HU196289B

HU196289B - Synergetic herbicid and regulating the growth of plants composition containing derivatives of quinoline, diphenilether and benzotiadiasinone

Info

Publication number: HU196289B
Application number: HU862834A
Authority: HU
Inventors: Bernd Menck; Bruno Wuerzer
Original assignee: Basf Ag
Priority date: 1985-07-08
Filing date: 1986-07-07
Publication date: 1988-11-28
Also published as: CA1282974C; EP0208245A1; ZA865014B; EP0208245B1; DE3524319A1; HUT41958A; DE3662631D1

Description

A találmány tárgya olyan új, gyomirtó és a növényi növekedést szabályzó készítmény, amelynek hatóanyaga kinolinszármazékok, dífenil-éterszármazékok és adott esetben benzotiadiazinonszármazekok elegyéből áll.

A 4 063 929 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás tárgya eljárás többek között az 5 (2 - klór - 4 - trifluor - metil - fenoxi) - 2 - nitro benzoesavnak és mezőgazdaságilag elfogadható sóinak, illetve az ezeket a vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyomirtószerkészítményeknek az előállítására.

Továbbá a 3416 számú európai szabadalmi leírás az 5 - (2 - klór - 4 - trifluor - metil - fenoxi) - 2 - nitro N - metil - szulfonil - benzamid előállítását és gyomirtó hatását ismerteti.

Az 1 542 836 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságra hozatali iratból ismert a 3 - izopropil -1H - 2,1,3 - benzotiadiazin - 4(3//) - 2,2 - dioxid, mint gyomirtó hatású vegyület. További gyomirtó hatású benzotiadiazinonszármazékokat, például az I - ciano

- 8 - klór - 3 - izopropil - IH - 2,1,3 - benzotiadiazin

- 4(3H) - on - 2,2 - dioxidot ismertet a 4 158 559 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás.

A 23 100 számú európai szabadalmi leírásból ismertek az 5 - (2 - klór - 4 - trifluor - metil - fenoxi) 2 - nitro - N - metil - szulfonil - benzamidból és a 3

- izopropil - IH - 2,1,3 - benzotiadiazin - 4(3//) - on

- 2,2 - dioxid nátrium sójából álló keverékek. A 3 izopropil - IH - 2,1,3 - benzotiadiazin - 4(3//) - on 2,2 - dioxidból és az 5 - (2 - klór - 4 - trifluor - metil

- fenoxi) - 2 - nitro - benzoesav nátrium sójából álló keveréket a Rés. Report North Central Week Controí Conferenc, 41. kötet (1984) ismerteti, a 191. és 320. oldalon.

Végül a 60 429 és a 104 389 számú európai szabadalmi leírásokból ismert, hogy a kinolinszármazékok alkalmasak a fűszerii cs a szétcslcvelű gyomok leküzdésére. Ezeket a gyomirtószcrckct eredményesen lehet alkalmazni mind a gyomok kikelése előtt, mind pedig utána.

Ezen kinolinszármazékok hatásspektrumának növelése céljából javasolták (lásd fent) ezeket a vegyületeket más vegyülelcsaiádba tartozó gyomirtó hatású vegyületekkel együtt kijuttatni. Keverékpartnerként minden ismert vegyületcsaládból számos vegyületet soroltak fel, például a diazinokat, a benzotiadíazinonokat (például a 3 - izopropil - 1H - 2,1,3 - benzotiadiazin - 4[3//] - on - 2,2 - dioxidot), ennek 1-ciano,-,

8-klór-, 8-fluor- és 8-metilszármazékát, valamint ezeknek a vegyületeknek a sóit), a 2,6 - dinitro anilineket, N - metil - karbamátokal, N - fenil - karbamálokat, biszkarbamátokat, tiolkarbamátokaf, halogén-karbonsavakat, benzoesavszármazékokat, tereftalátokat, fenoxi-zsírsavakat, triazinokat, triazinonokát, uracilokat, 2 - klór - acetamidot, 2 - klór - acetanílidcket, anilidcket, benzonitrileket, direnil-étereket (például a 2 - klór - 4 - trifluor - metil - fenil - 3’ karboxi - 4' - nitro - feni! - étert és sóit), a dinitro-fenolokat, karbamidokat, dipiridiniumvegyüleleket, ciklohexán - 1,3 - dionokat, benzoxazinokat vagy a benzofuránszármazékokat. Azonban a felsorolásban nem szerepelnek olyan megadott összetételű elegyek, amelyeknek különleges tulajdonságaik lennének.

Azt találtuk, hogy a találmány szerinti, új, gyom2 irtó és növényi növekedést szabályzó készítményeknek, amelyeknek a hatóanyaga (Ϊ) általános képletű kinolinszánnazék - a képletben X halogénatomot vagy metilcsoportot jelent - és (II) általános képletű difenil-éterszármazék - a képletben Z metil - szulfoni! - aminocsoportot vagy -OM általános képletű csoportot jelent, a képletben M jeletése alkálifématom és adott esetben (Ili) általános képletű benzotiadiazinonszármazék - a képletben M’ alkálífématomoi jelent - keverékéből áll, tartós szinergens hatásuk van a gyomnövények irtásában, valamint meglepő növényi növekedést szabályozó tulajdonságuk van.

Különösen előnyösek azok. a gyomirtószerkészítmények, amelyek hatóanyagában (I) általános képlett kinolinszármazékként a 3,7 - diklór - 8 - karboxi - kinolint vagy a 3 - metil - 7 - klór - 8 - karboxi kinolint tartalmazzák.

Előnyös (ll) általános kcpletű dífenil-éterszármazék az 5 - (2 - klór - 4 - trifluor - metil - fenoxi) - 2 nitro - N - metil - szulfonil - benzamid, valamint az 5 - (2 - klór - 4 - trifluor - metil - fenoxi) - 2 - nitro benzoesav nátrium sója.

Különösen előnyös a 3 - izopropil - IH - 2,1,3 benzotiadiazin - 4(3//) - on - 2,2 - dioxid nátrium sója,

Λ lalálmány szerinti új készítmények hatóanyaga (I) általános kcpletű kinolinszármazékból, (lí) általános képletű difenil-éterszármazékból és adott esetben még (151) általános képletű benzotiadiazinonszárma: ékből is áll.

A találmány szerinti készítményekben a keverékpartnerek aránya széles határok között változhat.

Kinolin- és difenil-éterszármazékból álló elegy esetén a tömegarány ! ; 4— I : 6, előnyösen 1 : 5.

Kinolin-, difenil-éter- és benzotiadiazinonszármazékból álló elegy esetén a tömegarány 1 : 0,4 : 0,5 - 1 : 5 : 1 - 5, előnyösen :2 :4- ! ; 2 : 10.

A tiszta hatóanyag keverék felhasználási mennyisége, azaz a készítmények a kiszerelésnél felhasznált közömbös adalékanyagok nélküli mennyisége függ a növényállomány összetételétől, a növények kifejlettség! fokától, a felhasználás helyének klimatikus viszonyaitól valamint az alkalmazás technikájától. A felhasználási mennyiség azonban általában 0,25-5, előnyösen 0,3- 1,75 kg hatóanyagkeverék/ha.

Olyan haszonnövényekként, amelyeknél a gyomirtó- és növényi növekedést szabályzó, találmány szerinti készítményeket a levelekre lehet kijuttatni, lényegében azok szerepelhetnek, amelyeknél a hatóanyagkeverék egyes komponenseit is lehet alkalmazni, például a szójánál, rizsnél és a gabonánál.

Jelentős a kijuttatás technikája. Ka a találmány szerinti új készítményt olyan haszonnövények közötti gyomnövények leküzdésére használjuk fel, amely haszonnövények a készítményt kevéssé tűrik, úgy speciális eljárásokkal a kijuttatás? úgy irányítjuk, hogy a haszonnövények leveleit a készítmény a lehető legkevésbé érje, és ugyanakkor a közöttük vagy alattuk növekvő gyomokra vagy a puszta talajra jusson (levél alatti permetezés, postdirected, !ay-by),

A találmány szerinti készítményeket például közvetlenül permetezhető oldatok, porok, szuszpenziók, nagy koncentrációjú vizes, olajos vagy más szuszpenziók. diszperziók, emulziók, olajdiszperziók, paszták, porozószerck, szórószerek vagy granuláíumok »tak-23

196 289 jában juttathatjuk ki, permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással vagy locsolással. Az alkalmazási formák teljes mértékben a felhasználás céljához igazodnak; minden esetben a találmány szerinti hatóanyagkeveréknek a lehető legtökéletesebb eloszlatása a cél.

A közvetlenül permetezhető oldatok,' emulziók, paszták és olajdiszpcrziók előállítására közepesmagas forráspontú ásványolajfrakciókat, így kerozint vagy dízelolajat, továbbá szénkátrányolajokat, valamint növényi vagy állati eredetű olajokat, alifás, gyűrűs vagy aromás szénhidrogéneket, például benzolt, toluolt, xilolt, paraffint, tclrahidro-naftalinl, alkilezett naftalint vagy ezek származékait, metanolt, etanolt, propanolt, butanolt, kloroformot, széntetrakloridot, ciklohexanolt, ciklohexanont, klór-benzolt, izoforoní, erősen poláros oldószereket, így N,N-dimeti!formamidot, dimetil-szulfoxidot, N-metil-pirrolidont vagy vizet használhatunk.

A vizes alkalmazási formákat emulziókoncentrátumokból, pasztákból, nedvesíthető porokból (permetporokból) vagy olajdiszperziókból víz hozzáadásával készíthetjük el. Emulziók, paszták vagy olajdiszperziók előállítására a hatóanyagkeveréket magában vagy olajban vagy oldószerben oldva, nedvesítő-, tapadást elősegítő-, diszpergáló- vagy cinulgcálószcrckkel vízben homogenizálhatjuk. Hatóanyagkcverékböl, nedvesítő-, tapadást elősegítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószerekből és adott esetberi oldószerből vagy olajból álló, vízzel hígítható koncentrátumok készíthetők.

Felületaktív anyagokként szerepelhetnek a ligninszulfonsav, naftaünszulfonsav, fenolszulfonsav alkáli-, alkáliföldfém- vagy ammónium sói, az alkil-arilszulfonátok, alkil-szulfátok, alkil-szulfonátok, a dibutil-naftalinszuifonsav alkáli- és alkáliföldfém sói, a lauril-éter-szulfát, zsíralkohol-szuifátok, zsírsavak alkáli- és alkáliföldfém sói, szulfátozott hexadekanolok, -heptadekanolok és -oktadekanolok sói, szulfátozotl zsiralkohol-glikoléterck sói, szulfonált naftáimnak és naflalinszármazékoknak formaldehiddel képzett kondenzációs termékei, naftalinnak illetve nafta linszulfonsavnak fenollal és formaldehiddel képzett kondenzációs termékei, poli(oxi - étién) · oktil - fenol

- éter, etoxilezett izooktil-fenol, -oktil-fenol, -nonilfenol, alkil - fenol - poliglikol - éter, tributij - fenol · poliglikol - cter, alkil - aril - poiiéter - alkoholok, izotridecil-alkohol- zsíralkohol és etilcn-oxid kondenzátuma, etoxilezett ricinusolaj, poli(oxi - etilén) - alkil

- éter, etoxilezett polioxi-propilén, lauril - alkohol poliglikol - éter - acetál, szorbitészter, lignin, szulíitszennylúgok és a metil-celiulóz.

A készítmények a hatóanyagkcvcrckct 0,1-95, előnyösen 0,5-90 tömegszázalékos mennyiségben tartalmazzák.

A találmány szerinti gyomirtószer- és a növényi növekedést szabályozó készítmények még számos más gyomirtó vagy növényi növekedést szabályzó hatóanyaggal keverhetők, és együtt kijuttathatok.

Ezenkívül hasznos a találmány szerinti készítményeket még további növényvcdőszcrckkcl, például a kártevők vagy a fitopatogén gombák illetve -baktériumok leküzdésére szolgáló szerekkel együtt kijuttatni. Ezenkívül érdekes az ásványi sóoldatokkal való keverhetőségük is, amiket a táp- és nyomelemhiány leküzdésére vethetünk he.

A találmány szerinti hatóanyagkeverék biológiai hatását az üvegházi és a szántóföldi kísérletek mutatják:

Az üvegházban a növények tenyészedényeként 300 ml-es műanyag virágcserepek szolgáltak. A szubsztrátum 3,0 % humuszt tartalmazó agyagos homok volt. \ szójánál ezt a sziibszlrátumol még tőzegkorpával is dúsítottuk, hogy a növény jobb kikelését és fejlődését biztosítsuk. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva, sekélyen elvetettük. Ezután a növényeket a növekedést fajtájuktól függően 3-15 cm magasra hagytuk felnőni, majd a növényeket a találmány szerinti készítményekkel kezeltük.

A hatóanyagokat mind magukban, mind pedig keverékben vízben, mind diszperziós közegben szuszpendáltuk, illetve emulgeáltuk vagy oldottuk fel, és finoman porlasztó pcrmetezőkcszülckkcl juttattuk ki. Kísérleti célra vagy a közvetlenül elültetett és ugyanabban a tenyészedenyben felnevelt növényeket választottuk ki, vagy ezeket előbb csiranövényekként egymástól elkülönítve termesztettük, és a kezelés előtt néhány nappal a kísérleti tenyészedenyekbe átültettük. Kikelés utáni alkalmazásban a felhasznált menynyisrgek 0,06 és 1,0 kg hatóanyag/ha között változtak.

A kísérleti tcnycszcdényekct üvegházba állítottuk, ahol a melegkedvelő fajoknak 20 — 35 °C-os hőmérsékletet, a mérsékelt klímájúaknak pedig 10-25’Cos hőmérsékletet biztosítottunk. A kísérleti időszak

3-6 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk, és az egyes kezelésekre adott reakcióikat kiértékeltük. A gyomirtó hatást 0- 100 fok beosztású skája alapján értékeltük ki, ahol a 0 azt jelenti, hogy a növény egyáltalán ncin károsodik, illetve, hogy normálisan kel ki, és a 100 pedig azt jelenti, hogy a növény nem kelt ki, illetve, hogy a növénynek legalább a talaj feletti részei teljesen elpusztultak. A szója hosszanti növekedésének megállapítására (növekedésszabályzó hatás) a növény magasságát mértük emberi cs ebből számítottuk ki a százalékos rövidülést.

Az üvegházi kísérletekhez használt növények a következő fajtájúak voltak: szója (Glycine max), Ipomoea-fajok és a Sida spinosa.

A szántóföldi kísérletek kisparcellás kísérletek voltak, szójával mint haszonnövénnyel. A kísérő gyomnövények a következő fajtájúak voltak: Ipomoeafajok, Sida-fajok cs a Riehardia brasilicnsis.

Mind az üvegházi, mind pedig a szántóföldi kísérleteknél a hatóanyagokat a 4. példa szerinti összetételű nedvesíthető por alakjában hektáronként 500 1 vízben, mint hordozó és szuszpenziós közegben juttattuk ki. Λ kijuttatás kézi permctezőkcszülckkcl, illetve motorizált kisparcellás permetezőgéppel történt. A felhasznált mennyiségek 0,05 - 1,0 kg hatóanyag/ha voltak

A kijuttatás a kikelés utáni alkalmazásnál ugyanígy történt. A megfigyelési idő több hétig tartott. A gyomirtó hatást itt ís a fenti 0-100 fok beosztású skála alapján értékeltük ki.

Például a következő hatóanyagokat illetve ezekből a hatóanyagokból készített hatóanyagkeverékeket alkalmaztuk:

A = 3,7 - diklór - 8 - karboxi - kinolin

B = 3 - metil - 7 - klór - 8 - karboxi - kinolin

196 289

C = 5 - [2 - klór - 4 - (trifluor - metil) - fenoxi] - 2

- nitro - benzoesav nátrium sója

D = 5 - [2 - klór - 4 - (I ι ill uor - metil) - fenoxi] - 2

- nitro - N - (metil - szulfonil) - benzamid

E = 3 - izopropil - IH - 2,1,3 benzotiadiazin 4(3//) - on - 2,2 - dioxid nátriumsója

A következő I — 5 táblázat eredményei mutatják a találmány szerinti hatóanyagkeverékek erősen szinergens gyomirtó- és növényi növekedést szabályozó hatását.

/. táblázat

Az A és D hatóanyag keverékének szinergens gyomirtó hatása a Sida-Jájokra. üvegházi kísérletben és kikelés utáni alkalmazásban

Hatóanyag	A vizsgált növény és %-os károsodása
kg/ha	Szója	Sida spinosa
A	0,05	0	40
	0,15	0	50
D	0,25	0	10
A + D	0,05 + 0,25	7	97

Az A és D hatóanyagokból álló hatóanyagkeverék szinergens gyomirtó hatást mutatott a széleslevelű Sida spinosa gyomnövénnyel szemben anélkül azonban, hogy a szóján említésre méltó károsodást okozott volna.

2. táblázat

Az A és C hatóanyag keverékének szinergens gyomirtó Itatása szántóföldi kísérletben és kikelés utáni alkalmazásban

A vizsgált növény és %-os károsodása

Hatóanyag	kg/ha	Ipomoea- fajok	Sida spinosa
A	0,05	7	40
	0,15	27	50
C	0,25	10	13
A + C	0,05 + 0,25	95	100

Szántóföldi kísérletben az A és C hatóanyag keveréke is szinergens gyomirtóhatást mutatott például az Ipomoea- és a Sida-lajokhoz tartozó gyomnövényekkel szemben.

3. táblázat fí, C és E hatétanyag keverékének szinergens, szelektiv gyomirtó hutása üvegházi kísérletben és kikelés utáni alkalmazásban

A vizsgált növény és %-os károsodása

Hatóanyag kg/ha Szója ^ImP°^m°^eaB

0,125

2	30
C	0,06	2	55
E	0,125	0	10
B + C + E	0,15 + 0,06 + + 0,125	8	78

Amíg az üvegházi kísérletekben az egyes hatóanyagok az Ipomoea-fajok ellen az alkalmazott dózisban viszonylag gyenge hatást mulattak, addig a B, C és E hatóanyagokból álló keveréknek meglepő szinergens hatása volt, úgy azonban, hogy a szóján csak jelentéktelen károsodást okozott.

4. táblázat

A, l) és E hatóanyag keverékének szinergens és stabilizáló hatása szántóföldi kísérletben és kikelés . utáni alkalmazásban

A vizsgált növény és %-os károsodása

Hatóanyag	kg/ha 1	!. bonitálás	2. bonitálás
A	0.05	5	25
	0,1	10	20
	0,15	3	23
E	0,75	40	43
D	0,25	77	52
D + E	0,24 + 0,72	82	74
A + D + E	0,05 + 0,24 + + 0,72	85	88

Kis mennyiségű (0,05 kg/ha) A hatóanyagot adva a D és E hatóanyagok keverékéhez, szinergens módon megnőtt a halástarlam (2. bonítálás), és az aktivitás az A hatóanyag nélkül kisebb volt. Az A hatóanyagnak magában csak kis aktivitása volt a Richardia brasiliensis nevű gyomnövénnyel szemben.

Ί

196 289

J. táblázat

A, C és E hatóanyag keverékének növényi növekedést szabályzó (a növényi szárat rövidítő és erősítő) hatása üvegházi kísérletben és kikelés utáni alkalmazásban

Hatóanyag	kg/ha	A szója cs %	magassága (cm) -os rövidülése
Kezeletlen
kontroll	-	32	0
A	0,06	27	16
	0,125	25	22
	0,25	24	25
	0,5	23	28
C	0,06	30	6
	0,125	32	0
	0,25	31	3
	0,5	30	6
E	0,125	32	0
	0,25	32	0
	0,5	32	0
	1,0	31	3
A + C + E	0,03 + 0,06 + + 0,125	23	28
	0,06 + 0,25 + + 0,25	24	25
	0,125 + 0,25 + + 0,5	24	25

Üvegházi kísérletben és kikelés utáni alkalmazásban az A hatóanyag a felhasznált mennyiségétől függően csökkentette a szója hosszanti növekedését. A növények rövidebbek és merevebbek lettek. Meglepő volt azonban az a tény, hogy a növényi szárnak ebben a bioszabályzós értelemben kívánt rövidülése és megerősödése az A, C, E hatóanyagok keverékében az A hatóanyagnak különböző koncentrációja esetén is egyformán erős maradt, és az A hatóanyagnak a legkisebb mennyiségben (0,03 kg/ha) való alkalmazása esetén is éppen olyan erős volt, mint amikor az A hatóanyagot önmagában, jóval nagyobb mennyiségben alkalmaztuk.

A következő példák néhány készítmény összetételét mutatják be.

1. példa

Az A és C hatóanyagok I : 5 tömegarányú keverékéből 10 tömegrésznyi mennyiséget feloldunk 90 tömegrész xilol, 8—10 mól etilén-oxid és I mói olajsav - N - monoclanol - amid 6 tőmegrésznyi addiciós terméke, 2 tömegrész dodccil - bcnzólszulfonsav kálciumsó, valamint 40 mól etilén-oxid és I mól ricinusolaj 2 tőmegrésznyi addiciós terméke elegyében.

2. példa

Az A, D és E hatóanyagok 1:5:15 tömegarányú keverékéből 20 tömegrésznyi mennyiséget feloldunk oO tömegrész ciklohexanon, 30 tőmegrész izobuíasöL mól etilén-oxid és 1 mól izooktil-fenol, 5 tömegrész addiciós terméke, valamint 40 mól etilén-oxid és I mól ricinusolaj 5 tömegrésznyi addiciós terméke elegyében.

3. példa

A B. C és E hatóanyagok 1 : 0,4 : 0,8 tömegarányú keverékéből 20 tömegrésznyi mennyiséget feloldunk 25 tőmegrészciklohexanol, 65 tömegrész 210 —280 ’C forráspontú ásványolaj-frakció, valamint 40 mól etilén-oxsd és 1 mól ricinusolaj 10 tömegrésznyi addiciós terméke elegyében. Az oldatot 100 000 tömegrész vízben egyenletesen elkeverve 0,02 tömeg% hatóanyag tartalmú diszperziót kapunk.

4. példa

Λζ Λ és D hatóanyagok 1 : 5 tömegarányú keverékéből 80 tőmegrésznyi mennyiséget alaposan összekeverünk 3 tömegrész diizobutil-naflalinszulfonsav-nátriumsóval, szulfitszennylúgból származó 10 tömegrész ligninszulfonsav-nátriumsóval és 7 tömegrész porított kovasavgéllel, majd kalapácsmalomban nedvesíthető porrá őröljük.

5. példa

Az A, C és E hatóanyagok 1:2:4 tömegarányú keverékéből 5 tömegrésznyi mennyiséget összekeverünk 95 tömegrész poritolt kaolinnal, így 5 tömcg% hatóanyag-tartalmú porozószert kapunk.

6. példa

Az A, C és E hatóanyagok 1 : 4 : 4 tömegarányú keverékéből 20 tőmegrésznyi mennyiséget alaposan összekeverünk 2 tőmegrész dodccil - benzol - szulfonsav - kalciumsóval, 8 tömegrész zsíralkohol - poliglikol - éterrel, fenol, karbamid és formaldehid kondenzátumának 2 tömegrésznyi nátriumsójával és 68 tömegrész paraflinos ásványolajjal. Stabil, olajos diszperziót kapunk.

Claims

Szinergetikus gyomirtó és növényi növekedést szabályozó készítmény, azzal jellemezve, hogy közömbös adalékanyagokat és hatóanyagként összesen 0,1 —95 tömcgszázalék mennyiségben (I) általános kcpletű kinolinszái maz.ck - a képletben X halogénatomot vagy metilcsoportot jelent — és (II) általános képletű difenil - éter - származék a képletben Z metil - szulfoníl - amino - csoportot, vagy -OM általános képletű csoportot jelent, a képletben M jelentése alkálifématom — és adott esetben (III) általános képletű benzotiadiazinonszármazék - a képletben M' alkálifématom - 1:4- 1:6, illetve (1 : 0,4 : 0,5) -(1:5:10) tömegarányú keveréké? tartalmazza.