HU204805B - Insecticidal and acaricidal compositions comprising thiadiazine derivatives and process for producing such compounds - Google Patents

Description

A találmány új tiadiazin-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid készítményekre, valamint az új tiadiazm-származékok előállítására vonatkozik.

A 3083/1979, 12890/1979 és 15780/1979 számú japán közrebocsátási iratokból ismeretessé vált hogy a tetrahidro-135-tiadiazin-4-on-származékokmszekticid és akaricid hatásúak. Ezek közül a (IV) képletű 2(terc-butiI-imino)-3-Ízopropil-5-fenil-tetrahidro-l,3 ,5-tiadiazin-4-on Buprofezin márkanév alatt forgalomba került mint inszekticid hatóanyag.

A 140577/1986 számú japán közrebocsátási iratban olyan tetrahidro-1,3,5-tiadiazin-4-on-származékokat ismertetnek, amelynek 2-heIyzetű inunocsopor t ja vagy a 3- és 5-helyzetek közül legalább egy egy adott szubsztituált fenil-alkilcsoporttal van helyettesítve. E leírás szerint ezek az új vegyületek inszekticid és akaricid hatásúak. A leírásban ugyanakkor utalás történik arra, hogy a 2-helyzetű iminocsoport és a 3helyzet közül legalább az egyik helyzetben szubsztituált fenil-alkilcsoporttal helyettesített tetrahidrol,3,5-tiadiazin-4-on-származékok jobb inszekticid és akaricid hatást mutatnak, mint az ismert Buprofezin. Ezeknek az inszekticid és akaricid hatású vegyieteknek azonban nem kielégítő' az inszekticid hatása pikkelyes szárnyú kártevőkkel szemben, bár kielégítő az inszekticid hatásuk f élf edeles szárnyú és fedeles szárnyú rovarokkal szemben. Fennáll tehát az igény olyan új vegyületek kifejlesztésére, amelyek az ismert vegyietekhez hasonlóan inszekticid és akaricid hatásúak, ugyanakkor a pikkelyes szárnyú kártevőkkel szemben is kiváló inszekticid és akaricid hatást fejtenek ki.

Célul tűztük ki továbbá olyan egyszerűsített eljárás kidolgozását kiváló inszekticid és akaricid hatású vegyietek előállítására, amelyeknek új a szerkezete, széles inszekticid hatásspektrummal búnak, nagy az inszekticid és akaricid aktivitásuk, végi mentesek a technika állása szerint ismertvegyületekhátrányaitól.

Felismertük, hogy az új (I) általános képletű 2(2,2,2-trifluor-etil-imino)-tetrahidro-l,3,5-tiadiazin -4-on-származékok vagy sóik a fenti célkitűzéseknek · megfelelnek, azaz széles inszekticid hatásúak olyan pikkelyes szárnyú rovarkártevőkkel szemben is, amelyek esetében az ismert analóg szerkezetű vegyületek nem fejtenek ki kielégítő inszekticid hatást. Az (I) általános képletben ‘

R¹ jelentésehalogénatomvagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport,

R² jelentése halogénatom,

R³ jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó halogénalkoxí-, 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkoxi- £ metil-, 2-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkoximetil-, 2-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkeniloxi-, 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkil-tio-,

2-8 szénatomot tartalmazó halogén-alkil-, 2-8 szénatomot tartalmazó halogén-alkenil-, 2-8 szénatomot £ tartalmazó alkoxi-karbonil- vagy halogénatommal vagy trifluor-metilcsoporttal helyettesített piridilkarbonil-csoport, m értéke 0,1 vagy 2, és n értéke 0 vagy 1. 6

Az (0 általános képletű vegyieteket és sóikat a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy valamely (Π) általános képletű vegyületet — a képletben R¹ és m jelentése a korábban megadott—valamely (E) álta5 lános képletű vegyiettel — a képletben R², R³ és n jelentése a kroábban megadott—reagáltatunk, és kívánt esetben sót képezünk.

A találmány tárgya továbbá olyan inszekticid vagy akaricid hatású készítmény, amely hatóanyagként ha10 tásos mennyiségben legalább egy (I) általános képletű tetrahidro-1,3,5-tiadiazin-4-on-származékot vagy sóját tartalmazza, az ilyen típusú készítményekhez szokásosan használt hordozóanyagokkal kombinációban.

Ismételten leszögezzük, hogy a találmány szerinti 5 (I) általános képletű tetrahidro-1,3,5-tiadiazin-4-onszármazékokat és sóikat a szakirodalomban ezideig még nem ismertették, így ezek új vegyületek.

Ha az (I) általános képletű vegyieteknél a tiadiazin-gyűrű 3-heIyzetében kapcsolódó benzilcsoport Ό egyetlen helyettesítőt hordoz, akkor ez a helyettesítő előnyösen a 3- vagy 4-helyzetben, különösen előnyösen a 4-helyzetben kapcsolódik. Ha a 3-helyzetben kapcsolódó benzil-gyűrű 2helyettesítőt hordoz, akkor ezek előnyösen a benzilcsoport 3- és 4-heIyzetében 5 kapcsolódnak. A 3-helyzetű szubsztituens előnyösen halogénatom, különösen előnyösen fluor- vagy klóratom.

Ha a 4-helyzetű szubsztituens halogén-alkoxicsoport, akkor ebben ahalogénatom előnyösen egy bróm0 , klór- vagy fluoratom. A fluoratom kiönösen előnyös. A halogén-alkoxi-csoportokra előnyös példaként említhetjük a difluor-metoxi-, trifluor-metoxi-, klór-difluor-metoxi-, bróm-difluor-metoxi-, 2,272trifluor-etoxi-, 1,1,2,2-tetrafluor-etoxi-, 2,2,3,3-tet5 rafluor-propoxi- és a 2,2,3,3,4,4-hexafluor-butoxicsoportot. Ezek közi a trifiuor-metoxicsoport kiönösen előnyös.

Ha a 4-helyzetű helyettesítő' halogén-alkoxi-metilcsoport, akkor ez a halogénatom előnyösen bróm-, ) klór- vagy fluoratom. A fluoratom kiönösen előnyös. Az előnyös halogén-alkoxi-metücsoportokra példaképpen megemlíthetjük a difluor-metoxi-metil-, trifluor-metoxi-metil-, klór-difluor-metoxi-metil-, bróm-difluor-metoxi-metil-, 2,2,2-trifIuor-etoxí-mei til-, 1,1,2,2-tetrafIuor-etoxi-metil- és a 2,2,2-trifIuor1-metil-etoxi-metücsopor tokát. Különösen előnyös a

2,2,2-trifIuor-etoxi-metiIcsoport.

Ha a 4-helyzetű szubsztituens halogén-alkenií-oxícsopört, akkor a halogénatom előnyösen bróm-, klór¹ vagy fluoratom. A fluor- és klóratomok kiönösen előnyífeek. Az előnyös halogén-alkenil-oxicsoportokra példaképpen megemlíthetjük az 1,2,2-triklór-viniloxi-, 2,2-diklór-l-fluor-vmil-oxi-, 2-klór-2-propénoxi-, 2-bróm~2-propén-oxi-, 2,3-diklór-2-propén-oxi, 3-kJór-2-n-butén-oxi- és a 3-klór-3-butén-oxi-csoportot. Kiönösen előnyös az 1,2,2-triklór-vinil-oxiés %2-&Iór-2-propén-oxicsoport.

Ha a 4-helyzetű szubsztituens halogén-alkil-tiocsoport, akkor a halogénatom előnyösen bróm-, klórvagy fluoratom, kiönösen előnyösen fluoratom. Az

HU 204 805 B előnyös halogén-alkil-tiocsoportokra példaképpen megemlíthetjük a difluor-metil-tio-, trifluor-metiltio-, klór-difluor-metil-tio-, bróm-difluor-metil-tio-, 2,2,2-trifluor-etil-tio-, 1,1,2,2-tetrafluor-etil-tio-, 2,2,3,3-tetrafluor-propil-tio- és a 2,2,3,3,4,4-hexafluor-butil-tio-csoportot. A trifluor-metil-tiocsoport különösen előnyös..

Ha a 4-helyzetű szubsztituens halogén-alkilcsoport, akkor a halogénatom előnyösen bróm-, klór- vagy fluoratom, különösen előnyösen fluoratom. Az előnyös halogén-alkilcsoportokra példaképpen megemlíthetjük a penta-fluor-etil-, η-heptafluor-propil-, n-tridekafluor-hexil-, 2,2,2-trifluor-etil- és 2,2-bisz(trifluormetíl)-3,3,4,4,5,5,5-heptafluor-pentíIcsoportot. A pentafluor-etilcsoport különösen előnyös.

Ha a 4-helyzetű szubsztituens alkoxi-karbonilcsoport, akkor az előnyös alkoxi-karbonilcsoportokra példaképpen a metoxi-karbonil-, etoxi-karbonil-, npropoxi-karboníl-, izopropoxi-karbonil-, n-butoxikarboníl-, izobutoxi-karbonil-, szek-butoxi-karbonil-, terc-butoxi-karbonil-, n-pentoxi-karbonil-, izopentoxi-karbonil-, η-hexoxi-karbonil-, 2-metil-pentoxikarbonil-, 3-metil-pentoxi-karbonil-, n-heptoxi-karbonil-, terc-heptoxi-karbonil- és az n-oktil-oxi-karbonilcsoportokat említhetjük. A terc-butoxi-karbonil- 25 csoport különösen előnyös.

Ha a 4-helyzetű szubsztituens szubsztituált piridilkarbonilcsoport, akkor előnyösen a 3-klór-5-(trífluormetil)-piridil-karbonilcsoportot említhetjük.

Ha a tiadiazin-gyűrű 5-helyzetében kapcsolódó fenilcsoport szubsztituenst hordoz, akkor ez egy halogénatom, előnyösen bróm-, klór-vagy fluoratom, kü5 lönösen előnyösen fluoratom lehet. A fluoratom előnyösen a 2-helyzetben kapcsolódik. A szubsztituens egy alkilcsoport is lehet, előnyösen egy metil-, etil-, izopropil- vagy terc-butilcsoport, különösen előnyösen egy metilcsoport. A metilcsoport előnyösen a 310 vagy 4-helyzetben kapcsolódik.

A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek sóira példaképpen megemlíthetjük szervetlen savakkal képzett sóikat, így példád hidrokloridsóikat, hidrobromidsóikat, hidrojodidsóikat, hidrofluoridsó15 ikat, szulfátsóikat, hidrogén-szulfátsóikat, nitrátsóikat, klorátsóikat, perklorátjaikat, foszfátsóikat, hidrogén-foszfátsóikat, dihidrogén-foszfátsóikat, tiocianátsóikat és tetrafluor-borátsóikat, valamint szerves savakkal képzett sóikat, így például formiátsóikat, 20 acetátsóik'at, triklór-acetátsóikat, trifluor-acetátsóikat, citrátsóikat, laktátsóikat, oxalátsóikat,glikolátsóikat, malonátsóikat, szukcinátsóikat, malátsóikat, dodecil-benzol-szulfonátsóikat, benzoátsóikat, szalicilátsóikat és nikotinátsóíkat.

A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületekre mindenfajta korlátozó jelleg nélkül a következő jellegzetes, az 1. táblázatban felsorolt példavegyületeket említhetjük.

1. táblázat

A vegyület sorszáma		3¾	R?
1	H	H	4-OCHF2
2	H	H	4-OCF3
3	H	H	4-OCBrF2
4	H	H	4-OCH2CF3
5	H	H	4-OCF2CHF2
6	H	H	4-OCH2CF2CHF2
7	H	H	4-CH2OCH2CF3
8	H	H	4-OCCl=CCl2
9	H	H	4-OCH2CCl=CH2
10	H	H	4-SCHF2
11	H	H	4-SCF3
12	H	H	4-SCBrF2
13	H	H	4-SCClF2
14	H	H	4-CF2CF3
15	H	H	4-CF2CF3
16	H	H	4-CF2(CF2)4CF3
17	H	H	4-CF2C(CF3)2CF2CF2CF3
18	H	H	4-CH-CCl2
19	H	H	4-CH-CClCF3
20	H	H	4-COOC(CH3)3 4-O-Q1
21	H	H
22	4-CH3	H	4-OCHF2
23	4-CH3	H	4-OCF3
24	4-CH3	H	4-OCH2CF3
25	4-CH3	H	4-OCF2CHFz

HU 204805 Β

I. ίά&ίάζΰί folytatása

Avegyület sorszáma	<RA>m	(Rz)m	R3
26	4-CH3	H	4-OCH2CF2CHF2
27	4-CH3	H	4-OCCl-CCl2
28	4-CH3	H	4-OCH2CCl-CH2
29	4-CH3	H	4-OCH2CBr«CH2
30	4-CH3	H	4-OCH2CCl-CHa(Z)
31	4-CH3	H	4-öCH2CCl-CHCl(E)
32	4-CH3	H	4-SCHF2
33	4-CH3	H	4-SCF3
34	4-CH3	H	4-SCBrF2
35	4-CH3	H	4-CF2CF3
36	4-CH3	H	4-CF2CF2CF3
37	4-CH3	H	4-CF2(CF2)4CF3
38	. 4-CH3	H	4-COOC(CH3)3
39	4-CH3	‘ H	4-O-Q3
40	2-F	H	4-CHF2
41	2-F,4-CH3	H	4-OCF3
42	2-F.6-F	H	4-OCF2
43	H	3-F	4-OCH2CF3
44	_	3-F	4-OCH2CF3

Az 1. táblázatban a Q¹ szimbólum 3-klór-5-(trifluor-metil)-piridil-karbonil-csoportra utal.

A találmány szerinti eljárást az Areakcióvázlatban mutatjuk be. Ebben a reakcióvázlatban R¹, R², R³, m és n jelentése akorábbanmegadott.

Közelebbről úgy járunk el, hogy valamely (Π) általános képletű karbamoil-Worid-származékotvalamely (ΠΙ) általános képletű tiokarbamid-származékkal reagáltatunk, adott esetben egy oldószer jelenlétében, előnyösen oldószer jelenlétében. Az e célra alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetjük az acetont, metil-etil-ketont, ciklohexanont, tetrahidrofuránt, dioxánt, dietil-étert, benzolt, toluolt, acetonitrilt, etanolt, propanolt, diklór-metánt, kloroformot, szén-tetrakloridot, dimetil-formamidot, dímetil-acetamidot, dimetil-szulfoxidot, 1.3-dimetiI-2-imidazolidinont, cizet és más olyan oldószereket, amelyek a reakciót nem befolyásolják.

A reagáltatást melegítés közben vagy egy bázis jelenlétében hajtjuk Yégre. Ha a reagáltatást melegítés közben hajtjuk végre, akkor a reakcióhőmérséklet a kiindulási anyagoktól függően széles tartományban változhat. Általában 30 ’Cés250 ’C, előnyösen 40 ’C és 150 ’C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A reakcióidő 0,1-30 óra, előnyösen 0,5-24 óra.

A reagáltatáshoz célszerűen alkalmazható bázisok közé tartoznak például a kálium-hidroxid, nátriumhidroxid, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, nátrium-hidrogén-karbonát, trietil-amin, piridin, N,N-dimetil-anílin vagy az l,8-diaza-biciklo(5,4,0]undec-7én. A reakcióhőmérséklet és a reakcióidő a kiindulási anyagoktól függően széles tartományokban változhat. Általában -10 ’C és 200 ’C, előnyösen szobahőmérséklet és 150 ’C közötti hőmérsékleteken dolgozunk, míg areakcióidő 0,1-30 óra, előnyösen 0,5-24 óra.

A reagáltatás végrehajtása során a (Π) általános képletű karbamoil-Jdorid-származékot és a (ΙΠ) általános képletű tiokarbamid-származékot ekvimoláris mennyiségekben használhatjuk, vagy pedig valamelyiküket kis feleslegben alkalmazhatjuk. Ha a reagáltatást bázist használva hajtjuk végre, és így egy (I) általános képletű vegyületet szabad formában kapunk, akkor előnyös a bázist 1 mól (Π) általános képletű karbamoil-kloríd-származékra vonatkoztatva 2 mól mennyiségben használni, vagy pedig ugyanerre a vegyűletre vonatkoztatva csekély moláris fölöslegben alkalmazni.

A kiindulási anyagként használt (Π) általános képletű karbamoil-klorid-származékok a Journal of Organis Chemistry, 39. 2897 (1984) szakirodalmi helyen ismertetett módon állíthatók elő. A (ΙΠ) általános képletű tiokarbamid-származékok is ismert módon állíthatók elő.

Az (0 általános képletű vegyületek sói ismert módon állíthatók elő. Közelebbről úgy járunk el, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet egy szervetlen savval, így például hidrogén-kloriddal, hidrogén-bromlddal, hidrogén-jodiddal, hidrogén-fluoriddal, kénsawal, salétromsavval, klórsavval, perklórsawal, foszforsavval, tiociánsawal vagy tetrafluor-bórsawal, vagy pedig egy szerves savval, így például hangyasavval, ecetsavval, trildór-ecetsawal, trifluor-ecetsawal, citromsavval, tejsavval, oxálsawal, glikolsawal, malonsawal, borostyánkősavval, almasavval, dodecilbenzol-szulfonsawal, benzoesawal, szalicilsavval vagynikotinsawal reagáltatunk.

HU 204805 Β

Miként említettük, a találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyüíetek és sóik felhasználhatók növények megvédésére különböző kártékony ízeltlábúaktól a legkülönbözőbb területeken, így például a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban és a kertgazdálkodásban.

A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik tehát többek között a következő kártevőkkel szemben hatásosak:

így például a találmány szerinti készítmények hatásosak félfedeles szárnyú rovarkártevők, például Laodelphax striatellus Fallen, Nilaparvate lugens Stal, Sogatella furcifera Horváth, Nephotettix cincticeps Uhler, Recilia dorsalis Motschulsky, Empoascha onukii Matsuda, Psyllidae, Trialeurodes vaporariorum Westwood, Aleurocanthus spiniferus Quaintance, Myzus persicae Sulzer, Aphls gossypií Glover, Brevicorvne brassicae Linné, Aphis spiraecola Patch, Tingidae, Riptortus clavatus Thunberg, Cletus punctiger Dallas, Leptocorisa chinensis Dallas, Eysarcoris ventralis Westwood, Nezara viridula Linné, Unaspis vanonensis Kuwana, Comstockapis pemiciosa Comstock és Pseudaulacaspis pentagona Targioni; pikkelyes szárnyú rovarkártevők, például Chilo suppressalis Walker, Cnaphalocrocís medinalis Guenee, Ostrinia fumacalis Guenee, Pamara guttata Bremer et Grey, Naranga aenescens Moore, Phyllonoiycter ringoneella Matsuraura, Plusia nigrisigna Walker, Agrotis ipsiron Hufnagel, Agrotis segetum Denis et Schiffermuller, Adoxophyes orana fasciata Walsingham, Archips sylosteanus Linné, Carposina niponensis Walsingham, Phyllocnistis cítrella Stainton, Bucculatrix pyrivorella Kuroko, Conopia hector Butler, Lymantria dispar iaponica Motschulsky, Hyphantria cunes Drury, Plutella xylostella Linné, Pseudaletia separata Walker, Mamesta brassicae Linné, Spodoptera litura Fabricius és Pieris rapae crucivora Boisduval; fedeles szárnyú rovarkártevők, például Anomala cuprea Hope, Anomala rufocupres Motschulsky, Popillia iaponica Newman, Oxycetonia jucunda Faldermann, Lissorhoptrus oryzophilus Kuschel, Echinocnemus squameus Billberg, Melanotus tamsuyensis Bates Tipula aino Alexander, Asphondylia sp., Dacus (Zeugodacus) cucurbitae Coquillett, Dacus (Bactrocera) dorsalis Hendel, Hydrellia griseola Fallen, Liriomyza chinensis Kató, Lyriomyza bryoniae Kaltenbach, Hylemya antiqua Meigen és Hylemya platura Meigen; tripszek, például Scirtothrips dorsalis Hood, Thrips palmi Karny és Thrips tabaci Lindeman; atkák, például Tetranychus urticae Koch, Tetranychus kanzawai Kishida, Tetranychus einnabarinus Boisduval, Panonychus citri McGregor, Panonychus ulmi Koch, Tetranychus viennensis Zacher és Polyphagotarsonemus latus Banks ellen.

Hatékonyak továbbá olyan rovarok ellen, amelyek kárt okoznak az embernek és háziállatoknak, így például fertőző betegséget terjesztenek, vért szívnak, csípnek, bőrgyulladást okoznak (ilyenek például a Culex pipens pallens Coquillett, Culex pipiens molestus, Culex triaeniorhyncus, Aedes albopictus Musciadae, Boettcherisca peregrina Robineau-desvoidy, Calliphora lata Coquillett, Phoimia regina Meigen, Drosophila melanogaster, Periplaneta americana Linné, Blatella germanica Linné, Periplaneta fuliginosa Serville, Periplaneta brunnes Burmeister, Periplaneta iaponica Karny, Omithonyssus bacoti Hirst, Pediculus corporis De Geer, Pediculus humánus humánus De Geer, Cimex lectularius Linné, Pulex irritans Linné, Ctenocephalides canis Curtis, Ctenocephalides Felis Bouche, Euproctis subflave Bremer, Euproctis pseudoconspersa Strand, Scolopendra subspinipes japonica, Paederusfuscipes Curtis ésXanthochroa waterhousei Harold), amelyek kárt okoznak élelmiszerben és tárolt terményekben, (ilyen például a Tyrophagus putrescentiae Schrank, Tenebroides mauritanicus Linné, Tribolium confusum Jacquelin duVal, Sitophilus zeamais Motschulsky, Callosobruchus chinensis Linné, Dermestes maculatus Degeer és Plodia interpunctella Hubner), amelyek károsítják a bútorokat, épületeket és a könyveket (ilyenek például a Reticulitermes speratus Kőibe, Copto termes formosanus Shiraki, Lyctus brunneus Stephens, Gastr allus immargínatus Muller, Tinea pellionella Linné és Attagenus unicolor Brahm) és amelyek kellemetlenek (ilyenek például a Telmatoscopus albipunctatus Williston, Chironomus plumosus Linnaeus, Chironomidae, Diestrammenga apicalis Brunner von Wattenwyl, Halyomorphamista Uhler, Thereuronema hilgendorfi Verhoeff, Oxidus gracilis C.L. Koch, Armadillidium vulgare Latreílle és Porcellio schaber Latreille).

A találmány szerinti vegyüíetek jóval nagyobb inszekticid hatást fejtenek ki pikkelyes szárnyúakkal szemben, mint az eddig ismert, vegyüíetek.

Gyakorlati felhasználásuk során a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeket felhasználhatjuk önmagukban is, azonban alkalmazásuk megkönynyítése céljából általában a találmány szerint készítmények formájában kerülnek felhasználásra. A találmány szerinti készítmények előállítását önmagában ismert módon végezhetjük, így például előállíthatunk emulgeálhatő koncentrátumokat, nedvesíthető porkészítményeket, porozószereket, szemcsés készítményeket, porokat, olajokat, aeroszolokat, füstölőszereket vagy csalétkeket a mezőgazdasági vegyszerek előállítására általában ismert módszerek segítségével.

A találmány szerinti készítményekben hordozóanyagként szintetikus vagy természetes eredetű, szerves vagy szervetlen anyagokat használhatunk, amelyek lehetővé teszik a hatóanyagnak a kezelés helyére való kijuttatását, illetve megkönnyítik a hatóanyag tárolását, szállítását és kezelését.

Az alkalmazható szilárd hordozóanyagokra megemlíthetünk például agyagokat (így például a montmorrilonitot és a kaolinitet), szervetlen anyagokat, így például a diatómaföldet, fehéragyagot, talkumot, vermikulitot, gipszet, kalcium-karbonátot, szilikagélt és ammónium-szulfátot; szerves növényi anyagokat, így például a szójabab lisztet, fűrészport és a búzalisztet; valamint a karbamidot.

A célszerűen alkalmazható folyékony hordozóanyagokra példaképpen megemlíthetünk aromás

HU 204 805 Β szénhidrogéneket, így például a toluolt, xilolt és a kumént;paraffinos szénhidrogéneket, ígypéldánl akerozint és az ásványolajokat; halogénezett szénhidrogéneket, így például a szén-tetrakloridot, kloroformot és a diklór-etánt; ketonokat, így például az acetont és a metil-etil-ketont; étereket, így például a dioxánt és a tetrahidrofuránt; alkoholokat, így például a metanolt, etanolt propanolt és az etilén-glikolt; valamint a dietilformamidot, dimetil-szulfoxidot és a vizet.

A találmány szerinti vegyületek hatékonyságának növelése céljából különböző' adjuvánsokat is alkalmazhatunk, külön-külön vagy kombinációban.

Emulgeálás, diszpergálás, a szétterülés elősegítése, nedvesítés, megkötés és stabilizálás céljából használhatunk különböző anionos felületaktív anyagokat, így például hgnoszulfonátokat, alekil-benzol-szulfonátokat és alkil-szulf átokat; nemionos felületaktív anyagokat, így például polioxi-alkilén-alkil-étereket, polioxialkilén-alkil-aril-étereket, apolioxi-alkilén-alkil-aminokat, polioxi-alkilén-alldl-amidokat, polioxi-alkilénalkil-tioétereket, polioxi-alkilén-zsírsav-észtereket, glicerinnek zsírsavakkal képzett észtereit, szorbitánnak zsírsavakkal képzett észtereit, polioxi-alkilénszorbitán-zsírsav-észtereket és polioxi-propilén-polioxi-etilén-blokkpolimereket; csúsztatókat, így például kalcium-sztearátot és viaszokat; stabilizálószereket, így például izopropil-hidrogén-foszfátot; valamint metil-cellulózt, karboxi-metil-cellulózt, kazeint, gumiarábikumot. Ezekkel a példaszerűen felsorolt vegyületekkel azonban nem kívánjuk az adjuvánsok oltalmi körét bármilyen módon korlátozni.

Még jobb inszekticid és akaricid hatást biztosíthatunk akkor, ha két vagy több találmány szerinti vegyületet kombinációban alkalmazunk. Felhasználhatunk továbbá többcélú készítményeket még jobb hatékonyság biztosítása céljából úgy, hogy a találmány szerinti vegyületeket más inszekticid vagy akaricid, fungicid, namatocid, herbicid, növényi növekedést szabályozó hatóanyagokkal, illetve műtrágyákkal, gépolajakkal és más, a mezőgazdaságban szokásosan használt vegyszerekkel keverjük össze. Az ilyen készítmények esetében szinergista hatások várhatók. A más ismert inszekticid vagy akaricid hatóanyagokra példaképpen a következő vegyületeket említhetjük; fenthion, fenitrotion, diazinon, klórpirifos, klórpiri- fos-metil, metidation, diklorvos, tiometon, acefát, triklórfon, izoxation, piridafention, salition, protiofos, propafos, EPN, szulprofos, NAC, MIMC, MDPC,

BPMC, PHC, MPMC, XMC, pirimikarb, karboszulfán, benfurakarb, metomil-oxamil, piretrin, tetramet- í rin, ftáltrin, vaportrin, alletrin, resmetrin, fenvalerát, eszfenvalerát, permetrin, cipermetrin, fluvalinát, etofenprox, flucitrinát, cihalotrin, befentrin, diflubenzuron, klórfluazuron, teflubenzuron, flufenoxuron, cipromazin, buprofezin, fenoxikarb, benzoepin, nereis- í toxin, bensultap, tiociklám, avermectin, dicofol, amitraz, polinactins, fenbutatin oxid, cihexatin, hexitiazox, fíubenzamin, triaratén, klofentezin és milbemicin.

A találmány szerinti vegyületek stabilak fénnyel, 6 hővel és oxidációval szemben, Kívánt esetben azonban megfelelő mennyiségű stabilizálószert, így például antioxidánst vagy ibolyántúli fényt abszorbeáló anyagot, így például fenol-származékokat /például BHT (2,65 di-terc-butil-4-metil-fenol) és BHA (butil-hidroxianizol)/, biszfenol-szánnazékokat, aril-aminokat (így például fenil-alfa-naftil-amin, fenil-béta-naftil-amin, vagy pedig fenetidin és aceton kondenzátuma) és benzofenon-származékokat használhatunk. Ezek a vegyülő letek lehetővé teszik a találmány szerinti készítmények még stabilabb hatékonyságát.

A találmány szerinti inszekticid vagy akaricid készítmények hatóanyagként valamely (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak például porozószerek 5 esetében 0,5-20 tömeg% mennyiségben, szemcsés készítmények esetében 0,5-20 tömeg% mennyiségben, nedvesíthető porkészítmények esetében 5-50 tömeg% mennyiségben, emuigeálhaíő koncentrátumok esetében 5-40 tömeg% mennyiségben és csalétek típusú ké:0 szítmények esetében 0,1-5 tömeg% mennyiségben. A találmány szerinti készítményekben a hordozóanyag mennyiségbe porozószerek esetén 60-99 tömeg%, szemcsés készítmények esetén 60-99 tömeg%, emulgeálható koncentrátumok esetén 60-95 tömeg%, ned5 vesíthető porkészítmények esetén 10-90 tömeg% és csalétkek esetén 10-95 tömeg%. Az adjuvánsok mennyisége rendszerint porozószerek esetében 0,120 tömeg%, szemcsés készítmények esetében 0,1-20 tömeg%, emulgeálható koncentrátumok esetében ΙΟ 20 tömeg%, nedvesíthető porkészítmények esetében 0,1-20 tömeg% és csalétkek esetén 1-50 tömeg%. A találmány szerinti inszekticid és akaricid készítmények felhasználása során a hatóanyag koncentrációja célszerűen 0,01-5000 ppm, előnyösen 0,1-1000 ppm.

A felhasználási arány egy hektárra vonatkoztatva általában 10 g és 3000 g között változik, hatóanyagban kifejezve.

A találmány szerinti vegyületek valószínűsíthetően előállítható ekvivalensei az (I) általános képlet alá es) nek, azonban a képletnek megfelelő molelőilaszerkezet benzil- és/vagy fenilgyűrűjén egy vagy több további helyettesítőt hordoznak, így például R³ már megadott jelentésének megfelelő szubsztituenst vagy R³ szubsztituens variációját. Ilyen szubsztituensként > megemlíthetünk 1-4 szénatomot tartalmazó halogénalkoxicsoporttól eltérő halogén-alkoxicsoportokat, például halogén-cikloalkoxicsoportokat; 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkoxi-metilcsoporttól eltérő halogén-alkoxi-alkiicsoportokat, így például halogén¹ cikloalkoxi-metilcsoportokat vagy halogén-alkoxietilcsoportokat; 2-4 szénatomot tartalmazó halogénalkenil-oxicsoporttól eltérő más halogén-alkinil-oxicsoportokat, így például a 3-(trifluor-metiI)-l-propinil-oxicsoportot; 1-4 szénatomot tartalmazó halogénalkil-tiocsoporttól eltérő halogén-alkií-tiocsoportokat, például a halogén-cikloalkil-tiocsoportokat; 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkil-tio-metil-csoporttól eltérő halogén-alkil-tio-metilcsoportokat, így például a halogén-cikloalkil-tio-metilcsoportokat vagy halogén-alkil-tio-etilcsoportokat; 2-4 szénato6

HU 204 805 Β mot tartalmazó halogén-alkenil-tiocsoporttól eltérő halogén-alkinil-tiocsoportokat, így például a 3-(trífluor-metil)-l-propinil-tiocsoportot; 2-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkilcsoporttól eltérő halogén-alkilcsoportokat, így például a halogén-cikloalkilcsoportokat; 2-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkenilcsoporttól eltérő halogén-alkinilcsoportokat, így például a 3-(trifluor-metil)-l-propinilcsoportot; 1-8 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonilcsoporttól eltérő alkenil-oxi-karbonilcsoportokat vagy alldnil-oxikarbonilcsoportokat, így például az allíl-oxi-karbonilvagy a propargil-oxi-karbonil-csoportokat; a gyűrűben szubsztítuált pirazolil-oxi-, gyűrűben szubsztituált pirímidinil-oxí-, gyűrűben szubsztítuált piraziniloxi- vagy gyűrűben szubsztítuált triazinil-oxicsoportokat, amelyek eltérők a gyűrűben szubsztítuált piridinil-oxicsoportoktól.

A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani.

L példa

2-(2,2,2-trifluor-etil-imíno)-3-/4-(trifluor-metoxi)-benzil/-5-fenil-tetrahidro-1,3,5-tiadiazin-4-on (2. vegyület) előállítása

0,61 g N-(klór-metil)-N-fenil-karbamoil-kloridot és 1,00 g l-/4-(trifluor-metoxi)-benzil/-3-(2,2,2-trifluor-etil)-tiokarbamidot feloldunk 30 ml benzolban, majd az így kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 4 órán át forraljuk. A reakció befejeződése után a benzolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott olajos terméket szilikagélen oszíopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán és etilacetát 10:1 térfogatarányú elegyét használva. így 0,68 g mennyiségben az 54,0-56,0 ’C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk.

IRv^aJcm-¹): 1675,1665,1610,1500,1450, 1395,1260,1140,1120,930,840,765.

^!IÍ NMR 5^CDC137MS (ppm): 3,78 (2H, y, J=9Hz), 4,84 (2H, s), 5,25 (2H, s), 7,04-7,91 (9H, m).

Izomerként 0,17 g mennyiségben a 84,0-87,0 ’C olvadáspontú 274-(trifluor-metoxi)-benzil-imino/-3(2,2,2-trifluor-etil)-5-fenil-tetrahidro-l,3,5-tiadiazin-4-ont kapjuk.

^vKBmax (^): 1690, ^1δ15> 1505, ^{1495 * * *}> ¹⁴⁴⁰>

1390,1260,1170,1120,835,820,755.

’H NMR 8^CDC!31MS (ppm): 4,52 (2H, s), 4,69 (2H, s), 5,09 (2H, q, J=9Hz), 7,11-7,36 (9H, m).

2, példa

2-(2,2,2-trífluor-etil-imino)-3-/4-(difluor-metoxi)

-benzil/-5-(4-metn-fenil)-tetrahidro-l,3,5-tiadiazin

-4-on (22. vegyület) előállítása ml toluolban feloldunk 0,69 g N-(klór-metil)-N(4-metií-feQÍ!)-karbamoi!-kloridot és 1,00 g l-/4-(difluor-metoxi)-benzil/-3-(2,2,2-trifluor-etil)-tiokarba midot, majd az így kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 4 órán át forraljuk. A reakció befejeződése után a toluolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A visszamaradt olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán ésetil-acetát 10:1 térfogatarányú elegyét használva. így 0,80 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapják, amelynek törésmutatója n²⁰D= 1,5451.

IR v^önmagabanmax (cm-¹): 1680, 1620, 1515,1450,

1400,1270,1130,1090,1045,940,850,820,755.

’H NMR (ppm): 2,33 (3H, s), 3,75 (2H, q,

J=9Hz), 4,75 (2H, s), 5,18 (2H, s), 6,39 (IH, t, J»74Hz), 6,90-7,44 (8H,m).

Izomerként 0,19 g mennyiségben a 88,5-90,0 ’C olvadáspontú 2-/4-(difluor-metoxi)-benzil-imino/-3(2,2,2-trifluor-etil)-5-(4-metil-fenil)-tetrahidro-l,3 ,5-tiadiazin-4-ont kapjuk.

IR (cm’¹): 1710,1685,1620,1520,1445, 1390,1265,1175,1120,1050,830.

’H NMR 8^CDC13TMS (ppm): 2,36 (3H, s), 4,46 (2H, s), 4,79 (2H, s), 5,04 (2H, q, J=9Hz), 6,33 (IH, t, J=74Hz), 6,97-7,28 (BH,m).

3. példa

2-(2,2,2-trifluor-etil-imino)-3-/4-(trifluor-metiltio)-benzil/-5-fenil-tetrahidro-l,3,5-tiadiazÍn-4-on (11. vegyület) előállítása

Keverés közben szobahőmérsékleten nitrogéngázáramban 1,89 g l,3,5-trifenil-hexahidro-s-triazin oldatához cseppenként hozzáadjuk 1,77 g triklór-metilklór-formiá t10 ml benzollal készült oldatát. Ezt követőé na reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1,5 órán át keverjük, majd ugyancsak szobahőmérsékleten keverés közben beadagolunk 3,0 g l-/4-(trifluor-metiltio)-benzil/-3-(2,2,2-trifluor-etil)-tiokarbamidot és ezután 1,5 ml trietil-amint. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 12 órán át keverjük, majd 30 ml vizes ammónium-hidroxid-oldatot adagolunk. Ezt követően 150 ml etil-acetáttal extrahálást végzünk, majd az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott olajos terméket sziiikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán és etil-acetát 10:1 térfogatarányú elegyét használva. így 0,47 g mennyiségben a 89,5-90,0 ’C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk.

IR iA⁶^ (cm’¹): 1660,1605,1500,1490,1430, 1395,1285,1270,1215,1140,1120,1085,930,840,

750.715.

’H NMR 8^CDC13TMS (ppm): 3,80 (2H, q, J=9Hz), 4,84 (2H, s), 5,32 (2H, s), 7,20-7,60 (9H, m).

Izomerként 0,11 g mennyiségben félig szilárd anyagként 2-/4-(trifluor-metÍl-tio)-benzil-imino/-3(2,2,2-t-rifluor-etil)-5-fenil-tetrahidro-l,3,5-tiadiaz in-4-ont kapunk.

ÍR (cm¹): 1695,1615, 1490,1440,1390,

1335.1255.1170.1150.1120.1080.810.755.715.

’H NMR 8^CDC131MS (ppm): 4,28 (2H, s), 4,78 (2H,

s), 5,01 (2H, q, J=9Hz), 7,10-7,49 (9H, m).

4. példa

2-(2,2,2-trífluor-etil-imino)-3-/4-(2,2,2-trÍfluor-e toxi)-benzil/-5-fenil-letrahidro-l,3,5-tiadiazin-4-on (4. vegyület) előállítása

Szobahőmérsékleten keverés közben nitrogéngázáramban 1,08 g 1,3,5-trifenil-hexahidro-s-tiazin

HU 204805 Β ml tetrahidrofuránnal készült oldatához cseppenként hozzáadjuk 1,00 g triklór-metil-klór-formiát 10 ml benzollal készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1,5 órán át keverjük és ezután ugyancsakszobahőmérsékletenkeverés köz- 5 ben először 3,46g 174-(2,2,2-trifIuor-etoxi)-benzil-3(2,2,2-trifluor-etil)-tiokarbamidot, majd 5,0 ml trietíl-amint adagolunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 12 órán át keverjük, majd 30 ml vizet adunk hozzá. A vizes elegyet 150 ml etil-acetáttal extrahál- 10 juk, majd az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson hepároljuk. A kapott olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán és etil-acetát 10:1 térfogatarányú elegyét használva, fgy 0,56 gmennyiségben 15 a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek törésmutatójan²⁰T)= 1,5324.

IRtA^ (cm'¹): 1670,1605, 1505,1450,1440, 1380, 1350; 1260, 1250, 1225, 1200, 1170, 1150,

1130.1110.1080.1070.965. 20 ^JH NMR (ppm): 3,80 (2H, d, J=9Hz),

4,31 (2H, d, J-8Hz), 4,80 (2H, s), 5,27 (2H, s), 6,88 (2H,d,J-9Hz), 7,20-7,60 (7H,m).

Izomerként 0,51 g mennyiségben 2-/4-(2,2,2-trifIuor-etoxi)-benziI-ímino/-3-(2,2,2-trifluor-etÍI)-5-fe- 25 nií-tetrahidro-l,3,5-tiadiazin-4-ont kapunk. Az utóbbi olvadáspontja 103,0-104,5 ‘C.

IR (cm'¹): 1675,1605,1500,1430,1375,

1350, 1285, 1260, 1230, 1190, 1160, 1150, 1135,

1100.1060.1035.965. 30

Ή NMR ö^CDCI3nís (ppm): 4,32 (2H, q, J=8Hz),

4,47 (2H, s), 4,87 (2H, s), 5,13 (2H, d, J=10Hz), 6,94 (2H, d, J-8Hz), 7,20-7,60 (7H,m).

5. példa. 35

2-(2,2,2-trifluor-etíI-imino)-3-/4-(l,l,2,2-tetraflu or-etoxi)-benzil/-5-(4-metil-fenil)-tetrahidro-l,3,5tiadiazin-4-on (25. vegyület) előállítása Szobahőmérsékleten keverés közben nitrogéngázáramban 0,76 g l,3,5-trisz(p-toliI)-hexahidro-s-trÍa- 40 zin 10 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához cseppenként hozzáadjuk 0,65 g triklór-metil-klór-formÍát 20 ml benzollal készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük.

Ezt követően ugyancsak szobahőmérsékleten 1 órán 45 át keverjük. Ezt követően ugyancsak szobahőmérsékleten keverés közben 2,20 g 174-(1,1,2,2-tetrafluoretoxi)-behziI/-3-(2,2,2-trifluor-etil)-tiokarbamidot, ezután pedig4 ml trietil-amínt adagolunk. Areakcióelegyet szobahőmérsékleten 6 órán át keverjük, majd 50 50 ml vizet adagolunk hozzá. A kapott vizes elegyet 200 ml etil-acetáttal extraháljuk, majd az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán 55 és etil-acetát 10:1 térfogatarányú elegyét használva, így 0,23 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek törésmutatója n²⁰D-1,5242.

IR v^önmagábanmax (cm¹): 1680,1615,1510,1450,

1390, 1360, 1285, 1270, 1265, 1210, 1190, 1145, 60

1130.

iHNMR ö^cdc131MS (ppm): 2,37 (3H, s), 3,80 (2H, q,

J=9Hz), 4,80 (2H, s), 5,28 (2H, s), 5,89 (1H, tm,

J=52Hz), 7,0-7,4 (6H,m), 7,30 (2H, d, J-8Hz).

Izomerként 0,32 g mennyiségben a 89,0-90,5 ’C olvadáspontú 2-/4-(1,1,2,2-tetrafluor-etoxi)-benziIimino/-3-(2,2,2-trifluor-etil)-5-(4-metil-fenil)-tetra hidro-l,3,5-tiadiazin-4-ontkapunk.

IR (cm'¹): 1690,1620,1505,1440,1425, 1410, 1395, 1300, 1265, 1260, Í205, 1180, 1160, 1110.

^JH NMR (ppm): 2,40 (3H, s), 4,52 (2H,

s), 4,86 (2H, s), 5,15 (2H, q, J=10Hz), 5,93 (1H, tm, J=52Hz), 7,10-7,50 (8H, m).

6. példa

2-(2,2,2-trifluor-etiI-ímino)-3-/4-(pentafluor-etÍl) -benzil/-5-(4-metil-fenil)-tetrahidro-l,3,5-tiadiazm -4-on (35. vegyület) előállítása '30 ml toluolban feloldunk 0,71 g N-(kIór-metíI)-N(4-metil-feniI)-karbamoiI-kloridot és 1,20 g 174(pentafluor-etil)-benzÍl/-3-(2,2,2-trifIuor-etil)-tio karbamidot, majd az így kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 4 órán át forraljuk. Areakció befejeződése után a toluolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a visszamaradt olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán és etil-acetát 10:1 térfogatarányú elegyét használva. így 0,72 gmennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk amelynek törésmutatója n²⁰D1,5053.

IR _vönmagában_max (cm'¹): ₃₀30, 2930, 1680, 1610, 1515, 1450, 1390, 1290, 1260, 1200, 1140, 1105, 1095,1045,975,940,890,845,815,' 750,720.

^NMRÖ^tms (ppm): 2,32 (3H,s), 3,75 (2H,q,

J=8Hz), 4,74 (2H, s), 5,24 (2H, s), 7,17 (4H, s), 7,28 (2H,d, J_AB=2Hz),7,38 (2H,d, J_AB-2Hz).

Izomerként 0,16gmennyiségben a 102,9-103,6 ’C olvadáspontú 2-/4-(pentafluor-etil)-benzil-imino/-340 (2,2,2-trifluor-etil)-5r(4-metü-fenil)-tetrahidro-l,3 ,5-tiadiazoIin-4-ont kapjuk.

IR (cm'¹): 3030,2980,2800,1700,1625, 1510, 1450, 1395, 1335, 1290, 1260, 1210, 1170, 1120,1050,970,950,815,750,730.

ÍH NMR (ppm): 2,36 (3H, s), 4,54 (2H,

s), 4,82 (2H, s), 5,06 (2H, q, J=8Hz), 7,18 (4H, s), 7,44 (2H₎d,J_AB=8Hz),7,60(2H,d,J_AB=8Hz).

7. példa

5Q 2-(2,2,2-trifluor-etiI-imino)-2-/-4-(2-klór-2-propén-oxi)-benziV-5-(4-metíl-fenil)-tetrahidro-l,3,5tiadiazm-4-οη (28. vegyület) előállítása 30 ml toluolban feloldunk 0,65 g N-(kIór-metil)-N(4-metil-fenil)-karbamoil-kIoridot és 1,0 g 174-(255 ldór-2-propén-oxi)-benzil/-3-(2,2,2-trifluor-etil)-tio karbamidot, majd az így kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forraljuk. A reakció befejeződése után a toluolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a visszamaradt olajos terméket oszlopkromatográfiásan tisztítjuk szilikagélen, eluá8

HU 204 805 Β lószerként hexán és etil-acetát 10:1 térfogatarányú elegyét használva. így 0,82 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek törésmutatója n²⁰D= 1,5641.

ÍR v^önmagSbailinax (cm’¹): 1680,1610,1510,1450,

1390, 1360, 1290, 1265, 1240, 1210, 1170, 1140,

1090.1045.940.890.845.820.760.745.720. íHNMRö^^g (ppm): 2,35 (3H, s), 3,77 (2H, q,

J=10Hz), 4,52 (2H, s), 4,72 (2H, s), 5,20 (2H, s), 5,40 (IH, s), 5,54 (IH, s), 6,86 (2H, d, 1^= 9Hz), 7,10 (4H, s),7,48(2H,d,J_AB-9Hz).

Izomerként 0,14 g mennyiségben félig szilárd anyagként 2-/4-(2-klór-2-propén-oxi)-benzil-imino/3-(2,2,2-trifluor-etil)-5-(4-metil-fenil)-tetrahidro-l ,3,5-tiadiazin-4-ont kapunk.

ÍR v^önmaS^ábanmax (cm’¹): 1690, 1615, 1440, 1390, 1300,1260,1220,1160,1115,1160,1115,1045,890,

820.765.720.

NMR 6°%^ (ppm): 2,36 (3H, s), 4,46 (2H, s), 4,60 (2H, s), 4,80 (2H, s), 5,07 (2H, q, J=10Hz), 5,42 (IH, s), 5,57 (IH, s), 6,94 (2H, d, 1^= 10Hz), 7,22 (4H, s),7,26(2H,d,J_AB=10Hz).

8. példa

2-(2,2,2-trifluor-etil-imino)-374-(terc-butoxi-kar bonil)-benzil-6-5-(4-metil-fenil)-tetrahídro-l,3,5-ti adiazm-4-οη (38. vegyület) előállítása ml benzolban feloldunk 0,31 g N-(klór-metil)-N(4-metil-fenil)-karbamoil-kloridot, és 0,49 g 1-/4(terc-butoxi-karbonil)-benzil/-3-(2,2,2-trifluor-etil)tiokarbamidot. Az így kapott oldatot visszafolyató hűbefejezó'dése után a benzolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A visszamaradt olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használva. így 0,34 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek törésmutatója n²⁰D= 1,5329.

IRⁿönmagában_raax (cm-¹): 1700,1670,1605,1505, 1440, 1380, 1360, 1305, 1290, 1260, 1200, 1160, 1140,1110,1085,1040,1010,990,930,840,810.

’H NMR 8^CDC131MS (ppm): 1,57 (9H, s), 2,35 (3H, s), 3,77 (2H, q, J=10Hz), 4,80 (2H, s), 5,27 (2H, s), 7,21 (4H, s), 7,48 (2H, d, J_AB=8Hz), 7,94 (2H, d, 1^= 8Hz).

Izomerként 0,10 g mennyiségben a 105,0-108,0 ’C olvadáspontú 2-/4-(terc-butoxi-karbonil)-benzil-imino/-3-(2,2,2-trifluor-etiI)-5-(4-metil-fenil)-tetrahid ro-l,3,5-tiadiazin-4-ont kapjuk.

ffi. (cm-¹): 1,60 (9H, s), 2,37 (3H, s), 4,56 (2H, s), 4,84 (2H, s), 5,09 (2H, q, J=10Hz), 7,24 (4H, s), 7,43 (2H, d, J_AB=9Hz), 8,04 (2H, d, J_AB=9Hz).

9. példa

2-(2,2,2-trifluor-etiI-imino)-3-/4-(trifluor-metoxi)-benzil/-5-(2-fluor-4-metÍl-feml)-tetrahidro-l,3, 5-tiadiazin-4-on (41. vegyület) előállítása ml toluolban feloldunk 0,60 g N-(klór-metil)-N(2-fluor-4-metiI-feml)-karbamoil-kloridot és 0,84 g l-/4-(trifluor-metoxi)-benzil/-3-(2,2,2-trÍfluor-etil)tiokarbamidot, majd az így kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 5 órán át forraljuk. A reakció befejeződése után a toluolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott olajos maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használva. így 0,68 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek törésmutatója n²⁰D= 1,5180.

IR v^önmaS^ábanmax (cm'¹): 1685, 1615,1510,1450, 1390, 1360, 1260, 1220, 1140, 1100, 1080, 1040, 1015,935,840,810,745.

NMR 6^cdci31ms (ppm): 2,36 (3H, s), 3,76 (2H, q, J=9,6Hz), 4,70 (2H, s), 5,20 (2H, s), 6,92-7,24 (5H, m), 7,43 (2H,d, J=9Hz).

Izomerként 0,17 g mennyiségben félig szilárd anyagként 2-/4-(trifluor-metoxi)-benzil-imino/-3(2,2,2-trifluor-etil)-5-(2-fluor-4-metil-fenil)-tetrahi dro-1,3,5-tiadiazin-4-ont kapunk.

IR v^önmagábanmax (cm’¹): 1710, 1615, 1590, 1510, 1445, 1390, 1360, 1330, 1270, 1250, 1220, 1150,

1105.1035.830.815.755.

^!H NMR ó^CDC13TMS (ppm): 2,38 (3H, s), 4,52 (2H, s), 4,76 (2H, s), 5,08 (2H, d, J=9Hz), 6,91-7,37 (7H, m).

10. példa

2-(2,2,2-trifluor-etil-imino)-3-/3-fluor-4-(2,2,2trifluor-etoxi)-benzil/-5-(4-metil-fenil)-tetrahidro1,3,5-tiadiazin-4-on (44. vegyület) előállítása ml toluolban feloldunk 0,6 g N-(klór-metil)-N(4-metil-fenil)-karbamoil-kloridot és 1,00 g l-/3-fluor-4-(trifluor-etoxi)-benziI/-3-(2,2,2-trifluor-etil)-ti okarbamidot, majd az így kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forraljuk

A reakció befejeződése után a toluolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán és etil-acetát 4:1 térfogatarányú elegyét használva.

így 0,63 g mennyiségben a 94,1-95,6 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk.

ÍR v^KBrmax (cm'¹): 1665, 1605,1515,1425,1410, 1315,1290,1265, 1170,1145, 1125, 965, 935, 830,

765.755.

^JH NMR 5^CDC13TMS (ppm): 2,36 (3H, s), 3,81 (2H, q, J=9Hz), 4,37 (2H, q, J=8Hz), 4,80 (2H, s), 5,16 (2H, s), 6,90-7,40 (7H,m).

Izomerként 0,04 g mennyiségben 2-/3-fIuor-4(2,2,2-trifluor-etoxi)-benzil-imino/-3-(2,2,2-trifluor -etil)-5-(4-metil-fenil)-tetrahidro-l,3,5-tiadiazin-4ont kapunk, amelynek törésmutatója n²⁰D= 1,5196.

IR (cm'¹): 1690,1620,1515,1445,1395, 1290, 1265,1215, 1165,1115,1055, 975, 865, 820, 775.

’HNMR ö^CDC131MS (ppm): 2,35 (3H, s), 4,39 (2H, q, J=8Hz), 4,44 (2H, s), 4,82 (2H, s), 5,06 (2H, q, J=9Hz), 7,00-7,30 (7H,m).

A 2. táblázatban megadjuk az 1-10. példában ismertetett módszerek értelmében előállított további vegyületek ‘H NMR-adataít, IR-adatait és egyéb tu9

HU 204 805 B lajdonságaít.

2. táblázat

Avegyiílet sorszáma	^NMRS^'s^sÍppm)		Olvadáspont vagy törésmutató
1.	3,85 (2H, q, J=9Hz),4,84 (2H,s), 5,31 (2H,s),6,54(lH,t,J774Hz), 7,05-7,61 (9H,m)	1680,1615,1510,1450,1390, 1260,1130,1090,1040,930, 840 (önmagában)	törésmutató n20 _ n D -1,5361
3.	3,81 (2H, q, J-9Hz), 4,85 (2H, s), 5,31 (2H,s), 7,03-7,65 (9H,m)	1685,1620,1500,1450,1390, 1275,1215,1150,1050,870, 760,695 (önmagában)
5.	3,85 (2H, q, J-9Hz), 4,86 (2H, s), 5,35 (2H, s), 5,98 (1H, tm, J=52Hz), 7,10-7,80 (9H,m)	1670,1610,1500,1490,1440, 13,80,1280,1265,1255,1250, 1235,1220,1090,1080 (önm.)	törésmutató n20 _ n D-1,5160
6.	3,81 (2H, q, J79,2Hz), 4,31 (2H, tm, 8,3Hz), 4,83 (2H, s), 5,23 (2H, s), 6,01(2H,tt,J753,l,5,4Hz), 6,80-7,50 (9H,m)	1680,1610,1510,1490,1450 1425,1390,1360,1290,1255, 1205,1175,1090,1070,1040, 940,845,830 (önmagában)	törésmutató n20 „ n D-1,5300
7.	3,82 (2H, q, J78Hz), 4,66 (2H, s), 4,83 (2H, s), 5,30 (2H, s), 7,10-7,60 (9H,m)	1700,1680,1610,1490,1445, 1405,1380,1360,1290,1275, 1260,1255,1220,1205,1170, 1085,1010,995,965,935, 840,825 (önmagában)	törésmutató n20 _ n D-1,5296
8.	3,80 (2H,q,J=9Hz),4,85 (2H,s), 5,25 (2H,s), 6,80-7,60 (9H,m),	1680,1610,1500,1445,1390, 1360,1285,1270,1205,1170, 1140,1090,970,845 (önmagában)	törésmutató n20 = n D= = 1,5744
9.	3,84 (2H, q, J=8Hz), 4,58 (2H, s), 4,78 (2H,s), 5,24 (2H,s), 5,43 (1H, s), 5,55 (1H, s), 6,84 (2H, d, JAB- 9Hz), 7,10-7,50 (Tff, m)	1670,1605,1505,1485,1440, 1385,1350,1280,1260,1215, 1140,1080,1040,1010,930, 885,825,755,720 (önmagában)	törésmutató n20 n D-1,5738
10.	3,79 (2ff, q, J-9Hz), 4,85(2H,s) 5,26 (2H, s), 6,76 (1H, t, J=57Hz), 7,20-7,52 (9H,m)	1680,1615,1500,1425,1390, 1260,1205,1125,1065,940, 840,750,690 (önmagában)	olvadáspont 70-75’C
12.	3,81 (2H,q, J=9Hz), 4,86 (2H, s), 5,32 (2H, s), 7,15-7,72 (9H, m)	1680,1615,1500,1385,1260 1140,1060,930,835 (önmagában)	törésmutató n20D- -1,5774
13.	3,78 (2H, q, J=9Hz), 4,83 (2H, s), 5,29 (2H, s), 7,16-7,69 (9H, m)	1685,1620,1505,1450,1395, 1270,1150,1095,890,695 (önmagában)	törésmutató n20 n D- = 1,5650
14.	3,74 (2H, q, J=8Hz), 4,74 (2H, s), 5,22 (2H, s), 7,16 (2H, J, J^- 8Hz) 7,32 (2H,d,JAB-8Hz),7,48 (5H,s)	2940,1690,1620,1495,1450, 1390,1290,1260,1210,1145, 1095,1020,980,940,830, 750,730 (önmagában)	törésmutató n2%- -1,5269
15.	3,77 (2H,q, J=9Hz), 5,33 (2H,s), 4,90 (2H, s), 7,20-7,70 (9H, m)	1500,1450,1405,1390,1350, 1270,1260,1230,1210,1180, 1145,1115,1095,1065,1040, 1020,930,900 (önmagában)	törésmutató n20 n D- = 1,4962
16.	3,80 (2H, q, J-9Hz), 4,87 (2H, s), 6,31 (2H, s), 7,30-7,80 (9H,m)	1680,1610,1500,1490,1445, 1390,1360,1280,1200,1140, 1105,1090 (önmagában)	törésmutató TI20 n D-1,4814
17.	3,51 (2H, s), 3,78 (2H,q, J79,2Hz), 4,78 (2H, s), 5,26 (2H, s), 7,10-7,60 (9H,m)	1685,1620,1500,1450,1390, 1365,1335,1280,1270,1260, 1220,1175,1150,1120,1095 1050,980 (önmagában)	törésmutató „20 n D= 1,4857

HU 204 805 Β

2. táblázat folytatása

Avegyület sorszáma	^HNMRö^^sÍppm)		Olvadáspont vagy törésmutató
18.	3,79 (2H, q, J=9Hz), 4,82 (2H, s), 4,26 (2H, s), 6,79 (IH, s), 7,10-7,70 (9H,m)	1680,1620,1495,1440,1390, 1290,1265,1210,1160,1140, 1080 (KBr)	félig szilárd
43.	3,75-3,85 (2H,m), 4,88 (2H,s), 5,30 (2H, s), 7,26-7,49 (6H, m), 7,51 (2H, d, J=8,4Hz), 7,66 (2H, d, J=8,4Hz)	1686,1609,1500,1442,1392, 1287,1211,1144,1095,957, 899,752 (KBr)	olvadáspont: 86,6-87,6’C
20.	1,59 (9H, s), 3,77 (3H, q, J=9Hz), 4,84 (2H, s), 5,35 (2H, s), 7,10-7,60 (7H,m),7,92(2H,d,J=8Hz)	1700,1680,1610,1495,1440, 1385,1365,1305,1290,1270, 1260,1250,1205,1160,1140, 1115,1090 (önmagában	törésmutató n20 n D= = 1,5646
21.	3,83 (2H, q, J=9Hz), 4,86 (2H, s), 5,37 (2H, s), 7,00—7;80 (9H, m), 8,01 (lH,m),8,31(lH,m)	1700,1620,1510,1465,1300, 1330,1310,1265,1195,1165, 1120,1095,1070,835 (önmagában)	törésmutató n20 n D= = 1,5646
23.	2,36 (3H, s), 3,76 (2H, q, J=9Hz), 4,78 (2H, s), 5,28 (2H, s), 7,08-7,56 (8H, m)	1680,1615,1510,1440,1390, 1260,1140,1080,1015,935, 840,815 (önmagában)	törésmutató n2V = 1,5227
24.	2,39 (3H, s), 3,84 (2H, q, J=9Hz), 4,35 (2H, q, J=8Hz), 4,83 (2H, s), 5,31 (2H, s), 6,91 (2H, d, J=8Hz), 7,10-7,40 (4H, m), 7,54 (2H, d), J=8Hz)	1670,1600,1510,1400,1380, 1280,1260,1230,1200,1170, 1140,1120,1105,1070 (önmagában)	olvadáspont 130,0-131,0’C t
26.	2,38 (3H, s), 3,83 (2H, q, J=9Hz), 4,33 (2H, tm, J=11Hz), 4,79 (2H, s), 5,23 (2H, s), 6,12 (2H, tt, J=54Hz, 6Hz), 6,80-7,70 (8H,m)	1685,1620,1515,1450,1390, 1365,1290,1275,1265,1260, 1210,1080,1050,1015,1095, 94Í, 835 (önmagában)	törésmutató n20 „ n D= = 1,5279
27.	2,36 (3H,s), 3,81 (2H,q, J=9,lHz), 4,81 (2H, s), 5,24 (2H, s), 6,94 (2H, d, J=8,9Hz), 7,17 (2H, d, J=8,6Hz), 7,21 (2H, d, J=8,6Hz), 7,50 (2H, d, J=8,9Hz)	1680,1610,1585,1515,1495, 1450,1390,1360,1290,1275, 1260,1240,1220,1205,1170, 1150,1110,1090,1045,1020, 940,845,820 (önmagában)	törésmutató n20 „ n D= = 1,5627
29.	2,36 (IH, s), 3,83 (2H, q, J710Hz), 4,65 (2H, d, J71Hz), 4,81 (2H, s), 5,25 (2H, s), 5,65-5,70 (IH, m), 6,00-6,03 (IH, m), 6,85 (2H, d, JAB=9Hz), 7,22 (4H, s), 7,45 (2H, d,JAR=9Hz)	1690,1615,1520,1450,1395, 1365,1290,1270,1220,1140, 1090,1045,940,900,850, 825,750,670 (önmagában)	törésmutató Π2θρ= = 1,5650
30.	2,35 (3H, s), 3,80 (2H, q, J78,9Hz), 4,62 (2H, d, J=l,5Hz), 4,78 (2H, s), 5,21 (2H, s), 6,56 (IH, t, J=l,5Hz), 6,82 (2H, d, 1^= 8,4Hz), 7,15-7,22 (4H, m), 7,42 (2H, d, JAR= 8,4Hz)	1650,1610,1510,1450,1390, 1360,1290,1270,1240,1210, 1175,1145,1090,1030,930, 820 (önmagában)	törésmutató n20 _ n D= = 1,5644
31.	2,35 (3H, s), 3,80 (2H, q, J=8,9Hz), 4,77(2H,s),4,81(2H,s),5,22 (2H,s), 6,39 (lH,s), 6,86 (2H,d, 1^= 9,9Hz), 7,15-7,21 (4H, m), 7,42 (2H,d, Jar=8,9Hz)	1670,1600,1495,1430,1375, 1275,1250,1195,1160,1130, · 1070,1020,920,800 (önmagában)	olvadáspont 86,7-87,7’C

HU 204805 Β

2. táblázat folytatása

Avegyület sorszáma	^NMRÖ^TMsíppm)		Olvadáspont vagy törésmutató
32.	2,44 (3H, s), 3,91 (3H, q, J=9Hz), 4,98 (2H,s), 5,43 (2H,s), 7,01 (lH,t, J-59Hz),7,43 (4H,s),7,74 (4H,s)	1680,1610,1510,1490,1445, 1385,1260,1205,1140,1060, 935,890,840,815,750 (önmagában)	olvadáspont 85,0-88,0’C
33.	2,38 (3H, s), 3,81 (2H, q, J79Hz), 4,83 (2H, s), 5,33 (2H, s), 7,24 (4H,s), 7,50-7,70 (4H,m)	1680,1620,1510,1490,1445, 1390,1260,1210,1085,1045, 1015,935,845,815,750 (önmagában)	törésmutató n20 _ n D= = 1,5406
34.	2,35 (3H, s), 3,76 (2H, q, J79Hz), 4,81 (2H,s),5,24 (2H,s),7,18 (4H,s),7,40-7,63 (4H,m)	1695,1620,1515,1450,1390, 1275,1260,1155,1040,935, 840,740 (önmagában)	olvadáspont 74,0-76,0’C
36.	• 2,36 (3H,s), 3,79 (2H,q,J=9,2Hz), 4,85 (2H, s), 5,30 (2H, s), 7,18 (2H, d,J=8,4Hz),7,22(2H,d,J=8,4Hz), 7,50 (2H, d, J=8,4Hz), 7,57 (2H, d, J=8,4Hz)	1685,1620,1515,1450,1395, 1350,1290,1275,1230,1210, 1180,1150,1120 (önmagában)	törésmutató n20 _ n D= = 1,4992
37.	2,37 (3H,s), 3,83 (2H,q,J79Hz), 4,86 (2H, s), 5,31 (2H, s), 7,10-7,70 (8H,m)	1685,1620,1515,1450,1395, 1365,1290,1275,1270,1260, 1240,1205,1175,1150,1115, 1095 (önmagában)	törésmutató n20 _ n D= = 1,4757
39.	2,36 (3H, s), 3,83 (2H, q, J=9Hz) 4,80 (2H,s), 5,29 (2H,s), 7,12 (2H, d, Jab-SHz), 7,10-7,30 (4H,m), 7,63 (2H, d, Jab- 8Hz), 8,00 (IH, m), 8,32 (lH,m)	1680,1615,1510,1460,1390, 1325,1285,1260,1195,1165, 1130,1090,1070,1020,940, 915,845,820,750,730 (önmagában)	törésmutató n20 = n D= = 1,5449
40.	3,85 (2H, q, J=9Hz),4,79 (2H,s), 5,33 (2H, s), 6,58 (lH,t, J=75Hz), 7,05-7,59 (8H,m)	1680,1610,1505,1495,1440, 1385,1280,1255,1210,1120, 1075,1035,930,835,820, 745 (önmagában)	törésmutató η2θ n D= = 1,5209
42.	3,84 (2H, q, J=8Hz), 4,77 (2H, s), 5,32 (2H, s), 7,00-7,60 (7H, m)	1690,1620,1510,1480,1455, 1395,1275,1220,1150,1015, 940,845,790,710 (önmagában)	törésmutató n20 n D= = 1,5107
43.	3,78 (2H, q, J-lOHz), 4,36 (2H, q, J=8Hz), 4,85 (2H, s), 5,17 (2H, s), 6,30-7,50 (8H,m)	1680,1620,1595,1515,1390, 1290,1265,1210,1160,1150, 1130 (önmagában)	törésmutató n20 _ n D= = 1,5335

A következőkben ismertetésre kerülő referenciapéldákban a találmány szerinti vegyületek eló'állításáhozhasznált kiindulási vegyületek előállítását ismertetjük.

1. referenciapélda

174-(trifluor-metoxi)-benziI/-3-(2,2,2-trifluor-etil)-tiokarbamid előállítása (1) N-/4-(trifluor-metoxi)-benzil/-ftálimid *C-on 10 perc leforgása alatt 10,0 g 4-(trifluormetoxi)-benzilalkoholhoz hozzáadunk 5,17 g foszfortribromidot, majd az így kapott keveréket szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. Az így kapott oldatot ezt követően jeges vízbe öntjük, majd 100 ml hexánnal extrahálástvégzünk. Ahexános oldatotvízzelmossuk, szárítjuk és ahexánt csökkentettnyomáson elpárologtatjuk. így 13,13 g mennyiségben fehér kristályokat kapunk. Ezeket feloldjuk 60 ml dímetil-formamidban, majd a kapott oldathoz 19,26 g kálium-ftálimidet és 1 g kálium-jodidot adunk. Az így kapott reakcióelegyet 101 ’C-on 3 órán át keverjük, majd 50 ml yizet adunk hozzá és a vizes elegyet 200 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk és az etil-acetátot csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán és etilacetát 5:1 térfogatarányú elegyét használva. így 14,17 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 82,1-83,6 ’C.

IR (cm-¹): 1690,1620,1515,1505,1440, 1425, 1410, 1395, 1300, 1265, 1260, 1205, 1180, 1160,1110.

HU 204 805 Β ^dH NMR S^CDC131MS (ppm): 4,83 (2H, s), 7,04-7,85 (8H,m).

(2) 4-(trifluor-metoxi)-benzil-izocianát g N-/4-(trifluor-metoxi)-benzil/-ftálÍmid 50 ml etanoUal készült oldatához hozzáadunk cseppenként 2,34 g hidrazin-hidrátot, majd az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 4 órán át forraljuk és ezután lehűlni hagyjuk. Ezt követően 10 ml tömény sósavoldatot adagolunk, majd a reakcióelegyet szűrjük. A szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a maradék pH-értékét 11-re beállítjuk vizes nátrium-hidroxid-oldattal. Ezután 100 ml etilacetátot adagolunk, majd a maradék pH-értékét 11-re beállítjuk vizes nátrium-hidroxid-oldattal. Ezután 100 ml etil-acetátot adagolunk, majd az így kapott elegyet vízzel mossuk, szárítjuk és az etil-acetátot csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott 6,55 g olajos terméket cseppenként hozzáadjuk 10,32 g dicildohexil-karbodiimid (á továbbiakban rövidítve: DCC), 20 ml szén-diszulfid és 100 ml dietil-éter elegyéhez keverés közben -10 °C-on. Ezután a hőmérsékletet szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk, majd a reakcióelegyet 12 órán át állni hagyjuk. Szűrést követően a maradékot dietil-éterrel mossuk, majd a mosófolyadékot a szűrlettel egyesítjük. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A kapott olajos terméket oszlopkromatográfiásan szilikagélen tisztítjuk, futtatószerként hexán és etil-acetát 19:1 térfogatarányú elegyét használva. így 7,53 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk.

nt_vönmagában_max(_cm-l)_:2080,1510, 1440, 1340, 1260,1215,1160,1015,920.

^JHNMR 8^cdci31MS (ppm): 4,69 (2H, s), 7,28 (2H, d, J_AB= '9Hz), 7,40 (2H, d, 1^= 9Hz).

Referencia irodalomként az „Angewandte Chemie, International Edition, 6. kötet, 174. oldal (1967)” szakirodalmi helyre utalunk.

(3) l-/4-(trifluor-metoxi)-benzil/-3-(2,2,2-trifluoretil)-tiokarbamid előállítása ml etil-acetátban feloldunk a fenti (2) lépésben kapott 4-(trifluor-metoxi)-benzil-izotiocianátból 6,0 g-ot és 3,06 g 2,2,2-trifluor-etil-amint, majd az így kapott oldatot szobahőmérsékleten 24 órán át állni hagyjuk. Ezután az etil-acetátot csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd a képződött fehér kristályokat hexánból átkristályosítjuk. így 6,05 g menynyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 94,7-96,4 °C.

IR v^önmagábanmax (cm'¹): 3240, 3060, 1570,1510, 1300,1250, 1180, 1170, 1150, 1110, 975, 920, 825, 680.

NMR 5^CDC131MS (ppm): 4,31 (2H, d, J=9Hz), 4,66 (2H, s), 6,30 (IH, m), 6,74 (IH, m), 7,12-7,55 (9H, m).

2. referenciapélda l-/4-(trifluor-metil-tio)-benzil/-3-(2,2,2-trifluoretil)-tiokarbamid előállítása (l)N-/4-(trifluor-metü-tio)-benziV-ftálimid 100 ml benzolhoz hozzáadunk egymás után 15,5 g

4-(trifluor-metil-tlo)-toluolt, 17,2 g N-bróm-szukcinimidet és közel 100 mg 2,2’-azo-bisz-izobutironitrilt. Az így kapott keveréket fokozatosan felmelegítjük. Amikor a hőmérséklet mintegy 86 °C-ot elér, a képződött oldat vörösessárga színűvé válik. Az oldatot ugyanezen a hőmérsékleten 40 percen át keverjük, majd jeges vízbe öntjük, és a vizes elegyet 200 ml etilacetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. Az ekkor kapott 21 g olajos terméket feloldjuk 50 ml dimetil-formamidban, majd a kapott oldathoz 14,9 g kálium-ftálimidet és 1 g kálium-jodidot adunk. Az így kapott elegyet ezután 60 °C-on 1 órán át keverjük, majd 50 ml vizet adunk hozzá. Ezt követően200 ml toluollal extrahálást végzünk, majd az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk és a toluolt csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. így 21,0 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 130,0131,5’C

IRv^max(cm'¹): 31,80,1765,1710,1600,1465, 1430,1390,1340,1325,1150,1120,1080,935,735, 710.

NMR 8^cdci3TMS (ppm): 4,92 (2H, s), 7,40-7,90 (8H,m).

(2) 4-(trifluor-metil-tio)-benzil-izotioclanát

200 ml etanolban feloldunk 18 gN-/4-(trifluor-metil-tio)-benzil/-ftálimidet, majd a kapott oldathoz cseppenként hozzáadunk 4 g hidrazin-hidrátot. Az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forraljuk, majd lehűlni hagyjuk. Ezután 10 ml tömény sósavoldatot adagolunk, majd a reakcióelegyet vlsszafolyató hűtő .alkalmazásával további 4 órán át forraljuk. Ezt követően a képződő csapadékot szűréssel elkülönítjük, majd az etanolos szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot feloldjuk 100 ml vízben, az így kapott oldatot pedig 50 ml hexánnal mossuk és ezután a pH-értéket 11-re beállítjuk vizes nátrium-hidroxid-oldattal. 100 ml etil-acetát adagolását követően a reakcióelegyet vízzel mossuk, majd szárítjuk és az etil-acetátot csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az ekkor kapott 8,0 g olajos terméket cseppenként hozzáadjuk keverés közben 7,9 g DCC, 40 ml szén-diszulfid és 20 ml dietiléter keverékéhez, az adagolás során jeges hűtéssel a keverék hőmérsékletét 25 °C körül vagy alatt tartva. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékleten melegedni hagyjuk, majd 12 órán át ezen a hőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután a reakcióelegyet szűrjük, a kiszűrt maradékot dietil-éterrel mossuk és a mosófolyadékot a szűrlettel egyesítjük. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson ledesztillálj ck, majd a kapott olajos terméket szilikagélen oszlopkOmatográfiásan tisztítjuk, eluálőszerként hexánt használva. így 6,0 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk.

IR _vönmagában_{max 2}120, 15U), 1440, 1340, 1305,.1160,1120,1085,1020.

*H NMR Ö^CDC131MS (ppm): 4,76 (2H, s), 7,34 (2H, d, J=9Hz), 7,66 (2H, d, J=9Hz). \ (3) l“/4-(trifluor-metü»tio)-henzÍl/-3-(2,2,2-trifluor-etil)-tiokarbamid \

I íí

HU 204805 Β ml etil-acetátban feloldunk a fenti (2) lépésben kapott 4-(trifluor-metiI-tio)-benziI-izocianátból 6,0 g-ot és 2,5 g 2,2,2-trifluor-etiI-amint, majd az így kapott oldatot szobahőmérsékleten 24 órán át állni hagyjuk. Ezt követően az etil-acetátot csökkentett 5 nyomáson ledesztilláljuk, majd a képződött fehér kristályokat hexánból átkristályosítjuk. így 6,66 g mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyíiletét kapjuk, amelynek olvadáspontja 113,5-114,5 ’C.

IR _vönm_agában_{max 32}60, 3070,1565,1380, 1C 1300,1255,1140,1120,1090,1020,960,855.

^XHNMR 5°°%^ (ppm): 4,34 (2Η, dq, J=9Hz),

4,72 (2H, d, J=8Hz), 6,00-6,20 (1H, m), 6,60-6,80 (1H, m), 7,38 (2H, d, J-8Hz), 7,68 (2H, d, J=8Hz).

3. referenciapélda

1-/4-(2,2,2-trifluor-etoxi)-benzil/-3-(2,2,2-trifIuo r-etil)-tiokarbamid előállítása

100 ml vízmentes diefil-éterhez hozzáadunk 2,0 g lítium-alummium-hidridet, majd ezután jeges hűtés 20 és keverés közben 30 perc leforgása alatt cseppenként beadagoljuk 10,0 g 4-(2,2,2-trifIuor-etoxi)-benzonitril 50 ml vízmentes dietil-éterrel készült oldatát. A fölös lítium-alumínium-hidridetmetanol és víz adagolása útján elbontjuk, majd a reakcióelegyet 100 ml díe- 25 til-éterrel extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. Ekkor 11,34 g mennyiségben olajos terméket kapunk. Ebből az olajos termékből 5,63 g-ot cseppenként hozzáadunk 5,60 g DCC, 13 ml szén-diszulfíd és 30 ml die- 30 til-éter keverékéhez -10 ‘C-on keverés közben. Ezután a reakcióelegy hőmérsékletét szobahőmérsékletre emelkedni hagyjuk, majd ezen a hőmérsékleten a reakcióelegyet 12 órán át állni hagyjuk. Ezt követően a reakcióelegyet szűrjük, a kiszűrt szilárd anyagot die- 35 til-éterrel mossuk és a mosófolyadékot a szűrlettel egyesítjük Az így kapott elegyből az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd a kapott olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán és etil-acetát 9:1 tér- 40 fogatarányú elegyét használva. Ekkor 7,20 g mennyiségben tisztított terméket kapunk. Ezt a tisztított terméket és 4,00 g 2,2,2-trifluor-etiI-amint feloldunk 20 ml etil-acetátban, majd a kapott oldatot szobahőmérsékleten 24 órán át állni hagyjuk. Ezt követően az 45 etil-acetátot csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd a képződött fehér kristályokat hexánból átkristályosítjuk. Így9,54gmennyíségbena 119,0-120,5 ’C olvadáspontú cúnszerintívegyületetkapjuk.

IR (cm^-1): 3320,3300,1610,1560,1515, 50 1460, 1365, 1290, 1250, 1240, 1180, 1165, 1130,

1080,975.

^JH NMR (ppm): 4,30-4,90 (6H, m),

7,01 (2H, d, J79Hz), 7,34 (2H, d, J=9Hz), 7,20-7,80 (2H, széles). 55

4. referenciapélda

174-(pentafIuor-etil)-benzil/-3-(2,2,2-trifluor-etil)-tiokarbamid előállítása (l)4-(pentafluor-etil)-benzonitril 60 a 15,0 g pentafluor-propionsav-nátrium-só és 15,8 g il réz(ü)-jodid keverékét csökkentett nyomáson megγ szárítjuk, majd hozzáadjuk 4,9 g 4-bróm-benzonitril i 80 ml N-metil-pirrolidonnal készült oldatát. Az így t 5 kapott reakcióelegyet száraz argongáz-atmoszférában r 5 órán át 162 ’C-on keverjük, majd lehűlni hagyjuk. » Ezután a reakcióelegyhez 300 ml dietil-étert és200 ml vizet adunk, majd az oldhatatlan részt szűréssel eltáL volítjuk. A szűrletet egymás után vízzel, majd telített , 10 vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A képződött olajos , terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztít) juk, eluálószerként hexán és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használva. így 3,2 g (53,4%) meny15 nyiségben olajos termékként a lépés címadó vegyületét kapjuk.

jRyönmagában^ (_cm-í)_{: 2}215, 1410, 1345, 1330,

1280.1205.1155.1100.985.960.835.740.

; NMR δ⁰⁰®^ (ppm): 7,70 (2H, d, J^JHz),

7,84(2H,d,J_AB=8Hz).

(2) 4-(pentafIuor-etiI)-benzil-amm ml dietil-éterben 0,79 g lítium-alumínium-hidridet szuszpendálunk, majd a szuszpenzióhoz cseppenként hozzáadjuk 4,6 g 4-(pentafluor-etil)-benzonitriI 25 30 ml dietil-éterrel készült oldatát. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 30 percen át keverjük, majd 30 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 5 ml vizet. A kivált oldhatatlan részt kiszűrjük, majd a szűrletet megszárítjuk és ez30 után a dietil-étert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. így 4,7 g mennyiségben olaj formájában a lépés címadó vegyületét kapjuk.

re V^öiunagábanmax (cm-¹): 3350,1610,1575,1470,

1415.1340.1285.1200.1140.1090.970.805.740.

íH NMR Ö^CDCÍ31MS (ppm): 1,40 (2H, b), 3,90 (2H,

b),7,32(2H,d,J_AB-8Hz).

(3) 4-(pentafluor-etil)-benzil-izotiocianát

-10 ’C-on keverés közben 4,8 g DCC, 20 ml széndíszulfid és 50 ml dietil-éter keverékéhez cseppenként 40 hozzáadunk 4,7 g 4-(pentafluor-etil)-benzil-amint, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékletre melegedni és ezután ezen a hőmérsékleten 12 órán át állni hagyjuk.

A reakcióelegyet ezt követően szűrjük, majd a ki45 szűrt maradékot dietil-éterrel mossuk, és a mosófolyadékot a szűrlettel egyesítjük. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd a kapott olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexánt használva. így 2,1 g 50 mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olaj formájában.

re _vönmagában_{ffiax 2920j 2190> 2080>} i₆₁₅₍ 1415,1340,1285,1200,1145,1095,970,805,745.

íHNMRÖ^tms (ppm): 4,70 (2H, s), 7,30 (2H, d, 55 J_AB-8Hz),7,50(2H,d,J_AB=8Hz).

(4) l-/4-(pentafluor-etil)-benzil/-3-(2,2,2-trifluoretil)-tio-karbamid ml etil-acetátban feloldunk 2,1 g 4-(pentafluoretil)-benzil-izotiocianátot, és 0,78 g 2,2,2-trifluor60 etil-amint, majd az így kapott oldatot szobahőmérsék14

HU 204 805 Β létén 24 órán át állni hagyjuk. Ezt követően az etilacetátot csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd a visszamaradt fehér kristályokat hexánból átkristályosítjuk. így 2,6 g mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 97,3-98,8 °C.

ÍR v^max (cm’¹): 3240, 3070,1570, 1395,1290, 1250, 1215,1200, 1165,1130, 1090, 975, 935, 815, 745.

’l-í NMR ó^CDC!31MS (ppm): 4,1-4,5 (2H, m), 4,74 (2H, d, J=6Hz), 5,70 (IH, b), 6,25 (IH, b), 7,34 (2H, d, X\B⁼ SHz), 7,52 (d, 8Hz).

5. referenciapélda l-/4-(2-klór-2-propén-oxi)-benzil/-3-(2,2,2-trÍflu or-etü)-tiokarbamid előállítása (1) 4-(2-klór-2-propén-oxi)-benzonitril

10,0 g 4-ciano-fenolt és 11,6 g kálium-karbonátot 100 ml dimetil-formamidban szuszpendálunk, majd a szuszpenzióhoz cseppenként hozzáadunk 9,4 g 2,3diklór-propént. Az így kapott reakcióelegyet 80 °C-on 3 órán át keverjük, majd lehűlni hagyjuk és 200 ml vízbe öntjük. A vizes elegyet etil-acetáttal extraháljuk, majd az extraktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk és az etil-acetátot csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A kapott olajos terméket szilikagélen oszlopkromátográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexán és etü-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használva. így 15,2 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olyan olaj formájában, amelynek törésmutatója n²⁰D= 1,5607.

ÍR v^önmagábanraax (cm'¹): 2210, 1630, 1600, 1570, 1505,1450,1300,1255,1225,1165,1040,1020,890, 830.

^NMRÖ^tms (ppm): 4,65 (2H,s), 5,46 (IH, d, J=2Hz), 5,53 (IH, d, J=2Hz), 6,96 (2H, d, 1^= 10Hz), 7,56(2H,d,J_AB=10Hz).

(2) 4-(2-klór-2-propén-oxi)-benzil-amin mi díetil-éterben l,36glítium-alumínium-hidridet szuszpendálunk, majd a szuszpenzióhoz cseppenként hozzáadjuk 7,0 g 4-(2-klór-2-propén-oxi)-benzonítril 40 ml dietil-éterrel készült oldatát. Az adagolás befejezése után a kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 30 percen át keverjük, majd 30 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 10 ml vizet. Ezt követően az oldhatatlan részt kiszűrjük, majd a szűrletet megszárítjuk és a dietil-étert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. így 6,7 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olaj formájában.

ÍR „önmagában^ _{3360( 3260) 2}920, 2860, 1635, 1605, 1580, 1505, 1450, 1385, 1300, 1240, 1215,1170,1045,890,820,715,690.

^!H NMR 8^CDC13TMS (ppm): 3,72 (2H, b), 4,48 (2H, s), 5,28 (IH, d, J=2Hz), 5,40 (IH, d, J=2Hz), 6,72 (2H, d, J_Air 9Hz), 7,06 (2H, d, J_Air 9Hz).

(3) 4-(2-klór-2-propén-oxi)-benzil-Ízotiocíanát

-10 °C-on keverés közben 7,7 g DCC, 20 ml széndiszulfid és 100 ml dietil-éter keverékéhez cseppenként hozzáadunk 6,7 g 4-(2-klór-2-propén-oxi)-benzil-aminí, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékletre melegedni és ezután ezen a hőmérsékleten 12 órán át állni hagyjuk. Ezt követően a reakcióelegyet szűrjük, a kiszűrt szilárd anyagot dietil-éterrel mossuk és a mosófolyadékot a szűrlettel egyesítjük. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd a kapott olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexánt használva. így 6,6 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olaj formájában.

ÍR _vönmagában_max (_cm-l)_{; 2160> 2070) 1690| 1640j} 1610, 1510, 1450, 1445, 1350, 1300, 1245, 1220,

1170.890.850.820.

^JH NMR 8^CDC131MS (ppm): 4,55 (2H, s), 4,60 (2H, s), 5,38 (IH, d, J=2Hz), 5,49 (IH, d, J=2Hz), 6,86 (2H, d,J_AB=9Hz),7,17(2H,d,J_AB=9Hz).

(4) 1 -/4-(2-klór-2-propén-oxi)-benzil/-3-(2,2,2trifluor-etil)-tiokarbamid

100 ml etil-acetátban feloldunk 6,6 g 4-(2-klór-2propén-oxi)-benzil-izotiocianátot és 2,7 g 2,2,2-trifluor-etü-amint, majd az így kapott oldatot szobahőmérsékleten 24 órán át állni hagyjuk. Ezután az etil-acetátot csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd a visszamaradt fehér kristályokat hexánból átkristályosítjuk. így 5,9 g mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 83,4-84,9 ’C.

IR (cm’¹): 3240, 3070, 1605, 1565, 1505,

1380.1350.1295.1250.1225.1165.1115.1040.960,

900.820.

ÍH NMR 5^CDC13TMS (ppm): 4,30 (2H, dq, J=6Hz, 9Hz), 4,52 (2H, d, J=6Hz), 4,54 (2H, s), 5,40 (IH, d, J=2Hz), 5,51 (IH, d, J=2Hz), 5,94 (IH, b), 6,56 (IH, b), 6,94 (2H, d, 1^= 9Hz), 7,24 (2H, d, 1^= 9Hz).

6. referenciapélda l-/3-fluor-4-(2,2,2-trifluor-etoxi)-benziI/-3-(2,2,

2-trifluor-etil)-tiokarbamid előállítása (1) 3-fluor-4-(2,2,2-trifluor-etoxi)-benzonitril ml dimetil-formamidban 2,2 g 60 tömeg%-os ásványolajos nátrium-hidrid-diszperziót szuszpendálunk, majd a szuszpenzióhoz 20 °C-on cseppenként hozzáadunk 5,50 g trifluor-etanolt. Az így kapott reakcióelegyet ezután 1 órán át keverjük, majd cseppenként hozzáadjuk 6,96 g 4-difluor-benzonitril 10 ml dimetil-formamiddal készült oldatát. A reakcíóhőmérséklet 30 °C-ra emelkedik. A reakcióelegyet 5 órán át keverjük, majd 2 ml ecetsavat adunk hozzá. Ezt követően a reakcióelegyet 100 ml jeges vízbe öntjük, majd toluollal extraháljuk. Az extraktumot szárítjuk és a toluolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott nyers kristályokat hexánnal mossuk. így 10,30 g mennjyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 62,0-67,0 °C.

ÍR _vönmagában_max (_cm-l)_{: 304}0, ₂₂₂₀, 1605, 1580, 1515, 1505, 1455, 1420, 1315, 1275, 1250, 1220,

1180.1150.1120.1050.960.

^JH NMR 8^CDC,31W (ppm): 4,46 (2H, q, J=8Hz), 7,00-7,60 (3H,m).

(2) 3-fluor-4-(2,2,2-trífluor-etoxi)-ber..zÍl-izotiocÍanát

HU 2Q4805 Β ml dietil-éterben 1,40 g lítium-alumínxum-hidridet szuszpendálunk, majd a szuszpenzióhoz cseppenként hozzáadjuk 8,00 g 3-fIuor-4-(2,2,2-trifluor-etoxi)-benzonitril 10 ml dietil-éterrel készült oldatát. Az adagolás befejezése a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 30 percen át keverjük, majd 30 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 10 ml vizet. Az oldhatatlan részt szűréssel eltávolítjuk, majd a szűrletet szárítjuk és a díetil-étert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. így 7,54 g mennyiségben olaj formájában nyers 3-fluor-4-(2,2,2-trifluor-etoxi)-benzil-amint kapunk.

Ezt a nyers 7,54 g mennyiségű amint cseppenként hozzáadjuk 7,45 gDCC, 15 ml szén-diszulfíd és 30 ml dietil-éter keverékéhez -10 ’C-on keverés közben. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékletre melegedni, majd ezen ahőmérsékleten 3 órán átállnihagyjuk.Ezt követően a reakcióelegyet szűrjük, a kiszűrt szilárd anyagot dietil-éterrel mossuk, és a mosófolyadékot a szűrlettel egyesítjük. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd a kapott olajos terméket szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként hexánt használva. így 3,93 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 38,0-40,0 ’C.

(cm’¹):^216θ»^2θ7θ’ 1505, ¹⁴³⁵« ¹⁴²⁵> 1335, 1310, 1280, 1270, 1250, 1210, 1170, 1145, 1120,1055,960,850.

*H NMR 5®°^ (ppm): 4,42 (2H, q, J-8Hz), 4,65 (2H, s), 6,80-7,40 (3H, m).

(3) l-/3-fluor-4-(2,2,2-trifIuor-etoxi)-benzil/-3(2,2,2-trifluor-etil)-tiokarbamid ml etil-acetátban feloldunk 3,15 g 3-fluor-4(2,2,2-trifluor-etoxi)-benzil-izotiocianátot és 1,5 ml 2,2,2-trifluor-etiI-ammt, majd az így kapott oldatot 24 órán át állni hagyjuk és az etil-acetátot csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. Akapotfehér kristályokat hexánnal átkrístályosítva 3,92 g mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 88,0-90,0 ’C.

ÍR (cm’¹): 3260, 3080,1600,1570,1525, 1440, 1390, 1350, 1310, 1290, 1270, 1255, 1195,

1180,1165,1135,1125,975.

*H NMR ö^cdc13IMS (ppm): 4,50 (4H, q, J-9Hz), 4,81 (2H,d, J=6Hz), 6,90-7,70 (5H,m).

A 3. táblázatban az 1-6. referenciapéldában ismertetett módszerekkel előállított vegyületek NMRadatalt, IR-adatait és egyéb tulajdonságait ismertetjük.

3. táblázat

	R*	^NMRö^iMsÍppm)		Olvadáspont vagy törésmutató
H	4-OCHF2	4,16-4,47 (2H,m), 4,61 (2H,d, J=6Hz), 5,76 (lH,b), 6,32 ((IH, b), 6,52 (IH, t, J=72Hz), 7,13 (2H,d, J=9Hz),7,37(2H, d,J=9Hz)	3240,3070,1570,1550 1505,1440,1390,1350, 1285,1254,1215,1165, 1130,1025,975,920, 850,825,805 (KBr)	Olvadáspont 105,5-107,9’C
H	4-OCH2CHF2	4,30 (2H, dq, J=6,9Hz), 4,62 (2H,d, J=5Hz),5,92(lH,tt, J»3,5Hz), 6,80 (lH,b), 6,59 (lH,b),7,18(2H,d,J=8Hz), 7,51(2H,d,J=8Hz)	3220,3070,1570,1560, 1535,1515,1375,1310 1280,1260,1220,1200, 1165,1120,1095,850	olvadáspont 54,0-57,0’C
H	4<H2OC1Í2CF3	3,83 (2H,q,J=9Hz), 4,41 (2H, dq, J=6,9Hz), 4,63 (2H, s), 4,78 (2H,d,J=6Hz), 6,9-7,5 (2H,m),7,34(4H,s)	3280,3230,3070,1570, 1395,1380,1340,1305, 1270,1250,1185,1170, 1135,1110,975 (KBr)	olvadáspont 114,5-117,5’C
H	4-OCCl«CCl2	4,37 (2H,dq,J=9,6Hz), 2,65 (2H, d, J=5Hz), 5,95 (IH, m), 6,51 (lH,m), 7,07 (2H,d, . J-7Hz), 7,37 (2H, d, J=7Hz),	3220,3060,1590,1565, 1495,1375,1340,1305, 1290,1280,1245,1200 1185,1155,1140,1120, 955,825 (KBr)	olvadáspont 100,0-103,0 *C
H	4-SCH2F	4,16-4,55 (2H, m), 4,77 (2H, d, J=7Hz), 6,89 (IH, t, J=54Hz), 7,35 (2H, d, J79Hz), 7,53 (2H, d, J=8Hz), 7,64-8,05 (2H, m)	3240,3060,1575,1490, 1435,1375,1300,1240 (Kbr)	olvadáspont 117,5-119,0’C
H	4-SCF2Br	4,18-4,76 (2H, m), 4,77 (2H, d, J-6Hz), 6,04-6,44 (lH,m), 6,65-6,96 (IH, m), 7,42 (2H, d, I^=SBz),7,70(2H,6, Jar=8Hz)	3230,3060,1570,1370, 1345,1310,1290,1250, 1150,1120,1050,970, 930,830,680,645 (KBr)	olvadáspont 88,0-98,5’C

HU 204 805 B

3. táblázat folytatása

(R2)a	R?	1HNMR8cuu3TMS(ppm)	®-vraaxícm i)	Olvadáspont vagy törésmutató
H	4-CF2CF2CF3	4,21 (2H,m), 4,73 (2H,d, J=5Hz), 6,02 (lH,m), 6,53 (lH,m), 7,20-7,60 (4H,m)	3290,1150,1430,1410, 1370,1350,1335,1300, 1270,1250,1225,1170, 1145,1105,1075,900, 820 (KBr)	olvadáspont 65,0-67,0’C
H	4-CH2C(CF,)2- -cf2cf2cf3	3,53 (2H,s), 4,34 (2H,dq, J=9,6Hz), 4,64 (2H, d, J=6Hz), 6,01 (lH,m), 6,62 (lH,m), 7,25 (4H,s)	3270,1560,1375,1350, 1335,1270,1230,1200, 1160,1110,10456,980, 885,830,730,700 (KBr)	olvadáspont 53,0-56,0’C
H	4-CF2(CF2)4- -cf3	4,26 (2H,m), 4,67 (2H,d, J=5Hz), 5,90 (lH,m), 6,40 (ÍH,m), 7,10-7,50 (4H,m)	3230,3060,1570,1415, 1380,1345,1315,1280, 1240,1220,1195,1150, 1120,1105,1090,1040, 1010,970,840 (KBr)	olvadáspont 116,0-119,0’C
H	4-CH=CCl2	4,35 (2H,m), 4,64 (2H,d, J=3,9Hz), 5,90 (lH,b), 6,50 (lH,b), 6,83 (lH,s), 7,29 (2H, d, J=8,2Hz), 7,52 (2H, d,J=8,2Hz)	3280,3230,3070,1570, 1420,1380,1345,1310, 1250,1190,1170,1115, 1055,980,915,830 (KBr)	olvadáspont 117,0-122,0’C
H	4-COOC(CH3)3	1,59 (9H,s), 4,42 (2H,dq, J=6,9Hz), 4,80 (2H, d, J=6Hz), 6,90 (lH,b), 7,22 (lH,b), 7,34 (2H,d,J=8Hz), 7,87 (2H,d,J=8Hz)	3330,3200,1695,1545, 1315,1305,1250,1155, 1125,1105 (KBr)	olvadáspont 98,0-99,0’C
H	4-O-Q2	4,25 (2H,dq,J=6,9Hz), 4,60 (2H, d, J=6Hz), 6,22 (1H, m), 6,57(lH,m),7,10(2H,d, J=9Hz),7,35(2H,d,J=9Hz), 7,95(lH,d,J=2Hz),8,10 (lH,b)	3320,3180,3030,1600, 1560,1555,1540,1460, 1400,1380,1330,1310, 1255,1250,1195,1170, 1150,1125,1095,1100, 1075 (KBr)	olvadáspont 137,0-141,0 °C
H	4-OCH2CBr=CH2	4,21-4,33 (2H,m), 4,50 (2H,s), 4,59 (2H,s), 5,66 (lH,s), 5,96 (lH,s), 6,25 (lH,br), 6,78 (lH,s), 6,85 (2^0,1^=8,9^),7,18(2¾ d,JAR=8,9Hz)	3220,1605,1560,1530, 1500,1375,1345,1290, 1245,1215,1150,1105, 1030,900,815,700 (BBr)	olvadáspont 80,3-81,1’C
H	4-OCH2CCl= =CHC1(E)	4,44-4,57 (2H,m), 4,74 (2H, d,J=5,4Hz),4,91 (2H,s), 6,71 (lH,s), 6,95 (ÍH,d, 1^=8,4Hz), 7,30 (2H,d, 1^=8,4Hz), 7,35 (lH,br), 7,56(lH,br)	3260,1565,1535,1515, 1380,1255,1225,1170, 1120,1040,820,710, 660 (KBr)	olvadáspont 76,8-77,7’C
H	4-OCH2CCl= =CHC1(Z)	4,45-4,61 (2H,m), 4,74-4,77 (2H, m), 4,8 l(2H,s), 6,04-7,00 (3H,m), 7,3 l(lH,d, 1^3= 8,9Hz), 7,35 (1H, br), 7,59(lH,br)	3260,1610,1570,1510, 1380,1350,1300,1250, 1215,1170,1110,1040, 960,830,705,660 (KBr)	olvadáspont 64,2-65,7’C

A 3. táblázatban használt Q² szimbólum 4-(trifluor-metil)-6-ldór-piridin-2-íl-csoportrautal.

A következőkben ismertetésre kerülő készítményelőállítási példákban bemutatjuk, hogy hogyan készíthetünk a találmány szerinti eljárással előállított © általános képletű vegyületekből készítményeket.

1. készítmény-előállítási példa Emulgeálható koncentrátum Találmány szerinti vegyület Sorpol 355S (a Toho Chemical Co., Ltd., japán cég által szállított felületaktív anyag)

Xüol

A fenti komponenseket összekeverve emulgeálható koncentrátumot kapunk.

tömegrész tömegrész 80 tömegrész

2. készítmény-előállítási példa Nedvesíthető porkészítmény

Találmány szerinti vegyület 20 tömegrész nátrium-Kgnoszulfonát 10 tömegrész nátrium-aŰdl-naftanil-szulfonát 5 tömegrész fehér szén 5 tömegrész diatómaföld . 60 tömegrész

Afentikomponenseket összekeverjük, majd egyenletesen porítjuk, nedvesíthető porkészítményt kapva.

3. készítmény-előállítási példa Porozószer

Valamelyik találmány szerinti vegyületből 3 tömegrészt feloldunk 10 tömegrész acetonban, majd a kapott oldathoz 97 tömegrész agyagot adunk. Ezután az acetont elpárologtatjuk, amikor porozószert kapunk.

4. készítmény-előállítási példa

Szemcsés készítmény

Valamelyik találmány szerinti vegyületből 3 tömegrészt, 1 tömegrész nátrium-Iignoszulfonátot, 20 tömegrész talkumot és 76 tömegrész bentonitot összekeverünk, majd közepes mennyiségű vízzel összegyúrunk. A kapott keveréket granuláljuk, majd szárítjuk, szemcsés készítményt kapva.

5. készítmény-előállítási példa

Csalétek

Valamelyik találmány szerinti vegyületből 1 tömegrészt, 5 tömegrész cukrot, 50 tömegrész búzadarát, 20 tömegrészrizsdarát és 28 tömegrész búzalisztet összekeverünk, majd közepes mennyiségű vízzel összegyúrunk. A kapott keveréket granuláljuk, majd szárítjuk, amikor csalétket kapunk.

A következőkben ismertetésre kerülő kísérleti példákban a találmány szerinti mszekticid akaricid készítmények kiváló inszekticid hatását mutatjuk he. Mindegyik kísérletet háromszoros ismétlésben végeztünk el, így a megadott eredmények a kapott eredmények átlagai.

6. készítmény-előállítási példa

Nedvesíthető porkészítmény

Valamelyik találmány szerinti vegyületből 50 tömegrészt, 21,4 tömegrész fehér szenet, 5 tömegrész nátríum-alkil-naftalin-szulfonátot, 5 tömegrésznátríum-lignoszulfonátotés 18,6 tömegrész diatómaföldet összekeverünk, majd egyenletes szemcseméretűre porítunk.

1. kísérleti példa

Spodoptera litura Fabricíus elleni hatás 5 Az 1. készítmény-előállítási példában ismertetett módon előállítható emulgeálható koncentrátumot vízzel 500 ppm, illetve 50 ppm koncentrációra hígítjuk, majd az így kapott emulziókba káposztaleveleket mártunk és a leveleket ezt követően levegőn megszárítjuk.

Ezután a kezelt leveleket műanyag-hengerben helyezzük el, majd a levelekre 10 másodiklárvaállapotú Spodoptera litura Fabricíus lárvát helyezünk, minthogy ezek a lárvák káposztalevéllel táplálkoznak. 5 nappal később a rovarok százalékos mortalitását megállapít15 juk. A kapott eredményeket a 4. táblázatban adjuk meg.

A 4. táblázatból látható, hogy a találmány szerinti inszekticid és akaricid készítmények hatóanyagainak inszekticid hatása erősebb, mint a hasonló szerkezetű ismert összehasonlító vegyületeké.

2. kísérleti példa

Káposztalepke elleni hatás

Az 1. készítmény-előállítási példában ismertetett módon előállítható emulgeálható koncentrátumot vízzel 500 ppm, illetve 50 ppm koncentrációra hígítjuk, majd az így kapott híg emulziókkal kézi permetezőt használva cserepekben növekvő, 5-vagy6-leveIes állapotú káposztapalántákat hepermetezünk olyan mér30 tékben, hogy az emulzió a leveleken kis mértékben folyjon. Levegőn történő szárítás után a leveleket levágjuk, majd műanyag-hengerbe helyezzük. A hengerben lOmásodiklárvaállapotúkáposztalepke-lárvát engedünk szabadon úgy, hogy azok a kezelt levelekkel 35 táplálkozhatnak. 5 nap elteltével a rovarok mortalitását megállapítjuk, A kapott eredményeket az 5. táblázatban mutatjuk be.

Az 5. táblázat eredményeiből látható, hogy a találmány szerinti inszekticid és akaricid készítmények 40 hatóanyagainak inszekticid aktivitása erősebb, mint a hasonló szerkezetű ismert összehasonlító vegyületeké.

3. kísérleti példa

Laodelphax striatellus Falién elleni hatás 45 Az 1. készítmény-előállítási példában ismertetett módon előállított emulgeálható koncentrátumot vízzel 500 ppm, illetve 50 ppm koncentrációra hígítjuk, majd kézi permetezővel az így kapott emulziót 5 vagy 6 három-leveles rizspalántára permetezzük olyan 50 mértékben, hogy a permetezőszer a palántákról kis mértékben csepegjen. Levegőn történő szárítást követően a rizspalántákat műanyag-hengerben helyezzük el, majd a palántákat beoltjuk vedlésük után 1 nappal 10 utolsó lárvaállapotú Laodelphax-lárvával. A hen55 gert ezután 25 °C-on tartjuk 16 órán át nappali fény mellett, majd 8 órán át sötétben. 5 nappal később a rovarok mortalitását megállapítjuk. A kapott eredményeket a 6. táblázatban mutatjuk be.

A 6. táblázatból látható, hogy a találmány szerinti 60 inszekticid és akaricid készítmények hatóanyagai ek18

HU 204 805 Β vivalens vagy erősebb Ínszekticid hatást fejtenek ki, mint a hasonló szerkezetű ismert összehasonlító vegyületek.

4. kísérleti példa

Tetranychus urticae Koch elleni hatás

Az 1. készítmény-előállítási példában ismertetett módon előállított emulgeálható koncentrátumot vízzel 50 ppm koncentrációra hígítjuk, majd az így kapott hígított emulziót merőlegesen rápermetezzük 30-50 Tetranychus-lárvára. Ezeket a lárvákat úgy kapjuk, hogy 3 cm átmérőjhű, illetve megnedvesített abszorbens gyapotra helyezett vesebab-levélkorongokon Tetranychus-petéket inkubálunk. A permetezés során az emulzióból olyan mennyiséget juttatunk ki, amely a levélkorongok felületére vonatkoztatva 2 μΐ/cm² felhasználási aránynak felel meg. Az így kezelt lárvákat ezután 25 °C-os inkubátorban helyezzük el. 4 nappal később a rovarok mortalitását kiértékeljük. A kapott eredményeket a 7. táblázatban foglaljuk össze.

A 7. táblázatból látható, hogy a találmány szerinti ínszekticid és akaricid készítmények hatóanyagai ekvivalens vagy erősebb akaricid hatást fej tenek ki, mint a hasonló szerkezetű ismert összehasonlító vegyületek.

Afenti kísérleti példák egyértelműen bemutatják a találmány szerinti Ínszekticid és akaricid készítmények kedvező tulajdonságait, azaz azt, hogy erősebb Ínszekticid hatásúak pikkelyes szárnyú rovarokkal szemben, mint a hasonló szerkezetű ismert összehasonlító vegyületek, továbbá ekvivalens vagy erősebb ínszekticid aktivitásúak fedeles szárnyú rovarkártevőkkel szemben, mint a hasonló szerkezetű ismert összehasonlító vegyületek, és végül erősebb akaricid hatásúak atkákkal szemben, mint az ismert összehasonlító vegyületek,

4. táblázat

Spodoptera litera Fabricius elleni hatás

Kísérleti vegyület sorszáma	Mortalitás (%)
500 ppm	50 ppm
2	100	100
4	100	100
5	100	100
6	100	100
8	100	100
11	100	100
13	100	100
14	100	100
15	100	100
16	100	100
21	100	100
23	100	100
25	100	100
26	100	100
29	100	100
33	100	100
34	100	100

4. táblázat folyt.

Spodoptera litera Fabricius elleni hatás

Kísérleti vegyület sorszáma	Mortalitás (%)
500 ppm	50 ppm
35	100	100
36	100	100
38	100	100
41	100	100
43	100	100
(a) összehasonlító	0	0
vegyület (b) összehasonlító	100	20
vegyület (e) összehasonlító	0	0
vegyület (f) összehasonlító	0	0

vegyület kezelés nélkül 0

5. táblázat

Káposztalepke elleni hatás

Kíksérleti vegyület sorszáma	Mortalitás (%)
500 ppm	50 ppm
1	100	100
2	100	100
3	100	100
4	100	100
5	100	100
6	100	100
7	100	100
8	100	100
9	100	100
10	100	100
11	100	100
12	100	100
13	100	100
14	100	100
15	100	100
16	100	100
18	100	100
20	100	100
21	100	100
22	100	100
23	100	100
24	100	100
25	100	100
28	100	100
33	100	100
34	100	100
35	100	100
36	100	100
37	100	100
38	100	100

HU 204805 Β

5. táblázat folyt. Káposztalepke elleni hatás

7. táblázat folyt.

Tetranychus urticaeKoch elleni hatás

Kíksérleti vegyület sorszáma	Mortalitás (%)
500 ppm	50 ppm
41	100	100
42	100	100
43	100	100
44	100	100
(a) összehasonlító	0	0
vegyület
(b) összehasonlító	80	0
vegyület
(e) összehasonlító	0	0
vegyület
(f) összehasonlító	0	0

vegyület kezelésnélkül 0

6. táblázat

Laodelphax striatellus Falién elleni hatás

Kísérleti vegyület sorszáma	Mortalitás
500ppm	(%)	50 ppm
2 ,	100		100
3	100		100
12	100		100
33	100		100
35	100		100
38	100		100
41	100		100
(a) összehasonlító	100		20
vegyület (c) összehasonlító	100		100
vegyület (d) összehasonlító	100		100
vegyület (f) összehasonlító	100		20

vegyület kezelésnélkül 0

7. táblázat

Tetranychus urticaeKoch elleni hatás

Kísérleti	Mortalitás
vegyület	(%)
sorszáma	500 ppm
13	100
14	100
15	100
16	100
17	100
20	100
34	100

Kísérleti	Mortalitás
vegyület	(%)
sorszáma	500 ppm
35	100
37	100
39	100
41	100
42	100	K
43	100
(c) összehasonlító	34
vegyület
kezelésnélkül	3,7

Az (a) összehasonlító vegyület a 140 577/1986 szá20 mű japán közrebocsátási iratból ismert (V) képletű vegyület. A (b) összehasonlító vegyület a (VI) képletű dichlorovos (DDVP). A (c) összehasonlító vegyület a (VH) képletű diazinon. A (d) összehasonlító vegyület a (Vili) képletű pyridafenthion. A (e) összehasonlító ve25 gyület a 3083/1979 számú japán közrebocsátási iratból ismert (IX) képletű vegyület. A (f) összehasonlító vegyület a 140577/1986 számú japán közrebocsátási iratból ismert (X) képletű vegyület.

Miként a korábbiakból egyértelműen kitűnik, a ha30 tóanyagként (I) általánosképletű tetrahidro-l,3,5-tiadiazin-4-on-származékokat és sóikat tartalmazó inszekticid és akaricid készítményekkel kártevők kiválóan irthatok.

Claims (14)

1. ³⁵ SZABADALMIIGÉNYPONTOK

   1. Inszekticid és akaricid készítmény, azzal jellemezve, hogy legfeljebb 95 tömeg% mennyiségben (I) általános képletű tetrahidro-l,3,5-tiadiazin-4-on40 származékot—a képletben

   R¹ jelentése halgoénatom vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport,

   R² jelentése halogénatom,

   R³ jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-al45 koxi-, 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkoxi-metil-, 2-4 szénatomot-tartalmazó halogén-alkoxi-metil-,
2. 2-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkenil-oxi-, 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkil-tío-, 2-8 szénatomot tartalmazó halogén-alkil-, 2-8 szénatomot tar50 talmazó halogén-alkenil-, 2-8 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonil- vagy halogénatommal vagy trifluormetilcsopor ttal helyettesített piridil-karbonil-csoport, m értéke 0,1 vagy 2, és n értéke 0 vagy 1—,

   55 vagy mezőgazdaságilag elfogadható sóját tartalmazza szokásos segédanyagokkal kombinációban. (Elsőbbsége: 1989.03.24.)

   2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű

   60 vegyületet tartalmaz, amelynek képletében R¹ jelen20

   HU 204 805 Β tése 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, R³ jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkoxi- vagy 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkil-tiocsoport, m értéke 0 vagy 1 és n értéke 0. (Elsőbbsége: 1988.06. 08.)
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készímény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében m értéke 0. (Elsőbbsége: 1988.06.08.)
4. 4. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletébe nR¹ jelentése halogénatom vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport és mértéke 1. (Elsőbbsége: 1989.03.24.)
5. 5. A 4. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében az R¹ helyén álló halogénatom fluoratom. (Elsőbbsége: 1989. 03. 24.)
6. 6. Az 5. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében az R¹ helyén lévő halogénatom 2-helyzetű fluoratom. (Elsőbbsége: 1989.03.24.)
7. 7. A 4. igénypont szerinti készítmény, űzzö/ jellemezye, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében az R¹ helyén lévő alkilcsoport metilcsoport. (Elsőbbsége: 1988.06. 08.)
8. 8. A 7. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében az R¹ helyettesítő 4-helyzetű metilcsoport. (Elsőbbsége: 1988. 06. 08.)
9. 9. Az 1-8. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében R³ jelentése trifluor-metoxicsoport. (Elsőbbsége: 1988.06.08.)
10. 10. A 9. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezye, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (T) általános képletében az R³ helyettesítő 4-helyzetű trifluor-metoxicsoport. (Elsőbbsége: 1988.06.08.)
11. 11. Az 1-8. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezye, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében R³ jelentése pentafluor-etücsoport. (Elsőbbsége: 1989.03.24.)
12. 12. A11. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezye, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében azR³ helyettesítő 4-helyzetű pentafluor-etilcsoport. (Elsőbbsége: 1989.03.24.)
13. 13. Eljárás az (I) általános képletű tetrahidro-1,3,5tiadiazin-4-on-származékok és sóik előállítására — a képletben

    R¹ jelentése halogénatom vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport,

    R² jelentése halogénatom,

    R³ jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkoxi-, 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkoxi-metil-, 2-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkenil-oxi-, 1-4 szénatomot tartalmazó halogén-alkil-tio-, 2-8 szénatomot tartalmazó halogén-alkil-, 2-8 szénatomot tartalmazó halogén-alkenü-, 2-8 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonil- vagy halogénatommal vagy trifluor-metü-csoporttal helyettesített piridil-karbonilcsoport, m értéke 0,1 vagy 2, és n értéke 0 vagy 1—, azzal jellemezye, hogy valamely (Π) általános képletű vegyületet — a képletben R¹ és m jelentése a tárgyi körben megadott — valamely (ΙΠ) általános képletűvegyülettel — a képletben R², R³ és n jelentése a tárgyi körben megadott — reagáltatunk, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyület sójává alakítjuk. (Elsőbbsége: 1989.03.24.)
14. 14. A 13. igénypont szerinti eljárás a 2. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek — a képletben a helyettesítők jelentése a 2. igénypontban megadott — előállítására, azzal jellemezye, hogy megfelelően szubsztituált kiindulási vegyületeket használunk. (Elsőbbsége: 1988.06.08.)