HU197821B - Agricultural tilling machine - Google Patents

Description

A találmány tárgya talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, amely talajmegmunkáló szerszámokkal felszerelt forgórészt tartalmaz és ezt a gép munkairányára ferdén álló hosszanti tengely körül forgatják motorikus erő segítségével oly módon, hogy a talaj szintjén a szerszámok a munkairányhoz viszonyítva hátrafelé mozduInaK el és a talajból egymással érintkező csíkokat munkálnak meg.

Ismeretesek olyan gépek, amelyeknek szerszámait tárcsák képezik és ezeknek a formája gömbszelet alakú és a gömbszelet széle sima köralakú vagy csipkézett. Ezeknek az ismert gépeknek több hiányosságuk van.

Az első hiányosságuk, hogy a sima vagy csipkézett tárcsák levágják a gyomokat, ami azok elszaporodását vonja maga után. Ez az elszaporodás rendkívül jelentős mértékű tarack esetében. Az ilyen elszaporodott menynyiségü gyom eltávolításához jelentős menynyiségű gyomirtóra van szükség, ami növeli a termesztés költségeit és a környezet szennyezést.

A másik hátránya az ismert tárcsáknak, amelyekkel a szokásos gépek fel vannak szerelve az, hogy szántási talpat képez, ami a víz lefolyását a talajba és a növények gyökereinek növekedését megakadályozza.

Ezen túlmenően agyagos talajban a tárcsák a főldrögöket simává teszik, ami hátrányos a későbbi szétdarabolásuk szempontjából, amikor a vetőágyat kell elkészíteni. Ezen túlmenően agyagos talajban a tárcsák nagyon könnyen és gyorsan teletömődnek. Vert föld esetében ezzel szemben a tárcsák a föld porrá alakítását idézik elő, ami a szaporodás után rendkívül kemény rétegek kialakulását okozza.

A következő hiányossága az ismert gépeknek, hogy tarlóhántás esetén a földből és a szalmából egy rossz keveréket adnak. Ez különösen annak az eredménye, hogy a tárcsák földterítési képessége viszonylag korlátozott.

Ismét egy további hátránya az ismert gépeknek, hogy a tárcsák nagyon gyorsan elhasználódnak. Valójában, mivel a tárcsák vágják a földet, viszonylag vékonyaknak kell lenniök, ami viszont gyors elhasználódásukhoz vezet.

A találmány feladata olyan talajmegmunkáló gép kialakítása, amely ezektől a hátrányoktól mentes.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a szerszámok ásók, amelyeknek aktív része ívelt és amely úgy vannak elhelyezve, hogy valamennyi ásó aktív részének görbülete ugyanabba az irányba, a gép munkairányában nézve, a forgórész legelői lévő vége Felé mutat.

Ezzel a megoldással a gyomot a gép ezentúl nem vágja le, hanem kihúzza, így szaporodása meg van akadályozva.

Mivel az ásók a talajt egymás után érik, nem képződik szántási talp. Ezenkívül ez a 2 megoldás lehetővé teszi, hogy száraz és kemény talaj esetében is a szerszámok jól be tudjanak hatolni a talajba, mert egy ásó sokkal könnyebben behatol a talajba, mint egy tárcsa. Ezt a behatolást még elősegíti az a tény is, hogy az ásókat pozitív forgásirányban forgatjuk.

Előnyösen a forgórész forgási sebessége nem nagy. Értéke akkora, hogy a talaj szintjén az ásók lineáris sebessége nagyobb legyen, mint amekkora akkor lenne, ha azokat csak a talaj vontatná, amikor a gép munkairányban elmozdul. Ez jó földforgatást eredményez, mikor a gép mélyen dolgozik úgy, mint szántáskor. Kevésbé mély munka eselén — mint pl. tarlóhántáskor — a forgórész forgási sebessége még kisebb lehet, hogy nagyobb területre tudjon'teríteni.

Agyagos talaj esetében a földrögök lesimítása elmarad. Vert föld esetében a gép lehetővé teszi földrögök képződését és nem segíti elő a föld porrá alakulását. Ily módon a víz be tud hatolni a talajba és nem jönnek 'étre kemény rétegek.

Kevésbé mély munkák esetén, mint pl. tarlóhántáskor, a föld és szalma keveréke jobb, mivel az ásók a kitépett rögöket szabályosan hátrafelé dobják. Azonkívül ezekkel a gépekkel bizonyos esetekben a szalmát a tarlóhántás művelete folyamán fel lehet aprítani. Mély munkák esetén, mint pl. szántáskor, a gép tökéletesen visszarakja a kiszakított földrögöket.

A találmány szerinti gép ásói kevésbé érzékenyek a kopásra, mert vastagságuk nagyobb lehet, mint az ismert tárcsáké, mivel a talajrögöket ki kell tépniök és nem elvágniok.

A forgórész forgási sebességét sebességváltómü segítségével lehet szabályozni. A munkasebességet ily módon tökéletesen az elvégzendő munka jellegének megfelelően lehet megválasztani.

Az ásóknak előnyösen íves aktív része van, amelyeknek görbülete folytonos. Célszerűen ez az ív egy állandó sugarú ív. Ez lehetővé teszi, hogy az ásók a kiszakított földet jól tegyék vissza.

Előnyösen az ásó aktív része meg van csavarva. Ez a megcsavarás úgy van megvalósítva, hogy az ásó aktív részének — forgásirányában nézve — elülső éle a forgórész legelülső végétől távolabb legyen, mint az ásó aktív részének hátulsó éle. Előnyösen az aktív rész megcsavarása folyamatos. Az ásó alakja ily módon egy kissé kormánylemezű ekéhez hasonlít.

A megcsavarás a kiszakított föld visszajuttatását könnyíti meg, azonkívül csökkenti vagy esetleg teljesen kiküszöböli az ásó felütődését, amikor az forog és a gép halad. A felütődés csökkenése, illetve kiküszöbölése következtében a gép szükséges vonóerejét

-2197821 csökkenteni lehet és azok a rezgések is csökkennek, amelyeknek a gép munka közben ki van téve.

A teljesítmény és a rezgések még csökkenthetők, hogyha az ásó aktív része szélső élének felütődését csökkentjük vagy kiküszöböljük. Ennek érdekében az ásó szélső éle forgásirányban nézve hátrafelé ferde. Előnyösen a szélső él és az elülső él metszéspontja a forgórész hosszanti tengelyétől távolabb esik, mint a szélső él és a hátulsó él metszéspontja.

A földrögök kiszakítása még hatékonyabb, ha az ásó aktív részének elülső éle ferdén le van metszve. Ez a ferde lemetszés a felvett teljesítmény csökkentéséhez is hozzájárul és megkönnyíti az ásók behatolását a rendkívül száraz és kemény talajba.

Az ásókat előnyösen csoportonként szereljük fel a forgórészre és mindegyik ásócsoport a szomszédos ásócsoporthoz képest a forgórész hosszanti tengelye mentén szögben el van tolva. Az így képződött csavarvonal előnyösen a forgórész hossza mentén folytonos.

Ez a jellemző ugyancsak a felvett teljesítményt csökkenti és a gép járását lágyabbá teszi, mivel a különböző csoportok ásói egymás után kapcsolódnak a talajjal. De ez a jellemző az egyes ásók számára lehetővé teszi azt is, hogy az általuk kiszakított földet a helyére tegyék vissza vagy pontosan terítsék szét, anélkül, hogy az az ásócsoport, amely felé az ásó aktív része görbül, ezt a talajviszszarakást vagy szétterítést zavarná.

Az ásócsoportok eltolása előnyösen úgy van megvalósítva, hogy amikor az egyik csoport egyik ásója a kiszakított talajt vissza akarja juttatni vagy szét akarja teríteni, akkor — ha a gépet hátulról nézzük — a tőle jobbra lévő ásócsoport ásója, amely ekkor a földet vissza akarja juttatni vagy ki akarja dobni, viszonylag lávol legyen az első csoport munkában lévő ásójától. Ezzel párhuzamosan a második csoport ásója, amely a maga részéről vissza fogja juttatni vagy ki fogja dobni a földet, nem kapcsolódik a talajjal, csak az első csoport munkában lévő ásója után.

Amint már az előzőekben elmondottuk, a találmány szerinti géppel különböző mélységekben lehet dolgozni, az elvégzendő munka jellegének megfelelően. Ezeket a munkamélységeket pontosan meg tudjuk határozni magasságban állítha-tó alátámasztások segítségével, amelyek célszerűen a forgórész előtt vannak elhelyezve.

Mivel a forgórész meg van döntve, munka közben oldalirányú tolóerő lép fel, amely a forgórészt a munka irányára merőleges helyzetbe kívánja hozni. Annak érdekében, hogy ezt a tolóerőt ellensúlyozzuk, a gép oldalirányú stabilizáló eszközökkel van ellátva, amelyek előnyösen a gépen hátul vannak elhelyezve.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerin4 ti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a gép felülnézetét ábrázolja, amint traktorhoz van kapcsolva.

A 2. ábra a gépnek az 1. ábra 15 nyila irányából vett hátulnézete, nagyobb léptékben.

A 3. ábra a gép baloldali vége háromnegyed részének perspektivikus előlnézete.

A 4. ábra a gép forgórészének egy részlete a 2. ábra IV—IV vonala mentén vett metszetben, az 56 nyíl irányából nézve.

Az 5. ábrán a forgórész egyik ásója látható előlnézetben.

A 6. ábra az 5. ábra szerinti ásó oldalnézete, balról nézve.

A 7. ábra a 6. ábra szerinti ásó felülnézete.

Amint az 1. ábrán látható, a talajmegmunkáló mezőgazdasági 1 gép 2 traktorhoz van kapcsolva, amely azt a 3 munkairányba húzza. Ebből a célból az 1 gép 4 csatolóeszközzel van ellátva, amely két alsó 5 csatlakozási pontból és egy felső 6 csatlakozási pontból áll. Ezek az 5 és 6 csatlakozási pontok a 2 traktor hárompontos csatlakozási mechanizmusának alsó 7 karjaihoz, illetve a 8 tolorúdjához vannak csatlakoztatva.

A 4 csatolóeszköz hátulsó része az 1 gép 9 alvázához van rögzítve. A 9 alváz felső 10 gerendából áll, amelynek két 11 és 12 végén 13 és 14 oldalak nyúlnak lefelé. A 15 nyíl irányából nézve a 9 alváznak fordított U alakja van. Felülről nézve a 9 alváz a 3 munkairányra ferdén áll oly módon, hogy jobboldali 12 vége előbbre áll, mint a baloldali 11 vége.

A 13, 14 oldalak alsó végei között 16 forgórész van elhelyezve, amely a 9 alvázzal párhuzamos, azaz — a 3 munkairányban hátulról nézve—a 16 forgórész jobboldali vége előbbre áll, mint a baloldali vége. A 16 forgórész hosszanti 18 tengelye és a 3 munkaEányra merőleges 19 vonal által bezárt 17 szög olyan, hogy két szomszédos 541 és 542 ásócsoport 61 és 62 munkaterületei érintkezzenek vagy előnyösen egymást fedjék. A 17 szög előnyösen 20° és 35° között van. Az ismertetett példában a 17 szög kb. 26°-kal egyenlő.

A 16 forgórész központi 20 gerendából áll, amelyre talajmegmunkáló szerszámok, jelen esetben 21 ásók vannak rögzítve. A 16 forgórész átmérője előnyösen nagyobb, mint 50 cm. Előnyösen ez az átmérő 60—90 cm. A 21 ásók 64 aktív része ívelt. A 21 ásók görbülete a 16 forgórész jobboldali 12 vége felé mutat, amely a 3 munkairányban nézve legelői van.

Munka közben a 16 forgórészt hosszanti 18 tengelye körül pozitív irányban hozzuk forgásba, oly módon, hogy a 21 ásók az 58 talaj szintjén előről-hátrafelé mozogjanak (lásd 4. ábra). Ebből a célból a 9 alváz a 2 traktor hosszanti szimmetriasíkjának szintjén 22 sebességváltómüvei van ellátva. A 22 sebességváltómü bemenő 23 tengelyt tartal3

-3197821 máz, amely a 2 traktor tengelyéről kapja a hajtást, transzmissziós 24 tengely segítségével. A bemenő 23 tengely hátsó végénél 25 fogaskerék van, amely egy másik 251 fogaskerékkel kapcsolódik. Ez utóbbi a bemenő 23 tengellyel párhuzamos közbenső 27 tengelyre van szerelve, amelynek végén 26 fogaskerék van és ez egy második közbenső 271 tengelyre szerelt 261 fogaskerékkel kapcsolódik. A 271 tengely párhuzamos a bemenő 23 tengellyel és az első közbenső 27 tengellyel. A második közbenső 271 tengely elülső végén kúpos 28 fogaskerék van, amely másik kúpos fogaskerékkel kapcsolódik. Ez utóbbi a 9 alváz felső 10 gerendájának belsejében elhelyezett 30 hajtótengelyre van szerelve. A hajtótengely a 9 alváz baloldali 11 végéig ér, ahol 31 fogaskerék van rászerelve. Ez a 31 fogaskerék a baloldali 13 oldal belsejében van elhelyezve, amely baloldali 32 fogaskerék szekrényként van kialakítva. Ezt részletesebben a 2. ábrán ábrázoltuk. Látható, hogy a 31 fogaskerék második 33 fogaskerékkel kapcsolódik, amely a közbenső 34 tengelyre van ékelve. A második 33 fogaskerékkel kapcsolódik, amely a 16 forgórészre van erősítve.

A 26, 261 fogaskerekek önmagukban ismert fogaskerekek lehetnek, amelyek más gépelemmel is helyettesíthetők. Ily módon a 16 forgórész forgássebessége tökéletesen hozzáigazítható az elvégzendő munka jellegéhez. A forgási sebesség mély munkák, mint pl. szántás esetében, előnyösen 50—110 fordulat/perc között van, míg kevésbé mély munkák, mint pl. tarlóhántás esetén 100—200 fordulat/perc között van.

Az 1. ábrán látható, hogy a 9 alváz baloldali 11 végén alátámasztó 36 kerék van elhelyezve, amely munka közben a talajon gördül. A 36 kerék 37 alátámasztó szerkezet segítségével van a 9 alvázhoz kapcsolva, oly módon, hogy a 36 kerék függőleges helyzetét a 9 alvázhoz képest szabályozni lehessen a 38 szabályozó mechanizmus segítségével, amely részleteiben a 3. ábrán látható. A 38 szabályozó mechanizmus az ábrázolt kivitelnél 39 perselyből áll, amely a 37 alátámasztó szerkezetre van rögzítve. Ebbe a 36 kerékhez erősített 40 csap kapcsolódik. Előnyösen a 40 csap és a 39 persely alakja olyan, hogy a 40 csapot a 39 persely fogja, ha azok egymással kapcsolódnak. A 40 csapban több 41 furat van, amelyek a 39 perselyben kialakított 42 furattal egy vonalba kerülhetnek és részben azon átmehetnek. A 40 csap és a 39 persely közötti kapcsolatot a 43 csapszeggel hozhatjuk létre, amely a 40 csap 41 furatán, illetve a 39 persely 42 furatán mehet át. Ha a 36 kereket a 9 alvázhoz képest más helyzetbe kívánjuk hozni, akkor elegendő, ha a 40 csap egy másik 41 furatát állítjuk szembe a 39 persely 42 furatával és reteszeljük a 43 csapszeggel. A 36 kerék segítségével az 1 gép munkamélységét szabályozni lehet.

A találmány keretén belül a 9 alváz jobboldali 12 végénél is elhelyezhetünk egy alátámasztó 36 kereket. A 38 szabályozó mechanizmus az ábrázolttól eltérő is lehet, pl. tartalmazhat kézi működtetésű beállító csavart és rögzítő anyát. Ebben az esetben a 21 ásók munkamélységét folyamatosan lehet szabályozni.

A 9 alváz baloldali 11 végére egy oldalirányban stabilizáló 44 elem van erősítve, amely a 9 alvázhoz 45 kar segítségével van rögzítve. Az oldalirányban stabilizáló 44 elem az ábrázolt kivitelnél 46 talplemezből áll, amely munka közben a talajba mélyed és amelyet a 45 kar tart a 47 hüvely segítségével (lásd 3. ábra). A 46 talplemez helyzetét a 9 alvázhoz képest úgy lehet szabályozni, hogy elcsúsztatjuk a 46 talplemezt a 47 hüvelyben, miután meglazítottuk a 48 csavart, amely megakadályozza azt, hogy a 46 talplemez a 47 hüvelyben el tudjon mozdulni, ha a 48 csavar meg van sorítva.

A találmány keretén belül az oldalirányban stabilizáló 44 elem a 46 talplemeztől eltérő módon is kialakítható, pl. a vízszintestől eltérő, lényegében függőleges és a 3 munkairánnya! párhuzamos síkban forgó eszközként.

Az oldalirányban stabilizáló 44 elem a 16 forgórészre munka közben ható keresztirányú erőt, amely abból adódik, hogy a 16 forgé>rész a 3 munkairányhoz képest ferdén helyezkedik el, felveszi.

A találmány keretén belül az 1 gépet úgy is kialakíthatjuk, hogy két V-alakban elhelyezett forgórésze legyen. Ebben az esetben az egyik forgórész által létesített keresztirányú erőt a másik forgórész által létesített keresztirányú erő kiegyenlíti.

A 2. ábrán a 16 forgórész látható részleTeiben. A központi 20 gerendát egy cső képezi, amelyre egymástól egyenlő távolságban 49 pofák vannak rögzítve. A 20 gerenda két végére rögzítő és vonó 50 pofa van rögzítve. Ezek a 16 forgórészt 52 csavarok segiíségével az 51, 511 agyakra rögzítik. Az 51, 511 agyak a 13 és 14 oldalak között forognak.

Az 51 agy, amelyet forgásában a 13 oldal, azaz az oldalsó 32 fogaskerék-szekrény vezet, a 35 fogaskerékkel kapcsolódik, amely a 2 traktor vonóerejéről a mozgást átadja a 20 gerendának, amint azt a fentiekben már elmagyaráztuk.

A 49 pofák arra valók, hogy a 21 ásókat a központi 20 gerendához rögzítsék. Ez a rögzítés az 53 csavarok segítségével történik. A 21 ásók különleges alakját a későbbiekben fogjuk részletezni. A 21 ásók ily módon a 16 forgórészre az 54, 541, 542, stb. ásó csoportok szerint vannak rögzítve. A 49 pofákat a 20 gerendán úgy helyezzük el, hogy mindegy k 54, 541, 542, stb. ásócsoport a szomszédos ásócsoporthoz képest a 16 forgórész hoszszanti 18 tengelye körül szögben el van tol-4197821 va. Az egyes 54, 541, 542, stb. ásócsoportok 21 ásói ily módon folyamatos 55 csavarvonalat képeznek, amely a 16 forgórész hoszszanti 18 tengelyére van központosítva. Ez világosabban látható a 4. ábrán, amelyen a 16 forgórész látható a 2. ábra 56 nyila irányából nézve. A 4. ábrán nyilakkal jelöltük a 16 forgórész 57 forgásiányát és az 1 gép 3 munkairányát. A jobb érthetőség kedvéért a rajzon csak három egymást követő 54, 541, 542 ásócsoportot ábrázoltunk. A 4. ábrából az is látható, hogy az ismertetett kiviteli példában az ugyanazon 54, 541, 542, stb. ásócsoporthoz tartozó 21 ásók 64 aktív részei (lásd 5—7. ábrák) nincsenek egymáshoz illesztve. Az is kitűnik a 4. ábrából, hogy a különböző 54, 541, 542 ásócsoportok 21a, 21b, 21c, 21 d ásói az 58 talajt egymás után érik, úgyhogy az 1 gép baloldali 11 végénél lévő 54 ásócsoport 21 ásói érik először az 58 talajt. Mindegyik 541, 542, stb. ásócsoport ily módon az előző szomszédos 54, 541, 542, stb. ásócsoporthoz képest 59 szöggel el van tolva. Az 59 szöget úgy választjuk meg, hogy az egyik ásócsoport, pl. az 54, 541, 542, stb. ásócsoport 21a ásója és a következő szomszédos 541,542, stb. ásócsoport előző 21b ásója közötti 60 szög elég nagy legyen ahhoz, hogy a 21b ásó ne zavarja az előző csoport 21a ásója által kiszakított föld visszarakását vagy szétterítését. Előnyösen az 59 szög értéke eltér a 60 szög értékétől.

Ennek az elrendezésnek különösen akkor van jelentősége, ha a gép nagy mélységben dolgozik, amikor a kiszakított földdarabok nagy terjedelműek.

Az 5—7. ábrákon a 21 ásók alakja látható. A 21 ásóknak van egy 63 rögzítőrésze, amely gyakorlatilag sík és egy 64 aktív része, amely ívelt. Az ábrázolt kivitelnél ez a görbület a 21 ásó teljes 64 aktív részén folyamatos és előnyösen olyan, hogy a hoszszanti 65 tengely állandó 66 görbületi sugár mentén van meghajlítva. A 66 görbületi sugár előnyösen 0,3—0,5-szöröse a 16 forgórész átmérőjének.

A 64 aktív rész ezen felül meg van csavarva oly módon, hogy 67 elülső éle — ha 21 ásót az 57 forgásirányban nézzük a 4. ábrán — a 16 forgórésznek legelöl lévő jobboldali 12 végétől távolabb van, mint a 64 aktív résznek a 68 hátulsó éle.

Előnyösen a 64 aktív rész megcsavarása folytonos és úgy van kialakítva, hogy tengelye párhuzamos a 64 aktív rész hosszanti 65 tengelyével. Az ábrázolt kivitelnél ez a megcsavarás e körül a hosszanti 65 tengely körül van kialakítva. A megcsavarás a 69 külső él szintjén 5°—15°, előnyösen 10°.

A 64 aktív rész 69 külső éle ferdén hátrafelé fut oly módon, hogy a 69 külső él és 67 elülső él 70 metszéspontja messzebb esik a 16 forgórész hosszanti 18 tengelyétől, mint a 69 külső él és a 68 hátsó él 71 metszéspontja.

A talajba való jobb behatolás elősegítése céljából a 67 elülső él ferdén van metszve.

Ezenfelül a 21 ásó 64 aktív része eléggé széles, ami lehetővé teszi, hogy a kiszakított földdarabokat jól meg tudja ragadni és viszszarakni vagy szétteríteni.

Az 5—7. ábrákon látható, hogy a 21 ásó rögzítőrésze két rögzítő 72 furattal van ellátva, amelyeken keresztül haladhatnak az

53 csavarok, amelyek a 21 ásókat a 49 pofákra rögzítik.

A találmány szerinti gép a következőképpen dolgozik:

Munka közben az 1 gép a 2 traktorhoz van 15 csatolva, amely azt a 3 munkairányba húzza. Egyidejűleg a 2 traktor hajtóereje a 16 forgórészt az 57 forgásirányba hozza. Forgás közben mindegyik 21 ásó kiszakít egy földcsomót.

Mivel a 16 forgórész hosszanti 18 tengelye a 3 munkairányhoz képest ferdén áll, a 21 ásó a kiszakított földcsomónak olyan mozgást ad, amely a 3 munkairányra keresztirányú.

Annak következtében, hogy a 21 ásónak van egy 64 aktív része, amely ívelt és megcsavart, ez arra kényszeríti a kiszakított földcsomót, hogy visszatérjen oly módon, hogy a torzsák be legyenek takarva.

Mivel az ív és a megcsavarás folytonos, a kiszakított földcsomók lecsúszása a 21 ásó aktív része mentén nagyon szabályosan megy végbe.

Mivel a találmány szerinti gépet a moto35 rikus hajtóerő pozitív irányban tartja forgásban, a gép nagyon eltérő talajok esetén is viszonylag állandó munkaminőség mellett tud dolgozni.

A megvalósítandó munkák szerint a 16 forgórész forgássebességét, valamint a 21 ásók behatolási mélységét szabályozni lehet. A 16 forgórész forgási sebességét úgy szabályozzuk, hogy a 22 sebességváltómü kimenő sebességét változtatjuk, míg a 21 ásók „ behatolási mélységét az alátámasztó 36 kerék 38 szabályozó mechanizmusának segítségével szabályozzuk.

Mély munkák esetén, amikor elég nagy földcsomókat akarunk kapni, a 16 forgórész forgási sebessége nem lehet túl nagy. Ez lehetővé teszi, hogy a 21 ásók nagy földcsomókat tépjenek ki és azokat visszarakják anélkül, hogy szétterítenék, mert a szétterítés azok szétesését eredményezné.

Kevésbé mély munkák esetén, mint pl. tarlóhántáskor, amikor az a cél, hogy a föld keveredjék a torzsákkal, a 16 forgórész forgási sebessége nagyobb lehet. Ez azt eredményezi, hogy a 21 ásók kisebb földdarabokat tépθθ nek ki és azokat a torzsákkal együtt kidobják, ami a kívánt jó keveredési eredményezi.

Bizonyos körülmények között lehetőség van arra — amint már az előzőekben elmondtuk — hogy a szántóföldön található szénát felaprítsuk és összekeverjük a földdel. A ta5

-5197821 lálmány szerinti gép így bizonyos körülmények között lehetővé teszi, hogy a széna feldarabolása egy külön műveletben elmaradjon, mielőtt a szántás a föld alá takarná.

Azon túlmenően, hogy a 21 ásók 64 aktív részének görbülete és rhegcsavarása elősegíti a kiszakított földcsomók visszarakását és/vagy szétterítését, a 64 aktív rész 69 külső élének hátrametszése lehetővé teszi azt, hogy a 21 ásók ne tömődjenek el. Ezáltal a gép rezgései és felvett teljesítménye lényegesen csökken. A rezgéseket még az is csökkenti, hogy a 21 ásók a 16 forgórész mentén csavarvonal alakban helyezkednek el. A 21 ásók így egymás után lépnek be a talajba. A gép által felvett teljesítmény ily módon egyenletesebb.

A találmány szerinti gépen számos változtatás eszközölhető anélkül, hogy a találmány tárgyköréből kilépnénk. így pl. kialakítható olyan gép, amely leginkább mély munkákra alkalmas vagy olyan gép, amely kevésbé mély munkákra alkalmas.

Claims (15)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, amely a talaj szintjén a munkairányhoz viszonyítva hátrafelé elmozduló talajmegmunkáló szerszámokkal felszerelt, a gép munkairányára, ferdén álló, hosszanti tengely körül motorikus erő segítségével forgatható forgórészt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a szerszámok ásók (21), amelyeknek aktív része (64) ívelt és valamennyi ásó (21) görbülete ugyanabba az irányba, és munkairányba (3) nézve a forgórész (16) legelői lévő vége (12) felé mutat.

2. Az 1. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy a forgórész (16) forgási sebességének szabályozására szolgáló sebességváltóműve (22) van.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy a forgórész (16) hosszanti tengelyének (18) a munkairányra (3) merőleges vonallal (19) bezárt szöge (17) 20°— 35°.

4. A 3. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy a szög (17) előnyösen 26°.

5 23. A 23. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az alátámasztó kerekek (36) a forgórész (16) előtt vannak elhelyezve.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti tdlajmcgmunkáló mezőgazdasági gcp, azzal jellemezve, hogy a forgórész (16) átmérője egyenlő vagy nagyobb mint 50 cm.

6. Az 5. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy a forgórész (16) átmérője 60—90 cm.

7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az ásó (21) aktív részének (64) a görbülete folytonos.

8. A 7. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy 6 az ásók (21) aktív részének (64) görbületi sugara (66) állandó.

9. A 8. vagy 7. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az ásók (21) aktív részének (64) hosszanti tengelye (65) állandó görbületi sugár (66) mentén van meghajlítva.

10 24. Az 1—23. igénypontok bármelyike szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy a gép oldalirányban stabilizáló elemmel (44) van ellátva.

10. Az 1 —18. igénypontok bármelyike szer nti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az aktív rész (64) elülső éle (67) le van metszve.

20. Áz 1 —19. igénypontok bármelyike szer nti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az ásók (21) a forgórészre (16) csoportonként vannak felszerelve és mindegyik ásócsoport (54, 541, 542....) a forgórész (16) hosszanti tengelye (18) mentén szögben el van tolva a szomszédos ásócsoportokhoz (54, 541, 542...) képest és ez a

-6197821 szögeltolódás a forgórész (16) hossza mentén állandó.

21. A 20. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy a szögeltolódás két ásócsoport (54, 541, 542) között olyan, hogy az egyes szomszédos ásócsoportok (54, 541, 542...) két ásója (21a, vagy 21b vagy 21c) között kialakult szög (59) eltérő attól a szögtől, amely az első ásócsoport (54, 541,542...) ásója (21a vagy 21b vagy 21c vagy 21d) és azon ásócsoport (541,542) előző ásója (21b vagy 21c vagy 21d vagy 21a) között alakult ki, amely felé az első ásócsoport (54, 541) ásója (21a vagy 21b vagy 21c vagy 21 d) aktív részének (64) görbülete mutat.

22. Az 1—21. igénypontok bármelyike szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy a munka mélységét szabályozó, magasságban állítható alátámasztó eszköze van, amely előnyösen legalább egy kerékből (36) áll.

10. A 9. vagy 8. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az ásók (21) aktív részének (64) görbületi sugara (66) a forgórész (16) átmérőjének 0,3—0,5-szöröse.

11. Az 1 —10. igénypontok bármelyike szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az ásók (21) aktív rész (64) meg van csavarva oly módon, hogy ez aktív rész (64) forgásirányban (57) néz\e elülső éle (67) távolabb van a forgórész (16) legelülső végétől (12), mint az aktív rész (64) hátulsó éle (68).

12. A 11. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az ásók (21) aktív részének (64) megcsavarása folytonos.

13. A 12. vagy 11. igénypont szerinti ta1 jjmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az ásók (21) aktív része (64) hosszanti tengelyükkel (65) párhuzamos tengely körül van megcsavarva.

14. A 13. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az ásók (21) aktív része (64) hosszant tengelyük (65) körül van megcsavarva.

15. A 14. vagy 13. igénypont szerinti ta1 ijmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az ásók (21) aktív részének (64) megcsavarása a szélső él (69) szintjén 5°—15°.

16. A 15. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az ásók (21) aktív részének (64) megcsavarása a szélső él (69) szintjén 10°.

17. Az 1 —16. igénypontok bármelyike szer nti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az aktív rész (64) szélső éle (69) hátrafelé ferdén fut.

18. A 17. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy a szélső él (69) és az elülső él (67) metszéspontja (70) a forgórész (16) hosszanti tengelyétől (18) távolabb van, mint a szélső él (69) és a hátulsó él (68) metszéspontja (71).

15 25. A 24. igénypont szerinti talajmegmunkáló mezőgazdasági gép, azzal jellemezve, hogy az oldalirányban stabilizáló elem (44) a forgórész (16) mögött van elhelyezve.