HU202976B - Warhead ammunition - Google Patents

Description

A találmány tárgya robbanófejes lószer egy hüvelyben elhelyezkedő páncéltörő lövedékkel, melyben egy gyutacs közvetlen ütközésére robbanó - ún. kumulatív - fő-robbanótöltet van, továbbá el van látva csőrobbanásbiztos élesitőszerkezettel.

Ismeretesek korszerű, robbanófejes lőszerek, melyek .csörobbanásbiztos* élesítőszerkezettel vannak ellátva, azaz ahol kizárt, hogy a lövedék a fegyvercső elhagyása előtt robbanjon, vagyis a lövedék kibiztositása, azaz élesítése akkor történik, amikor az már kellő távolságba jutott és így sem a fegyvert, sem a lövészt, illetve tüzért nem károsíthatja. A távolság, amelynél a lövedék biztonságosan élesíthető, függ a lövedék méretétől, azaz a robbanás erejétől, valamint a lövedék robbanásakor a lövész, illetve tüzér felé visszavágódó repeszek mennyiségétől. Ezek a csörobbanásbiztos élesítőszerkezetek általában összetettek és drágák, továbbá a lövedékben jelentős térfogatot igényelnek, miáltal a robbanótöltet részére rendelkezésre álló térfogat lecsökken.

Ismeretes a CH-PS 493 818 számú leírásból olyan lövedék, amelynek gyutacsa a lövedék kilövése előtt nyugalmi helyzetben van, kilövés után pedig gyújtási - élesített helyzetbe kerül. A gyutacs itt az üreges kumulatív hatású - robbanótöltet üregében helyezkedik el egy rúd végén, amely kilövéskor hátrafelé eltolódik. A lövedéktesten belül bonyolult, sok mozgó alkatrészt tartalmazó szerkezet van beépítve, mivel ez a lövedék ún. másodlagos lövedékként szolgál egy hordozólövedékben, melybe több ilyen másodlagos lövedék van egymás mögött sorban elhelyezve. A szerkezeti kialakítás fő célja a lövedék hosszának lehetőség szerinti csökkentése, hogy ezáltal minél több másodlagos lövedéket · lehessen egy hordozólövedékben elhelyezni. Ebben az esetben a csörobbanásbiztos élesítést egy biztosítócsap végzi, amely a hordozólövedék belső falán fekszik fel és amikor a másodlagos lövedék elhagyja a hordozőlóvedéket, akkor ez a biztosítócsap szabad utat enged a rugóhatás alatt álló gyújtócsapszeg számára.

Amennyiben nem lenne követelmény a .csörobbanásbiztos* élesitőszerkezet, ami a lövedéket csak bizonyos biztonsági távolság megtétele után biztosítja ki, azaz élesíti, akkor gyújtószerkezetként megfelelő lenne egy egyszerű gyutacs, ami a becsapódás-okozta ütközésre robban. A hagyományos lövedékekben egyszerű, becsapódáskor robbanó gyutacs nem használható. Az ismert élesítőszerkezeteknél a lövedékben ütőszeget vagy -kalapácsot alkalmaznak mechanikus iniciálás esetén, vagy piezo-elektromos kristályt, a becsapódáskor elektromos áram keltése céljából. Mindkét említett típusú rendszer késleltethető vagy hatástalanítható az élesitőszerkezet segítségével és mindkettő lehetővé teszi a robbanás korlátozását a fő-robbanótöltet hátsó részére, ami különösen a formált ún. kumulatív hatású - fő-robbanótöltetek felrobbantásához szükséges. Hátrányuk továbbá összetett voltuk, mely megdrágítja a lövedéket, ezenkívül a mechanikus működésű szerkezet nagy hátránya annak lassú működésmódja. Noha a piezo-elektromos rendszerek gyorsabbak, azonban így sem pillanatmüködésüek és nem hasonlíthatók az elektromos áram sebességéhez. Ennek az az oka, hogy a gyújtókészüléken belüli fémes elemeknek jelentős ideig van áramra szükségük a felmelegedéshez, hogy robbanást idézzenek elő.

Amennyiben formált alakú - ún. kumulatív hatású - robbanótöltetet használnak, úgy a lövedék robbanótöltetét előrenyúló kiugrással, üreges hengerrel vagy kúppal látják el azért, hogy a robbanás bekövetkezzék, mielőtt még a töltet végig érhetne a kiugrás hosszán. Ha ez volna a helyzet, akkor ha a töltet homloka a robbanás előtt felütközve, a kúpos fal deformálódna és a .Monroe effektus* néven ismert páncéltörő, illetve páncélátütö hatás elveszne.

Belátható, hogy a lehetséges leggyorsabb gyújtási idő közvetlen becsapódású gyutaccsal érhető el, melynél, amint a gyújtás megtörtént, lehetővé válik a robbanás előrehaladása egy hosszú robbanóláncon át olyan gyorsan, hogy nincs is szükség a lövedéken előreállő kiugrásra. Ennek további előnye lenne, hogy kialakítása egyszerű és olcsó. Megoldandó probléma viszont a robbanási folyamat ellenőrzése és szabályozása egyszerű és megbízható .csörobbanásbiztos* élesitőszerkezettel.

A találmány célja a fenti követelményeknek megfelelő robbanófejes lőszer létrehozása.

A kitűzött célt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a páncéltörő lövedékkel ellátott robbanófejes lőszernél, melyben egy gyújtó közvetlen ütközésére robbanó ún. kumulatív fő-robbanótöltet van, továbbá el van látva csörobbanásbiztos élesitőszerkezettel, a csörobbanásbiztos élesitőszerkezet a fő-robbanótölteten belül elhelyezkedő hengeres nyúlványt tartalmaz, mely a fó-robbanótöltet a gyújtó robbanásával szemben leárnyékoló azaz a robbanási folyamatot megszakító - módon van elrendezve és a lövedéknek a fegyvercsőből való kilövését követően a fő-robbanótöltetből kihúzhatóan van elrendezve.

Előnyös az, hogy az élesítőszerkezet nyúlványa a lövedéknek a feg-yvercsőböl való kilövését követően a légellenállás hatására a lövedéktől elválasztható, s ezáltal a lövedék már élesítve van.

Ugyancsak előnyös, ha a lövedék a főrobbanótöltet robbanásakor hátravágódó repeszdarabok létrejöttének megakadályozására alsó, vagyis hátsó részén nyitottan van kialakítva.

HU 202976 Β

Az élesitőszerkezet hengeres nyúlványa célszerűen a fó-robbanótöltetben kialakított hengeres hosszanti furatban helyezkedik el.

Kedvező az a kiviteli alak, ahol a hengeres nyúlvány egy fojtással van egybeépítve, amely a lövedék és a fő-robbanótöltet, valamint a lövedéket a lőszerből, illetve annak hüvelyéből kiröpítő robbanótöltet között helyezkedik el.

A fojtás célszerűen műanyagból készült, melynek hátsó és elülső tárcsája, ezek között pedig összenyomható - összerogyó - távtartó szárai vannak; a fojtással egybeépített hengeres nyúlvány az elülső tárcsa homlokoldalából nyúlik ki.

Egy előnyös kiviteli alaknál az élesitőszerkezet nyúlványa körül gyűrű alakban elhelyezkedő másodlagos detonátor van.

A fő-robbanótöltet célszerűen úgy van formálva, hogy lényegileg csonkakúp alakú homorú homlokrésze van.

Előnyös, ha a gyújtó hengeres hüvelyből és annak elülső végén elhelyezett detonátorból áll, a hüvely hátsó része pedig legalább részben benyúlik az élesitőszerkezet nyúlványába.

A gyújtónak célszerűen peremgyújtásos hüvelye van.

Végül kedvező az a kiviteli alak, ahol a hüvely elülső részén peremezés van, amely a lőszer lőfegyverbe való betöltése előtti véletlen leesésekor a gyújtó működésének megakadályozása érdekében a gyújtón előrefelé túlnyúlik.

Jelen találmány szerinti robbanófejes lőszernél az elsütés következtében olyan robbanási láncfolyamat megy végbe, melynek viszonylagos érzékenysége és helyzete megszabja a robbanási sorrendet, amely félbeszakítható a csőrobbanásbiztos élesitöszerkezet nyúlványának jelenléte által.

. A találmányt az alábbiakban annak egy célszerű, példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesen a csatolt rajzra való hivatkozással, ahol az

- 1. ábra egy lőfegyver töltényűrében elhelyezkedő lőszer hosszmetszete; a

- 2. ábra a lőfegyver csövében mozgó lövedék hosszmetszete, közvetlenül a lőszer elsütése után; a

- 3. a. és b. ábrán a lövedéket a lőfegyver csövének elhagyása és a becsapódás közötti időszakban láthatjuk.

Az 1. ábrán egy betöltött 1 lőszer hosszmetszete látható, melynek külső méretei a szabványos 12-es kaliberű lőszerével egyezők, s amely alkalmas minden 12-es kaliberű, nyitott szűkitésű (hengeres furatul lőfegyverből való kilövésre.

Az 1 lőszer hagyományos hengeres 2 hüvelyből és 4 gyutaccsal ellátott 3 hátsó’ zárósapkából áll. A többi korszerű lőszerhez hasonlóan az elsütésre szolgáló 5 robbanótöltet egy 6 fojtásra támaszkodik, mely 7 hátsó és 8 elülső tárcsából, valamint összenyomható, összeroskadó 9 szárakból áll.

A 2 hüvely első vége hagyományos 10 peremezéssel van ellátva, mely rögzíti az általában hengeres 11 lövedéket. A 11 lövedék 12 gyújtóval van ellátva, mely a példa esetében hagyományos peremgyújtáson 13 hüvelylyel és 14 robbantógyutaccsal rendelkezik. A 12 gyújtó átnyúlik a 11 lövedék csonkakúp alakú 19 homlokrészének kör alakú nyílásán.

A szokásos műanyag fojtásoktól eltérő módon itt a 6 fojtás' egy előreálló 16 nyúlvánnyal van ellátva, mely benyúlik a 11 lövedékbe és körülveszi a 12 gyújtó hengeres részét. Ez a hengeres 16 nyúlvány alkotja a csőrobbanásbiztos élesitőszerkezetet, mely a vázolt helyzetében .leárnyékolja a 12 gyújtó robbanását és így megakadályozza a 17 fö-robbanótöltet robbanását, mely töltet a 16 nyúlvány körül olyan megformált alakban van elhelyezve, amely létrehozza robbanáskor a páncéltörőhatást. A 17 fő-robbanótöltet központos hosszanti 16’ furattal rendelkezik, melybe a 16 nyúlvány illeszkedik. A 16 nyúlvány leárnyékolja a 12 gyújtó robbanását, azaz megakadályozza, hogy a robbanási lökéshullám elérje a 17 fö-robbanótölteten belül elhelyezett másodlagos 20 detonátort, amely gyűrű alakban helyezkedik el a 16 nyúlvány körül térközzel, vagy anélkül. A második 20 detanátor robbanóképessége nagyobb a 17 fő-robbanótölteténél és feladata, hogy felrobbanva, a 17 fő-robbanótöltetet robbanásba hozza.

Az 1. ábrán látható, hogy a 10 peremezés a 12 gyújtó 14 robbanógyutacsán túlnyúlik, és így megakadályozza, hogy a lőszer a fegyverbe helyezés előtt véletlen leesése következtében a gyújtó elműködjön.

Az 1 lőszer elsütésekor a 10 peremezés a 11 lövedék elöremozgásától kinyúlik és a 11 lövedék a 18 csóben a gáznyomás következtében gyorsuló mozgásba kezd, mivel a gáznyomás a 6 fojtással és 16 nyúlvánnyal együtt előremozgatja. Amenyiben a fegyver 18 csövében valamilyen elzáródás keletkezne és a 12 gyújtó ebbe beleütközne, a csőrobbanásbiztos élesitőszerkezet, azaz a 16 nyúlvány megakadályozza, hogy a második 20 detonátor vagy a 17 fő-robbanótöltet elsüljön, illetve robbanjon. Következésképpen a 11 lövedék 17 fö-robbanötöltetének robbanása kizárt mindaddig, amíg az a 18 csőben tartózkodik.

Miután a 11 lövedék és a műanyag 6 fojtás egymáshoz szorulva kiröpült a 18 csőből, a gáznyomás többé nem szorítja a 6 fojtást a 11 lövedékhez, és a nagy sebesség miatti légellenállás következtében a könnyűsúlyú 6 fojtás lemarad a 11 lövedék mögött

HU 202976 Β (3. ábra). Amint a 6 fojtás különválik a nála nehezebb és igy gyorsabban haladó 11 lövedéktől, a műanyag 6 fojtás kihúzza a csőrobbanásbiztos élesitőszerkezet 16 nyúlványát a 11 lövedékből és az abban lévő 17 fő-robbanótöltetböl, igy az élessé válik, és a 11 lövedék becsapódásakor a 12 gyújtó a második 20 detonátor segítségével a 17 fó-robbanótöltetet felrobbantja.

Az előzőekben leirt szétválás előnyösen a fegyvercsö végétől 3-15 m távolságra történik meg. A 11 lövedéknek nincs szilárd hátsó része, azaz hátrafelé nyitott, igy köpenyének repeszdarabjai csupán sugárirányban kifelé és előre repülhetnek, igy a fegyver elsütője szempontjából a 11 lövedék robbanása már viszonylag kis távolságban is biztonságos.

A becsapódás közbeni robbanási mechanizmus úgy megy végbe, hogy a peremgyújtásos 12 gyújtó kis mennyiségű, de nagy égési gyorsaságú töltete felrobban, és nagysebességű lökéshullám indul hátra a 17 fő-robbanótöltet 19 kúpos homlokrésze felé. A lökéshullám nagysága kisebb annál, minthogy felrobbantsa a viszonylag érzéketlen 17 fó- robbanótöltetet, hanem a 16’ furat falán lévő, s a 17 fő-robbanótöltettel érintkező sokkal érzékenyebb másodlagos 20 detonátort iniciálja, aminek robbanása a 17 fö-robbanótöltetet is felrobbantja. A 17 fó-robbanótöltet robbanása a 19 kúpos homlokrész felé előre irányul, ahol az energia koncentrálódik, kumulálódik igen nagy nyomás és· hőmérséklet formájában, ami átfúrja a célpontot. Ez az energiakoncentráció .Monroe effektus néven ismert, és jellemző minden formált, ún. kumulatív hatású töltetre.

Amíg a robbanás egy láncfolyamat végén bekövetkezik, a 11 lövedék eleje a célponton összenyomódik. A robbanásnak be kell fejeződnie, mielőtt a 11 lövedék eleje annyira ősszenyomódna, hogy eltorzulna a 19 kúpos homlokrész, ami a Monroe effektus létrejöttéhez szükséges. Ennek nincs akadálya, ugyanis a láncfolyaraat leglassúbb része a lökéshullám, amelynek sebessége mintegy 11.580 m/sec, ami megközelítőleg 32-szer nagyobb, mint a lövedék-, és igy a benyomódási sebesség. A 11 lövedéknek következésképp olyan elöreugró kialakításúnak kell lennie, hogy kellő idő legyen a robbanás lefolyására, mielőtt a formált alakú - ún. kumulatív - töltet deformálódna.

Ellentétben az összes ismert hagyományos lassú robbanású lövedékkel, a találmány szerinti lövedéknél a robbanás tulajdonképpen már a .csörobbanásbiztos* állapotban megindul. A csörobbanásbiztos élesitőszerkezet 16 nyúlványa azonban félbeszakítja és leállítja a robbanást, mielőtt a 17 fö-robbanótöltet elsülne. Ez ugyan veszélyesnek tűnik, azonban a kialakítás értelmében lehetetlen az, hogy a csörobbanásbiztos élesitöszerkezet nyúlványa kihúzódjon a lövedékből, mielőtt az elhagyná a fegyver csövét. Ezért a találmány szerinti lőszer mindenképpen biztonságos.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Robbanófejes lőszer egy hüvelyben (2) elhelyezkedő páncéltörő lövedékkel (11), melyben egy gyújtó (12) közvetlen ütközésére robbanó - ún. kumulatív - fő-robbanótöltet (17) van, továbbá el van látva csörobbanásbiztos élesítőszerkezettel, azzal jellemezve, hogy a csőrobbanásbiztos élesitószerkezet a fő-robbanótölteten (17) belül elhelyezkedő hengeres nyúlványt (16) tartalmaz, mely a fö-robbanótöltetet (17) a gyújtó (12) robbanásával szemben leárnyékoló - azaz a robbanási folyamatot megszakító - módon van elrendezve és a lövedéknek (11) a fegyvercsőből való kilövését követően a fó-robbanótöltetből (17) kihúzhatóan van elrendezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti robbanófejes lőszer, azzal jellemezve, hogy az élesítőszerkezet nyúlványa (16, a lövedéknek (11, a fegyvercsóből való kilövését követően a lövedéktől (11) elválaszthatóan van kialakítva, s ekkor a lövedék (11) élesítve van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti robbanófejes lőszer, azzal jellemezve, hogy a lövedék (11) a fó-robbanótöltet (17) robbanásakor hátravágódó repeszdarabok létrejöttének megakadályozására nyitott hátsó résszel van kialakítva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti robbanófejes lőszer, azzal jellemezve, hogy az élesítószerkezet hengeres nyúlványa (16) a fó-robbanótöltetben (17) kialakított hengeres hosszanti furatában (16*) helyezkedik el.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti robbanófejes lőszer, azzal jellemezve, hogy a hengeres nyúlvány (16, egybe van építve egy fojtással, amely a lövedék (11) és a fó-robbanótöltet (17), valamint a lövedéket (11) a lőszerből (1), annak hüvelyéből (2) ki-‘röpítő robbanótöltet (5) között helyezkedik el.

   5
6. 6. Az 5. igénypont szerinti robbanófejes lőszer, azzal jellemezve, hogy a fojtás (6, egységesen műanyagból készült, melynek hátsó és elülső tárcsája (7, 8), ezek között pedig összenyomható távtartó szárai (9) van10 nak, továbbá hogy a fojtással (6, egybeépített hengeres nyúlvány (16) az elülső tárcsa (8) homlokoldalából nyúlik ki.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti robbanófejes lőszer, azzal jellemezve,

   15 hogy az élesítószerkezet nyúlványa (16) körül gyűrű alakban elhelyezkedő másodlagos detonátor (20) van.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti robbanófejes lőszer, azzal jellemezve,

   20 hogy a fő-robbanótöltet (17) úgy van formáivá, hogy lényegileg csonkakúp alakú homorú homlokrésze (19) van.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti robbanófejes lőszer, azzal jellemezve,

   25 hogy a gyújtó hengeres hüvelyből (13) és annak elülső végén elhelyezett detonátorból (14) áll, továbbá hogy a hüvely (13) hátsó része legalább részben benyúlik az élesítőszerkezet nyúlványába (16).

   30
10. 10. A 9. igénypont szerinti robbanófejes lószer, azzal jellemezve, hogy a gyújtó (12) peremgyújtásos hüvelyt (13) tartalmaz.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti robbanófejes lőszer, azzal jellemezve,

    35 hogy a hüvely (2, elülső részén peremezés (10, van, amely a lőszer (1) lőfegyverbe való betöltése előtti véletlen leesésekor a gyújtó (12) működésbe lépésének megakadályozására a gyújtón (12) előrefelé túlnyúlik.