HU199645B - Harvester - Google Patents

Description

A találmány tárgya aratógép, amely vázszerkezetet tartalmaz, a vázszerkezetre összekötőelemek segítségével legalább egy, vágó_: szerszámmal ellátott vágóegység van felerősítve és afölött egy forgó dob van elrendezve, mely burkolattal van ellátva, az összekötőelemre egy állvány vagy láb van felszerelve, melynek legalább egy része belenyúlik a forgó dob belsejébe, mely egy tengelyt és egy azzal forgathatóan összekötött kerékagyat tartalmaz, melyre a vágóegység és a forgó dob fel van erősítve, a tengely és a kerékagy legalább részben belenyúlik a dob belsejébe, míg az összekötőelemek állványa vagy lába, mely behatol a dobba, össze van kötve a vágóegység tengelyével.

Ismeretesek olyan aratógépek, melyek több vágóegységet tartalmaznak, melyek egy tok felső oldalánál forgathatóan meg vannak vezetve. A tok külsejénél elhelyezett vágóegység felett egy meghatározott nagyságú forgó dob van elrendezve. A vágóegységek és a forgó dobok hajtóműve, valamint az öszszekötőelemek, melyek a vágóegységeket a vázszerkezettel összekötik, egy része behatolnak az első dob belsejébe, és annak felső részén keresztülhaladnak. Az összekötőelemeknek, melyek a vágóegységeket a vázszerkezettel összekötik, másik része behaol a második dob belsejébe, és ugyanúgy keresztülmegy annak felső részén. Ezeknek az ismert aratógépeknek a dobjait forgácsolásmentes alakítással állítják elő, és felfelé tetszőleges mértékben nyúlhatnak el, alsó végük pedig a megfelelő vágóegységnél található, melyhez hozzá vannak hegesztve.

Ha figyelembevesszük, hogy a dob burkolatának forgácsolásmentes kialakításakor bizonyos tűrések szükségesek, és/vagy a hegesztés során a dob deformálódhat vagy a vágóegységhez képest nem megfelelően helyezkedik el, továbbá ha figyelembevesszük azokat a deformálódásokat, melyek az aratógép működése során fellépő különböző rázkódások, ütések következtében jöhetnek létre, belátható, hogy előfordulhat az az eset, amikor a dob felső része tengelyvonala nagy mértékben eltér a vágóegység tengelyvonalától.

Mivel az összekötőelemek rögzített helyzetűek és a dobok, melyeknek belsejébe ezek az összekötőelemek részben belenyúlnak, forognak, az összekötőelemek és a dobok felső része között egy bizonyos nagyságú teret kellett hagyni, hogy mindenképpen elkerüljék azt, hogy a dobok felső része érintkezésbe lépjen az összekötőelemeknek a dobok belsejébe benyúló részével.

Az ismert aratógép műkő’dése közben a külső vágóegységek Felett elhelyezkedő két dob lehetővé teszi, hogy a levágott takarmány beleütközzön a menesztőbcrendezésbe vagy elvezetőelembe és/vagy az összekötőelemekbe, másrészt rendben sorjázzák a levágott takarmányt, hogy csökkentsék az aratógép által a földön hagyott rend nagyságát. A ta2 karmány, amit a dob mozgat, a dobok hosszúságát veszi fel, és ennek egy része bekerülhet a dobok belsejébe az összekötőelemek és a dobok felső része között kialakított térrészen keresztül. Egyébként a dobok belsejében is találhatók gabonaszemek és a földről származó por.

A dobok igen nagy sebessége miatt ezek a növényi eredetű törmelékek és ez a por összegyűlnek a dobok belső falain, vagy végül egy nagyon tömör és viszonylag nehéz masszát képezzenek ott, ami a dobok igen jelentős kiegyensúlyozatlanságát idézi elő.

Ezek a kiegyensúlyozatlanságok jelentősen növelik a csapágyfészekre ható terhelést, mely csapágyfészkek szolgálnak a vágóegységek forgómozgásának megvezetésére és amelyek a dobok felett helyezkednek el, és ez a tény lényegesen csökkenti ezeknek a csapágyfészkeknek az élettartamát.

Azonkívül a növényi eredetű törmelék és a talajból származó por összegyűlésével keletkező massza nagyon erős köszörülő, csiszoló hatást fejt ki, ami nagyon gyorsan elhasználja az összekötőelemeket.

Ez a jelenség annál is inkább fontos, mivel a dobok tömege nagy.

Különböző megoldásokat kerestek tehát annak megakadályozására, hogy a növényi eredetű törmelék és a por ne tudjon bejutni a dobok belsejébe. Ezek a megoldások minden bizonnyal hozzájárultak a berendezés tökéletesítéséhez. Mindazonáltal előfordulhatott olyan eset, hogy a munkavégzés körülményei olyanok voltak (nevezetesen, a talaj nagyon száraz volt), amikor egy bizonyos idő elteltével minden esetben megállapították, hogy a munka során a dobok megteltek porral.

Az egyik ismert aratógép esetében még azt a megoldást is elhagyták, hogy az összekötőelemek keresztülhaladjanak a külső dob felső részén, és így a külső dob teljesen zárt. Ebben a módosított, ismert aratógépben a tok külsejének vége most egy kar alakú összekötőelem révén van összekötve a vázszerkezettel, és ez a kar a külső vágóegység dobja mögé nyúlik.

Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy bizonyos körülmények között a levágott takarmány ott maradhat beakadva az említett összekötőkarnál és az ettől eltömődhet.

Ismeretes olyan aratógép, amelynek vágóegységei kalicka alakú dobokkal vannak kialakítva, melynek célja az, hogy csökkentsék a dobok impulzusnyomatékát. Ennek az ismert aratógépnek a dobjai belsejében azonban nem tudnak benyúlni a vágóegységekket a gép vázszerkezetével összekötő elemek. Továbbá a vágóegység és a dob nincs ellátva menesztőberendezéssel, mely legalább részben belenyúlna a dob belsejébe.

A találmány célja olyan aratógép kialakítása, melynél a doboknak, amelyek a vágóegységek felett vannak elrendezve és ame-2HU 199645 Β lyekbe a vágóegységeket a vázszerkezettel összekötő összekötőelemek belenyúlnak, a növényi törmelékkel és porral való eltömődésének problémáját megoldjuk.

A kitűzött célt olyan aratógép létrehozásával értük el, melyben a forgathatóan kialakított dobok burkolata azokkal egy darabból készült támasztódúcokkal van kialakítva, melyeket egymástól térrészek választanak el, alsó részüknél alsó összekapcsoló elem, felső részüknél pedig felső összekapcsoló elem révén vannak egymással összekötve.

Ilyen kialakítás esetén egy aratógép vágóegysége felett elrendezett dobok, melyeknek felső részébe a vágóegységeket a vázszerkezettel összekötő összekötőelemek belenyúlnak, nem tudnak többé észrevehető mértékben megtöltődni növényi törmelékkel és porral, melyek oly módon gyűlnének össze, hogy egy nagyon tömör masszát képeznének, mely viszonylag nehéz és nagyon erős csiszolóhatást fejt ki.

Míg a korábbi műszaki megoldások szerint kialakított aratógépekben lényegében azt próbálták meg minden eszközzel elérni, hogy a dob a lehető legjobban le legyen zárva, hogy ezzel megakadályozzák a növényi törmeléknek és a pornak a dob belsejébe való bejutását, a találmány szerinti aratógépnél megengedjük, hogy a növényi törmelék és a por bejusson a dob belsejébe. Viszont ugyancsak megengedjük, hogy a szóbanforgó növényi törmelék és por ki tudjon jutni a dob belsejéből, a centrifugális erő hatására. Ilyen módon tehát a fentemlített növényi törmelék és por nem tud már egy nagy, tömör, nehéz és csíszolóhatású masszát képezni, ami igen nagy mértékű kiegyensúlyozatlanságot idézne elő és a dob belsejébe benyúló Összekötőelemeket koptatná.

Ilyen kialakítás mellett a dobok felett elhelyezkedő és a vágóegységeket forgás közben megvezető csapágyfészkek élettartama, valamint a dobok belsejébe benyúló és a vágóegységeket a vázszerkezettel összekötő összekötőelemek élettartama lényegesen nagyobb lesz.

Végül, ha a levágott gabonaszálak időről időre beakadnának és bennmaradnának a dob belsejében, a gép kezelőjének semmi nehézséget nem jelentene ezeknek a gabonaszálaknak az eltávolítása, mivel könnyen hozzá lehet férni, a dob belsejéhez.

A találmány szerinti aratógép egy előnyös kialakítási módja az, ahol a támasztódúcok közötti térrészek nagysága legalább közel megegyezik a támasztódúcok nagyságával.

Ilyen kialakítás esetén a dob belsejébe bejutott növényi törmelék és por könnyebben el tud onnan távozni.

A találmány szerinti aratógép egy további előnyös kiviteli változatánál a támasztódúcok belső oldala egy olyan domború felület, amely4 nek a köréje rajzolt körív középpontja a dob tömegén kívül helyezkedik el.

Előnyös továbbá, ha a szóbanforgó belső oldal egy görbült felület.

Ilyen kialakítás esetén a növényi törmelék és por, ami a dob belsejébe bejutott, gyakorlatilag elhanyagolható mértékben tapad hozzá a támasztódúc belső oldalához. Valóban, egy ilyen belső oldal, figyelembevéve' a dobok nagy forgási sebességét, gyakorlatilag öntisztító.

A találmány szerinti aratógép egy további előnyös kialakítási módja az, ahol a felső és alsó összekapcsoló elemek közül legalább az egyik a kerékaggyal egy darabból van kialakítva, mely kerékagy a vágóegység és az afölött elrendezett dob tengelyével együtt elforgathatóan van kialakítva, és a kerékagyra van rögzítve a vágóegység és a megfelelő dob.

Egy további előnyös kialakítási mód az, ahol az alsó összekapcsoló elem a kerékaggyal egy darabból van kialakítva, finnek a jellemzőnek köszönhetően egy olyan dobot lehet létrehozni, amelynek felső összekapcsoló eleme gyakorlatilag szigorúan koncentrikus a kerékaggyal. Ebben az esetben a felső összekapcsoló elem furatát, melyen keresztül az összekötőelemek belenyúlnak a dob belsejébe, és a kerékagy furatát pontos megmunkálással lehet kialakítani. Sőt még az összekötőelemnek a felső összekapcsoló elem felé nyúló része is ugyanilyen nagy mértékben koncentrikusan alakítható ki a csapágyfészekkel, melynek közbeiktatásával a vágóegység tengelye össze van kötve az összekötőelemekkel. Végül a dob felső része nagyon merev és ennélfogva nem deformálódik a rázkódások, iitődések hatására, melyek a munka során előfordulhatnak. Ez a pontos megmunkálás és ez a merevség tehát lehetővé teszi, hogy csökkentsük a felső összekapcsolóelem és az öszszekötőelemeknek a szóbanforgó felső összekapcsoló elem közelébe nyúló része közötti térrész nagyságát, és hogy ilyen módon egy jó ütközőelemet alakítsunk ki ezen két elem között. Ez tehát csökkenti annak veszélyét, hogy a levágott gabona szálai a felső összekapcsoló elem környezetében az összekötőelem köré tekeredjenek.

A találmány szerinti aratógép egy további előnyös kiviteli alakjánál a támasztódúcoknak a dob forgásirányában vett elülső eltávolítható védőelemmel vannak ellátva.

Előnyös továbbá, ha a védőelem körülveszi a támasztódúcok elülső éleit.

Ez a jellemző lehetővé teszi a támasztódúcok elülső élének a megvédését, mely a támasztódúc leginkább igénybevett helyét képezi. Ez az eltávolítható védőelem tehát lehetővé teszi egy olyan ütközőéi kialakítását a támasztódúcon, melyet bármikor könnyen és egyszerűen ki lehet cserélni, ha az elhasználódott vagy megrongálódott, anélkül, hogy a dobot szét kellene szerelni.

-3HU 199645 Β

A találmány szerinti aratógép egy további előnyös kialakítási módja az, ahol a támasztódúcoknak legalább egy része eltávolítható takarmányelvezető elemmel van ellátva.

Ebben az esetben a támasztódúcok jobban el tudják vezetni a takarmányt vagy gabonát. Az elvezetőelem eltávolítható kialakítása lehetővé teszi, hogy azt kicseréljük, amint elhasználódott vagy megrongálódott, vagy eltávolítsuk azokat, amikor a körülmények azt szükségessé teszik.

A találmány szerinti aratógép egy további előnyös kialakítási módja az, ahol a vágóegység legalább két szegmensből áll, melyek a dob alsó összekapcsoló eleméhez leszerelhetően vannak hozzáerősítve. Ez a jellemző lehetővé teszi, hogy a dob alatt elhelyezkedő vágóegységeket ki lehet cserélni anélkül, hogy az aratógép dobját, a kerékagyat és a tokját szét kellene szerelni.

A találmány szerinti aratógépet az alábbiakban két kiviteli példa és a rajz alapján ismertetjük részletesebben, mely példák az oltalmi kört nem korlátozzák a bemutatott esetekre. A rajzon az

1. ábrán a találmány szerinti aratógép működés közben hátulról vett nézetének egy része látható, metszetben ábrázolva; a

2. ábrán az 1. ábra szerinti aratógép első vágóegységének előlnézete látható, melyet a hozzá tartozó dob vesz körül; a

3. ábrán a 2. ábra szerinti dob vágóegységének felülnézete látható, részben a

III—III metszősík mentén felvett metszetben ábrázolva; a

4. ábrán az 1. ábra szerinti aratógép első vágóegységének dobja egyik lehetséges megvalósítási módja látható, elölnézetben, részben metszetben ábrázolva; az

5. ábrán pedig a 4. ábra szerinti vágóegység és dob V-V metszősík mentén felvett részmetszettel ábrázolt felülnézeti képe látható.

Az 1. ábra szerinti 1 aratógép tehát 2 vágószerkezetet tartalmaz, mely egy 3 összekötőelem segítségével 4 vázszerkezettel van összekötve.

A 2. vágószerkezet egy 5 tokból áll, mely bizonyos számú 6, 7, 7’ és 8 vágóegységet tart. Ezek a 6, 7, 7’ és 8 vágóegységek az 5 tok 9 felső oldalánál helyezkednek el. Az egyes

6. 7, 7’ és 8 vágóegységek az 5 tok 9 felső oldalára szerelt 10, 11 és 12 gördülőcsapágyakban vannak forgathatóan megvezetve. A 6, 7, 7’ és 8 vágóegységek felfelé nyúló és előnyösen lényegében függőleges 13 tengelyek körül forgathatók.

Az egyes 6, 7, 7’ és 8 vágóegységek bizonyos számú 14 vágószerszámmal vannak ellátva. A két külső 6 és 8 vágóegység felett dob van elrendezve. A 6 és 8 vágóegységek csavarok segítségével vannak hozzáerősíive a megfelelő 15 dobokhoz. Ezek a 15 dobok tehát a hozzájuk tartozó 6,illetve 8 vágó!

egységgel együtt forognak és azt a célt szolgálják, hogy csökkentsék a levágott takarmányfűből vagy gabonából képezett és a 2 vágószerkezet mögött elhelyezett rend nagyságát. Ezért ezek 17, 171 elvezető elemekkel vannak ellátva.

A 6, 7, 7’ és 8 vágóegységek forgatása az ábrán nem látható, szakember számára ismert módon kialakított és a 2 vágószerkezet tokja belsejében elrendezett menesztőcsapok segítségével történik. Ezeknek a menesztőcsapoknak a forgatása az első 6 vágóegység 18 tengelyével van megvalósítva. Ezért a 18 tengely felfelé meg van hosszabbítva és egy 20 szekrényt tartalmazó 19 továbbító szerkezetbe nyúlik bele, és a 20 szekrényből egy 21 állvány nyúlik lefelé az első 6 vágóegység irányában. A 18 tengely tehát keresztülmegy a 15 dob felső részén, mely az első vágóegység felett helyezkedik el.

A 20 szekrény a szakember számára ismert módon kialakított továbbító szerkezeteket tartalmaz, melyek az első 6 vágóegység 18 tengelyének felső végéhez vannak egy 22 rugalmas tengelykapcsoló révén csatlakoztatva. Magukat a 19 továbbító szerkezet belsejében elhelyezett továbbítószerveket egy 23 univerzális csőcsatlakozáshoz tartozó tengelylyel forgatjuk, szakember számára ismert módon, az ábrán nem feltüntetett vontató jármű hajtó tengelycsonkja segítségével, melyhez az aratógép működés közben hozzá van kapcsolva.

A 2 vágószerkezet 5 tokja felett bizonyos távolságra egy 24 tartószerkezet nyúlik el, mely az egyik 3 összekötőelemet képezi. Maga a 24 tartószerkezet egy 25 hosszanti tartóelemből és egy 26 lábból áll. A 25 hosszanti tartóelem lényegében párhuzamosan nyúlik el az 5 tokkai, míg a 26 láb lefelé, a külső 8 vágóegység irányában nyúlik el. A 25 hosszanti tartóelem és a 26 láb tehát lényegében a 6, 7, 7’ és 8 vágóegységek forgó 13 tengelyeit magábafoglaló síkban helyezkednek el.

A 25 hosszanti tartóelem és a 26 láb közötti összeköttetés egy 27 síkbeli csukló segítségével van megvalósítva, melynek 28 tengelye lényegében merőleges a 6, 7, 7’ és 8 vágóegységek forgó 13 tengelyeit tartalmazó síkra.

A 25 hosszanti tartóelemnek a 26 lábtól távolabb eső vége 29 rögzítőelem segítségével a 20 szekrényhez van erősítve.

Tehát a 21 állvány, a 20 szekrény, a 25 hosszanti tartóelem és a 26 láb képezik a 3 összekötó'eiemet, mely a 2 vágószerkezetet összeköti az 1 aratógép 4 vázszerkezetével.

A 2 vágószerkezet a 3 összekötőelemmel az első 6 vágóegység 18 tengelye és a külső 8 vágóegység 30 tengelye segítségével van összekötve. Ezért a külső 8 vágóegység 30 tengelye felfelé meg van hosszabbítva és belenyúlik a 26 láb belsejébe. A 30 tengely tehát részben a külső 8 vágóegység felett lévő 15 dob belsejébe nyúlik és keresztülmegy a szóbanforgó 15 dob felső részén.

-4HU 199645 Β

A 26 láb és a 30 tengely felső része közötti összeköttetés egy 31 csapágyfészek segítségével van megvalósítva, mely egyrészt biztosítja a külső 8 vágóegység 30 tengelye felső részének a 26 lábbal való forgásirányú megvezetését, másrészt tengelyirányban összeköti a 30 tengely szóbanforgó felső részét a 26 lábbal. Ami az első 6 vágóegység 18 tengelyét illeti, az a 19 továbbító szerkezet 21 állványával van 32 csapágyfészek segítségével összekapcsolva, mely tengelyirányban összeköti a szóbanforgó tengelyt a 21 állvánnyal.

Az 1. ábrán a 4 vázszerkezetnek csak egy részét tüntettük fel, mely egyik végénél össze van kötve a 3 összekötőelemmel, másik végénél egy nem ábrázolt, de a szakember számára ismert szerkezetet tartalmaz, mely lehetővé teszi, hogy a 4 vázszerkezetet összekössük egy szintén nem ábrázolt vontató jármű vonókészülékével, mely jármüvei az aratógép össze van kapcsolva.

Az 1. ábrán látható továbbá még, hogy az első 6 vágóegység felett található 15 dob, illetve a külső 8 vágóegység felett található 15 dob 33 ütközőelemet képeznek a 21 állványnyal.illetve a 26 lábbal, melyek keresztülhaladnak a 15 dobok felső részén és belenyúlnak a szóbanforgó 15 dobok belsejébe. A 15 dobok egyenként a találmány szerint különleges felépítésűek. Nevezetesen, azok 34 burkolata a 35 támasztódúcokból van kialakítva, melyeket a 36 térrészek választanak el egymástól.

A 15 doboknak ezt a különleges felépítését az alábbiakban két kiviteli példán keresztül ismertetjük részletesebben, melyeket a 2—6. ábrákon mutatunk be. E két példa szerinti 15 dobok felépítése nagyon hasonlít egymáshoz, ezért az azonos részeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük. A továbbiakban a 3—5. ábrák jobb érthetősége kedvéért, valamint hogy a különböző szerkezeti elemeket pontosabban tudjuk leírni, egy csupasz támasztódúcot mutatunk be, egy elvezetőelemmel ellátott támasztódúcot kívülről nézve és egy elvezetőelemmel ellátott támasztó dúcot metszetben ábrázolva.

Mint a fentiekben már említettük, a 6 és 8 vágóegységek felett található 15 dobok egy 34 burkolatot tartalmaznak, mely egymástól 36 térrészekkel elválasztott 35 támasztódúcokból van kialakítva. A bemutatott példa szerinti kiviteli alaknál a 35 támasztódúcok száma három. Azok száma azonban a találmány oltalmi körében belül maradva háromtól különböző is lehet. Ezzel együtt előnyös, ha a 35 támasztódúcokat egymástól elválasztó 36 térrészek nagysága legalább közelítőleg megegyezik a 35 támasztódúcok nagyságával.

A 35 támasztódúcok egymás között felső részüknél egy felső 37 összekapcsoló elemmel vannak összekötve, alsó részüknél pedig egy alsó 38 összekapcsoló elemmel. A bemutatott kiviteli példánál az alsó 38 összekapcsoló elem a 39 kerékaggyal egy darabból van kialakítva, mely legalább részben belenyúlik a 15 dob belsejébe, és amelynek közbeiktatásával a 15 dob és a megfelelő 6, 8 vágóegységek össze vannak kapcsolva a megfelelő 18, 30 tengelyekkel. Ez az összekapcsolás nevezetessen egy forgó összekapcsolást tartalmaz, oly módon, hogy a 18, 30 tengelyek magukkal tudják forgatni a hozzájuk tartozó 6, 8 vágóegységet,illetve a megfelelő 15 dobot. Ezért a 15 dobok 39 kerékagyának 40 furata 41 hornyokkal van ellátva, melyek együttműködnek a megfelelő 18, 30 tengelyeken kialakítót^ 42 hornyokkal.

Az alsó 38 összekapcsoló elem vagy 39 kerékagy, a 35 támasztódúcok és a felső 37 összekapcsoló elem tehát egyetlen darabot képeznek, melyet például egy öntvénnyel lehet megvalósítani. Ennek a megvalósítási módnak az előnye abban rejlik, hogy a felső 37 összekapcsoló elem a 2! állványhoz, illetve a 26 lábhoz közel van (melyeket a 4. ábrán részben szaggatott vonallal ábrázoltuk), melyek keresztülhaladnak a 15 dobok felső részén, és ezeket igen pontosan lehet előállítani úgy, hogy a felső 37 összekapcsoló elem fent említett 43 része és a 21 állvány vagy a 26 láb közötti játék a lehető legkisebb lehet. A felső 37 összekapcsoló elem így tehát a 21 állvánnyal vagy a 26 lábbal egy 33 ütközőelemet képezhet. Ehhez a 21 állvány és a 26 láb egy 44 kampót tartalmaz, melybe a felső 37 összekapcsoló elem 43 része részben belenyúlik. Ilyen módon csökkentjük annak a veszélyét, hogy a levágott takarmány- vagy gabonaszálak feltekeredjenek.

Az alsó 38 összekapcsoló elem 45 alsó felületénél van felerősítve a megfelelő 6, 8 vágóegység. Mindegyik 6, 8 vágóegység két 46, 47 szegmensből van kialakítva. A 46, 47 szegmensek az alsó 38 összekapcsoló elein 45 alsó felületére 16 csavarok segítségével vannak felerősítve, melyek az alsó 38 összekapcsoló elemekben kialakított 48 menetes furatokba vannak becsavarozva. Ennek az elrendezésnek köszönhetően a 6. 8 vágóegységek 46, 47 szegmenseit könnyen ki lehet cserélni, amikor azok elhasználódtak vagy megrongálódtak, anélkül, hogy a 2 vágószerkezetet vagy a 15 dobokat szét kellene szerelni.

A 35 támasztódúcok alakja és azok átmenő része jól látható a 3. és 5. ábrákon. Ezeken valójában látható, hogy a 35 támasztódúcok 49 belső oldala egy görbült felület. Ennek a kialakításnak köszönhetően a növényi törmelék és a por, ami a 35 támasztódúcokat egymástól elválasztó 36 térrészeken keresztül bekerül a 15 dob belsejébe, gyakorlatilag nem tud hozzátapadni a 35 támasztódúcok 49 belső oldalához.

Mint a fentiekben már arról szó volt, a 35 támasztódúcok 17, 171 elvezető elemekkel vannak ellátva.

A 17 elvezető elem első kiviteli alakját a 2. és 3. ábrákon mutatjuk be. Mint látható, a 17 elvezető elemek a megfelelő 35 támasz5

-5HU 199645 Β tódúcokra 52 csavarok segítségével vannak felszerelve oly módon, hogy azok kicserélhetők, ha már elhasználódtak vagy megrongálódtak, vagy levehetők, ha a munka körülményei azt szükségessé teszik. A 3. ábrán látható keresztmetszeten kivehető, hogy a 17 elvezető elemek nagyjából W alakúak, melyeknek két-két 53, 54 külső szárnyuk van, amelyeket egy-egy 55 összekötőrész köt össze egymással. A W alak nyitott része 56 horonyban helyezkedik el, mely a 35 támasztódúc 69 külső oldalát tartalmazza, mely lényegében párhuzamosan helyezkedik el a szóbanforgó 35 támasztódúc 57 hosszanti tengelyével. Ebben a két 53, 54 külső szárnyat egymással összekötő 55 összekötőrészben helyezkednek el az 52 csavarok fejei, melyek a 17 elvezető elemet a 35 támasztódúccal összekötik, és amely e célból egy 58 domborulatot tartalmaz. Az 58 domborulatra fekszik fel az 55 összekötőrész, továbbá 59 csavarmenetes lyukakkal van ellátva, amelyekbe az 52 csavarok bele vannak csavarva. Az 55 összekötőrészek tehát olyan alakúak, hogy az 52 csavarok fejét az 53, 54 külső szárnyak hatásosan védik a káros külső behatásoktól és/ /vagy rázkódásoktól. Ezenkívül a 17 elvezető elemek 53,54 külső szárnyainak szabad végei a 35 támasztódúc 56 hornyában vannak elhelyezve, aminek következtében elkerülhető, hogy a szóbanforgó 53, 54 külső szárnyak bármilyen akadályba ütközzenek, ami azok deformálódását idézhetné elő.

Annak érdekében, hogy a levágott takarmányt vagy gabonát elvezető funkciójúknak maradéktalanul meg tudjanak felelni, a 17 elvezetőelemek 53 külső szárnyának 60 elülső oldala az első 6 vágóegység és annak 15 dobja 61 forgásirányát véve hátrafelé néz.

Ezenkívül a 15 dobok élettartamának meghosszabbítása érdekében a 35 támasztódúcok 62 elülső éle szélesebbre van kialakítva, mint a 35 támasztódúcok 63 középső részei. Ez a 62 elülső élnek megfelelő ellenállást ad a rázkódások elviselésére, melyek az aratógép működése közben felléphetnek.

A 3. ábrán látható továbbá, hogy a 35 támasztódúcok és azok 17 elvezető elemei lényegében véve szimmetrikusak a 15 dob 13 tengelyét és a szóbanforgó 35 támasztódúc 57 hosszanti tengelyét magábafoglaló síkhoz képest. Ilyen kialakítás esetén közömbös, hogy a 15 dob hogyan helyezkedik el az első 6 vágóegységen, mely a 61 forgásirányban forog, vagy a külső 8 vágóegységen, mely a 64 ellentétes irányban forog. Ezzel az intézkedéssel elérjük, hogy az 54 külső szárny 65 oldala valóban hátrafelé fordul, a 15 dob forgásirányát tekintve, mely megegyezik a 64 ellentétes iránnyal, mivel az a külső 8 vágóegység felett van. Hasonlóképpen szélesebb a 35 támasztódúc 66 éle is a 63 középső résznél, és ugyancsak jól ellenáll az ütődéseknek, rázkódásoknak.

A találmány szerinti aratógép elvezetőelemének egy második kiviteli példáját mutatjuk be a 4. és 5. ábrákon.

Ebben a kiviteli példában a 15 dob kialakítása megegyezik az előbbiekben ismertetettel, kivéve annak 171 elvezető elemét, mely ennek ellenére tartalmaz a 17 elvezető elemmel megegyező részeket.

Tehát a 171 elvezető elemek szintén a 35 támasztódúc 58 domborulatában kialakított 59 csavarmenetes lyukakba becsavart 52 csavarok segítségével vannak a megfelelő 35 támasztódúcokhoz hozzáerősítve. Sőt, ezek a 171 elvezető elemek is tartalmaznak egy 55 összekötőrészt, amelyben az 52 csavarok feje van elhelyezve. Ezek a csavarfejek tehát ugyanolyan hatásosan vannak védve az elhasználódás vagy az ütődések, rázkódások ellen, mint az első példában. Végül a 171 elvezetőelemek is tartalmaznak egy elülső 53 külső szárnyat, melynek 60 elülső oldala a szóbanforgó 15 dob alatt elhelyezkedő 6 vágóegység 61 forgásirányát tekintve hátrafelé néz.

Az 5. ábrán látható, hogy a 35 támasztódúcok 62 elülső éle egy 67 védőelemmel van ellátva. Ennek a 67 védőelemnek az a szerepe, hogy elkerüljük a 35 támasztódúcok 62 elülső éleinek elhasználódását. Ennek érdekében ez a 67 védőelem körülveszi a 62 elülső élet, sőt még a 35 támasztódúc 49 belső oldalát is részben letakarja. Ezért a 67 védőelem úgy van kialakítva, hogy tartalmaz egy 68 külső szárnyat, mely legalább részben letakarja a 35 támasztódúc 69 külső oldalát, mely a 62 elülső él közelében helyezkedik el, és gyakorlatilag felveszi a szóbanforgó 49 belső oldal alakját.

A bemutatott példában a 67 védőelem és a 171 elvezető elem egyetlen darabból vannak kialakítva. Ilyen módon a 67 védőelem az 52 csavarok segítségével ugyancsak a 35 támasztódúcra van felerősítve, hogy elhasználódás esetén ki lehessen azt cserélni. A találmányoltalmi körén belül maradva a 171 elvezető elemeket és a 67 védőelemeket különálló darabokból is ki lehet alakítani, fel lehet szerelni ugyanarra a 35 támasztódúcra, vagy olyan 35 támasztódúcot is lehet használni, mely csak 67 védőelemmel van ellátva. Azonban minden esetben levehetően vannak felszerelve a 67 védőelemek a 35 támasztódúcokra.

A 4. és 5. ábrákon az első 6 vágóegységet mutatjuk be, mely a 61 forgásirányban forog. A külső 8 vágóegység esetében, mely a 64 ellentétes irányban forog, a 171 elvezető elem és a 67 védőelem eltér az első 6 vágóegység megfelelő elemeitől. Ez a 171 elvezető elem egy elülső oldallal rendelkezik, mely a 35 támasztódúc 66 élének oldaláig ér, és a 67 védőelem eltakarja a szóbanforgó 66 élt.

A 2. és 4. ábrákon látható még, hogy a 17, 171 elvezető elemek és a 67 védőelem lényegében véve a 15 dobok teljes magasságában végignyúlnak.

-6HU 199645 Β

Mivel a bemutatott példákban minden 35 támasztódúc el van látva egy 17, 171 elvezető elemmel, a találmány oltalmi körén belül maradva alkalmazhatjuk a 35 támasztódúcoknak csupán egy részét, melyek a 17, 171 elvezető elemeket hordozzák.

A találmány szerinti aratógépen különböző módosításokat lehet végrehajtani a bemutatott és ismertetett kiviteli példákhoz képest anélkül, hogy a találmány oltalmi körén azzal túllépnénk.

Claims (20)

1. Aratógép, amely vázszerkezetet tartalmaz, a vázszerkezetre összekötőelemek segítségével legalább egy, vágószerszámmal ellátott vágóegység van felerősítve és afölött egy forgó dob van elrendezve, mely burkolattal van ellátva, az összekötőelemre egy állvány vagy láb van felszerelve, melynek legalább egy része belenyúlik a forgó dob belsejébe, mely egy tengelyt és egy azzal forgathatóan összekötött kerékagyat tartalmaz, melyre a vágóegység van felerősítve, a tengely és a kerékagy legalább részben belenyúlik a dob belsejébe, míg az összekötőelemek állványa vagy lába, mely behatol a dobba, össze van kötve a vágóegység tengelyével, azzal jellemezve, hogy a forgathatóan kialakított dobok (15) burkolata (34) a dobokkal (15) egy darabból készült támasztódúcokkal (35) vannak kialakítva, melyeket egymástól térrészek (36) választanak el, és melyeket alsó részüknél alsó összekapcsoló elem (38), felső részüknél pedig felső összekapcsoló elem (37) révén vannak egymással összekötve.

2. Az 1. igénypont szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a támasztódúcok (35) közötti térrészek (36) nagysága legalább közel megegyezik a támasztódúcok (35) nagyságával.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a támasztódúcok (35) belső oldala (49) egy olyan domború felület, amelynek a köréje rajzolt körív (51) középpontja (50) a dob (15) tömegén kívül helyezkedik el.

4. A 3. igénypont szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a szóbanforgó belső oldal (49) egy görbült felület.

5. Az 14. igénypontok bármelyike szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a felső és alsó összekapcsoló elemek (37, 38) közül legalább az egyik .a kerékaggyal (39) egy darabból van kialakítva.

6. Az 5. igénypont szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy az alsó összekapcsoló elem (38) a kerékaggyal (39) egy darabból van kialakítva.

7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a felső összekapcsoló elem (37) ütközőelemet (33) képez az összekötőelemnek (3) a dob (15) belsejében belenyúló állványával (21) vagy lábával (26).

8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a támasztódúcoknak (35) a dob (15) forgásirányában (61) vett elülső élei (62, 66) eltávolítható védőelemmel (67) vannak ellátva.

9. A 8. igénypont szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a védőelem (67) körülveszi a támasztódúcok (35) elülső éleit (62, 66).

10. A 9. igénypont szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a védőelem (67) egy külső szárnyat (68) tartalmaz, mely legalább részben letakarja a támasztódúcnak (35) az elülső élek (62, 66) közelében elhelyezkedő külső oldalát (69), valamint egy belső szárnyat (70), mely legalább részben letakarja a támasztódúcnak (35) az elülső élek (62, 66) közelében elhelyezkedő belső oldalát (49).

11. A 10. igénypont szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a védőelem (67) belső szárnya (70) lényegében a támasztódúc (35) belső oldalát (49) letakaróan van kialakítva.

12. Az 1 — 11. igénypontok bármelyike szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a támasztódúcoknak (35) legalább egy része eltávolítható takarmányt elvezető elemmel (17, 171) van ellátva.

13. A 12. igénypont szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy legalább a támasztódúcok (35) egy része el van látva eltávolítható elvezető elemekkel (17, 171).

14. A 13. igénypont szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a támasztódúc (35) külső oldala (69), mely egy elvezető elemmel (17) van ellátva, egy hornyot (56) tartalmaz, mely a támasztódúc (35) hosszanti tengelyével (57) párhuzamosan nyúlik el, és amelyben az elvezető elem (17) részben elhelyezkedik.

15. A 12—14. igénypontok bármelyike szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy az elvezető elem (17, 171) külső szárnya (53, 54) a forgásirányra (61) vagy ellentétes irányra (64) vonatkoztatva mindig hátrafelé néz.

16. A 8—15. igénypontok bármelyike szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a kötőelemek, célszerűen csavarok (52), — melyek az elvezető elemet (17, 171) és/vagy a védőelemet (67) a támasztódúcon (35) rögzítik, — az elvezető elem (17, 171) és/vagy a védőelem (67) összekötőrészében (55) vannak elhelyezve.

17. Az 1 —16. igénypontok bármelyike szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a támasztódúc (35) elülső éle (62, 66) szélesebb a szóbanforgó támasztódúc (35) középső részénél (63).

18. Az 1 —17. igénypontok bármelyike szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a támasztódúc (35) lényegében szimmetrikus a dob (15) tengelyét (13) és a támasztódúc (35) hosszanti tengelyét (57) magába'foglaló síkhoz képest.

19. A 12. vagy a 14—18. igénypontok bármelyike szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy az elvezető elem (17) lényegében szimmetrikus a dob (15) tengelyét (13) és a tá-7HU 199645 Β masztódúc (35) hosszanti tengelyét (57) magábanfoglaló síkhoz képest.

20. Az 1 —19. igénypontok bármelyike szerinti aratógép, azzal jellemezve, hogy a vágóegység (6, 8) legalább két szegmensből (46, 47) áll, melyek a dob (15) alsó összekapcsoló eleméhez (38) leszerelhetően vannak hozzáerősítve.