HU205706B - External fastening device - Google Patents
External fastening device Download PDFInfo
- Publication number
- HU205706B HU205706B HU875195A HU519587A HU205706B HU 205706 B HU205706 B HU 205706B HU 875195 A HU875195 A HU 875195A HU 519587 A HU519587 A HU 519587A HU 205706 B HU205706 B HU 205706B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- tubular
- wall
- external
- fastening device
- priority
- Prior art date
Links
Classifications
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods, e.g. tourniquets
- A61B17/56—Surgical instruments or methods for treatment of bones or joints; Devices specially adapted therefor
- A61B17/58—Surgical instruments or methods for treatment of bones or joints; Devices specially adapted therefor for osteosynthesis, e.g. bone plates, screws, setting implements or the like
- A61B17/60—Surgical instruments or methods for treatment of bones or joints; Devices specially adapted therefor for osteosynthesis, e.g. bone plates, screws, setting implements or the like for external osteosynthesis, e.g. distractors, contractors
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods, e.g. tourniquets
- A61B17/56—Surgical instruments or methods for treatment of bones or joints; Devices specially adapted therefor
- A61B17/58—Surgical instruments or methods for treatment of bones or joints; Devices specially adapted therefor for osteosynthesis, e.g. bone plates, screws, setting implements or the like
- A61B17/68—Internal fixation devices, including fasteners and spinal fixators, even if a part thereof projects from the skin
- A61B17/84—Fasteners therefor or fasteners being internal fixation devices
- A61B17/846—Nails or pins, i.e. anchors without movable parts, holding by friction only, with or without structured surface
- A61B17/848—Kirschner wires, i.e. thin, long nails
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods, e.g. tourniquets
- A61B2017/00831—Material properties
- A61B2017/00902—Material properties transparent or translucent
Landscapes
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Orthopedic Medicine & Surgery (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Surgery (AREA)
- Animal Behavior & Ethology (AREA)
- Veterinary Medicine (AREA)
- Biomedical Technology (AREA)
- Heart & Thoracic Surgery (AREA)
- Medical Informatics (AREA)
- Molecular Biology (AREA)
- Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Public Health (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Surgical Instruments (AREA)
- Peptides Or Proteins (AREA)
- Executing Machine-Instructions (AREA)
- Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
- Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
- Prostheses (AREA)
- Materials For Medical Uses (AREA)
Description
A találmány tárgya külső rögzítőeszköz, csonttörések összeforradásához megkívánt helyzetben való össze-» tartására, amely a beteg eltörött, rögzítendő csontiészei mentén van elhelyezve, és a külső rögzítőeszköz a törött csontrészekkel rögzítő kötőelemekkel, például drótokkal, szegekkel vagy csavarokkal van összekapcsolva, továbbá, legalább egy, műanyagból levő hajlé' kony, törésáthidaló tömlő alakú résszel rendelkezik, ahol a tömlő alakú rész egy kikeményedő anyaggal van megtöltve, továbbá a tömlő alakú rész a töltőanyag megszilárdulása után a drótokkal, szegekkel vagy csavarokkal együtt egy alaktartő, merev vázat alkot.
A külső rögzítők ortopédiai rögzítésre, valamint törött csontrészek összetartására szolgálnak. A külső rögzítővel az eltörött csontokat rögzítik egymáshoz viszonyított helyzetükben, hogy azok gyógyulása - azaz összefoirása - helyes pozícióban következhessen be. Ehhez a csontokba, vagy a csontokon keresztül csontszegeket - előnyösen menettel ellátott, pl. Schanz-féle csavarokat vagy áthidalópálcákat - helyeznek el, s ezeknek a testrészből kinyúló végeit legalább egy rúd alakú elem - pl. csúszórúd vagy vezetőrúd- segítségével öszekötik egymással. Ez az összekötés feszítőelemek útján történik, amelyek szorítóelemként, csuklóelemként és adott esetben gömbcsuklóként vannak mint kapcsoló- vagy megfogóelemek és hasonlók kialakítva. Ilyen módon keretszerkezetet alakítanak ki, amellyel a csontrészeket stabilan lehet rögzíteni és helyzetükben megtartani.
Az ismert feszítőelemek rozsdamentes acélból vannak. A rögzítő felhelyezésekor és a rudak megfeszítésekor az egész keretszerkezet viszonylag laza, lötyögős és önmagán belül eltolható, mivel az összetartandó rudakat a feszítőelemben meg kell oldani ahhoz, hogy azokat a megfelelő pozícióba lehessen hozni. így azután egy ilyen rögzítőt végül is egyetlen személy nem tudja felhelyezni, hanem további segítőt is be kell vonni, aki a csuklókat, kettős csuklókat és a keretet kell tartsa addig, amíg a pozicionálást követően végre lehet hajtani a feszítést és rögzítést. Annak érdekében, hogy ezt a munkát megkönnyítsük, külön feszítőkészülékeket lehet alkalmazni. Mivel az acél rugalmassági együtthatója igen magas és felülete igen sima, így nincs arra lehetőség, hogy egy feszítőcsvar meghúzásával csupán gyenge szorítást érjünk el; a magas rugalmassági együttható miatt a rögzítő-feszítőcsavar kis elfordítása is már igen nagy változást idéz elő a szorítónyomásnál. A rögzítő felillesztésekor ezért a rudak, csontszegek vagy -csavarok csak lazán lehetnek benne a feszítőelemekben. Ehhez járul még az is, hogy a rögzítőhöz alkalmazott alkatrészek és elemek szerkezeti anyagának megválasztása alapján befolyásolják a röntgenfelvételeket.
Ezenkívül az így kialakított rögzítők előállítási költsége igen magas.
Túlnyomórészt fémalkatrészeket alkalmaznak, amelyekből a rögzítőt az egyedi sebészeti követelmények szerint állítják össze. Annak érdekében, hogy a rögzítőknél megtartsuk a röntgensugarak áthatolását, alkalmaznak fémmentes szerkezeti anyagokból lévő alkatrészeket is. így például a 27 45 504 lsz. DE szabadalmi leírásból ismert egy olyan készülék emberi és állati végtagok mozdulatlanul tartására és/vagy alátámasztására, amely páronként egymással szemben elhelyezkedő és legalább egy-egy csontszeget vagy csontcsavart befogadó összekötő részt tartalmaz, amelyek szontőelemek útján vannak összekötő, illetve menetes rudak segítségével ősszeerősítve. Az összekötő részek, a szorítóelemek és az összekötő rudak, valamint az egyesített feszítőzárak üvegszál-erősítésű, hőre lágyuló műanyagból készülnek.
Ismeretes továbbá a 31 41 909 lsz. DE szabadalmi leírásból olyan ortopédiai törésrögzítő készülék, melynek legalább egy, a beteg testén kívül elhelyezhető hosszúkás részből áll, amelyek csontcsapokkal vagy hasonlókkal vannak összekötve, melyek viszont a törött csont egyes részeibe vannak beerősítve, ahol is a hosszúkás rész és a csapok szilárd állványt alkotnak, amely a törött csontrészeket az összeforradásukhoz kívánt helyzetben tartja. A beteg testén kívül elhelyezett hosszúkás rész, amely csontcsapok útján van az eltörött csont különböző darabjaival összeerősítve, egy hosszúkás, hajlékony tartót vesz körül, amelyet keményedő anyaggal töltenek meg, amely a tartóban inaktív, folyékony állapotban található.
A 2 405 063 lsz. FR szabadalmi leírásból ismert olyan külső rögzítő, amelynél előalakított és szilárd alkatrészekből indulnak ki. Az egyes alkatrészek üvegszállal erősített műanyagból vannak. Azok a külső rögzítők, amelyeknél előalakított szilárd alkatrészeket alkalmaznak, a mindenkor szükséges alkatrészkészlet miatt igen költséges előállításúak. Egy meghatározott alkatrészkészlet csak meghatározott törésekre korlátozottan alkalmazható, amelynek következtében igen széles választékot kell az alkatrészekből készletezni és tárolni. A menettel ellátott alkatrészek az ismételt felhasználás által kopást szenvednek. Amennyiben fémes szerkezeti anyagokat alkalmaznak, akkor a törés gyógyulásának röntgenezéssel való ellenőrzése ezen körülmények között jelentősen akadályozott. Minden kezelt, illetve ellátott sérülttel a készletezett alkatrészek egy része hetekre kiesik, ami a készletezett mennyiség további növelését teszi szükségessé az egyes alkatrészeknél. A megbízhatatlan és az átutazó beteg az elsősegélyt nyújtó kórházba nem tér vissza, így a nála alkalmazott, illetve felhelyezett alkatrészek nem jutnak vissza a kórház birtokába, miáltal jelentős veszteség keletkezik az alkatrészekben. A merev rendszerek ezen túlmenően különböző mértékig a csonttörések szerint koordinált elrendezést tesznek szükségessé a külső rögzítőknél. Azért, hogy ilyen kényszerítő körülmények között jó operációs eredményeket lehessen elérni, nem ritkán nagymértékű tapasztalatra, valamint térbeli és tervezői képzelőerőre van szükség.
A 2 086 231 lsz. GB szabadalmi leírásból megismerhető olyan külső rögzítőeszköz, amely legalább egy, műanyagból lévő hajlékony tömlő alakú résszel rendelkezik, amely a betegre a rögzítendő törött csontiészekkel szemben helyezhető fel, s amely a különféle csonttöréseket rögzítő drótokkal, szegekkel vagy csavarok2
HU 205706 Β kai köthető össze, s ahol a kikeményedő anyaggal megtöltött tömlő alakú rész az anyag megkeményedése után a szögekkel, drótokkal vagy csavarokkal szilárd vázat alkotnak, mely a törött csontrészeket az Összeforrásukhoz megkívánt helyzetben összetartja.
A tömlő alakú rész műanyagból van, és a felszerelés befejezése előtt a zárt tömlőrendszer belsejébe egy műanyagot juttatnak. Ennél a külső rögzítőeszköznél a kikeményedő anyagot a tömlőrendszemek a törött csontrészekre való felszerelése és rögzítése előtt juttatják be a lezárt tömlőrendszer belsejébe. Olyan kikeményedő anyagokat alkalmaznak, amelyeknél a kikeményedési hatás szükség szerinti időpontig késleltethető. Főképpen olyan kikeményedő anyagokat alkalmaznak, amelyek látható, vagy egyéb fény hatására keményednek, ahol a kikeményedő anyaggal töltött tömlő alakú rész egy fényt át nem eresztő külső burkolattal van bevonva, amit a kikeményedéshez eltávolítanak. Használhatók azonban másféle keményíthető anyagok is, amelyek kémiai befolyással keményednek. A tömlő anyagául ehhez a külső rögzítőeszközhöz sem üvegszál-erősítésű műanyagot, sem üvegtisztaságú vagy áttetsző műanyagokat nem használnak. Műanyag tömlőként hullámosán kialakított tömlőt alkalmaznak. Egy ilyen módon kialakított tömlő használata révén keresztmetszet-változások jönnek létre, amikor a tömlőt különböző síkokban fektetik és ehhez meg kell azt tömi. Ehhez járul még, hogy a törött csontrészekkel összekötött szegek, drótok nem szúrhatók át a műanyag tömlőn, mivel akkor a műanyag tömlő belsejében található kikeményedő anyag kifolyhatna. Ezen okból kifolyólag a műanyag tömlő önmagába zárt cső alakú csatlakozócsonkokkal rendelkezik, amelyek a szegek, drótok és hasonlók befogadására szolgálnak.
A hajlékony alkatrészekből felépített külső rögzítőeszközöknél, amelyek kikeményedés útján alakulnak át merev rendszerré, egy folyékony műanyaggal töltött tömlőt használnak, amely azonban csak a szögeknek a csontokra rögzítése után tolható rá azok szabad végei fölé. Fordított sorrend esetében ugyanis a szögek hegye fertőzést - lévén az ilyenfajta tömlők nem sterilizálhatok - valamint monomer műanyagokat vihetnek be a szervezetbe. Ezen előírások miatt szükséges a szögek párhuzamos elrendezése, ami megközelíti azon nehézségeket, melyeket a merev rendszerek támasztanak a sebész számára. Az egynél több síkban történő rögzítés, amelyre mechanikai megfontolásból mindig törekszenek, egy tömlővel nem hozható létre. Valamennyi homogén műanyag különböző mértékben, de csak csekély szakítószilárdságot mutat, egyidejűleg csekély rugalmasság mellett. Ebből adódik azután, hogy a hordozó rögzítőtömlőnek nagy keresztmetszetűnek kell lennie annak biztosítása nélkül azonban, hogy a rögzítőeszköz csúcsterhelés hatására nem fog mégis eltömi. Ehhez járni még, hogy a műanyagkomponensek átkeverése egy már megtöltött tömlőben több hátrányt is jelent. A nem tökéletes átkeveredés eredményeként az a veszély, hogy az operáció végén lágy és könnyen elhajlítható tömlőszakaszok jönnek létre, viszonylag nagy. Egy szükségszerű keveredés ezen túlmenően növeli a rögzítőeszközben visszamaradó és adott esetben toxikus monomerek részarányát. A lehető legjobb átkeveredés csak egy lágy, jól összenyomható hordozótömlőben lehetséges. Ennek az a következménye, hogy nem biztosítható a lehetőleg állandó műanyag keresztmetszet, főleg akkor nem, ha a rögzítőtömlő számos fordulattal van elhelyezve. A komponensek átkeveredése, amelyekből a kikeményedő anyag áll, a már megtöltött tömlőnél gyakorlatilag mindig ahhoz vezet, hogy a műanyag kilép a szögperforáció-nyílásokon át és így nem kalkulálható anyag- és stabilitásveszteséget okoz. A hóhozzávezetés vagy sugárzás segítségével történő kikeményedéskor még a következő problémák állnak elő: sugárzással csak felszíni rétegek polimerizálhatók. Egy teljesen megtöltött tömlőt sugárzással aligha lehet polimerizálni.
Az infravörös sugárzásnak a bőrfelszín közelében 2-5 cm - lévő tömlőrendszeren át kell hatolnia, azonban a bőrt magát nem szabad melegítenie. A páciensnek az ultraibolya-sugarakkal szembeni védelme ugyan egyszerűbb, mint az infravörös sugarak alkalmazása esetén, azonban mindkét fajta sugárzás esetében szükséges a tömlőrendszer átfogó megvilágításának elérése, Ennek az egyidejű röntgenátvilágítással és a sebész összeillesztési tevékenységével együtt kell megtörténnie, amely összerendezés a körülményekre tekintettel technikailag nehezen keresztülvihető. Fényérzékeny műanyagok esetében, amit egy fényt át nem eresztő fóliával védenek, a tömlőnek a rögzítőszegek útján való átszúrása már kiválthatja a keményedést. Egy csonthelyretétel a sebész részéről kb. 5 perc alatt fejezhető be. Ezen idő alatt kell a rögzítőeszköznek megkeményednie. Hosszabb kikeményedési idők emelik a röntgen-sugárterhelést és magában rejti a veszélyét egy rosszabb visszahelyezési eredménynek, a sebész kifáradása következtében.
A találmány célja olyan külső rögzítőeszköz létrehozása, amellyel egyszerű kezelés válik lehetségessé kényszerű munkasíkok nélkül, továbbá azzal a lehetőséggel, hogy a rögzítőtömlő pozíciókorrekciója elvégezhető legyen a töltőmassza kikeményedése előtt anélkül, hogy a beállított törött csontrészek eltolódása megtörténhetne úgy, hogy még komplikált csonttörések, azaz nagyobb számú törött csontrész esetén is előírt helyzetben lehessen azokat tartani, amíg a töltőmassza kikeményedik. Ezenkívül adott a röntgenáttetszőség és nagy stabilitás, valamint jó elasztlcitás adódik már kis keresztmetszeteknél is.
Ezen túlmenően a találmány feladata az is, hogy a külső rögzítőeszköz részére tömlő alakú részt hozzunk létre, amely egyidejűleg öntőmintaként használható a kikeményedő műanyag részére, s melynek tömlőteste belső kötésbe lép a kikeményedett műanyaggal.
A kitűzött célnak megfelelőén a találmány szerinti külső rögzítőeszköz csonttörések összefonadásához megkívánt helyzetben való összetartására, amely a beteg eltörött, rögzítendő csontrészei mentén van elhelyezve, és a külső rögzítőeszköz a törött csontrészekkel rögzítő kötőelemekkel, például drótokkal, szegekkel vagy csavarokkal van összekapcsolva, továbbá, leg3
HU 205 706 Β alább egy, műanyagból levő hajlékony, törésáthidaló tömlő alakú résszel rendelkezik, ahol a tömlő alakú rész egy kikeményedő anyaggal van megtöltve, továbbá a tömlő alakú rész a töltőanyag megszilárdulása után a drótokkal, szegekkel vagy csavarokkal együtt egy alaktartó, merev vázat alkot, oly módon van kialakítva, hogy a külső rögzítőeszköz tömlő alakú része egy áttetsző vagy üvegszúrően átlátszó anyagból lévő, üvegszálakkal töltött, spirál alakban tekercselt tömlőtesttel rendelkezik, a tömlőtest belseje pedig a külső rögzítőeszköz felszerelésének befejezését követően bejuttatott gyorsan kikeményedő műanyagot tartalmaz.
A találmány egy másik jellemzője szerint a külső rögzítőeszköz tömlő alakú része spirál alakban tekercselt, üvegszállal erősített, áttetsző vagy üvegszerűen átlátszó műanyagból van, a tömlő alakú része pedig a külső rögzítóészköz felszerelésének befejezését követően bejuttatott gyorsan kikeményedő műanyagot tartalmaz.
Egy további ismérv szerint a külső rögzítőeszköz tömlő alakú része spirál alakban tekercselt, áttetsző, vagy üvegtisztaságú műanyagba beágyazott üvegszálszövetből van, a tömlő alakú rész pedig a külső rögzítőeszköz felszerelésének befejezését követően bejuttatott gyorsan kikeményedő műanyagot tartalmaz.
A találmány szerinti rögzítőeszköznél a tömlőtest üvegszáltöltése legalább egy, a tömlőtestbe behúzott tömlőt vagy egy tömlővé összetekercselt üvegszálpaplant tartalmaz. A tömlő alakú rész két szabad vége egy - előnyösen Y vagy T alakú - összekötő darab útján egymással össze vannak kötve, amely összekötő darab a kikeményedő anyag bejuttatására szolgáló, legalább egy lezárható betöltőnyílással rendelkezik.
A találmányra jellemző, hogy a tömlő alakú rész a törött csontrészek fölött különböző síkokban és irányokban rögzítő kötőelemek, például drótok, szögek vagy csavarok útján van a törött csontrészekkel összekötve.
A találmány egy másik kiviteli alakja szerint több tömlő alakú rész egy keretszerű tömlőrendszené van összefűzve, ahol mindegyik tömlő alakú rész cső alakú összekötő darabok útján oly módon vannak összekötve, hogy mindegyik tömlő alakú rész egymással össze van kötve, ahol a tömlő alakú részekből kialakított tömlőrendszer a kikeményedő anyag bejuttatására szolgáló, legalább egy lezárható betöltőnyílással rendelkezik. A tömlőrendszer több tömlő alakú része csoportonként van összeillesztve, ahol az egyes csoportokból alkotott tömlőrendszer a kikeményedő anyag bejuttatását szolgáló legalább egy lezárható betöltőnyílással rendelkezik.
A találmány egyik ismérve szerint a' törött csontrészeket és a külső rögzítőeszközt egymáshoz kapcsolódó rögzítő kötőelemek Kirschner-szegek, ahol mindegyik Kirschner-szeg egyik szabad végével kb. 280°ban való meghajlítás után a tömlő alakú részbe belenyúlik s azzal elfordulásmentesen van összekötve. Egy másik ismérv szerint a rögzítő kötőelemként alkalmazott rögzítócsavarok, vagy szegek egy rögzítőelem segítségével a tömlő alakú részre vannak erősítve.
A találmány előnyös kiviteli alakja szerint a rögzítőelem két héjszerű, a tömlő alakú részt körülfogó héj alakú részből áll, amelyek egymást egy cső alakú szerkezetté egészítik ki, ahol mindegyik héjszerű rész legalább két, egymással átellenes oldalon héjszerűen kialakított szakasszal rendelkezik, amelyek egymást két, egyvonalban elhelyezkedő rögzítőcsonkká egészítik ki és a rögzítő kötőelem például csavar vagy szeg befogadására szolgálnak, ahol is a héj alakú szakaszok külső falukon egy hollandi anya részére külső menettel vannak ellátva, amelyet a rögzítőcsonkok végére erősített, összenyomható gyűrűt vesz körül. A rögzítőelem mindegyik héj alakú része a belső falán legalább két rögzítőcsapot, tüskét vagy hasonlót hordoz.
A külső rögzítőeszköz egy másik célszerű kiviteli alakjában a rögzítőélem egy külső menettel ellátott, belsejében rögzítő kötőelemet, például csavart vagy szeget befogadó, menetes csövet tartalmaz, amely a tömlő alakú rész falában levő két egymással átellenesen és közös síkban elhelyezkedő áttörésen van átvezetve, ahol a menetes cső két oldalt a tömlő alakú részből kivezető szakaszokkal rendelkezik, és ezen szakaszainak végei környezetében egy-egy, a menetes cső külső menetébe kapcsolódó hollandi anyát hordoz, amelyek a menetes cső egy-egy szakaszának végén levő, a menetes csőben elhelyezkedő szeg vagy csavar külső falára a hollandi anya meghúzásakor felfekvő összenyomható gyűrűt vesznek körül.
A menetes cső a törött csontrészek felé cső szakaszán egy menettel ellátott a külső meneten elhelyezett kapocspántot hordoz, amelynek a tömlő alakú rész falába benyúló csapjai, tüskéi vagy hasonlói vannak, míg a másik szakaszán egy menetnélküli kapocspánt található, ugyancsak a tömlő alakú rész falába benyúló csapokkal vagy tüskékkel vagy hasonlókkal, ahol ezen menetnélküli kapocspánt egy anyával a menetes csövön van rögzítve, és a menetes csővel egy bütyök útján elforgásbiztosan van összekötve.
A találmány bármely kiviteli alakjában mindegyik törésáthidaló tömlő alakú rész egy feszítőelemmel rendelkezik. A feszítőélemnek két, a külső felületükön külső menettel ellátott cső alakú szakasza van, ahol a két szakasz külső menete közül az egyik jobbmenet a másik pedig balmenet, továbbá, hogy mindkét cső alakú szakasz a külső végén egy-egy hosszabbító-, illetve csatlakozócsonkkal van ellátva a tömlő alakú rész külső menetére egy cső alakú feszítőanya van rácsavarva, amely markolati profillal, pl. fogófelülettel, valamint egy sor egymás mellett, a feszítőanya hossztengelye irányában elhelyezkedő átmenőfurattal van ellátva. A feszítőélem két cső alakú szakasza előnyösen eltérő színű, valamint a feszítőelem cső alakú szakaszainak falában légtelenítőnyílások vannak.
A találmány szerinti rögzítőészköz előnyös kialakításához tartozik az is, hogy a Kirschner-szegek vagy drótok a tömlő alakú résszel kábellekötés útján vannak összetartva.
Egy másik kivitel szerint a rögzítő kötőélem például a drótok, szegek vagy csapok útján történő rögzítéskor a visszahajtott, s a tömlő alakú rész falába behatoló
HU 205 706 Β drótvégek kábellekötéssel vannak a tömlő alakú részen rögzítve.
A külső rögzítőeszköz úgy is kialakítható, hogy a tömlő alakú rész tömlőtestébe egy vagy több, üvegszálszövetből készült tömlő van behúzva úgy, hogy a tömlőtest az üvegszálszövet tömlőkkel és a tömlő alakú rész belsejében kikeményedett műanyaggal egy összetett elemet alkot. A tömlőtest belsejében elhelyezkedő üvegszálszövet tömlők egyforma, vagy különböző falvastagságúak. Egy másik ismérv szerint a tömlőtest belsejében több, egymásba húzott üvegszálszövet tömlőből vagy egy tömlővé tekercselt üvegszálszövet paplanból kialakított üvegszáltöltés van. További előnyös megvalósítása a találmánynak, ha a tömlő alakú rész áttetsző vagy üvegtisztaságú műanyagból van, továbbá, hogy a kikeményíthető műanyagmassza színezéssel van ellátva.
A műanyagba ágyazott üvegszálszövetből lévő tömlőszerű rész alkalmazásával az ismert valamennyi külső rögzítőeszköznél adódó hátrány elhárítható. A leírt módon kialakított tömlő alakú részt a felszerelés elvégzése után egy gyorsan keményedő műanyaggal töltjük ki úgy, hogy a hajlékony, könnyen kezelhető anyagból egy merev külső rögzítőt kapunk, amely ezen kívül a röntgensugarak számára is átlátszó. A találmány szerinti rögzítőeszköz kedvező költségigényű és különféle tömlőfalvastagságok és üvegszáltöltés alkalmazásakor univerzálisan használható úgy, hogy bármely megkívánt szilárdságot elérhetünk az alkalmazásával,
A törött csontrészek ortopédiai rögzítéséhez és öszszetartásához, főleg egy üvegszállal töltött spiráltömlő alkalmazásával olyan rögzítőtömlő áll rendelkezésünkre, amely a rögzítőeszköz elkészítésekor, illetve felszerelésekor fáradság nélkül alakítható és különböző síkokban elhajlítható anélkül, hogy a törési helyeknél keresztmetszet-változások következnének be, ami egyrészt a rögzítőtömlő bizonyos saját stabilitására, másrészt arra vezethető vissza, hoy a műanyagtömlőbe üvegszálszövet tömlő van behúzva.
A nagy szakítószilárdságból adódóan kis keresztmetszetű tömlőket is alkalmazhatunk.
Amennyiben a tömlő alakú részek két szabad vége egy - előnyösen Y vagy T alakú összekötő tag vagy összekötő darab útján van egymással összekötve, amely összekötő tag egy lezárható betöltőnyílással van ellátva a kikeményedő anyag részére, lehetséges eltörött csontrészek - például ujjcsontok - egyetlen tömlő alakú rész útján való rögzítése drótok, szegek vagy csavarok alkalmazásával anélkül, hogy ehhez keretre lenne szükség. A gyorsan keményedő műgyanta betöltése, s annak a tömlő alakú részben történő kikeményítése után egy szilárd, önmagában merev rendszert kapunk úgy, hogy jó gyógyulási folyamat érhető el ezáltal.
A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:
- az 1. ábra térbeli ábrázolásban mutatja be a több, egymással összekötött tömlő alakú részből álló külső rögzítőeszközt két törött csontrészre helyezve;
- a 2. ábra ugyancsak térbeli vázlatban tüntet fel egy egyrészből álló, a végénél összekötött tömlő alakú részből álló és Kirschner-szegek útján két törött csontrészre erősített rögzítőeszközt;
- a 3. ábrán részben nézetben, részben függőleges metszetben láthatunk egy, a külső rögzítőeszköz tömlő alakú részének egy szakaszára erősített Kirschner-szeget;
- a 4. ábra egy rögzítőelem térbeli ún. robbantott képe;
- az 5. ábrán a 4. ábra szerinti rögzítőelem keresztmetszetének részlete látható;
- a 6. ábra részben nézetben, részben függőleges metszetben mutatja be a rögzítőelem egy további kiviteli alakját;
- a 7. ábrán a 6. ábra VII-VII vonala mentén vett metszet látható;
- a 8. ábra hosszmetszetben tüntet fel egy perforátort, amely a menetes csőnek a 6. ábra szerinti rögzítcfelembe való beviteléhez szolgál; a 9. ábrán egy feszítőelem térbeli képe látható;
- a 10. ábra a feszítőelem hossztengely irányú nézetét mutatja;
- a 11. ábra a 9. ábra szerinti feszítőelem egyik felének hosszmetszete;
- a 12. ábrán műanyag tömlőtestből készült tömlő alakú rész szakaszáról láthatunk felnagyított függőleges metszetet, amelynél a tömlőtestbe üvegszálszövet tömlő van behúzva;
- a 13. ábra műanyag tömlőtestből készült tömlő alakú rész egy szakaszának felnagyított függőleges metszete, több rétegszerűen belehúzott üvegszálszövet tömlővel;
-14. ábránk műanyag tömlőtestből készült tömlő alakú rész egy szakaszát felnagyított függőleges metszetben mutatja, a tömlőtestbe behúzott üvegszálszövet tömlővel, ahol a tömlő alakú rész belsejében kikeményedett műanyag van;
- a 15. ábrán felnagyított függőleges metszetben látjuk egy spirál alakú, üvegszálszövettel töltött tömlőtest egy szakaszát;
- a 16. ábránk a 15. ábra XVI-XVI vonal mentén vett metszete;
- 17. ábránkon műanyag tömlőtestből készült tömlő alakú rész felnagyított függőleges metszete látható, amelybe üvegszálak vannak beágyazva; végül
- a 18. ábra egy műanyag tömlőtestből készült tömlő alakú rész felnagyított függőleges metszete, amelybe üvegszálszövet van beledolgozva.
Az 1. és 2. ábrán látható a (10) külső rögzítőeszköz általános felépítése. Ez a (10) külső rögzítőeszköz a (11), ill. (211) tömlő alakú részből áll, amely több, egymással összekötött tömlőszakaszból alkotott keretszerű (20) tömlőrendszer, ahol az egyes tömlőszakaszok végei egymással össze vannak kötve (2. ábra). Ez a (11), illetve (211) tömlő alakú rész alkotja a rögzítőtömlőt, amelynek (lll és 211a) falai vannak. A (11), illetve (211) tömlő alakú résznek a (Ki és K2) törött csontrészekre való ráerősítése (12) rögzítő kötőelem, például drótok, szegek vagy csavarok útján történik.
HU 205 706 Β
A (211) tömlő alakú rész (212) tömlőtestből áll, amely egy hajlékony, bizonyos rugalmassággal rendelkező műanyagból van. Ez a (212) tömlőtest (116) üvegszálakkal vagy más ásványi szálakkal van töltve. A (218) üvegszáltöltés úgy készül, hogy a (212) tömlőtest belsejébe egy (118) üvegszálszövetből lévő (215) üvegszálszövet tömlőt, illetve harisnyát húzunk be. A 13. ábrának megfelelően a több (118) üvegszálszövetből készült (215, 216, 217) üvegszálszövet tömlőt is behúzhatunk a (212) tömlőtest belsejébe úgy, hogy keresztmetszetében ezek több üvegszálszövet réteget alkotnak
A15. és 16. ábrán bemutatott további kiviteli alakok esetében a (212) tömlőtest belsejébe olyan sok (215, 216, 217) üvegszálszövet tömlőt húzunk be, hogy a (212) tömlőtest teljes belső terét kitölti a (218) űvegszáltöltés. Emellett annak a lehetősége is fennáll, hogy az üvegszálszövet tömlők helyett üvegszálszövet paplant alkalmazzunk, melyet összehajtva vagy összetekert állapotban húzunk be a (212) tömlőtest belsejébe. Több (215,216,217) üvegszálszövet tömlő alkalmazása esetén valamennyi tömlő azonos falvastagságú lehet, azonban alkalmazásra kerülhetnek különböző falvastagságúakis.
A17. és 18. ábrán látható további kiviteli alaknál a (11) tömlő alakú rész üvegszál-erősítésű műanyagból vagy műanyagba ágyazott (118) üvegszálszövetből áll. A (11) tömlő alakú rész itt egy (115) tömlőtestet vesz körül, amely hajlékony, bizonyos rugalmassággal bíró műanyagból van, amelybe erősítésként (116) üvegszálak vannak bedolgozva, ahol előnyös, ha a (115a) belső falfelületből a (116) üvegszálak kilépnek, de legalábbis a (115a) belső falfelület külső részén helyezkednek el, hogy egyfajta tapadásátadóként a (115) tömlőtest belsejében a (90) kikeményedett műanyaggal bensőséges, szoros kötésbe tudj'anak lépni.
Fennáll az a lehetőség is, hogy a (115) tömlőtest műanyagába bedolgozott (116) üvegszálak helyett (118) üvegszálszövetet dolgozzunk be a műanyagba, amikor ennél a kiviteli változatnál is a (118) üvegszálszövetnek, vagy a bedolgozott üvegszálpaplannak a (115) tömlőtest (115a) belső falfelületében kell lenni (18. ábra). A (116) üvegszálak mellett a (11) tömlő alakú rész műanyagába ásványi szálak vagy fonalak is lehetnek bedolgozva, ami alatt minden olyan szál értendő, amelyet szervetlen nyersanyagból állítottak elő. Különösen előnyős azonban a (116) üvegszálak vagy fonalak alkalmazása, amelyek szövet vagy paplan formájában is bedolgozhatók a (11) tömlő alakú rész műanyagába, vagy a műanyag (212) tömlőtestbe behúzott (215, 216, 217) üvegszálszövet tömlőként is rendelkezésre áll. Különösen előnyös az üvegszál-erősítésű termoplasztok - hőre lágyuló műanyagok - alkalmazása, amelyek az 1 mm-nél rövidebb és a kb. 3 mm hosszúságú (116) üvegszálakkal vannak megerősítve, ahol azonban még ennél is nagyobb hosszúságú (116) üvegszálak is alkalmazhatók Üvegszál-erősítésű hőre lágyuló műanyagokként ABS, poliamidok, PC, PE, POM, PF, PS, PVC, SAN, PETP alkalmazható, mimellett lényegileg azok a műanyagok, illetve termoplasztok használhatók, amelyek alkalmasak a (10) külső rögzítőeszköz (II) tömlő alakú részének előállítására, és amelyek a bőr környezetével összeköttetésbe kerülve, jó bőrösszeférhetőséget mutatnak. A (118) űvegszálszövetként olyan felületalakzatok, mint üvegselyem, üvegfonalak, űvegszálfonadékok, vagy üvegszálbundák alkalmazhatók. Emellett a (118) üvegszálszövet a legkülönbözőbb kötésmóddal rendelkezhet így például kétpászmáskötés, körperkötés és atlaszkötés is alkalmazható; azonban valamennyi egyéb alkalmas kötés is szóba jöhet a (118) üvegszálszövet előállításánál.
A (10) külsőrögzítőeszköz előállításakor a (11,211) tömlő alakú részt, amely (116) üvegszálakkal van megtöltve, a (Kt, K2) törött csontrészekre való felhelyezés és rögzítés után egy kikeményedő anyaggal töltjük meg. Főleg olyan műanyagok alkalmazása jöhet szóba, amelyek gyorsan keményednek, mivel csak az ilyen gyorsan keményedő műanyagok alkalmazása biztosítja azt, hogy a rögzített (Ki, K2) törött csontrészek a kikeményedés után is megtartják előre beállított helyzetüket Ezenkívül a rögzítést végző személy számára a rövid keményedési idő megadja azt a lehetőséget, hogy a beigazított (Ki, K2) törött csontrészeket ezen beigazított helyzetükben megtartsa anélkül, hogy a rögzítést végző személynél a kifáradás jelensége fellépne, ami könnyen oldavezetne, hogy a (Ki, K2) törött csontrészek nem maradnak a beigazított helyzetükben. Célszerűen a kikeményedési idő lerövidítése céljából hőhatást is alkalmazhatunk, ha megfelelő kikeményedő anyagot választottunk. A gyorsan keményedő műanyagot a rögzítő (20) tömlőrendszeren kívül kell előkészíteni, a két komponens (keményítő- és műanyagmassza) összekeverésével, majd be kell injektálni a rögzítő (20) tömlőrendszerbe. Előnyös, ha a (212) tömlőtest áttetsző, illetve üvegtisztaságű műanyagból van, továbbá ha a beadagolandó műanyagmassza színezett. Ezen színezett műanyagmassza beadagolásakor azután jől megfigyelhető és ellenőrizhető a műanyagmasszának a (212) tömlőtest belsejében történő eloszlása vagyis, hogy a (212) tömlőtest valamennyi szakaszát kitöltötte-e a műanyagmassza.
A következő kiviteli alakoknál alkalmazott, a 17. és 18. ábrán bemutatott (11) tömlő alakú rész helyett használhatjuk a 12., 13., 15. és 16. ábrán látható (211) tömlő alakú részt, melynek felépítését ezen ábrákkal kapcsolatban a következőkben ismertetjük.
A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a (10) külső rögzítőeszköz a (11) tömlő alakú részből áll, melynek mindkét (11a és 11b) vége egy (16) összekötő darabba van bevezetve, amely egy elzárható (14) betöltőnyílással van ellátva. Az önthető-, illetve folyékony műanyagnak a (11) tömlő alakú rész belsejébe való bevezetése az X nyíl irányában történik. A (11) tömlő alakú rész (30) Kirschner-szegek útján van összekötve a (Ki és K2) törött csontrészekkel, azaz ezen említett (30) Kirschner-szegek mindkét (Ki és K2) törött csontrészre vannak erősítve, éspedig oly módon, hogy a (11) tömlő alakú rész kis távköznyire helyezkedjen el a két (Ki és K2) törött csontrész felett. Ha több (Ki és K2) törött
HU 205 706 Β csontrészt kell rögzíteni, akkor az említett (11) tömlő alakú részt különböző síkokban és irányokban vezetjük ezen (Ki és K2) törött csontrészek felett, ahol azután a (11) tömlő alakú rész rögzítése az egyes (Ki és K2) törött csontrészekhez ugyancsak (30) Kirschner-szegek vagy más, alkalmas drótok vagy csapok útján történik. Itt a (30) Kirschner-szegek egyrészt az egyes (Ki és K2) törött csontrészekbe nyúlnak bele, másik végük pedig a (11) tömlő alakú rész azon szakaszával vannak összekötve, amely a rögzítendő (Ki és K2) törött csontrész felé van fordulva. Mivel a (11) tömlő alakú rész a 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál csak a (Ki és K2) törött csontrészek felett és egyik oldalon helyezkedik el, így a (30) Kirschner-szegek csak egyoldalról vannak az egyes (Ki és K2) törött csontrészekbe erősítve. A (30) Kirschner-szegeknek a (Ki és K2) törött csontrészeken átvezetett szakaszai a szabad végükkel nincsenek összekötve egy megfelelő (11) tömlő alakú résszel, azonban itt is fennáll annak a lehetősége, hogy a két (11) tömlő alakú részt használjuk, melyek közül az egyik (11) tömlő alakú rész a rögzítendő (Ki és K2) törött csontrészek felett, s a másik (11) tömlő alakú rész a rögzítendő (Ki és K2) törött csontrészek alatt helyezkedik el úgy, hogy a két (11) tömlő alakú rész a (30) Kirschner-szegeknek a (Ki és K2) törött csontrészeken történő egyidejű átvezetésekor egymással is össze vannak kötve. A (11) tömlő alakú résznek a (Ki és K2) törött csontrészek feletti elhelyezése olyan lehet, hogy a (30) Kirschner-szegek valamennyien azonos irányban vannak a (Ki és K2) törött csontrészekbe bevezetve. Amint ezt a 2. ábra mutatja, a (11) tömlő alakú rész úgy is elhelyezkedhet, hogy pl. két (30) Kirschnerszeg függőleges irányban van a (11) tömlő alakú rész (llc) szakaszán átvezetve míg a (11) tömlő alakú rész (lld) szakasza úgy van a (11c) szakaszhoz képest hajlítva, hogy az ezen (lld) szakaszon átvezetett (30) Kirschner-szegek keresztirányban helyezkednek el a (11) tömlő alakú rész (11c) szakaszán átvezetett (30) Kirschner-szegek hosszirányára nézve. A (11) tömlő alakú rész (11c és lld) szakaszainak ilyen elrendezéséhez, illetve egymáshoz rendeléséhez alkalmazott (16) összekötő darab megfelelő kialakítású kell legyen. A (11) tömlő alakú rész ennél a kiviteli alaknál is (116) üvegszállal töltött műanyagból, vagy műanyagba beágyazott (116) üvegszálszövetből áll, ahol is a (11) tömlő alakú résznek a (Ki és K2) törött csontrészekre való rögzítése (30) Kirschner-szegekkel történik, azonban a (12) rögzítő kötőelemként alkalmazhatók másként kialakított drótok, szegek vagy csavarok is.
Annak érdekében, hogy el lehessen érni a (30) Kirschner-szegek elfordulásmentes kihorgonyzását a (11) tömlő alakú részen, mindegyik (30) Kirschner-szeg szabad vége kb. 180°-ban, U alakúan meg van hajlítva. Ez a meghajlított, visszahajlított drótvég (30a) drótszakasszal van jelölve (3. ábra). A visszahajlított (30a) drőtszakasz szabad (30b) drótvége ferdén vagy hegyesen kialakítva úgy, hogy ezáltal lehetségessé váljék fáradság nélküli beszúrása és bevezetése a (11) tömlő alakú rész (111) falába.
Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál a (10) külső rögzítőeszköz több, egyenként egymással összekötött (11) tömlő alakú részből létrejött keretszerű (20) tömlőrendszer, amelybe a két (Ki és K2) törött csontrész (12) rögzítő kötőelemek, pl. szegek csavarok, csapok vagy drótok útján van befogva és rögzítve. Ez a (20) tömlőrendszer három (21, 22 és 23) hosszanti tartókból áll, amelyek közül pl. mindegyiket két, egymással összekötött szakasz alkotja. A három (21, 22 és 23) hosszanti tartó a szabad, végeik környezetében félkörív alakú (24 és 25) ívdarabok útján van összekötve, ahol ezen félkörív alakú (24 és 25) ívdarabok is két-két, körív alakú és egymással összekötött szakaszból állnak. A (21,22 és 23) hosszanti tartók, a félkörív alakú (24,25) ívdarabok és az egyes szakaszok is, melyekből a (21,22 és 23) hosszanti tartók és a félkörív alakú (24, 25) ívdarabok vannak kialakítva, a (26) összekötő tagok útján vannak egymással összekötve, ahol ezek a (26) összekötő tagok ugyanúgy, mint a 2. ábrán látható (10) külső rögzítőeszköz (16) összekötő darabja cső alakban vannak kialakítva. Ezek a (26) összekötő tagok T-idomként vagy szögidomként vannak kialakítva. Ha két tartószakasz van egymással összekötve, akkor a (26) összekötő tag lényegileg csőformájúra van kialakítva. Lényeges és fontos, hogy valamennyi (11) tömlő alakú rész, amelyek a (26) összekötő tagok segítségével keretszerű (20) tömlőrendszerré vannak összefűzve, úgy vannak ezen (26) összekötő tagok útján egymással összekötve, hogy egy szabadon hozzáférhető belső tér jöjjön létre. A kikeményíthető anyagnak ezen különféle (11) tömlő alakú részből álló keretszerű (20) tömlőrendszer belsejébe való bevezetése céljából - a rajzon nem látható-elzárható (14) betöltőnyílás van. Fennáll azonban az a lehetőség is, hogy több ilyen (14) betöltőnyílást alkalmazzunk, amelyek azután előnyösen megfelelő összekötő vezetékeken át egyetlen töltőkészülékhez csatlakoztathatók, miáltal biztosítva van a kikeményíthető anyag egyenletes bevezetése annak elérése érdekében, hogy főleg, ha gyorsan keményedő műanyagról van szó, szinte egyidejűleg lehessen a keresztszerű (20) tömlőrendszer valamennyi belső terébe a műanyagot bevezetni és bent megtartani.
Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a (20) tömlőrendszer úgy van kialakítva a (11) tömlő alakú részekből, hogy függőlegesen elhelyezkedő (12) rögzítő kötőelemeket, például drótokat, szegeket vagy csavarokat lehessen elrendezni, ahol is ezek, a (23) hosszanti tartóban levő, függőlegesen elhelyezkedő (12) rögzítő kötőelemeket, például drótokat, szegeket vagy csavarokat lehessen elrendezni, ahol is ezek, a (23) hosszanti tartóban levő, függőleges irányban elhelyezkedő (12) rögzítő kötőelemek csak a (Ki vagy K2) törött csontrészekbe vannak beeresztve, miközben a közös síkban elhelyezkedő (21, 22) hosszanti tartókon átvezetett (12) rögzítő kötőelemet képező szegek vagy csapok át vannak vezetve a (Ki és K2) törött csontrészeken. Megvan azonban annak a lehetősége is, hogy a (20) tömlőrendszert úgy alakítsuk ki, hogy a két rögzítendő (Ki, K2) törött csontrész minden oldalról azt követően legyen a keretszerű (20) tömlőrendszeirel körülvéve, ahogy a (Ki és K2) törött csontrészeken átvezetett (12) rögzítő kötőelemek, drótok, szegek vagy csavarok már
HU 205 706 Β kétoldalról el vannak helyezve a keretszerű (20) tömlőrendszert alkotó (21,22 és 23) hosszanti tartóban.
Ezen túlmenően arra is van lehetőség, hogy a (20) tömlőrendszer több (11) tömlő alakú részét, azaz a kialakított (20) tömlőrendszert csoportonként erősítsük össze, ahol is az egyes csoportokból kialakított (20) tömlőrendszer legalább egy zárható (14) betöltőnyílással van ellátva, a kikeményíthető anyag számára. A kikeményíthető anyaggal való megtöltés mindegyik külön-külön kialakított (20) tömlőrendszerben egyidejűleg vagy rövid időközökkel egymás után történhet meg.
A két (Ki, K2) törött csontrész között kialakult BS törési hézagot az 1. és 2. ábrán bejelöltük.
A szegek vagy csavarok rögzítéséhez a (11) tömlő alakú részekből álló (20) tömlőrendszerbe való kihorgonyzásához (40) rögzítőelemet alkalmazunk, mely a
4. és 5. ábrán látható kivitelű lehet. Ez a (40) rögzítőelem két kb. félkörívesen kialakított héjszerű (41, 42) részből áll, amelyek egy cső alakú (43) szerkezetté egészítik ki egymást, ahol ez a cső alakú (43) szerkezet olyan átmérőjű, amely kb. a (11) tömlő alakú rész külső átmérőjének felel meg. A kör keresztmetszetű (11) tömlő alakú részek mellett alkalmazhatók ovális keresztmetszetű (11) tömlő alakú részek is. A (40) rögzítőelem cső alakú (43) szerkezetét alkotó két héjszerű (41 és 42) rész az alkalmazott (11) tömlő alakú rész külső formájához igazodóan van kialakítva.
A (40) rögzítőelem mindkét héjszerű (41, illetve 42) része két átellenes oldalán kialakított és ugyancsak héjformájú (44,45, illetve 46, 47) szakasszal rendelkezik, amelyek egymást két, egysíkba eső (48, 49) rögzítőcsonkká egészítik ki és egy (12) rögzítő kötőelem, pl. csavar vagy szeg befogadására szolgálnak. A héjszerű (44,45, illetve 46,47) szakaszok külső falán (50) külső menet található, amelyre (51) hollandi anya van felcsavarva. A (12) rögzítő kötőelem, a szeg, csavar vagy csap tartása és rögzítése az (55) összenyomható gyűrű alkalmazásával történik, amelyet a (48, illetve 49) rögzítőcsonkra rácsavart (51) hollandi anya vesz körül. Az (55) összenyomható gyűrű úgy van elrendezve, hogy az (55) összenyomható gyűrű a körkeresztmetszetű (48), illetve (49) rögzítőcsonk szabad végén felfekszik úgy, hogy a rácsavart (51) hollandi anya körülveszi az (55) összenyomható gyűrűt. Az (51) hollandi anya meghúzásakor az (55) Összenyomható gyűrű az XL nyíl irányában összenyomődik, amelynek következtében felfekszik a (12) rögzítő kötőelem, jelen esetben szeg külső felületén, éspedig egy bizonyos szorítónyomás kialakulása közben, úgyhogy a szeget adott helyzetében megtartja a (40) rögzítőelemben. A (40) rögzítőelemben elhelyezkedő (11) tömlő alakú rész (111) fala a két (48, 49) rögzítőcsonkok meghosszabbításában megfelelő áttörésekkel rendelkezik, amelyeket a szeg bevezetését megelőzően lehet kialakítani. Mivel azonban a (11) tömlő alakú rész üvegszálerősítésű műanyagból, vagy egy műanyagba beágyazott (118) üvegszálszövetből áll egy bizonyos visszarugózási lehetőséggel, így a (11) tömlő alakú rész anyaga a (12) rögzítő kötőelemet képező szeg belenyomásakor úgy tágul ki, hogy a szeg fáradság nélkül átnyomható a (11) tömlő alakú rész (111) falán úgy, hogy ilyen módon nagyobb átmérőjű szegeket is nehézség nélkül rögzíteni lehet. A (40) rögzítőelem (48, 49) rögzítőcsonkjainak átmérője ahhoz az átmérőhöz van igazítva, amivel a rögzítendő, illetve alkalmazni kívánt szegek vagy csavarok rendelkeznek. Azáltal, hogy az alkalmazott (55) összenyomható gyűrű a (48,49) rögzítőcsonkokra kielégítő nyomóerőt fejt ki az (51) hollandi anya meghúzásakor, fennáll annak a lehetősége is, hogy olyan szegeket vagy csavarokat alkalmazzunk, illetve rögzítsünk a (48, 49) rögzítőcsonkokban, amelyeknek átmérője a (48, 49) rögzítőcsonkok belső átmérőjéhez képest kisebb. A (48,49) rögzítőcsonkok egyforma kialakításúak és így egyforma keresztmetszet-felülettel és átmérővel rendelkeznek.
A (11) tömlő alakú résznek a (40) rögzítőelemben való rögzítése céljából a héjszerű (41,42) részek, amelyek a cső alakú (43) szerkezetet alkotják, a belső falfelületükön (52) rögzítőcsapokat, tüskéket vagy hasonlókat hordoznak, amelyek a (40) rögzítőelem felhelyezésekor belenyomódnak a (11) tömlő alakú rész (111) falába. Az (52) rögzítőcsapok, tüskék vagy hasonlók száma tetszés szerinti lehet. Elegendő azonban, ha a (40) rögzítőelem a két vége környezetében két-két, átellenesen elhelyezkedő (52) rögzítőcsappal van ellátva (4. és 5. ábra).
Ha a (40) rögzítőelemet (12) rögzítő kötőelemként használt csapokkal, szegekkel vagy drótokkal összekötve alkalmazzuk, akkor a két (48, 49) rögzítőcsonk belső falfelülete simára alakítható ki. Ha viszont a végükön menetesen kialakított csavarok, csapok, illetve szegek kerülnek alkalmazásra, akkor előnyös, ha a (48, 49) rögzítőcsonkok belső falfelületén belső menet van úgy, hogy lehetőség van a csavar járulékos rögzítésére. Mivel azonban a rögzítés és megtartás (55) összenyomható gyűrűk segítségével történik, így nincs arra szükség, hogy a (48, 49) rögzítőcsonkok belső falfelületét menettel lássuk el. Ugyanilyen módon lehetnek a szegeket, csavarokat vagy csapokat a (40) rögzítőelemmel megtartani.
A 6. ábrán látható további kiviteli alaknál a (140) rögzítőelem egy (160) külső menettel ellátott (141) csőből áll, amelynek belsejében egy, a (Ki és K2) törött csontrészek rögzítésére szolgáló (12) rögzítő kötőelemként szög vagy csavar van. Ezt a menetes (141) csövet átvezetjük a (11) tömlő alakú rész (111) falán. Ehhez előnyös, ha a (11) tömlő alakú rész (111) falában két, egymással egyvonalban elhelyezkedő (113 és 113a) áttörés van kialakítva.
A (140) rögzítőelem menetes (141) csöve ezek után úgy van elhelyezve a (11) tömlő alakú részben, hogy a menetes (141) cső mindkét oldalon a (142, illetve 143) szakaszával kinyúlik ezen (11) tömlő alakú részből. A menetes (141) cső külső falfelületén kialakított (160) külső menet végigérhet a menetes (141) cső teljes hosszán. Fennáll azonban annak a lehetősége is, hogy a menetes (141) cső csak a két (142 és 143) szakaszának vége környezetében van a (160) külső menettel ellátva.
HU 205 706 Β kezik, amelyeket a (66) feszítőanya hatszög keresztmetszetű kialakításával kapunk (10. ábra). Ez a (66) feszítőanya több (67) átmenőfurattal van ellátva, amelyek egymás mögött sorban, azaz egymás mellett vannak elrendezve és a soruk a (66) feszítőanya hosszirányába nyúlik. Ezek a (67) átmenőfuratok a feszítési úthossz megfigyelésére, ellenőrzésére szolgálnak úgy, hogy ezen (67) átmenőfuratok a megfígyelőablakok feladatát látják el. Előnyös, ha a (60) feszítőelem két cső alakú (61 és 62) szakaszának külső falfelületét eltérő színűre színezzük úgy, hogy a (67) átmenőfuratokon keresztül látható színek révén a feszítési úthossz megítélését elvégezhetjük. Annak érdekében, hogy a (11) tömlő alakú résznek a (65) hosszabbító-, illetve csatlakozócsonkon való biztos ülését elérhessük, azok külső felületükön hullámos vagy bordázott (68) profillal vannak ellátva, amit a 11. ábrán érzékeltettünk. A (69) légtelenítőnyílás az összeszerelés megkönnyítését szolgálja. Az ilyen módon kialakított (60) feszítőelem révén olyan szerkezeti elemet hoztunk létre, amellyel fáradság nélkül el lehet végezni a cső alakú részek megszorítását a (20) tömlőrendszerben úgy, hogy a (60) feszítőelem ezen megszorításon vagy feszítésen túlmenően egyidejűleg áthidaló és járulékos rögzítőtulajdonságokkal is rendelkezik.
A cső alakú (61, 62) szakaszokat üreges csavarokként is ki lehet alakítani, melyeknek belseje (116) üvegszállal tölthető ki, ami a (218) üvegszáltöltést befogadó, műanyag (212) tömlőtest visszavágásával történik úgy, hogy egy szakaszon tisztán (218) üvegszáltöltést, illetve (118) üvegszálszövetet kapunk. Ez az (218) üvegszáltöltésből, illetve (118) üvegszálszövetből álló szakasz az üreges csavar töltésére szolgál, s ezáltal szilárd összekötést eredményez a (60) feszítőelem és a (11) tömlő alakú rész között a (90) kikeményedett műanyaggal történt kiöntés után, amely műgyanta a kiöntés során a (218) üvegszáltöltésnek az üreges csavar belsejében található szakaszába folyik be. A (60) feszítőelem hatszögként való kialakítása egyben azt az előnyt is biztosítja, hogy megfelelően kialakított szerszámokkal a (60) feszítőelem kívülről megfogható és a hosszanti tengelye körül elforgatható, a feszítés érdekében.
Rögzítőtömlőkként, azaz (11) tömlő alakú részekként olyan műanyagtömlőket is használhatunk, amelyek külső oldalukon vagy belső oldalukon (118) üvegszálszövettel vannak ellátva, ahol ezt az (118) üvegszálszövetet a tömlőanyagnak műanyagból való elállításánál helyezik bele a műanyagba.
A (30) Kirschner-szegek alkalmazásánál előnyös, ha ezeket a (30) Kirschner-szegeket vagy drótokat a drótok és a (11, 211) tömlő alakú rész köré elhelyezett (80) kábellekötés útján biztosítjuk (3. ábra). Ez a (80) kábellekötés megakadályozza a (30) Kirschner-szegek kicsúszását a (11, 211) tömlő alakú részekből, még (11, 211) tömlő alakú részek műgyantával való feltöltése előtt és alatt.
A (40,140) rögzítőelemek, valamint a (60) feszítőelem megfelelően nagy szilárdságú, főleg nagy szakítószilárdságú műanyagból vannak, azonban más alkalmas szerkezeti anyagokat is használhatunk.
A 12. és 13. ábrán látható kiviteli alaknál a (211) tömlő alakú rész egy hajlékony műanyagból levő (212) tömlőtestből áll. A (212) tömlőtest belsejébe (118) üvegszálszövetből levő (215) üvegszálszövet tömlő van behúzva, amely a (212) tömlőtest belső (211a) falán fekszik fel. Ha több (211) tömlő alakú részből álló (20) tömlőrendszert használunk, akkor az (118) üvegszálszövetből lévő (215) üvegszálszövet tömlőket az egyes tömlőszakaszokban a tömlőszakaszok egymásra helyezése és egymással való összekötése előtt húzzuk be. Hosszabb méretű, beléjük húzott (118) üvegszálszövet (215) üvegszálszövet tömlőjű (212) tömlőtesteket is alkalmazhatunk, melyeket a használathoz szükséges hosszúságúakra vágjuk szét.
A (212) tömlőtest belsejébe (118) üvegszálszövetből lévő (215) üvegszálszövet tömlőt is bele lehet húzni (12. ábra), azonban több (215, 216, 217) üvegszálszövet tömlő is behúzható, ily módon több (118) üvegszálszövet réteget lehet kialakítani (13. ábra). A követelményeknek megfelelően a (118) üvegszálszövetből készült tömlőknek különböző lehet a falvastagsága. Egy ilyen módon kialakított (211) tömlő alakú részt azután kikeményíthető műanyaggal töltünk meg. A14. ábrán a (90) kikeményedett műanyagot tartalmazó (212) tömlőtest látható. Ennek az előnye, hogy az ilyenfajta rögzítőtömlő használat előtt sterilizálható. Ugyancsak sterilizálni lehet a (118) üvegszálszövetből készült tömlőt a (212) tömlőtestbe való behúzása előtt
A (211) tömlő alakú rész az öntőforma funkcióját tölti be. A kikeményíthető műanyag a (20) tömlőrendszerbe való bejuttatása után behatol a (118) üvegszálszövetből készült tömlő (118) üvegszálszövetébe és átáramlik a (116) üvegszálakon, úgyhogy a kikeményedés után szilárd kötés jön létre a (118) üvegszálszövet és a (90) kikeményedett műanyag között. A műanyagból levő külső (212) tömlőtest szerepe csupán az összetartás és a külső határolásra szolgál, ezért vékonyfalú is lehet. Ilyen módon nagy stabilitású összetett (kettős) szerkezeti anyagot kapunk. Ezt a stabilitást a (118) üvegszálszövetből készült tömlők rétegeinek számával lehet beállítani.
A (212) tömlőtest a 15. és 16. ábra szerint spirálisan van kialakítva és előnyösen áttetsző, vagy üvegszerűen átlátszó műanyagból van. A (212) tömlőtest belső tere (218) üvegszáltöltéssel van ellátva, amely egy tekercselt üvegszálszövet paplanból vagy több, egymásba behúzott üvegszálszövet tömlőből állhat. Ez a (218) üvegszáltöltés kitölti a (212) tömlőtest belső terét.
Claims (23)
1. Külső rögzítőeszköz, csonttörések összeforradásához megkívánt helyzetben való összetartására, amely a beteg eltörött, rögzítendő csontrészei mentén van elhelyezve, és a külső rögzítőeszköz a törött csontrészekkel rögzítő kötőelemekkel, például drótokkal, szegekkel vagy csavarokkal van összekapcsolva, továbbá, legalább egy, műanyagból levő hajlékony, törésáthi- daló tömlő alakú résszel rendelkezik, ahol a tömlő alakú rész a töltőanyag megszilárdulása után a drótokkal, szegek10
HU 205706 Β
A menetes (141) cső a (142 és 143) szakasz (142a és 143 a) végek környezetében, illetve a végükön egy-egy, a menetes (141) cső (160) külső menetébe illő (144), illetve (145) hollandi anyát hordoz. Mindegyik (144), illetve (145) hollandi anya körülvesz egy, a menetes (141) cső mindkét (142, 143) szakaszának végén levő, a menetes (141) csőben elhelyezkedő (12) rögzítő kötőelemként használt szög vagy csavar külső falára a (144, illetve 145) hollandi anyák meghúzásával rászorítható (146, illetve 147) összenyomható gyűrűt (6. ábra).
A menetes (141) csövön a (142a és 143a) végeinél vannak tehát elrendezve a (146, illetve 147) összenyomható gyűrűk és az őket körülfogó (144, 145) hollandi anyák. A (144, 145) hollandi anyáknak az X2, illetve X3 nyíl irányában való meghúzásakor a (146, 147) összenyomható gyűrűk oly módon préselődnek össze, hogy a (12) rögzítőkötőelem azon felfekszik. Az (55, 146 és 147) összenyomható gyűrűk, olyan alakítható anyagból készülnek, mint a gumi vagy műanyag, amely lehetőség szerint nem mutat benyomódási jelenségeket.
A menetes (141) cső továbbá a (143) szakaszán egy menettel ellátott (148) kapocspántot hordoz, míg a (142) szakaszán egy menet nélküE (150) kapocspánt található. A menettel eUátott (148) kapocspánt gyűrű alakúra van kiképezve és belső menettel rendelkezik, úgyhogy a (148) kapocspánt a menetes (141) cső (160) külső menetére csavarható. Az a (148) kapocspánt legalább két, egymással egyvonalba való (149) csapot, tüskét vagy hasonlót tartalmaz, amelyek a (11) tömlő alakú rész felé irányulnak és a (11) tömlő alakú rész (lll) falába nyúlnak bele. Mivel hogy a (148) kapocspánt (149) csapjai (tüskéi vagy hasonló részei) a (11) tömlő alakú rész (lll) falába nyúlnak bele, nem a (148) kapocspántot csavarjuk fel a menetes (141) cső (160) külső menetére, hanem a menetes (141) csőnek a hossztengelye körül történő forgatásával juttatjuk a (148) kapocspántot a (11) tömlő alakú rész (lll) falára addig, amíg a (148) kapocspánton levő (149) csapok (tüskék vagy hasonlók) behatolnak a (11) tömlő alakú rész (lll) falába.
Ezen okból kifolyólag a (150) kapocspánt a menetes (14-1) cső (142) szakaszán nincs menettel eüátva, hanem ez a (150) kapocspánt, amely szintén gyűrű alakúan van kiképezve, a (152) anya segítségével mozgatható a (11) tömlő alakú rész (lll) fala felé. A (152) anyát a menetes (141) cső (160) külső menetére csavarjuk fel. A (150) kapocspánt is rendelkezik két, egymással egyvonalban levő (151) csappal (tüskével vagy hasonlóval), amint ez a 6. ábrán látható, s ezek a (150) kapocspántnak a (11) tömlő alakú rész (lll) falára való rányomásakor behatolnak ezen (lll) falba. A (148) és (150) kapocspánt ezek szerint úgy van megtartva a menetes (141) csövön, hogy (149), illetve (151) csapjaik (tüskéik vagy hasonlóik) egymással szemben vannak.
A (140) rögzítőelemet olyan módon használjuk, hogy a menetes (141) csövet a (11) tömlő alakú rész (lll) falában megfelelően kialakított áttöréseken vezetjük keresztül. Ezután felhelyezzük a (148 és 150) kapocspántot és a menetes (141) cső forgatásával a menetes (148) kapocspántot a (11) tömlő alakú rész (lll) fala felé mozgatjuk úgy, hogy (149) csapjai (tüskéi vagy hasonlói) a (11) tömlő alakú rész (lll) falába belenyúljanak, iUetve áthatoljanak a (lll) falon, amit a (11) tömlő alakú részhez használt anyag lehetővé teszi anélkül, hogy ezen átszúrási helyeknél a kikeményedő anyag bevezetésekor az anyag kifolyhasson vagy ezen átszúrási helyekből kinyomódjék.
Ugyanilyen módon helyezzük fel a menetnélküE (150) kapocspántot a menetes (141) csőre és a föléje csavart (152) anya segítségével nekiszorítjuk a (11) tömlő alakú rész (lll) falának úgy, hogy a (150) kapocspánt (151) csapjai (tüskéi vagy hasonlói) a (149) csapokhoz, tüskékhez vagy hasonlókhoz hasonlatos módon belenyúlnak a (11) tömlő alakú rész (lll) falába (6. ábra).
A (150) kapocspánt továbbá el van látva egy elfordulásgátló fékkel, éspedig egy, a (150) kapocspánt belső falfelületén kialakított (154) bütyök formájában, amely a (11) tömlő alakú rész külső falfelületében kialakított (112) áttörésbe nyúlik bele (7. ábra). Ez az elfordulásgátló fék a (150) kapocspánt és a menetes (141) cső között helyezkedik el, miáltal a szeg és a (11) tömlő alakú rész között a műanyagmassza betöltése és kikeményedése után elfordulással szembeni stabiEtás jön létre.
A menetes (141) cső bejuttatásához (155) perforátor - lyukasztó - nyer alkalmazást, mely (156) csúccsal rendelkezik. Ezt a (155) perforátort a menetes (141) cső bejuttatásához felcsavarjuk.
A (Κι, K2) törött csontrészek helyezéséhez és rögzítéséhez gyakran szükség van arra, hogy a (10) külső rögzítőeszkőz ügy legyen kialakítva, hogy lehetséges legyen annak utánfeszítése, vagy egyáltalán a feszítése. Éne a célra a (60) feszítőelem szolgál, amely két, a külső falfelületén külső menettel eUátott cső alakú, a végeinél lezárt (61, 62) szakaszból áll (9. ábra). A két cső alakú, külső menettel ellátott (61, 62) szakaszból az egyiknek külső menete (63) jobbmenet, míg a másiknak külső menete (64) balmenet. Mindegyik cső alakú (61, 62) szakasz a (61a), iUetve (62a) külső végén a (11) tömlő alakú rész számára szolgáló (65) hosszabbító-, iUetve csatlakozócsonkkal van ellátva. Ezeket a (65) hosszabbító-, illetve csatlakozócsonkokat a cső alakú (61, 62) szakaszok anyagából munkálhatjuk ki; fennáll azonban annak is a lehetősége, hogy különáló (65) hosszabbító-, iUetve csatlakozócsonkokat alkalmazzunk, amelyek azután alkalmas kötőelem -mint pl. csavarkötés - alkalmazásával vannak összekötve a cső alakú (61 és 62) szakaszokkal. Ezen (65) hosszabbító-, iUetve csatlakozócsonok külső átmérője megfelel az összekötendő (11) tömlő alakú részek belső átmérőjének.
A két cső alakú (61, illetve 62) szakasz (63) jobbmenetére, iU. (64) balmenetére egy cső alakú (66) feszítőanya van felcsavarva, melynek külső falfelülete fogantyúprofillal van ellátva. A 9. ábrán látható kiviteE alaknál a (66) feszítőanya több (66a) fogófelülettel rendel9
HU 205 706 Β kel vagy csavarokkal együtt egy alaktartó, merev vázat alkot, azzal jellemezve, hogy a külső rögzítőeszköz (10) tömlő alakú része (11, 211) egy áttetsző vagy üvegszerűen átlátszó anyagból lévő, üvegszálakkal (116) töltött, spirál alakban tekercselt tömlőtesttel (212) rendelkezik, a tömlőtest (212) belseje pedig a külső rögzítőeszköz (10) felszerelésének befejezését követően bejuttatott gyorsan kikeményedő műanyagot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1986.08.26.)
2. Külső rögzítőeszköz, csonttörések összeforradásához megkívánt helyzetben való összetartására, amely a beteg eltörött, rögzítendő csontrészei mentén van elhelyezve, és a külső rögzítőeszköz a törött csontrészekkel rögzítő kötőelemekkel, például drótokkal, szegekkel vagy csavarokkal van összekapcsolva, továbbá legalább egy, műanyagból levő hajlékony, törésáthidaló tömlő alakú résszel rendelkezik, ahol a tömlő alakú rész egy kikeményedő anyaggal van megtöltve, továbbá a tömlő alakú rész a töltő anyag megszilárdulása után a drótokkal, szegekkel vagy csavarokkal együtt egy alaktartó, merev vázat alkot, azzal jellemezve, hogy a külső rögzítőeszköz (10) tömlő alakú része (11,211) spirál alakban tekercselt, üvegszállal (116) erősített, áttetsző vagy üvegszerűen átlátszó műanyagból van, a tömlő alakú része (11, 211) pedig a külső rögzítőeszköz (10) felszerelésének befejezését követően bejuttatott gyorsan kikeményedő műanyagot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1986. 08.26.)
3. Külső rögzítőeszköz, csonttörések összeforradásához megkívánt helyzetben való összetartására, amely a beteg, eltörött, rögzítendő csontrészei mentén van elhelyezve, és a külső rögzítőeszköz a törött csontrészekkel rögzítő kötőelemekkel, például drótokkal, szegekkel vagy csavarokkal van összekapcsolva, továbbá, legalább egy, műanyagból levő hajlékony, törésáthidaló tömlő alakú résszel rendelkezik, ahol a tömlő alakú rész egy kikeményedő anyaggal van megtöltve, továbbá a tömlő alakú rész a töltőanyag megszilárdulása után a drótokkal, szegekkel vagy csavarokkal együtt egy alaktartó, merev vázat alkot, azzal jellemezve, hogy a külső rögzítőeszköz (10) tömlő alakú része (11, 211) spirál alakban tekercselt, áttetsző, vagy üvegtisztaságú műanyagba beágyazott üvegszálszövetből (118) van, a tömlő alakú rész (11, 211) pedig a külső rögzítőeszköz (10) felszerelésének befejezését követően bejuttatott gyorsan kikeményedő műanyagot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1986.08.26.)
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a tömlőtest (212) üvegszáltöltése (218) legalább egy, a tömlőtestbe (212) behúzott üvegszálszövet tömlőt (215) vagy egy tömlővé összetekercselt üvegszálpaplant tartalmaz. (Elsőbbsége: 1986.08.26.)
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a tömlő alakú rész (11, 211) a törött csontrészek (Kj, K2) fölött különböző síkokban és irányokban rögzítő kötőelemek (12) például drótok, szögek vagy csavarok útján van a törött csontrészekkel (Ki, K2) összekötve. (Elsőbbsége: 1986. 08.26.)
6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a tömlő alakú rész (11,211) két szabad vége (11a, 11b) egy - előnyösen Y vagy T alakú - összekötő darab (16) útján egymással össze vannak kötve, amely összekötő darab (16) a kikeményedő anyag bejuttatására szolgáló, legalább egy lezárható betöltőnyílással (14) rendelkezik. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy több tömlő alakú rész (11,211) egy keretszerű tömlőrendszerré (20) van összefűzve, ahol mindegyik tömlő alakú rész (11, 211) vagy hosszanti tartó (21, 22, 23) cső alakú összekötő darabok (16) útján oly módon vannak összekötve, hogy mindegyik tömlő alakú részből (11, 211) kialakított tömlőrendszer (20) a kikeményedő anyag bejuttatására szolgáló, legalább egy lezárható betöltőnyílással (14) rendelkezik. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
8. A 7. igénypont szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a tömlőrendszer (20) több tömlő alakú része (11, 211) csoportonként van összeillesztve, ahol az egyes csoportokból alkotott tömlőrendszer (20) a kikeményedő műanyag bejuttatását szolgáló legalább egy lezárható betöltőnyílással (14) rendelkezik. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a törött csontrészeket (Ki, K2) és a külső rögzítőeszközt (10) egymáshoz kapcsoló rögzítő kötőelemek (12) Kirschner-szegek (30), ahol mindegyik Kirschner-szeg (30) egyik szabad drótvégével (30b) kb. 180’-ba való meghajlítás után a tömlő alakú részbe (11, 211) belenyúlik s azzal elfordulásmentesen van összekötve. (Elsőbbsége: 1987. 08.25.)
10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a rögzítő kötőelemként (12) alkalmazott rögzítőcsavarok, vagy szegek egy rögzítőelem (40, 140) segítségével a tömlő alakú részre (11, 211) vannak erősítve. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
11. A 10. igénypont szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a rögzítőelem (40) két héjszeru, a tömlő alakú részt (11,211) körülfogó héj alakú részből (41, 42) áll, amelyek egymást egy cső alakú szerkezetté (43) egészítik ki, ahol mindegyik héjszerű rész (41, 42) legalább két, egymással átellenes oldalon héjszerűen kialakított szakasszal (44,45,46,47) rendelkezik, amelyek egymást két, egyvonalban elhelyezkedő rögzítőcsonkká (48, 49) egészítik ki és a rögzítő kötőelem (12), például csavar vagy szeg befogadására szolgálnak, ahol is a héj alakú szakaszok (44, 45, 46, 47) külső falukon egy hollandi anya (51) részére külső menettel (50) vannak ellátva, amelyet a rögzítőcsonkok (48, 49) végére erősített, összenyomható gyűrűt (55) vesz körül. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti külső rögzítőeszköz, azzal je llemezve, hogy a rögzítőelem (40) mindegyik héj alakú része (41,42) a belső falán legalább két rögzítőcsapot (52) tüskét vagy hasonlót hordoz. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
HU 205 706 Β
13. A 10. igénypont szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy rögzítőelem (140) egy külső menettel (160) ellátott, belsejében rögzítő kötőelemet (12) például csavart vagy szeget befogadó menetes csövet (141) tartalmaz, amely a tömlő alakú rész (11) falában (111) levő két, egymással átellenesen és közös síkban elhelyezkedő áttörésen (112, 113) van átvezetve, ahol a menetes cső (141) két oldalt a tömlő alakú részből (11) kivezető szakaszokkal (142, 143) rendelkezik, és ezen szakaszainak (142,143) végei (142a, 143 a) környezetében egy-egy, a menetes cső (141) külső menetébe (160) kapcsolódó hollandi anyát (144,145) hordoz, amelyek a menetes cső (141) egy-egy szakaszának (142,143) végén levő, a menetes csőben (141) elhelyezkedő szeg vagy csavar külső falára a hollandi anya (144, 145) meghúzásakor felfekvő összenyomható gyűrűt (146, 147) vesznek, körül, végül, hogy a menetes cső (141) a törött csontrészek (Ki, K2) felé eső szakaszán (143) egy menettel ellátott a külső meneten (160) elhelyezett kapocspántot (148) hordoz, amelynek a tömlő alakú rész (11) falába (111) benyúló csapjai (149), tüskéi vagy hasonlói vannak, míg a másik szakaszán (142) egy menetnélküli kapocspánt (150) található, ugyancsak a tömlő alakú rész (11) falába (111) benyúló csapokkal (149,151) vagy tüskékkel vagy hasonlókkal, ahol ezen menetnélküli kapocspánt (150) egy anyával (152) a menetes csövön (141) van rögzítve, és a menetes csővel (141) egy bütyök (154) útján elforgásbiztosan van őszszekötve. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
14. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezye, hogy mindegyik törésáthidalő tömlő alakú rész (11,211) egy feszítőelemmel (60) rendelkezik. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
15. A 14. igénypont szerinti külső rögzítóeszköz, azzal jellemezve, hogy a feszítőelemnek (60) két, a külső felületükön külső menettel ellátott cső alakú szakasza (61, 62) van, ahol a két szakasz (61, 62) külső menete közül az egyik jobbmenet (63) a másik pedig balmenet (64), továbbá, hogy mindkét cső alakú szakasz (61,62) a külső végén (61a, 62a) egy-egy hosszabbító-, illetve csatlakozócsonkkal (65) van ellátva a tömlő alakú rész (11, 211) külső menetére egy cső alakú feszítőanya (66) van rácsavarva, amely markolati profillal, pl. fogófelülettel (66a), valamint egy sor egymás mellett, a feszítőanya (66) hossztengelye irányában elhelyezkedő átmenőfurattal (67) van ellátva. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
16. A 15. igénypont szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezye, hogy a feszítőelem (60) két cső alakú szakasza (61, 62) eltérő színű. (Elsőbbsége: 1987. 08. 25.)
17. A 15. vagy 16. igénypont szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezye, hogy a feszítőelem (60) cső alakú szakaszainak (61, 62) falában légtelenítőnyílások (69) vannak. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
18. A 9. igénypont szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezye, hogy a Kirschner-szegek (30) vagy drótok a tömlő alakú résszel (11, 211) kábellekötés (80) útján vannak összetartva. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
19. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti külső rögzítóeszköz, azzal jellemezve, hogy a rögzítő kötőelem (12) például a drótok, szegek vagy csapok útján történő rögzítéskor a visszahajtott, s a tömlő alakú rész (11,211) falába (111) behatoló drótvégek kábellekötéssel (80) vannak a tömlő alakú részen (11,211) rögzítve. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti külső rögzítóeszköz, azzaljellemezve, hogy a tömlő alakú rész (211) tömlőtestébe (212) egy vagy több, üvegszálszövet tömlő (215,216, 217) van. behúzva úgy, hogy a tömlőtest (212) az űvegszálszövet tömlőkkel (215,216,217) és a tömlő alakú rész (211) belsejében kikeményedett műanyaggal (90) egy összetett elemet alkot. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
21. A, 20. igénypont szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezye, hogy a tömlőtest (212) belsejében elhelyezkedő űvegszálszövet tömlők (215,216,217) egyforma, vagy különböző falvastagságúak. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
22. A 20. vagy 21. igénypont szerinti külső rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a tömlőtest (212) belsejében több, egymásba húzott üvegszálszövet tömlőből (215, 216, 217) vagy egy tömlővé tekercselt üvegszálszövet (118) paplanból kialakított üvegszáltöltés (218) van. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti külső rögzítóeszköz, azzal jellemezye, hogy a tömlő alakú rész (11,211) áttetsző vagy üvegtisztaságú műanyagból van, továbbá, hogy a kikeményíthető műanyagmassza színezéssel van ellátva. (Elsőbbsége: 1987.08.25.)
Applications Claiming Priority (3)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE19863628972 DE3628972A1 (de) | 1986-08-26 | 1986-08-26 | Aeusserer festhalter zur stabilisierung bestimmter knochenbrueche bei mensch und tier |
| EP87112273A EP0260484B1 (de) | 1986-08-26 | 1987-08-25 | Externe Befestigungsvorrichtung |
| PCT/EP1987/000486 WO1988001488A1 (en) | 1986-08-26 | 1987-08-26 | External fixation apparatus |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUT50275A HUT50275A (en) | 1990-01-29 |
| HU205706B true HU205706B (en) | 1992-06-29 |
Family
ID=25846875
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU875195A HU205706B (en) | 1986-08-26 | 1987-08-26 | External fastening device |
Country Status (5)
| Country | Link |
|---|---|
| AT (1) | ATE62122T1 (hu) |
| DK (1) | DK224488A (hu) |
| FI (1) | FI104616B (hu) |
| HU (1) | HU205706B (hu) |
| WO (1) | WO1988001488A1 (hu) |
Families Citing this family (3)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE8805407U1 (de) * | 1988-04-23 | 1988-06-09 | Herzberg, Wolfgang, Dr. med., 2000 Wedel | Fixateur externe |
| CH689247A5 (de) * | 1994-09-07 | 1999-01-15 | Hans Weigum | Vorrichtung zur externen Fixierung von Frakturen. |
| GB9419408D0 (en) * | 1994-09-27 | 1994-11-09 | Newson Charles J | A bone fixing screw pin |
Family Cites Families (3)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE2745504A1 (de) * | 1977-10-10 | 1979-04-19 | Erich Strickle | Vorrichtung zur ruhigstellung oder stuetzung von gliedmassen von menschen und tieren |
| GB2086231A (en) * | 1980-10-31 | 1982-05-12 | Nat Res Dev | Orthopaedic fracture fixation apparatus |
| US4604996A (en) * | 1985-03-11 | 1986-08-12 | Nunamaker David M | External skeletal fixator |
-
1987
- 1987-08-25 AT AT87112273T patent/ATE62122T1/de not_active IP Right Cessation
- 1987-08-26 WO PCT/EP1987/000486 patent/WO1988001488A1/de active IP Right Grant
- 1987-08-26 HU HU875195A patent/HU205706B/hu not_active IP Right Cessation
-
1988
- 1988-04-25 DK DK224488A patent/DK224488A/da not_active Application Discontinuation
-
1989
- 1989-06-19 FI FI893009A patent/FI104616B/fi not_active IP Right Cessation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| FI104616B (fi) | 2000-03-15 |
| DK224488D0 (da) | 1988-04-25 |
| ATE62122T1 (de) | 1991-04-15 |
| FI893009A0 (fi) | 1989-06-19 |
| WO1988001488A1 (en) | 1988-03-10 |
| HUT50275A (en) | 1990-01-29 |
| FI893009A (fi) | 1989-06-19 |
| DK224488A (da) | 1988-06-23 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US4893618A (en) | External fixation apparatus | |
| CA2204449C (en) | External fixator | |
| JP5572878B2 (ja) | 骨折を外部から固定するための装置 | |
| AU647551B2 (en) | External fixator | |
| JP3330383B2 (ja) | 骨折固定、四肢伸張および奇形矯正の装置、およびその製造方法 | |
| US7648504B2 (en) | Bioabsorbable band system | |
| US4662365A (en) | Device for the external fixation of bone fragments | |
| ES2284792T3 (es) | Procedimiento para introducir una formacion helicoidal interna en un material tubular flexible. | |
| MXPA01004599A (es) | Componente de sujecion para un fijador de aro usado en cirugia ortopedica. | |
| US5779703A (en) | Device and method for positioning and holding bone fragments in place | |
| GB2086231A (en) | Orthopaedic fracture fixation apparatus | |
| WO2005086953A2 (en) | Device and method for fixing bone segments | |
| PT92519A (pt) | Processo para a fabricacao continia de tubos de plastico reforcado com fibras e dispositivo para a realizacao do processo | |
| EE03480B1 (et) | Seade soovitud kuju ja töötlusega tugevduskiudude saamiseks termoreaktiivsete plastmasstoodete tootmisel | |
| HU205706B (en) | External fastening device | |
| WO1991011151A1 (en) | Bone fixation | |
| US10342580B2 (en) | Bracket for external fixation of bones | |
| AU632248B2 (en) | External fixation apparatus | |
| RU2012273C1 (ru) | Аппарат для фиксации костных отломков | |
| FR2493138A1 (fr) | Appareil orthopedique de contention d'une fracture | |
| SU1132933A1 (ru) | Компрессионно-дистракционное устройство | |
| KR100402983B1 (ko) | 골절 치료용 체외 고정장치 | |
| EP0394321A1 (en) | Fixation plate | |
| SU812265A1 (ru) | Способ внеочаговой стабилизацииОТлОМКОВ КОСТи | |
| DE8711502U1 (de) | Fixateur externe |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |