HU203678B - Method for increased dewatering condensation reaction mixtures - Google Patents

Method for increased dewatering condensation reaction mixtures Download PDF

Info

Publication number
HU203678B
HU203678B HU885006A HU500688A HU203678B HU 203678 B HU203678 B HU 203678B HU 885006 A HU885006 A HU 885006A HU 500688 A HU500688 A HU 500688A HU 203678 B HU203678 B HU 203678B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
water
reaction
organic solvent
boiling point
reaction mixture
Prior art date
Application number
HU885006A
Other languages
English (en)
Inventor
Istvan Greiner
Jenoe Szilbereky
Bela Stefko
Gyoergy Thaler
Original Assignee
Richter Gedeon Vegyeszet
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Richter Gedeon Vegyeszet filed Critical Richter Gedeon Vegyeszet
Priority to HU885006A priority Critical patent/HU203678B/hu
Priority to CA000611236A priority patent/CA1325994C/en
Priority to DE89309748T priority patent/DE68911454T2/de
Priority to JP1250384A priority patent/JPH02122803A/ja
Priority to ES89309748T priority patent/ES2047129T3/es
Priority to AT89309748T priority patent/ATE98502T1/de
Priority to EP89309748A priority patent/EP0361839B1/en
Priority to US07/598,404 priority patent/US5137605A/en
Publication of HU203678B publication Critical patent/HU203678B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C67/00—Preparation of carboxylic acid esters
    • C07C67/08—Preparation of carboxylic acid esters by reacting carboxylic acids or symmetrical anhydrides with the hydroxy or O-metal group of organic compounds
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01D—SEPARATION
    • B01D3/00—Distillation or related exchange processes in which liquids are contacted with gaseous media, e.g. stripping
    • B01D3/34—Distillation or related exchange processes in which liquids are contacted with gaseous media, e.g. stripping with one or more auxiliary substances
    • B01D3/36—Azeotropic distillation
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C231/00—Preparation of carboxylic acid amides
    • C07C231/02—Preparation of carboxylic acid amides from carboxylic acids or from esters, anhydrides, or halides thereof by reaction with ammonia or amines
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C41/00—Preparation of ethers; Preparation of compounds having groups, groups or groups
    • C07C41/48—Preparation of compounds having groups
    • C07C41/50—Preparation of compounds having groups by reactions producing groups
    • C07C41/56—Preparation of compounds having groups by reactions producing groups by condensation of aldehydes, paraformaldehyde, or ketones
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C41/00—Preparation of ethers; Preparation of compounds having groups, groups or groups
    • C07C41/48—Preparation of compounds having groups
    • C07C41/58—Separation; Purification; Stabilisation; Use of additives
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C67/00—Preparation of carboxylic acid esters
    • C07C67/48—Separation; Purification; Stabilisation; Use of additives
    • C07C67/52—Separation; Purification; Stabilisation; Use of additives by change in the physical state, e.g. crystallisation
    • C07C67/54—Separation; Purification; Stabilisation; Use of additives by change in the physical state, e.g. crystallisation by distillation

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Crystallography & Structural Chemistry (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Vaporization, Distillation, Condensation, Sublimation, And Cold Traps (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás kondenzációs reakcióelegyek fokozott víztelenítésére, vízzel minimális forráspontú azeotropot képező és a vízzel nem elegyedő, a víznél nagyobb sűrűségű szerves oldószerrel végzett folyamatos azeotrop desztillációval.
A vegyipar számos területén szükség van víztelenítésre. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kondenzációs, azaz a vízkilépéssel járó reakciók reakcióelegyének folyamatos víztelenítése. A kondenzációs reakciók legjellegzetesebb képviselői a direkt észteresítés (szerves sav vagy savanhidrid és alkohol reakciója), a direkt amidálás (szerves sav vagy savanhidrid és amin reakciója) és az acetál-, ill. ketálképzés (aldehid, ill. keton és alkohol reakciója). Az ezen reakciók előrehaladtával keletkező víznek a reakcióelegyből történő folyamatos eltávolítása az egyensúlyra vezető reakciót a termék keletkezésének irányába tolja el.
Ipari méretekben a vizet folyamatosan, többnyire extraktív úton vagy azeotrop desztilláció segítségével távolitok el a reakcióelegyből Az extraktív módszer lényege, hogy olyan szerves oldószert adnak a reakcióelegyhez, amely gyakorlatilagnem elegyedika vízzel, így a reakció során keletkező víz külön fázist képezve elkülönül a reakció közegétől. Ilyen megoldást ismertetnek a J. Am. Chem. Soc. 70,3135 (1948) és a J. Pharm. Pharmacol. 2,229 (1950) irodalmi helyeken. A vízeltávolítást azeotrop desztillációval úgy hajtják végre, hogy vízzel minimális forráspontú azeotropot képező, de a vízzel gyakorlatilag nem elegyedő szerves oldószert adnak a reakcióelegyhez, majd a reakcióelegy forralásakor keletkező gőzöket a reakciótértől elkülönítve kondenzálják és a két fázisra szétváló desztillátumból az oldószerben gazdagabbat - a csakkevés vizet tartalmazót - vezetik vissza a reakcióelegybe.
Az I. ábrán mutatjuk be az extraktív és az azeotrop desztillációs módszerrel a reakcióelegyben elérhető elméleti legkisebb vízkoncentrációt olyan kétkomponensű rendszer fázisdiagramján, amely vizet és vízzel gyakorlatilag nem elegyedő, de a vízzel minimális forráspontú azeotropot képező szerves oldószert tartalmaz.
Az ábrán xext az extraktív módszerrel, xaz az azeotrop desztillációval elérhető vízkoncentrációt jelenti.
Az extraktív módszerrel végzett vízeltávolításkor a reakcióelegy víztartalma nem csökkenthető az xexl ponttal jelölt vízkoncentráció érték alá, mert ez a vízkoncentráció felel meg a vizes fázissal egyensúlyban levő szerves fázis vízkoncentrációjának a forrásponton (B pont). Ennél kisebb víztartalom esetén a szerves oldószer és a víz nem válik szét két fázisra.
Az azeotrop desztilláció segítségével végzett víztelenítéskor a reakcióelegy vízkoncentrációja azért nem csökkenthető az xaz ponttal jelzett érték alá, mert az ilyen összetételű reakcióelegy desztillátumát kondenzálva az ábrán jelölt B pontba jutunk, ahol a folyadék halmazállapotú desztillátum már nem válik szét két fázisra. Ez azt jelenti, hogy a kondenzálódó gőzből nem tudunk több vizet eltávolítani, így a víz teljes mennyisége visszakerül a reakcióelegybe.
Szakaszos azeotrop desztillációs vízeltávolítási módszert ismertetnek a 3335312 sz. NSZK-beli szabadalmi leírásban. Az eljárás szerint azeotrop partnerként vízzel korlátlanul elegyedő oldószereket alkalmaznak. A megoldás hátránya, hogy ezeknek az oldószereknek a regenerálása nehezen oldható meg, az oldószer víztelenítéséhez rektifikáló kolonnára van szükség. Mindez bonyolulttá és költségessé teszi az eljárást.
Az azeotrop desztillációval végzett vízeltávolítást kidolgozták a víznél könnyebb és a víznél nehezebb szerves oldószerekre is. A víznél könnyebb oldószerek közül előnyösen alkalmazható a benzol, a toluol és a diizopropil-éter (Deák Gy.: Szerves vegyipari alapfolyamatok kézikönyve, 455 [1978] és a 2917087 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat), de a szakirodalomból számos példa ismeretes a víznél nehezebb szerves oldószerek, például a szén-tetraklorid vagy az 1,2-diklór-etán alkalmazására is (Org. Synt. Coll. Vol. I. 261 [1955] és a 2010426 sz. USA-beli szabadalmi leírás).
Az azeotrop desztilláció segítségével végzett vízeltávolítást felhasználják még anyagok, anyagkeverékek víztelenítésére is (Kirk-Othmer: Encyclopedia of Chemical Technology, Azeotrop Distillation; ΠΙ. Edition, Wiley-Interscience [1978]).
Az ismertetett azeotrop desztillációs módszerek hátránya, hogy a reakció során keletkezett víz ezen az úton nem távolítható el olyan mértékben, hogy az adott egyensúlyi reakció a termék szempontjából közel teljessé lenne tehető. A vízkoncentráció a reakcióelegyben csak addig csökkenthető, amíg a lekondenzált gőz már éppen nem válik szét két fázisra.
Az extraktív módszer még az azeotrop desztillációs megoldáshoz képest is kevésbé előnyös, mert alkalmazásával a vízeltávolítás mértéke még kisebb, mint amit az ismert módon kivitelezett azeotrop desztillációval elértek.
Az azeotrop desztilláció segítségével végzett vízeltávolítás leggyakoribb felhasználási területe a direkt észteresítés. A vízeltávolítás szempontjából ebben az esetben - és a direkt acetál- és ketálképzéskor is - felmerül még egy hátrányt jelentő tényező. A fenti reakciókban gyakran olyan rövid szénláncú, többnyire 1 -4 szénatomos alkohol 3-5-szörös feleslegét alkalmazzák reakcíópartnerként, amelyeknek forráspontja közel van a vízzel minimális forráspontú azeotropot képező és a vízzel gyakorlatilag nem elegyedő oldószer forráspontjához. A forráspontok közeli értéke miatt az alkohol jelentős mennyisége átdesztillál az azeotrop eleggyel és a kondenzátumban számottevő beoldódást okoz a szétváló fázisok között.
Sok esetben nagyobb mértékű vízeltávolításra van szükség, mint amit az eddig ismert eljárások lehetővé tesznek Ez a feladat főként azoknál az egyensúlyi reakcióknál jelentkezik, amelyeknek az egyensúlyi állandója 1 körüli érték vagy az egyensúly a hidrolízis irányába, azaz a kívánt reakcióval ellentétes irányba van eltolva. Ez utóbbi eset valósul meg például a piroszőlősav, az oxálsav, az etil-malonsav vagy a ftálsav észteresítésekor és a hangyasav amidálásakor. Ilyen-21
HU 203678 A kor a víztelenítést úgy végzik, hogy a reakcióelegyből desztillációval eltávolított és visszafolyó szerves fázist szilárd szárítószeren (CaCl2, ^2θ5· K2CO3) keresztül vezetik vissza a reakcióelegybe (Org. Synth. Coll. Vol.
1.261 [1955]). AJ. Org. Chem. 48 3106 (1983) irodalmi helyen ismertetett megoldás szerint a reakcióelegyet szilárd szárítószerrel töltött oszlopon vezetik keresztül és így biztosítják a kedvező irányú kémiai átalakuláshoz megfelelő alacsony vízkoncentrációt.
Ipari méretekben a szilárd szárítószerek használata azzal a hátránnyal jár, hogy nagy mennyiséget kell belőlük alkalmazni és a szárítószer regenerálása is nehézséget okoz. Mindez megnehezíti és megdrágítja a reakció kivitelezését.
A találmány célja olyan folyamatos vízeltávolítási módszer kidolgozása, amely kondenzációs reakcióelegyekből az eddig ismert megoldásoknál jobb, egyszerűbb és olcsóbb vízeltávolítást tesz lehetővé. A fokozottabb vízeltávolítással az a további célunk, hogy az egyensúly a termék képződése irányába tolódjon el, vagyis a kitermelés az ismert eljárásokhoz képest nagyobblegyen.
A találmány alapja az a felismerés, hogy azeotrop desztillációval végzett víztelenítés esetén kondenzációs reakcióelegyek víztartalma az ismert azeotrop desztillációval elérhető víztartalom alá csökkenthető, ha az azeotrop desztillációt úgy végezzük, hogy az adott víztartalmú - a forráspont közelében esetleg még egy fázist képező - kondenzátumot arra a hőf okra hűtjük, amelyen a vízzel minimális forráspontú azeotropot képező és a vízzel gyakorlatilag nem elegyedő, a víznél nagyobb sűrűségű szerves oldószer a vízre nézve túltelítetté válik. Emiatt további vízkiválás következik be és így alacsonyabb víztartalmú szerves fázist tudunk visszavezetni a reakcióelegybe..
Ez a felismerés különösen azl. ábrán B ponttal jelölt és annál kisebb vízkoncentrációk tartományában jelentős, mert a desztillátum szétváló fázisait nem hűtő ismert azeotrop desztillációs módszerrel elméletileg nem lehet az ábrán értéknél kisebb vízkoncentrációt elérni.
Direkt észteresítés, acetál- és ketálképzés reakcióelegyeinek víztelenítésekor felismertük azt is, hogy ha olyan, avízzel minimális forráspontú azeotropot képező és a vízzel nem elegyedő szerves oldószert alkalmazunk, amelynek sűrűsége a vízénél nagyobb, akkor a reakciópartnerként használt alkohol mennyisége közel az elméletileg szükségesre csökkenthető. A szerves oldószer ugyanis folyamatosan perforálja a reakció során a vizes fázisba beoldódott alkoholt és az a szerves fázissal együtt visszakerül a reakció közegébe. Ezzel megszűnik, de legalábbis lecsökken az alkohol okozta kölcsönös oldhatóságnövekedés is.
A találmány tárgya eljárás kondenzációs reakcíóelegyek fokozott víztelenítésére, vízzel minimális forráspontú azeotropot képező és a vízzel nem elegyedő, a víznél nagyobb sűrűségű szerves oldószerrel végzett z folyamatos azeotrop desztillációval, oly módon, hogy a kondenzálódó desztillátumot legalább arra a hőmérsékletre hűtjük, amelyen az adott víztartalmú egyfázisú kondenzátum vagy a kondenzátum szerves fázisa a vízre nézve éppen túltelített és a lehűtött kétfázisú kondenzátum szerves oldószeres fázisát visszavezetjük a reakcióelegybe.
A találmány szerinti eljárásban a kondenzálódó desztillátumot célszerűen csak addig hűtjük, amíg a szétváló fázisok közül a reakciótérbe visszavezetésre kerülő fázis folyadék halmazállapotú, tehát a vízzel telített szerves oldószer olvadáspontjáig.
A találmány szerinti eljárást előnyösen valósíthatjuk meg az egyensúlyra vezető kondenzációs reakcióknál, ahol a tökéletesebb vízeltávolítás a kitermelés növekedésével is együttjár. Különösen jó eredmény érhető el azoknál a kondenzációs reakcióknál, amelyeknek egyensúlyi állandója (Κ) 1 vagy 1-nél kisebb értékű. A Π. ábrán követhető, hogy
A+B-C+H2O általános sémájú kondenzációs reakció termékére (C) vonatkoztatott elméleti kitermelés (w) még alacsony víztartalom (x jelentése a reakcióelegy víztartalma mól%-ban) értékeknél is jelentősen változik. Például, ha a találmány szerinti eljárással a reakcióelegyben a víztartalmat az ismert eljárásokkal elért 0,2 inól%-ról 0,02 mól%-ra csökkentjük, akkor ez az 1 vagy 1-nél kisebb egyensúlyi állandójú reakcióknál 4-10% elméleti kitermelésjavulást eredményez.
Azokban a kondenzációs reakciókban, amelyekben az egyik reakciópartner rövid szénláncú alkohol, az eddig ismert eljárásokban 3-5-szörös alkohol felesleget alkalmaztak azért, hogy a reakciót a termék keletkezése irányába tolják el. Az alkohol feleslege a víztelenítés szempontjából azzal a fentiekben már említett hátránnyal járt, hogy növelte a víz oldhatóságát az azeotrop desztillációhoz használt szerves oldószerben. A találmány szerinti eljárással lehetővé vált, hogy az alkohol mennyiségét - a konverzió növelése mellett közel az elméletileg szükségesre (mintegy 5-10 mól% felesleg) csökkentsük.
A találmány szerinti eljárásban vízzel nem elegyedő szerves oldószerként alkalmazhatunk mind víznél nagyobb sűrűségűt - előnyösen 1,2-diklór-etánt, kloroformot vagy széntetrakloridot mind víznél kisebb sűrűségűt - előnyösen benzolt vagy toluolt - is.
A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példák szemléltetik:
A példákban összehasonlításként közölt kitermelési adatok irodalmi helyeit és az ott alkalmazott víztelenítési módszert az alábbiakban foglaljuk össze.
1. J. Chem. Soc. 632 (1948) (benzolos extraktív módszer)
2. J. Am. Chem. Soc. 70,3135 (1948) (extraktív módszer)
3. Annáién 571,53 (1951) (extraktív módszer, a [2] irodalmi helyen ismertetett eljárás reprodukciója)
4. Org. Synth. Coll. Vol. DL 610 (1955) (benzolos azeotrop módszer)
5. J. Am. Chem. Soc. óó, 1657 (1944) (széntetrakloridos azeotrop módszer)
6. Org. Synth. Coll. Vol. 1.261 (1955) (széntetrakloridos azeotrop módszer K2CO3-os szárítással)
HU 203 678 A
7. J. Pharm. Pharmacol. 2, 229 (1950) (extraktív módszer)
8. 2010426 sz. USA-beli szabadalmi leírás (1935) (1,2-diklór-etános azeotrop módszer)
9. 2917087 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat (1979) (diizopropil-éteres azeotrop módszer)
10. Bulletin de la Société Chimique de Belgique 28,
339 (1922) (extraktív módszer)
7. példa g etil-malonsavat feloldunk 200 ml benzol és 61 g metü-alkohol elegyében. A reakcióelegyhez 0,5 ml cc. kénsavat adunk és 10 órán át vízleválasztó feltéten keresztül refluxáltatjuk. A feltétben összegyűlt desztillátumot 6 “C-ra hűtjük. A reakció lejátszódása után a reakcióelegyet gyorsan semlegesítjük 34 ml, 5 tömeg%-os, jeges nátrium-hidrogén-karbonát oldattal A szerves fázist szárítjuk és frakcionáltan desztilláljuk g (67,5%) etil-malonsav-dimetil-észtert kapunk, amelynek forráspontja 3300 Pa nyomáson 98 ’C. 20
Irodalmi kitermelés: 50% (1)
A táblázatban foglaljuk össze azokat a példákat, amelyek segítségével bemutatjuk a találmány szerinti víztelenítéssel elérhető kitermelés-növekedést, észteresítési reakciók esetén. A táblázat tartalmazza az el6 járás paramétereit, valamint a mért és a szakirodalomból vett - ismert víztelenítési eljárásokat alkalmazó - észteresítés kitermelési adatait is.
Az észteresítést az alábbiak szerint hajtjuk végre:
mól karbonsavat vagy savanhidridet 400 ml 1,210 diklór-etán és - a savra vagy az anhidridre nézve 10 mól% feleslegben vett alkohol elegyében feloldunk vagy felszuszpendálunk. A reakcióelegyhez szükség esetén katalizátort adunk és hűtött vízleválasztó feltéten keresztül 12 órán át refluxáltatjuk A reakció15 elegyet az elméletileg szükséges mennyiségű, jeges 5 tömeg%-os nátrium-hidrogén-karbonát oldattal gyorsan semlegesítjük, a szerves fázist .szárítjuk és frakcionáltan desztilláljuk.
Táblázat
Példa- szám Termék Katalizátor Hűtési hőfok Kitermelés
mért irodalmi
2. etü-malonsav- dimetü-észter cc. kénsav 10’C 85-88% 50% (1)
’3. piroszőlősav- metil-észter PTSA 5’C 78-82% 73% (2) 59% (3) 65-71% (4)
4. piroszőlősav- etil-észter PTSA 5’C 77-82% 59% (5)
5. oxálsav-dietil- észter - 10’C 93-95% 80-85% (6) 48-51% (7)
6. ftálsav-dibutü- észter cc. kénsav 10’C 98-99% 96% (8)
PTSA- ρ-tolulszulf onsav
A 2., 3., 4. és 5. példa esetében a megfelelő karbonsavból indultunk ki. Az 5. példa szerinti termék kiindulási anyaga 2 mól kristályvizet tartalmazott. A 6. példában a kiindulási anyag ftálsavanhidrid volt.
7. példa ml hangyasav, 31 g anüin és 120 ml 1,2-diklóretán elegyét 12 órán át forraljuk vízleválasztó feltét alatt. A feltétben összegyűlt desztillátumot folyamatosan 10 ’C-ra hűtjük. A terméket frakcionált desztiliációval nyerjük ki az 5 tömeg%-os, jeges nátriumhidrogén-karbonát oldattal semlegesített reakcióelegyből.
39,2 g formanilidet kapunk 97%-os kitermeléssel. A tennék forráspontja 124 ’C/200 Pa, olvadáspontja 49-50’C.
Irodalmi adatok: kitermelés 91,7%, forráspont 146 °C/460 Pa, olvadáspont 47-48,5 ’C (9).
8. példa g (0,5 mól) butiraldehid, 81,4 g (1,1 mól) n-butilalkohol, 0,2 g p-toluolszulf onsav és 250 ml 1,2-diklóretán elegyét 14 órán át refluxáltatjuk vízleválasztó feltéten keresztül. A feltétben összegyűlt desztillátumot folyamatosan 10 ’C alá hűtjük. A reakcióelegyet feleslegben lévő, 5 tőmeg%-os nátrium-hidrogén-karbonát oldattal extraháljuk, a szerves fázist szárítjuk és frakcionáltan desztilláljuk.
74,7 g dibutil-butanolt kapunk 74%-os kitermeléssel. A termék forráspontja 106-112 ‘C/2500 Pa.
Irodalmi adatok: kitermelés 13%, forráspont 100106’C/2400Pa(10).
HU 203678 A
A találmány szerinti eljárás előnyei a következők:
a) a vízzel nem elegyedő és a vízzel minimális forráspontú azeotropot képező szerves oldószer víztartalma a kondenzátumban és ennek következtében a desztilláló üstben jelentősen csökkenthető az ed- 5 dig ismert módszerekhez képest,
b) ipari méretekben is jól alkalmazható, készülékigénye elhanyagolható,
c) a vízeltávolítás környezetkímélő módon végezhető el, 10
d) a reakcióelegy alacsonyabb víztartalma miatt a végtermékre vonatkoztatva mintegy 5-30%-os kitermelésnövekedés érhető el,
e) a visszafolyó szerves fázis alacsonyabb víztartalma miatt már az egyensúlyi elegy kialakulásáig is 15 a korábbi módszereknél alacsonyabb a reakcióelegybeli vízkoncentráció, aminek következtében a hidrolízis sebessége kisebb lesz a reakció lefolyása alatt és így a reakcióidő lényegesen lerövidül, 20
f) számos esetben a reakcióidő lerövidülésével jelentős energiamegtakarítás érhető el,
g) lényegesen megkönnyíti a reakcióelegy feldolgozását és a végtermék tisztítását, mivel a magasabb konverzió következtében lényegesen kisebb az el nem reagált kiindulási anyagok mennyisége.

Claims (3)

1. Eljárás kondenzációs reakcióelegyek fokozott víztelenítésére, vízzel minimális forráspontú azeotropot képező és a vízzel nem elegyedő, a víznél nagyobb sűrűségű szerves oldószenei végzett folyamatos azeotrop desztillációval, azzal jellemezve, hogy a kondenzálódó desztillátumot legalább arra a hőmérsékletre hűtjuk, amelyen az adott víztartalmú egyfázisú kondenzátum vagy a kondenzátum szerves fázisa a vízre nézve éppen túltelített és a lehűtött kétfázisú kondeázátum szerves oldószeres fázisát visszavezetjük a reakcióelegy be.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kondenzálódó desztillátumot legfeljebb a vízzel telített szerves oldószer olvadáspontjáig hűtjük.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy vízzel minimális forráspontú azeotropot képező és a vízzel nem elegyedő szerves oldószerként adott esetben halogénezett alifás szénhidrogént - előnyösen 1,2-diklór-etánt, kloroformot vagy széntetrakloridot - alkalmazunk.
HU885006A 1988-09-26 1988-09-26 Method for increased dewatering condensation reaction mixtures HU203678B (en)

Priority Applications (8)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU885006A HU203678B (en) 1988-09-26 1988-09-26 Method for increased dewatering condensation reaction mixtures
CA000611236A CA1325994C (en) 1988-09-26 1989-09-13 Process for the vigorous dehydration of substances, mixtures, primarily condensation reaction mixtures, by azeotropic distillation
DE89309748T DE68911454T2 (de) 1988-09-26 1989-09-26 Verfahren zum Entwässern durch azeotrope Destillation.
JP1250384A JPH02122803A (ja) 1988-09-26 1989-09-26 共沸蒸留による脱水方法
ES89309748T ES2047129T3 (es) 1988-09-26 1989-09-26 Procedimiento de deshidratacion que emplea destilacion azeotropica.
AT89309748T ATE98502T1 (de) 1988-09-26 1989-09-26 Verfahren zum entwaessern durch azeotrope destillation.
EP89309748A EP0361839B1 (en) 1988-09-26 1989-09-26 Dehydration process using azeotropic distillation
US07/598,404 US5137605A (en) 1988-09-26 1990-10-15 Process for dehydration of condensation reaction mixtures obtained by azeotropic distillation

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU885006A HU203678B (en) 1988-09-26 1988-09-26 Method for increased dewatering condensation reaction mixtures

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU203678B true HU203678B (en) 1991-09-30

Family

ID=10969477

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU885006A HU203678B (en) 1988-09-26 1988-09-26 Method for increased dewatering condensation reaction mixtures

Country Status (8)

Country Link
US (1) US5137605A (hu)
EP (1) EP0361839B1 (hu)
JP (1) JPH02122803A (hu)
AT (1) ATE98502T1 (hu)
CA (1) CA1325994C (hu)
DE (1) DE68911454T2 (hu)
ES (1) ES2047129T3 (hu)
HU (1) HU203678B (hu)

Families Citing this family (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB9407257D0 (en) * 1993-04-22 1994-06-08 Ici Plc Vaporisation of liquids
DE4435176A1 (de) * 1994-09-30 1996-04-04 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Methylglyoxaldimethylacetal
DE19904207A1 (de) * 1999-02-03 2000-08-10 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Estern
CZ292123B6 (cs) * 2001-06-08 2003-08-13 Ivax Pharmaceuticals S.R.O. Způsob přípravy mykofenolátu mofetilu
CN101514074B (zh) * 2009-04-03 2010-12-08 天津大学 一种污泥脱水处理方法

Family Cites Families (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR1194137A (hu) * 1959-11-06
BE348635A (hu) * 1928-02-06
US2043178A (en) * 1932-12-09 1936-06-02 Rit Products Corp Dye preparation
US2362093A (en) * 1941-07-31 1944-11-07 Universal Oil Prod Co Dehydration of normally gaseous hydrocarbons
DE851050C (de) * 1943-03-21 1952-10-02 Basf Ag Verfahren zur Gewinnung organischer Stoffe aus ihren waessrigen Loesungen
BE505432A (hu) * 1950-08-25
DE1792147C3 (de) * 1968-07-26 1981-07-16 Dynamit Nobel Ag, 5210 Troisdorf Verfahren und Vorrichtung zum Entfernen von organischen Lösungsmitteln schlammhaltigen Abwässern
US3687819A (en) * 1970-04-03 1972-08-29 Viobin Corp Process and apparatus for producing fat and nutritious defatted solids from fatty biological material containing water
US3663631A (en) * 1970-04-24 1972-05-16 American Cyanamid Co Method of recovering unreacted monomers
US3743672A (en) * 1970-05-27 1973-07-03 Halcon International Inc Separation of water in alkylene glycol mono and diester purification by azeotropic distillation
US3855077A (en) * 1972-11-30 1974-12-17 Universal Oil Prod Co Distillation drying process
US4115208A (en) * 1975-08-25 1978-09-19 Stamicarbon, B.V. Recovery of styrene from cracked hydrocarbon fractions
US4416734A (en) * 1981-05-11 1983-11-22 Angus Chemical Company Separation of nitroalkanol by azeotropic distillation
DE3426080C2 (de) * 1984-07-14 1996-09-19 Basf Ag Verfahren zur Herstellung konzentrierter, stabiler Wasser-in-Öl-Polymeremulsionen von wasserlöslichen oder wasserquellbaren Polymerisaten
DE3446528A1 (de) * 1984-12-20 1986-06-26 Hoechst Ag, 6230 Frankfurt Verfahren zur herstellung von glyoxylsaeurehemiacetalestern

Also Published As

Publication number Publication date
ATE98502T1 (de) 1994-01-15
US5137605A (en) 1992-08-11
DE68911454T2 (de) 1994-04-07
JPH02122803A (ja) 1990-05-10
CA1325994C (en) 1994-01-11
EP0361839B1 (en) 1993-12-15
ES2047129T3 (es) 1994-02-16
DE68911454D1 (de) 1994-01-27
EP0361839A2 (en) 1990-04-04
EP0361839A3 (en) 1991-09-25

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US4280010A (en) Continuous production of alkyl acrylates free from ether
KR100269194B1 (ko) 메틸 메타크릴레이트의 제조 방법
US4943354A (en) Process for the continuous separation of water from methyl tert-butyl ether mixtures
US5362918A (en) Process for producing acetaldehyde dimethylacetal
JP5485501B2 (ja) 脱水方法
US4654123A (en) Dehydration of ethanol by extractive distillation
JPH0840974A (ja) アクリル酸精製法
US4631115A (en) Dehydration of ethanol by extractive distillation
US3344178A (en) Acrylic acid concentration by extraction and distillation with a solvententrainer
HU203678B (en) Method for increased dewatering condensation reaction mixtures
KR100551461B1 (ko) 미정제 액상 비닐 아세테이트의 후처리방법
US3828099A (en) Process for separating methacrolein
US4934519A (en) Process for working up crude liquid vinyl acetate
US4076950A (en) Process for manufacture of alkyl esters of aliphatic carboxylic acids
JP2002060368A (ja) シクロブタノンの回収及び精製方法
US4642166A (en) Dehydration of formic acid by extractive distillation
US5167774A (en) Dehydration of acetic acid by extractive distillation
US5883261A (en) Process for the manufacture of alkylimidazolidone (meth)-acrylates
US4786370A (en) Dehydration of formic acid by extractive distillation
US3392091A (en) Distillation of aqueous acetic acid in presence of water entraining byproducts
JPS6212776B2 (hu)
US4877490A (en) Dehydration of formic acid by extractive distillation with dicarboxylic acids
WO2001046109A1 (en) Process for enhanced acetone removal from carbonylation processes
JP2002508769A (ja) （メタ）アクリル酸のエステル化
JPH01254643A (ja) 連続カラム内共沸蒸留によるグリオキシル酸アルキルエステルの精製

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee