HU202877B - Larvicidal, acaricidal and/or aphicidal compositions comprising substituted phosphonic acid and phosphoric acid amide derivatives and process for producing the active ingredient - Google Patents

Larvicidal, acaricidal and/or aphicidal compositions comprising substituted phosphonic acid and phosphoric acid amide derivatives and process for producing the active ingredient Download PDF

Info

Publication number
HU202877B
HU202877B HU883574A HU357488A HU202877B HU 202877 B HU202877 B HU 202877B HU 883574 A HU883574 A HU 883574A HU 357488 A HU357488 A HU 357488A HU 202877 B HU202877 B HU 202877B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
compound
compounds
priority
preparation
Prior art date
Application number
HU883574A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT49619A (en
Inventor
Odd Kristiansen
Original Assignee
Ciba Geigy Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Ciba Geigy Ag filed Critical Ciba Geigy Ag
Publication of HUT49619A publication Critical patent/HUT49619A/hu
Publication of HU202877B publication Critical patent/HU202877B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07F—ACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00—Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02—Phosphorus compounds
    • C07F9/06—Phosphorus compounds without P—C bonds
    • C07F9/22—Amides of acids of phosphorus
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07F—ACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00—Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02—Phosphorus compounds
    • C07F9/547—Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom
    • C07F9/6527—Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom having nitrogen and oxygen atoms as the only ring hetero atoms
    • C07F9/6533—Six-membered rings
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N57/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds
    • A01N57/26—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-nitrogen bonds
    • A01N57/28—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-nitrogen bonds containing acyclic or cycloaliphatic radicals
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N57/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds
    • A01N57/26—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-nitrogen bonds
    • A01N57/32—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-nitrogen bonds containing heterocyclic radicals
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07F—ACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00—Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02—Phosphorus compounds
    • C07F9/06—Phosphorus compounds without P—C bonds
    • C07F9/22—Amides of acids of phosphorus
    • C07F9/24—Esteramides
    • C07F9/2454—Esteramides the amide moiety containing a substituent or a structure which is considered as characteristic
    • C07F9/2479—Compounds containing the structure P(=X)n-N-acyl, P(=X)n-N-heteroatom, P(=X)n-N-CN (X = O, S, Se; n = 0, 1)
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07F—ACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00—Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02—Phosphorus compounds
    • C07F9/28—Phosphorus compounds with one or more P—C bonds
    • C07F9/38—Phosphonic acids [RP(=O)(OH)2]; Thiophosphonic acids ; [RP(=X1)(X2H)2(X1, X2 are each independently O, S or Se)]
    • C07F9/44—Amides thereof
    • C07F9/4461—Amides thereof the amide moiety containing a substituent or a structure which is considered as characteristic
    • C07F9/4484—Compounds containing the structure C-P(=X)(N-acyl)-X, C-P(=X)(N-heteroatom)-X or C-P(=X)(N-CN)-X (X = O, S, Se)

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Crystallography & Structural Chemistry (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)

Description

A jelen találmány új, helyettesített foszfonsav- és foszfonsavamid-származékokat tartalmazó kártevőirtószerekre, valamint a hatóanyag előállítási eljárására vonatkozik.
A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek az (I) általános képletnek felelnek meg, ahol R jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy
1-4 szénatomos alkoxicsoport;
Rl jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport;
R2 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy az Rí szubsztituenssel együtt -(CH2)4-csoport; R3 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport és
X és Y jelentése egymástól függetlenül oxigénatom vagy kénatom, azzal a megkötéssel, hogy az X vagy Y szubsztituensek legalább egyikének jelentése kénatom, amennyiben R2 jelentése hidrogénatom.
Az alkilcsoportok vagy az alkoxicsoportok egyenes vagy elágazó szénláncú csoportok lehetnek. Példaképpen a metilcsoportot, a metoxicsoportot, az etilcsoportot, az etoxicsoportot, az n-propilcsoportot, az izopropilcsoportot, az n-butilcsoportot, az izobutilcsoportot, valamint a szek-butil-csoportot és a tere- butil-csoportot említjük meg.
A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek előnyös képviselőire jellemző, hogy
R 1-4 szénatomos alkilcsoportot vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoportot;
Rl, R2 ésR3 egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkilcsoportot vagy Rí és R2 együtt egy (CH2)4- képletű csoportot; míg
X és Y egymástól függetlenül oxigénatomot vagy kénatomot jelent.
Előnyösek továbbá azok (I) általános képletű vegyületek, melyekben R 1-4 szénatomos alkilcsoport;
Rl és R2 metilcsoport vagy együtt -(CH2)4- képletű csoport;
R3 3-4 szénatomos alkilcsoport;
X oxigénatom vagy kénatom és
Y kénatom.
Különösen előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, melyekre jellemző, hogy R metilcsoportot vagy etil-csoportot jelent.
Biológiai hatásosságuk miatt külön kiemeljük az (I) általános képletű vegyületek közül azokat, melyekben X és Y kénatomot jelent.
Különleges jelentőségük van még az olyan (I) általános képletű vegyületeknek is, melyekben R3 n-propilcsoportot, izopropilcsoportot, szek-butil-csoportot vagy terc-butil-csoportot jelent.
Az (I) általános képletű vegyületeket önmagában véve ismert módon lehet előállítani. Az eljárásra jellemző, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet egy (ΠΙ) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, mimellett a (Π) és a (III) általános képiében R, Rb R2, R3, X és Y jelentése az előbbiekben már megadott, míg Z egy halogénatomot, előnyösen klóratomot jelent.
A fenti eljárást előnyösen úgy valósítjuk meg, hogy a reakciópartnerekkel szemben inért oldó- vagy hígítószer, valamint legalább egy ekvivalens mennyiségben valamilyen savmegkötőszer, illetőleg bázisos anyag jelenlétében dolgozunk. Savmegkötőszerként vagy bázisként különösen a tercier aminok, így a trialkil-aminok és a piridin, továbbá az alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidridek, -hidroxidok, -oxidok és -karbonátok, valamint az alkálifém-alkoholátok, mint például a kálium-terc-butilát és a nátrium-metilát stb. jönnek tekintetbe. Az alkalmazott oldószertől függően a reakció-hőmérséklet rendszerint a -5 “C-+140 °C, különösen a 0 ’C és 70 ’C közötti hőmérséklet- tartományban van.
Az előbbiekben ismertetett eljárást előnyösen normális vagy felemelt nyomáson valósítjuk meg. Inért oldó- vagy hígítószerként alkalmasak például az éterek vagy az éterjellegű vegyületek, így a dietil-éter, a diizopropil-éter, a dioxán, az 1,2-dimetoxi-etán és a tetrahidrofurán; továbbá az amidok, így az Ν,Ν-dialkilkarbonsavamidok; az alifás és aromás szénhidrogének, valamint a halogénezett szénhidrogének, mint például a benzol, a toluol, a xilolok, a kloroform, a metiléndiklorid és a klór-benzol. További alkalmas oldószer még a dimetil-szulfoxid.
A kiindulási anyagként használt (ΠΙ) általános képletű Ν,Ο-dialkil-hidroxil-aminok ismertek és általában hozzáférhetők. A (II) általános képletű foszfonsav-halogenidek ugyancsak ismertek, illetve - amennyiben új vegyületek - ismert analóg eljárásokkal előállíthatok. (Lásd például az US-PS 4 428 945, 4 473 562 és 4 535 077 számú amerikai egyesült államokbeli, valamint az EP-PS 0 025 270 számú szabadalmi leírást). Ezek az új kiindulási vegyületek ugyancsak a jelen találmány tárgyához tartoznak.
A JP-PS 87 045 876 számú leírásból ismert már, hogy az N-alkil-tiofoszforsavamidoknak inszekticid és meticid hatásuk van. Ezen túlmenően az US-PS 4 390 529 számú szabadalmi leírásból az N- alkil-tiofoszfonsavamidok, míg az EP0 241 098 számú szabadalmi bejelentésből az N-alkil-szulfonil-tiofoszfonsavamidok peszticidként váltak ismertté. Az US-PS 4 683 224 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, továbbá az EP- 164 308 és az EP 215 509 számú szabadalmi bejelentésben N-formil-tiofoszfonsavamidokat írnak le, melyeknek inszekticid, miticid és nematocid hatásuk van. - Mindezektől az (I) általános képletű vegyületek a szerkezetüket tekintve lényegében az alkoxicsoporttal helyettesített amidcsoportjukkal térnek el. Ismertek továbbá a DE-OS 3 316 891 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratból bizonyos N- alkoxi-foszforsav- és -foszfonsavamidok, melyeknek herbicid- szinergetikus hatást tulajdonítanak. Ezek a vegyületek azonban szerkezetileg abban különböznek a jelen találmány szerinti eljárással előállított vegyietektől, hogy az ismertté vált vegyületek egy 2,2,2-trihalogén-etil-foszforsav-, illetve - foszfonsav-észter-csoportot tartalmaznak.
HU 202 877 Β
Meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek állatokon és növényeken élősködő, valamint a talajban élő különféle kártevők elleni küzdelem céljaira igen alkalmasak. így ezeket a vegyületeket például a rovarok, mint például a Lepidoptera, Coleoptera, Homoptera, Heteroptera, Diptera, Thysanoptera, Orthoptera, Anoplura, Siphonaptera, Mallophaga, Thysanura, Isoptera, Psocoptera és Hymenoptera rendbe tartozók, valamint az Acarina rendbe tartozó atkák és kullancsok elleni küzdelemben lehet hasznosítani.
így például az (I) általános képletű vegyületek alkalmasak a dísznövényeket és a haszonnövényeket károsító rovarok leküzdésére, például gyapotkultúrákban (pl. Spodoptera littoralis és Heliothis virescens ellen). Az (I) általános képletű vegyűleteknek speciálisan kedvező jó hatásuk van a talajban élő rovarok (mint pl. Aulacophora femoralis, Chortophila brassicae, Diabrotica balteata, Pachnoda savignyi és Scotia ypsilon) ellen. Ezen túlmenően a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek a lárva- és nimfastádiumban levő rovarok, különösen a káros rágórovarok lárvái és nimfái ellen igen hatásosak. Az (I) általános képletű vegyületeket sikerrel alkalmazhatjuk továbbá a növényeket károsító kabócák ellen is, főleg rizskultúráknál.
Az (I) általános képletű vegyületek mindezeken túlmenően hatásosak mind a növényekre káros Akaridák (így pl. a Tetranychidae, a Tarsonemidae, az Eriophydae, a Tyroglyphidae és a Glycyphagidae családjába tartozó takácsatkák/szövőatkák), mind az ektoparazita Akaridák (atkák, kullancsok; példának okáért az Ixodidae, az Argasidae, a Sarcoptidae és a Dermanyssidae családba tartozók) ellen; ez utóbbiak pl. a haszonállatokon élősködnek.
A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek peszticid hatását másféle inszekticidek és/vagy akaricidek hozzáadásával lényegesen ki lehet terjeszteni, illetve az adott körülményekhez hozzá lehet igazítani. Ilyen hozzátétanyagként különösen például bizonyos szerves foszforvegyületek; nitro-fenolok és származékaik; formamidinek; karbamidszármazékok; piretrinszerű vegyületek; karbamátok; valamint klórozott szénhidrogének alkalmasak.
Az (I) általános képletű vegyületeknél a jó peszticid hatás az említett kártevőkre nézve legalább 50-60%-os pusztulási aránynak (mortalitásnak) felel meg.
Az (I) általános képletű vegyületeket változatlan formájukban, vagy előnyösen a formálás technikájában szokásosan használt segédanyagokkal együtt alkalmazzuk. Evégett az említett vegyületeket célszerűen például - ismert módon - emulziókoncentrátumokká, közvetlenül kipermetezhető vagy hígítható oldatokká, híg emulziókká, permetezhető porokká, oldható poralakú készítményekké, porozószerekké, granulátumokká vagy például polimer anyagokba beágyazott készítményekké dolgozzuk fel. Az alkalmazás módját, így a permetezést, a köddel való kezelést, a porozást, a szórást, a pásztázási vagy az átitatást, csakúgy mint a készítmény fajtáját, mindig a kívánt célnak és az adott viszonyoknak megfelelően választjuk meg.
A készítményeket, vagyis a legalább egyféle (I) általános képletű hatóanyagot és még valamilyen szilárd vagy folyékony hozzátétanyagot tartalmazó szereket, készítményeket vagy anyagösszetételeket ismert módon, vagyis például a hatóanyag(ok)nak a kiegészítő anyagokkal, mint pl. oldószerekkel, szilárd vivőanyagokkal vagy adott esetben felületaktív hatású vegyületekkel (tenzidekkel) történő alapos összekeveréssel és/vagy összeőrlésével állítjuk elő.
Oldószeiként az alábbiakban felsoroltak jönnek szóba: aromás szénhidrogének, különösen a 8-12 szénatomot tartalmazó frakciók, így például a xilolokból álló elegyek vagy a helyettesített naftalinok; a ftálsav észterei, így a dibutil-ftalát vagy a dioktil-ftalát; alifás szénhidrogének, mint pl. a ciklohexán vagy a paraffinok; alkoholok, glikolok, valamint ezek éterei és észterei; mint pl. az etanol, az etilénglikol, az etilénglikol-monometil-éter és az etilénglikol-monoetiléter, etil-acetát, propil-mirisztát vagy propil-palmitát; ketonok, így pl. a ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, így például az N-metil-2-pirrolidon, a dimetilszulfoxid vagy a dimetil-formamid, valamint az adott esetben epoxidált növényi olajok, így az epoxidált kókuszdióolaj vagy a szójaolaj; végül oldószerként szilikonolajakat vagy vizet is alkalmazhatunk.
Szilárd hordozóanyagként, például a porozószerekhez és a diszpeigálható porokhoz, rendszerint valamilyen természetes kőzetlisztet (őrleményt), így kalcitot, talkumot, kaolint, montmorillonitot vagy attapulgitot használunk és a fizikai tulajdonságok javítása céljából még nagy diszperzitású kovasavat vagy valamilyen szintén nagy diszperzitású és szívóképes polimerizátumot is adhatunk. Szemcsés jellegű, adszorptív granulátumhordozóként a porózus típusúak, mint például a horzsakő, a téglatörmelék, a szepiolit és a bentonit, míg nem adszorptív hordozóanyagként például a kaiéit vagy a homok jöhetnek szóba. Ezeken túlmenően még sokféle előre granulált, szervetlen vagy szerves eredetű anyagot, így különösen dolomitot; illetve aprított növényi maradékokat is használhatunk.
Felületaktív vegyületként a formálni kívánt (I) általános képletű hatóanyagtól függően nemionogén, kationaktív és/vagy anionaktív tenzidek jönnek tekintetbe, melyek jó emuigeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkeznek. A tenzidek körébe a tenzidelegyeket is bele kell érteni. ™
Az alkalmas anionos tenzidek úgynevezett vízben oldható szappanok és ugyancsak vízben oldható szintetikus felületaktív vegyületek egyaránt lehetnek.
Szappanok alatt a magasabb molekulatömegű (1022 szénatomot tartalmazó) zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben helyettesített ammóniumsóit, mint például az olajsav vagy a sztearinsav nátriumsóját vagy káliumsóját értjük, de ide tartoznak még a természetes eredetű zsírsavelegyekből, mint például a kókuszdió- vagy faggyúolajból készített szappanok is, továbbá a zsírsavak metil-taurin-sóit is érdemes megemlíteni.
Mégis gyakrabban az úgynevezett szintetikus tenzideket, különösen a zsírszulfonátokat, a zsírszulfátokat,
HU 202 877 Β a szulfonált benzimidazol-származékokat vagy az alkil-aril-szulfonátokat alkalmazzuk.
A zsírszulfonátokat vagy -szulfátokat rendszerint alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben helyettesített ammóniumsóik alakjában használjuk. Ezekben az alkilcsoport 8-22 szénatomos és ebbe az acilcsoportokban levő alkilcsoportokat is bele kell érteni. Ilyenek példának okáért a ligninszulfonsav nátrium- vagy kalciumsója, a dodecil-alkohol kénsavas észterének nátrium- vagy kalciumsója, vagy a természetes eredetű zsírsavakból készített zsíralkohol-szulfát-elegyek nátrium- vagy kalciumsója. Ide tartoznak még a zsíralkohol-etilén-oxid-adduktumok kénsavas észtereinek vagy szulfonsavszármazékainak sói is. A szulfonált benzimidazol-származékok előnyösen két szulfonsavcsoportot és egy 8-22 szénatomos zsírsavmaradékot tartalmaznak. Az alkil-aril-szulfonátok közül példaképpen a dodecil-benzolszulfonsav, a dibutil-naftalinszulfonsav vagy egy naftalinszulfonsav-formaldehidkondenzátum nátriumsóját, kalciumsóját vagy trietanol-aminnal képezett sóját említjük meg.
Mindezeken túlmenően szóba jöhetnek még a megfelelő foszfátok is, ilyenek például egy p-nonil-fenol(4-14)-etilén-oxid-adduktum foszforsavas észterének sói, vagy a foszfolipidek.
Nemionos tenzidként szóba jönnek elsősorban az alifás vagy a cikloalifás alkoholok poli(glikol-éter)származékai telített vagy telítetlen zsírsavakkal és alkil-fenolokkal, melyek 3-30 glikol- éter-csoportot és az (alifás) szénhidrogéngyökben 8-20, míg az alkilfenol alkilrészében 6-18 szénatomot tartalmaznak. További alkalmas, nemionos tenzidek a 20-250 etilénglikol-éter-csoportot és 10-100 propilénglikol-éter-csoportot tartalmazó, vízben oldható poli(etilén-oxid)-adduktumok polipropilénglikolra, az etilén-diaminopolipropilénglikolok és az alkilláncban 1-10 szénatomot tartalmazó alkil-polipropilénglikolok. Az említett vegyületek propilénglikol-egységenként rendszerint 15 etilénglikol-egységet tartalmaznak.
Az ilyen nemionos tenzidekre példaképpen a nonilfenol-polietoxi-etanolokat, a ricinusolaj-poliglikolétert, a ricinusolaj-tioxilátot, a polipropilén-poli(etilénoxid)-adduktumokat, a tributil-fenoxi-polietoxi-etanolt, a polietilénglikolt és az oktil-fenoxi-poli-etoxi-etanolt nevezzük meg.
A fentieken túlmenően még a poli(oxi-etilén)-szorbitán-zsírsavészterek alkalmazása is szóba jöhet, ilyen például a poli(oxi-etilén)-szorbitán-trioleát.
Kationos tenzidként főleg olyan kvaterner ammóniumsókat használunk, melyek N-szubsztituensként legalább egy 8-22 szénatomos alkilcsoportot és további helyettesítőként egy vagy több rövid szénláncú, adott esetben halogénezett alkilcsoportot, benzilcsoportot vagy hidroxi-(rövid szénláncú)-alkil-csoportot tartalmaznak. A sók előnyösen halogenidek, metil-szulfátok, vagy etil-szulfátok lehetnek. Ilyen tenzid például a sztearil- trimetil-ammónium-klorid vagy a benzil-di(2-klór-etil)-etil-ammónium-bromid.
A formálási technológiában szokásosan alkalmazott tenzideket egyébként - többek között - az alábbi publikációk ismertetik:
„McCutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual” Mc Publishing Corp., Ridgewood, New Jersey, 1979; Dr. Helmut Stache „Tensid- Taschenbuch”, Cári Hanser-Verlag, München/Wien, 1981.
A peszticid készítmények rendszerint 0,1-95% (I) általános képletű hatóanyagot, továbbá 99,9-5% szilárd vagy folyékony adalékanyagot, valamint 0-25%, különösen 0,1-20% tenzidet tartalmaznak, mimellett ezek az adatok tömegszázalékra vonatkoznak.
Kereskedelmi áruként a koncentrált készítmények előnyösek, ugyanakkor a végső felhasználás rendszerint hígított készítmény alakjában történik. Az utóbbiak például 0,1-1000 ppm hatóanyagot tartalmazhatnak.
A készítmények további adalékanyagokat, így stabilizátorokat, habzásgátlókat, viszkozitást szabályozó szereket, kötőanyagokat, tapadást fokozó szereket, trágyázószereket vagy speciális hatások elérése céljából másféle hatóanyagokat is tartalmazhatnak.
1. példa
N-Metil-N-metoxi-S-(szek-butil)-etán-ditiofoszfonsav-amid előállítása:
1,41 g Ν,Ο-dimetil-hidroxil-amin és 2,34 g trietilamin keverékét hozzácsepegtetjük 5 g S-(szek-butil)etán-ditiofoszfonsav-kloridnak 20 ml metilén-dikloriddal készített oldatához. Ezután a reakcióelegyet egy órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 8 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk. Lehűlés után a reakcióelegyet 20 ml vízzel kirázzuk. Az elválasztott szerves fázist ezután nátrium-szulfáttal szárítjuk és bepároljuk. Az így kapott nyers terméket szilikagélen végzett oszlopkromatografálással tisztítjuk, melynek során eluálószerként hexán - metilén-diklorid (1:1) elegyet használunk. így színtelen folyadék formájában megkapjuk a cím szerinti vegyületet, melynek jelzése a továbbiakban 1. számú vegyület és törésmutatója: nn£ - 1,5290.
A fentiekben leírtakkal analóg módon állítjuk elő az alábbiakban következő (I) általános képletű vegyületeket:
Vegy. száma X Y R Rl R2 R3 Fizikai állandó
2. S s -C2Hj -CHj -CHj - -CjH,(n) nj} - 1, 5381
3. s s -C2Hj -(CH2)«- -C4H9(s) - 1,5450
4. s s -CHj -CHj -CHj -C4H9(t) nj? - 1,5379
5. s s -CHj -(CH2)4- -C4H9(t) nj} - 1,5538
HU 202 877 Β
Vegy. száma X Y R Rl R2 R3 Fizikai állandó
6. s s -CjHj -(CHj)4- -C4H9(t) n$ - 1,5492
7. s s -C2Hj -CH3 -ch3 -C4H9(t) rig - 1,5353
8. 0 s -CH3 -(CH2)4- -C4H9(t) ng - 1,5077
9. o s -ch3 -ch3 -ch3 -C4H9(t) ng - 1,4843
10. s 0 -OC2Hj -(CH2)4- -C4H9(S) ng - 1,4846
11. s s -oc2h3 -(CH2)4- -C4H9(S) nF - 1,5262
12. s s -oc2h5 -ch3 -ch3 -C4H9(S) ng - 1,5081
13. s s -c2h3 -ch3 H -C4H9(S) ng - 1,5406
14. s s -c2h5 -ch3 H -C4H9(t) ng - 1,5451
A fentiekben megadottaknak megfelelő módon még Ezek az oldatok igen kis cseppek formájában törtéaz alábbi (I) általános képletú vegyületeket is elő lehet nő használatra alkalmasak, állítani:
X Y R Ri r2 r3
S 0 -c2h5 -ch3 -ch3 - C4H9(s)
s 0 -c2h3 -(CH2)4- -C4H9O)
s s -c2h3 -c2h3 -ch3 -C4H,(t)
s s -ch3 -ch3 -C3H7(í) -C4H9(S)
20 3. Granulátumok a) b)
Pl. a 9. sz. vegyűlet 5% 10%
Kaolin 94% -
Nagydiszperzitású kovasav 1% -
25 Attapulgit - 90%
2. példa
Az 1. példa szerinti (I) általános képletű folyékony hatóanyagok formálása (%=tömegszázalék)
1. Emulziós-koncentrátumok a) b) c)
Pl. a 2. sz. vegyűlet 25% 40% 50%
Kalcium-dodecil-benzolszufonát 5% 8% 6%
Ricinusolaj-polietilénglikol-éter
(36 mól etilén-oxid) 5% - -
Tributil-fenol-polietilénglikol-
éter (30 mól etilén-oxid) - 12% 4%
Ciklohexanon - 15% 20%
Xilolok elegye 65% 25% 20%
Az ilyen koncentrátumokból vízzel történő hígítással a kívánságnak megfelelően bármilyen koncentrációjú emulziót lehet készíteni.
2. Oldatok a) b) c) d)
Pl. a 3. sz. vegyűlet 80% 10% 5% 95%
Etilénglikol-monometil-éter 20% - - -
Polietilénglikol (MG 400) - 70% - -
N-Metil-2-pirrolidon - 20% - -
Epoxidált kókuszdióolaj - - 1% 5%
Benzin (forrásponthatárok:
160-190 ’C) - - 94% -
A hatóanyagot metilén-dikloridban oldjuk, majd az oldatot permetezéssel felvisszük a hordozóanyagra, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk.
4. Porozószer a) b)
Pl. a 2. sz. vegyűlet 2% 5%
Nagydiszperzitásfokú kovasav 1% 5%
Talkum 97% -
Kaolin - 90%
A hordozóanyagokat alaposan összekeverjük a hatóanyaggal és így használatra kész porozószert kapunk.
3- Példa
Házi légyre (Musca domestica) kifejtett hatás
Hengerpoharakba egyenként 50 g frissen készí tett CSMA-lárvatáptalajt mérünk be. Ezután a vizsgálni kívánt vegyűlet 1 tömegszázalékos acetonos oldatából 0,5 ml-t pipettázunk a hengerpoharakban levő táptalajhoz, hogy a hatóanyag-koncentráció 400 ppm legyen. A szubsztrátum átkeverése után legalább 20 órányi időt hagyunk arra, hogy az aceton elpárologhasson.
Az így kezelt táptalajt tartalmazó egyes poharakba melyek más és más hatóanyagot tartalmaznak - poharanként 25 darab egynapos házi légy lárvát helyezünk. A lárvák bebábozódása után a bábokat vízzel történő kiöblítéssel eltávolítjuk a táptalajból és azokat szitgfedéllel elzárt edényekben deponáljuk. Az egyes poharakból öblítéssel kapott bábokat megszámoljuk és az adatot a
HU 202 877 Β hatóanyagnak a lárvák fejlődésére gyakorolt toxikus hatásának mértékeként értékeljük. Tíz nap múlva a bábokból kifejlődött legyek számát is megállapítjuk.
Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek jó hatásúnak bizonyultak a fenti tesztben.
4. példa
Aedes aegypti lárvákra kifejtett hatás
Valamilyen edényben levő 150 ml víz felületére a hatóanyag 0,1 tömegszázalékos acetonos oldatából annyit pipettázunk, hogy a hatóanyag koncentrációja 400 ppm legyen. Az aceton elpárolgása után az edényekbe 30-40 darab kétnapos Aedes-lárvát helyezünk és a mortalitást 2 és 7 nap múlva meghatározzuk.
A fenti kísérletben az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek 50% feletti elhullást idéztek elő.
5. példa
A hatóanyag elfogyasztása útján létrejött mérgező hatás Laodelphax striatellus és Nilaparvata lugens nimfákra
Ezt a kísérletet növekedésben levő növényeken végezzük. Négy rizsnövényt külön-külön 8 cm átmérőjű cserepekbe beültettünk; a növények szára 8 mm vastagságú és magasságuk mintegy 20 cm.
Ezután egy forgó tányérra helyezve bepermetezzük a növényeket a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazó 100 ml acetonos oldattal. A permet rászáradása után mindegyik növényre a kísérleti állat 20 nimfáját helyezzük el, ezek a 3. stádiumban vannak. Az így betelepített növények köré külön-külön mind a két végén nyitott üveghengereket helyezünk el és azokat egy gézlappal lefedjük, hogy a kabócák elszökését megakadályozzuk. A nimfákat a következő fejlődési stádium eléréséig, 10 napon át az így kezelt növényeken hagyjuk és a mortalitást a kezelést követő 1., 4. és 8. napon meghatározzuk.
Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek a fenti teszt során 1 nap után 50%-os, 4 és 8 nap után 60%-ot meghaladó mortalitást idéznek elő.
6. példa
Laodelphax striatellus és Nilaparvata lugens petéire kifejtett ovicid hatás
Ezt a kísérletet növekedésben levő növényeken végezzük. Négy rizsnövényt külön-külön 8 cm átmérőjű cserepekbe beültetünk; a növények szára 8 mm vastagságú és magasságuk mintegy 20 cm.
Ezután egy forgó tányérra helyezve bepermetezzük a növényeket a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazó 100 ml acetonos oldattal. A permet rászáradása után mindegyik növényre a kísérleti állat 3 kifejlett nőstényét helyezzük el. Ezek elszökését úgy akadályozzuk meg, hogy mindegyik így betelepített növény köré üveghengert állítunk és azt gézlappal befedjük. A nőstényeket peterakás céljából 4 napon át a kezelt növényeken hagyjuk, majd eltávolítjuk őket.
Mintegy nyolc nappal a nőstények betelepítése után kikelnek a fiatal kabócák, ezeket megszámoljuk. Ezután a kezelt növényeken kikelt lárvák számát össze6 hasonlítjuk a kezeletlen kontrollnövényeken kikelt állatokéval és az eredményből meghatározzuk a százalékos mortalitást.
Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek a fenti teszt során jó ovicid hatást mutatnak, az elhullás 60% feletti.
7. példa
Larvicid mérgező hatás, Spodoptera littoralis és Heliothis virescens ellen, melyet a hatóanyag elfogyasztása okoz (Insektizide Frassgift-Wirkung)
Kb. 25 cm magas, cserepekbe ültetett gyapotnövényeket bepermetezünk olyan hatóanyag-emulziókkal, amelyek a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazzák. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk.
A permedé rászáradása után a gyapotnövényekre első lárvastádiumban levő Spodoptera littoralis, illetve Heliothis virescens lárvákat helyezünk. A kísérletet 24 ‘C hőmérsékleten és kb. 60% relatív légnedvességtartalom mellett folytatjuk le. 120 óra eltelte után meghatározzuk a kísérleti rovarok százalékos mortalitását a kezelést nem kapott kontrollnövényeken élőkhöz képest.
Az 1. példa szerinti 2. és 3. számú vegyület 80100%-os hatású ebben a tesztben a Heliothis-, illetve Spodoptera-lárvákkal szemben, míg a 4-9. számú vegyületek 80-100%-os hatást mutatnak a Spodopteralárvákkal szemben.
8. példa
Nephotettix cinticeps nimfáira kifejtett hatás
Ezt a kísérletet növekedésben levő növényeken végezzük, ennek érdekében kb. 20 napos rizsnövényeket (magasságuk kb. 15 cm) 5,5 cm átmérőjű cserepekbe ültetünk be.
Ezután egy forgó tányérra helyezve bepermetezzük a növényeket a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazó 100 ml acetonos oldattal. A permet rászáradása után mindegyik növényre a kísérleti állat 20 nimfáját helyezzük el, ezek a 2. vagy a 3. stádiumban vannak. Az ilyen módon kártevőkkel betelepített növények köré egy-egy műanyagból készült hengert helyezünk és a hengert géplappal lefedjük, hogy ezzel a kabócák elszökését megakadályozzuk. A nimfákat 5 napig a kezelt növényeken hagyjuk, miközben a növényeket legalább egy alkalommal meg kell öntözni. A fentiekben leírt kísérletet kb. 23 °C hőmérsékleten, 55% relatív légned vesség-tartalom mellett és 16 órás megvilágítási periódusokkal végezzük.
Az 1. példában ismertetett (I) általános képletű, találmány szerinti vegyületek a fenti kísérlet során 5 nap múlva 50% feletti elhullást okoznak.
9. példa
Elfogyasztás által létrejött mérgező hatás és kontakt-hatás Laodelphax striatellus és Nilaparvata lugens nimfákra
A kísérletet növekedésben levő növényeken végezzük. Négy rizsnövényt külön-külön 8 cm átmérőjű cse-61
HU 202 877 Β repekbe ültetünk; a növények szára 8 mm vastagságú és magasságuk mintegy 20 cm.
Ezután egy forgó tányérra helyezve bepeimetezzük a növényeket a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazó 100 ml acetonos oldattal. A permet rászáradása után mindegyik növényre a kísérleti állat 20 nimfáját helyezzük el, ezek a 3. stádiumban vannak. Az így betelepített növények köré külön-külön mind a két végén nyitott üveghengereket helyezünk el és azokat egy gézlappal lefedjük, hogy a kabócák elszökését megakadályozzuk. A nimfákat a következő fejlődési stádiumban eléréséig, 10 napon át az így kezelt növényeken hagyjuk és a mortalitási százalékot a kezelést követő 1., 4. és 8. napon meghatározzuk.
Az 1. példa szerinti 1., 3., 5., 6., 8., 9., 10., 11. és 12. számú vegyület a fenti tesztben 80-100%-os hatást mutat a Nilaparvata lugens-szel szemben.
10. példa
Szisztemikus hatás Nilaparvata lugens-re (vízben)
Körülbelül 10 napos rizsnövnyeket (magasságuk kb. 10 cm) műanyagból készített poharakba helyezünk. A poharakban az egyes vizsgálni kívánt hatóanyagokból készített 20 ml vizes emulziós készítmény van, amely a hatóanyagot 100 ppm koncentrációban tartalmazza. A poharakat többszörösen átlyukasztott műanyagfedéllel zárjuk le. A rizsnövény gyökerét a műanyagfedélen lévő valamelyik lyukon át beledugjuk a vizes kísérleti oldatba. A lyukat vattával tömbjük, részben a növény rögzítése céljából, részben azért, hogy a gázfázisnak a kísérleti készítményre kifejtett hatását kiküszöböljük. Ezután a rizsnövényre a Nilaparvata lugens N 2- N 3 stádiumban levő 20 nimfaegyedét telepítjük és d műanyagból készített hengerrel befedjük. A kísérletet kb. 20 ’C hőmérsékleten 60%-os relatív légnedvesség-tartalom mellett és 16 órán megvilágítási periódussal folytatjuk le. Öt nap múlva megállapítjuk az elpusztult kísérleti állatok számát és ezt a kezeletlen kontrollokhoz képest összehasonlítva értékeljük. Ennek során meghatározzuk, hogy a gyökérzeten keresztül felvett hatóanyag milyen mértékben pusztította el a felső növényrészekre telepített kísérleti állatokat.
Az 1. példa szerinti 3. számú vegyület a fenti tesztben 80-100%- os hatású.
11. példa
Talajrovarokra (pl. Diabrotica balteata) kifejtett hatás kukoricacsírát, melyek hossza 1-3 cm, valamint egy szűrőpapírkorongot belemártunk a hatóanyag vizes oldatába, amely kb. 4 térfogat% acetont is tartalmaz. Az alkalmazott oldat hatóanyag-tartalma 400 ppm, illetve 1,25 ppm. Az oldatot 10 000 és 300 ppm koncentrációjú acetonos hatóanyagoldatból hígítással állítjuk elő. Az így átitatott szűrőpapírkorongot rátesszük egy 200 ml térfogatú műanyagpohárban lévő talajmintára, majd erre egy száraz szűrőpapírkorongot, a már említett kukoricacsírákat és a Diabrotica balteata 2. vagy 3. lárvastádiumban lévő 10 lárváját helyezünk el. Az így előkészített kísérleti anyagot kb. 24 ’C hő10 mérsékleten és 40-60% relatív légnedvesség mellett nappali megvilágítási körülmények között tartjuk. A kezeletlen kontrollokhoz viszonyított kiértékelést 10 nappal később végezzük.
Az 1. példa szerinti 2. és 3. számú vegyület a fenti tesztben már 12,5 ppm koncentrációban is 80-100%osan hatásos, míg az 1., a 4-9., a 11. és a 12. számú vegyület 400 ppm koncentrációban alkalmazva 100%os hatást mutat.
12. példa
Talajrovarok (pl. Diabrotica balteata) elleni hatás termőföldben
350 ml térfogatú földmintákat, melyek 95 térfogat% homokból és 5 térfogat% tőzegből állnak, esetenként összekeverünk 150 ml olyan vizes emulziós készítménnyel, amely a vizsgálni kívánt vegyületet 0,75 ppm koncentrációban tartalmazza. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk. Ezt követően az így kezelt földmintákból egy bizonyos részt olyan műanyagpoharakba helyezünk el, melyek felső átmérője kb. 10 cm, majd poharanként a Diabrotica balteata harmadik lárvastádiumában levő lárváiból 10 példányt és 4 csíráztatott kukoricaszemet helyezünk el a poharakba és a megfelelő földminta megmaradt részét hozzátöltjük. Az így megtöltött poharakat műanyagfóliával befedjük és kb. 22 ‘C hőmérsékleten tároljuk. Tíz nap múlva az egyes poharakban levő földet átszitáljuk és a visszamaradt lárvákat mortalitásukra nézve megvizsgáljuk.
Az 1. példában leírt találmány szerinti vegyületek közül az 1-12. sorszámú vegyületek valamennyien 80-100%-os - mortalitásban kifejezett - hatást mutatnak.
13. példa
Tetranychus urticae (OP-érzékeny) és Tetranychus cinnabarinus (OP-toleráns) elleni hatás
Az akaricid hatásra irányuló vizsgálat előtt 12 órával Phaseolus vulgáris növények szikleveleit megérintjük egy olyan levéldarabbal, amely Tetranychus urticae-vel (OP-érzékeny) vagy Tetranychus cinnabarinusszal (OP-toleráns) erősen fertőzött (kevert populáció). A tolerancia a Diazinonnal szembeni elviselhetőségre vonatkozik.
A fenti kezeléssel megfertőzött növényeket ezután cseppnedvesre permetezzük a vizsgálni kívánt vegyület 400 ppm koncentrációjú oldatával, amely emulzió formájában van. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk.
óra múlva, majd 6, (T. urticae), illetve 7 nap (T. cinnabarinus) elteltével binokuláris mikroszkópon át az imagókat és a lárvákat - valamennyit mozgó stádiumban - valamint a petéket is megszámláljuk, ennek során megkülönböztetjük az élő és a már elpusztult egyedeket.
A kísérleti állatok vizsgálatára egy-egy növényt állítunk be és a kísérlet ideje alatt a növényeket 25 ’C hőmérsékletű növényházi kamrákban tartjuk, kb. 5060% relatív légnedvesség mellett.
HU 202 877 Β
Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek a fenti kísérletben 50% feletti elhullást eredményeznek a Tetranychus urticai és Tetranychus cinnabarinus ellen. Az 5., 8. és 9. számú vegyület 80-100%-os hatásúnak bizonyult a Tetranychus cinnabarinusra.
14. példa
Állatokon élősködő atkák elleni hatás
Dermanyssus gallinae-val fertőzött tyúkokról mintegy 50 atkából álló vegyes vizsgálati anyagot veszünk le, amely lárvákat, nimfákat és kifejlett egyedeket egyaránt tartalmaz (kevert populáció). Az ilyen öszszetételű atkapopulációkat a vizsgálni kívánt hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazó vizes emulzióval átitatjuk. A hígításhoz az la) jeli emulziós koncentrátumot használjuk. Ezt úgy végezzük, hogy az atkákat kémcsőbe helyezzük, majd a hatóanyagot tartalmazó folyékony készítményt ráöntjük és ezt követően a folyadékot vattacsomó segítségével felszívatjuk. Az így átnedvesített és kezelt atkákat ezután 72 órán át a kémcsőben tartjuk, majd ezen idő elteltével meghatározzuk a kezelt atkák pusztulási arányát a kezelést nem kapott kontrollokhoz képest.
A korábban már ismertetett 1. példa szerinti vegyületek 50% feletti mortalitást eredményeznek a fenti teszt során.
15. példa
Lucilla sericata elleni hatás ml táptalajhoz 50 °C hőmérsékleten hozzáadunk 1 ml 0,1% aktív anyagot tartalmazó vizes készítményt. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk. Ezután a táptalajhoz körülbelül 30 példány frissen kikelt Lucilla sericata lárvát adunk, majd 48 és 96 óra múlva megállapítjuk ezek elpusztulást arányát és ebből következtetünk az inszekticid hatás mértékére.
Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek a fenti tesztben 50% feletti elhullást eredményeznek Lucilla sericata ellen.
A kísérlet megkezdése előtt cserépben nevelt 4-5 napos Vicia faba növényekre növényenként mintegy 200 Aphis craccivera egyedet helyezünk el. Az ilyen módon előkezelt növényeket 24 óra múlva direkt módon csepegő nedvesre bepermetezzük a vizsgálni kívánt vegyületet 400 ppm koncentrációban tartalmazó vizes emulziós készítménnyel, mimellett a hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk, és vegyületenként két növényt permetezünk be. Az elért pusztulási arányt további 24 és 72 órával a vegyület alkalmazása után értékeljük. A kísérletet 21-22 ’C hőmérsékleten és kb. 55%-os relatív légnedvesség mellett folytatjuk le.
Az 1. példa szerinti 5-9. számú vegyületek a fenti kísérlet során 80-100%-os hatást mutatnak.
17. példa
Heliothis virescens-re kifejtett ovicid hatás
A vizsgálni kívánt vegyületet 25 tömeg% mennyiségben tartalmazó és nedvesíthető porrá formulázott készítményből, valamint vízből - keverés útján olyan vizes emulziót készítünk, amely a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazza.
Ebbe a hatóanyag-emulzióba 3 percig belementjük a Heliothis cellofánra helyezett egynapos petéit, ezt követően a petecsomót kerek szűrőpapíron leszívatjuk. Az így kezelt petéket ezután Petri-csészékbe helyezzük és sötétben tároljuk.
6-8 nap múlva megállapítjuk a kikelés arányát a kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva.
Az 1. példa szerinti 1., 2., 4—7. és 8. számú vegyület a fenti kísérletben 80-100%-os hatást mutat.
18. példa
Kullancsok elleni hatás
Kísérleti állatként a Boophilus microplus szarvasmarha-kullancs olyan kifejlett nőstényeit használjuk, melyek vérrel teleszívták magukat. Egy OP-rezisztens törzsből (pl. Biarra-törzsből) és egy normális érzékenységű törzsből (pl. Yeerongpilly-törzsből) 10-10 példány kullancsot kezelünk oly módon, hogy az állatokat mind a két oldalán ragasztóréteggel bevont szalag segítségével egy lapon dorzális fixáljuk, majd a kullancsokra a vizsgálandó vegyületet 400 ppm koncentrációban tartalmazó vizes emulzióval átitatott vattacsomót helyezünk és azt egy órán keresztül a kísérleti állatokon rajta hagyjuk. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk. A vattacsomó eltávolítása után a kullancsokat egy éjjelen át 24 ’C hőmérsékleten szárítjuk, majd klimatizált helyiségben állandóan 28 ’C hőmérsékleten és 80%-os relatív légnedvesség-tartalom mellett tartjuk 4 héten keresztül, egészen a petelerakás befejeződéséig és a lárvák kikelésének kezdetéig. A kísérlet kiértékelése céljából meghatározzuk a mortalitást, valamint a fertilia peték lerakásának százalékos gátlását (az embriogenezis, illetve a kikelés blokkolása) a kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva.
A fenti tesztben az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek 50%-ot meghaladó mortalitást eredményeznek.
19. példa
Kullancsok elleni hatás, a különféle fejlődési stádiumok tekintetében
Ebben a tesztben a különféle fejlődési stádiumban lévő Rhipicephalus bursa, Amblyomma hebraeum és Boophilus microplus kullancsfajtákat használjuk kísérleti állatként, mégpegid lárvák esetében kísérletenként kb. 50 nimfákból kb. 25 és imagókból kb. 10 egyedet. A kísérleti állatokat rövid időre belemártjuk a vizsgálni kívánt hatóanyag 800 ppm koncentrációjú vizes emulziójába. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk. Ezután a kísérleti csövecskéből az emulziót felitatjuk és az átnedvesített kísérleti állatokat az így kontaminált csövecskékben hagyjuk. A százalékos mortalitás kiértékelését lárvák esetében 3, míg nimfák és imagók esetében 14 nap múlva végezzük el.
HU 202 877 Β
Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek
50% feletti mortalitást eredményeznek.

Claims (12)

1. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek előállítására, a képletben
R jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoport;
Rl jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport;
R2 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy az Rí szubsztituenssel együtt -(CH2)4-csoport;
R3 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport és X és Y jelentése egymástól függetlenül oxigénatom vagy kénatom, azzal a megkötéssel, hogy az X vagy Y szubsztituensek legalább egyikének jelentése kénatom, amenynyiben R2 jelentése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet - a képletben R, R3 és X jelentése a fentiekben megadott és Z halogénatomot képvisel - egy (ΙΠ) általános képletű vegyűlettel - ahol Rí és R2 jelentése a fenti - reagáltatunk. (Elsőbbsége: 1988.05.06.)
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol
R jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoport;
Ri,R2és R3 jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy Rí és R2 együtt -(CH2)4-csoportot jelent és
X és Y egymástól függetlenül oxigénatomot vagy kénatomot jelent, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként megfelelően helyettesített (II) és (III) általános képletű vegyületeket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1987.07.08.)
3. A 2. igénypont szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol
R jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport;
Rl és R2 jelentése metilcsoport vagy együtt -(CH2)4csoport;
R3 jelentése 3 vagy 4 szénatomos alkilcsoport;
X jelentése oxigénatom vagy kénatom és
Y jelentése kénatom, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként megfelelően helyettesített (II) és (III) általános képletű vegyületeket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1987.07.08.)
4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol
R jelentése metil- vagy etilcsoport, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként megfelelően helyettesített (Π) és (III) általános képletű vegyületeket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1987.07.08.)
5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol
X és Y jelentése kénatom, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként megfelelően helyettesített (Π) és (ΙΠ) általános képletű vegyületeket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1987.07.08.)
6. A 2-5. igénypont bármelyike szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol
R3 jelentése η-propil-, izopropil-, szek-butilvagy terc-butil-csoport, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként megfelelően helyettesített (Π) és (ΙΠ) általános képletű vegyületeket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1987.07.08.)
7. A 6. igénypont szerinti eljárás a (2) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként megfelelően helyettesített (II) és (ΠΙ) általános képletű vegyületeket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1987. 07. 08.)
8. A 6. igénypont szerinti eljárás a (3) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként megfelelően helyettesített (II) és (ΠΙ) általános képletű vegyületeket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1987. 07. 08.)
9. A 6. igénypont szerinti eljárás a (7) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként megfelelően helyettesített (II) és (ΠΙ) általános képletű vegyületeket alklamzunk. (Elsőbbsége: 1987. 07. 08.)
10. A 6. igénypont szerinti eljárás a (4) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként megfelelően helyettesített (II) és (ΠΙ) általános képletű vegyületeket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1987. 07. 08.)
11. A 6. igénypont szerinti eljárás a (9) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként megfelelően helyettesített (II) és (ΠΙ) általános képletű vegyületeket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1987. 07. 08.)
12. Kártevőírtószer rovarok lárvái, akaricidek és/vagy aphicidek ellen, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,000075-95 tömeg%- bán (I) általános képletű vegyületet - a képletben R, Rí, R2, R3, X és Y jelentése az 1. igénypontban megadottakkal megegyező - tartalmaz, hordozóval, oldószerrel és adott esetben tenziddel együtt. (Elsőbbsége; 1988. 05. 06.)
HU883574A 1987-07-08 1988-07-07 Larvicidal, acaricidal and/or aphicidal compositions comprising substituted phosphonic acid and phosphoric acid amide derivatives and process for producing the active ingredient HU202877B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
CH258587 1987-07-08
CH173288 1988-05-06

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT49619A HUT49619A (en) 1989-10-30
HU202877B true HU202877B (en) 1991-04-29

Family

ID=25688515

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU883574A HU202877B (en) 1987-07-08 1988-07-07 Larvicidal, acaricidal and/or aphicidal compositions comprising substituted phosphonic acid and phosphoric acid amide derivatives and process for producing the active ingredient

Country Status (8)

Country Link
US (1) US4891362A (hu)
EP (1) EP0299920A1 (hu)
KR (1) KR890002203A (hu)
DK (1) DK379788A (hu)
HU (1) HU202877B (hu)
IL (1) IL86980A0 (hu)
NZ (1) NZ225313A (hu)
YU (1) YU131288A (hu)

Family Cites Families (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4036956A (en) * 1970-07-11 1977-07-19 Bayer Aktiengesellschaft O,S,N-tri-aliphatic hydrocarbon-thionothiolphosphoric acid ester amides and pesticidal composition and method
LU61653A1 (hu) * 1970-09-07 1972-06-27
BE788239A (fr) * 1971-09-01 1973-02-28 Bayer Ag Nouveaux o-phenyl-n-alkoxy-esteramides d'acides (thiono)-phosphoriques (phosphoniques), leur procede de preparation et leur application comme insecticides et acaricides
US4071533A (en) * 1976-03-11 1978-01-31 Abbott Laboratories Phosphoramidates and thiophosphoramidates as pesticides
DE3110595A1 (de) * 1981-03-18 1982-10-21 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Phosphor (phosphon)-saeureesteramide, ihre herstellung und verwendung
DE3316891A1 (de) * 1983-05-07 1984-11-08 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Herbizide mittel enthaltend metribuzin in kombination mit bestimmten p-esteramiden

Also Published As

Publication number Publication date
NZ225313A (en) 1990-08-28
IL86980A0 (en) 1988-12-30
DK379788D0 (da) 1988-07-07
EP0299920A1 (de) 1989-01-18
YU131288A (en) 1990-04-30
US4891362A (en) 1990-01-02
KR890002203A (ko) 1989-04-08
HUT49619A (en) 1989-10-30
DK379788A (da) 1989-01-09

Similar Documents

Publication Publication Date Title
KR900001289B1 (ko) 유기인 화합물의 제조방법
HU176034B (en) Insecticide, akaricide and nematocide compositions containing simmetric bis-carbamate derivatives, and process for producing the active agents
HU199403B (en) Insecticides and acaricides comprising substituted carbodiimide derivatives as active ingredient and process for producing the active ingredients
JPH0637455B2 (ja) フェノキシフェニルチオ尿素、フェノキシフェニルイソチオ尿素およびフェノキシフェニルカルボジイミド、それらの中間体および製法
US4262012A (en) O-Methyl/ethyl-s-propyl/butyl-o-phenyl thiophosphates and dithiophosphates having an s-heterocyclic group on the phenyl ring
EP0100528A2 (de) Neue (Di)-thiophosphor- und -phosphonsäure-Derivate, Verfahren zu ihrer Herstellung, sie enthaltende Mittel und ihre Verwendung im Pflanzenschutz
IL36716A (en) Phosphoric acid esters,their preparation and their use as insecticides,acaricides and nematocides
CA1048047A (en) Esters
US4734433A (en) Isothioureas and insecticidal use thereof
IL45780A (en) Urea thiolphosphonates their preparation and their use in pest control
HU202877B (en) Larvicidal, acaricidal and/or aphicidal compositions comprising substituted phosphonic acid and phosphoric acid amide derivatives and process for producing the active ingredient
US4387095A (en) Combating pests with O-Alkyl-S-alkyl-S-acyloxyethyl-phosphorodithiolates
NO811720L (no) Fremgangsmaate for bekjempelse av insekter, midd og nematoder
IL44294A (en) Aryl esters of thiolphosphoric acid,their manufacture and their use as insecticides and acaricides
DK161196B (da) N-oe3-halogen-4-(hexafluorpropyloxy)-5-trifluormethylaa-phenyl-n'-benzoylurinstoffer, fremgangsmaade til fremstilling deraf, skadedyrsbekaempelsesmiddel, anvendelse af forbindelserne samt fremgangsmaade til bekaempelse af insekter og individer af ordenen acarina
CA1293516C (en) Benzoylurea derivative and its production and use
US3856948A (en) Insecticidal phosphoric acid esters
US4568671A (en) Pesticidal oxime N-alkyl-N-α-(alkylthio-phosphorothio)acyl carbamates
US4062951A (en) Organophosphorus compounds, compositions containing them and their method of use
US4504488A (en) Pesticidal vinyl-tin compounds
US3781331A (en) N-trihalomethanesulfenyl-n-methyl-carbamates
IL43144A (en) Thiophosphoric acid amide esters their preparation and their use in insecticidal acaricidal and nematicidal compositions
US4504489A (en) Use of certain vinyl-tin compounds as insecticides
CA1083169A (en) Dialkylthiolophosphoryl urea pesticides
JP2707239B2 (ja) シアノアルキルーヘテロ環式化合物及び殺虫剤

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee