HU196174B - Process for preparing new prostaglandin derivatives and pharmaceutical compositions containing such active substance - Google Patents

Process for preparing new prostaglandin derivatives and pharmaceutical compositions containing such active substance Download PDF

Info

Publication number
HU196174B
HU196174B HU852917A HU291785A HU196174B HU 196174 B HU196174 B HU 196174B HU 852917 A HU852917 A HU 852917A HU 291785 A HU291785 A HU 291785A HU 196174 B HU196174 B HU 196174B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
reaction
added
solution
acid
Prior art date
Application number
HU852917A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT38309A (en
Inventor
F Gary Cooper
H John Fried
David Waterbury
Original Assignee
Syntex Inc
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Syntex Inc filed Critical Syntex Inc
Publication of HUT38309A publication Critical patent/HUT38309A/hu
Publication of HU196174B publication Critical patent/HU196174B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C405/00Compounds containing a five-membered ring having two side-chains in ortho position to each other, and having oxygen atoms directly attached to the ring in ortho position to one of the side-chains, one side-chain containing, not directly attached to the ring, a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, and the other side-chain having oxygen atoms attached in gamma-position to the ring, e.g. prostaglandins ; Analogues or derivatives thereof
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P11/00Drugs for disorders of the respiratory system
    • A61P11/08Bronchodilators
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P27/00Drugs for disorders of the senses
    • A61P27/02Ophthalmic agents
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P43/00Drugs for specific purposes, not provided for in groups A61P1/00-A61P41/00

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Ophthalmology & Optometry (AREA)
  • Pulmonology (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)

Description

A találmámy tárgya eljáráe új prosztaglandin-típusú vegyületek, mégpedig 11-alkil-16-fenoxi-prosztatriénsav-származékok előállítására.
Közelebbről megjelölve, a találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű 11-helyettesített-16-fenoxi-prosztaglandinok, enantiomerjeik és enantiomer-elegyeik előállítására; az (I) általános képletben
R 1-4 szénatomos alkilcsoportot
Y 1-4 Bzénatomos alkilcsoportot képvisel, a hullámvonallal jelölt kötések κ- vagy β-konfigurációt jelentenek, azzal, hogy ha az egyik hullámvonal «-konfigurációt jelent, akkor a másik hullámvonal β-konfigurációt jelöl.—
A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyületeket a találmány értelmében oly módon állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet - ebben a képletben R jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, R pedig valamely éterképző csoportot jelent - savval hidrolizálunk.
Az allén-csoportot tartalmazó vegyületek képletét oly módon ábrázoljuk, hogy az allén-csoport egyik végén levő szubsztituens 90 °C-kal van a másik végen levő szubsztituenshez képest elfordultan orientálva. A képletben a szaggatott vonal azt jelenti, hogy az illető szubsztituens az allén-csoport síkja mögött helyezkedik el; az ilyen konfigurációban álló csoportot «-helyzetűnek mondjuk. A háromszög-alakban vastagitott vonal azt jelenti, hogy az ilyen vonal útján kapcsolódó szubsztituens az allén-csoport síkja előtt helyezkedik el; az ilyen konfigurációjú szubsztituenst β-pozíciójúnak mondjuk. Ha az allén-csoport legalább 3 különböző szubsztituens csoportot tartalmaz, amint ez az (I) általános képletű vegyületekben is van, akkor az ilyen allén-molekularészt aszimmetrikusnak mondjuk.
Az (I) általános képletben és a jelen leírás további szerkezeti képleteiben előforduló szaggatott vonalak a 8-, 9-, 11- és 15-helyzetű szénatomoknál azt jelzik, hogy a szóban forgó szubsztituensek «-konfigurációban, vagyis a ciklopentán-gyűrű illetőleg az alsó oldallánc síkja alatti helyzetben állnak. A 12-helyzetű szénatomnál levő háromszög-alakban megvastagított vonal β -konfigurációt jelez, vagyis azt, hogy az illető szubsztituens a ciklopentán-gyűrű síkja alatti helyzetben áll.
A képletekben a 13-helyzetű szénatomnál levő kettőskötés transz-konfigurációjú, ugyanúgy, mint a prosztaglandinok PGE- és PGP-sorába tartozó, természetben előforduló vegyületekben.
A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületek aszimmetria-központokat tartalmaznak és így racém vagy nem-racém elegyek, vagy pedig (+)vagy (-)-enantiomerek alakjában állíthatók elő. Az egyes enaritiomerek előállítása oly módon történhet, hogy a vegyület szintézise során valamely alkalmas lépésben kapott racém vagy nem-racém elegyet rezolváljuk. Mind a racém vagy nem-racém elegyek, mint az egyes (+)- és (-)-enantiomerek előállítása a találmány körébe tartozik.
A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képlet úgy értelmezendő, hogy annak jelentése kiterjed a csatolt rajzok szerinti (la), (la), (Ib) ée (Ib’) szerkezeti képleteknek megfelelő alakokra, valamint a két vagy három ilyen alakot bármilyen kombinációban lartalmazó elegyekre és mind a négy ilyen alakot tartalmazó elegyekre is.
Λζ (I) általános képletnek megfelelő egyes ennantiomer-alakok előállítása oly módon is történhet, hogy a csatolt rajz szerinti (A) reakcióvázlatban vázolt szintézis során az (1) általános képletű lakton megfelelő enantiomerjéból indulunk ki. Az (la) és (Ia’>, ( b) és (lb1), (la) és (Ib), (la’) és (Ib1) elegyek, valamint a 4 különbözó konfigurációjú alak bármilyen arányú elegyei szintén előállíthatók az alábbiakban ismertetett eljárással. Az (la) és (la’) vagy ( b) és (Ib1) elegyek vagy mind a négy komponenst tartalmazó elegyek előállítása során az (1) általános képletű lakton megfelelő rácéin vagy nem-rac.ém elegyeiből indulhatunk ki. Az (la) és (Ib) vagy (la’) és (lb’) elegyek előállítása céljából az (1) á talános képletű lakton megfelelő optikailag aktív alakjából indulunk ki. Valamennyi fentebb említett elegy, valamint az (la) és (lb’) és (Ib) és (la1) elegyek előállíthatok o'y módon is, hogy az alább ismertetett eljárással előállított megfelelő konfigurációjú kőztitermékeket, vagy a szintézis végén a kapott megfelelő konfigurációjú végtermékeket összekeverjük egymással. A 3 ilyen komponensből álló elegyek előállítása szintén a leírt eljárással kapott megfelelő konfigurációjú köztitermékek vagy végtermékek összekeverése útján történhet.
Az alábbi ismertetés során az egyszerűség kedvéért általában csak egy enantiomert, mégpedig a természetes prosztaglandin konfigurációjának megfelelő enantiomert ábrázoljuk a képletekben, figyelembe veendő azonban, hogy a természetben elő nem forduló konfigurációnak megfelelő enatiomerek, valamint ezek racém vagy nem-racém elegyeinek előállítása (a megfelelő racém vagy nem-racém elegyekből vagy a természetes konfigurációnak meg nem felelő enantiomerekból kiír dúlva) szintén a találmány körébe tartozik.
A természetben előforduló prosztagland n konfigurációjának megfelelő konfigurációt a találmány szerinti vegyületek esetében az (la) és (Ib) általános képletek szemléltetik. A nam-természetes konfigurációkat az (ía*) és (Ib’) képletek mutatják.
Az (I) általános képletű vegyületek esettben az „elegy” kifejezést olyan értelemben
136174 alkalmazzuk, hogy az kiterjed az (la), (la’), (Ib) és (Ib’) általános képletek szerinti valamennyi komponens bármilyen arányú elegyére, valamint két vagy három ilyen komponens bármilyen kombinációjú és mennyiségi arányú elegyére is. Hasonlóképpen, a szintézis (8) - (17) általános képletű köztitermékei esetében is az ..elegy kifejezés a hullámvonalakkal jelölt valamennyi sztereoizomer bármilyen kombinációjára és az ilyen sztereoizoraerek bármilyen arányú elegyeire is vonatkozik.
Az egyes szubsztituensek előtt álló „R” jel az illető szubsztituens abszolút sztereokémiái helyzetét mutatja, vö.: a Cahn-Ingold-Prelog szabályokat [Cahn és munkatársai, Angew Chem. Inter. Edit. 5, 385 (1966), errata: 511. old.J Cahn és munkatársai, Angew Chem. 78, 413 (1966); Cahn és Ingold, J. Chem. Soc. (London), 1951, 612; Cahn és munkatársai, Experientia 12, 81 (1956); Cahn, J. Chem. Educ. 41, 116 (1964)]. Minthogy az így jelzett szubsztituens meghatározott viszonyban áll az te vagy fi jelekkel jelölt vegyületek egyéb szubsztituenseinek szterokémiai helyzetével, az egyik szubsztituens abszolút konfigurációjának megadása egyben rögzíti az illető vegyület valamennyi más szubsztituensének az abszolút konfigurációját ée így az illető vegyület egészben vett abszolút konfigurációját is.
„Izomerek alatt olyan egymástól különböző vegyületek értendők, amelyek molekuláris képlete megegyezik egymással.
„Sztereoizomerek” alatt olyan izomerek értendők, amelyek csak az atomok térbeli elrendezése tekintetében különböznek egymástól.
„Enantiomerek” alatt egy olyan sztereoizomer-pár értendő, amelynek tagjai egymás (térben egymásra nem helyezhető) tükörképei.
„Diasztereoizomerek” olyan sztereoizomerek, amelyek egymásnak nem tükörképei.
„Epimerek olyan diasztereomerek, amelyek csupán egy aszimmetria-központ konfigurációjában térnek el egymástól.
„Racém elegy alatt a két enantiomer egyenlő arányú elegye értendő. „Nem-racém elegy az egyes enantiomerek nem egyenlő arányú elegye.
Ebben a leírásban „rövidszénláncú alkilcsoport” vagy egyszerűen „alkilcsoport alatt 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilgyökök értendők. Ilyenek például a metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, pentil-, hexilés hasonló csoportok.
A „tömeg/térf.% kifejezés a 100 ml oldatban jelenlevő oldott anyag g-ban kifejezett mennyiségét jelenti.
Az (I) általános képletű vegyületek szám-jelölését a természetben előforduló PGE és PGP vegyületek Bzokásos számozási rendjéhez hasonlóan alkalmazzuk; a számozást a csatolt rajz szerinti (I’) általános képlet szemlélteti.
Ebben a leírásban az egyes közbenső termékek képleteiben az egyes szénatomokat olyan számozással jelöljük, amilyen számozású az illető szénatom a megfelelő (I) általános képletű vegyületben lenne. így például a csatolt rajz ezerinti A/ reakcióvázlalban a (8) képletben azt a szénatomot, amely az R20- étercsoporttal van helyettesítve, C-9 szénatomként jelöljük, minthogy ez felel meg az illető szénatom helyzetének az (I) általános képletű végtermékben.
A jelen találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek prosztaglandinszerű biológiai aktivitást mutatnak és ezért emberek és emlős állatok gyógykezelésére olyan esetekben alkalmazhatók, amikor prosztaglandinok alkalmazása indokolt.
A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek szignifikánsan csökkentik az intraokuláris nyomást is anélkül, hogy a természetes prosztaglandinok nem-kivánatos mellékhatásait is előidéznék. Az ismert PGEi és PGEj egyaránt átmenetileg növeli az intraokuláris nyomást az első alkalmazáskor. Emellett mind a PGEi, mind a PGEi még kis adagokban is komoly szemizgató hatást fejt ki. Ez az izgató hatás a szem vörösödését, duzzadást és könnyezésl okoz. A kísérleti állatok e vegyületek beadása után körülbelül 30 percig szorosan zárva tartják szemüket és időközönként dörzsölik azokat.
A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek az említett kellemetlen mellékhatások egyikét sem mutatják és az ismert prosztaglandinokkal szemben a következő lényeges előnyeik vannak: a beadáskor nem okozzák az intraokuláris nyomás átmeneti megnövekedését; nem igzatják a szemet; szignifikánsan nagyobb mértékben csökkentik az intraokuláris nyomást; vizes oldatban számottevően stabilabbak és igy lehetővé teszik eltartható szemgyógyászati készítmények vizes oldat alakjában történő előállítását.
A találmány szerinti új vegyületek önmagukban vagy más, gyógyászati szempontból velük összeférő gyógyszerekkel kombináltan, különféle gyógyászati készítmények alakjában alkalmazhatók orális, parenterális vagy szemgyógyászati alkalmazásra, bronchustágitó készítmények esetében pedig inhalációs szerekként is. Az ilyen gyógyszerkészítményekben szilárd vivóanyag vagy a hatóanyagot oldott, diszpergált vagy szuszpendált alakban tartalmazó folyékony vivóanyag alkalmazható; elkészíthetők a készítmények aeroszol-alakban is. A készítmények adott esetben kísmennyiségű tartósítószert és/vagy a pH-érték beállítására szolgáló puffért is tartalmazhatnak.
A folyékony gyógyszerkészítmények oldat, emulzió, szuszpenzió, szirup vagy elixir alakjában készíthetők. A szilárd gyógyszerkészítmények tabletta, kapszula, pilula, por vagy hasonló alakban állíthatók elő, előnyösen a beadást és pontos adagolást megkónynyítő adagolási egységek alakjában. Az ilyen készítményekben vívóanyagként például gyógyszerészeti minőségű keményítő, tejcukor, nátrium-szacharinát, talkum, nátrium-hidrogén-szulfit és hasonlók alkalmazhatók.
A találmány szerinti hatóanyagokat általában körülbelül 0,01 jug és 100 /.ig közötti adagokban alkalmazzuk {1 kg testtömegre számítva). Az adott esetben alkamazandó adagolás természetesen változhat a beadás módjától és a kezelendő személy vagy állat állapotától függően. Így bronchustágítás céljaira körülbelül 1-10 Mg/kg adagot alkalmazunk aeroszol alakban; a gyomor-szekréció gátlására körülbelül 1-50 pg/kg adagot alkalmazunk orális úton.
A találmány szerinti hatóanyagok bizonyos szemgyógyászati kóros állapotok, különösen a megnövekedett intraokuláris nyomással összefüggő megbetegedések, mint például glaukoma gyógykezelésére való alkalmazása új módszert képez a szemgyógyászatban.
A szemgyógyászati készítményeket steril alakban készítjük el, vagy helyi alkalmazásra (a szemhéjon), vagy a szemgolyó és a szemhéj közötti térbe (cul-de-sac) történő becseppentésre. Az ez idő szerint alkalmazott szemgyógyászati készítmények oldat, szuszpenzió vagy kenőcs alakjában készülnek. Helyi alkalmazásra szemcseppek, oldatok, szuszpenziók vagy kenőcsök, továbbá szubkonjunktivális injekciók készíthetők a találmány szerinti hatóanyagokkal.
A találmány szerinti szemgyógyászati készítmények a hatóanyagot a szabad (X) általános képletű vegyület vagy sója alakjában tartalmazhatják, szemgyógyászati célokra alkalmas segédanyagok kíséretében. Szemgyógyászati készítményekben olyan segédanyagok alkalmazhatók, amelyeknek nincs izgató hatásuk. Előnyös az olyan segédanyag, amely lehetővé teszi a hatóanyagnak a behatolását a vér-víz gáton keresztül és/vagy a hatóanyag diffundálását a szem különböző szerkezeti helyeire, ahol a farmakológiai hatást ki kell fejteni.
A szemgyógyászati készítmények vizes vagy nem-vizes alakban, oldat, szuszpenzió, gél, kenőcs, a hatóanyagot lassan felszabadító polimer vagy hasonlók alakjában készíthetők el. A hatóanyag mennyisége a különböző alakú készítményekben változó lehet, de általában 0,001-10 tömeg/tf% lehet a hatóanyagkoncentráció ezekben a készítményekben.
A szemgyógyászati készítmények elsősorban steril vizes oldatok (szemcseppek) lehetnek, 0,001-10 tömeg/tf.%, különösen 0,005-1 tömeg/tf.% hatóanyagtartalommal, stabilizátor, tartósítószer és megfelelő puffer kíséretében. Az ilyen készítményekben az összes oldott anyagok koncentrációja lehetőleg úgy állapítandó meg, hogy a kapott oldat izotóniás legyen a könny-folyadékkal (bár ez nem eltétlenül szükséges), a készítmény pH-értéke pedig a 6 és 8 között legyen. Az ilyen készítményekben alkalmazható tartósító és sterilizáló anyagok példáiként a fenil-higany -(Il)-acetát, nátrium-mertiolát (nátrium-etil-merkuri-tio-szalicilát), klór-butanol és benzalkónium-klorid említhetők. Pufferként például citrát-, borát- vagy foszfát-pufferek alkalmazhatók; stabilizátorként glicerin vagy ween 80 (szorbitán-monooleát) alkalmazható.
A szemgyógyászati vizes oldatok elkészítése egyyszerűen a szilárd alkotórészek megfelelő mennyiségű vízben való feloldása, a pH-érték 6,8 és 8,0 közöttire való beállítása, t kívánt végtérfogat vizzel való beállítása, najd sterilizálás útján történhet.
A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyületek és az ezek szintézisében alkalmazásra kerülő új köztitermékek előállításának menetét a csatolt rajz szerinti A/ reakcióvázlat szemlélteti. Az itt Ezereplő általános képletekben Rl valamely bázisokkal szemben stabil, savakkal szemben labilis éterképző csoportot, R2 egy bázisokkal szemben labilis éterképző csoportot, R valamely Rl vagy Rs csoportot, M pedig hidrogénatomot vagy fém-iont, például alkálifém-iont képvisel.
Az A/ reakcióvázlatban szereplő (1) általános képletű kiindulási vegyület a 3 880 712., 3 987 791. és 4 304 907. sz. amer.kai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett módszerekkel állítható eló.
Az (1) általános képletű vegyület laktongyűrűjének felnyitása előtt a vegyületben jelenlevő két hidroxilcsoportot éterré alakítjuk. Erre a célre R1 jelzésű, tehát bázisokkal szemben stabil, savakkal szemben labilis é'ercsoportok alkalmasak. Bármely olyan é'erképző csoport alkalmazható, amely a veg/ület erós vizes bázissal, például nátriumvagy kálium-hidroxiddal való kezelésekor nem szenved hidrolízist, enyhe savas közegben azonban hidrolizál, olyan körülmények között, amelyek nem eredményezik az (1) képletű termék bomlását. Az ilyen, bázisokkal szemben stabil, de savakkal szemben labilis csoportok példáiként a tetrahidrofuranil-, tetrahidropiranil-, 2-etoxi-etil-csoport és hasonlók említhetők. Nem alkalmasak ilyen célra az alkil-éterek, a benzil-éter, aril-alkil-é terek és hasonlók. Az ezek savas hidrolíziséhez szükséges reakciókörülmények ugyanis nem-kívánatos további bomlásokat okoznának a hidrolízis során.
A C-ll és C-15 helyzetű hidroxilcsoportok védelmére tehát előnyösen tetrahidropiranil-, tetrahidrofuranil- vagy 2-etoxi-etil-csoportot alkalmazunk. Az ilyen csoportokkel történő éterképzés általában aprotikus oldószerben, például halogénezett szénhidrogénekben folytatható le, savas katalizátor alkalmazásával; az ilyen reakciók lefolytatására alkalmas körülmények és mennyiségi arányok a szakmabeliek számára jól ismertek. Éter5 képző reagensként különösen előnyösen dihidropiránt alkalmazunk legalább körülbelül 2,1 ekvivalens mennyiségben; a reakciót célszerűen diklór-metánban folytatjuk le, p-toluolszulfonsav jelenlétében. A reakcióhőmérséklet általában 20-50 °C, előnyösen szobahőmérséklet lehet; a reakcióidő 15 perctől 4 óráig tarthat, előnyösen 2 óra körüli reakcióidő alkalmazható.
A laktongyűrű hidrolízises felhasítása bázis, előnyösen vizes alkálifém-bázis segítségével, poláris szerves oldószerben történhet. Bázisként előnyösen lítium-hidroxid, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid vagy hasonlók vizes oldata alkalmazható, amelyet inért atmoszférában, például nitrogén-atmoszférában adunk a laktont tartalmazó poláris szerves oldószerhez. A hozzáadott bázis koncentrációja előnyösen körülbelül 1-4 mól, különösen előnyösen 2,8-3 mól lehet. Legelőnyösebben kálium-hidroxidot alkalmazunk bázisként. A lakton szerves oldószerrel, például tetrahidrofuránnal vagy valamely egyszerű alkohollal például metanollal előre elkészített oldatához nitrogén-atmoszférában adjuk hozzá a vizes bázisoldatot. A hidrolízist a szobahőmérséklet és 100 °C közötti hőmérsékletén folytathatjuk lej előnyösen oly módon dolgozunk, hogy az oldatot nitrogén-atmoszférában forraljuk visszafolyatás közben, miközben a reakció előrehaladását vékonyréteg-kromatográfiai módszerrel követjük.
A lakton hidrolízise folytán keletkező hidroxilcsoportot azután éterré alakítjuk, mégpedig egy bázisokkal szemben labilis étert képező reagens alkalmazásával. Az így keletkezett, bázisokkal szemben labilis éterképző csoportot R2 jellel jelöljük. Ilyen csoportként legcélszerűbben egy -SiRaRsRe általános képletű csoport alkalmazható, amelynek képletében R», Rs és Rt egymástól függetlenül alkil-, fenil- vagy aralkilcsoportot képviselnek, azzal a megszorítással, hogy mindhárom szubsztituens nem lehet egyidejűleg metilcsoport. A találmány szerinti eljárás szempontjából „alkilcsoport alatt 1-6 szénatomos alkilcsoport értendő. Az aralkilcsoport alkil-része a fenti meghatározásnak megfelelő rövidszénláncú alkilcsoport, az aril-rész pedig célszerűen egy adott esetben alkilcsoporttal helyettesített fenil- vagy naftilcsoport lehet. A fenti általános képletű szililcsoportok előnyÖB képviselőiként a terc-hutil-dimetil-szilil-, triizopropil-ezilil-, trifenil-szilil-, terc-butil-difenil-szilil- és 2,4,6-tri-terc-butil-fenoxi-dimetil-szilil-csoport említhetők.
A fenti típusú szililezószerek alkalmazása során az ilyen reagensek esetében szokásos reakciókörülmények alkalmazhatók, fgy például a reakciót valamely poláris aprotikus oldószerben, 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten folytathatjuk le, feleslegben levő, 2,2-4 ekvivalens szililezőszerrel; a reakcióelegyhez valamely nitrogéntartalmú vegyületet, például imidazolt is adunk, a szililezőszerhez viszonyítva feleslegben levő mennyiségben.
Előnyösen úgy járunk el, hogy a hidroxi-savsó vízmentes dimetil-formamiddal készített oldatához 6 ekvivalensnek megfelelő mennyiségű imidazolt ée körülbelül 3 ekvivalens terc-butil-dimetil-szilil-kloridot adunk és az elegyet éjjelen át kerverjük a szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten; a reakció befejeződését vékonyréteg-kromatográfiai módszerrel ellenőrizzük. Reakciótermékként a megfelelő szilil-étert, valamint a savsó ezilil-észterét kapjuk. Minthogy a szilil-észlerre nincs szükség, ezt a reakcóelegyböl való elkülönítés nélkül, in situ hidrolizáljuk víznek a reaktoredénybe történő adása útján, majd a szilil-étert szabad sav alakjában különítjük el a reakcióelegyből.
Az így kapott (4) általános képletű szabad savat azután a (7) általános képletű aldehiddé alakítjuk át. Ez az átalakítás számos különböző módszerrel történhet, e lehetséges módszerek közül négyet itt részletesen leírunk, az előnyös módszerek példáképpeni szemléltetése céljából. Az egyik módszer esetében a (4) általános képletű savat észterezzük és a kapott (5) általános képletű észtert a megfelelő (6) általános képletű alkohollá redukáljuk, végül ez utóbbit oxidáció utján alakítjuk át a (7) általános képletű aldehiddé. A második lehetséges módszer szerint a (4) általános képletű szabad savat a (6) általános képletű alkohollá redukáljuk, majd ezt oxidáljuk a (7) általános képletű aldehiddé. A harmadik alternatív módszer szerint a (4) általános képletű szabad savat észterezzük, majd a kapott észtert közvetlenül a (7) állalános képletű aldehiddé redukáljuk. A negyedik módszer szerint a (4) általános képletű szabad savat először savhalogeniddé (savkloriddá) alakítjuk, majd ezt Rosenmund-redukció útján alakítjuk a (7) általános képletű aldehiddé.
Az első alternatív módszer esetében első lépésként a szabad savat a szokásos észterezési műveletekkel, például valamely alkil-jodiddal vagy diazo-alkánnal észterezzük. Az „alkil és „alkán kifejezések a „rövidszénláncú alkil fenti meghatározásának megfelelően értelmezendők.
Ha észterezőszerként alkil-jodidot, előnyösen metiljodidot alkalmazunk, akkor a reakciót valamely aprotikus oldósszerben, mint dimetil-formamidban vagy dimetil-acetamidban folytatjuk le, amelyhez valamely gyenge bázist, például nátrium-hidrogén-karbonátot adunk. Az alkil-jodidot nagy, például 7-10 ekvivalensnek megfelelő feleslegben alkalmazzuk. A reakciót előnyösen inért atmoszférában, például nitrogén-atmoszférában folytatjuk le, enyhén felemelt, de az alkalmazott alkil-jodid forráspontját meg nem haladó hőmérsékleten. Ha metil-jodidot alkalmazunk reagensként, a reakciót előnyösen körülbelül 40-45 °C hőmérsékleten folytatjuk le. A re-511 akció teljes lefolyása több órát, rendszerint 16-24 órát igényel. A reakció befejeződését vékonyréteg-kromatográfiai módszerrel ellenőrizzük. Ha a reakció az említett idő alatt nem fejeződik be, akkor további egy ekvivalensnek megfelelő mennyiségű alkil-jodidot és ennek megfelelő mennyiségű bázist adunk a reakcióelegyhez és a reakciót a fent leírt módon tovább folytatjuk. Ezt az eljárást a szükségeshez képest többször is megismételhetjük a reakció teljes befejeződésének biztosítására.
Ha valamely diazo-alkánt, előnyösen diazo-metánl alkalmazunk reagensként, akkor a reakciót a diazo-metán képzésére és ennek a szabad savval való reagáltatására szokásos ismert módszereket alkalmazzuk, vő.: P. Arndt, Org. Syn. Coll. II. kötet, 165. old. (1943) és H. von Pechmann, Chem. Bér. 27, (1894) és 28, 855 (1895).
Az első alternatív eljárás második lépésében a karbonsavészternek a (6) általános képletű alkohollá való redukálását valamely fém-hidriddel, például diizobutil-alumínium-hidriddel, lítium-alumínium-hidriddel vagy hasonlókkal végezzük. A reakciót valamely a választott redukálószerrel összeférő oldószerben, előnyösen inért atmoszférában, 50 °C alatti hőmérsékleten, körülbelül 4 óráig terjedő reakcióidővel folytatjuk le.
Diizobutil-alumínium-hidrid redukálószerként való alkalmazása esetén a reakciót toluolban, benzolban vagy más hasonló nem-poláris oldószerben folytatjuk le. A diizobutll-alumínium-hidridet toluolban oldva adjuk a karbonsavészter lehűtött, 0-10 °C hőmérsékletű oldatához, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni; a reakció 30-45 perc alatt rendszerint befejeződik. A redukció teljessé tétele érdekében a diizobutil-alumínlum-hidridet célszerűen 2,5 ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk. A reakció lefolyását vékonyréteg-kromatográfiai módszerrel ellenőrizzük, és ha nem megy teljesen végbe a reakció, akkor további diizobutil-alumínium-hidridet adunk a reakcióelegyhez és ezt további körülbelül 30 percig keverjük. A reakció befejeztével a reagálatlan hidridet víz és valamely alkálifémsó, például nátrium-fluorid vagy nátrium-szulfát hozzáadásával bontjuk el.
A karbonsavészter alkohollá történő redukálására lítium-aluminium-hidridel Is alkalmazhatunk, valamely poláris oldószerben, például dietil-éterben, tetrahidrofuránban vagy hasonlóban. A lítium-aluminium-hidriddel való redukálást ugyanolyan reagens-arányokkal és ugyanolyan körülmények között végezhetjük, mint a diizobutil-alumínium-hidriddel lefolytatott redukálást.
A kapott alkoholnak a megfelelő aldehiddé való oxidálását valamely enyhe oxidálószerrel végezzük. Számos különböző enyhe oxidálószer alkalmas erre a célra, különösen króm-(IV)-trioxid, piridinium-dikromát, pirid'inium-klór-kromát vagy hasonlók, elsősorban azonban króm-trioxid piridin, hexametil-foszforsav-triamid, 3,5-dimetil-pirazol vagy hasonlók, elsősorban piridin jelenlétében alkalmazható előnyösen, de jól megfelel erre a célra piridinium-klór-kromát nátrium-acetát és valamely szerves oldószer, például diklór-metán, diklór-etán vagy hasonló elsősorban diklór-metán vagy az említett oldószerek valamely elegye jelenlétében. A reakciót előnyösen -10 ’C és 30 °C közötti, különösen 15 °C és 25 “C közötti hőmérsékleten, körülbelül 30 perctől 2 óráig, előnyösen 15-45 percig terjedő reakcióidővel folytatjuk le. Ezt a redukciót előnyösen vízmentes közegben, inért atmoszférában, például nitrogén-atmoszférában végezzük.
A fentebb említett második alternatív módszer esetében a (4) általános képletű szabad savat közvetlenül redukáljuk a (6) ÓH alános képlelű alkohollá, majd ezt a (7) általános képletű aldehiddé oxidáljuk. Az első lépést, a savnak az alkohollá való redukálása'. borón-metil-szulfid alkalmazásával végezzük. Ebből a célból a metil-észtert valamely poiáris oldószerben oldjuk, az oldatot egy körülbelül 0-25 °C hőmérsékletű fürdőben taitjuk egyenletes hőmérséklet beállásáig, majd a rendszert száraz nitrogéngázzal öblítjük ót. Körülbelül 3 ekvivalensnek megfelelő mennyiségű borán-metil-ezulfidot adunk azután cseppenként, keverés közben az oldathoz és a keverést a hozzáadás befejezése után még körülbelül 6 óráig terjedő ideig, előnyösen körülbelül 3,5 óra hosszat folytatjuk a reakció teljessé tétele céljából.
A kapott (6) általános képletű alkoholt azt tón ugyanúgy oxidáljuk aldehiddé, amint ezt ennek a reakciónak a lefolytatására fentebb leírtuk.
A harmadik alternatív eljárás szerint a (4) általános képletű szabad savat először a fentebb már említett módszerek valamelyike szerint észterezzük, majd a kapott (5) általános képletű észtert diizobutil-aluminium-hidrid alkalmazásával, alacsony hőmérsékleten, közvetlenül a (7) általános képletű aldehiddé redukáljuk. Ezt a reakciót a fentebb említett reagens-arányokkal, de körülbelül -70 °C hőnérsékleten folytatjuk le.
A negyedik alternatív módszer szerint a szabad savat oly módon redukáljuk a megfelelő aldehiddé, hogy a savat először savhalogeniddé, például savkloriddá alakítjuk, majd ezzel Rosenmund-redukciót vagy valamely ezzel ekvivalens redukálás) módszert folytatunk le.
A (7) általános képletű aldehidnek a (8) áltaános képletű propargil-alkohol-származékká való átalakítását valamely fém-acetilid alkalmazásával, erre alkalmas vízmentes szerves oldószerben, mint halogénezett albánban, valamely éterben, szénhidrogénben vagy hasonlóban, előnyösen inért atmoszférában, például nitrogén-atmoszférában végezzük. Az
-613 aldehid valamely oldószerrel, például diklór-metánnal, diklór-etánnal, tetrahidrofuránnal, dietil-éterrel, toluollal vagy hasonlóval, előnyösen diklór-metánnal előre elkészített oldatához feleslegben levő mennyiségű fém-acetilid reagenst, például etinil-magnézium-kloridot, etinil-magnézium-bromidot, etinil-magnézium-jodidit, lítium-acetilid-etilén-diamin komplexet vagy etinil-litiumot adunk, nitrogén-atmoszférában. Az említett fém-acetilidek közül különösen az etinil-magnézium-klorid előnyös erre a célra. A reakciót 0 °C és 50 aC közötti, előnyösen 20-30 eC körüli hőmérsékleten folytatjuk le; a reakció teljes befejeződéséhez (amit vékonyréteg-kromatográfiai módszerrel ellenőrizhetünk) általában 30 perc elegendő, rendszerint azonban már 5-10 perc alatt végbemegy a reakció.
A kapott propargil-alkohol-származék epimerelegyel kromatográfiai módszerrel, például szilikagélen lefolytatott vékonyrétegvagy oszlop-kromatográfiával választhatjuk szót az egyes tiszta propargil-epimerekké, mérsékelten poláris és nem-poláris oldószerek különböző arányú elegyednek alkalmazásával.
Ha a terméket az allén-izomerek elegye - az (la) és (lb) vagy (la’) és (lb’) általános képletű izomerek elegye, vagy mind a négy komponens elegye - alakjában kívánjuk előállítani, akkor az említett szétválasztási művelet nem szükséges.
A (8) általános képletű propargil-alkohol-származéknak a (9) általános képletű allén-származékká való átalakítása bármely olyan reakció alkalmazásával történhet, amely lehetővé teszi a homológ-képzés és átrendeződés sztereoBpecifikus módon való lefolytatását. Ilyen módon a propargil-alkohol-Bzérmazék valamely tiszta epimerjét a megfelelő allé nil-izomér ró alakíthatjuk át. Az átrendeződési reakciót előnyösen Claisen-tipusú átrendeződéssel folytatjuk le, valamely trialkil-ortoacetól és katalitikus mennyiségű rövidszénláncú alkánsav, például ecetsav, propionsav, propionsav vagy hasonló segítségével. „Katalitikus mennyiség alatt itt az alkalmazott trialkil-ortoacetát térfogatához viszonyítva 5 tf.%-nál kisebb mennyiségű sav értendő.
A kívánt átalakításhoz alkalmazható trialkil-ortoacetátok példáiként a trimetil- és trietil-ortoacetát említhető. A propargil-alkohol-származékol célszerűen nitrogén-atmoBzférában oldjuk a trialkil-ortoacetátban, katalitikus mennyiségű (az ortoacetát térfogatára számítva 1 tf.% körüli) alkánsav hozzáadásával. Az ortoészter gyorsan reagál a propargil-alkohol-származékkal és egy vegyes trialkil-ortoészter keletkezik, amelyet nem különítünk el a reakcióelegyböl, hanem in situ vetjük alá átrendeződésnek a reaktor-edény melegítése útján. A reaktor-edényt egy előre felmelegített, például 150-250 °C hőmérsékletű olajfürdőbe merítjük és rövid ideig, körülbelül 30 percig keverjük, miközben az edény hőmérsékletét körülbelül 100-130 °C-on, előnyösen körülbelül 110-120 °C-on tartjuk. E melegítési művelet folyamán további ortoacetát és alkánsav fent megadott arányú elegyét adjuk a reakcióelegyhez, miközben megfelelő térfogatú trialkil-ortoészter-alkanol-savat desztillálunk le folyamatosan a reakcióelegyböl. A reaktor-fürdőt a desztillálás folyamán előnyösen körülbelül 170-175 °C hőmérsékleten tartjuk. Ily módon termékként a (9) általános képletű észtert kapjuk.
A végtermék előállítása céljából egy további szénatomot kell bevinni a (9) általános képletű molekula alléncsoportja és sav-funkciója közé (homológ-képzés), oly módon, hogy eközben ne befolyásoljuk az allénszármazék sztereokémiái szerkezetét vagy a molekula egyéb helyeit. A kívánt homológot a (13) általános képlet szemlélteti. Ezt a homológ-képzést a szakmabeliek által ismert különféle módszerek alkalmazásával végezhetjük. Az előnyös módszer szerint a homológ-képzés utolsó lépésében valamely erős bázist alkalmazunk, amely egyideljűleg az R2 csoportot is lehasitja és igy kapjuk a (13) általános képletű vegyületet. Más homológ-képzési módszerek esetében szükséges lehet a kapott homológ utólagos kezelése bázissal, hogy C-9 helyzetben hidroxilcsoportot tartalmazó (13) általános képletű vegyületet kapjunk.
A Claisen-átrendezés útján kapott alkilésztert a homológ-képzés céljából először a megfelelő primer alkohollá redukáljuk, valamely alkalmas redukélöszer, mint fém-hidrid, például lítium-aluminiuni-hidrid, diizobutil-aluminium-hidrid vagy hasonló alkalmazásával. A kapott alkoholt azután valamely olyan funkcionális származékká alakítjuk, amely egy alkalmas kilépőcsoportot tartalmaz, majd ezt a származékot valamely alkáliféra-cianiddal és ezt követően erős bázissal kezeljük; ez utóbbi a képződött nitril hidrolízise mellett a C-9 helyzetű R2 csoportot is hidrolizálja.
Az alkohol hidroxilcsoportjából képzendő kilépő csoport például halogénatom, mint brómatom vagy szulfonil-észter lehet. Az alkoholt különféle ismert módszerekkel alakíthatjuk át a megfelelő brómvegyületté. Ez utóbbit azután valamely cianiddal, célszerűen alkálifém-cianiddal, például nátrium- vagy kálium-c.ianiddal reagáltatjuk a nitril képzése céljából. A nitrilt azután a bázissal szemben labilis R2 étercsoportot is hidrolizáló erős bázissal hidrolizáljuk.
Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy az alkoholt valamely alkil- vagy aralkil-szulfonilészter képzésére alkalmas reagenssel, előnyösen metánszulfonil-kloriddal, p-ioluolszulfonil-kloriddal vagy hasonló szulfonil-halogeniddel kezeljük, majd az így kapott szulfonilészterl, alakítjuk át nilrillé, alkálifém-ci-715 *196174 aniddal, előnyösen nátrium-cianiddal való reagáltatóe útján. Az így kapott nitrilt kezeljük azután erős bázissal, a nitrilcsoport karboxilcsoporttá való hidrolizálása és az R3 csoport egyidejű hidrolízise lehasítása céljából.
Egy másik lehetséges módszer szerint a (9) általánoe képletű vegyület észter csoportját először aldehiddé redukáljuk, Witlig-reakciót folytatunk le, majd a homologizált aldehidet hidrolizáljuk és oxidáljuk, végül pedig az igy kapott savat bázissal kezeljük az R3 csoport hidrolizálása céljából. Ebben a reakció-sorozatbann a (9) általános képletű észtert a megfelelő alkohollá redukáljuk ée ezt oxidáljuk aldehiddé. Az észtert azonban közvetlenül is aldehiddé redukálhatjuk diizobutil-alumínium-hidrid alacsony, például -70 °C hőmérsékleten történő alkalmazása útján. A kapott aldehidet azután a (fenil)jp - CHOCHj foszfor-iliddel, majd higany-diacetáttal ób hidrogén-jodiddal kezeljük, hogy a (14) általánoe képletű aldehid-homológhoz jussunk. Ezt az aldehidet azután enyhe oxidálószerrel (például a fentebb említett enyhe oxidálószerek valamelyikével) kezeljük és így a megfelelő védett savat kapjuk. Ezt azután valamely erős bázis híg oldatával kezeljük az R3 csoport hidrolizálása céljából. A bázisos hidrolízis reakciókörülményeit az alábbiak során részletesen ismertetjük.
Egy harmadik lehetséges eljárás az Arndt-Eistert szintézis alkalmazásán alapul. A (9) általános képletű észtert például savkloriddá alakítjuk oxalil-klorid vagy tionil-klorid segítségével, majd ebből a sav klorid ból diazo-metánnal való reagáltatás útján a megfelelő diazo-ketont kapjuk. A diazo-ketont azután ezüst-oxiddal és vízzel való kezelés utján átrendeződési reakciónak vetjük alá és így a homológ savat kapjuk. Ezt a savat azután bázissal kezeljük az R3 csoport hidrolízise céljából, amikoris a (13) általános képletű vegyületet kapjuk.
A (9) általános képletű vegyületnek a homológ (13) általánoe képletű vegyületté való átalakítására előnyösen azt a módszert alkalmazhatjuk, amely szerint először a (9) általános képletű észtert a megfelelő alkohollá redukáljuk, majd az alkohol szulfonil-észterét állítjuk elő és ezt valamely alkálifém-cianiddal reagáitatjuk, az így kapott nitrilt bázisos hidrolízissel alakítjuk át a homológ savvá, amikoris a bázissal szemben labilis R3 csoport egyidejűleg szintén hidrolízist szenved.
Az előnyös reakció-sorozat szerint a (9) általános képletű észtert valamely fém-hidrid segítségével, vízmentes körülmények között, előnyösen inért atmoszférában redukáljuk a megfelelő alkohollá. Valamely vízmentes aprotikus poláris oldószert, például abszolút dietil-étert alkalmazunk reakcióközegként, ehhez száraz inért atmoszférában adjuk a redukálószert, például fém-hidridet, mint lítium—alumínium—hidí-idet vagy hasonlót, 2,2-4 ekvivalensnek megfelelő mennyiségben, majd ezután adjuk hozzá az allén-észtert. A reakcióban résztvevő anyagokat előnyösen csők5 kínlett hőmérsékleten, körülbelül 0 °G ée 15 °C közötti hőmérsékleten elegyítjük egymással, majd a kapott oldatot 10-30 percig forraljuk visszafolyatás közben, mindaddig, míg vékonyréteg-kromatográfiai módszerrel a reakció befejeződését nem állapítjuk meg.
A reakció befejeztével a reakcióelegyet isnét lehűtjük 0 °C és 15 “C közötti hőmérsékletre és a redukálószer (lítium-aluminium-hidrid) feleslegét valamely karbonil-tartalmú vegyülettel, például acetonnal vagy etil-acetáttal reagáitatjuk, mérsékelt elbontás céljából; a teljes elbontást azután valamely vizes komplexképző szer, például kálium-nátrium-tartarát vagy más alumínium-komplexet ké20 pezó só hozzáadása útján végezzük.
A nitril előáliitása céljából a fenti módon kapott primer alkoholt először valamely alkilvagy aril-alkil-szulfonil-észterré, például metán-szulfonil-észterré vagy p-toluolszulfo25 nil-észterré alakítjuk át. Az allenil-alkoholt valamely vízmentes poláris szerves oldószerbe!, például halogénezett alkánban, mint diklór-metánban, diklór-etánban vagy hasonlóban oldjuk, az oldatot valamely vízmentes
3θ trialkil-aminnal, mint trietil-aminnal együtt egy reaktor-edénybe visszük. A reaktor-edónyt száraz nitrogéngázzal öblítjük át, máj i a reakcióelegyet körülbelül -40 °C és 25 ‘C közötti hőmérsékletre hűtjük. A szülJa fonil-észtert képző reagenst, például metánszulfonil-kloridot valamely vízmentes szerves oldcezerben oldjuk és ebben az alakban adagolj jk keverés közben a reaktor-edénybe, miközben a reakcióelegy hőmérsékletét körülbelül -40 °C és -20 °C közötti, előnyösen -30 °C és -20 °C közötti szinten tartjuk. Az észtsrképzó reagenst körülbelül kétszeres moláris feleslegben alkalmazzuk. A szulfonil45 -észtert képző reagens hozzáadásának befejezése után (ami körülbelül 15-30 percet vesz igénybe), a reakcióelegyet -30 °C és -10 JC közötti hőmérsékletre keverjük, mindaddig, míg vékonyréteg-kromatográfiai vizsga gálát a reakció befejeződését nem mutatja. A reakriö befejeztével a hűtőfürdőt eltávolítjuk és szerves oldószerben előzetesen feloldott trialkil-amint adunk az elegyhez. Ezt követően nátrium-hidrogén-karbonát vagy más hasonlc bázis vizes oldatát adjuk élénk keverés 1 őzben az elegyhez, az észterképző reagens feleslegének elbontása céljából.
A nitrilt azután valamely alkólifém-cianid, előnyösen kálíum-cianid alkalmazásával θθ képezzük. A reakciót valamely poláris oldószerben, például dimetil-szulfoxidban, inért atmoszférában, 50-120 °C hőmérsékleten, 1 óráig terjedő idő alatt folytatjuk le. Előnyösen vízmentes közegben dolgozunk.
Λ fém-cianidol körülbelül 5-8 ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk; először ezt a rea9
-817 genet adagoljuk be a reaktor-palackba, inért, például nitrogén-atmoszférában. Ezután adjuk hozzá az oldószert ée a palackot egy körülbelül 75-80 °C hőmérsékletre előzetesen felmelegített fürdőbe helyezzük. Ezt követően adjuk hozzá az ugyanazon oldószerben oldott köztiterméket. Az elegyet keverés közben további 2 óráig terjedő ideig, előnyösen 1 óra hosszat, illetőleg a reakciónak vékonyrétegkromatográfiai módszerrel megállapított befejeződéséig melegítjük.
A nitril bázisos hidrolízise útján a (13) általános képletű karbonsav-sóhoz jutunk, amelyet megsavanyítás útján alakítunk át szabad savvá; a bázisos hidrolízissel egyidejűleg eltávolítjuk a C-9 helyzetű hidroxilcsoport védőcsoportját is, amely - amint fentebb említettük - valamely bázissal szemben labilis éterképző csoport lehet. A hidrolízis-reakciókat valamely erős bázis, például alkálifém-hidroxid, mint lítium-hidroxid, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid vagy hasonló híg vizes oldatával folytatjuk le. Híg oldat alatt itt 0,05-2 mól, előnyösen körülbelül 0,5 mól koncentrációjú oldatot értünk. Oldószerként valamely vízzel elegyedő poláris szerves oldószer, például 2-metoxi-etanol alkalmazható. A reakciót előnyösen inért atmoszférában folytatjuk le, a reakcióelegy körülbelül 72 óráig terjedő visszafolyatásos forralása útján.
A hidrolízis-reakciók lefolytatása céljából célszerűen úgy járhatunk el, hogy a reaktor-palackba először az oldószert és a hidrolizálandó vegyületet adagoljuk be, majd előnyösen vizes oldat alakjában - a bázist, azután a reaktor-palackot nitrogéngázzal öblítjük át. A reakcióelegyet azután körülbelül 60 óra hosszat forraljuk visszafolyatás közben. Lehűlés után a reakcióelegyet semlegesítjük és azután különítjük el a kapott 9-hidroxi-l-kar bonsav reakcióterméket.
A fent leírt módon kapott (13) és (15) általános képletű savak észterezését ugyanolyan módon végezzük, ahogyan ezt fentebb, a (4) képletű vegyület észterezése esetében ismertettük.
A C-9 helyzetű hidroxilcsoport oxidálását valamely enyhe oxidálószerrel, például a (6) általános képletű vegyületek oxidációjának ismertetése során említett oxidálószerek valamelyikével végezzük. Előnyösen króm-trioxidot (4,5-10 ekvivalens mennyiségben) és 3,5-diraetil-pirazolt, vagy Collins-reagenst (króm-trioxidot és piridint) alkalmazunk és a reakciót valamely poláris aprotikus oldószerben, inért gáz-atmoszférában folytatjuk le. Az említett reagenseket alacsony, körülbelül -30 °C és -10 °C közötti hőmérsékleten elegyítjük az oldószerrel, keverés közben, hogy biztosítsuk a reagensek alapos összekeveredését. Ezután adjuk hozzá az oxidálandó alkoholt, ugyanazzal az oldószerrel készített oldat alakjában. A hozzáadás folyamán, valamint a rendszerint körülbelül 1-2 órát igénybe vevő reakcióidő alatt mindvégig fenntartjuk az említett kezdeti hőmérsékletet. A reakció előnyösen diklór-metánban, száraz nitrogén-atmoszférában, körülbelül 1 órai reakcióidővel folytatjuk le.
A C-ll ée C-15 helyzetű védőcsoportok hidrolízisét savval, például 1-6 Bzénatomos alkánsavval (illékony zsírsavval) vagy valamely hidrogén-halogeniddel végezzük.
Ha erre a célra ecetsavat alkalmazunk, akkor a hidrolizisl a szakmában jól ismert, szokásos eljárásokkal végezhetjük. így az ecetsav mellett valamely poláris oldószert, például tetrahidrofuránt vagy hasonlót alkalmazhatunk. Az alkilészter, jégecet, víz és szerves oldószer nitrogén-atmoszférában elkészített elegyét alacsony hőmérsékleten, körülbelül 20-60 °C-on, előnyösen 40 °C-on 16-óráig terjedő ideig, előnyösen körülbelül 12 óra hosszat melegítjük. Reakcióközegként előnyösen 85-95 tömeg/tf.% 20-60 tömeg/tf.%-os vizes jégecetoldat és 5-15 tömeg/tf.% szerves oldószer elegyét alkalmazzuk. Különösen előnyösen 60 tőmeg/tf.% víz, 30 tömeg/tf.% ecetsav és 10 tömeg/tf.% tetrahidrofurán elegye alkalmazható reakciókőzegként.
Az étercsoportok hidrolízise lefolytatható valamely hidrogén-halogeniddel, előnyösen e sav vizes oldatának valamely vízzel nem elegyedő oldószerrel készített diszperziójával is, előnyösen valamely a felszabadított védöcsoportokat lekötni képes szer jelenlétében; a reakciót -40 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten, 5 perctől 4 óráig terjedő reakcióidővel folytatjuk le. A reakció gyakorlat kivitele során a hidrogén-halogenid vizes oldatához a reagáltatandő köztitermék vízzel nem elegyedő oldószerrel készített oldatét adjuk és az elegyet keverjük. Hidrogén-halogenidként hidrogén-fluorid, hidrogén-klorid, hidrogén-bromid vagy hidrogén-jodid alkalmazható. A savat célszerűen csekély moláris feleslegben, például körülbelül legalább 2,05 ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk, bér a reakciót lefolytathatjuk nagyobb, például 10 ekvivalensig menő vagy még ennél is nagyobb savfelesleggel. Előnyösen azonban 2,05-3,0 ekvivalens, különösen előnyösen körülbelül 2,5 ekvivalens savat alkalmazunk. Bármely vízzel nem elegyedő szerves oldószer alkalmazható a reagáltatandő köztitermék oldására, előnyösen azonban valamely halogénezett szénhidrogént, például diklór-metánt, diklór-etánt vagy hasonlót használunk erre a célra. A felszabaduló védöcsoport megkötésére alkalmas reagensként előnyösen valamely merkaptánt, például merkapto-etanolt alkalmazunk. Ezt a megkötőszert 2,0-3,0 ekvivalens, előnyösen körülbelül 2,0 ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk. Λ reakció -30 °C és 50 “C, előnyösen 10 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten körülbelül 30-60 perc alatt befejeződik.
A (19) képletű vegyületet a (18) általános képletű vegyületből dehidratáció útján állítjuk elő; erre a célra előnyösen vizes
-919 savoldalot alkalmazunk. Bármely ásványi sav vagy vízben oldódó szerves sav alkalmas a dehidraláció lefolytatására, előnyösen azonban ecetsavat alkalmazunk erre a célra. A (18) általános képletű vegyületet feleslegben levő sav vizes oldatában oldjuk. Az oldatot ezután melegítjük, például körülbelül 65 °C-ra, a dehidratáció meggyorsítása céljából; a melegítést a dehidratációs reakció teljee befejeződéséig folytatjuk. Általában éjjelen át teljesen végbemegy a reakció. Az így kapott reakcióterméket azután a szokásos módszerekkel különítjük el a reakcióelegyből.
Az igy kapott vegyület lSoc-helyzetű hidroxilceoportját azután valamely éterképző csoporttal védjük; erre a célra ugyanolyan reagensek és reakciókörülmények alkalmasak, mint amilyeneket fentebb az (1) általános képletű vegyület (2) általános képletű vegyületté, vagy a (3) általános képletű vegyület (4) általános képletű vegyületté való átalakítása esetében leírtunk.
Az így kapott vegyület 11-helyzetébe azután nukleofil addíciós reakció útján viszszük be az Y szubsztituenst. Ezt az addíciós reakciót célszerűen valamely LiCuY2 általános képletű reagenssel - ahol Y jelentése a fent megadottal egyező - folytatjuk le, inért atmoszférában, vízmentes oldószerben, alacsony hőmérsékleten. Előnyösen oly módon járunk el, hogy először száraz nitrogén-atmoszférában, vízmentes dietil-éterben a LiCuYs reagenst képezzük, majd ennek oldatát körülbelül -75 °C hőmérsékletre hütjük és ezen a hőmérsékleten adjuk hozzá a (20) általános képletű prosztaglandin-származék vízmentes dietil-éterrel készített oldatát. A hőmérsékletet azután a reakció befejeződéséig (ami körülbelül 3-8 órát vesz igénybe) ezen a szinten tartjuk.
A C-15 helyzetű hidroxil-védőcsoportot azután sav segítségével eltávolítjuk, célszerűen a (15) általános képletű vagy (16) általános képletű vegyületek védőcsoportjának eltávolítására fentebb leírt módszerek alkalmazásával.
A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi kiviteli példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány kőre nincs ezekre a konkrét példákra korlátozva.
1. példa {lcc-Hidroxi-4tr- (tetrahid ropir án-2-il-oxi )-3s~[3cr-(tetrahidropirán-2-il-oxi)-4-fenoxi-1 (E)-buten-l-il)-ciklopent-2cc-il)ecetsav-lakton
Egy mágneses keverővei és Drierite B szárítócsővel felszerelt egyliteres gömblombikba beadagolunk 16,5 g [1«, 4ic-dibidroxi-3$-(3cc-hidroxi-4-f enoxi-l(E)-burán-1-il)-ciklopent-2cc-il]-ecetsav-laktonl, 500 ml diklór-metánt, 8,8 ml dihidropiránt és néhány p- toluolezulfonsav HjO kristályt. Ezt az elegyet szobahőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük, majd 2 csepp trietil-amint adunk hozzá és az oldatot még 2 percig keverjük.
A reakcióelegyet azután 50 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal egyszer mossuk, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk és az oldószert elpárologtatjuk. A kapott maradékot a szükséges minimális mennyiségű etil-acetátban oldjuk és egy 7,5 cm átmérőjű, 500 g szilikagéllel (tiszta hexánban) töltött oszlopra visszük. Az oszlopot 20%-tól 40%-ig növekvő arányban etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluláljuk. Az eluátumnak a kivánt terméket tartalmazó frakcióit egyesítjük és szárazra pó~oljuk; ily módon a cim szerinti vegyületet kapjuk.
2. példa {lcc-Hidroxi-4tc-(tetrahidopirán-2-il-oxi)3/)-f 3«-(tetrahidropirán-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2rf-illecetsav-káliumsó
Egy mágneses keveróvel és visszafolyató hűtővel felszerelt és felül nitrogén-bevezetőcsővel ellátott reakrárpalackba beadagolunk 25 ml tetrahidrofuránt és 5 g ihc-hidroxi- 4<x-(tetrahidopirón-2-il-oxi)-3á-[3íC-(tetrahidropirán-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2ír-il)-ecetsav-laktont. A kapott szuszpenziót a beadagolt reagens teljes oldódásáig keverjük, miközben a palackot vákuum alkalmazásával nitrogéngázzal öblítjük át. Ezután 3,82 ml 2,91 mólos vizes kálium-hidroxid-oldat alikvot-részét adjuk az elegyhez, majd a palackot ismét nitrogéngázzal öblítjük át vákuum alkalmazásával. A kapott oldatot nitrogén-atmoszférában, visszafolyatás közben a reakció teljes befejeződéséig forraljuk (a reakció előrehaladását vékonyréteg-kromatográfiai módszerrel követjük). A lehűlt reakcióelegyet szárazra pároljuk, a maradékot 50 ml toluolban oldjuk és ezt az oldatot vákuumban szárazra pároljuk; ily mólon a cím szerinti vegyületet kapjuk.
3. példa (lí-(terc-Butil-dimetil-szilil-oxi)-4íí-(•„etrahidropjran-2-il-oxi)-33-[3r£-((.etrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il)-ciklopent-2cc-il)-ecetsav {ltf-Hidroxi-4cc-(tetrahidropíran-2-il-oxi)-33-[3«-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il)-ciklopent-2o:-il)-ecetsav-káliumsó 7,76 g mennyiségét beadagoljuk egy reakráryalackba és 25 ml vízmentes dimetil-formám dót adunk hozzá. Ezután keverés közben 4,32 g imidazolt, majd 4,7 g terc-butil-dimet 1-szilil-kloridol adunk az elegyhez.
-1021
A reakcióelegyet éjjelen át szobahőmérsékleten keverjük, majd 5 ml vizes adunk hozzá 30-45 percig tartó további élénk keverés közben. A reakcióelegyet ezután a termék kinyerése céljából dietil-éterrel extraháljuk, az éteres oldatot vizes telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A maradékot további tisztítás céljából egy 10 tf.% etil-acetátot tartalmazó hexánban szuszpendált 95 g szilikagéllen töltött 350 ml-es „C zsugorított üvegszűrős tölcséren vezetjük keresztül, 1 liter 10 : 90 arányú etil-acetát-hexán elegygyel eluálva a szabad savat. A kívánt terméket tartalmazó eluátum-frakciókat egyesítjük és az így kapott oldatból az oldószer elpárologtatása útján különítjük el a cím szerinti vegyületet.
4. példa {lcc-(terc-Butil-dimetil-szilil-oxi)-4a:-(tctrahidropiran-2-il-oxi)-3/i-[3oc-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2cc-il)-ecetsav-metilészter
Egy keveróvel és felül nitrogén/vákuum bevezetőcsővel ellátott visszafolyató hűtővel felszerelt reaktor-palackba beadagolunk 80 ml vízmentes dimetil-formamidot, 6,24 g ílx-{terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-4K-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-30-[3cc-(tetrahidropiran-2~il-oxi)-4-fenoxi-l (E)~buten-l-il]-ciklopent-2tc-il)-ecetsavat, 3,00 g nátrium-hidrogén-karbonátot és 12,01 g metil-jodidot. A palackot vákuum alkalmazásával nitrogéngázzal ötször átóblítjük, majd 40-45 °C hőmérsékletre melegítjük és éjjelen át keverjük. Ezután további 1,46 g metil-jodidot adunk a reakcióelegy-hez és a reakciót 40-45 °C hőmérsékleten egy további éjjelen át folytatjuk. Másnap 500 ml vizet adunk a reakcióelegyhez, majd 50-50 ml diklórmetánnal háromszor extraháljuk. A diklórmetános kivonatokat egyesítjük és egyenlő térfogatú hexánnal hígítjuk. Az így kapott szerves oldószeres fázist elkülönítjük, 50-50 ml vízzel kétszer, majd 50 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal egyszer mossuk és vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk. Az oldószer elpárologtatása útján kapott maradékot szilikagél-oszlopon történő kromatografálással tovább tisztítjuk. A szilikagél-oszlopot 15% etil-acetátot tartalmazó hexánnal készítjük el, majd az oszlopra vitt vegyületet ugyanezzel az oldószereleggyel eluáljuk. A kivánt terméket tartalmazó eluátum-frakciókat egyesítjük és szárazra pároljuk; maradékként a cim szerinti vegyületet kapjuk.
5. példa {lcc-(lerc-Butil-dimetil-szilil-oxi)-4íí-(tetrahidropiran-2~il-oxi)-3£-[3c£-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-c.iklopent-2tc-il)-2-etan-l-ol
Egy nitrogéngáz/vákuum-bevezetőcsövel felszerelt reaktorpalackba beadagolunk 53 ml vízmentes toluolt, amelyben előzőleg 5,3 g {lcc-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-4cc-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-3£-[3<£-(tetrahidropÍran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l (E)-buten-l-il]-ciklopent-2cc-il)-ecetsav-metilésztert oldottunk. Az elegyel azután jégfürdőben lehűtjük és vákuum alkalmazásával ötször átóblítjük nitrogéngázzal. Ezután száraz injekciós fecskendő alkalmazásával 21,4 ml 1,0 mólos toluolos diizobutil-alumínium-hidrid-oldatot viszünk be egy adagolótölcsérbe és 20 perc alatt hozzáadagoljuk a lehűtött reakcióelegyhez. A jégfürdőt ezután eltávolítjuk és a reakcióelegyet 30 perc múlva vékonyréteg-kromatográfiai módszerrel vizsgáljuk. Ha a reakció ennyi idő alatt még nem fejeződött be, akkor további 4,28 ml diizobutil-alumínium-hídrid-oldatot adunk a reakcióelegyhez. A reakció befejeződése után a reakcióelegyet 26 ml vízmentes hexánnal hígítjuk és 4,32 poralakü nátrium-fluoridol adunk hozzá élérik keverés közben. További keverés közben 1,39 ml vizet adunk hozzá, majd a keverést további 30-40 percig folytatjuk, azután a reakcióelegyet Celit-rétegen keresztül leszűrjük és a szűrőt 100 ml diklór-metánnal utánaőblítjük. A szűrletből az oldószert vákuumban elpárologtatjuk és a kapott maradékot szilikagél-oszlopon történő kromatografálással tisztítjuk tovább. így tiszta termékként a cim szerinti vegyületet kapjuk.
6. példa [lí<?-(terc-Butil-dimeti]-szilil-oxi)-4cc-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-3á~[3<r-(tetrahidropiran-2~il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2tc-il}-2~etan~l-ol
Az alább leírt eljárás alternatív módszer az előző példában leírt alkoholszármazékok előállítására.
Egy keverővei és nitrogéngáz/vákuum bevezetőcsővel felszerelt gömblombikba bemérünk 1,08 g (lu:-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-4«-(letrahidropiran-2-il-oxi)-3á-'[ 3ií-(tetra-hidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2c<-il}-ecetsav-me tilész tért, majd az észter feloldása céljából 15 ml vízmentes tetrahidrofuránt adunk hozzá. A palackot körülbelül 18-20 °C hőmérsékletű viz12 fürdőbe helyezzük és száraz nitrogéngázzal ötször átöblítjük. Ezután cseppenként, 30 perc alatt 0,392 ml borán-melil-szulfidot adunk az oldathoz, majd az elegyet 3,5 óra hosszal keverjük. Ezt követően cseppenként hozzáadunk 1 ml metanolt; az eközben kezdődő gázfejlődést a metanol hozzáadásának sebességével szabályozzuk. A művelet befejeződése után további 5 ml metanolt adunk az oldathoz és ezt további 30 percig keverjük, majd bepároljuk a reakcióelegyet. A maradékot metanolban oldjuk és újból bepároljuk. Az így kapott második koncentrátumot 25 ml dietil-éterben oldjuk és az oldatot 5 ml vízzel, majd 5 ml telített vizes nátrium-bidrogén-karbonáttal, végül 5 ml vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk és vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk. A nátrium-szulfát kiszűrése után az oldatot bepároljuk; maradékként színtelen olajszerű terméket kapunk.
A fenti olajszerű terméket további tisztítás céljából egy 10 g szilikagéllel töltött és 10% etil-acetátot tartalmazó hexánnal megnedvesített oszlopon keresztül perkoláljuk. A terméket 200 ml 10% etil-acetátot tartalmazó hexánnal, majd 200 ml 20% etil-aceátot tartalmazó hexánnal, végül 200 ml 30% etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluáljuk, 20 ml-es frakciókat felfogva. A 12-30. frakciókat egyesítjük, az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, így maradékként a cím szerinti vegyületet kapjuk, színtelen olaj alakjában.
7. példa {ltc- (terc-Butil-dimetil-szilil-oxi)-4oc- (tetrahidropiran-2-il-oxi)-3^-[3«:-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopenl-2oc-il)-acetaldehid
Egy adagolótölcsérrel, továbbá száraz nitrogéngáz bevezetésére és elvezetésére alkalmas szelepekkel felszerelt reaktor-palackba beadagolunk 150 ml vízmentes diklór-metánt éB 5,96 g vízmentee króm(VI)-trioxidot. A palackot száraz nitrogéngázzal öblítjük át vákuum alkalmazásával és egy jégfürdóben körülbelül 15 °C hőmérsékletre hűtjük. Ezután élénk keverés közben 9,46 g vízmentes piridint adagolunk a palackba és a reakcióelegyet nitrogén-atmoszférában, környezeti hőmérsékleten 30 percig tovább keverjük. A száraz nitrogén-atmoszférában tartott reakcióelegyhez 5,0 g száraz celitet, majd 4,7 g {1 oc— (terc-butil- dimetil-szilil-oxi) -4<c- (tetrahidropiran-2-il-oxi)-30-[3cc-(tetrahidropiran-2~il-oxi)-4-fenoxi-l (E )-bu te n-l-il]-ciklopen t-2<c-il)-2-etan-l-ol 18,5 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 15-20 percig (vagy a vékony ré lég-kromatográfiai vizsgálattal követett reakció teljes befejeződéséig) keverjük, majd 12,5 g porított nátrium-hidrogén-szulfát-rnonohidrátot adunk hozzá. Az elegyet további 15 percig élénken keverjük, majd leszűrjük és a czűrón maradt anyagot 50-50 ml diklór-me'-ánnal mossuk. A mosófolyadékokkal egyesített szűrletet 50-50 ml vízzel háromszor mossuk, majd az egyesített vizes fázisokat 25-25 ml diklór-metánnal kétszer extraháljuk. A diklór-metános fázisokat egyesítjük, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk ée vákuumban bepároljuk. Maradékként a cim szerinti vegyületet kapjuk.
8. példa (1«- (tér c-B u til-d íme til- szilil-oxi )-4tc- (telrahidropiran-2-il-oxi)-3fi-(3cc-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2cc-il}-acetaldehid
A cim szerinti vegyület előállítható közvetlenül is a 4. példa szerint előállított metilészterből, az alábbi reakció útján:
Egy keverővei és nitrogéngáz/vákuum bevezetésével felszerelt gömblombikba bemérünk 100 mg (loc-{terc-butil-dimetil-Bzilil-oxi)-4tc-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-33-[3oc-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-but;n-l-il]-ciklopent-2(c-il}-ecetsav-metilészlert, 1 ml toluolt adunk hozzá, majd a palackot nitrogéngázzal, vákuum alkalmazásával ötször ácöblítjük. A palackban lévő oldatot izopropanolos szárazjég-fürdőben lehűtjük és cseppenként, körülbelül 8 perc alatt hozzáalunk 0,324 ml toluolos 1 mólos díizobutil-aluminium-hidrid-oldatot. Az elegyet -78 “C hőmérsékleten, nitrogén-atmoszférában 2 óra hosszat keverjük, majd 10 ml dietil-éterrel h’gítjuk. A hűtőfürdőt ezután eltávolítjuk és 4 ml teli tett vizes ammónium-klorid oldatot adunk a reakcióelegyhez. Az elegyet 30 percig élénken keverjük, majd celit-rétegen keresztül leszűrjük. Az elkülönített vizes réteget dietil-éterrel extraháljuk, a szerves oldószeres fázisokat egyesítjük, szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Maradékként olajszerű termék alakjában kapjuk a cím szerinti aldehid származékot.
9. példa i lcf-( tér c-Butil-dimetil-szilil -oxi)-4tr-( te trahidropiran-2-il-oxi)-3£-[3ic-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2<c-il)-l-but-3-in-2-ol
Egy nyomáskiegyenlitő adagolótölcsérrel, valamint száraz nilrogéngáz bevezetésére és kivezetésére alkalmas szelepekkel felszerelt reoktor-palackba beadagolunk 4,65 g (7,9 mmól) (ltc-( terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-4oc-( etrahidropiran-2-il-oxi)-3í-[3tc-(tetrahidropiran-2-Íl-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2tc-il)-acetaldehidet 30 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldat alakjában. A
-1225
1S6174 palackot száraz nitrogéngázzal vákuum alkalmazásával átöblítjük, majd élénk keverés közben körülbelül 15 °C hőmérsékletre hűljük. Ezután 9,0 ml 1,25 mólos tetrahidrofurános etinil-magnézium-klorid-oldatot adunk az 5 elegyhez, majd környezeti hőmérsékleten 5-10 percig, illetőleg a vékonyréteg-kromatográfiai vizsgálattal ellenőrzött reakció befejeződéséig keverjük. A reakcióelegyhez 30 ml diklór-metánt és 50 ml melegen (35 °C hő- 0 mérsékleten) leszűrt telített vizes ammónium-klorid-oldatot adunk és az így kapott elegyet 5-10 percig élénken keverjük. A kapott oldatot azután leszűrjük és a szűrőn maradt anyagot 50 ml diklór-metánnal utánamossuk. . 5 Az elkülönített vizee fázist 15-15 ml diklór-metánnal kétszer extraháljuk. A diklór-metános fázisokat egyesítjük, majd 100 ml víz hozzáadásával keverjük, a diklór-metános fázist azután elkülönítjük, a vizes fázist 20 ml 30 diklór-metánnal extraháljuk, a diklór-metános fázisokat egyesítjük, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, leszűrjük és a szűrletből az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. Maradékként a cim szerinti vegyületet kapjuk olajszerű termék alakjában.
A fenti vegyület izomerjeit a következő módon választhatjuk szét:
A fenti módon kapott olajszerű terméket hexánnal nedvesített szilikagélen kromatografáljuk; a terméket 5%, majd 10%, végül 15% etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluáljuk. Ezzel az elválasztási módszerrel két olyan frakciót kapunk, amelyek a fenti propargil-alkohol-származék sztereokémiailag tiszta izomerjeit tartalmazzák.
Az [lií, 4ii-dihidroxi-3j-(3x-hidroxi-4-fenoxi-l(E)-buten-l-ií)-ciklopent-2«-Íl]-l-but-3-in-2-ol tisztított, de szét nem választott izomerelegyének, majd az izomerek kromatográfiai módszerrel történő szétválasztása után a két izomernek az alábbi módon határoztuk meg a 13C-NMR színképét:
A cím szerinti vegyület C-9, C-ll és C-15 helyzetű védőcsoportjait savas hidrolízissel lehasítottuk. A savas hidrolízist az alábbi 17. példában leírt módon végeztük ecetsavval, az ott leírt reagensek és reakciókörülmények alkalmazásával. Alkalmazhatók erre a célra a 18. példában leírt reagensek és reakciókörülmények is. Az NMR színképet CDCb/CDaOD-ben mértük, 75,473 MHz-en dolgozó Bruker WM 300 spektrométerrel, 18 500 Hz spektrum-szélességgel, 40° flip-szöggel, 16K adat-táblázatok alkalmazásával. Belső standardként tetrametil-szilánt alkalmaztunk valamennyi méréshez.
A kapott spektrum-adatokat az alábbi táblázatokban foglaltuk össze. A kémiai eltolódást megadtuk mindegyik szénatomra nézve. A táblázatokban az l-től 16-ig menő számok a (I) képletben szereplő szénatomoknak felelnek meg; a 17-tól 20-ig terjedő számok a fenoxi-molekularész oxigénnnel helyettesített, orto-, méta- ée para-helyzetű szénatomjait jelölik. A jelen példában az első három szénatom nincs jelen és igy ezekre nézve adatok nem szerepelnek a táblázatban; az „NA betűk jelentése: „nem alkalmazható. Az elkülönített izomerek „1” és „2 jelzése csupán azonosítási célra szolgál.
Izomerclegy
1. NA 6. 60,65, 61,37 11. 76,86, 76,95
2. NA 7. 34,28, 35,71 12. 55,47, 55,76
3. NA 8. 45,42, 47,33 13. 130,89,
4. 72,68, 73,39 9. 71,8G 71,96 14. 134,86, , 134,95
5. 84,38, 85,17 10 . 42,10, 42,19 15. 70,90, 70,97
16. 71,65
17. 158,56
18. 114.75
19. 129.56
20. 121,20
1. izomer
1. NA 6. 60,6S 11. 77,03
2. NA 7. 34,20 12. 55,64
3. NA 8. 45,55 13. 130,70
4. 73,36 9. 71,89 14. 134,92
5. 84,27 10. 42,01 15. 70,92
16. 71,61
17. 158,54
18. 114,70
19. 129,56
20. 121,20
-1327
2. izomer
1. NA 6. 61,36 11. 76,85
2. NA 7. 35,71 12. 55,82
3. NA 8. 47,43 13. 130,86
4. 72,54 9. 71,96 14. 134,86
5. 85,18 10. 42,10 15. 70,87
16. 71,66
17. 158,57
18. 114,75
19. 129,56
20. 121,21
10. példa {lcc-(terc-Butil-dimetil-szilil-oxi)-4«:-{tetrahidropiran-2-il-oxi) -3/s -13cc- (tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2oc-il)-6-hexa-3,4-diénsav-e tilészter
Egy nitrogéngáz-bevezetőcsővel, nyomáskiegyenlítŐB adagolótölcsérrel és ..hidegújjas” kondenzátorral ellátott vákuum-típusú desztillálófejjel felszerelt háromnyakú lombikba beadagoljuk az {l<x-(terc-butil-dimetil-Bzilil-oxi)-4<x-( te trahid ropiran-2-il-oxi)-3/5-[ 3oc- (te tr ahidropiran-2-il-oxi) -4-f enoxi- 1(E) — -buten-l-il]-ciklopent-2«-il}-l-but-3-in-2-ol egyik izomerje 3,18 g-jának 18 ml trietil-ortoacetáttal készített oldatát, majd ehhez 0,18 ml jégecetben vezetünk be a reaktor-lombikba. A reakcióelegyen keresztül száraz nitrogéngázt buborékoltatunk, miközben a reakcióelegyet keverés közben egy 170-175 °C hőmérsékletű olajfűrdóben melegítjük. 30-35 perc múlva további 0,1 ml jégecetet és 6,0 ml trietil-ortoacetátot adunk a reakcióelegyhez. Ezután 6 ml trietil-ortoacetátból, etanolból és ecetsavból álló elegyet desztillálunk le a reakcióelegyből, majd a visszamaradó forró oldatot egy másik lombikba visszük át és 12,0 ml toluolt adunk hozzá. Az elegyet azután csökkentett nyomás alatt desztilláljuk, olajszerű maradékot kapunk. Ehhez toluolt adunk, majd a toluolt csökkentett nyomáson ismét ledesztilláljuk; maradékként a cim szerinti vegyületet kapjuk. Ezt a nyers allenil-észtert szilikagélen kromatografáljuk; eluálöszerként hexántól 50% etil-acetát-tartalomig növekvő arányú etil-acetát/hexán elegyet alkalmazunk, igy a kapott terméket elkülönítjük a reagálatlan propargil-alkohol-származéktól.
11. példa {loc— í terc-butil-dimetil-szÍlil-oxi)-4oc- (tetrahidropiran-2-il-oxi)-3/j-[3cc-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2cc-il)-6-hexa-3,4-dien-l -ol
Egy hőmérővel, nyomáskiegyenlítös adagolótölcsérre], száraz nitrogéngáz bevezetésére alkalmas bevezetőcsővel és vákuum-ki25 vezetéssel felszerelt háromnyakű reaktor-lombikba beadagolunk 62,5 ml abszolút dietil-ótert; ezután a lombikot átöblítjük száraz r itrogéngázzal. Keverés közben, száraz nitrogén-atmoszférában, részletekben 0,32 g po20 ritolt lítium-alumínium-hidridet adagolunk a lombikba. A kapott oldatot szobahőmérsékleten 15-20 percig keverjük, majd 10 °C körüli lőmérsékleten hűtjük. A lehűtött elegyhez 6,56 g ílcc-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-4or25 -{tetrahidropiran-2-il-oxi)-3/5-[3<c-(letrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2o:-il}-6-hexa-3,4-diénsav-etilészter 23,5 ml abszolút dietil-éterrel készített oldatát adjuk olyan ütemben, hogy a reakció30 e’egy hőmérséklete 10 °C és 15 “C között maradjon. A reakcióelegyet azután szobahőmérsékleten a reakció befejeződéséig keverjük, majd ismét 10 °C körüli hőmérsékletre hűtjük és 15 perc alatt 3,0 ml acetont adunk hozzá. Ezután az elegyet ismét 15 percig keverjük, majd cseppenként hozzáadunk 2,5 ml telített vizes káliuni-nátrium-tartarát-oldatot. A hidrogéngáz-fejlődés megszűnése után további 29,0 ml telített vizeB kálium-nétrium40 -‘.artarát-oldatot adunk a reakcióelegyhez szobahőmérsékleten. Ezután a vizes fázist elkülönítjük és 25-25 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk. A szerves oldószeres fázisokat egyesítjük, 30 ml vizzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, leszűrjük és vákuumban bepároljuk; maradékként a cím szerinti alkoholt kapjuk.
12. példa (loc-(terc-Butil-dimetÍl-szilil-oxi)-4cf-(ietrahidropiran-2-il-oxi)-33-[3ot-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l (E)-buten-l55 il]-ciklopen t-2cc-il )-6-(1-metánszulfoniloxi)-hexa-3,4-dién
Egy mechanikai keveróvel, valamint nitrogéngóz be- és kivezetésére alkalmas szele50 pekkel felszerelt reaktor-palackba beadagolunk 67 ml vízmentes diklór-metánban oldott 7,24 g [lcf-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-4«- (te trahid ropiran-2-il-oxi)—3^—[ 3<c— (tetrahidropiran-2-il-oxi )-4-f enoxi-1 (E)-buten-l-il]-cik55 lopent-2oc-il-6-hexa-3,4-dien-l-olt. Az elegy15
-1429 hez azután 6,7 ml vízmentes trietil-amint adunk és a lombikot száraz nitrogéngázzal öblítjük át és körülbelül -30 *C hőmérsékletre hútjük. Ezen a hőmérsékleten 2,35 g metánezulfonil-klorid 13,5 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát adjuk 15-20 perc alatt az elegyhez, miközben a hőmérsékletet az említett alacsony szinten tartjuk. A reakcióelegyet a reakció befejeződéséig, körülbelül 30 percig keverjük, majd a hűtőfürdő', eltávolítjuk és 2,0 ml trietil-amin 20 ml diklór-metánnal készített oldatát és ezt követően 20 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk a reakcióelegyhez. A diklór-metános réteget elkülönítjük és a vizes réteget 50-50 ml diklór-rnetánnal kétszer extraháljuk. A diklór-metános fázisokat egyesítjük ée 20 ml telített vizes nátrium-hidrogén-kar bonát-oldattal mossuk. Az elkülöníteti, szerves oldószeres fázist vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomóson eltávolítjuk; maradékként a cím szerinti vegyületet kapjuk.
13. példa {In- (terc-Bu til- dirne til-szilil-oxi) -4<c- (te trahidropiran-2-il-oxi)-3 fi -[ 3oc- (te trahidropiran-2-il-oxi) -4-f enoxi-1 (E) -buten-1il]-ciklopent-2cc-ilJ-6-hexa-3,4-dieno-l-nitril
Egy száraz nitrogéngáz be- és kivezetésére alkalmas szelepekkel felszerelt lombikba 4,7 g kólium-cianidot és 16,5 ml vízmentes dimetil-szulfoxidot adagolunk. Ezt az elegyet száraz nitrogén-atmoszférában, 75-80 °C hőmérsékleten körülbelül 30 percig keverjük, majd egy adagban hozzáadjuk 8,13 g {loc— -{terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-4o:-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-3/s-[3«-{tetrahÍdropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-l(E)-buten-l-il]-ciklopent-2cc-il)-6-(l-metánszulfonil-oxi)-hexa-3,4-dién 20 ml vízmentes dimetil-szulfoxiddal készített oldatát. A reakciót annak teljes befejeződése céljából 60-80 °C hőmérsékletű fürdőben körülbelül 60 percig folytatjuk, majd a reakcióelegyet körülbelül 40 °C-ra hűtjük és 5 ml diklór-metánt adunk hozzá. Az elegyet szobahőmérsékletig tovább hűtjük, majd egy 120 ml diklór-metánt tartalmazó választótölceérbe visszük át. A reaktor-lombikot diklór-metánnal mossuk ée ezt a mosófolyadékot is beőntjük a választótölcsérbe. Az így kapott diklór-metános oldatot 160 ml vízzel összerázzuk, majd a felső vizes fázist elkülönítjük ós 40-40 ml diklór-rnetánnal háromszor extraháljuk. A diklór-metános fázisokat egyesítjük és 120 ml vízzel mossuk. A fentiek során kapott vizes fázisokat egyesítjük ée 40 ml diklór-metánnal extraháíjuk. Valamennyi diklór-metános fázis egyesítése utón a diklör-metános oldatot vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, leszűrjük és a szűrletból az oldó16 szert csökkentett nyomóson elpárologtatjuk. Maradékként a nyere cím ezerinti nitrilt kapjuk, amelyet további tisztítás céljából szilikag él-oszlopra viszünk és az oszlopot 50% etil-acetát-tartalmü hexántól tiszta hexánig csökkenő etil-acetát-tartalmú oldóBzereleggyel eluálunk; a megfelelő frakciókból a tiszta cím szerinti vegyületet kapjuk.
14. példa
9oc-Hidroxi-ll<r,15d-bisz-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-16-fenoxi-17,18,19,20-tetranor-proszta-4,5,13(E)-triénsav-metilészter
Egy kondezátorral és nitrogéngáz-bevezető/kivezető szelepekkel felszerelt reaktor-lombikba beadagoljuk 3,47 g (loc-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi) -4d- (tetrahidropiran-2-il-oxi)-3A-[3d-{tetrahidropiran-2-il-oxi)-4-fenoxi-1 (E)-buten-l-il]-ciklopent-2oc-il)-6-hexa-3,4-dieno-l-nitril 37,0 ml 2-metoxi-etanollal készített oldatát. Ehhez hozzáadjuk 0,9 kálium-hidroxid 3,1 ml vízzel készített oldatát, majd a lombikot száraz nitrogéngázzal öblítjük át, vákuum alkalmazásával. Az elegyet azután körülbelül 63 óra hosezat forraljuk nitrogén-atmoszférában, visszafolyatás közben. A reakcióelegyet azután körülbelül 50-60 °C hőmérsékletre hűtjük és az oldószereket csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A maradékot 5,0 ml vízben oldjuk ée az oldatot egy nyomáskiegyenlítő adagolótölcsérrel és pH-elektróddal felszerelt reaktor-lombikba visszük át. A lombikban levő oldatot 5-10 °C hőmérsékletre hűtjük és 10 °C-ra hűtött vizes sósavoldatot (1 rész tömény sósav 2 rész vízzel) adunk hozzá, mig az oldat el nem éri a kb. 2 pH-értéket. Etil-acetát és dietii-éter 1 : 1 arányú elegyének 20 ml-ét adjuk hozzá és az elegyet szobahőmérsékleten keverjük, majd a vizes fázist elkülönítjük és 20-20 ml ugyanolyan etil-acetát/dietil-éter eleggyel kétszer extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres fázisokat 5-5 ml vízzel kétszer mossuk, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk és leszűrjük. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk; maradékként a cím szerinti észternek megfelelő savat kapjuk nyers termék alakjában.
Ezt a savat kívánt esetben a szokásos módszerek, mint extrakció, kromatografálás, stb. útján különíthetjük el és tisztíthatjuk.
Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a nyers savat további tisztítás nélkül 45 ml dimetil-formamidban oldjuk és egy reaktor-lombikba adagoljuk, ahol 1,65 g porított nátrium-hidrogén-karbonátot, majd 2,9 ml metil-jodidot adunk hozzá. Az így kapott oldatot 45 “C hőmérsékleten 48 óra hosszat, illetőleg az észterezési reakció befejeződéséig keverjük, majd celit-szűrőrétegen keresztül leszűrjük. A szűrőn maradt szilárd anyagot 50 ml diklór-rnetánnal utánamossuk és az
-1531 egyesített szerves oldószeres fázisból az oldószereket csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. Olajszerü maradékot kapunk, ezt 65 ml diklór-metánban oldjuk, majd az oldatot 15-15 ml vízzel kétszer mossuk. Az elkülönített vizes fázist diklór-metánnal extrabáljuk, a diklór-metános fázisokat egyesítjük, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk és leszűrjük. A szűrletból az oldószert elpárologtatjuk, maradékként a nyers cím szerinti metilésztert kapjuk, amelyet szilikagélen történő kromatografálással tisztítunk tovább. Eluálószerként tiszta hexántól 50% etil-acetát-tartalomig növekvő arányú etil-acetót/hexón elegyet, majd 75% etil-acetát és 25% hexán elegyét, végül a szükségeshez képest tiszta etil-acetátot alkalmazunk. A tiszta metilésztert tartalmazó frakciókat egyesítjük, az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk és így a tiszta cím szerinti észtert kapjuk.
15. példa
9-Oxo-l léc, l5oc-bisz- (tetrahidropiran-2-il-oxi)-16-fenoxi-17,18,19,20-tetranorproszta-4,5,13(E)-triénsav-metilészter
2,66 g króm-trioxid 100 ml diklór-metánnal készített szuszpenzióját körülbelül -20 °C-ra hűtjük és ezen a hőmérsékleten, száraz nitrogén-atmoszférában 2,58 g szilárd 3,5-dimetil-pirazolt adunk hozzá. Az elegyet -20 °C hőmérsékleten 1/2 óra hosszat keverjük, majd 3,37 g 9oc-hidroxi-lloc,15o:-bisz- (tetrahidopiran-2-il-oxi)-16-fenoxi-17,18,19-20-te tranorproszta-4,5,13 {B)-trién sav-metilészter 50 ml diklór-metánnal készített oldatát adjuk hozzá. Az elegyet -20 °C-on körülbelül 1 óra hosszat tovább keverjük, majd 50 g szilikagéll adunk hozzá és az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. Az így impregnált szilikagélt egy hexánnal készített szilikagél-oszlop tetejére visszük; a kívánt terméket 5%-tól 50%-ig növekvő etil-acetát-tartalmú hexánnal eluáljuk. A megfelelő frakciókat egyesítjük és csökkentett nyomáson bepároljuk; maradókként a cím szerinti vegyületet kapjuk.
16. példa
9-Oxo-llcc,15cc-bisz-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-16-fenoxi-17,18,19,20-tetranorproszta-4,5,13(E)-triénsav-metilészter
0,3 mg 9-oxo-lloc,15oc-bisz-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-16-fenoxi-17,18,19,20-tetranoi— proszta-4,5,13(E)-triénsavat 10 ml vízmentes dietil-éterben oldunk és az oldathoz szobahőmérsékleten diazo-metónt adunk feleslegben levő mennyiségben. A reakció befejeződését vékonyréteg-kromatográfiai vizsgálattal ellenőrizzük, majd az étert és a diazo-metán feleslegét vákuumban elpárologtatjuk. Maradékként a cím szerinti metilésztert kapjuk.
17. példa
9-Oxo-llcc,15oc-dihidroxi-16-fenoxi-17,18,19,2Q-tetranorproszta-4,5,13(E)-triénsav-metilészter
0,3 mg 15. példa szerint előállított 9- oxo-1 loc, 15oc- bisz- (tetr ahidropir an-2-il-oxi) - 16-fenoxi-17,18,19,20-te tranorproszta-4,5,13{E)-triénsav-metilésztert 10,0 ml jégecet, 6,0 ml víz és 1,7 ml tetrahidrofurán elegyében oldunk. Ezt az elegyet 40 cC körüli hőmérsékleten, száraz nitrogén-atmoszférában 12 óra hosszat keverjük, majd az olcószereket csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A kapott maradékot azeotropos desztillációnak vetjük alá háromszor 10-10 ml toliollal. Az így kapott terméket további tisztítás céljából hexánnal készített szilikagél-oszlopra visszük ée 75% etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluálunk. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és csökkentett nyomóson szárazra pároljuk; maradékként a c'm szerinti dihidroxi-metilésztert kapjuk.
18. példa
9-Oxo-l lcc, 15oc-d ihid roxi-16-f e noxi-17 ,18,19,20-tetranorproszta-4,5,13(E)-triénsav-metilészter
A 15. példa szerint előállított 9-0xo-lloc,15oc-bÍsz-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-16-fenoxi-l 7,18,19,20-te tranorproszta-4,5,13 (E)-triénsav-metilészter 500 mg-ját diklór-metánban oldjuk és az oldathoz élénk keverés közben 0.1 ml 48%-os fluor-hidrogént adunk. Az elegyhez azután cseppenként, 30 perc alatt hozzáadunk 7,5 ml 17 mg/ml koncentrációjú diklór-metános merkapto-etanol-oldatot. Az elegyet körülbelül 0,3 ml vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal semlegesítjük és diklór-metánnal extraháljuk a kapott terméket. Az egyesített diklór-metános kivonatokat vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, az oldószert csökkentett nyomóson elpárologtatjuk és a maradékként kapott terméket szilikagél-oszlopon történő kromatografálással tisztítjuk. Az oszlopot több lépésben először 20% e.ilacetátot tartalmazó hexánnal, majd 50% és 75% etil-aceátot tartalmazó hexánnal, végül tiszta etil-acetáttal eluláljuk. Az eluátumok megfelelő frakcióiból az oldószer elpárologtató sa útján kapjuk a cím szerinti vegyületet.
-1633
19. példa
9-Oxo-15cc-hidroxi-16-fenoxi-17,18,19,20-tetranorproszta-4,5,10,13(E)-tetrasav-metilészter
4,91 g 18. példa szerint előállított mctilésztert 286 ml jégecet és 32 ml víz elegyében oldunk. Ezt az oldatot körülbelül 18 óra hosszat melegítjük 65 °C hőmérsékleten. Az oldószereket azután csökkentéit nyomáson elpárologtatjuk, a maradékhoz 25 ml toluolt adunk, ezt vákuumban elpárologtatjuk és ezt az utóbbi műveletet még kétszer megismételjük. Az így kapott maradékot vákuumban megezérítjuk és a kapott olajszerű terméket 330 ml dietil-éter és 83 ml viz között megoszlatjuk. A szerves oldószeres fázist elkülönítjük vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk és az étert ledesztilláljuk. A kapott olajszerű maradékot 20% etil-acetátot tartalmazó hexánnal készített szilikagél-oszlopon keresztül történő perkolálással tisztítjuk. Az eluálást 600 ml 20% etil-acetátot tartalmazó hexánnal, majd 2000 ml 25% etil-acetátot tartalmazó hexánnal, 500 ml 30% etil-acetátot tartalmazó hexánnal és végül 500 ml 35% etil-acetátot tartalmazó hexánnal végezzük. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk; színtelen olaj alakjában kapjuk a cim szerinti vegyületet.
20. példa
9-Oxo-15cc-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-16-fenoxi-17,18,19,20-tetranorproszta-4,5,10,13(E)-tetrasav-metilészter
Egy mágneses keverővei és Drierite R szárítócsövei felszerelt 250 ml-es gömblombikba beadagolunk 6,30 g 19. példa szerint előállított 9-oxo-15<<-hidroxi-16-fenoxi-17,18,19,20-tetranorproszla-4,5,10,13(E)-tetrasavmetilésztert 90 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldat alakjában. Ehhez az oldathoz 36 ml dihidropiránt és 60 mg p-toluolszulfonsav-monohidrátot adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten körülbelül 1 óra hosszat keverjük, majd 600 mg porított nátrium-hidrogén-karbonátot adunk hozzá. Az elegyet további 15 percig keverjük, majd 300 ml vizet és 100 ml etil-acetátot keverünk hozzá. Az etil-acetátos réteget elkülönítjük és a vizes réteget 30-30 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk. A szerves oldószeres fázisokat egyesítjük, 30 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal egyszer, majd 3030 ml vízzel kétszer, végül 60 ml vizes nátrium-klorid-oldaltal egyszer mossuk, vízmentes nátrium-szulfóttal szárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. A maradékként kapott sárga színű olajszerű terméket 10% etil-acetátot tartalmazó hexánnal nedvesített szilikagél-oszlopon történő kromatografálással tisztítjuk tovább. Az elulálást először 2600 ml 10% etil-acetátot tartalmazó hexánnal, majd 2400 ml 20% etil-acetátot tartalmazó hexánnal végezzük. A kívánt termékei tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk; világos színű olaj alakjában kapjuk a cím szerinti vegyületet.
21. példa
9-Oxo-llcc,-metil-15cc-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-16-fenoxi-17,18,19,20-letranorproszta-4,5,13 (E)-triénsav-me tilészter
Egy mechanikai keverővei, hőmérővel és egy nitrogén/vákuum be- illetőleg kivezető feltétes adagolótölcsérrel felszerelt 500 ml-es háromnyakú gömblombikba beadagolunk 7,72 g réz(I)-jodidol. A lombikot azután enyhe melegítés közben nitrogéngázzal öblítjük át, majd lehűtjük és 150 ml vízmentes étert adagolunk be. A kapott szuszpenziót jeges vizes fürdőben hűtjük és nitrogéngázzal, vákuum alkalmazásával ötször átöblítjük. Az adagolótölcsérbe 51,5 ml 1,56 mólos dietil-éteres metil-lítium-oldatot viszünk be, majd ezt az oldatot lassan, keverés közben beadagoljuk a reaktor-lombikba. A metil-litium-oldat hozzáadásának befejeztével az adagolótölcsért dietil-éterrel átmossuk, mielőtt az alább ismertetett módon betóltenénk oda a kiindulási vegyületet.
A lombikban levő reakcióelegyet -75 °C hőmérsékletre hűtjük, az adagolótölcsérbe pedig nitrogén-atmoszférában bevisszük 6,0 g 9-oxo-15«:-hidroxi-16-fenoxi-17,18,19,20-tetranorproszta-4,5,10,13(E)-tetrasav-metilészter 20 ml vízmentes dietil-éterrel készített oldatát. Ezt az oldatot azután lassan, keverés közben, körülbelül 30 perc alatt hozzáadjuk a reaktor-lombikban levő elegyhez, miközben ennek hőmérsékletét továbbra is körülbelül -75 °C-on tartjuk. A hozzáadás befejezése után a reakcióelegyet -75 °C hőmérsékleten 4 óra hosszat tovább keverjük.
A hűtőfürdőt ezután eltávolítjuk és a reakcióelegyhez 250 ml ammónium-hidroxidos vizes ammónium-klorid oldatot (1000 ml telített vizes ammónium-klorid-oldat és 30 ml tömény ammónium-hidroxid elegyéből) adunk hozzá. Az elegyet levegőn rövid ideig élénken keverjük, majd választótölcsérbe visszük át. A szerves oldószeres réteget elkülönítjük, 350 ml fenti vizes ammónium-hidroxidos ammónium-klorid-oldattal mossuk; a vizes fázist 50-50 ml dietil-éterrel kétszer extraháljuk. A szerves oldószeres fázisokat egyesítjük, 50 ml fenti vizes ammónium-hidroxidos nmmónium-klorid-oldattal egyszer, 50-50 ml vízzel kétszer, végül 50 ml vizes nátrium-klorid-oldöttal egyszer mossuk. Az elkülönített átérés oldatot vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. Maradékként színtelen olaj alakjában kapjuk a cím szerinti vegyületet.
-1735
22. példa
9-Oxo-1 1«,-metil-15«-hid roxi-16-fe noxi -17,18,19,20-tetranorproszta-4 ,5,13( E)-triénsav-metilészter
6,21 g 9-oxo-ll«,-metil-15«-telrahidropiran-2-il-oxi)-16-fenoxi-17,18,19,20- letranorproszta-4,5,13(E)-triénBav-nietilészter 27,7 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát beadagoljuk egy gőmblombikba és 221,5 ml jégec.etet, majd 110,8 ml vizet adunk hozzá. A kapott oldatot szobahőmérsékleten éjjelen ót keverjük, majd az illékony oldószereket vákuumban elpárologtatjuk. A visszamaradó oldószerek eltávolítása céljából 100 ml toluolt adunk a maradékhoz, a kapott oldatot vákuumban bepároljuk és ezt a műveletet újabb 100 ml toluollal megismételjük. így maradékként olajszerű terméket kapunk, amelyet további tisztítás céljából egy 10% etil-acetátot tartalmazó hexánnal megnedvesített szilikagéllel töltött oszlopra viszünk. A kívánt terméket lépésenként eluáijuk az alábbi módon növekvő etil-acetát-tartalmú hexánnal: 10%, 12%,
14%, 18%, 20%, 25% és végül 30% etilacetát hexánban. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk. A maradékként kapott olajszerű terméket dietil-éterben oldjuk és 100% frissen desztillált hexánnal megnedvesített szilikagéllel töltött oszlopra visszük. Ezt az oszlopot azután 250 ml újradesztillált hexánnal, majd 250 ml újradesztillált etil-acetáttal eluáijuk. A kívánt terméket az etil-acetátos eluátumban kapjuk, ebből az oldószert vákuumban ledesztilláljuk; maradékként olajszerű terméket kapunk, amelynek Ή magmágneses rezonancia-spektrum, 13C magmágneses rezonancia-spektrum és tömegspektrum adatai a következők:
1H NMR (300 mHz) í ppm:
7,3 2H, m, aromás
6,95 3H, m, aromás
5,71 2H, m, Hn, Hu
5,10 2H, 2m, Hí, He
4,58 IH, m, His
3,98 2H, m, Hj6
3,77 3Η, s, -COOCIh
2,61-1,73 11H, metilén-metincsoport
1,12 3H, d, -CHa (C-ll-nél) I3C NMR (75,5 mHz) S ppm:
(a „kettőzéseket allén-izomeria okozza)
1. 173,4 2. 33,31, 33,21
3. 23,95, 23,77 4. 90,08, 90,00
5. 204,76, 204,66 6. 89,11, 89,05
7. 26,95, 26,71 8. 55,56, 55,48
9. 217,23, 10. 46,20
11. 52,75, 52,61 12. 35,24, 35,20
13. 133,91, 133,80 14. 131,10, 130,97
15. 70,68 16. 71,95
aromás kvaterner 158,55
aromás o 114,75
aromás m 129,58
aromás p 121,36
IR: 3595, 1965, 1742, 1605, 1165 cn’1 Tömegspektrum: 398 (M*), 380, 325, 291,
273.
23. példa
Alkalmazási kísérletek
Valamennyi vegyületet külön-külön vizsgáltunk egy-egy állaton, oly módon, hogy az állat egyik szemébe a vizsgálandó vegyületet hatóanyagként tartalmazó oftalmiás (szemgyógyászati) oldatot, ugyanakkor az állat másik szemébe csupán a vivóanyagként alkalmazott oftalmiás oldatot cseppentettünk. Az esetleg a vizsgálandó vegyület által okozott szemizgató hatást a másik szembe beadott nem izgató oftalmiás oldat hatásával összehasonlítva értékeltük. Az izgató hatás mértékeként az illető szemmel ugyanazon kísérleti idő alatt végzett pislogások számát vettük. A kísérletet nyulakon végeztük.
A 9-oxo-11«,-me til- 15cc-hid roxi- 16-hid re xi-17,18,19,20-tetranor proszta-4,5,13 (E)-triénsav-metilészterl 0,001%-tól 0,2%-ig növekvő koncentrációkban oldottuk az oftalmiás oldatban. A vizsgálandó oldat egy cseppjét közvetlenül a nyúl bal szemének kötőhártyazsákjába. Ugyanakkor egy csepp hatóanyag nélküli oftalmiás oldatot cseppentettünk a nyűi jobb szemének kötőhártyazsákjába.
Mindegyik szemen számláltuk a beadás u'.áni egy perc alatt végzett pislogásokat. Az eredményeket a pislogások átlagos száma ± standard eltérés alapján adtuk meg szemenként. Ugyanígy adtuk meg a csupán vivőanyagoldattal kezelt szem egy perc. alatti átlagos pislogás-száinát és ezt a gyógyszerrel k ízelt szemnél kapott értékkel hasonlítottuk össze.
Eredmények:
A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek a vizsgálat során alkalmazott 0,001% és 0,2% közötti koncentrációk egyikében sem mutattak izgató hatást; az izgató hites lényegileg egyezett a hatóanyag nélküli vivőanyag oldattal való kezelés szerintivel.
24. példa
Az intraokularis nyomás csökkenése
Ezzel a kísérlettel a találmány szerint előállított vegyületeknek a szem intraokularis nyomására gyakorolt hatását vizsgáltuk.
Kísérleti eljárás:
Normális albínó fehér „New Zealand” nyulak két csopoi'tját alkalmaztuk ehhez a vizsgálathoz.
Kontroli-csoport: 4 állal
Kísérleti csoport: 8 állat
A kísérlet kezdeti időpontjában (0 óra) meghatároztuk valamennyi állat mindkét sze19
-1837 mének intraokuláris nyomáeál, mind n kontroll-, mind a kísérleti csoportban.
Az összes állatot vagy hatóanyag nélküli sóoldattal (kontroli-csoport) vagy a vizsgált vegyület oldatával (kísérleti csoport) kezeltük, közvetlenül az intraokuláris nyomásnak a meghatározása után (0 óra). A kontroll-csoport állatainak mindkét szemét 50 pl vivőanyagoldattal kezeltük. A kísérleti csoport állatait a bal szemen 50 pl vivőanyagoldattal, a jobb szemen pedig 50 pl vívőanyagoldattal készített hatóanyagoldattal kezeltük.
Az állatok intraokuláris nyomását a kezelés után 30 perccel, 1, 2 és 4 órával mértük.
A vizsgált vegyületnek a nyulak intraokuláris nyomására gyakorolt hatását egy Digilab Model 30D pneuma-tonométerrel mértük. A kezdeti intraokuláris nyomást valamennnyi állaton 50 pl 0,5%-os Opthaine (proparakain-hidroklorid) oldattal való kezelés ulán mértük. Egy 4 nyülból álló csoportot alkalmaztunk kontrollként; ezeket csupán 50 pl sóoldattal kezeltük mindkét szemükön. 8 további nyulat 50 pl vizsgálandó hatóanyag-oldattal kezeltünk a jobb szemen, ugyanakkor a bal szemen a kezelést csupán 50 pl vívőanyagoldattal végeztük. Az intraokuláris nyomást a kezelés után 30 perccel, 1 órával, 2 órával és 4 órával mértük. Ugyanakkor az összes nyulat az esetleges szemizgató hatás jelei szempontjából is megfigyeltük.
Ez az eljárás lehetővé tette a vizsgálandó hatóanyaggal kezelt szem összehasonlítását a csupán vivőanyaggal kezelt másik oldali szemmel, valamint a sóoldattal kezelt szemmel is. A statisztikai analízis céljaira a hatóanyaggal kezelt szemeken mért intraokuláris nyomás-értékeket a vivőanyaggal kezelt másik oldali szemen mért értékekkel, valamint a sóoldattal kezelt szemeken kapott értékekkel is összehasonlítottuk.
Eredmények:
A fenti kísérleti eljárás során kapott értékeket az alábbi X. táblázatban foglaltuk össze. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a 9-oxo-l loc,-metil-15x-hidroxi-16-hidroxi-17,18,19,20-tetranorproszta-4,5,13(E)-triénsav-metilészter 0,01%-os oldatával történő kezelés szignifikáns mértékben csökkentette a kísérleti csoport állatainak a hatóanyaggal kezelt jobb szemén mért intraokuláris nyomást.
-1939 co (0
u.
in co σ>
d +1 co ©
rr
CO o
+i ©
©
Cd
Li ”0
CO
CO CO LO in o cn d d +1 +1 +i in c*>
I— (0
Lh •0 rr co m o r-i ¢0 IO
-» d o +l +1 +1 in co O o~ © © d © ι-H r-4 cd
Lh *0 rr rr ©
+1 o
o d
© ©
© +i ©
d ft •Öl
F*
H->
•0) •öl •01 to <0
Az intraokuláris nyomás mérése normális fehér albínó „New Zealand” nyulakon
X in ©
<d
CH w
u cu
CO 0- 04 f-H r-l 00
Cd
U •O co
Lh *0 q
có (0
Lh •O in d
cd
Lh ‘O o
cd
Lh •o rr +1 +! +1 o
© d
+1
CQ ©
r— esi co
0o +1 o
o ©
co co +i ©
© d
Λ u
Ό
Ol m co o- co © © 04 γ00 co có © © o 04 © t* r— d d +1 -Η +1 o co t— in co r-t cd in co
Li
Ü w
•4i cd u
•0 co cn r—I +1 in c— in co «* q d d +i +i in © o- co © o r-i 04
L, «->
t4
Cfl .fl) cd
Lh •o ο © o © r- γοο +i +t +1 © co co © © © c- © o-*
JC co fi ·« •cd e
o ?*» fi .w u
^2 jí c
cd
u.
c ε
t4
CC tn 04 rr © co q r-t o d +i +i +i in co oc c- co co 04 có ©
N Μ H in q
d +i co q
có κ
co in
O rr +1 +1 co cn co oa in
00 o d +1 +1 +1 in o oo O- o f-* r— O CN N M to cd c
o
Uí o
cu
X r— q
o ω
o cu
OD H t© cn © rt o ó ó .0 +1 +1 +1 . O t- M in .-i co d r— d
CO i— ű
u •0 in ©
co u
•o ©
cd u
'0 rH co t© +1 ©
m rr ©
© +i cc q
có o
q o
O o
F— c
•4) cd
Li •o cn o© © © d d © +i +1 +1
CO OD 00 rT 04 0“ Ó M Ó +1 +1 +1
O- © CO r-l ’-t cn có © μ h cn ©
cn ©
+1 +| +i oo c- co co eo co ο o 1—1 04 ¢4 04 fi o
ω o
cu ti) (0 fi (0 »0 >
>
I ©
ΟΧ!
I «
X ©
(D •fi ki to
0) cd u
•0 un o
(0
U '0 o
© ©
© +t ©
in có ©
rr d
+i +« © O 04 q d © ©
rr
I cd —
« o
Lh a
Lh
O fi (0
Lh •fJ
-►J ©
© ©
(0
U •o ©
o © co © © Ln © d d o +1 ©
q fi o
fC ©
o ©
© ©
© ©
+1 o
o ©
C4 © o 04 © O- d •Ό* ©' rr © © r-Z +1 +1 co cc
Γ-H OO © o r— C4 +1 +1 in © ocó 04
04 o
te >
to td >>
c (d <o >
>
cq
Lh •o
O ίο ©
d
Ή hl +1 © co © q © 04 ^4 04 04
X ©
o
QJ
O >>
tfl o
U.
*->
fi o
s tű
Cj >
rr c
-X ki tfl
Cl
TJ fi
B
Λί
Oi
JC •41
-r»
L.
•4) be c
fi c
«0
C
Ό cd tfl
E <
© rí
Lh •Θ e
α
Ü fQ i
E
B to w
co •cd o
fi co ’u fi o
cd
Ir •J fi <:
-2041
25. példa
Toxikusság
A toxikussági vizsgálatokat nyulakon végeztük 9-oxo-llcc,-metil-15a:-hidroxi-16-hidroxi-17,18,19,20-tetranorproszta-4,5,l 3 {E)—tri— énsav-metilészter 0,2 mg/ml-ig növekvő koncentrációjú oldatainak nyulak szemén történő helyi alkalmazásával. Az adag szemenként 0,1 ml volt. Az adagolást 6 óra alatt 12-szeri kezeléstől 1 héten keresztül naponta hatszori kezelésig növekvő mértékben végeztük.
Hasonló módon, ugyanilyen koncentrációjú oldatokkal és ugyanilyen adagolással, ugyancsak 9-oxo-1 loc,-metil-l 5<x- hid roxi-16-hidroxi-17,18,19,20-tetranorproszta-4,5,13 (E)-triénsav-metilészter hatóanyaggal majmokon is végeztünk ilyen toxikussági vizsgálatokat.
A szemre kifejtett toxikus hatást e vizsgálatok során egyetlen esetben sem tapasztaltunk.

Claims (6)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás az (I) általános képletű prosztatriénsav-származékok - ebben a képletben
    R 1-4 szénatomos alkilcsoportot,
    Y 1-4 szénatomos alkilcsoportot képvisel, a hullámvonallal jelölt kötések ce- vagy ¢-konfigurációt jelentenek, azzal, hogy ha az egyik hullámvonal κ-konfigurációt jelent, akkor a másik hullámvonal 3-konfigurációt jelöl - előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű vegyületben ahol R, Y és b hullámvonalak jelentése megegyezik az (I) általános képletnél adott meghatározás szerintivel, R pedig valamely éterképző csoportot képvisel - vagy ennek a természetben elő nem forduló prosztaglandinok konfigurációját mutató izomerjében vagy ilyen izomerek elegyében az R éterképző csoportot savval hidrolizáljuk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás az R és Y helyén metilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületnek, vagyis a (dl)-9-oxo-1 l«,-me til-15cr-hid roxi-16-fenoxi-17,18,5 -19,20-tetranorproszta-4,5,13(E)-triénsav-metilészternek az előállítására, azzal jellemezve, hogy az előállítandó vegyületnek megfelelő szubsztituenseket tartalmazó (II) általános képletű kiindulási vegyületet hidrolizálunk.
    10
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás a 2.
    igénypontban említett vegyületnek a (lb) szerkezeti képlet szerinti enanliomerjének az előállítására, azzal jellemezve, bogy kiindulási vegyületként a (II) általános képletű kiindu15 lási vegyület megfelelő enantiomerjél alkalmazzuk kiindulási anyagként.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás a 2. igénypontban említett vegyület (la) szerkezeti képlet szerinti enantiomerjének az előál20 lítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelő (II) általános képletű kiindulási vegyület ugyanilyen konfigurációjú enantiomerjét alkalmazzuk kiindulási anyagként.
  5. 5. Eljárás szemgyógyáBzati gyógyszer25 készítmény előállítására, azzal jellemezve, bogy valamely, az 1. igénypont szerint előállított (I) általános képeltű vegyületet - ahol R és Y jelentése megegyezik az 1. igénypontban adott meghatározás szerintivel 30 vagy ennek a természetben elő nem forduló prosztaglandinok konfigurációját mutató izomerjét vagy az említett elegyét valamely szemgyógyászati célokra alkalmas gyógyszerészeti vivőanyaggal és/vagy egyéb segéd35 anyaggal keverjük össze.
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként az R és Y helyén metilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet, vagyis (dl)-9-oxo-lhc,40 -metil-15oc-hidroxi-16-fenoxi-17,18,19,20-tetranorproszta-4,5,13 (E)-triénsav-metilésztert alkalmazunk.
HU852917A 1984-07-31 1985-07-30 Process for preparing new prostaglandin derivatives and pharmaceutical compositions containing such active substance HU196174B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US63597084A 1984-07-31 1984-07-31

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT38309A HUT38309A (en) 1986-05-28
HU196174B true HU196174B (en) 1988-10-28

Family

ID=24549856

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU852917A HU196174B (en) 1984-07-31 1985-07-30 Process for preparing new prostaglandin derivatives and pharmaceutical compositions containing such active substance

Country Status (10)

Country Link
EP (1) EP0170258B1 (hu)
JP (1) JPS6147459A (hu)
AT (1) ATE48991T1 (hu)
AU (1) AU573018B2 (hu)
DE (1) DE3574968D1 (hu)
DK (1) DK346085A (hu)
ES (1) ES8607921A1 (hu)
HU (1) HU196174B (hu)
NZ (1) NZ212914A (hu)
ZA (1) ZA855740B (hu)

Families Citing this family (32)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4912235A (en) * 1983-12-22 1990-03-27 Syntex (U.S.A.) Inc. Processes and intermediates for making 16-phenoxy- and 16-substituted phenoxy-prostatrienoic acid derivatives and their stereoisomers
US4804787A (en) * 1983-12-22 1989-02-14 Syntex (U.S.A.) Inc. Processes and intermediates for making 16-phenoxy and 16-substituted phenoxy-prostatrienoic acid derivatives
US4600785A (en) * 1983-12-22 1986-07-15 Syntex (U.S.A.) Inc. Processes and intermediates for making 16-phenoxy and 16-substituted phenoxy-prostatrienoic acid derivatives
US4618696A (en) * 1984-07-31 1986-10-21 Syntex (U.S.A.) Inc. 9-oxo-15α-hydroxy-16-phenoxy and 16-substituted phenoxy 17,18,19,20-tetranorprosta-4,5,13,(E)-trienoates
US5057621A (en) * 1984-07-31 1991-10-15 Syntex (U.S.A.) Inc. 11-substituted-16-phenoxy and 16-substituted phenoxy-prostatrienoic acid derivatives
FI853907L (fi) * 1984-10-09 1986-04-10 Syntex Inc Mellanprodukter foer framstaellning av 16-fenoxi- och 16-substituerade fenoxi-prostatriensyraderivat.
AU586658B2 (en) * 1984-12-24 1989-07-20 Syntex (U.S.A.) Inc. Uses for enprostil
US5236907A (en) * 1988-10-01 1993-08-17 R-Tech Ueno Ltd. Ocular hypotensive agents
US6420422B1 (en) 1987-09-18 2002-07-16 Sucampo Pharmaceuticals, Inc. Ocular hypotensive agents
US5296504A (en) * 1988-09-06 1994-03-22 Kabi Pharmacia Prostaglandin derivatives for the treatment of glaucoma or ocular hypertension
EP1300150A3 (en) * 1988-09-06 2003-05-14 Pharmacia Aktiebolag Prostaglandin derivatives for the treatment of glaucoma or ocular hypertension
EP0569046B1 (en) * 1988-09-06 2002-11-13 Pharmacia Aktiebolag Prostaglandin derivatives for the treatment of glaucoma or ocular hypertension
US6187813B1 (en) 1990-04-10 2001-02-13 Pharmacia & Upjohn Aktiebolag Prostaglandin derivatives for the treatment of glaucoma or ocular hypertension
US5321128A (en) * 1988-09-06 1994-06-14 Kabi Pharmacia Ab Prostaglandin derivatives for the treatment of glaucoma or ocular hypertension
ATE120188T1 (de) * 1990-03-08 1995-04-15 Shionogi & Co 15-deoxyprostaglandinderivat.
JP2769294B2 (ja) * 1993-12-15 1998-06-25 アルコン ラボラトリーズ インコーポレイテッド 局所的眼薬組成物及びそのためのプロスタグランジン化合物
DE69823852T2 (de) 1997-02-04 2005-05-19 Johnstone, Murray A., Seattle Verfahren zur förderung des haarwuchses und entwicklung des haarsystems
US6545045B1 (en) * 1998-12-24 2003-04-08 Alcon Manufacturing, Ltd. Prostaglandin E agonists for treatment of glaucoma
JP4834224B2 (ja) 1999-03-05 2011-12-14 デューク ユニバーシティ C16不飽和fp−選択的プロスタグランジン類縁体
US20020013294A1 (en) 2000-03-31 2002-01-31 Delong Mitchell Anthony Cosmetic and pharmaceutical compositions and methods using 2-decarboxy-2-phosphinico derivatives
US20020037914A1 (en) 2000-03-31 2002-03-28 Delong Mitchell Anthony Compositions and methods for treating hair loss using C16-C20 aromatic tetrahydro prostaglandins
US20020172693A1 (en) 2000-03-31 2002-11-21 Delong Michell Anthony Compositions and methods for treating hair loss using non-naturally occurring prostaglandins
US9216183B2 (en) 2002-02-04 2015-12-22 Allergan, Inc. Topical treatment for chemotherapy induced eyelash loss or hypotrichosis using prostamide F2 alpha agonists
US7351404B2 (en) 2002-02-04 2008-04-01 Allergan, Inc. Method of enhancing hair growth
US8758733B2 (en) 2002-02-04 2014-06-24 Allergan, Inc. Topical treatment for chemotherapy induced eyelash loss or hypotrichosis using prostamide F2 alpha agonists
CA2488001C (en) * 2002-06-06 2011-03-22 Merck Frosst Canada & Co. 1,5-distributed pyrrolid-2-one derivatives for use as ep4 receptor agonists in the treatment of eye diseases such as glaucoma
US7642370B2 (en) 2006-08-07 2010-01-05 Daiichi Fine Chemical Co., Ltd. Method for preparing prostaglandin derivative
US8623918B2 (en) 2008-10-29 2014-01-07 Novaer Holdings, Inc. Amino acid salts of prostaglandins
US8722739B2 (en) 2008-10-29 2014-05-13 Novaer Holdings, Inc. Amino acid salts of prostaglandins
US9149484B2 (en) 2009-11-09 2015-10-06 Allergan, Inc. Compositions and methods for stimulating hair growth
MX361709B (es) 2009-11-09 2018-12-07 Allergan Inc Composiciones y metodos para estimular el crecimiento del cabello.
US8859616B2 (en) 2011-01-21 2014-10-14 Allergan, Inc. Compounds and methods for enhancing hair growth

Family Cites Families (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3989744A (en) * 1973-07-30 1976-11-02 Miles Laboratories, Inc. 11-Substitute d-11-desoxy-pge analogues
US4178457A (en) * 1978-07-10 1979-12-11 Syntex (U.S.A.) Inc. (dl)-16-Phenoxy- and 16-substituted phenoxy-9-keto prostatrienoic acid derivatives and processes for the production thereof
US4618696A (en) * 1984-07-31 1986-10-21 Syntex (U.S.A.) Inc. 9-oxo-15α-hydroxy-16-phenoxy and 16-substituted phenoxy 17,18,19,20-tetranorprosta-4,5,13,(E)-trienoates

Also Published As

Publication number Publication date
HUT38309A (en) 1986-05-28
EP0170258A2 (en) 1986-02-05
DK346085D0 (da) 1985-07-30
EP0170258B1 (en) 1989-12-27
AU573018B2 (en) 1988-05-26
DE3574968D1 (de) 1990-02-01
DK346085A (da) 1986-02-01
NZ212914A (en) 1988-08-30
JPS6147459A (ja) 1986-03-07
ES545700A0 (es) 1986-06-16
EP0170258A3 (en) 1986-09-10
ES8607921A1 (es) 1986-06-16
ZA855740B (en) 1987-03-25
AU4562085A (en) 1986-02-06
ATE48991T1 (de) 1990-01-15

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU196174B (en) Process for preparing new prostaglandin derivatives and pharmaceutical compositions containing such active substance
AU3639895A (en) Use of 9-deoxy prostaglandin derivatives to treat glaucoma
HU181840B (en) Process for preparing 15-deoxy-16-hydroxy-16-substituted prostanoic acids
US4016184A (en) 9-Deoxy-9,10-didehydro-PGD1 compounds
US3950406A (en) Hydroxylated 15-deoxy derivatives of 9-hydroxy-13-trans-prostenoic acid
US4033989A (en) 9-Deoxy-PGF2 Analogs
US20080207926A1 (en) Process for preparation of 13,14-dihydro-pgf2 alpha derivatives
US4099014A (en) 3,7-Inter-m-phenylene-4,5,6-trinor-12,13(e)-didehydro-13,14-dehydro-PGD.sub.
EP0805682B1 (en) Dermatological use of vitamin d derivatives
EP0102230B1 (en) Novel 6-nitroprostaglandin derivatives, process for production thereof, and use thereof
EP0160495B1 (en) Cyclopentyl ethers and their preparation and pharmaceutical formulation
US5057621A (en) 11-substituted-16-phenoxy and 16-substituted phenoxy-prostatrienoic acid derivatives
HU196747B (en) Process for producing new prostaglandin derivatives and pharmaceutical compositions comprising them as active ingredient
US6531614B2 (en) Method of prostaglandin synthesis
KR900000684B1 (ko) 16-페녹시-및 16-치환된 페녹시-프로스타트리에노산 유도체 및 그의 입체이성체, 및 이들의 제조방법
GB1583263A (en) Nor-aryl-13,14-dehydro-prostaglandins and process for their preparation
HU197289B (en) Process for producing /5-chloro-3-hydroxy-2-benzyloxy-methyl-cyclopentyl/-acetaldehyde
US4634782A (en) 7-fluoro-dihydro PGI compounds
EP0471856B1 (en) 15-deoxyprostaglandin derivative
US4792617A (en) 11-substituted-16-phenoxy and 16-substituted phenoxy-prostatrienioc acid derivatives
US4808734A (en) 16-cycloalkyl-7-fluoro-prostacyclins
FR2573422A1 (fr) Nouveaux analogues de prostaglandines, leur preparation et les compositions pharmaceutiques qui les contiennent
JPH0479330B2 (hu)
US4680415A (en) Intermediates for 7-fluoro dihydro PGI compounds
US4681962A (en) Novel 7-fluoro-dihydro PGI compounds

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee