példához hasonlóan a kialakult csapadék keresztül tud haladni a (22) nyílásokon, míg a mosóvagy tisztítófolyadék felfelé haladhat a (14) elosztóeszközön, ha a gázáram sebessége csökken. A (26) elosztócsövön egymástól közel egyenletes távközönként függőlegesen felfelé nyúló (28) Venturi-csövek vannak elhelyezve, amelyeknek a (26) elosztócsövek felé néző (64) bevezetőnyílásaik vannak. A (28) Venturi-csövek alsó végüknél a mosófolyadék számára (29) szívócsövekkel vannak ellátva, felső végüknél pedig a megtisztított gáz számára (31) kivezetőnyílásokkal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy amennyiben a gáztisztító berendezésen keresztül kiengedett gáz kezdeti szakaszában nincsenek lökésszerű terhelések, az indítás feltételei simák legyenek, minden egyes szakasz két darab magasan elhelyezett (26’) rövid oldalsó csővel van ellátva, melyek a (28) Venturi-csövek (31) kivezetőnyílásainál magasabban végződő (28’) Venturi-csövekbe csatlakoznak. A (26’) rövid oldalsó csövek lefelé nyúló (20’) csőszakaszai azonban ugyanaddig a szintig nyúlnak lefelé, mint a többi (20) csőszakasz. A (14) elosztóeszköz tehát úgy van felépítve, hogy a (28) Venturicsövek (64) bevezetőnyílásai fokozatosan növekvő mélységben helyezkednek el növekvő számú oldalsó (26) elosztócsövön úgy, hogy az aktív szeparátorok száma az áramlási sebesség és a belépőnyomás növekedésével folyamatosan növekszik.
A 8. ábrán egy olyan kiviteli alakot mutatunk be, amelynél a (26) elosztócsövek közvetlenül a (18) elosztócsőből indulnak ki, így nincsenek közbenső, függőleges (23) csatlakozócsövek.
A 9. ábra a (26) elosztócső nagyított képe, metszetben ábrázolva, melynek felfelé néző felületében (64) bevezetőnyílások és függőlegesen felálló (55) összekötőcsövei vannak, melyek a (28) Venturi-csövek csatlakoztatására szolgálnak. A 9. ábrán bemutatott kiviteli alaknál egy további kivezetőcső lép működésbe akkor, amikor a (46) belső folyadékfelszín a szaggatott vonallal jelölt (46’) szintet eléri.
A találmány szerinti tisztítóberendezésben használt (28) Venturi-csőre egy előnyös kiviteli példát a 10. ábrán mutatunk be. A (28) Venturi-cső (41) bevezetőszakaszt, (43) szűkülő szakaszt, (45) hengeres torkot, (47) kúposán bővülő szakaszt és (51) fedelet foglal magában. Az (51) fedél alatt oldalirányba néző (31) kivezetőnyílások vannak kiképezve. A (28) Venturi-cső alsó végénél (53) menetes kapcsolat található, mely a megfelelő oldalsó (26) elosztócsövön lévő függőleges (55) összekötőcsőnek a (28) Venturi-csővel való összekapcsolására szolgál. A (43) szűkülő szakasz és a (45) hengeres torok között körgyűrű alakú (57) horony van kiképezve, amelynek a (45) hengeres torok felé néző (59) éle van. A (29) szívócső az említett (57) horonyba torkollik, ezáltal az (57) horonyba belépő folyadék körkörösen el tud oszlani. Az (57) horonynak előnyösen egy 2-4 mm hosszúságú tengelyirányú hosszabbítása van, és az (57) horonynak a (43) szűkülő szakasz felé néző (63) éle olyan sugarú, mely 0,5-1 mm-rel nagyobb, mint az (57) horony (59) éle. Ilyen kialakítás esetén a (43) szűkülő szakasz falának az érintője az (57) horony (63) élének szomszédságában az (57) horony (59) élén kívül halad. Ha gáz halad keresztül a (28) Venturi-csövön, folyadékot szív be az (57) horonyba, amely az éles (59) él környezetében leszakad és finom folyadékcseppek formájában halad tovább. A gázban lévő szennyezőanyagokat ezek a folyadékcseppek felveszik, miközben áthaladnak a (45) hengeres torkon, a (47) kúposán bővülő szakaszon és a (49) felső szakaszon. Az eszköz tehát egy önszívó Venturi-leválasztóként vagy szeparátorként működik. A találmány szerint legalább 0,5 kg, előnyösen 2-3 kg folyadékot, például vizet lehet leválasztani gázköbméterenként azáltal, hogy a gázt a (29) szívócsövön keresztül a (28) Venturi-csőbe szívjuk. Következésképpen a (29) szívócsövek és az (57) hornyok úgy vannak méretezve, hogy a kívánt mennyiségű folyadékot szívjuk be az adott cseppbe, nyomás alatt. A csepp nyomását ezáltal az alsó (64) bevezetőnyílás és a (31) kivezetőnyílás közötti szintkülönbség határozza meg. A cseppnyomás előnyösen 1 m vízoszlop nyomásának felel meg, vagy annál nagyobb azért, hogy a gáz tisztítása kielégítő mértékű legyen. Megemlítjük például, hogy (28) Venturi-csőben, 104 Pa cseppnyomással (mely 1 m magas vízoszlop nyomásának felel meg) 99%-os tisztítási hatásfokot lehet elérni.
A bemutatott kiviteli példában a (45) hengeres torok átmérője 10 mm, a (49) felső szakasz átmérője pedig
HU 206 053 Β mm. Azt tapasztaljuk, hogy nagy tisztítási fok elérése érdekében a (45) hengeres torok átmérője nem lehet 30 mm-nél nagyobb.
A 4. és 5. ábrákon bemutatott kiviteli alak magában foglal egy módosított (14’) elosztóeszközt, amelynek középen elhelyezett hengeres (52) elosztókamrája és több (54) elosztócsöve van, melyek ferdén felfelé nyúlnak az (52) elosztókamrából, egymástól eltérő szinteken. Az (54) elosztócsövek sugárirányban elrendezett (56) befelé nyúló részekkel vannak ellátva, melyeknek vízszintesen kifelé nyúló (58) elosztócsövei vannak. Ezek az (58) elosztócsövek kivezető (28) Venturi-csövekkel vannak ellátva, amelyek a 4. ábra nagyított részletén láthatók. Ezek felett ütközőfelületeket képező (30) terelőelemek vannak elrendezve. Ebben az esetben a kivezető (28) Venturi-csövek rövidebbek, mivel a (64) bevezetőnyílások valamivel alacsonyabban helyezkednek el az (52) elosztókamrában. A (28) Venturicsöveknek azonban van egy minimális hosszúsága, amely a hatékony tisztítási hatás biztosításához szükséges.
A 4. és 5. ábrákon bemutatott gáztisztító berendezés (60) sugárirányú válaszfalak segítségével (66) gáztisztító szakaszokra van osztva, melyeket felülről a (36) közbenső fenék határol, lefelé pedig a kivezető (28) Venturi-csövek szintjéig nyúlnak. A (60) sugárirányú válaszfalak befelé a (12) bevezetőcső közeiéig kifelé pedig a (10) külső fal közeiéig nyúlnak. A (10) külső fal szomszédságában hengeres (48) közbenső fal van elrendezve, amelynek felső része a nyugalomban lévő (32) folyadékfürdő (34) folyadékfelszíne fölé nyúlik, alsó része pedig a berendezés fenekének környezetében végződik. A (60) sugárirányú válaszfalak lefelé egy rés formájú (50) térrészbe nyúlnak be, és a (48) közbenső fal megerősítésére szolgálnak. Ez az elrendezés azonban nem szükséges a tisztítóberendezés működéséhez, és a (48) közbenső falat adott esetben a (10) külső fallal összekapcsolt támasztékokkal is meg lehet támasztani.
A (64) bevezetőnyílásokat képező (54) elosztócsövek vagy a gáz bevezetésére szolgáló (64) bevezetőnyílások az (52) elosztókamra falában különböző viszonylagos magaságokban találhatók. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző tisztítórészeket lépcsőzetesen hozzuk működésbe, ahogy a bemenő nyomások növekednek. Miután a (64) bevezetőnyíláson keresztül gáz jut be, a (46) belső folyadékfelszínt alacsonyabb szintre nyomja le, így a szennyezett gáz keresztül tud áramolni felfelé az (54) elosztócsövön, az (56) befelé nyúló részen, majd az (58) elosztócsöveken, és végül a (28) Venturi-csövön kifelé. Mivel a (46) belső folyadékfelszín és az (58) elosztócsövek között h magasságkülönbség van, a (28) Venturi-csövek magasságkülönbségeinek megfelelő túlnyomása fog kialakulni. Ezáltal a szennyezett gáz egy kifejezett nyomáscsökkenéssel tud kifelé keresztüláramolni a (28) Venturi-csöveken, ami jó tisztítási hatásfokot biztosít, továbbá azt, hogy a levegő finoman felbomlik kisméretű buborékokra. Mivel a gáz bevezetésére szolgáló (64) bevezetőnyílások egymáshoz képest különböző magasságokban vannak elrendezve, ily módon lehetséges automatikusan aktiválni az egyes részeket egymás után részterhelésekkel, de teljes tisztítási hatásfokkal. Ez különösen fontos a gázban lévő por hatékony leválasztásának eléréséhez. A nehézségi hatások nagymértékben függnek a gáz sebességétől. Kis gázsebesség eredménye kismértékű leválasztás lesz.
A gázbuborékok által létrehozott sűrűségcsökkentő hatás következtében az aktív működésű (66) gáztisztító szakaszokban magasabb (34’) folyadékfelszín alakul ki. Ez a magasabb (34’) folyadékfelszín a (48) közbenső fal (68) felső élénél magasabban van. Ez lehetővé teszi, hogy a mosófolyadékot visszaáramoltassuk pontosan azokból a (66) gáztisztító szakaszokból, melyek aktívan működnek, és amelyekbe szennyezett gáz került. Ez megakadályozza a szennyeződések helyi koncentrációjának és az adalékanyagok leülepedésének kialakulását az aktívan működő (66) gáztisztító szakaszok felső részeiben, különösen részleges terhelésnél.
A 6. ábrán a rés formájú (50) térrész részletét mutatjuk be, amelyben ferde helyzetű lamelláit ülepítő (74) ülepítőlemezek vannak elrendezve. A (74) ülepítőlemezek több ferde helyzetű (72) kamrát határolnak, amelyek a lamelláit (74) ülepítőlemezek mentén helyezkednek el. Egy ilyen ferde helyzetű (72) kamrába bevezetett folyadékban jelenlévő (76) gázbuborékok a (72) kamrát felülről határoló (74) ülepítőlemezek irányában emelkednek fel, míg a szilárd részecskék a (72) kamrát alulról határoló (74) ülepítőlemez irányában süllyednek. A (76) gázbuborékok ekkor a fölöttük lévő (74) ülepítőlemez alsó felülete mentén emelkednek a (34) folyadékfelszínig, illetve a magasabb (34’) folyadékfelszínig. A (78) leülepedő részecskék a ferde (72) kamrát alulról határoló (74) ülepítőlemez mentén süllyednek lefelé, és végül az (1) nagynyomású tartályba esnek le, a megfelelő (74) ülepítőlemez (80) alsó éléről.
A lamelláit (74) ülepítőlemezek alkalmazásával a visszaáramoltatott folyadékot oldalirányban mozgatjuk. Ez megakadályozza, hogy a folyadékot részleges terhelésnél ugyanoda áramoltassuk vissza, és ezzel megakadályozzuk az adalékanyag-részecskék leülepedését.
Egy hőcserélő tekercset lehet elrendezni a tartályban (az ábrán nem tüntettük fel), amely hűtésre szolgálhat, vagy speciális esetben a gáztisztító berendezésben lévő folyadék melegítését teszi lehetővé.
A találmány szerinti berendezés (1) nagynyomású tartályának elég nagy térfogattal kell rendelkeznie az eljárás során képződő kondenzátum és szilárd részecskék üzemzavar esetén történő befogadására. Ha a berendezést gázok gyártásánál tisztításra használjuk, a kondenzátumot és a szilárd részeket, a kivont anyagokat a tartály rendes körülmények között zárt (84) alsó kivezetőcsövén keresztül lehet eltávolítani, például egy szelepelrendezésen keresztül, amelyben előnyösen két darab szelep van egymás mögött elrendezve.
A (30) terelőelemeket tetszőlegesen lehet kialakítani. Például tartalmazhatnak perforált lemezeket, melyek a (31) kivezetőnyílások felett vannak elrendezve. Egy ilyen lemez hatékony lehet a teljes felület mentén
HU 206 053 B képződő gázbuboiékok eloszlatásánál, és ezzel a rendelkezésre álló térfogatot jobban ki lehet használni.
Bizonyos alkalmazásoknál az (1) nagynyomású tartályt a tetejénél szabadon nyitva lehet hagyni. Ebben az esetben a (10) külső falaknak elég magasnak kell lenniük ahhoz, hogy megakadályozzák a folyadék kifröcscsenését. Egy ilyen (1) nagynyomású tartályt el lehet látni további elválasztó eszközökkel, például a (32) folyadékfiirdő (34) folyadékfelszíne felett vagy alatt elhelyezett rácsokkal vagy szűrőkkel, amelyekkel a folyadékcseppeket és/vagy a statikus vagy fluidizált részecskéket lehet egymástól szétválasztani.
A (48) közbenső falakat az (1) nagynyomású tartályban bármely kívánt helyen el lehet helyezni a rés alakú (50) térrész elszigetelésére, például a (60) sugárirányú válaszfalak közelében, vagy pedig párosával, ahol a párok összekötő rövid falakkal vannak egymással öszszekötve. Előnyös, de nem szükségszerű, hogy a (48) közbenső falakat különböző (66) gáztisztító szakaszok közé helyezzük el, vagy pedig olyan részek közé, melyeket különböző (18), illetve (54) elosztócsövek szolgálnak ki.
Az (1) nagynyomású tartálynak nem kell hengeresnek lennie, tetszőleges formában kialakítható. A helyi feltételektől függően lehet például négyszögletes vagy szabálytalan alakú is. A (12) bevezetőcső az (1) nagynyomású tartályhoz tetszőleges helyen csatlakoztatható, például aszimmetrikusan a fedélbe, az (1) nagynyomású tartály (10) külső falába vagy a fenékbe is becsatlakoztatható. Fontos azonban, hogy a (12) bevezetőcsövet a (14 és 14’) elosztóeszközökhöz a legmagasabban elhelyezkedő (64) bevezetőnyílásnál magasabban csatlakoztassuk.
A (28) Venturi-csövek, amelyek kivezetőnyílásként is szolgálnak, a megfelelő gázbevezetéshez a (14,14’) elosztóeszközökben tetszőleges alkalmas módon csatlakoztathatók. Az esetek túlnyomó többségében olyan elrendezés a legmegfelelőbb, amelyben vízszintes vagy önszívó célokra, ferdén dőlt helyzetű (26), illetve (58) elosztócsövek és (18), illetve (54) elosztócsövek és (56) befelé nyúló részek találhatók. A (28) Venturi-csövet magasabbra lehet készíteni annál, mint amit a 4. ábrán bemutattunk, annak érdekében, hogy biztosítsuk, hogy a (29) szívócsöveken keresztül beszívott folyadékcseppeknek elegendő távolság álljon rendelkezésükre, hogy azon keresztülhaladva hatékonyak lehessenek. Belátható azonban, hogy a Venturi-hatás segítségével történő tisztítást, így magukat a Venturi-csöveket is el lehet hagyni, és csupán az ütközőhatásra és a mosóedényhatásra lehet hagyatkozni.
A találmány szerinti gáztisztító berendezés tetszőleges méretű lehet és több egymástól elválasztott és egymástól kölcsönösen független (14 és/vagy 14’) elosztóeszközt foglalhat magába. Ezenkívül egy gáztisztító telep több egymástól elválasztott gáztisztító berendezésből állhat, melyek csoportokban vannak elrendezve, egymástól bizonyos távolságokban. Ez utóbbi elrendezés megkönnyíti a karbantartási munkákat, például a csővezetékek karbantartását, és lehetővé teszi, hogy készenléti állapot fenntartása mellett egységeket üzemen kívül helyezzünk.
A találmány szerinti gáztisztító berendezés tehát nagyon nagy méretű is lehet Egy atomerőmű zavarelhárító rendszereként hasznosítani kívánt berendezés esetében például annak alapterülete 50-100 m2, a berendezés átmérője pedig 10 m vagy annál nagyobb is lehet. A kezdeti folyadékmennyiséget úgy kell meghatározni, hogy megengedünk bizonyos folyadékveszteségeket. így például 150 °C-on történő, 10 kg/sec nagyságrendű gázfelszabadítás esetében az elforrt víz mennyisége nagyságrendileg 1,0-3,5 m3/h lehet. További folyadékveszteségek léphetnek fel a páraképződés következtében.
> A találmány nem korlátozódik a bemutatott kiviteli példákra, az alábbi igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül széles körű módosítások engedhetők meg.

Claims (10)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás gáznak szilárd, folyékony és/vagy gáz halmazállapotú szennyeződésektől való megtisztítására, amelynek során a gázt gázbuborékok formájában folyadékfurdőn áramoltatjuk keresztül oly módon, hogy a gázt elosztóeszköz(ök)be vezetjük be, ahol a folyadékfürdő folyadékfelszíne alatt, fokozatosan növekvő mélységekben elhelyezkedő bevezetőnyílásokon keresztül részáramokra bontjuk, mégpedig úgy, hogy a felhasznált bevezetőnyílások, és ezzel a gázáramok számát a bemenőnyomás növelésével növeljük úgy, hogy a bevezetőnyílásokon a bemenőnyomástól és a gáztisztító berendezésen keresztüláramló teljes gázmennyiségtől függetlenül lényegében azonos gázáramok haladjanak át, azzal jellemezve, hogy a gázáramokat a bevezetőnyílásoktól (64) összekötőeszközön keresztül a megfelelő bevezetőnyílásnál (64) magasabban elhelyezkedő kivezetőnyílásokhoz (31) vezetjük, és a gázáramokat a megfelelő kivezetőnyílások (31) és az elosztóeszközökben (14, 14’) kialakult belső folyadékfelszín (46) közötti magasságkülönbségnek (h) megfelelő nyomáseséssel léptetjük be a folyadékfürdőbe (32).
    Elsőbbsége: 1986.09.17.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázáramokat az elosztóeszköz (14,14’) összekötőeszközein úgy áramoltatjuk át, hogy - előnyösen Venturi-csövekkel (28) - viszonylag nagy sebességgradienseket hozunk létre, és a folyadékfürdőbe (32) nyíló nyílás(ok)on, előnyösen szívócsöveken (29) keresztül a folyadékfiirdőből (32) folyadékot, előnyösen mosófolyadékot szívunk a gázáram(ok)ba.
    Elsőbbsége: 1986.09.17.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázáramokat a folyadékfiirdőbe (32) történő beléptetés után terelőelemek (30) ütközőfelületeinek ütköztetjük, ezáltal a gázáramokat finom buborékokra oszlatjuk szét, amelyeket a folyadékfürdőben (32) felfelé áramoltatva a gázáramok által felvett szenyeződéseket átadjuk a folyadéknak.
    Elsőbbsége: 1986.09.17.
  4. 4. Berendezés az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására, amelynek folyadékfürdőt
    HU 206 053 Β befogadó nagynyomású tartálya van, amely tisztítandó gáz bevezetésére szolgáló bevezetőcsővel, több bevezetőnyílással ellátott elosztóeszközzel és a tisztított gáz kivezetésre szolgáló kivezetőcsővel rendelkezik, ahol az elosztóeszköz bevezetőnyílásai a folyadékfürdő folyadékfelszíne alatt fokozatosan növekvő mélységben vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy az elosztóeszköz (14, 14’) bevezetőnyílásai (64) összekötőeszközökön keresztül kivezetőnyílásokkal (31) vannak kapcsolatban, amelyek a folyadékfürdő (32) folyadékfelszíne (34, 34’) alatt, a velük kapcsolatban lévő bevezetőnyílásnál (64) magasabb szinten helyezkednek el.
    Elsőbbsége: 1986.09. 17.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elosztóeszköznek (14, 14’) elosztócsövei (18) és/vagy elosztókamrája (52) van, amely(ek) a folyadékfürdő (32) felé nyílásokkal (22) rendelkeznek, amelyek az elosztóeszköz (14, 14’) legmélyebben lévő bevezetőnyílása(i) (64) alatt helyezkednek el.
    Elsőbbsége: 1986. 09. 17.
  6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a folyadékfürdő (32) a folyadékfelszíne (34, 34’) alatt elosztva nagyszámú kivezetőnyílás (31) van elrendezve, és/vagy a kivezetőnyílások (31) és a hozzájuk tartozó bevezetőnyílások (64) közötti magasságkülönbség (A) legalább 1 m, és/vagy a kivezetőnyílások (31) a folyadékfelszín (34) alatt legalább 0,5 m mélyen, előnyösen mintegy 2 m mélyen helyezkednek el, és/vagy a kivezetőnyílások (31) túlnyomó részben azonos magasságban helyezkednek el.
    Elsőbbsége: 1986.09.17.
  7. 7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kivezetőnyílások (31) részecskeleválasztó tulajdonságú fuvóka, előnyösen Venturi-cső (28) formájában vannak kialakítva, amelyek oldalsó szívónyílásokkal, előnyösen szívócsövekkel (29) vannak ellátva, amelyek a körülvevő folyadékfürdő (32) felé néznek.
    Elsőbbsége: 1987,07.06.
  8. 8. A 4-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nagynyomású tartály (1) sugárirányú válaszfalak (60) segítségével térrészekre (50) van tagolva, amely sugárirányú válaszfalak (60) a kivezetőnyílások (31) alatti tartományból a folyadékfürdő (32) folyadékfelszíne (34) fölé, előnyösen egy közbenső fenék (36) fölé nyúlnak ki.
    Elsőbbsége: 1986.09. 17.
  9. 9. A 4-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nagynyomású tartálynak (1) egy vagy több közbenső fala (48) van, amely(ek) előnyösen a nagynyomású tartály (1) külső falának (10) közelében, a sugárirányú válaszfal(ak) (60) közelében vagy párosával egymással szemben vannak elrendezve, és egy vagy több, előnyösen rés alakú térrészt (50) határoznak meg, ahol a közbenső falak (48) a folyadékfürdő (32) nyugalmi folyadékfelszíne (34) és a gázzal töltött állapotnak megfelelő magasabb folyadékfelszín (34’) közötti magasságba nyúlnak, és/vagy a közbenső falak (48) alsó éle a bevezetőnyílások (64) alá nyúlik, és/vagy legalább egy rés alakú térrészben (50) ferde helyzetű lamellák ülepítőlemezek (74) vannak elrendezve.
    Elsőbbsége: 1986. 09. 17.
  10. 10. A 4-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a folyadékfelszín (34, 34’) fölött a folyadékcseppek és a maradék szennyezőanyagok szétválasztására szolgáló szétválasztóeszköz van elrendezve, és a nagynyomású tartály (1) előnyösen zárt tartály, amelynek legalább egy kivezetőcsővel (16) ellátott fedele és közbenső feneke (36) van, amely a kivezetőcső (16) környezetében felső térrészt (44) választ el, továbbá a közbenső fenék (36) áteresztőnyílásokkal (38) van ellátva, melyekhez elválasztóeszköz(ök) (40), például porleválasztó eszközök, illetve ciklonok vannak csatlakoztatva, és az elválasztóeszköz(ök) (40) alsó kivezetőnyílásai, előnyösen hosszabbítócsövek (42) végén, a folyadékfelszín (34) alatt helyezkednek el.
HU874803A 1986-09-17 1987-09-17 Method and apparatus for purifying gas from solid, fluid and/or gaseous contaminations HU206053B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
SE8603914A SE454407B (sv) 1986-09-17 1986-09-17 Forfarande och anordning for att rena en gas fran fasta, flytande och/eller gasformiga fororeningar
SE8702770A SE500478C2 (sv) 1986-09-17 1987-07-06 Förfarande och anordning för rening av gas

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT53822A HUT53822A (en) 1990-12-28
HU206053B true HU206053B (en) 1992-08-28

Family

ID=26659491

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU874803A HU206053B (en) 1986-09-17 1987-09-17 Method and apparatus for purifying gas from solid, fluid and/or gaseous contaminations

Country Status (17)

Country Link
US (2) US4941896A (hu)
EP (2) EP0324763B1 (hu)
JP (2) JPH088970B2 (hu)
KR (2) KR960001584B1 (hu)
AT (2) ATE83165T1 (hu)
AU (2) AU8030287A (hu)
BG (1) BG60091B2 (hu)
CA (2) CA1292426C (hu)
DE (2) DE3783044T2 (hu)
DK (2) DK266588A (hu)
HU (1) HU206053B (hu)
IN (1) IN170352B (hu)
NO (2) NO170133C (hu)
RU (1) RU1829953C (hu)
SE (1) SE500478C2 (hu)
UA (1) UA9987A (hu)
WO (2) WO1988001901A1 (hu)

Families Citing this family (33)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3637795A1 (de) * 1986-11-06 1988-05-11 Siemens Ag Kernkraftwerk mit einer sicherheitshuelle
ES2046361T3 (es) * 1988-04-18 1994-02-01 Siemens Aktiengesellschaft Central nuclear con una envoltura de seguridad.
US5085678A (en) * 1991-01-22 1992-02-04 Woltman Robert B Exhaust gases and particulate capture system
ES2083137T3 (es) * 1992-03-05 1996-04-01 Sulzer Thermtec Ag Dispositivo para la eliminacion de aerosoles del aire de un confinamiento de reactor nuclear.
US6200179B1 (en) 1999-11-30 2001-03-13 Eco Sound Inc. Diesel wet exhaust processing system
US6550347B2 (en) 2000-11-30 2003-04-22 Bruce J. Bradley Vacuum air component sampler
US7100461B2 (en) * 2002-02-27 2006-09-05 Microbial-Vac Systems, Inc. Portable contaminant sampling system
DE10328774B3 (de) * 2003-06-25 2005-01-13 Framatome Anp Gmbh Kerntechnische Anlage mit Druckentlastung
DE10328773B3 (de) * 2003-06-25 2005-02-17 Framatome Anp Gmbh Kerntechnische Anlage
GB2428206B (en) * 2005-07-14 2011-04-06 Rowan House Ltd Pressure relief system
ES2296500B1 (es) * 2006-01-24 2009-03-16 Universidad Del Pais Vasco Euskal Herriko Unibertsitatea Reactor de precipitacion gas-liquido-solido.
KR100778491B1 (ko) * 2006-12-29 2007-11-28 주식회사 케이엠에스 폭기용 산기관
US8556238B2 (en) * 2006-12-29 2013-10-15 Econity Co., Ltd. Diffuser for aeration
US8206495B2 (en) * 2009-06-23 2012-06-26 Sam Yung Kwack Gas filtration system
US9502144B2 (en) * 2012-07-06 2016-11-22 Westinghouse Electric Company Llc Filter for a nuclear reactor containment ventilation system
CN102786991A (zh) * 2012-08-22 2012-11-21 哈尔滨瑞格能源环境技术发展有限责任公司 低温干馏煤气的颗粒床除尘设备及除尘方法
JP6409256B2 (ja) * 2013-08-27 2018-10-24 東京電力ホールディングス株式会社 フィルタ付ベント装置
US9643146B2 (en) * 2013-11-29 2017-05-09 Uop Llc Unit for processing a liquid/gas phase mixture, mercaptan oxidation system including the same, and method of processing a liquid/gas phase mixture
KR101538349B1 (ko) * 2013-12-06 2015-07-22 한국원자력연구원 방사성 요오드 포집방법 및 방사성 요오드 포집장치
CN103721547B (zh) * 2014-01-10 2015-09-16 邹波 全水浸洗涤式气体过滤器
KR101588882B1 (ko) * 2014-03-02 2016-01-28 주식회사 미래와도전 환형 확산부를 갖는 컴바인드 스크러버 노즐 장치 및 습식여과 방법
KR101513725B1 (ko) * 2014-03-03 2015-04-22 주식회사 미래와도전 원자력발전소에 사용되는 여과 배기 계통
SE1451118A1 (sv) * 2014-09-22 2016-03-23 Westinghouse Electric Sweden A method for cleaning contaminated gas
US10465300B2 (en) 2014-10-16 2019-11-05 Hsin-Yung Lin Gas generator
KR101694253B1 (ko) * 2015-12-01 2017-01-11 한국원자력연구원 가열부를 포함하는 격납건물의 여과배기장치
KR101713158B1 (ko) * 2016-01-08 2017-03-22 주식회사 미래와도전 원자력발전소 중대사고시 핵분열 생성물 제거를 위한 피동형 스크러버 노즐
JP6760695B2 (ja) * 2016-06-16 2020-09-23 一般財団法人電力中央研究所 ガス中粒子の捕集方法、並びに、ガス中粒子捕集ノズル,スクラバ,及びベント装置
JP7175573B2 (ja) * 2018-11-27 2022-11-21 株式会社ディスコ 酸性排気ガス処理装置
CN109939520B (zh) * 2019-03-19 2020-11-10 华北电力大学 一种超临界流体颗粒脱除装置及超临界流体的净化方法
JP7320708B2 (ja) * 2019-09-06 2023-08-04 国立研究開発法人日本原子力研究開発機構 気体の浄化方法及びそのための浄化装置
CN111991975A (zh) * 2020-09-10 2020-11-27 北京通嘉宏瑞科技有限公司 一种真空泵除尘用预处理装置及使用方法
CN112169541B (zh) * 2020-09-23 2022-05-31 怀化市恒渝新材料有限公司 一种光引发剂生产用尾气处理装置
CN112185593A (zh) * 2020-09-30 2021-01-05 中国核动力研究设计院 一种压差过滤式内置消氢处理装置及方法

Family Cites Families (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US404621A (en) * 1889-06-04 William hibbert
US924592A (en) * 1908-01-24 1909-06-08 Jan Steynis Apparatus for simultaneously treating liquids and gases chemically active upon each other.
US941676A (en) * 1909-01-26 1909-11-30 Ira L Green Vacuum-cleaner.
GB191214473A (en) * 1912-02-21 1912-08-15 Ozonair Ltd Improvements in and relating to the Mechanical Filtration of Water.
US1421432A (en) * 1921-06-16 1922-07-04 Anastazya Koszyczarek Combined muffler and deodorizer for explosive engines
US1583141A (en) * 1924-03-21 1926-05-04 William E Greenawalt Apparatus for treating liquid with gas
US2289953A (en) * 1938-12-17 1942-07-14 Union Oil Co Method and apparatus for mixing fluids
US2715521A (en) * 1952-06-13 1955-08-16 Tatibana Hideo Air washer and conditioner
US2832432A (en) * 1954-05-28 1958-04-29 Pangborn Corp Wet dust collector
US3216181A (en) * 1962-07-13 1965-11-09 Ivan H Carpenter Exhaust system
US3520113A (en) * 1968-01-08 1970-07-14 Rufus Stokes Air pollution control device
DE2431574C2 (de) * 1974-07-01 1983-03-03 BHS-Bayerische Berg-, Hütten- und Salzwerke AG, 8000 München Vorrichtung zur Naßabscheidung von Staub
DD134917A1 (de) * 1978-03-15 1979-04-04 Al Saidi Mohammed A Vorrichtung zur nassabscheidung fremder partikel aus der luft,insbesondere sand

Also Published As

Publication number Publication date
DK266688A (da) 1988-05-16
CA1292426C (en) 1991-11-26
SE8702770D0 (sv) 1987-07-06
NO881973L (no) 1988-05-06
DE3783044D1 (de) 1993-01-21
BG60091B2 (en) 1993-10-29
RU1829953C (ru) 1993-07-23
DK266588D0 (da) 1988-05-16
AU8030287A (en) 1988-04-07
US4941896A (en) 1990-07-17
DK266588A (da) 1988-05-16
DE3779319D1 (de) 1992-06-25
IN170352B (hu) 1992-03-21
HUT53822A (en) 1990-12-28
CA1305045C (en) 1992-07-14
NO881973D0 (no) 1988-05-06
NO881972D0 (no) 1988-05-06
JPH01503765A (ja) 1989-12-21
DK266688D0 (da) 1988-05-16
KR880701582A (ko) 1988-11-03
NO881972L (no) 1988-05-06
AU7967787A (en) 1988-04-07
KR880701583A (ko) 1988-11-03
NO166168C (no) 1991-06-12
WO1988001902A1 (en) 1988-03-24
DE3783044T2 (de) 1993-06-24
NO166168B (no) 1991-03-04
SE8702770L (sv) 1988-03-18
US4936878A (en) 1990-06-26
ATE76323T1 (de) 1992-06-15
KR950012521B1 (ko) 1995-10-18
KR960001584B1 (ko) 1996-02-02
WO1988001901A1 (en) 1988-03-24
EP0324763B1 (en) 1992-05-20
JPH088970B2 (ja) 1996-01-31
UA9987A (uk) 1996-09-30
SE500478C2 (sv) 1994-07-04
EP0326563A1 (en) 1989-08-09
JP2617502B2 (ja) 1997-06-04
NO170133C (no) 1992-09-16
ATE83165T1 (de) 1992-12-15
NO170133B (no) 1992-06-09
JPH01503766A (ja) 1989-12-21
EP0324763A1 (en) 1989-07-26
EP0326563B1 (en) 1992-12-09

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU206053B (en) Method and apparatus for purifying gas from solid, fluid and/or gaseous contaminations
US3923480A (en) Oil separator
US8218709B2 (en) Nuclear plant and method for the pressure relief in a nuclear plant
AU2006255877B2 (en) System and inlet device for separating a mixture
WO2015133794A1 (ko) 원자력발전소에 사용되는 여과 배기 계통
US4566883A (en) Apparatus for gas/liquid separation
US4755198A (en) Column for treating gases
RU2475294C2 (ru) Способ удаления капель загрязняющей жидкости из потока газа и промывочный лоток
US3483678A (en) Apparatus for removing suspended particles from gases
KR930020485A (ko) 원자로 기밀실의 공기의 에어러솔의 제거장치
JP2001198490A (ja) サイクロン式オイルミスト除去装置
CN205392080U (zh) 一种用于吸收塔的分离装置
EP2937867B1 (en) Containment filtered venting system used for nuclear power plant
RU1793945C (ru) Аппарат дл очистки газа от твердых, жидких и/или газообразных примесей
SE463699B (sv) Foerfarande och anordning vid rening av gaser
CN218608642U (zh) 喷淋除尘器
KR100944456B1 (ko) 습식 집진기
KR100281694B1 (ko) 반도체장치 제조설비용 오니분리장치
GB2260917A (en) Automatic vent system
CN114177730A (zh) 一种除尘除雾设备
RU20401U1 (ru) Устройство для очистки потоков парогазовых смесей, образующихся при сбросе избыточного давления из-под защитных оболочек атомных электростанций
SK7445Y1 (sk) Odlučovacia jednotka aerosólových častíc a odlučovacie zariadenie
SE454407B (sv) Forfarande och anordning for att rena en gas fran fasta, flytande och/eller gasformiga fororeningar
SK50362015A3 (sk) Odlučovacia jednotka aerosólových častíc a odlučovacie zariadenie

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee