HU204261B - Process for producing concentrated basic materials for textile softener - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás (ΠΙ) általános képletú Ν,Νbisz[2-(Ri-CO-NH)-etil]-N-karboxi-metü-amint, a képletben Rí jelentése 12-22 szénatomos telített, telítetlen vagy vegyes zsírsavak zsíralkilcsoportja és (IV) általános képletű 1 -[2’-(Ri-CO-NH)-etiI]-2-Ri-3-R2-imidazo- 5 linium-Rí-szulfátot - a képletben Rí jelentése a fenti és Rz jelentése metil- vagy etilcsoport - tartalmazó koncentrált textillágyítószer-alapanyagűk előállítására, 1222 szénatomszámú zsírsavakat, zsírsav-metií-észtereket, illetve elegyeiket molárisán fele mennyiségű dieíi- 10 lén-triaminnal reagáltatva, amikor is 10-30 mól%-ban (0 általános képletű N,N-bisz[2-(Ri-CO-NH)-etil]amint - R₂ jelentése a fenti - és 70-90 mól%-ban (Π) általános képletű l-[2’-(Ri-CO-NH)-etil]-2-Ri-imidazolint - Rí jelentése a fenti - tartalmazó elegy keletkezik. 15 A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy (I) és (Π) általános képletű vegyületek elegyét 80-120 °C-on inért gázatmoszférában alkoholban, glikolban vagy olvadékban az (I) általános képletű vegyülettel ekvimoláris mennyiségűklór-ecetsav-nátriummalalkilezzük,majdaz 20 elegyet a (H) általános képletű vegyülettel ekvimoláris mennyiségűdimetil-szulfáttal, dietil-szulfáttal vagy ezek elegyével 80-120 ’C-on kvatemerezzük.

A találmány szerinti eljárás új eleme, hogy az alkilezést az (I) általános képletű vegyülettel ekvimoláris 25 mennyiségű klőr-ecetsav-nátrium jelenlétében végezzük.

Ismeretes, hogy a textíliák mosás után elvesztik lágyságukat, puha tapintásukat és csökken újranedvesedő képességük. Emellett, kiváltképpen a műszálas 30 textíliák, hajlamosak az elektrosztatikus feltöltódésre; ezért gyorsan elszennyeződnek, a felhasználásukkal készült ruházati termékek viselete a sercegés, szikrázás és testhez tapadás miatt igen kellemetlen.

Ezek a nem kívánt jelenségek elkerülhetők, illetve 35 hatásuk jelentősen csökkenthető azáltal, hogy a textíliákat mosás után valamilyen, legalább két hosszúláncú zsíralkilcsoportot tartalmazó kvatemer ammóniumsó hatóanyagú öblítőszerrel kezelik.

Ezen kvatemer ammóniumsó detergensek alkalma- 40 zástechnikai vizsgálata során kimutatták, hogy míg a kation felépítése és az anion típusa nem vagy csak csekély mértékben, addig az R_t zsírmaradék szerkezete igen jelentősen befolyásolja az öblítés minőségét. Optimálisnak a nem elágazó 16-18 szénatomszámú telített 45 zsíralkillánc tekinthető; a szénlánc hosszúságának csökkenésével, valamint telítetlenségének növekedésével párhuzamosan mérséklődik a készítmények fogásjavító és antisztatizálő képessége. [Helmut, H.: Tenside Detergents 18 (5), 243 (1981)]. 50

A gyakorlatban különösen az l-[2’-(Ri-CO-NH)etil]-2-Ri-3-R2-imidazoIinium-R2-szulfát alapú lágyöblítő szerek terjedtek el, ahol Rí általában 12-22 szénatomszámú telített, vagy telítetlen, illetve kevert zsfralkil-szubsztituenst, R2 pedig 1—4 szénatomszámú alkil- 55 szubsztituenst, célszerűen metil-, etil-, propilcsoportot jelöl.

Az l-[2’-(Ri-CO-NH)-etil]-2-Ri-3-R2-imidazolinium-R2-szulfátokat különböző zsírsavak és észtereik, valamint dietilén-triamin 2:1 mólarányú elegyéből ál- 60 lítják elő. A reakcióban l-[2’-(Ri-CO-NH)-etil]-2-Riimidazolinok keletkeznek, amelyeket dialkil-szulfátokkal kvatemerizálnak. [1 441 081 számú francia szabadalmi leírás; 2 920 937 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás.]

A, zsírsav- és dietilén-triamin-reakció első lépésében, 100-130 ’C-on, Ri-CO-NH-CH₂-CH₂-NH-CHíCH2-NH-CO-R1 általános képletű N,N-bisz(acil-amino-etil)-aminok keletkeznek, amelyek csak magasabb hőmérsékleten, 180-230 ’C-on ciklizálnak, de a termékek a termikus gyűrűzárás során képződő itnidazolinok mellett még több órás reakcióidő és vákuum alkalmazása esetén is tartalmaznak néhány %-ban nyílt láncú vegyületet. A képletekben Rí és R₂ jelentése a fentiekben megadottal azonos.

Francia kutatók szerint a nem ciklizált 2,2’-di(acilamino)-dietil-aminok nem zavarnak, mivel a dimetilszulfátos kvatemerezés közben alkileződnek és a keletkező 2,2’-di(acil-amino)-dietil-metiI-amin-metil-szulfát-sók 10-45 tömeg%-nyi mennyiségben javítják az öblítőszer tulajdonságait. A gyűrűzárást 180-225 ’C-on NaF jelenlétében, akvatemerezést izopropanolban 8090 ’C-on valósítják meg. [2 520 150 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás.]

Más szerzők a nyílt láncú vegyületek jelenlétét elő-nytelennek tartják; ezért a zsírból, zsírsavból, illetve zsírsav-metil-észterből, valamint dietilén-triaminből 125-250 ’C-on és 1-300 Torr nyomáson nyert, imidazolint 92%-ban tartalmazó terméket először 60-100 ’C-on 2-4 szénatomszámú alkilén-oxidokkal alkilezik, majd végül alkilezőszerekkel, előnyösen dimetil-szulfáttal, alkoholokban 20-125 ’Con kvatemerezik. [2 818 983 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás.]

A háztartási öblítőszerekben a fenti imidazoliniumsók 5-8 tömeg%-os vizes diszperzióját használják. Az utóbbi években azonban egyre divatosabbak lettek a koncentrált öblítőszerek, melyek hatóanyag-tartalma elérheti a 25-30%-ot is.

A diszperziók előállításával, a keletkező kolloid rendszerek kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálatával, alakításával foglalkozó széles körű szabadalmi irodalom azt jelzi, hogy az állandó, kis viszkozitású, nem gélesedő, ugyanakkor jó öblítő hatású, egyszerűen, alacsony hőmérsékleten is kialakítható öblítőszer-diszperziók készítése nem könnyű feladat. A koncentrált öblítőszerek előállításánál fenti problémák fokozottan jelentkeznek.

A kívánt hatást különböző tenzidkombinációk, speciális keverőberendezések és keverési körülmények, valamint különböző oldószerek, oldásközvetítők és adalékanyagok segítségével érik el.

Az egyik módszer szerint a kationos lágyító nyersanyagot vízbe keverik, majd a kapott diszperziót 3555 bar nyomáson homogenizálják [3 954 6 4 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás]. A módszer hibája, hogy a diszperziót a homogenizálás után gyorsan le kell hűteni. így az eljárás energiaigényes. További hátrány, hogy a szervetlen sótartalmat a diszpergálás során a lehetséges legalacsonyabb szinten

HU 204261 Β kell tartani. Ezért az eljárás során csak ionmentesített vízzel lehet dolgozni. Ellenkező esetben a diszperz rendszer rétegszétválásával kell számolni.

Stabil, alacsony viszkozitású öblítőszerek keletkeznek, amennyiben az öblítőszer diszperziókhoz 2-4 tömeg%-ban antizselírozó szereket, például szénhidrogéneket, zsírsavakat és zsírsav-metil-észtereket, stb. [EP 0 013 780 számú európai szabadalmi leírás], más kémiai felépítésű lágyöblítő szert, például disztearil-dimetil-ammónium-kloridot [3 681 241 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás], alkilezett, valamint polialkilezett aromás szulfonsavak és alifás szulfonsavak sóit [3 997 453 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás] vagy más adalékanyagokat, például etoxilezett diaminokat, N-alkil-piridinium-sókat, nem ionos emulgeátorokat, oldásközvetítőket [EP 0 000 406 számú európai szabadalmi leírás] adnak.

A felhasznált oldószerek és oldásközvetítők gyakran tűzveszélyesek, az alkalmazott tenzidkombinációk és keverőberendezések drágák, a különböző adalékanyagok pedig általában nem hatnak lágyítóként, ballasztként vannak jelen, időnként allergén hatásúak. A megfelelő minőségű diszperziók előállítása sok esetben magasabb, 40-60 °C-os hőmérsékletet igényel, ami híg oldatokat figyelembe véve igen energiaigényes [Helmut, H.: Tenside Detergents 18 (5), 243 (1981)].

A 187 410 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett megoldás a fenti hiányosságok kiküszöbölését, az öblítés hatékonysága szempontjából optimálisnak tekinthető kémiai szerkezethez közel álló, könnyen feldolgozható imidazoliniumsók szintézisét tűzte ki célul.

A szabadalmi leírás szerint hidegen könnyen diszpergálható imidazoliniumvázas öblítőszer alapanyagok szintetizálhatok 30-65-ös jódszámú - zsírsavösszetételüket tekintve két vagy több kettős kötéssel rendelkező zsírsavakat maximálisan 10-12 tömeg%-ban 16-18 szénatomszámú zsírsavakat pedig minimálisan 90 tömeg%-ban tartalmazó - zsírokból kiindulva, amennyiben a zsírokat részlegesen 30-70%-ban hidrogénezik, majd a keményített, 10-25-ös jódszámú zsírokat elhidrolizálják, vagy metanolízisnek vetik alá és a kapott zsírsavakat, illetve zsírsav-metil-észtereket dietilén-triaminnal alkáli-alkoxid-katalizátor jelenlétében imidazolinokká alakítják, végül dietil-szulfát, dimetil-szulfát eleggyel olvadékban kvatemerezik.

Fenti imidazoliniumsókból egyszerű keveros duplikátorokban, szobahőmérsékleten, 6-10 tömeg%-os stabil, szétválásra, gélesedésre kevéssé hajlamos diszperziók készíthetők. Az öblítőszerek kialakításánál a szokványos összetevőkön kívül más adalékanyagokra, oldásközvetítőkre nincs szükség.

A fenti módon előállított termékek azonban koncentrált textillágyító szerek előállítására önmagukban nem használhatók.

Vizsgálataink szerint kiváló öblítő tulajdonságú, 2530%-os hatóanyag-tartalmú koncentrált textillágyító szerek kialakítására is alkalmas öblítőszer alapanyagok szintetizálhatók oly módon, hogy 12-22 szénatomszámú zsírsavakat, zsírsav-metil-észtereket 180-230 °C-on molárisán fele mennyiségű dietilén-triaminnal reagáltatunk, így olyan elegyet kapunk, amely 10-30 mól% (I) általános képletű aminokat és 70-90 mól%-ban az (I) általános képletű vegyületből vízkilépéssel, gyúrűzárás közben kialakuló (H) általános képletű l-[2’-(Ri-CO-NH)-etil]-2Ri-imidazolinokat tartalmaz.

A10-30 mól%-ban (I) általános képletű vegyületből és 70-90 mól%-ban (H) általános képletű vegyületből álló reakcióelegyet ezután 80-120 C-on inért gázatmoszférában alkoholokban, glikolokban vagy olvadékában alkilezzük; az (I) általános képletű vegyűlettel ekvimoláris mennyiségű monoklór-ecetsav-Na-mal alkilezzük az (I) általános képletű vegyűleteket, a (Π) általános képletű vegyűlettel ekvivalens mennyiségű dimetil-szulfáttal, dietil-szulfáttal vagy elegyükkel 80120 ’C-on kvatemerezzük a (Π) általános képletű vegyületeket. A művelet eredményeként (III) és (IV) általános képletű vegyületek elegyét kapjuk. A képletekben Rí 12-22 szénatomszámú telített, telítetlen vagy vegyes zsírsavak zsíralkilcsoportját jelenti, R₂ pedig metil- vagy etilcsoportot jelöl.

A találmány szerinti eljárással előállított, lényegében (Hl) általános képletű vegyületből és (IV) általános képletű vegyületben álló elegyben csak kevés, az öblítőszer készítését nem zavaró, az öblítés hatékonyságát nem csökkentő melléktermék kíséri. A kapott tennék kiváló öblítő tulajdonságú, az ismert megoldásokkal kapott készítményeknél egyszerűbben feldolgozható. Felhasználásával jó fogásjavító és antisztatizáló hatású, 25-30%-os hatóanyag-tartalmú koncentrált textillágyító szerek készíthetők 40-60 ’C-on egyszerű keveros duplikátorokban. A termékek a kezelt textíliák illattartását és újranedvesedési képességét igen kedvezően befolyásolják.

Különösen jó minőségű és egyszerűen feldolgozható koncentrált lágyölbítő szer alapanyagok nyerhetők a következőképpen: 30-65-ös jódszámú - zsírsavösszetételüket tekintve két vagy több kettős kötéssel rendelkező zsírsavakat maximálisan 10-12%-ban 16-18 szénatomszámú zsírsavakat pedig minimálisan 90%-ban tartal-mazó - zsírokat 30-70%-ban hidrogénezünk, majd a részlegesen keményített, 10-25-ös jódszámú zsírokat hidrolizáljuk, illetve metanolízisnek vetjük alá és a kapott zsírsavakat, illetve zsírsav-metil-észtereket 180-230 ’C-on inért gáz átbuborékoltatása közben moláris fele mennyiségű dietilén-triaminnal addig - 5-8 órán át - reagáltatjuk, míg a reakcióelegy a 10-30 mól% N,N-bisz[2-(R’-CONH)-etil]-aminok mellett 70-90 mól% l-[2’-(R’-CONH)-etil]-2-R’-imidazolinokat nem tartalmaz. R’ ez esetben az előbbiekben ismertetett módon nyert zsírsavak zsíralkilcsoportját jelenti:

Az így nyert reakcióelegyeket ezután - az N,Nbisz[2-(R’-CO-NH)-etil]-amin-tartalomnak megfelelően - ekvimoláris mennyiségű klór-ecetsav-Na-mal inért gázatmoszférában 80-120 ’C-on ömledékben 1-3 órán át alkilezzük, majd imidazolinnal ekvivalens, 530 mól% dietil-szulfátot tartalmazó dimetil-szulfát, dietil-szulfát eleggyel ömledékben, 80-120 ’C-on, igen gyors reakcióban kvatemerezzük. Az alkilezés során

HU 204261 Β keletkező NaCl melegen szűréssel egyszerűen eltávolítható.

A találmány szerinti megoldást az alábbi példák szemléltetik.

1. példa

Palmitinsavtartalmú sztearinsav (elszappanosítási szám-202,2) 277,4 g-jához (1 mól) 51,5 g (0,5 mól) dietiléntriamint adunk és 180-230 ’C-on nitrogén átbuborékoltatása közben a reakcióban keletkező vizet 5 órán át ledesztilláljuk.

A reakcióelegyhez, amely 30 mól% N,N-bisz[2-(RiCO-NH)-etil]-amint és 70 mól% l-[2’-(Ri-C0-NH)etilj-2-Ri-ímidazolint tartalmaz, ahol Rí a kiindulási zsírsav zsíralkilcsoportját jelenti, 70 ’C-on 1000 cm³ etanolban oldott 17,5 g (0,15 mól) klór-ecetsav-nátriumot adunk és az elegyet nitrogénatmoszférában 3 órán át forraljuk. Ezután az elegybe 44,1 g (0,35 mól) dimetil-szulfátot mérünk be és a forralást további 3 órán át folytatjuk. A keletkezett NaCl kiszűrése után kapott sárga színű, enyhén jellemző szagú termék közvetlenül, illetve az oldószer ledesztillálása után használható fel koncentrált textillágyítószer-kompozíció készítéséhez.

2. példa

Maihafaggyút (elszappanosítási szám-199,5, jődszám-43,9) önmagában ismert módon 70%-ban hidrogénezünk- 199,1-es elszappanosítási számú és 13,2-es jódszámú faggyúzsírhoz jutunk - majd metanolízissel metil-észterré alakítjuk.

283,8 g (1 mól) fenti módon nyert marhafaggyúzsírsav-metil-észterhez (elszappanosítási szám-197,7) 51,5 g (0,5 mól) dietílén-triamint adunk és 180— 230°C-on nitrogén átbuborékoltatása közben areakcióban keletkező metanolt és vizet 6 órán át ledesztilláljuk. A reakcióelegyhez, amely 20 mól% N,N-bisz[2(Ri-CO-NH)-etiI]-amint és 80 mól% I-[2’-(Ri-CONH)-etíl]-2-Ri-imidazolint tartalmaz, ahol Rí a kiindulási, részlegesen keményített marhafaggyúzsírsav-metil-észter zsíralkilcsoportját jelenti, 80 ’C-on 11,7 g (0,1 mól) klór-ecetsav-nátriumot adunk és az elegyet nitrogénatmoszférában 120 °C-on 1 órán át kevertetjük.

Ezután keverés és külső hűtés közben, inért gázatmoszférában 35,3 g (0,28 mól) dimetil-szulfátés 18,5 g (0,12 mól) dietil-szulfát elegyét adjuk hozzá olyan ütemben, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 120 ’C fölé. A kvatemer imidazoliniumső gyors, erősen exoterm reakcióban keletkezik.

A hőfejlődés megszűnte után a reakcióelegyet 8090 ’C-ra hagyjuk lehűlni, majd a kivált nátrium-kloridot szűréssel eltávolítjuk. A kapott, sárga színű, jellemzően enyhe szagú termék közvetlenül használható koncentrált textillágyítószer-kompozíció készítéséhez.

3. példa

220 g (1 mól) kőkuszzsírsavhoz 51,5 g (0,5 mól) dietilén-triamint adunk és 180-230 ’C-on nitrogén átbuborékoltatása közben a reakcióban keletkező vizet 8 órán át ledesztilláljuk.

A reakcióelegyhez, amely 10 mől% N,N-bisz[2-(Rr

CO-NH)-etilJ-amint és 90 mől% l-[2’-(Ri-CO-NH)5 etil]-2-Ri-imidazolint tartalmaz, ahol Rí a kiindulási kókuszzsírsav zsíralkilcsoportját jelenti, 70 ’C-on 800 cm³ izopropanolban oldott 5,8 g (0,05 mól) klór-ecetsav-nátriumot adunk és az elegyet nitrogénatmoszférában 2 órát forraljuk.

Ezután 53,9 g (0,43 mól) dimetil-szulfátot és 3,4 g (0,02 mól) dietil-szulfátot mérünk be és a forralást további 3 órán át folytatjuk. A nátrium-klorid kiszűrése után kapott sárga színű, jellemzően enyhe szagú termék közvetlenül, illetve az oldószer ledesztillálása 15 után használható fel koncentrált textillágyítószer-kompozíció készítéséhez.

4. példa

Állati eredetű, kevert zsírt (elszappanosítási 20 szám-197,8, jődszám=47,4) önmagában ismert módon 100%-ban hidrogénezünk - így 197,1-es elszappanosítási számú és 0 jódszámú kevert zsírhoz jutunk - majd metanolízissel metil-észterré alakítunk.

Marhafaggyút (elszappanosítási szám-199,5, jód25 szám-43,9) önmagában ismert módon metanolízissel marhafaggyúzsírsav-metil-észterré alakítunk.

Az előzőekben említettek szerint kapott kevert zsírsav-metil-észtert (elszappanosítási szám-196,2) és marhafaggyúzsírsav-metil-észtert (elszappanosítási 30 szám-198,6) 3:2 tömegarányban elegyítjük.

248,5 g (1 mól), az előbbiekben jellemzett zsírsavmetil-észterhez (elszappanosítási szám-197,1) 51,5 g (0,5 mól) dietilén-triamint adunk és 180-230 ‘C-on nitrogén átbuborékoltatása közben a reakcióban keiet35 kezőmetanolt és vizet 7 órán át ledesztilláljuk.

A reakcióelegyhez, amely 20 mól% N,N-bisz[2-(RiCO-NH)-etil]-amint és 80 mől% l-[2’-(Ri-CO-NH)etiI]-2-Ri-imidazolint tartalmaz, ahol Rí a kiindulási zsfrsav-metil-észter zsíralkilcsoportját jelenti, 80 'C-on 40 11,7 g (0,1 mól) klór-ecetsav-nátriumot adunk és az elegyet nitrogénatmoszférában 80 ’C-on 3 órán át kevertetjük.

Ezután keverés és külső hűtés közben, nitrogénatmoszférában 40,4 g (0,32 mól) dimetil-szulfát 45 és 12,3 g (0,08 mól) dietil-szulfát elegyét adjuk hozzá olyan ütemben, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 120 ’C fölé. A kvatemer imidazoliniumső gyors, erősen exoterm reakcióban keletkezik. A hőfejlődés megszűnte után a reakcióelegyet 80-90 ’C-ra hagy50 juk lehűlni, majd a kivált nátrium-kloridot szűréssel eltávolítjuk. A kapott, sárga színű, jellemzően enyhe szagú termék közvetlenül használható koncentrált textillágyítószer-kompozíció készítéséhez.

5. példa

320 g (1 mól) poli(telítetlen zsírsavakéban dúsított szagtalanított halolajzsírsavhoz 51,5 g (0,5 mól) dietilén-triamint adunk és 180-230 ’C-on nitrogén átbuborékoltatása közben a reakcióban keletkező vizet 8 órán 60 át ledesztilláljuk.

HU 204 261 Β

A reakcióelegyhez, amely 10 mól% N,N-bisz[2-(RiCO-NH)-etil]-amint és 90 mól% l-[2’-(Ri-CO-NH)etil]-2-Ri-imidazolint tartalmaz, ahol Rí a kiindulási dúsított halolajzsírsav zsíralkilcsoportját jelenti, 80 ’Con 150 cm³ propilénglikolt és 5,8 g 80,05 mól) klórecetsav-nátriumot adunk és az elegyet nitrogénatmoszférában 3 órán át melegítjük.

Ezután 69,4 g (0,45 mól) dietil-szulfátot mérünk be és a melegítést kevertetés közben további 2 órán át folytatjuk.

A nátrium-klorid kiszűrése után kapott, sárga színű, jellemző szagú termék közvetlenül használható fel koncentrált textillágyítószer-kompozíció készítéséhez.

6. példa

Sertészsírt (elszappanosítási szám=195,2, jódszám=58,l) önmagában ismert módon metanolízissel sertészsírsav-metil-észterré alakítunk. A kapott sertészsírsav-metil-észter (elszappanosítási szám-193,4) 2:3 tömegarányban palmitinsavtartalmú sztearinsavval (elszappanosítási szám=202,2) elegyítjük. Utóbbihoz a 4. példában jellemzett, 100%-ban hidrogénezett, állati eredetű kevert zsír hidrolízisével, majd a kapott zsírsavelegy frakcionált vákuumdesztillációjával jutottunk.

Fenti zsírsav-metil-észter és zsírsavelegy (elszappanosítási szám-198,7) 283,3 g-jához (1 mól) 51,5 g (0,5 mól) dietilén-triamint adunk és 180-230 ’C-on nitrogén átbuborékoltatása közben a reakcióban keletkező metanolt és vizet 5 órán át ledesztilláljuk.

A reakcióelegyhez, amely 30 mól% N,N-bisz[2(Ri-CO-NH)-etil]-amint és 70 mól% l-[2’-(Ri-CONH)-etil]-2-Ri-imidazolint tartalmaz, ahol R_t a kiindulási zsírsav-metil-észter és zsírsav-elegy zsíralkilcsoportját jelenti, 80 ’C-on 17,5 g (0,15 mól) klórecetsav-nátriumot adunk és az elegyet nitrogénatmoszférában 100 ’C-on át kevertetjük.

Ezután keverés és külső hűtés közben, nitrogénatmoszférában 44,1 g (0,35 mól) dimetil-szulfátot adunk hozzá olyan ütemben, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 120 ’C fölé.

A kvatemer imidazoliniumsó gyors, erősen exoterm reakcióban keletkezik. A hőfejlődés megszűnte után a reakcióelegyet 80-90 ’C-ra hagyjuk lehűlni, majd a kivált nátrium-kloridot szűréssel eltávolítjuk.

A kapott sárga színű, jellemzően enyhe szagú termék közvetlenül használható koncentrált textillágyítószer-kompozíció készítéséhez.

Claims (1)

1. SZABADALMI IGÉNYPONT

   Eljárás (ΙΠ) általános képletű N,N-bisz[2-(R_rCONH)-etil]-N-karboxi-metil-amint, a képletben Rí jelentése 12-22 szénatomos telített, telítetlen vagy vegyes zsírsavak zsíralkilcsoportja és (IV) általános képletű l-[2’-(Ri-CO-NH)-etil]-2-Ri-3-R2-imidazolinium-R2szulfátot - a képletben Rí jelentése a fenti és R2 jelentése metil- vagy etilcsoport - tartalmazó koncentrált textiUágyítószer-alapanyagok előállítására, 12-22 szénatomszámú zsírsavakat, zsírsav-metil-észtereket, illetve elegyeiket molárisán fele mennyiségű dietilén-triaminnal reagáltatva, amikor is 10-30 mól%-ban (I) általános képletű N,N-bisz[2-(Ri-CO-NH)-etil]-amint - Rí jelentése a fenti és 70-90 mől%-ban (Π) általános képletű l-[2’-(Ri-CO-NH)-etil]-2-Ri-imidazolint - Rí jelentése a fenti - tartalmazó elegy keletkezik, azzal jellemezve, hogy (I) és (II) általános képletű vegyületek elegyét 80-120 ’C-on inért gázatmoszférában alkoholban, glikolban vagy olvadékban az (I) általános képletű vegyülettel ekvimoláris mennyiségű klór-ecetsav-nátriummal alkilezzíik, majd az elegyet a (II) általános képletű vegyülettel ekvimoláris mennyiségű dimetil-szulfáttal, dietil-szulfáttal vagy ezek elegyével 80-120 ’C-on kvatemerezzük.