HU197436B - BERENDEZÉS HIBRIDKUKORICA SZÁRÍTÁST MBOELÖZÖ ELŐKÉSZÍTÉSÉRE ifeS SZÁRÍTÁSÁRA - Google Patents

Abstract

A javaslat tárgya berendezés hibridkukorica szárítást megelőző előkészítésére és szárítására, amelynek fogadószakasza, előválogató-szakasza, fosztószakasza és szárítószakasza van, ahol a száritószakasz szárítója több légcsatornás kamrás szárítóként van kialakítva. A jalvaslat lényege, hogy a szárító (7) legfeljebb őt légcsatornával (I—IV) van ellátva. Ezek mindegyike a szárítókamrával (24, 25) előnyösen távműködtethető ajtón (X) keresztül van kapcsolatban. A száritókanira (24, 25) perforált kamrafeneke (26) V-keresztmetszetű, amely előnyösen távműködtethető űritő ajtóval (Y) van ellátva. (2. ábra)

Description

A találmány tárgya berendezés hibridkukorica szárítást megelőző előkészítésére és szárítására.

Mint ismeretes, a hibridkukorica szárítási technológia magában foglalja a gépi betakaritásü csöves hibridkukorica fosztott és fosztatlan csöveinek szétválogatását, a fosztatlan csövek utólagos fosztását, valamint magát a tényleges szárítási műveletet. A vetőmagfeldolgozásra kerülő hibridkukoricát csövesen törik és szárítják, majd ezt követheti a mag feldolgozása. A hibridkukorica törésére többnyire mobil csőtörö-fosztó gépeket alkalmaznak, amelyektől a vetőmagüzembe kerülő csöves kukoricának általában 30-60 %-a fosztatlan. Ezek a fosztatlan csövek viszont lerontják a szállítás és a szárítás hatásfokát, továbbá óhatatlanul szemetesebb anyagot eredményeznek.

A jelenlegi fos2tóegységek hiányossága, hogy munkaminőségük nem kielégítő, ez túlzott mértékben függ a hibridkukorica fajtától és a kezelőszemélyzettől. Ez például azzal jár, hogy a fosztógépek adagolása egyenetlen, azokat gyakran túlterhelik.

Továbbá, a betárolt kukoricacsövekből az utöfosztást megelőzően a fosztatlan csöveket válogatják ki kézzel. A fosztatlan csövek részaránya azonban bizonyos érettségi foknál elérheti akár a 90 %-ot is, így a kiszolgáló személyzet meglehetősen túlterhelt.

Az ismert kamrás szárítók közös jellegzetessége, hogy legalább 8 száritókamrával rendelkeznek.

A szárítókamrák ki-, befelé 20 - 28 °-ban lejtősen vannak kialakítva fenéklapjuknál, ezzel viszont a gyakorlati tapasztalatok szerint egyenletes termény-rétegvastagság, következésképpen egyenletes szárítás nem érhető el. A szárító levegő egyirányú befúvatása az ilyen berendezéseknél azzal a hátránnyal jár, hogy a szárító levegő kiömlésénél a termény nedvességtartalma óhatatlanul magasabb, mint annak beömlésénél. Továbbá, a légcsatornák légajtóinál fellépő tömítetlenségek az amúgy is tetemes energiaigényt tovább növelik. A szárítókamrák kitárolásához deszkából készült tolólapokat alkalmaznak, amelyek kézi működtetése körülményes és lassú, a személyzetre pedig fokozott megterhelést ró, hiszen a dolgozóknak a perforált kamra fenék alatt kell tartózkodniuk.

A 185 116 számú magyar, valamint például a 2 507 924 számú NSZK-beli közzétételi iratból ismertek függőleges kamrás, illetve aknás szárítóberendezések, ezek azonban csöves kukorica szárítására ezidáig nem kerültek alkalmazásra. Olyan komplex berendezés azonban, amely hibridkukorica megfelelő előkészítésére és szárítására is alkalmas lenne, ezidáig nem ismeretes.

Ismert azonban Dr. Vas Attila; .Mezőgazdasági termények szárítása cimü könyvéből olyan kamrás recirkulációs szárító, amelynél alsó és felső légcsatorna között terménykitároló folyosó helyezkedik el, amelynek kiömlőnyllásai felé lefelé lejt kétoldalt a száritókamrák perforált feneke. A feleő légcsatornától oldalt és felfelé még két további légcsatornáról is gondoskodtak, ezek azonban a recirkulációs üzemmódnál nem működnek, ilyenkor le vannak zárva, csupán direkt szárításnál alkalmazzák őket légelvezetésre. A légcsatornák mindegyike ennél a megoldásnál ajtón keresztül kapcsolatba hozható a száritókamrák egyikével. Hiányossága ennek a kivitelnek, hogy száradás közben a befelé lejtős kamrafenéken óhatatlanul megcsúszik a termény a tapadási tényezőben bekövetkező változás miatt, így nem érhető el egyenletes rétegvastagság és egyenletes szárítás sem. Ezt a csúszásveszélyt tovább növeli az a körülmény, hogy az alsó levegőcsatornán keresztül nyomják be a száritó meleg levegőt, amely alulról felfelé haladása közben a szárítandó terményt fellazítja, így a csúszásveszély fokozott. Ennél a megoldásnál a száritólevegő harmadlagos (tercier) hasznosítására itt nincs mód, következésképpen a szárítólevegő tetemes maradék hötartalma megy kényszerűen veszendőbe.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz hibridkukorica előkészítésére és szárítására olyan komplex berendezés létrehozása, amellyel a munkaminőség és a termelékenység jelentősen javítható, ugyanakkor a felhasznált fajlagos energia csökkenthető, a kézi munkaigény pedig a minimálisra redukálható az ismert megoldásokhoz képest.

A kitűzött feladat megoldásához olyan berendezésből indultunk ki, amelynek fogadószakasza, elővalogató-szakasza, fosztószakasza és száritószakasza van, ahol a szárítószakasznak a száritója több légcsatornás kamrás szárítóként van kialakítva, amelynél a légcsatornák perforált fenekű szárítókamrával, előnyösen távműködtetésű ajtókon keresztül kapcsolatba hozhatók. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, azaz a jelen találmány lényege, hogy a száritószakasz szárítójának három légcsatornája központilag közvetlen egymás fölött van elrendezve, valamint két további légcsatornája van, ezek viszont a kétoldalt elhelyezkedő száritókamrák belső terében helyezkednek el, továbbá a száritókamrák perforált kamrafeneke V-keresztmetszetű, amely középső körzetében előnyösen távműkődtethetó, ürítő ajtóval van ellátva.

Célszerű az olyan kivitel továbbá, amelynél a légcsatornák csapóajtajai, valamint a kamrafenekek ürítő ajtói központi vezérlőegységgel vannak működtető kapcsolatban. így az előnyösen csapóajtóként kialakított ajtók központi vezérlőegységről, például pneumatikusan távműködtethető kialakításúak. Ez igen egyszerű szabályzást és üzemeltetést tesz lehetővé.

A találmány szerinti előválogató-szakasznak a válogatás variációs lehetőségeinek fokozása céljából olyan reverzibilis válogató szalagja van, amely egyrészt a feladószakasz lengővályúval ellátott garatjával ferde felhordó szalagon keresztül, a fosztószakasz mobil reverzibilis ledobókocsijával pedig további szalagon keresztül van kapcsolatban.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi működési vázlata;

a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás részletének, nevezetesen a szárítónak keresztmetszete;

a 3. ábra a 2. ábrán ΠΙ-ΙΙΙ vonal mentén vett metszet;

a 4. ábra a 2. ábrán IV-IV vonal mentén vett metszet;

az 5. ábra a 2. ábra részletének viszonylag nagyobb léptékű képe.

Amint az 1. ábrán feltüntettük, a találmány szerinti hibridkukorica szárítására való berendezés őt fő szakaszra osztható, nevezetesen A fogadószakaszra, B előválogatószakaszra, C fosztószakaszra, D utóválogatószakaszra, és E szárítószakaszra, amelyek a technológiai láncban egymás után helyezkednek el.

Az A fog&dószakasz acéllemezből készült 1 garattal van ellátva, amely fogadja a beszállított csöves kukoricát, kiömlésénél 2 lengövályúval rendelkezik az egyenletes adagolás céljából. A 2 lengővályú bordás ferde 3 felhordószalagra adagol, amely a B elövélogatószakaszba adja fel a csöves kukoricát.

A B előválogató-szakasznak kétirányban működtethető, azaz reverzibilis 4 válogatószalagja van, amelynek a felső szállító hevederágát 4a, az alsó szállító hevederágát pedig 4b-vel jelöltük. A 4 válogatószalag olyan kialakítású, hogy a csöveskukorica mindenkori fosztottsági foka illetve részaránya alapján a kézi válogatást végző személyzet határozhatja meg, hogy a fosztatlan, vagy a foszott csöveket válogatjék-e ki. A fosztatlan csövek a 4 válogatószalag valamelyik hevederágáról ferde 5 szalagra jutnak. A fosztott csövek a vastag vonallal jelölt úton közvetlenül az E szárítószakasz 6 betárolószalagjóra, onnan pedig a 7 szárítóba kerülnek. Fosztatlan csövek válogatása esetén igénybe vehető a 4 válogatószalag fölött elrendezett variációs 8 szalag is.

A B elöválogató-szakasz 5 szalagja a C fosztószakasz mobil reverzibilis 9 ledobókocsijára adja a fosztatlan kukoricacsöveket, amely azokat egyenletesen szétterítve 10 elötárolóba továbbítja. A 10 előtároló a jelen esetben hat 11 garattal van ellátva, amelyek mindegyike egy-egy 12 levegővályún keresztül egyenletes leterheléssel ismert 13 fosztó4 gépet táplál. A 13 fosztógépekböl kikerülő csövek 14 szalagon keresztül a D utóválogató-szakaszba, a csuhéj és bizonyos mennyiségű szem viszont 15 és 16 szalag segítségével ismert 17 szemleválasztóba kerül. A 17 szemleválasztóból a szemet 18 konténerben gyűjtjük, ez takarmányozáshoz felhasználható, ugyanakkor a csuhéjleveleket 19 dobóventillátor 20 pótkocsira továbbítja.

A D utóválogató-szakasznak az a rendeltetése, hogy a fosztatlanul maradó csöveket a személyzet kézi válogatás révén viszszajuttathassa a C fosztószakaszba. A jelen esetben a C fosztószakasz 14 szalagjához a D utóvalogató-szakasz ferde 21 szalagja csatlakozik, amely 22 válogatószalaggal van kapcsolatban, A 22 válogatószalag felső szállító hevederágát 22a, az alsót pedig 22b hivatkozási számmal jelöltük.

Ha például a 22 válogatószalag hevedere a nyíllal jelölt irányban halad, akkor a felső 22a hevederág a fosztatlan csöveket 23» szalagon keresztül visszajuttatja a 9 ledobókocsira. Ilyenkor az alsó 22b hevederág a fosztott csöveket a 6 betárolászalagra, onnan pedig a 7 szárítóba továbbítja.

Az egész berendezés zárt épületben van elrendezve (ezt külön nem ábrázoltuk), amivel ideális munkavégzési körülményeket teremtettünk.

A találmány szerinti E száritószakasz 7 szárítójának részletei a 2. - 5. ábrákon láthatók. Ez a 7 szárító kamrás szárító, amely a találmány szerint öt, I-V légcsatornával rendelkezik. A 2. ábrán metszetben jól látható, hogy a 7 szárító 23 házában központosán egymás fölött helyezkednek el az I-ΠΙ légcsatornák, a IV és V légcsatornák pedig a kétoldalt elhelyezkedő 24 illetve 25 szárítókamrák felső terében vannak elrendezve. A 26 perforált kamrafenék V-keresztmetszetü a találmány szerint, amelynek a jelen esetben a vízszintessel bezárt szöge 28°. Ennek köszönhetően a kétoldalt betárolt kukoricacsövek a karorafenéken egyenletesen rétegvastagságban rendezkednek el a szárítókamrékban, ezek felső burkológörbéjét 27-tel jelöltük. Továbbá, az ilyen 26 perforált kamrafenék nem engedi a szárítási folyamat során a kukoricacsöveket megcsúszni.

Az I-V légcsatornák mindegyike minden 24-24f illetve 25-25r száritókamrával X csapóajtón keresztül közlekedik, (2-4. ábra) amelyek pneumatikus működtetésére alább térünk ki. A 26 perforált kamrafenék is a jelen esetben csapóajtóval van ellátva, amelyet Y-nal jelöltünk. Ennek nyitott helyzetében üríthető le a 24 illetve 25 szaritókamra az ezalatt elrendezett kitároló 28 szárítószalagra. (Az X illetve Y csapóajtök nyitott helyzetét szaggatott vonallal jelöltük.)

Minden X illetve Y csapóajtó csuklósán pneumatikus 29 munkahengerrel van működtető kapcsolatban (5. ábra), amely például 5 bar nyomású 30 tápvezetékre fojtó-vissza-37 csapó 31 egységen, elek roma gneses 32 szelepen, 33 nyomásmérőn és 34 elzárószelepen keresztül csatlakozik. A 32 utószelep központi villamos 35 vezérlőegységgel (például számítógéppel} van kapcsolatban, amelynek 36 programválasztója van. A jelen esetben valamennyi csapóajtó pneumatikus 29 munkahengerének mágneses dugattyúja van, amelynél a véghelyzetek jelzését önmagában ismert és külön nem ábrázolt REED-relék végzik.

Az I-V légcsatornák kialakításánál abból indultunk ki a találmány szerint, hogy lehetővé tegyük a csöveskukorica kétirányú fuvatésát. Ennek megfelelően képeztük ki a meleglevegós I és II légcsatornát, amelyek a fenti feltételt teljesítik. Az X csapóajtók megfelelő program szerinti vezérlésével biztosítható, hogy a légcsatorna váltás után az addig primer légcsatorna szekunderrá váljék. Ezáltal kevesebb csapóajtót kell működtetni, ugyanakkor azonos állapotú száritölevegő kerül a terménnyel kapcsolatba. A III-V légcsatornák kialakításánál fontos szempont volt, hogy azok a szárító blokkját ne bontsák meg, biztosítsák a szekunder levegő gyűjtését, esetleg annak maradék hőtartalmát tercier levegőként hasznosíthassuk, továbbá ez a tercier levegő legalábbis a betárolt termény előmelegítésére vagy lazítására hasznosítható legyen.

A légcsatornák javasolt elrendezésével a különböző száritókamrákba szükség esetén akár különböző légsebesség is biztosítható.

Valamennyi X és Y csapóajtót a szárítókamrák belső terében rendeztük el, ezeket külön nem ábrázolt tömítéssel láttuk el, aminek következtében a légveszteség minimális. Ez pedig igen kedvezően befolyásolja kísérleti tapasztalataink szerint a szárító energiamérlegét. Minden széritókamra két-két hőérzékelővel van ellátva felül illetve alul (nem ábrázoltuk), ezek ugyancsak a központi 35 vezérlőegységre csatlakoznak. Ezzel a hőmérsékletváltozás a száritóterekbe állandóan megfigyelhető, illetőleg regisztrálható. A beömlő és a kiömlő levegő hőmérsékletkülönbségéről önmagában ismert módon a szemnedveeségtartalom és a levegő állapota egyértelműen meghatározható. Adott esetben kamránként páratartalom érzékelő is elhelyezhető.

A találmány szerinti száritónál tehát a légáramoltatás variációs lehetőségei sokfélék. Például, ha a primer levegőt az I légcsatornába vezetjük, akkor a 24 száritókamrán áthaladt levegőt a II légcsatornában gyűjtjük össze. Ezt kővetően ezt a szekunder levegőt a 25 széritókamra V légcsatornájába vezetjük. Kedvező paraméterek esetén ez a tercier levegő még a frissen betárolt más szárítókamrák előmelegítésére használható. Ez esetben a légáramlás a V lég csatorna ból a III légcsatornába történik. Kedvezőtlen paraméterek, például viszonylag kis hőmérséklet, vagy nagy relatív páratartalom esetén a tercier levegőt a szabadba engedjük.

Ellenben, ha a II légcsatornát tekintjük printerként, akkor a szekunder levegőt az I légcsatornában gyűjtjük. A szekunder levegő az I légcsatornából felülről lefelé haladva a

III légcsatornába kerül, onnan viszont a szabadba távozik. A tercier levegő lazitási vagy előmelegitési céllal hasznosítható, ilyenkor a

IV és V légcsatornéban gyűjtjük, majd a szabadba engedjük.

A száritókamrák távműködtetett átállítása például a következő lehet:

Induljunk ki abból az előfeltételből, hogy a 24 szárítókamra kitárolás alatt, a 25 száritókamra betárolás alatt, továbbá az I légcsatorna a primer csatorna. Tercier levegő hasznosítása esetén az X csapóajtó állapota a kővetkező:

- nyitottak az I légcsatorna és a 24b, 24«, 25_e szárítókamrák X csapóajtói:

- nyitottak a II légcsatorna, 24b, 24«, 25e, 24c, 24d, 25c és 25<t száritókamrák közötti X csapóajtói (25 széritókamra lazításra,;

- nyitottak a III légcsatorna és a 24», 25», száritókamrák közötti csapóajtók;

- nyitottak a IV iégcsatorna 24c, 24d és 24a száritókamrák közötti csapóajtők;

- nyitottak a V légcsatorna 25_c, 25<j és 25a szárító kamrák közötti csapóajtók.

Direkt és szekunder levegő alkalmazása esetén a száritókamrák állításának sorrendje: Ilyenkor az alábbi X csapóajtók nyitottak:

- az I légcsatorna és a 24e, 24d, 24c, 25e, 25d száritókamráké;

- a II légcsatorna 24d, 24c, 25d, 24b, 24a, 25c, 25b és 25» száritókamráké;

- a III légcsatorna és a 24e és 25e száritókamráké;

(direkt levegő vagy lazító levegő 25 kamrában,

- a IV légcsatorna és a 24b, 24_a szárítókamráké;

- A V légcsatorna és a 25c, 25b és 25a száritókamráké.

Lazító tercier levegőként ilyenkor a 24« és 25_e szárítókamrák levegője hasznosítható.

Az X és Y csapóajtők, de az egész berendezés is központi 35 vezérlőegységről ismert módon, például számitógépes folyamatszabályozással távirányítással vezérelhetők.

A fenti intézkedésekkel igen gyors, üzembiztos és automatikus üzemmódot teszünk lehetővé, a különböző kombinációk gyorsan megvalósíthatók a szárított csöves kukorica paramétereinek függvényében, továbbá a kezelőszemélyzet megterhelését minimálisra csökkenthetjük.

A vezérlés természetesen történhet adott esetben manuálisan is, ilyenkor az X és Y csapóajtók nyitási illetve zárási sorrendjét, időtartamét és mértékét maga a kezelőszemélyzet választhatja meg.

Amint a fentiekből kitűnik, a találmány szerinti berendezés olyan hibridkukorica szárítására alkalmas megoldást nyújt, amely a nagyüzemi alkalmazási előfeltételek nem megfelel és legkorszerűbb igényeket is kielégíti. Előtisztítással és szellőztetett utótárolással kombinálva a találmány szerinti berendezés komplex technológiai blokkot alkot, amely a kísérleti tapasztalataink szerint a legmagasabb üzemeltetői igényeket is kielégíti.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés hibridkukorica szárítást megelőző előkészítésére és szárítására, amelynek fogadószakasza, előválogató-szakasza, fosztószakasza és szárítószakasza van, ahol a szárítószakasz szárítója több légcsatornás kamrás szárítóként van kialakítva, ennél a légcsatornák a perforált fenekű száritókamrával előnyösen távműködtetésű ajtókon keresztül kapcsolatba hozhatók, azzal jellemezve, hogy a száritószakasz (E) szárítójának (7) három légcsatornája (I, II, III) központilag egymás fölött van elrendezve, valamint két további légcsatornája (IV, V) van, ezek a kétoldalt elhelyezkedő szárítókamrák (24, 25) belső terében helyezkednek el, továbbá a szárítókamrák (24, 25) perforált kamrafeneke (26) V-keresztmetszetű, amely a középső körzetében előnyösen távműködtethető, ürítő ajtóval (Y) van ellátva.

   5
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a légcsatornák (I - V) ajtajai (X), valamint a perforált kamrafenekek (26) ürítő ajtói (Y) csapöajtóként vannak kialakítva, amelyek központi vezérlőegységgel

   10 (35) vannak kapcsolatban.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellmezve, hogy a fosztószakasz (C) és a száritószakasz (E) közé utóválogató-szakasz (D) van iktatva, amelynek re15 verzibilis válogatószalagja (22) egyrészt ferde szalagon (23a) keresztül a fosztószakasz (C) mobil reverzibilis ledobókocsijával (9), másrészt a száritószakasz (E) betárolószalagjával (6) van kapcsolatban.

   20 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az előválogató-szakasznak (B) reverzibilis válogatószalagja (4) van, ez egyrészt a feladószakasz (A) lengővályúval (2) ellátott garat25 javai (1) ferde felbordószalagon (3) keresztül, másrészt a fosztószakasz (C) mobil reverzibilis ledobószalagjával (9) további szalagon (5) keresztül van kapcsolatban.