HU201634B - Seeder with pneumatic ejecting device particularly for vegetable sowns - Google Patents

Description

A tal ' .inány tárgya vetőgép pneumatikus kidobószerkezettcl, elsősorban könnyű fajsúlyú magvak, így veteményfélék magvainak barázdába juttatására, amelynek a magavakat továbbító elosztószerkezete, továbbá egy lazító szakaszban a magvakat az elosztószerkczetről eltávolító eszköze, és egy olyan kidobószerkezete van, amt,y egyik oldalán a lazító szakasz állal megszakított szívókamrával és egy a szívókamra előtt forgó perforált tárcsával van ellátva.

Ismert már, így példaképpen az 1 331 235 lsz. USAbeli szabadalmi leírásból, a magvak vetőgépekből pneumatikus úton történő kiszórása. Az említett amerikai szabadalmi leírásból egy olyan pneumatikus működtetésű vetőgép ismerhető meg, mely perforált elosztótárcsával rendelkezik, és amelynél a magvak kiszórása egy fúvócső segítségével valósul meg. Ez a cső - fúvócső a magvakat adagoló nyílások mögött torkollik a tárcsára és a berendezéshez egy tölcsér tatozik, mely a nyílások előtt van felszerelve és egy vezetékhez csatlakozik. A tölcsér a tárcsához viszonyítva a fúvócsővel szemben helyezkedik el. A tárcsán kialakított nyílások méretei a taljaba juttatandó magvak méretétől függ, így a leírt ismert pneumatikus magkivető szerkezet hátránya, hogy amennyiben kisméretű magvakat, pl. veteményfélék magvait kell kiszórni, működése nem megfelelő. Az elosztótárcsa nyílásainak kis mérete következtében a nyílásokon keresztül áramló légáram, mely a magvakat a alajba juttatja, nem elég erős és nem teszi lehetővé, •••gy a magvak kellő erővel szóródjanak a talajba, így példaképpen a szél hatását nem lehet kiküszöbölni, amelynek következtében jelentős lehet a vetőmag elszóródásából adódó veszteség.

Egy másik típusú pneumatikus kivetőszerkezet ismerhető meg az 1 378 012 lsz. francia szabadalmi leírásból. Ez egy olyan mechanikus működtetésű, kehcllyel kialakított elosztószerkezetet ír le, amely egy fogaskerékhez csatlakozik és a fogaskerék egyes fogai továbbítják a magvakat ebből a kehelyből. A hivatkozott francia szabadalmi leírásban ismertetett pneumatikus kidobószerkezet lényegében egy hengeres cső, melynek egyik végén sűrített levegőt vezetnek be, a cső oldalán - a kelyhek alatt -, amelyekbe a fogaskerék fogai behatolnak - bevezető nyílás van kialakítva. Ennél az elosztó szerkezeméi a magvakat a fogaskerék fogazata segítségével mozgatják a kidobócső belsejébe és a csőben végighaladó légáram segítségével jutnak a magvak a talajba. Mivel a cső belsejében a levegő nyomása nagyobb, mint az atmoszférikus nyomás, a nyíláson légáram hatol át, és így ez a berendezés csak olyan elosztó berendezések esetében alkalmazható, melyek a cső belsejében a magvak mozgatására alkalmas eszközökkel vannak felszerelve, vagy pedig olyan magvak elosztására, melyek kellő súllyal bírnak ahhoz, hogy az eltávozó levegő azokat ne ragadhassa magával. Ezzel szemben az ilyen jellegű pneumatikus kidobószerkezet nem alkalmas perforált tárcsával kialakított pneumatikus szerkezetekben történő alkalmazásra, nevezetesen könnyű fajsúlyú magvak vetésére, mivel a nyíláson keresztül hatoló levegő ezeket a magvakat magával ragadná és azok nem jutnának a kidobócsőbe.

A 429 529 lsz. német szabadalmi leírás egy forgódoboz rendszerű elosztó szerkezetre vonatkozik, amely egy venturicsövct és a venturicső nyakrészében a magok lazítására szolgáló eszközök kombinációját ismerteti. A forgódobon egy csatornán keresztülhaladó, a magok lazítását végző mechanikus szerkezet van felszerelve, amely szerkezet a venturicső nyakrészének magasságába csatlakozik a venturicsőhöz. A magvakat a fúvócsatoma egyik végén vezetik be, miközben azok fellazítása megtörténik. Mivel a venturicső szűkülő és táguló szakaszában sűrített levegő vagy folyadék áramlik, így az oldalcsatomában szívóhatás lép fel, és ez a szívócsatorna külső végén még gyors mozgás nélkül szabaddá váló magvakat folyamatosan felszívja és azok mozgását a venturi cső nyakrészéig felgyorsítja.

Ennek a rendszernek számos hátránya van. Elsősorban a magvak lazítása a venturicső nyakrcszctől távol történik, így a venturicső által létesített vákuum ezektől a magvaktól távol jelentkezik, és így a venturicső és a forgóhengeres dob közötti igen jó tömítettséget kell biztosítani. Ez a tömítettség azonban - mivel hengeres felületről van szó - csak nehezen érhető cl. Ezen túlmenően a magvak mozgatása nem kelleően hatékony, mivel a szívóhatás következtében fellépő mozgató erő viszonylag csekély. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy a magvak fellazítása során azok még nincsenek mozgásban a szívóhatás irányában, sőt inkább azok mozgása ezzel ellentétes összetevőt tartalmaz. Mindezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a hivatkozott szabadalmi leírásban ismertetett rendszer ne működjön kielégítően.

Jelen találmány célkitűzése olyan pneumatikus kidobószerkczcttcl ellátott vetőgép kialakítása, mely kiküszöböli az eddig ismert ilyen típusú vetőgépek hátrányait és alkalmas könnyű fajsúlyú magvak, így veteményfélék magjainak vetésére.

A találmány szerinti célkitűzést olyan vetőgéppel valósítjuk meg, amely vetőgép kidobószerkezetének egy szűkülő szakaszból és egy, a szűkülő szakasz folytatását képező, a talaj irányába bővülő tágulószakaszból álló, a perforált tárcsa oldalához csatlakozó venturicsöve van, amelynek szűkülő szakasza sűrített közeget - folyadékot - továbbító elemhez van csatlakoztatva, nyakrészén pedig a szállított - kijuttatandó - magvakat befogadó, az elosztó tárcsa által hordozott és a lazító szakaszban, vagy annak közelében kiképzett belépőnyílás van alakítva, és a venturicső nyakrésze a szívókamrához képest úgy van elhelyezve, hogy a perforált tárcsa által leválasztott magvak a venturicső nyakrészében vagy valamivel a nyakrész alatt mozogjanak.

A továbbiakban a találmány szerinti vetőgép példaképpeni kiviteli alakját a csatolt ábrák alapján részletesebben ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerintí pneumatikus vetőgép perforált tárcsával ellátott kidobószerkezetének hosszmetszete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti II-II sík mentén vett metszete, a

3. ábra a találmány szerinti vetőgép kidobószerkezetének egy másik lehetséges kiviteli alakja, hosszmetszetben, a

4. ábra a találmány szerinti vetőgép kettős kialakítású kidobószerkezetének hosszmetszete, az

5. ábra a 4. ábra szerinti V-V sík mentén vett metszeti képe.

Az ismertetésre kerülő megoldás esetében a magvak elosztására alkalmas szerkezet egy perforált forgótárcsa, mely függőleges síkban helyezkedik cl és egy szívókamrához van csatlakoztatva, mely egy lazító szakaszban folytatódik, ahol a magvak előnyösen a tárcsa for-2HU 201 634 Β gástengelyének szintje alatt helyezkednek el. Megjegyezzük, hogy a berendezés más szemenként! vetőgépekkel azonos részeit találmányunk leírása során külön nem ismertetjük.

Amint azt az 1. és 2. ábrán szemléltetjük, a találmány szerinti pneumatikus kidobószerkezetet lényegében egy 1 venturicső alkotja, mely egy pneumatikus elosztó szerkezet 2 perforált tárcsájához csatlakozik. A 3 szívókamra a 2 perforált tárcsa mögött helyezkedik el és az a magvak lazítását szolgáló térben folytatódik. Amint azt az 1. ábrán szaggatott vonallal jelezzük, a 3 szívókamra végfala sugárirányban a 2 perforált tárcsa 6 szívónyílásai által alkotott 5 körpályára merőlegesen helyezkedik el. A szívókamra lényegében az 1 venturicső 7 nyakrészének szintjén a 2 perforált tárcsa túlsó oldalán van elhelyezve.

A magvak lazításának szakasza azon a helyen van, ahol-a 3 szívókamra 4 végfala metszi a 6 szívónyílások körpályáját, mely 6 szívónyílások ezen a helyen túl nem mozognak vákuumban, hanem egy olyan szakaszban, mely atmoszférikus nyomású; így itt megszűnik a szívóhatás és a magvak szabaddá válnak. Ebben a lazítási szakaszban, vagyis a 3 szívókamra 4 végfala alatt az 1 venturicső 7 nyakrészének falán egy 9 magvak továbbítására szolgáló 8 bclcpőnyílás van kialakítva. A 8 belépőnyílás az 5 körpálya vonalában helyezkedik el, miáltal a 9 magvak behatolnak a 2 perforált tárcsa felületéhez csatlakoztatott az 1 venturicső belsejébe.

Magától értetődően az 1 venturicső önmagában ismert módon egy 10 szűkülő szakasszal van kiképezve, melyet egy 11 táguló szakasz követ, és a 10 szűkülő szakasz egy 12 vezeték útján (lásd 2. ábrán), egy külön nem szemléltetett - sűrített közeg - gáz vagy folyadék - forráshoz csatlakozik. Célszerűen a 10 szűkülő szakaszba levegőt vezetünk, mely a 3 szívókamra irányában mozog és így a kamra belsejében vákuumot biztosít.

Amint az az 1. és 2. ábrán látható, az 1 venturicső felső részén nincsen rögzített hátsó fal, hanem az a 2 perforált tárcsa irányába nyitott, ilyen módon a 2 perforált tárcsa a 10 szűkülő szakaszhoz egy hátsó mozgó falat alkot az 1 venturicső 7 nyakrésze - ahol a 9 magvak 8 belépőnyflása van kialakítva -, valamint a 11 táguló szakasz felső része számára. A 11 táguló szakasz alsó részét hátul egy 13 rögzített fal zárja le.

Az elosztó szerkezet, vagyis a 3<szívókamra és az 1 venturicső együttesen a 2 perforált tárcsa tengelye körül állíthatóan van kialakítva, miáltal az 1 venturicsőnek a talajhoz viszonyított helyzete tetszés szerint beállítható.

Amint az az 1. ábrán látható, az 1 venturicső a 9 magvak mozgatására szolgáló 5 körpályát metsző helyzetben van, és a 10 szűkülő szakaszával a 6 szívónyílások által kialakított körpálya belsejében, míg az 1 venturicső 11 táguló szakaszának a 9 magvak mozgási pályáját metsző pontja lényegében a 7 nyakrész szintjén van, és a 9 magvak bevezetésére szolgáló 8 belépőnyílás a 2 perforált tárcsa tengelyével ellentétes oldalra nyílik.

A 3. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 21 venturicső érintőlegesen van elhelyezve a 2 perforált tárcsa szívónyílásai által kialakított 5 körpályához viszonyítva és ennek következtében a 21 venturicsőnek mind a 22 táguló szakasza, mind pedig a 23 szűkülő szakasza a 9 magvak 5 körpályáján túlnyúlik. A 21 venturicső tengelyének és a magvak mozgási 5 körpályájának érintkezési pontja egy kevéssel a 21 venturicső 24 nyakrésze alatt van. A 9 magvak 25 belépőnyílása a 22 táguló szakasz kezdetén - lényegében a 9 magvak mozgási pályáján 2 perforált tárcsa tengelye felé eső oldalra nyílik.

Az előző megoldáshoz hasonlóan a 21 venturicső 24 nyakrésze és a 25 belépőnyílás a magvak lazítást szakaszában vannak elhelyezve, vagyis lényegében a 3 szívókamra 4 végfalával szemben. Ezt a falat a 3. ábrán szaggatott vonallal jelöljük.

A 21 venturicső 23 szűkülő szakaszában a sűrített levegőt egy 26 vezetéken keresztül juttatjuk, amely 26 vezeték felfelé folytatódik, mindenféle könyökrész beiktatása nélkül halad a 23 szűkülő szakasz irányában, és ilyen módon a nyomásveszteségek kiküszöbölhetők. A 22 táguló szakasz felső része, valamint a 23 szűkülő szakasz alsó része nincs hátsó rögzített fallal ellátva, miáltal a 2 perforált tárcsa irányában nyitott, és amely így egy tényleges mozgó hátsó falat alkot

A találmány szerinti, pneumatikus kidobószerkezettel ellátott vetőgép működését az 1. és 3. ábra kapcsán az alábbiakban ismertetjük:

A berendezés működése során a 2 perforált tárcsák elosztótárcsák - az óramutató járásával ellentétes irányban forognak, amint azt az 1. és 3. ábrán az Aés B nyilak jeleznek. Az 1 és 21 venturicsövek 10 és 23 szűkülő szakaszaiba a sűrített levegő bejuttatását az 1. és 3. ábrákon egy-egy nyíl jelzi. A sűrített levegő áramlása az 1 és 21 venturicső 7 és 24 nyak részénél felgyorsul és igen gyorssá válik a 2 perforál tárcsa útján mozgatott 9 magvak bevezetésére szolgáló 8, illetve 25 belépőnyílás szintjén. Mivel az elosztó szerkezet 3 szívókamrája a 7, illetve a 24 nyakrésznél - vagy valamivel a nyakrész alatt - meg van szakítva, a 9 magvak elválnak a mozgató 2 perforált tárcsáktól és a sűrített levegőáram azokat nagy sebességgel magával ragadja. Ez a sűrített levegő az 1, illetve 21 venturicső 10, illetve 23 szűkülő szakaszából érkezik és a levegőáramot kiegészíti a kidobószerkezet 8 és 25 belépő nyílásán keresztül beszívott levegő mozgása. Ilyen módon a levegő a 9 magvakat a 11 és 22 táguló szakaszba és innen a talaj irányába hajtja.

A vetőgép mozgása következtében az 1 illetve a 21 venturicsőből kilépő 9 magvak vízszintes W sebességi összetevő hatásának vannak kitéve, amely az 1, illetve a 21 venturicső tengelyének megfelelően jelentkező V sebességgel tevődik össze. Ilyen módon amennyiben a sűrített levegő nyomását változtatjuk az 1, illetve a 21 venturicső 10, illetve 23 szűkülő szakaszában, vagy beállítjuk annak a függőlegeshez viszonyított irányát, vagy mindkét szabályozást egyszerre végezzük, egy V_o eredő sebességet kapunk, mely lényegében merőleges a talajra olyképp, hogy a kilöyelt 9 mag függőleges irányban jut a talajon a barázdába, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy a mag elcsúszik, vagy elgurul.

A találmánynak a 4. és 5. ábra szerinti kiviteli alakjánál kettős venturicsövet alkalmazunk. Pontosabban meghatározva a vetőgép egy olyan 27 perforált tárcsával van ellátva, melyen koncentrikus körök mentén két sor 28, illetve 29 belépőnyílás van kiképezve. Ezek a 28, illetve 29 belépőnyílások a 3 szívókamrával szemben helyezkednek el és ilyen módon a 27 perforált tárcsa meg tudja tartani a 30 magvakat. Az ábrán külön nem szemléltetett 3 szívókamra egészen a 31 tengelyvonalig folytatódik.

A venturicsőbe a sűrített levegő bejuttatása egy 32 csővezetéken történik, amely 32 csővezeték a venturicső 33 szűkülő szakaszához csatlakozik, amely 33 szűkülő

-3HU 201 634 Β szakasz egy 34 nyakrészben és 35 táguló szakaszban folytatódik.

Ezen a kiviteli alaknál a 35 táguló szakasz egy 36 válaszfal segítségével hosszirányban két részre van osztva. Ilyen módon ebben a 35 táguló szakaszban két csatorna képződik, amely a csatornák egy 37, 28 vezetékekben folytatódnak, amint az 5. ábrán látható. Ezen kiviteli alak egyéb jellemzői lényegében megegyeznek az 1-3. ábrákon bemutatott, illetve ezen ábrák kapcsán ismertetett kiviteli alakok jellemzőivel.

Az üzemelés során a két 28,29 belépő nyílássor a 9 magvakat a 35 táguló szakasz egy-egy csatornájához vezeti úgy, hogy a 9 magvak akkor válnak szabaddá, amikor bejutnak az egyik, vagy másik csatornába vezetékbe - vagy közvetlenül mielőtt a csatornákhoz érnének. Ilyen módon a találmány szerinti kialakítás esetében lehetségessé válik egyetlen perforált tárcsa alkalmazásával egyidejűleg két párhuzamos barázdába történő vetés megvalósítása.

Magától értetődően a találmány szerinti megoldás nemcsak két párhuzamos barázdába teszi lehetővé egyidejűleg a vetést, megfelelő szerkezeti kialakítással egyidejűleg lehetséges a magoknak több barázdába történő juttatása is. Ilyen módon az egyetlen perforált tárcsa alkalmazása lehetővé teszi egyszerre több párhuzamos barázdában is a vetés elvégzését.

Amint az az előzőkben leírtakból kitűnik, a találmány szerinti pneumatikus kidobószerkezet lehetővé teszi könnyű fajsúlyú magvak vetését oly módon, hogy ezeket a magvakat felszívatjuk előzetesen a kidobószerkezet belsejébe, mielőtt azokat a kidobószerkezeten áthaladó sűrített levegő kinyomná. A vákuumtcr, mely a venturicső nyakrészénél alakul ki, kizárja kifelé elillanó levegőáram kialakítását, ami megakadályozná, hogy a magvak bejussanak a kidobószerkezetbe.

A találmány szerinti megoldás természetesen nem korlátozódik a fentiekben ismertetett példaképpen! kiviteli alakokra, elemek helyettesítésével számos egyéb változat is kialakítható, amelyek ugyancsak a találmány szerinti megoldás körébe tartoznak.

Meg kell jegyeznünk, hogy a találmány szerinti kialakítás, vagyis a venturicső alkalmazása nem csak perforált tárcsás pneumatikus vctőgcpcknél lehetséges, hanem más típusú vctőgcpcknél is, így kelyhes closztószerkezcttel kiképzett mechanikus vetőgépckncl is.

A találmány szerinti vetőgep előnye, hogy a magvak gyorsan, pontosan helyezve megfelelő helyzetbe juttathatók a barázdába.

A találmány szerinti vetőgép előnye továbbá, hogy célszerű szerkezeti kialakítása revén a velőmagvcsztcség a minimálisra csökkenthető.

Claims (1)

1. Vetőgép pneumatikus kidobószcrkczettcl, elsősorban könnyű fajsúlyú magvak, így vetcmcnyfélék magvainak barázdába juttatására, amelynek a magvakat továbbító eloszlószcrkczctc, továbbá egy lazító szakaszban a magvakat az elosztószcrkczctről eltávolító eszköze, és egy olyan kidobószerkezete van, amely egyik oldalán a lazító szakasz által megszakított szívókamrával és egy, a szívókamra előtt forgó perforált tárcsával van ellátva, azzal jellemezve, hogy a kidobószerkezetnek egy szűkülő szakaszból (10,23,33) és egy, a szűkülő szakasz (10,

   23.33) folytatását képező, a talaj irányába bővülő táguló szakaszból (10,22,35) álló, a perforált tárcsa (2) oldalához csatlakozó vcnturicsöve (1) van, amelynek szűkülő szakasza (10,23,33) sűrített közeget - folyadékot továbbító elemhez van csatlakoztatva, nyakrészen (7, 24, 34) pedig a szállított - kijuttatandó az elosztó tárcsa (2) által hordozott magvakat befogadó, a lazító szakaszban vagy annak közelében kiképzett bclépőnyílás (8) van kialakítva, és a venturicső (1) nyakrésze (7,

   24.34) a szívókamrához (3) képest úgy van elhelyezve, hogy a perforált tárcsa (2) állal leválasztott magvak a venturicső (1) nyakrészében (7,24,34) vagy valamivel a nyakrész (7,24,34) alatt mozogjanak.