HU205428B - Gas- and steam-turbine combined thermal power-station and method for improving the effectiveness of thermal power-stations - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 205428 Β

A találmány tárgya gáz- és gőzturbinás kombinált hőerőmű, valaminteljárásbó'erőművekhatásfokának javítására, amelynél a tüzelőanyag elégetés előtt túlnyomásosszárítóban ki van. szárítva.

Kombinálthőerőműveknél mind a gáz-, mind a gőz- 6 turbina villamos áram előállítására alkalmas módon van kialakítva. Ilyen kombinált erőműveknél jellemzően a gőzturbina bemenő vizét keringetik, mely agáz-’ turbina expandált gázaithűti.

A GB 1 473 753 sz. leírás is egy kombinált gáz- és 10 gőzturbinás villamos energia előállítására szolgáló hőerőművet ismertet, ahol az égéstérből a tubrinán keresztül expandáltatják a gázt, a gáz expandációja során felszabaduló hőt pedig többféle módon is hasznosítják. Egyrészt az égéshez betáplált levegőt melegítik 15 fel, másrészt a bevezetett tápvizet melegítik elő, valamint az erőműben elégetendő szenet szárítják az így nyert hővel. Aleírás szerint a szén szárítása őrlés u tán, atmoszférikus nyomáson történik. A szén szárítása után kapott expandált gázt már további hasznosítás 20 nélkül a levegőbe eresztik.

Egy másik szabadalmi dokumentumból a DE 2 940264 sz. közzétételi iratból szerves, víztartalmú szilárd tüzelőanyag elégetésére vonatkozó eljárás és berendezés ismerhető meg. A leírás szerint a haszno- 25 sítható szerves hulladék, például forgács, fakéreg elégetése tőzeggel együtt vagy szennyvíz-iszappal együtt megy végbe, azok előzetes szárításával. Az előszárítást megelőzően egy mechanikus víztelenítési eljáráson is keresztülmennek egy vagy több fokozatban a különbö- 30 ző szerves hulladékanyagok. A hőerőművekben való elégetéshez, a közvetlen vízgőz képzéshez a szerves anyagokszárazanyag-tartalmát legalább 10% fölé kell emelni előzetes szárítással. A szárító közeg atmoszférikus nyomásnál nagyobb nyomású vízgőz, amelyet a 35 hőerőműben nyernek és visszavezetik a szárítóberendezésbe. Az előállított vízgőz, amelyet a hőerőműben nyernek és visszavezetik a szárítóberendezésbe. Az előállított vízgőz fűtőközegként való közvetetthasznosítása az egy vagy több turbinán való átvezetés után kö- 40 vetkezik be.

A jelenleg használatos hasonló hőerőműveknél előszárított szilárd tüzelőanyagot, pl. tőzeget égetnek el atmoszférikus nyomáson dolgozó, pl. rostélyos kazánokban portüzeléssel vagy fluid ágyas tüzelési móddal. 45 Problémát okoz ilyenkor a tüzelőanyag szárítása. Optimális tüzelési hatásfok elérése céljából szükséges a tüzelőanyag előszárítása. A jelenleg ismeretes szárítóberendezések nem alkalmasak jó hatásfokú hasznosításra kombinált hőerőművekben. Kisméretű gáz- és 50 gőzturbinás kombinált hőerőművekben ezért a tőzeg elégetése gazdaságtalan.

A találmány célja fenti hátrányok kiküszöbölésére alkalmas, teljesen új típusú gáz- és gőzturbinás kombi-. nált hőerőmű, mely nedves tüzelőanyaggal működik. 55 További cél a tiizelőanyaghőenergiájánakhasznosítása az erőmű hatásfokánaknövelésére.

A kitűzött célt olyan tárgyi kialakítással érjük el, hogy a tüzelőanyagot a gázturbina expandált gázainak hulladékhőjével szárítjuk, és a szárítás közben képző- 60 dött gőzt a gázturbinába fecskendezzük.

Célszerűnek bizonyult a találmány szerinti kombinált hőerőmű olyan kiviteli alakja, amelynél a gőzturbina gőze abban a tüzelőszerkezetben van túlhevítve, amelyben a gázturbinákhoz szükséges elgázosítás folyik.

Előnyös az olyan megoldás, amelynél a gázturbina hulladékhőjét hasznosítja a gőzturbina, és a gőzturbinás üzemmód megcsapolt gőze szárításra van hasznosítva.

Jól bevált a gyakorlatban a találmány szerinti eljárás olyan foganatosítási módja, hogy a víztartalmú anyagot, előnyösen tüzelőanyagot nyomás alatti szárítóban legalább részben a gázturbinában leexpandált gázok hőenergiájával nyomás alatt szárítjuk, és a szárítás közben termelt gőzt a gázturbinába fecskendez- f zük.

Célszerű továbbá a találmány szerinti olyan gáz-és gőzturbinás kombinált hőerőmű, melynél a tüzelőanyagot nyomás alatt szárítják és a szárítás közben képződött gőzt visszajuttatják a folyamat túlnyomásos részébe, pl. a gázosító vagy tüzelőszerkezetbe.

További célszerű kiviteli alak szerint a kombinált gázturbinás és gőzturbinás hőerőműnek a túlnyomásos szárítást és a hővisszanyerőt összekötő hőátadásra alkalmas elemei vannak, melyekkel a gázturbina expandált gázainak hőenergiája közvetlenül, vagy a gőzturbinán keresztül a víztartalmú anyag, előnyösen tüzelőanyag szárítására alkalmas módon a szárítóba van juttatva, és amelyekkel a termelt gőz a gázturbinába van fecskendezve.

Előnyösnek bizonyult az olyan találmány szerinti eljárás, mely a gázturbina expandált gázait hasznosítja. Jól bevált az olyan megoldás, amelynél a gőzturbinás folyamathőenergiá ját is hasznosítjáka szárítóban gőztermelésre. Ez a gőz a gázturbina égéskamrájába kerül, ahol kiegészíti a kompresszor által szállított légmennyiséget. Ezáltal a kompresszor energiaigénye csökken, és a turbina nagyobb teljesítményt ad le a generátornak. A gázturbina végső hatásfoka így elérheti a 40%-ot, tehát 25%-al nő ezáltal, hogy az expandált gázok hőmérséklete csökkent.

Célszerűen megválasztott légfelesleggel az égéskamra hőmérséklete kedvező, azaz a tüzelőanyagnak megfelelő értéken tartható. Ha a hűtéshez szükséges levegőt a szárítóban előállított gőzzel pótoljuk, akkor a levegő komprimálásának enerigaszükséglete csökken, nagyobb teljesítmény hasznosítható a generátorban.

A szárítóban a gőztérmelés hőenergiát igényel, amelyet biztosíti az expandált gázok hulladékhője, vagy a gőzturbina megcsapoltgőze.

A találmány szerinti megoldásnál a befecskendezett gőzt a nagynyomású szárítóban kezelt tüzelőanyag nedvességtartalmából állítjuk elő, és a szárítás energiaszükségletét a gázturbina hulladékhője és/vagy előnyösen a gőzturbina megcsapolt gőze biztosítja. A gázturbina hulladékhője ugyancsak betáplálható a gőzturbinás folyamatba.

A találmány szerinti hőerőmű célszerűen megválasztott kiviteli alakjával a tüzelőanyag hőenergiája

HU 205428 Β jól hasznosítható a tüzelőanyag bonyolult előkezelése nélkül. Különösen előnyös az elégetése a tőzegnek és barna szénnek így a tüzelőanyag nedvességtartalma nem csökkenti a folyamat hatásfokát, hanem a víztartalom hasznosítható. Ha a tüzelőanyag tőzeg, optimális esetben csupán mechanikai komprimálás szükséges, a lelőhelyen való előkezelés vagy szárítás elhagyható.

A találmányt az alábbiakban célszerű példaképpeni kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra egy találmány szerinti, nedves tüzelő anyaggal működő gáz- és gőzturbinás hőerőmű vázlatos kapcsolási rajza, a

2. ábra a gáz- és gőzturbinás hőerőmű egy második kiviteli alakja, s végül a

3. ábra egy előnyös, harmadik kiviteli alak.

Mint az 1. ábrán látható, a tüzelőanyagot nyomás alatti égető vagy gázosító egységben vagy 10 tüzelőszerkezetben égetik el, mely 12 égéskamrából és azt tápláló 11 kompresszorból áll, A 11 kompresszor biztosítja a tüezléshez szükséges levegőt, mely a 10 tüzelőszerkezetbe a sűrített levegő 13 csővezetékén jut be. A11 kompresszor megnöveli a levegőnyomást pl. 12 bár-ig terjedő értékre. A nyomás értéke szokás szerint 5...50 bar közötti. A levegő ezen a nyomáson kerül be a 10 tüzelőszerkezetbe, melybe tüzelőanyagot adagolnak. Az égés következtében a levegő, és az égéstermék gázok fölhevülnek 850...1200 °C hőmérsékletre. A 10 tüzelőszerkezetbe a 14 gőzvezetéken keresztül bevezetik annak a gőznek legalább egy részét, melyet a tüzelőanyagból a 15 gőzleválasztó leválaszt. A gőz és a képződött gáz keverékként is áramolhat a 14 gőzvezetéken, mely esetben a 15 gőzleválasztóra nincs szükség. A gőzbetáplálás célja az égéskamra végső hőmérsékletének szabályozása. Ilyen esetben a gőz pótolja a szükséges légfelesleget. A gőzbetáplálás következtében a kompresszor energiaszükséglete csökken, és a folyamat hatásfoka nő. Előnyösen a forró gázt tisztító 17 csővezetékbe egy 18 gáztisztítő van behelyezve. A tüzelőanyagból képződött hamu egy része eltávozik a 10 tüzelőszerkezetből a 16 csővezetéken át, miközben a hamu többi része a gázárammal a 17 csővezetékbe, majd a 18 gáztisztítóba kerül, ahonnan a szennyezett gáz és hamu a 19 ürítővezetéken át kikerül a rendszerből.

A 18 gáztisztítő után a fűtőgáz a 17 csővezetéken továbbhalad a 20 gázturbinához, ahol expandálva kinetikai energiát szolgáltat. A 20 gázturbinával azonos tengelyen van elhelyezve all kompresszor és a 21 generátor is. A turbina forgómozgása hatására a 21 generátor áramot fejleszt. A 20 gázturbinában való energiaátalakulás közben a fűtőgázok nyomása lecsökken a környezeti szintre. A 20 gázturbina leadott teljesítménye nagyobb, mint a 11 kompresszor teljesítményfelvétele, így az energiatöbblet a 21 generátoron reaálizálódik. A 20 gázturbina után az expandált gáz a 23 csővezetéken át a 22 hővisszanyerőbe kerül. A gáz hőmérséklete a 20 gázturbina után jellemzően 400-600 °C ezek a gázok a 22 hővisszanyerőben pl. vízmelegítőben kb. 120 °C hőmérsékletre hűlnek le. A gáz által a 22 hővisszanyerőben leadott hőt az A tüzelőanyag szárítására használjuk fel. A 22 hővlsszanyerő után a gázokat eltávolítják az erőműből. A 22 hővísszanyerőben lehetséges gőzt, túlhevített gőzt termeli vagy előmelegíteni a vizet, mely a szárító hőcserélőjébe kerül, ahol felhasználjuk az anyag szárítására.

A hőátadó közeg, előnyösen víz és/vagy gőz cirkulációs 24 csőrendszere a 22 hővisszanyerőben, előnyösen hulladékhős vízmelegítőben egy 25 hőcserélőt tartalmaz, és ennek megfelelően a 26 szárítóban egy másik hőcserélőt, előnyösen 27 kondenzátort. A hőátadó közeget, előnyösen vizet egy 28 szivattyú keringeti a 24 csőrendszerben.

A 22 hővisszanyerőben a fűtőgáz hőenergiája átmegy a 25 hőcserélőben a 24 csőrendszer vizébe, azt elpárologtatja, és a képződött gőzt a 28 szivattyú a 26 szárító 27 kondenzátorába juttatja, ahol a leadott hő az anyag szárítására használódik fel.

Gőzturbinás rendszerben a tápvíz 29 csőrendszerébe szintén be van építve egy 30 tápszivattyú. A 30 tápszivattyú a 33 gőzturbina tápvizét szállítja a 29 csőrendszerben a 31 tápvíztartálytól a 10 tüzelőszerkezet gőzgenerátorába.

Á gőzturbina folyamat tartalmaz 32 gőzgenerátort, gőzturbinát, a 33 gőzturbinához kapcsolt, villamos energiát előállító 34 generátort, 35 kondenzátort, és tápvíz előmelégítőt. Az ábra szerinti kiviteli alaknál a 20 gázturbina 12 égéskamrája egyidejűleg gőztermelőként hat a gőzturbinás folyamathoz, amennyiben a 33 gőzturbinába belépő gőzt termel. így a 20 gázturbina 12 égéskamrájában elégetett A tüezlőanyaggal előállítható a 20 gázturbinába kerülő forró gáz, valamint a 32 gőzgenerátor üzemben szükséges gőz egyaránt. A 33 gőzturbinába érkező gőz hőmérséklete jellemzően 530 °C és nyomása 100-180 bar. A 35 kondenzátorban uralkodó nyomás jellemzően 0.05 bar, a hőmérséklet pedig 30 °C. A 35 kondenzátorban a gőz vízzé kondenzálódik le. A 30 tápszlvattyú a kondenzvíz nyomását megnöveli a vízmelegítő nyomásszintjére. A tápvizet a 30 tápszlvattyú a 31 tápvíztartályból a 32 gőzgenerátorba nyomja, mely a 20 gázturbina 12 égéskamrájában helyezkedik el,

A 33 gőzturbinából a 35 kondenzátoron és 36 előmelegítőn át egy 29a összekötőcső vezet a 31 tápvíz3

HU 205428 Β tartályhoz. Ugyancsak a 33 gőzturbinától egy 29b összekőtőcső vezet a 36 előmelegítőhöz, hogy előmelegítsen 29a összekötőcső tápvizét megcsapolt gőzzel. A 29c összekőtőcső a 33 gőzturbinától a 31 tápvíztartályba vezet A 31 tápvíztartályból a 29d összekötőcső 5 vezet a 30 tápszivattyún és a 32 elpárologtatón keresztül a 33 gőzturbinához.

A víztartalmú A tüzelőanyag szárítása a nagynyomású 26 szárítóban történik tüzelési nyomáson. A nedves, víztartalmú A tüzelőanyagot a 26 szárítóba 10 jellemzően 12 bar nyomáson táplálják be. A 26 szárítóben anedvesAtüzelőanyag kiszárad, ugyanakkor az égéstér nyomásának megfelelő nyomású gőz fejlődik.

Eza gőza 20 gázturbina befecskendezési gőze, miután a 10 tüzelőszerkezetbe kerül. A száraz A tüzelőanyag 15 kikerül a 26 szárítóból, és azLl szállítópálya mentén a 10 tüzelőszerkezetbe kerül.

A továbbiakban részletesen ismertetjük az A tüzelőanyag szárítási eljárását.

Az A tüzelőanyagáram az Ll szállítópálya vagy 20 egyéb megfelelő csővezeték mentén a 26 szárítóba kerül. Tüzelőanyagként használható pl. őrölt tőzeg, melynek nedvességtartalma mintegy 70%. A találmány szerinti eljárás szerint használható olyan tüzelőanyag is, különösen tőzeg, mely csupán mechaniku- 25 san van szárítva, és melynek nedvességtartalma több mint 75%. A szárítás nyomás alatti 26 szárítóban történik a tüzelési nyomáson, előnyösen mintegy 12 báron. Nyomás alatti szárító alatt olyan berendezést értünk, ahol a szárítótér nyomása az atmoszférikushoz 30 viszonyítva pozitív értékű. Ilyen esetben az A tüzelőanyag nedvességtartalma bennmarad a folyamatban. Aszárítás közben felszabadult gőz a 14 gőzvezetéken át a 20 gázturbina 10 tüzelőszerkezetének 12 égéskamrájába kerül. Elvileg az A tüzelőanyag lehet szi- 35 lárd vagy cseppfolyós halmazállapotú, mely vizet tartalmaz. A nyomás alatti szárítóban a nedves tüzelőanyag mintegy 20% víztartalmúra van kiszárítva. A szárító energia a 26 szárítóba a 24 csőrendszeren keresztül érkezik a 22 hővisszanyerőbői, melyet a 20 40 gázturbina fűtőgázaí táplálnak.

A 10 tüzelőszerkezetben az A tüzelőanyagot vagy közvetlenül elégetik, vagy részben vagy egészben elgázosítják és az így nyert gázokat égetik el.

A gáztisztítás az égetési vagy gázosítási hőmérsék- 45 leien, vagy valamivel alacsonyabb hőmérsékleten történik. A 26 szárítóban termelt gőz a 14 gőzvezetéken befecskendezésre kerül a tüzelő vagy gázosító szerkezetbe vagy annak nyomás alatti vezetékébe a 10 tüzelőszerkezet előtt vagy az után. Nem szükséges szétvá- 50 lasztani a gőzt és a tőzeget egy 15 gőzleválasztóban, hanem a tüzelőanyag és a termelt gőz keverékként is bevezethető a 10 tüzelőszerkezetbe.

A találmány oltalmi körén belül lehetséges ilyen kiviteli alak, ahol víztartalmú anyagot szárítanak. Az 55 erőmű táplálható olyan tüzelőanyaggal is, amit nem kezelteka szárítóban.

A2. ábrán egy a találmány szerinti olyan kiviteli alak látható, ahol a gőzturbina folyamat tápvize elő van melegítve a gázturbina fűtőgá- 60 zaival a 22 hővisszanyerőben. Az ábrán látható kiviteli alaknál a hővisszanyerőben a fűtőgáz energiája felhasználásra kerül a Atüzelőanyag26 szárítóban való szárítására, és a 33 gőzturbina tápvizének előmelegítésére, vagy a tápvíz elpárologtatására vagy a gőz túlhevítésére. Egyéb szempontból a 2. ábra szerinti kiviteli alak teljesen egyenértékű az 1. ábra szerinti megoldással. A 22 hővisszanyerőben egy 37 hőcserélő van elhelyezve, mely össze van kötvea tápvíz29 csőrendszerével.

A 33 gőzturbinából egy 29a összekötőcső vezet a 35 kondenzátoron és 36 előmelegítőn át a 31 tápvíztartályba. A 29b összekötőcső a 33 gőzturbinából a 36 előmelegítőbe vezet a 29a összekötőcső tápvizének megcsapol t gőzzel való előmelegítésére. A 29c összekötőcső a 33 gőzturbinából a 31 tápvíztartályba vezet. A 31 tápvíztartályból a 29d összekőtőcső a 30 tápszívattyún, 37 hőcserélőn és 32 elpárologtatón keresztül a 33 gőzturbinába csatlakozik.

A2. ábra szerinti kiviteli alaknál a szárítóban képződött gőzta 14cszivattyúa 14bkeringető vezetékben církulálja, és ennek egy részea 14 gőzvezetéken át befecskendezésre kerül.

Aszárító egyéb elven is működhet, például úgyhogy benne túlhevített gőzt hozunk létre, azt visszakeringetjük a szárítóba és ezáltal nincs szükségbelsőhőátadó csőrendszerre.

A 3. ábrán egy találmány harmadik előnyös kiviteli alak vázlata látható. Ennél a megoldásnál a gázturbina vesztéséghőjét a 22 hővisszanyerőben hasznosítják, és a tápvíz előmelegítésére használják. E kiviteli alaknál a gőzturbina tápvízét a 22 hővisszanyerőn át cirkuláltatják, mely a gázturbina fűtőgáz csövében van elhelyezve, továbbá a tápvizet a 10 tüzelőszerkezet 32 elpárologtató gőzgenerátorába keringetik, és a túlhevített gőz a 33 gőzturbinához van vezetve. Ez a kivi teli alak annyiban különbözik az előzőktől, hogy a gőzturbina megcsapolt gőzéből eredő hőt a tüzelőanyag szárítására használjákfel.

A találmány oltalmi körén belül lehetséges olyan megoldás, is ami annyiban különbözika 2. ábra szerinti kiviteli alaktól, hogy a gőzturbina tápvizét csak a 22 hővisszanyerőben cirkuláltatják keresztül.

A 3. ábra szerinti megoldásnál a tápvíz a 35 kondenzátorból a 38 csőrendszeren át a 39 hőcserélőn át a 22 hővisszanyerőben levő 40 hőcserélőhöz kerül, amit a 20 gázturbina fűtőgázai hevítenek. A 40 hőcserélőből a tápvíza 41 Összekötő csövön át a 42 elágazásonés43 csővezetéken áta31 tápvíztartályba kerül. A 31 tápvíztartályból a tápvizet a 44 szivattyú a 45 csővezetéken át a 22 hővisszanyerő 46 hőcserélőjébe juttatja. Az előmelegített tápvizet a 44 szivattyú

HU 205428 Β a 47 csövön át a 10 tüzelőszerkezetben levő 32 elpárologtató csőrendszerébe szállítja, majd innen a 48 összekötőcsövön át a 33 gőzturbinába. A 33 gőzturbinából a megcsapolt gőz 49 összekötőcsöve a 31 tápvíztartályba vezet. Az 50 csővezeték megcsapolt gőzt vezet a tápvízelőmelegítő 39 hőcserélőbe, miáltal a 33 gőzturbina megcsapolt gőzét felhasználjuk a 38 csőrendszerben keringő tápvíz előmelegítésére.

A 33 gőzturbinából az 51 csővezeték megcsapolt gőzt juttat a nyomás alatti 26 szárítóba. Az 51 csővezeték áthalad a 26 szárítóban levő 52 hőcserélőn, és a szárító kondenzvize az 53 csővezetéken át a 42 elágazón keresztül a 43 csővezetéken át a 31 tápvíztartályba jut. Az elágazás a tápvízvezeték más pontján is elhelyezhető.

így a 3. ábrán vázolt találmány szerinti kiviteli alaknál az A tüzelőanyagot a gőzturbina megcsapolt gőzének hőenergiája szárítja. A 32 elpárologtató gőzgenerátorba vezetett tápvizet a 20 gázturbina fűtőgázainak termikus energiája melegíti elő. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az

1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál az 1. és 2. ábra szerinti megoldáshoz hasonlóan a tüzelőanyag áthalad a 15 gőzleválasztón, ahonnan a gőz legalább egy része befecskendezésre kerül a 10 tüzelőszerkezetbe, a szárított- A tüzelőanyag pedig az L2 szállítópálya mentén a gázturbina és gőzturbina gázosító vagy 10 tüzelőszerkezetébe kerül. A 3. ábra szerinti megoldásnál a szárítóban előállított gőz hasonló módon cirkulál mint a 2, ábra szerinti kiviteli alaknál.

A találmány oltalmi körén belül lehetséges olyan kiviteli alak is, hogy a túlnyomásos szárítóban termelt gőz a 22 hővisszanyerőhöz hasonló hulladékhő hasznosítón cirkulál, minekutána túlhevül, és vissza táplálható a szárítóba. A recirkulált gőz egy része befecskendezésre kerül a 20 gázturbinába.

Á találmány nem korlátozódik egyetlen típusú szárítóhasználatára,

Claims (7)

1. SZABADALMIIGÉNYPONTOK

   1. Kombinált gáz- és gőzturbinás, tüzelőanyagot feldolgozó hőerőmű, amelynek nyomás alatti gázosító vagy tüzelőszerkezete·, a gázosító vagy tüzelőszerkezet táplálására szolgáló túlnyomásos szárítója; a képződött gázok hasznosítására alkalmas gázturbinája; legalább egy a gázosító vagy tüzelőszerkezethez kapcsolt, az égéstermékeket a gázturbinához továbbító csővezetéke; a gázosító vagy tüzelőszerkezetet nyomás alatt tartó, a gázturbina által meghajtott kompresszora; a gázturbina által meghajtott, villamos energiát szolgáltató generátora; a gázturbina kiömlőnyílása közelében elhelyezett, a gázok hőenergiájának hasznosítására alkalmas, a hulladékhoz feldolgozó hővisszanyerőjevan; továbbá villamos energia előállítására szolgáló, gőzturbina által meghajtott generátora van, miközben a gőzturbina tápvize a gázturbina gázosító Vagy tüzelőszerkezetében van cirkuláltatva, vagy a gőzturbina' tápvize a gázturbina expandált gázaival van előmelegítve, azzal jellemezve, hogy a kombinált gázturbinás (20) és gőzturbinás (33) hőerőműnek a túlnyomásos szárítót (26) és a hővisszanyerot (22) összekötő hőátadásra alkalmas elemei vannak, melyekkel a gázturbina (20) expandált gázainak hőenergiája közvetlenül, vagy a gőzturbinán kersztül a víztartalmú anyag, előnyösen tüzelőanyag szárítására alkalmas módon a szárítóba (26) van juttatva, és amelyekkel a termelt gőz a gázturbinába (20) van fecskendezve.
2. 2. Az 1. igénypon t szerinti gáz- és gőzturbinás kombinált hőerőmű, azzal jellemezve, hogy a gázturbina (20) hulladékhőjét a gőzturbinás (33) üzemmódba átszármaztató hőcserélője (37) van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gáz- és gőzturbinás kombinált hőerőmű, azzal jellemezve, hogy a gőzturbina megcsapolt hőjét hasznosító, csővezetékből (51) és kondenzátorból (27) álló eleme van.
4. 4. Eljárás gáz- és gőzturbinás kombinált hőerőművek hatásfokának javítására, melynél víztartalmú anyagot nyomás alatt szárítunk és a szárított tüzelőanyagot nyomás alatti gázosító vagy tüzelőszerkezetbe juttatjuk, a keletkezett gázokat a kinetikai és hőenergiájukat hasznosító gázturbinába vezetjük, az így nyert kinetikai energiával a gázosító vagy tüzelőszerkezet túlnyomását biztosító kompresszort és villamos energiát termelő generátort hajtunk, a gázturbinán expandált fűtőgázok hőenergiájával egy hővisszanyerőben gőzt, túlhevített gőzt vagy meleg vizet termelünk, továbbá a kombinált erőmű gőzturbinájához kapcsolt generátorával villamos energiát termelünk, ázzál jellemezve, hogy a víztartalmú anyagot, előnyösen tüzelőanyagot nyomás alatti szárítóban (26) legalább részben a gázturbinában (20) expandált gázok hőenergiájával nyomás alatt szárítjuk, és a szárítás közben termelt gőzt a gázturbinába (20) fecskendezzük.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázturbinában (20) expandált gázok hőenergiájával a gőzturbina (33) tápvizét melegítjük elő, hogy gőzt ül. túlhevített gőzt állítunk elő,
6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gőzturbina (33) megcsapolt gőzével a szárítóban (26) tüzelőanyagot szárítunk.
7. 7. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárítóban (26) előállított gőzt a hőviszszanyerőben (22) keringetve túlhevítjük, majd a szárítóba visszavezetve a tüzelőanyag szárítására hasznosítjuk.