HU196937B - Npk-manures with decreased swelling and adhesion and process for their production - Google Patents
Npk-manures with decreased swelling and adhesion and process for their production Download PDFInfo
- Publication number
- HU196937B HU196937B HU853433A HU343385A HU196937B HU 196937 B HU196937 B HU 196937B HU 853433 A HU853433 A HU 853433A HU 343385 A HU343385 A HU 343385A HU 196937 B HU196937 B HU 196937B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- magnesium oxide
- npk
- added
- potassium
- mgo
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C05—FERTILISERS; MANUFACTURE THEREOF
- C05D—INORGANIC FERTILISERS NOT COVERED BY SUBCLASSES C05B, C05C; FERTILISERS PRODUCING CARBON DIOXIDE
- C05D5/00—Fertilisers containing magnesium
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Inorganic Chemistry (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Fertilizers (AREA)
- Steroid Compounds (AREA)
- Saccharide Compounds (AREA)
- Control Of High-Frequency Heating Circuits (AREA)
Description
A találmány csökkentett duzzadási és összetapadás! hajlamú NPK-műtrágyákra, valamint ezek előállítására vonatkozik. A találmány szerinti, klorid- és/ vagy szulfát-tartalmú NPK-műtrágyák (komplex műtrágyák) foszfátérc ásványi savval végzett savanyítása, a kalciumsó ezt követő eltávolítása, bepárlás és prillezés vagy granulálás útján állíthatók elő.
Tárolás, különösen nagy tömegű tárolás során 12—251% nitrogént, 6—171% P2O5-ot és 6—221% KjO-t tartalmazó NPK-műtrágyák esetében gyakran észlelhető és összetapadás és/vagy duzzadás. A probléma egyik feltételezhető oka az akalmazott káliumforrás, azaz a kálium-klorid vagy a kálium-szulfát.
A legutóbbi időkben előállított műtrágyák szemcséi szabadonfolyók, azonban lassú utóreakciók mennek végbe és ezek közül néhány nyilvánvalóan a szemcsék térfogatának növekedését és az öszetapadást okozza. Ha a műtrágya előállítása során a gyártási körülmények megfelelő megválasztásával igen alacsony víztartalmat, azaz 0,35 %-nál kisebb víztartalmat sikerül biztosítani, akkor a fentiekben említett problémák elkerülhetők. A gyakorlatban azonban ehhez olyan szigorú reakciókörülményeket kell betartani, amelyek az egész eljárást igen érzékennyé teszik, és ilyenkor is gyakran problémák jelentkeznek a termék elfogadható tárolási tulajdonságainak biztosításával kapcsolatosan még akkor is, ha betartják az említett szigorú reakciókörülményeket.
A kérdés az, hogy vajon a nagy víztartalom maga okozza-e a tárolási problémákat vagy pedig a lazán kötött (mobil) viz jelenléte az, ami lehetővé tesz nem kívánatos utóreakciókat. A 2 000 652 számú japán közzétételi iratból ismeretes, hogy az NPK-műtrágyák stabilizálhatók a nedvesség és a hőmérséklet változásainak káros hatásával szemben magnéziumoxidban kifejezve 0,5—1,0 tömeg% magnéziumhidroxid adagolásával. Az ilyen adagolás azonban víz adagolásával jár együtt és nem oldja meg a fentiekben említett problémát.
Minthogy a fentiekben vázolt tárolási problémák megoldására ismert módszereket nem találtunk, úgy véltük, hogy további vizsgálatokra van szükség ezek igazi okának megállapítására. Ezek után logikusnak látszott az utóreakciók elemzésével kezdeni. Az egyik lehetséges változó itt az alkalmazott káliumsó típusa, így először a kálium-klorid és a kálium-szulfát lehetséges utóreakcióit kezdtük el tanulmányozni annak megállapítása céljából, hogy a későbbiekben meg lehet-e előzni vagy lényegesen lehet-e késleltetni a nem kívánatos utóreakciókat.
Tapasztalat szerint csak bizonyos NPK-műtrágyáknál jelentkeznek problémák, ezért olyan műtrágyákat tanulmányoztunk, amelyeknél a tárolás során megnövekedett térfogatú (néhány százalékos térfogatváltozás) szemcsék képződnek. Etérfogatnövekedés eredménye a szemcsék széttöredezése és az összetapadás. Az ilyen típusú NPK-műtrágyák közül az egyiket olyan vizes oldatból állítjuk elő, amelynek az összetétele tömeg%-ban kifejezve a következő:
| ammónium-nitrát | 38,9 |
| ammónium-dihidrogén-foszfát + diammónium-hidrogén-foszfát | 12,1 |
| kálium-szulfát | 25,8 |
| magnézium-szulfát-monohidrát | 15,2 |
| víz | 0,5 |
Ez a vizes elegy igen bonyolult kémiai rendszer, és ugyanazokat a komponenseket minden valószínűség szerint nem találjuk meg a megfelelő mennyiségekben a végtermékben. A rendszert nem lehet úgy tekinteni, mint a sók mechanikus keverékét, minthogy nedvesség van jelen és minthogy nagy hőmérsékletkülönbségek jelentkeznek.
Azammónium-nEtrát (rövidítve AN)—mely alegfontosabb íő komponens—a megszilárdulás és a szobahőmérsékletre történő hűtés során számos fázisátalakuláson mehet át. Mindegyik átalakulás térfogatváltozással jár. így például az úgynevezett ΑΝ III formából az ΑΝ IV formába történő átmenetnél a térfogatnövekedés mintegy 3,6%.
A duzzadási mechanizmusban a fő reakciónak az a kémiai reakció látszik, amelynek során cserebomlás megy végbe a következő egyenlet alapján:
2NH4NO3+K2SO4 -» 2KNO3+(NH2)2SO4 (1)
A duzzadási jelenség tanulmányozása során a kémiai elemzéssel és röntgendiffraktometriás vizsgálattal megállapítható volt, hogy ez a cserebomlás a szulfátbázisú műtrágyában megy végbe. A konverzió már megkezdődik a keverőben és folytatódik a nagy tömegű tárolás során. A reakciósebesség erősen függ elsősorban a víztartalomtól és másodsorban a hőmérséklettől, de nagymértékben a kémiai összetételtől is.
Ha a reakció az (1) egyenlet szerint megy végbe, akkor a cserebomlás következtében erős duzzadás vagy expanzió megy végbe. Ha az AN a III formában van, akkor az expanzió 5,3 %, míg ez az érték 7,7 %, ha az ΑΝ IV formájú. AIII formából a IV formába való átalakulás — mint ez ismeretes — 32 ’C-on megy végbe, ha nedvesség van jelen.
A cserebomlásból adódó térfogatnövekedés azonban önmagában nem magyarázza a duzzadási jelenséget. Ugyanakkor viszont vizsgálataink megmutatták, hogy mind a kálium-nitrát, mind az ammóniumszuífát továbbreagál és új vegyületeket képez.
Annak megállapítása céljából, hogy vajon az (1) egyenlet szerinti cserebomlás a duzzadást jelenség fő tényezője, szükséges volt annak meghatározása, hogy a különböző duzzadíisi fokú mintákban az ammónium-nitrátnak vagy a kálium-szulfátnak milyen menynyisége alakult át. A konverziófokot a komponensek egyikének szelektív extrahálásával állapítottuk meg. A reakcióba nem lépett ammónium-nitrát mennyiségét különböző duzzadást fokú minták nagy sorozatában meghatároztuk. Megállapítható volt, hogy a duzzadás fokozott mértékű volt, ha a reakcióba nem lépett ammónium-nitrá t mennyisége nőtt, azaz amikor az ammónium-nitrát konverziófoka csökkent.
A százalékos duzzadási fok és a reakcióba nem lépett ammónium-nitrát mennyisége között jó korrelációt találtunk, ami azt bizonyítja, hogy a duzzadási mechanizmusban a fő reakció a cserebomlás.
A duzzadási fok (S) a következőképpen definiálható:
S - 100 · k · , ahoi
Tt
Lj—a duzzadási vizsgálat előtti tömeg/liter
L2=a duzzadási vizsgálat utáni tömeg/liter k=a műtrágya minőségétől függő konstans
937
Ha kálium-kloridot használunk káliumforrásként, akkor a konverziót egyszerűsített formában a következőképpen írhatjuk le/
NH4NH3+Ka - NH4C1+KNO3
Egyensúlyi állapotban a kálium-klorid nem található meg szabad formában. Ha a beadagolt kálium-klorid mennyisége ismert, akkor könnyen kiszámítható az átalakítható ammónium-nitrát mennyisége.
Azt találtuk továbbá, hogy a konverzió nagyobb sebességgel megy végbe, ha a víz mennyisége nagy. A végtermékből az ammónium-nitrát szelektív extrahálásával állapítottuk azt meg, hogy a reakció a fenti egyenlet szerint mennyire ment élj óbbra. Egy sorozat mintát vizsgáltunk meg annak megállapítására, hogy a mintákban lévő ammónium-nitrátnak mekkora része reagált kálium-kloriddal, ammónium-kloridot és kálium-nitrátot adva. Ugyanezeknél a mintáknál az összetapadási hajlamot is vizsgáltuk és megállapítottuk, hogy ez a hajlam nő az átalakult ammónium-nitrát növekvő mennyiségével. Minthogy ez a reakció — miként korábban említettük — a jelenlévő mobil, azaz kötetlen víz mennyiségének a funkciója, feltételezhető volt, hogy a konverzió megelőzhető vagy legalábbis késleltethető, ha valahogy a kötetlen víz mennyisége csökkenthető.
így tehát megállapíthatónak tűnt, hogy a kötetlen vizet tartalmazó műtrágyáknál utóreakciók játszódnak le, akár kálium-kloridot, akár kálium-szulfátot használunk káliumforrásként, és ezek az utóreakciók a termék nem kívánt tulajdonságainak kialakulását okozzák.
Minthogy korábban már megállapítottuk, hogy az előállítási körülmények szokásos szabályozásával igen nehéz kielégítően kis mennyiségű vizet tartalmazó termékeket előállítani, elkezdtük vizsgálni a kész NPK-műtrágyában a kötetlen víz megkötésének lehetőségeit.
Célul tűztük ki tehát kálium-kloridot és/vagy kálium-szulfátot tartalmazó és ugyanakkor tárolás, különösen nagy tömegű tárolás során stabil, azaz nem duzzadó és/vagy összetapadó szemcsékből álló NPK-műtrágyák előállítását.
Célul tűztük ki továbbá ilyen termékek előállítására egyszerű és racionális eljárás kidolgozását.
A víz megkötésére számos különböző adalékanyag ismeretes, például az ammónium-nitrát esetében is ismertek ilyen anyagok, mert az ammónium-nitrát esetében számos ok miatt fontos vfzmegkötő adalékanyagok használata. Ugyanakkor szakember számára egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy az ilyen adalékanyagok alkalmasak-e az NPK-műtrágyáknál jelentkező fenti problémák megoldására vagy sem. így hát meg kellett vizsgálnunk azt, hogy más adalékanyagok alkalmasak-e a jelen találmány céljaira. Az adalékanyagok megválasztásánál figyelembe kellett továbbá vennünk azt, hogy milyen reakciók játszódhatnak le az adalékanyagok és a műtrágya sói között. Továbbá az adalékanyagoknak a mezőgazdaság szempontjából elfogadhatóknak kellett lenniük, vagyis nem ronthatták a termékek agronómiái minőségét.
A fenti követelményeket figyelembe véve először elkezdtük tanulmányozni néhány adalékanyag hatását káliumforrásként kálium-szulfátot tartalmazó NPK-műtrágyákra.
Ebben a kísérletsorozatban először a vízmentes nátrium-szulfátot próbáltuk ki. Ez a só legfeljebb 10 mól vizet tud megkötni kristályvízként, vagyis 1 g nátrium-szulfát 1,26 g vizet köt meg, így tehát jó hatást kellene biztosítania, feltéve:, hogy nem lép reakcióba és alkot olyan vegyületeket, amelyeknek nincs vízmegkötőképességük. A nátrium-szulfát közelebbi vizsgálata azt mutatta, hogy csekély a vízmegkötő képessége ebben a sórendsze rben.
A vízmegkötő adalékként ismert alumínium-hidroxidot 100 g szintetikus NPK-műtrágyára vonatkoztatva és alumíniumra számítva 0,1 g mennyiségben adagolva nem tapasztaltunk jelentős hatást
Számos NPK-műtrágyíinál a magnézium kizerít formájában kívánatos komponens. Vizsgáltuk tehát, hogy a magnézium-oxid képes-e a maradék nedvességtartalom megkötésére ás így felhasználható-e a kizerit helyett. Néhány kísérletet végeztünk úgy, hogy 1 t% mennyiségben enyhén kalcinált [ez alatt olyan reakcióképes magnézium-oxidot értünk, amelynek izzftási vesztesége 5—151 % 900 ’C-on végzett kalcináláskor (ezt a definíciót használják a reakcióképesség meghatározására, tulajdonképpen azt mutatja, hogy Mg(OH)2 kalcinálása után mennyi víz marad vissza; ha ez a veszteség 0—41 %, az MgO reakcióképessége igen alacsony, ha 4—20 t%, akkor az MgO reakcióképes)], finomra őrölt magnézium-oxidot adtunk szintetikus nitrogén/foszfor-oldathoz (NP-oidathoz) kálium-szulfáttal együtt. Az ebből az oldatból készített szemcséket adott időn át tároltuk, majd megvizsgáltuk a térfogatnövekedés (duzzadás) szempontjából. Megállapítottuk, hogy a magnézium-oxid adagolásának igen jó a hatása. Ez feltehetőleg arra vezethető vissza, hogy a magnézium-oxid reakcióba lép az NP-oldattal magnézium-nitrát és magnéziumfoszfátok — feltehetően magnézium-hidrogénfoszfát — képződése közben. Ezek a sók képesek egy mólnyi mennyiségükre vonatkoztatva számos mól vizet megkötni. Ezt a jelenséget a termék fölötti egyensúlyi állapotú nyomásnak a közvetlen mérésével állapítottuk meg. A mérések azt jelezték, hogy a vízgőznyomás feleződött, ha l,6t% magnézium-oxidot adagoltunk. A vízmegkötő hatást megfigyeltük úgy is, mint az ammónium-nitrát konverziójának csökkenését a magnézium-oxid adagolásának hatására. Meglepő módon megfigyelhető volt az is, hogy az alacsonyabb vízgőznyomás ellenére ldsebb vfzvisszatartó sebesség érhető el, ha a minták 1,61% magnézium-oxidot tartalmaznak.
A magnéziutn-oxidnak kálium-kloriddal és kálium szulfáttal NP-oldathoz való adagolásakor különböző reakciók mennek végbe. A következő anyagok képződhetnek:
a) foszfátok
1. NH4H2PO4+MgO - MgNH4PO4+H2O
2. NH4H2PO4+MgO - MgHPO4+H2O+NH3
3. 2NH4H2PO4+3MgO - Mg3(PO4)2+2NH3+3H2O
b) nitrátok
4. 2NH4NO3+MgO - Mg(NO3)2+2NH3+H2O
196 937
1. táblázat
c) kloridok
5. 2NH4Cl+MgO - MgQ2+H2O+2NH3
Mindezen magnéziumvegyületek kötnek meg vizet kristályvíz alakjában.
A fentiekben ismertetett előzetes vizsgálatok eredményei igen pozitívak voltak, így helyesnek találtuk további vizsgálatok végzését a műtrágyákhoz járulékosan hozzáadott magnézium-oxid hatásának tanulmányozása céljából abban az esetben, ha az adott műtrágyáknál tárolási problémák jelentkeznek. Vizsgáltuk azt is, hogy·az eljárás során hogyan és hol adagoljuk a magnézium-oxidot Ezek a vizsgálatok végül is azt mutatták, hogy káliumforrásként akár káliumkloridot, akár kálium-szulfátot használva tároláskor stabil, nem duzzadó NPK-műtrágyák állíthatók elő, ha az előállítás során megfelelő mennyiségben magnézium-oxidot adagolunk. Már 0,2 tömeg % magnézium-oxid adagolásakor pozitív hatás észlelhető.
1—2 tömeg% a célszerű mennyiség, de legfeljebb 3 tömeg% magnézium-oxidot adagolhatunk.
A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani.
1. példa
Ebben a példában a „14—4—17” típusú [azaz 14 t% nitrogént, 41% foszfort (ez 9,161% P2O3-nekfelel meg) és 171 % káliumot (ez 20,41 % K2O-nak felel meg) tartalmazói NPK-műtrágya előállítására káliumforrásként kálium-szulfátot használó kísérleteket ismertetünk A műtrágyának 1 t% magnéziumot is kell tartalmaznia, ezt kizerit (magnézium-szulfát) formájában adagoljuk. A kísérleti gyártást először magnézium-oxid adagolása nélküi folytatjuk referenciaminták előállítása céljából, majd ezután 0,6 t% magnézium-oxidot és később 11% magnézium-bxidot adagolunk. A kizerit mennyiségét magnéziumban számolva annyival csökkentjük, amennyi magnézium-oxidot adagolunk A kísérletekben felhasznált magnézium-oxid térfogattömege mintegy 0,6 kg/liter, szemcseméreteloszlása pedig a következő: 2-6 mm — 0-30 t%, 0,5-2 mm = 40-70 t% és 0,5 mmnéi kisebb — 20-401%. A magnézium-oxidot a kálium-szulfáthoz és a kizerithez adagoljuk azt megelőzően, hogy beadagolnánk azokat a keverőbe a koncentrált NP-oIdattal való összekeverés céljából. A kísérleti gyártás során mintákat veszünk a duzzadási teszthez és a kémiai analízishez. A kísérletek eredményeit az 1. táblázatban adjuk meg.
Az 1. és a 4. minták nem tartalmaznak magnéziumoxidot, míg a 2. és 3. minta 0,6 tömeg%-ot, illetve 1,0 tömeg%-ot.
Az 1. táblázat 3. és 4. oszlopaiból látható, hogy a magnézium-oxid a kívánt hatást biztosítja, például a magnézium-oxidot nem tartalmazó minták esetében a térfogatnövekedés kétszeres azokhoz a mintákhoz képest, amelyek tartalmaznak magnézium-oxidot.
| A minta száma | MgO- tar- talom (tömeg%) | Duzzadást mértéke 2 napos 60 °C-os tárolás után | Átalakult NH4NO3 mennyisége 2 napos 60’C-os tárolás után |
| 1 | 0 | 100,0 | 65,2 |
| 2 | 0,6 | 43,6 | 51,8 |
| 3 | 1,0 | 39,4 | 45,8 |
| 4 | 0 | 101,0 | 64,7 |
2. táblázat
| A minta száma | MgO- tartalom (tömeg%) | Phío (102P, 24 *C) |
| 1 | 0 | 10,1 |
| 2 | 0 | 8,9 |
| 3 | 0 | 8,2 |
| 4 | 1,6 | 4,7 |
| 5 | 1,6 | 5,3 |
| 6 | 1,6 | 4,9 |
2. példa
Ebben a példában a „25-3-6 típusú [azaz 251% nitrogént, 3 t% foszfort (ez 6,87 t% P2O5-nek felel meg) és 61% káliumot(ez7,2t% K2O-nak felel meg) tartalmazói NPK-műtrágya előállítására káliumforrásként kálium-kloridot használunk. A kísérleti gyártást először magnézium-oxid adgolása nélkül végezzük, majd az NP-oldat, a kálium-klorid és a magnézium-oxid homogén izálására szolgáló keverőbe közvetlenül adagolunk be 1,6 t% magnézium-oxidot. A terméket prillezzük, majd a parciális vízgőznyomást mérjük. A .,PH?o” nyomást mérjük a prillek képződése után közvetlenül és nagy tömegben történő 25 napos tárolás után. Az eredményeket a II. táblázatban adjuk meg.
A 2. táblázat adataiból egyértelműen látható, hogy a magnézium-oxid igen erős vízmegkötő hatású és így csökkenti a PH2o vízgőznyomást.
Magnézium-oxidot tartalmazó, illetve nem tartalmazó műtrágyáknál 25 napos tárolást követően a Pll2O értéke 4,7 · 10z P, illetve 9,8 · 102 P.
A „PH2o” tehát a műtrágyában kötött víz jellemzésére szolgál. Általánosságban azt lehetne feltételezni, hogy az alacsony „PH2o” értékű műtrágyáknál a legnagyobb a vízabszorpció sebessége és ezáltal az
-4Ί
196 937 ε
összetapadásra való hajlam. Meglepő módon azonban azt találtuk, hogy az 1,6 tömeg % magnéziumoxidot tartalmazó és ugyanakkor alacsony „PH20” értékű műtrágyák kevésbé higroszkóposak, mint a magnézium-oxidot nem tartalmazó műtrágyák. Egy lehetséges magyarázat az, hogy a magnézium-oxid a víz filmet vagy bevonatot hoznak létre a szemcséken és ezáltal csökkentik a vízabszorpciót. Az összetapadást tesztet is elvégeztük 65 %-os relatív páratartalomnál 25 ’C-on. A kapott eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze. A magnézium-oxidot tartalmazó és nem tartalmazó műtrágyák összetapadást hajlamát 3 héten át nagy tömegben végzett tárolást követően is vizsgáltuk. Ez a vizsgálat azt mutatta, hogy az 1,6% magnézium-oxidot tartalmazó műtrágyák szabadon folyók csomóképződés nélkül, míg a magnézium-oxidot nem tartalmazók ülepednek és hajlamosak csomóképződésre.
3. táblázat
| A minta szánna | MgO-tar- talom (tömeg%) | Víz- tartalom (tömeg%) | 20 órás tárolás utáni összetapadási szám (K) |
| 1 | 0 | 0,36 | 170 |
| 2 | 0 | 0,30 | 90 |
| 3 | 0 | 0,33 | 330 |
| 4 | 1,6 | 0,47 | 0 (teljesen szabadon folyó) |
| 5 | 1,6 | 0,48 | 126 |
| 6 | 1,6 | 0,47 | 80 |
A „K” összetapadást szám a műtrágya összetapadást hajlamát hivatott kifejezni. Az összetapadást szám alacsony értékei azt mutatják, hogy a műtrágyának csekély az összetapadást hajlama. Ha K=0, akkor a műtrágya teljesen szabadon folyó, a 150-nél kisebb K-értékek elfogadhatónak tekinthetők, míg a 300 fölötti K-értékek problémákat okozhatnak nagy tömegű tárolásnál
A példákból látható, hogy a NPK-műtrágyáknál jelentkező problémák magnézium-oxid adagolásával megszüntethetők még abban az esetben is, ha káliumforrásként kálium-kloridot vagy kálium-szulfátot használunk. A magnézium-oxid szükséges mennyisége bizonyos mértékben függeni fog az adott NPKműtrágya típusától, de további vizsgálataink azt mutatták, hogy 0,2-3,01% magnézium-oxid adagolása kielégítő eredményekhez vezet. Ha minden körülményt figyelembe vettünk, megállapítható volt, hogy
1—21% magnéziumoxid adagolásával kapjuk a leg5 jobb eredményeket. Végü l az is megállapítható volt, hogy a finomra őrölt és enyhén kalcinált típusú magnézium-oxid használata a leginkább előnyös.
Az nem nagyon lényeges, hogy a műtrágya előállítása során hol adagoljuk a magnézium-oxidot, azonbán mindenképpen a fos:dátásvány ásványi savval történő feltárását követően. Megállapítható volt, hogy a magnézium-oxidot előnyös közvetlenül a prillezés vagy gnmulálás előtt adagolni, különösen előnyösen abba a keverőbe, amelyben az NP-oldatot és 1 g az adalékolt sókat összekeveijük.
A példákban használt NP-oldatot foszfátérc salétromsavas feltárásával, majd a kalcium-nitrát eltávolításával nyerj ük, a 4 323 386 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 2. oszlopának 24—38.
soraiban ismertetett módon. Szakember számára azonban érthető, hogy fos:rforforrásként használhatunk például foszforsavat, Illetve nitrogénforrásként ammóniát, karbamidot vajiy egy nitrátot, előnyösen ammónium-nitrátot is.
Claims (4)
- Szabadalmi igénypontok1. Csökkentett duzzadást és összetapadást hajla3Q mú, 12—151% nitrogént, 6—171% P2O5-ot és 6—22 t%K2O-t tartalmazó NPK-műtrágya, amely káliumkloridot és/vagy kálium-szulfátot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy 0,
- 2-3,0 tömeg% kalcinált magnézium-oxidot tartalmaz.35 2· Az 1. igénypont szerinti műtrágya, azzal jellemezve, hogy magnézium-oxidként enyhén kalcinált magnézium-oxidot tartalmaz.
- 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti, csökkentett duzzadás! és összetapadási hajlamú, kálium-klo40 ridot és/vagy kálium-szulfá tot tartalmazó NPK-műtrágyák előállítására a foszfátásvány ásványi savval történő megsavanyftása, a kalciumsó eltávolítása, bepárlás és prillezés vagy granulálás útján, azzal jellemezve, hogy a prillezést vagy a granulálási megelőzően vagy a granulálás alatt a bepárolt oldathoz adjuk hozzá 0,2-3,0 tömeg% mennyiségben kalcinált magnézium-oxidot és a káiiumsókat.
- 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy magnézium-oxidként 0,2-3,0 mm átlagos 5_ szemcseméretű, enyhén kalcinált magnézium-oxidot használunk és ezt közvetlenül a prillező berendezés előtt adagoljuk az elegyhez.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| NO843606A NO154963C (no) | 1984-09-12 | 1984-09-12 | Npk-gjoedning med redusert tendens til svelling og sammenkakning og fremgangsmaate til dens fremstilling. |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUT38288A HUT38288A (en) | 1986-05-28 |
| HU196937B true HU196937B (en) | 1989-02-28 |
Family
ID=19887828
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU853433A HU196937B (en) | 1984-09-12 | 1985-09-11 | Npk-manures with decreased swelling and adhesion and process for their production |
Country Status (16)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US4713108A (hu) |
| EP (1) | EP0174595B1 (hu) |
| AT (1) | ATE71073T1 (hu) |
| AU (1) | AU585527B2 (hu) |
| DE (1) | DE3585063D1 (hu) |
| DK (1) | DK157747C (hu) |
| EG (1) | EG17705A (hu) |
| ES (1) | ES8702297A1 (hu) |
| FI (1) | FI77014B (hu) |
| GR (1) | GR852173B (hu) |
| HU (1) | HU196937B (hu) |
| IN (1) | IN164564B (hu) |
| NO (1) | NO154963C (hu) |
| RO (1) | RO93741B (hu) |
| RU (1) | RU2071457C1 (hu) |
| TR (1) | TR24618A (hu) |
Families Citing this family (2)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| EP3013773B1 (en) * | 2013-06-28 | 2019-03-06 | K+S Aktiengesellschaft | Process for manufacturing granular materials containing potassium chloride, magnesium sulphate hydrate and mgo |
| DE102013010765B8 (de) * | 2013-06-28 | 2017-09-28 | K+S Aktiengesellschaft | Granulate enthaltend Kaliumchlorid und Magnesiumsulfat-Hydrat, Verfahren zu ihrer Herstellung und Verwendung von wasserunlöslichem Magnesiumoxid zu ihrer Herstellung |
Family Cites Families (7)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| GB951960A (en) * | 1961-06-08 | 1964-03-11 | Fisons Ltd | Fertilizer materials |
| US3291594A (en) * | 1963-10-09 | 1966-12-13 | Int Minerals & Chem Corp | Method of producing phosphatic fertilizers containing magnesium values |
| US3317276A (en) * | 1966-10-24 | 1967-05-02 | Mississippi Chem Corp | Stabilized ammonium nitrate compositions and their production |
| US3926609A (en) * | 1974-04-18 | 1975-12-16 | Kali & Salz Ag | Granular mgo-containing potassium salt fertilizers and process for their manufacture |
| US4113834A (en) * | 1977-02-01 | 1978-09-12 | Roger Show | Process for converting waste dead-burned magnesium oxide-containing material into useful product |
| NO146465C (no) * | 1980-10-30 | 1982-10-06 | Norsk Hydro As | Fremgangsmaate for aa hindre selvunderholdende spaltning av kloridholdige npk-gjoedninger |
| JPS59190288A (ja) * | 1983-04-11 | 1984-10-29 | 昭和電工株式会社 | 微量必須要素含有被覆肥料及びその製造方法 |
-
1984
- 1984-09-12 NO NO843606A patent/NO154963C/no unknown
-
1985
- 1985-08-22 IN IN699/DEL/85A patent/IN164564B/en unknown
- 1985-09-03 FI FI853378A patent/FI77014B/fi not_active Application Discontinuation
- 1985-09-03 AU AU46990/85A patent/AU585527B2/en not_active Ceased
- 1985-09-03 AT AT85111119T patent/ATE71073T1/de not_active IP Right Cessation
- 1985-09-03 EP EP85111119A patent/EP0174595B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1985-09-03 DE DE8585111119T patent/DE3585063D1/de not_active Expired - Lifetime
- 1985-09-09 TR TR85/37408A patent/TR24618A/xx unknown
- 1985-09-09 GR GR852173A patent/GR852173B/el unknown
- 1985-09-11 ES ES546889A patent/ES8702297A1/es not_active Expired
- 1985-09-11 DK DK412585A patent/DK157747C/da not_active IP Right Cessation
- 1985-09-11 US US06/774,716 patent/US4713108A/en not_active Expired - Lifetime
- 1985-09-11 RU SU853951301A patent/RU2071457C1/ru active
- 1985-09-11 RO RO120075A patent/RO93741B/ro unknown
- 1985-09-11 HU HU853433A patent/HU196937B/hu not_active IP Right Cessation
- 1985-09-12 EG EG577/85A patent/EG17705A/xx active
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| EP0174595A2 (en) | 1986-03-19 |
| DK412585D0 (da) | 1985-09-11 |
| RO93741A (ro) | 1988-02-29 |
| FI853378L (fi) | 1986-03-13 |
| GR852173B (hu) | 1986-01-10 |
| RO93741B (ro) | 1988-03-02 |
| NO154963C (no) | 1987-01-21 |
| DK157747C (da) | 1990-07-09 |
| ATE71073T1 (de) | 1992-01-15 |
| ES546889A0 (es) | 1986-12-16 |
| EG17705A (en) | 1990-10-30 |
| AU4699085A (en) | 1986-03-20 |
| FI853378A0 (fi) | 1985-09-03 |
| AU585527B2 (en) | 1989-06-22 |
| HUT38288A (en) | 1986-05-28 |
| ES8702297A1 (es) | 1986-12-16 |
| NO154963B (no) | 1986-10-13 |
| RU2071457C1 (ru) | 1997-01-10 |
| DE3585063D1 (de) | 1992-02-13 |
| TR24618A (tr) | 1991-12-24 |
| DK157747B (da) | 1990-02-12 |
| US4713108A (en) | 1987-12-15 |
| FI77014B (fi) | 1988-09-30 |
| IN164564B (hu) | 1989-04-08 |
| EP0174595B1 (en) | 1992-01-02 |
| EP0174595A3 (en) | 1988-11-17 |
| DK412585A (da) | 1986-03-13 |
| NO843606L (no) | 1986-03-13 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| RU2085548C1 (ru) | Способ получения азотнофосфорных продуктов и продукты, полученные таким способом | |
| Frazier et al. | Fertilizer materials, characterization of some ammonium polyphosphates | |
| US3520651A (en) | Fertilizers containing microand macronutrients | |
| EP0007132B1 (en) | Process for the preparation of a granular npk fertilizer and granular npk fertilizers obtained by this process | |
| HU196937B (en) | Npk-manures with decreased swelling and adhesion and process for their production | |
| CA2624680A1 (en) | Stabilized filler and fertilizer containing same | |
| EP0904257B1 (en) | Calcium nitrate based fertilizer | |
| US3523019A (en) | Fertilizers containing micro- and macronutrients | |
| AU2002339757B2 (en) | Method for production of nitrate-containing products from undercooling melts | |
| HU190401B (en) | Method for producing urea granules | |
| RU2106329C1 (ru) | Способ получения фосфорсодержащих сложносмешанных удобрений | |
| Frazier et al. | Urea-monocalcium phosphate, a component of mixed fertilizers | |
| RU2104943C1 (ru) | Способ получения гранулированных тукосмесей | |
| US3820971A (en) | Fertilizer composition and process | |
| US3554731A (en) | Method for manufacturing ammonium nitrate containing mixed fertilizers | |
| US3186825A (en) | Mixed fertilizers having a urea source of nitrogen in excess of a nitrate source | |
| RU2330003C1 (ru) | Способ получения сложных удобрений | |
| US1639585A (en) | Manufacture of fertilizers | |
| JP2002012488A (ja) | 粒状肥料の製造方法 | |
| Kazakhbaev et al. | IMPROVING TECHNOLOGY FOR PRODUCING COMPLEX FERTILIZER FROM LOW-GRADE PHOSPHORITES OF THE CENTRAL KUMKYZYL | |
| US2132155A (en) | Method of manufacturing a product containing calcium nitrate and ammonium nitrate | |
| SU444408A1 (ru) | Способ получени сложных удобрений | |
| CN85106816A (zh) | 氮磷钾复合肥料 | |
| US3121004A (en) | Process of preparing a compound fertilizer containing nitrogen, calcium and phosphate, and resultant product | |
| SU1498744A1 (ru) | Способ получени сложного медленнорастворимого удобрени |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 | ||
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |