HU197119B - Incandescent lamp having multipurpose blown bulb - Google Patents

Description

a legnagyobb átmérő (3) előtt helyezkedik el, a harmadik falrész (9, 9’) tengelyirányú metszetében lényegében körív alakú, és tengelyirányban a legnagyobb átmérő előtt helyezkedik el, és a görbületi középpontja (15, 15’) a legnagyobb átmérő (3) mögött, a szimmetriatengely (2) másik oldalán van, és a harmadik falrész (9, 9’) a legnagyobb átmérő (3) közelében levő második falrészbe (8, 8’) fokozatosan átmegy, és az izzószál (11) a legnagyobb átmérő (3) közelében van.

A találmány tárgya villamos izzólámpa, amelynek vákuumtömören lezárt, üvegből fúvott burája van, a burának szimmetriatengelye, egy erre keresztirányú legnagyobb átmérője van, a legnagyobb átmérő mögött egy nyak alakú fairász van, amelynek szabad végén villamos érintkezőket tartalmazó fej van, továbbá egy belülről konkáv második falrésze, egy belülről konkáv harmadik falrésze, és belülről konkáv negyedik falrésze van, amely a fejjel ellentétes oldalon, a legnagyobb átmérő előtt van, a szimmetriatengely körül egy spirálban feltekercselt izzószál van, lényegében a szimmetriatengelyre merőleges síkban, az izzószálat tartó szerve van, az izzószálat a fejen levő érintkezőkkel összekötő árambevezetői vannak.

Ilyen lámpát ismertet a 2110 590 lajstromszámú US-PS Az ismert lámpánál a második fal rész egy reflektorral együtt a nyak alakú falrészen belül van elhelyezve, amely tengelyirányú metszetben egy fél ellipszist alkot. A harmadik falrész egy parabola egy szárának felel meg, amely egy, a parabola tengelyével párhuzamos tengely körül van megforgatva, amely parabolatengely a parabola szára ás a forgástengely között helyezkedik el. A két falrész tükörbevonatú, és fókuszuk egy körön helyezkedik el, továbbá az izzószál egy ezeken a fókuszokon keresztülmenő síkban van elhelyezve.

Az ismert lámpa a parabolikus reflektor problémáját oldja meg, amelyek túlságosan keskenyek a fókusz síkjában, ha az izzószálat egy mély reflektorba kell behelyezni oly módon, hogy kielégítő fénynyalábot kapjanak, és elkerülhető legyen az, hogy a lámpa keresztirányú méretei a hagyományos méreteket meghaladják.

Mivel az ismert lámpában a parabola ágai a tengelyirányú metszetben szétállnak, a bura a fókusz síkjában szélesebb. Az izzószál azonban a fókusz síkjában a bura keskeny részén helyezkedik el, távol a bura legnagyobb átmérőjétől. Az ismert lámpának ezért az a hátránya, hogy csak kis teljesítményű izzószál szerelhető be a burába annak érdekében, hogy a bura túlmelegedését elkerüljék.

A villamos lámpák teljesítménye 15—100 W között van, például 15, 25, 40, 60, 75 ás 100 W-os lépésekben, melyek hálózati feszültségről működnek, és nagyon sokféle kivitelben kerülnek forgalomba. Ezeknek nem csupán a gyártása, a lámpa burafalának bevonása vagy gyártása, de a burák alakja ás mérete, valamint a belső részek alakja is eltérő, és eltérők az izzószálat felfüggesztő elemek is.

Λ hálózati feszültségről működtetett villamos izzólámpák az említett teljesítménytartományban a következő kialakításúak lehetnek:

— lehetnek olyan lámpák, mint amilyeneket ismertet a 2110 590 lajstromszámú US-PS, és amelyeknek parabolikusán görbült falrészük tiikörbevonattal van ellátva, amellyel szemben egy ablak van, amely lehet például maratással mattított és/ vagy színezett;

— olyan lámpák, amelyeknek lényegében gömb alakú burájuk van, a bura átlátszó vagy mattított, vagy amely fehér vagy színes, a fényt szétszóró bevonattal van ellátva;

— olyan lámpák, amelyeknek kúpos falrészük van, amelyhez a nyak alakú falrésszel ellentétes oldalon egy görbült falrész csatlakozik, a kúpos falrész fehér vagy színes, fényt szóró réteggel van ellátva, és a görbe falrész kismértékben fényt szóró, és adott esetben színezve is van;

— ezek a lámpák minden irányban bocsátanak ki fényt, de a tengely irányában a nyak alakú falrészszel ellentétes oldalon nagyobb fényerőt bocsátanak ki, mint a többi irányban;

— olyan lámpák, amelyeknek a nyak alakú falrésszel szemben gömb alakú falrészük Yan, amely tükörbevonattal van ellátva, például fehér fényt szétszóró bevonattal.

A 2097 997 lajstromszámú GB-PS leírásban ismertetett villamos izzólámpának szintén van a falrészekkel együttműködő, tükröző bevonata. A tükröző bevonatú falrész a lámpa nyakának közelében jelentősen szélesedik, egy paraboloidnak megfelelően, Ezzel szemben egy tükörbevonatú, gömb alakú faliész helyezkedik el. Ez a két falrész egy gyűrű alakú falrésszel kapcsolódik egymáshoz, amely lényegében keresztirányban húzódik. Az ismert lámpa kombinálja egy kehely tükörlámpa ás egy külső paraboloid reflektor funkcióit. A gömb alakú tükröző bevonat a ráeső fényt a paraboloid reflektorra vetíti, amely a ráeső fényt a külső térbe veri vissza.

Ennek az ismert lámpának számos hátránya van. Az izzószál a bura legnagyobb átmérőjénél helyezkedik el, amelyet még a gömb alakú falrész is körülvesz, amely ahhoz sokkal közelebb van. Következésképpen a lámpában csak viszonylag kisebb teljesítményű izzószál alkalmazható.

A gomb alakú falrész a fényt a paraboloid tükörbevonatú falrészre vetíti, de egyben ezen falrész jelentős részét leárnyékolja. Ez annál inkább így van, mivel a gömb alakú falrészt viszonylag terjedelmesre kell készíteni a termikus szempontok miatt. Végezetül, ezen lámpa burájának az alakja mechanikus szempontból viszonylag gyenge.

Ilyen sokféle típusú lámpa gyártása nagyon bonyolult a burák különböző típusai miatt, amelyekhez a gyártógépeken és az azok közötti mozgató, szállító mechanizmusokhoz egymástól eltérő szerszámokra, felszerelésekre van szükség, és még a .csomagolásuk is eltér egymástól. A gyártó gépsornak az egyik lámpatípusról egy másik lámpatípusra való átállítása nagyon munkaigényes folyamat. Ezek gyártásánál további bonyodalmat jelent, hogy a különböző típusú lámpákhoz különböző, az izzószálat tartó szerkezetekre van szükség.

-2η

CJ

A találmány elé célul tűztük ki egy villamos izzólámpának a kidolgozását, amelynek fúvott lámpaburája úgy van kialakítva, hogy azon bevonat vagy optikai módosító eszközök lehetnek, különböző lámpaváltozatok kialakítása céljából. A találmány elé kitűzött cél továbbá egy olyan, üvegből levő, fúvott lámpabura kidolgozása, amely az ilyen villamos izzólámpákhoz alkalmas.

A kitűzött célt a bevezetőben körülírt villamos izzólámpákkal a találmány szerint úgy értük el, hogy — a második falrész tengelyirányú metszetében lényegében körív alakú, és keresztirányban lényegében a nyak alakú falrész és a legnagyobb átmérő között van, és a görbületi középpontja a szimmetriatengely másik oldalán, a legnagyobb átmérő előtt helyezkedik el, — a harmadik falrész tengelyirányú metszetében lényegében körív alakú, és tengelyirányban a legnagyobb átmérő előtt helyezkedik el, és a görbületi középpontja a legnagyobb átmérő mögött, a szimmetriatengely másik oldalán van, és a harmadik falrész a legnagyobb átmérő közelében levő második falrészbe fokozatosan átmegy, és az — izzószál a legnagyobb átmérő közelében van.

Mivel a második falrész a tengelyirányú metszetben főleg keresztirányban húzódik, a bura a nyak alakú falrésztől kezdve jelentősen szélesedik. Ez jelentős eltérés a fentebb már említett 2110 590 lajstromszámú US-PS szerinti lámpától. Abban az esetben is, ha a lámpának tengelyirányú méretei hagyományosak, biztosítva van annak lehetősége, hogy az izzószálat a bura legnagyobb átmérője közelében helyezzük el, és mégis mélyen a burában helyezkedjen el, vagyis viszonylag közel a nyak alakú falrészhez.

Ennek, nagy előnyei vannak. Hozzávetőlegesen 60 mm nagyságú legnagyobb átmérő esetén, amely a kereskedelmi forgalomban levő hagyományos, kis teljesítményű (például 25 W-os) izzószállal rendelkezik, viszonylag nagy teljesítményű (például 75 vagy 100 W-os) izzószál helyezhető el a legnagyobb átmérő közelében. A legnagyobb átmérő előtti részen a lámpának még jelentős tengelyirányú mérete van, így íükörbevonatú kiviteli alakoknál az izzószálat nagy térszögben tükörbevonatú falrész veszi körül.

Egy előnyös kiviteli alaknál a negyedik falrész tengelyirányú metszetben a szimmetriatengelytől távoli zónában lényegében körív alakban görbül, a görbületi középpont a szimmetriatengely közelében, az izzószál előtt helyezkedik el. Ez a kiviteli alak azzal az előnnyel rendelkezik, hogy ez a lámpa egy kehelytükörrel rendelkező lámpa lehet. Ebben az esetben a lámpának az izzószál előtti falrészeken tükröző bevonata van. Egy ilyen lámpának egy lehetséges változat szerint például részben fehér reflektáló, részben fényáteresztő bevonata lehet az említett falrészen.

A találmány szerinti villamos izzólámpa egy különös kiviteli alakjában, amelynél a második falrész és a harmadik falrész tükörbevonattal van ellátva, egy gyűrű alakú ernyő helyezkedik el a lámpa burájának belsejében, azzal egytengelyűén, amely ernyőt részben a harmadik falrész, és részben a negyedik falrész körülvesz.

Ez az ernyő nem, vagy lényegében nem akadályozza a tükröző bevonattal ellátott falrészekről visszavert fénysugár útját. Másrészről ez az ernyő megakadályozza, hogy az izzószálról közvetlenül kilépő fénysugár a tükröző bevonattal ellátott falrészekről visszaverődés nélkül a szimmetriatengellyel bezárt, túlságosan nagy szög alatt lépjen ki. Az ernyő így nagyobb vizuális előnnyel rendelkezik, mivel a tengellyel kis szöget bezáró fénynyaláb fényfluxusa nem, vagy lényegében nem kisebb.

A gyűrű alakú ernyő például hengeres lehet. Egy lehetséges változat szerint az ernyő a negyedik falrész irányában szűkülhet. Az ernyő például gömb alakban görbülhet, és a görbületi középpont egybeesik az izzószál geometriai középpontjával. Egy másik változat szerint az ernyő gömbtől eltérően görbülhet, és például ellipszoid alakú lehet. Ha egy ilyen elkeskenyedő ernyő reflektáló, akkor a ráeső fényt a második, tükröző bevonatú falrészre vetíti, amely rész hozzáadódik a koncentrált fénynyalábhoz.

Az ernyőt ugyanaz a tartó tarthatja, amely az izzószálat is tartja, illetve meghelyezi. Egy további lehetőség szerint az ernyőt a bura falához támaszkodó rugók tarthatják. Egy előnyös kiviteli alaknál a rugók a nyak alakú első falrész összeszűkülő részéhez illeszkednek azon a részen, amelyen a nyak alakú falrész a második, tükröző bevonattal ellátott falrészbe megy át.

Ennek az összeszűkülő résznek már az is az előnye, hogy a második, tükröző bevonattal ellátott falrész felülete viszonylag nagy, annak a ténynek a következtében, hogy ez a falrész viszonylag közel nyúlik a tengelyhez, és emellett a nyak alakú falrósz viszonylag széles a fej közelében levő részen.

Ily módon a lámpa kielégíti a biztonsági követelményeket, amelyek szerint a lámpa feje a foglalatba történő behelyezés után egy szabványosított kísérleti ujjal nem érinthető meg.

A találmány szerinti megoldást részletesebben a mellékelt rajzokon bemutatott kiviteli példák alapján ismertetjük részletesebben, ahot az

1. ábra a lámpa egy első kiviteli alakjának oldalnézete a bura tengelyirányú metszetével, a

2—5. ábrák tükörbevonattal rendelkező, üvegből fúvott burát tüntetnek fel tengelyirányú metszetben, amely burák a lámpa egy második kiviteli alakjához alkalmazhatók, a

6. ábra a 2—5. ábrákon bemutatott bura egy módosított változatát mutatja tengelyirányú metszetben, a

7. ábra a lámpa egy további kiviteli alakjának oldalnézetét és részben tengelyirányú metszetét szemlélteti.

Az 1. ábrán látható villamos izzólámpának üvegből levő fúvott 1 burája van, amely vákuumtömören le van zárva, és amelynek 2 szimmetriatengelye, 3 legnagyobb átmérője van, amely a 2 szimmetriatengelyre keresztirányú, és a 3 legnagyobb átmérő mögött egy első, nyak alakú 4 falrésze van. A nyak alakú 4 falrész szabad végén villamos 6, 7 érintkezőkkel ellátott 5 fej van. Az 1 burának belülről konkáv második 8, 8’ falrésze, egy belülről konkáv harmadik 9, 9’ falrésze és az 5 fejjel szemben, a 3 legnagyobb átmérő előtt elhelyezkedő, belülről konkáv negyedik 10 falrésze van. A szimmetriatengely körül, lényegében arra keresztirányú síkban helyezkedik el egy spirálisan feltekercselt 11 izzószál. A lámpának a 11 izzószálat tartó és meghelyező 12 tartószerve van, és a 11 izzószálat 13 árambevezetők csatlakoztatják az 5 fejen levő 6 és 7 érintkezőkhöz.

A második 8, 8’ falrész a tengelyirányú metszetben lényegében körív alakú, és a nyak alakú 4 falrész, valamint a 3 legnagyobb átmérő közötti szakaszon lényegében keresztirányban húzódik. (Az ábrán látható, hogy az 1 bura méretei a nyak alakú 4 falrésztől kiindulva a 3 legnagyobb átmérőig nagyobb mértékben növekszik keresztirányban, mint tengelyirányban.) A 8 falrész 14 görbületi középpontja a 3 legnagyobb átmérő előtt helyezkedik el a 2 szimmetriatengely túlsó oldalán. A főleg keresztirányú 8 falrész következtében a 14 görbületi középpont viszonylag távol van a 3 legnagyobb átmérőtől.

A harmadik 9, 9’ falrész a tengelyirányú metszetben lényegében körív alakban görbül, és íőleg tengelyirányban húzódik a 3 legnagyobb átmérő előtti részen. Az 1 bura méretei a 3 legnagyobb átmérőtől a tengelyirányban nagyobb mértékben növekszik, mint ahogy keresztirányban csökken. A 9 falrésznek 15 görbületi középpontja van, amely a legnagyobb átmérő mögött helyezkedik el a 2 szimmetriatengely másik oldalán. A 9, 9’ falrész a legnagyobb átmérő közelében fokozatosan átmegy a második 8, 8’ falrészbe.

A 11 izzószál a 3 legnagyobb átmérő közelében van elhelyezve.

Az 1. ábrán a negyedik 10 falrésznek egy gyűrű alakú 16, 16’ zónája van a 2 szimmetriatengelytől távoli részen, amelyben a 10 falrész a tengelyirányú metszetben lényegében körív alakban görbül. A 16 zóna 17 görbületi középpontja a 2 szimmetriatengely közelében, all izzószál előtt helyezkedik el. A 2 szimmetriatengely közvetlen közelében levő 18 tartományban a negyedik 10 faliész nagyobb sugarú görbülettel rendelkezhet vagy csúcsíves lehet. Az 1. ábrán látható 19 visszaverő bevonat alumíniumból, ezüstből, réz/alumíniumból, aranyból lehet. Az ábrán látható, hogy a 11 izzószál viszonylag nagy távolságban van az 1 bura falától minden irányban.

Áz 1. ábrán látható alakú 1 bura lehet teljes mértékben átlátszó vagy lényegében mattított. Egy változat szerint ez az 1 bura rendelkezhet fényt szóró bevonattal, lehetséges módon fehér vagy színes anyagból. Az 1 bura egy különleges kiviteli alakjánál a 4, 8, 8’, valamint a 9, 9’ falrészeken fényt szóró bevonattal lehet ellátva, míg a 10 falrész mattítva van, vagy kismértékben színezett vagy színezetlen bevonattal lehet ellátva. Ebben az esetben a lámpa előre, a 2 szimmetriatengellyel viszonylag kis szöget bezáróan nagyobb fényt bocsát ki, mint abban a esetben, ha az 1 bura teljesen egyazon bevonattal van ellátva. A lámpának oldalirányban kisebb a fényereje. Ezen kiviteli alakok mindegyikénél a 11 izzószálat tartó és meghelyező egyazon 12 tartószerv alkalmazható.

Különösen fontos, hogy egyazon 12 tartószerv használható a 11 izzószál tartására és meghelyezésére abban a szerkezeti kialakításban is, amikor a találmány szerinti lámpa reflektor lámpaként van kialakítva.

A találmány szerinti izzólámpákhoz alkalmazható 1 bura fontos tulajdonsága, hogy mechanikailag erős. Ez a 1 bura ezért alkalmas vákuumlámpák gyártásához, vagy tükörbevonattal rendelkező lámpák gyártásához.

A 2—5. ábrákon az 1. ábrával azonos részek ugyanazzal a hivatkozási számmal vannak jelölve.

A 21 bura 29 tükröző bevonattal van ellátva a 8, 8’ és 9, 9’, valamint a 4 falrész belső felületén.

Λ 2. ábra a II izzószál által kibocsátott fénysugár útját szemlélteti a 9’ falrész irányában, valamint arról visszaverődve. A 9’ falrész ily módon egy' ernyőt alkot, amely megakadályozza, hogy a fény a 2 szimmetriatengellyel bezárt nagy szögben lépjen ki. A 9’ falrész a ráeső fényt visszaveri a 8 falrészre, amely a fényt a 10 falrészen keresztül a külső tér irányába reflektálja, amely 10 falrész ablakként szerepel. Megjegyzendő, hogy — jóllehet, a 9’ falrész egy ernyőt alkot az említett fénysugár számára — a 9 falrész nem, vagy lényegében nem akadályozza a 8 falrészről reflektált fénysugarat.

A 3. ábra a ll’ izzószál helyéről kibocsátott, és a 9’ falrészre eső fénysugár útját mutatja, amely szintén a 8 falrészre reflektálódik, és ezt követően a 8 falrészről a külső térbe jut anélkül, hogy ezt a viszszavert fénysugarat a 9 falrész megszakítaná.

A 4. ábrán látható, hogy all izzószál helyéről a 8’ falrészre eső fénysugarak visszeverődnek, és az átlátszó 10 falrész által alkotott ablakon a külső térbe léphet anélkül, hogy a 9’ falrész ezt a fénysugarat lényegében akadályozná.

Az 5. ábrán látható, hogy a 11’ izzószálból a 8’ falrészre eső fénysugár szintén kilép a 10 falrész által alkotott ablakon a külső térbe anélkül, hogy a 9’ falrész lényegében akadályt jelentene.

A 21 bura szimmetriája szempontjából egy megfelelő fénysugár út van a lámpán belül, amely a 8 fairészre vagy a 9 falrészre esik be.

A tükröző bevonattal ellátott 9, 9’ falrésznek ily módon több funkciója van:

a) megakadályozza, hogy a fénysugár a 2 szimmetriatengellyel bezárt nagy szög alatt lépjen ki,

b) a 8, 8’ falrész által alkotott fő reflektorral együtt működik, és

c) gyakorlatilag nem jelent akadályt ezen falrészekről visszavert fénysugarak számára.

A 2—5. ábrákon bemutatott fénysugárkomponenseket erősíti a közvetlenül kilépő, visszaverődés nélküli fénysugár. A tükröző bevonatú 8, 8’ és 9, 9’ falrészek körülveszik a 11, 11’ izzószálat a kész lámpában egy hozzávetőlegesen 2,5 π radián térszögben; így az előállított fény jelentős része egy nyalábba koncentrálódik anélkül, hogy a nyak alakú 4 falrészbe reflektáló testet helyeznénk el.

* A 6. ábrán a 41 burának a második 48, 48’ falrészén a nyak alakú 4 falrész közelében levő zónában relief van. Az ezen a falrészen kialakított 49 borda magassága a nyak alakú 4 falrésztől növekvő távolsággal csökken.

A 2—5. ábrákon bemutatott burából gyártott lámpának legnagyobb átmérője 60 mm volt, és 225 V feszültségről 40 W teljesítményt vett fel. Az izzószál egy síkban levő ötszög négy oldala mentén helyezkedett el. A lámpa által előállított fénynyaláb közepén mért érték 550 cd volt, és a nyalábszélesség kétszer 15*. Ugyanilyen teljesítményű reflektor lámpánál, amelynek legnagyobb átmérője 63 mm, és nyalábszélessége azonos az előbbivel, a középen mért érték 450 cd volt. A találmány szerinti lámpánál az említett szögön belüli fényfluxus 35%-kal nagyobb, mint a hagyományos lámpáknál.

A 7. ábrán bemutatott lámpánál az 1. ábiáéval azonos részek 60-nal nagyobb hivatkozási számmal vannak ellátva. A 61 burának egy összeszűkülő 80 része van ott, ahol az első, nyak alakú 64 falrész a második 68, 68’ faírészbe megy át. A második 68, 68’ falrész és a harmadik 69, 69’ falrész 79 tükröző bevonattal van ellátva.

A 61 burán belül egy gyűrű alakú 81 ernyő van, amelyet részben a harmadik, tükröző bevonattal ellátott 69, 69’ falrész, részben pedig a negyedik 70 falrész vesz körül. A 81 ernyőt rugalmas 82, 83 huzalok tartják, amelyek az összeszűkülő 80 részhez illeszkednek. A 81 ernyőnek a 61 burához történő rögzítésével az az előny adódik, hogy a 81 ernyő beszerelhető még az előtt, hogy a lámpát készre szerelnénk, A 81 ernyő meghe'yezése egyszerű és pontos. Ennek a szerkezeti kialakításnak továbbá nagy az ütésállósága. Az ábrán nem látható, harmadik rugó van a kész lámpában a 83 huzal előtt, A 81 ernyő az a és b fénysugarakat, valamint minden ezek közötti fénysugár útját megszakítja, amely egyébként kilépne a lámpa 61 burájából, vagyis az a fénysugár, valamint a közelében levő fénysugarak a 62 szimmetriatengellyel bezárt nagy szögben lépnének ki. A 81 ernyő gömb alakja következtében a ráeső fénysugarakat a második 68, 68’ falrészre reflektálja, amely hozzáadódik a fónynyaláb sugárzásához. A 81 ernyő többféle fémből készülhet, például alumíniumból, króm-nikkel acélból, molibdénből vagy hasonlóból.

Claims (9)

1. Többcélú, fúvott üvegburával ellátott villamos izzólámpa, amelynek vákuumtömören lezárt, üvegből levő fúvott burája van, a burának szimmetriatengelye, egy erre keresztirányú legnagyobb átmérője van, a legnagyobb átmérő mögött egy nyak alakú falrész van, amelynek szabad végén villamos érintkezőket tartalmazó fej van, továbbá egy belülről konkáv második falrésze, egy belülről konkáv harmadik falrésze és belülről konkáv negyedik falrésze van, amely a fejjel ellentétes oldalon, a legnagyobb átmérő előtt van, a szimmetriatengely körül egy spirálban feltekercselt izzószál van a szimmet riatengelyre merőleges síkban, az izzószálat tartó szerve van, az izzószálat a fejen levő érintkezőkkel összekötő árnmbevczclői vannak, azzal jellemezve hogy a második falrész (8, 48, 68) tengelyirányú metszetében körív alakú és keresztirányban a nyak alakú falrész (4, 64) és a legnagyobb átmérő (3,

5 63) között van, és a görbületi középpontja (14) a szimmetriatengely (2, 62) másik oldalán a legnagyobb átmérő (3, 63) előtt helyezkedik el, a harmadik falrész (9, 69) tengelyirányú metszetében körív alakú, és tengelyirányban a legnagyobb átméIO rő (3, 63) előtt helyezkedik el, és a görbületi középpontja (15) a legnagyobb átmérő (3, 63) mögött, a szimmetriatengely (2, 62) másik oldalán van, és a harmadik falrész (9, 69) a legnagyobb átmérő (3, 63) közelében levő második falrészbe (8,

15 48, 68) fokozatosan átmegy, és az izzószál (11, 71) a legnagyobb átmérő (3, 63) részén van.

(Elsőbbsége: 1987. 02. 25.)

2. Az 1. igénypont szerinti villamos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a negyedik falrósz (10) a

20 szimmetriatengelytől (2) távoli zónában a tengelyirányú metszetben kör alakú, és görbületi középpontja (17) a szimmetriatengely (2) közelében az izzószál (11) előtt van.

(Elsőbbsége: 1987. 02. 25.)

25

3. Az 1. igénypont szerinti villamos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a nyak alakú falrésznek (64) a második falrészbe (68, 68’) való átmenetének részén összeszűkülő része (80) van.

(Elsőbbsége: 1987. 02. 25.)

30

4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti villamos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy' a második falrész (8, 8’) és a harmadik falrész (9, 9’) tükröző bevonattal <29) van ellátva.

(Elsőbbsége: 1987. 02. 25.)

35

5. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti villamos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a második falrésznek (48, 48’) a nyak alakú falrészhez (4) közeli zónájában relief szerkezet van.

(Elsőbbsége: 1987. 02. 25.)

40

6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti villamos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a bura (61) belsejében, azzal egytengelyűén egy gyűrű alakú ernyő (81) van elhelyezve, amelyet sugárirányban részben a harmadik falrész (69), és részben a negyedik fal45 rész (70) vesz körül.

(Elsőbbsége: 1987. 12. 09.)

7. A 6. igénypont szerinti villamos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy az ernyő (81) a negyedik falrész (70) felé keskenyedik.

50 (Elsőbbsége: 1987. 12. 09.)

8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti villamos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a gyűrű alakú ernyőt (81) a bura (61) falának támaszkodó rugalmas huzalok (82, 83) tartják.

55 (Elsőbbsége: 1987. 12. 09.)

9. A 8. igénypont szerinti villamos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a rugalmas huzalok (82, 83) a nyak alakú falrész (64) összeszűkülő részéhez (80) idomulnak.

60 (Elsőbbsége: 1987. 12. 09.)