HU194992B - Apparatus for sensing flow - Google Patents

Description

A találmány tárgya folyadékáramlás érzékelésére szolgáló készülék, amelynek van egy, a folyadék átáramlását biztosító áramláscsatornával, valamint ezen áramláscsatorna körül elhelyezett első és második elektródával ellátott áramlásérzékelője.

Ismeretesek olyan folyadékáramlás-érzékelő készülékek, amelyeket elsősorban a fejőcsészéket a tejelő állatokról eltávolító berendezésekben alkalmaznak. Ezek a készülékek általában mechanikai elven működnek, és lényegük egy mozgatható tartály, ami egy szelepegységet működtet, és ez a szelepegység hozza működésbe a fejöcsésze-eltávolító egységet. A fejöcsésze-eltávolító egység általában egy pneumatikus henger. így például a 183315 és a 187779 sz. NZ szabadalmi leírások olyan folyadékáramlás-érzékelő készülékeket ismertetnek, amelyek egy billenőedényt tartalmaznak. A bilíenöedény egy szelepegységet működtet, amely nyitja és zárja a fejőcsésze csoporthoz menő tejvezetéket és a fejöcsésze-csoport eltávolítására szolgáló hengerhez menő vákuumvezetéket.

Az ilyen típusú berendezéseknek számos hátrányuk van. így például az érzékelő egység fizikai mérete gyakran korlátozza és nehezíti a készülék szerelését és helyes működtetését a fejőhelyiségben. Ha a készüléket nem helyesen szerelik és telepítik a helyiségbe, akkor előfordulhat annak hibás működése, mivel a készülék helyes működése egy edény mozgásától függ. Az ilyen folyadekáramlás-érzékelő készülékekben továbbá nagyszámú mozgó alkatrész van, amelyek — a várható kopáson és törésen kívül — a gyártás során pontos gyártási tűrések betartását igénylik egyrészt a különböző alkatrészek helyes mozgásának biztosítása érdekében, másrészt a folyadékvezető utak és vákuumvezetékek kellő tömítése céljából. További gondok jelentkezhetnek, ha higiéniai követelményeknek kell eleget tenni, különösen a készülék fejes utáni mosásának helyén.

Ismeretes a DE-OS 22 02 512 sz, leírásból olyan átáramlásmeghatározó készülék, amely lényegében egy szigetelőcsőből áll, s ezen két kondenzátor fegyverzete van egymás közelében oly módon elrendezve, hogy a két kondenzátor elektromos mezője egymást részben átfedi. Mindkét kondenzátor egy váltóáramú Wien-, ill. Scherring-hídhoz van csatlakoztatva, melyre tetszőleges időbeli lefutású váltófeszültséget kapcsolnak. Ez a híd fokozatmentesen változtatható ellenállással vagy egy állítható kondenzátorral ismert módon kiegyenlíthető. Folyadékátáramláskor a híd elhangolódik, s ezt egy erősítővel felerősítve, kijelzőhöz juttatjuk.

Találmányunk célja olyan, a fentiekben ismertetett mérési módszerből kiinduló elektronikus készülék létrehozása folyadékáramlás érzékelésére, amely egyrészt kiküszöböli a mechanikus áramíásérzékelö készülékeknél általában fellépő említett nehézségeket, más2 részt amelynek segítségével a fejési művelet teljes automatizálását lehet biztosítani.

A feladatot a találmány értelmében a bevezetőben leírt folyadékáramlás-érzékelő ké5 szüléknél úgy oldjuk meg, hogy részben ismert elemek alábbi kombinációját alkalmazzuk:

— az elektródákhoz egy, az áramláscsatornán átfolyó folyadékmennyiség vál⁰ tozásától függően változó kapacitását detektáló elektronikus észlelőberendezés van kapcsolva:

— van egy, az áramláscsatornát elzáró szerkezete, amely egy vákuum alá he>5 lyezhető kamrával van összekötve;

— van egy vákuumkapcsolója, amelynek az említett kamrához, a fejőcsészéket eltávolító működtető szerkezethez, illetve a vákuumvezetékhez csatlakoztatható nyílásai vannak;

— van egy működtető elemmel összekapcsolt, a kamra nyílását, illetve á fejőcsészéket eltávolító működtető szerkezetet a vákuumvezetékhez csatlakoztató nyíláscsatolója.

A találmány szerinti kombinációval sikerült maradéktalanul megoldani a célkitűzésben említett feladatokat. Nagy előnye, hogy a készülék szervesen kapcsolódik a fejőcsé széket a tejelő állatról eltávolító szerkezethez, éspedig oly módon, hogy egy vákuumkapcsoló segítségével az érzékelő által észlelt folyadékáramlástól függően egy nyílásig csatoló útján nyitja és zárja az áramláscsatornát, és működésbe hozza a vákuummal működtetett fejőcsésze-eltávolí,tó dugatytyúját.

A találmány szerinti készülék működése ₄₀ során a folyadékáramlást átvezetjük egy áramláscsatornán, amelyben egymástól bizonyos távolságra két elektróda helyezkedik el úgy, hogy a folyadék az elektródák között halad át, és elektronikusan érzékeljük az elektródák közötti változó kapacitást, ami a ⁴⁵ csatornán átfolyó folyadék mennyiségétől függ.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál a folyadékáramlást érzékelő készülék ré₅q sze a fejőcsészéket a tejelő állatról eltávolító berendezésnek. A berendezésben kapcsolóelemek vannak, amelyek az érzékelő készülékben észlelt folyadékáramlástól függően nyitják és zárják az áramláscsatornát, és mű_g.- ködésbe hozzák a vákuummal működtetett eltávolító dugattyút.

A találmányt a továbbiakban annak példaképpen! kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek ^közül — az 1. ábra egy fejőcsésze-csoport eltávolítására szolgáló berendezés nézeti képe, amely a találmány szerinti folyadékáramlás-érzékelő készüléket tartalmazza;

— a 2. ábra az 1. ábra szerinti berende^θί> zés hátulnézete;

-2194992 — a 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti berendezésben lévő folyadékáramlás-érzékelő készülék áramlásérzékelőjének függőleges nézete eltávolított membránfedéllel;

— a 4. ábra a 3. ábra szerinti érzékelő oldalnézete, de membránfedéllel;

— az 5. ábrán a 4. ábra szerinti érzékelő hosszmetszetben látható;

— a 6. ábra az eltávolító berendezés főbb villamos és mechanikai egységeinek áramköri tömbvázlata;

— a 7, ábra a berendezésben lévő vákuumkapcsoló függőleges nézete, részben metszetben;

— a 8. ábrán a 7. ábra szerinti vákuumkapcsoló reteszelő tömbjének felűlnézetét mutatjuk be;

— a 9. ábra a 7. és 8. ábrán bemutatott vákuumkapcsolóban lévő csatornák és nyílások elrendezési vázlata.

Visszatérve az 1. és 2. ábrára, látható, hogy a berendezés — az ábrákon nem szereplő pneumatikus eltávolító dugattyú kivételével — a 10 házban helyezkedik el. A 10 házon van egy megfelelő 11 rögzítőszerkezet, amely lehetővé teszi annak könnyű felszerelését pl. egy oszlopra a fejőhelyiségben. A 10 házból fent a 12 beömlő-, lent a 13 kiömlőcsatlakozó nyúlik ki. Ezekhez csatlakoztathatjuk a tejüzem — nem ábrázolt — tejvezetékét. A 10 házból kinyúlik továbbá a Ci és C₂ csatlakozó. Ezekhez kapcsolódnak azok a vezetékek, amelyek a készüléket a pneumatikus fejocsésze-csoport eltávolító 54 dugattyúval és a 46 levegőkapcsolóval (lásd a 6, ábrát) kötik össze.

A 10 házon van elhelyezve továbbá a 14 oszlopos kijelző, a 15 gomb — amellyel később leírandó módon az időegység alatt átfolyó mennyiség beszabályozását lehet végezni — valamint a levehető 16 membránfedél, mely a szintén később leírandó módon befedi és helyén rögzíti a 27 membránt. A 10 ház alsó oldalán található a tápvezeték csatlakoztatására szolgáló — nem ábrázolt — tápbemenet.

A 12 beömlőcsatlakozó és a 13 kiömlőcsatlakozó célszerűen egybe van építve a 17 áramíásérzékelővel, melynek előnyös kiviteli alakja a 3. és 4. ábrán látható. A 17 áramlásérzékelőnek van egy 18 teste. Ebből nyúlik ki a 12 beömlőcsatlakozó. A 18 testből a 12 beömlőcsatlakozóval átellenben és azzal egytengelyűén nyúlik ki a 19 vezeték. A 19 vezeték szabad vége kiömlőcsatlakozóként van kialakítva, vagy pedig a 13 kiömlőcsatlakozóhoz kapcsolódik. A 18 testben van egy 20 üreg, és ebbe a 20 üregbe nyílik a 19 vezeték.

A 12 beömlőcsatlakozó a 20 üreg 23 hátrészéből kiinduló 22 fal által alkotott 21 gyűrűalakú térbe nyílik. A 22 falon belül, vele egytengelyűén helyezkedik el egy központos 24 agy, amely egyben a 21 gyűrűalakú tér fala is. A 22 fal belső 22a felülete és a 24 agy külső 24a felülete így egymással közelítőleg párhuzamos, és egymástól bizonyos távolságra van.

A 12 beömlőcsatlakozó előnyös módon a 23 hátrészhez a lehető legközelebb nyílik a 21 gyűrűalakú térbe és hasonló módon, a 19 vezeték is a 23 hátrészhez a lehető legközelebb nyílik a 20 üregből. Ez az elrendezés csökkenti az olyan »holt-terek« kialakulásának lehetőségét, ahol nincs folyadékáramlás. Előnyös továbbá, ha a 21 gyűrűalakú tér keskeny, és keresztmetszete közelítőleg egyenlő a 12 beömlőcsatlakozó keresztmetszetével. Ez biztosítja azt, hogy ne jöjjön létre olyan kissebességű áramlás a 21 gyűrűalakú térben, ami a tej habosodását okozná.

A 18 test külső kerületi 26 pereme üléket képez. Erre van rászerelve a 27 membrán. A 27 membrán felfeküdhet a 24 agy felületére és a 22 fal végén lévő 28 ülékre, ily módon elzárva a folyadékáramlás útját a 12 beömlőcsatlakozó és a 19 vezeték, illetve a 13 kiömlőcsatlakozó között. A 27 membrán az előzőekben leírt módon marad ebben a helyzetben.

A 26 perem és a 16 membránfedél között lévő 29 nyomócsészén belül egy 29a kamrát képez az az üreg, amit a 29 nyomócsésze és a rajta elhelyezett 27 membrán belső profilja határol. A 18 test oldalfalán egy kis 30 furat megy át, és a 29 nyomócsészébe nyílik. Ez a 30 furat egy bemenő 31 nyílásba vezet, amelyhez száraz vákuumvezetéket lehet csatlakoztatni. Ez a vákuumvezeték az 53 vákuumkapcsolóhoz vezet, amit a későbbiekben még részletesebben leírunk.

Mind a gyűrűalakú 22 falba, mind a 24 agyba — közvetlenül a 22a, illetve 24a felület alatt — vezető fóliából készült elektróda van beágyazva. Ezek villamos csatlakoztatására a kívülről hozzáférhető 33 és 34 elektróda szolgál. A 33 és 34 elektróda úgy helyezkedik el a 21 gyűrűalakú tér körül, hogy az egyik 33 elektródának legalább egy része szemben helyezkedik el a másik 34 elektródának egy részével. így nagyfelületű koaxiális kondenzátor jön létre, amelynek külső 34 elekti dája árnyékolja a központi vagy feszültség alatti 33 elektródát a zavaroktól.

Az érzékelő működés közben érzékeli a rajta átáramló, azaz a 12 beömlőcsatlakozót a 13 kiömlőcsatlakozóval összekötő áramláscsatornában lévő 21 gyűrűalakú téren átáramló folyadék mennyiségét. A 34 és 33 elektróda kondenzátort képez, amiben a dielektrikum a 21 gyűrűalakú térben lévő folyadék. Minthogy a folyadék a dinamikusan áramló tej és levegő, ezért az elektródák közötti kapacitás az áramló folyadék mennyiségével arányosan változik, vagyis minél több folyadék áramlik, annál nagyobb a kapacitás. Ez a kapacitásváltozás egy oszcillátor frekvenciáját változtatja. A változó frek3

-3194992 venciát demoduláljuk. Ennek eredményeként a kapacitás változása feszültségváltozássá alakul át. Ez a változó feszültség arányos az érzékelőben az adott időpontban lévő folyadék mennyiségével, vagyis a 21 gyűrűalakú tér teljes kapacitásával. A pillanatnyi feszültséget elektronikus úton egy időszakaszra átlagoljuk, és így megkapjuk az időegység alatt átfolyó folyadékmennyiséget.

A 6. ábrán, a tömbvázlatban látható a 35 analóg rész, a 36 kijelző rész, a 37 mechanikai rész, a 38 vezérlő rész, a 39 tápegység és a 40 túlszabályozó vagy gyorsleállító egység. A 39 tápegység szabályozott állandó feszültséget szolgáltat az elektronikának. A 35 analóg részben van maga a 17 áramlásérzékelő, amely észleli a változó kapacitást. A változó kapacitást a 41 oszcillátor változó frekvenciává alakítja át. A találmány előnyös kiviteli alakjánál nagyfrekvenciás típusú oszcillátort alkalmazunk. A változó frekvenciát a frekvenciamodulációs — fázisszínkronizált hurokkal működő — 42 demodulátor demodulálja. A kapott változó feszültséget egyenáramú, hőfokkompenzált 43 erősítők erősítik. A feszültség a 44 leszedő egységen át a 36 kijelző részben lévő 45 kijelző hajtófokozatra jut. A 44 leszedő egységet a 10 házon lévő 15 gombbal lehel beszabályozni.

A 45 kijelző hajtófokozat vezérli a 14 oszlopos kijelzőt. A 45 kijelző hajtófokozatot a 45a és 45b vonal köti össze a 47 logikai áramkörrel. A 45 kijelző hajtófokozat így analóg-digitális átalakítóként működik. A digitális 38 sezérlő résznek van bemenete a 46 levegőkapcsolótól is. A 46 levegőkapcsoló a 48 kapcsoló logikára dolgozik. A 46 levegőkapcsolót levegővezeték köti össze a C₃ csatlakozóval. Ezt a 46 levegőkapcsolót általában a kezelő közelében, vagyis a fejöcsészecsoport mellett helyezzük el, amelyet egy tejvezeték köt össze a 12 beömlöcsatlakozóval.

A készülék automatikus vagy kézi üzemmódban egyaránt működhet. Ezt a 48 kapcsoló logika határozza meg. Az előnyös működtetési formánál a 46 levegőkapcsoló egyszeri működtetése az automatikus üzemmódot kapcsolja, és ezt a 14 oszlopos kijelzőn az »automatikus« 49 jelzőlámpa kigyulladása jelzi. A 46 levegökapcsoló kétszeri működtetése a kézi üzemmódot kapcsolja, és ezt a 14 oszlopos kijelzőn a »kézi« 50 jelzőlámpa, kigyulladása jelzi. A kezelő így könnyen megválaszthatja a kézi vagy automatikus üzemmódot, és a 49 vagy 50 jelzőlámpa alapján megállapíthatja, hogy a készülék automatikus vagy kézi üzemmódban van.

A szokásos működtetéskor a kezelő egyszer nyomja be a 46 levegökapcsolót, és így autó matikus üzemmódot választ. Ekkor az 52 behúzótekercs-hajtófokozat által vezérelt 51 behúzótekercs működteti az 53 vákuumkapcsolót, és így a vákuum az 54 dugattyúról a 29 nyomócsészére kapcsolódik. Az 53 vákuumkapcsoló vákuumot kapcsol a 29a kam4 rára is, így a 27 membrán elemelkedik a 28 ülékről, és ezzel a folyadékáramlás útja megnyílik. Ez azt jelenti, hogy a fejőcsészéket fel lehet tenni az állatra.

Az előre beállított, s a kezelő által a 15 gombbal beszabályozható áramlási mennyiség elérésekor működésbe lép az 55 időzítő áramkör. Az 55 időzítő áramkör gondoskodik arról, hogy a fejőcsészéket egy bizonyos ideig még akkor se távolítsák el, ha az átáramlási mennyiség a leszedési szint alá esik. Ha az áramlási mennyiség továbbra is a beállított szint alatt marad, akkor az 55 időzítő áramkör késleltetési idejének lejártakor az 52 behúzótekercs-hajtófokozathoz kapcsolódó 56 behúzótekercs-logika beindítja a fejőcsésze eltávolítását. Ha azonban a késleltetési idő alatt az előre beállított mennyiségnél nagyobbá válik az áramlás, akkor az 55 időzítő áramkör visszaszámlál nullára, amennyiben az áramlási mennyiség elegendő ideig a leszedési szint felett marad. Ellenkező esetben egy olyan időszakaszig számlál vissza, ami összemérhető azzal az idővel, ameddig az áramlási mennyiség a leszedési szint felett volt. Automatikus üzemmód választásakor az automatikus leszedés beindításához az áramlásnak először meg kell haladnia az előre beállított szintet, ami magasabb, mint a leszedési szint. Ez a munkafázis biztosítja a megfelelő működést azoknál az állatoknál, amelyeknél a normális tejelés egy kezdeti, a fejöcsészék felhelyezésekor bekövetkező tejáramlás után bizonyos idővel indul csak meg.

Mikor az átáramló mennyiség az előre beállított értéket túllépte, és mikor a tejelés majdnem befejeződött, és az átáramló menynyiség a leszedési szint alá esik, akkor az 55 időzítő áramkor ismét bevisz a rendszerbe egy késleltetést. így késleltetés van az elérendő leszedési szint és az 51 behúzótekercs működtetése között. A fejőcsészéket azonban bármikor eltávolíthatjuk a leválasztás után és egy kis késleltetéssel a 46 levegőkapcsoló működtetése útján. Ez a késleltetés lehetővé teszi, hogy a 48 kapcsoló logika megkülönböztesse a fejőcsésze eltávolítását és a 46 levegőkapcsolónak a kézi üzemmód beállítása végett történő működtetését.

Az 51 behúzótekercs működtetése átkapcsolja az 53 vákuumkapcsolót, amely lekapcsolja a vákuumot a 29 nyomócsészéről — aminek következtében a 27 membrán ráilleszkedik a 22 fal 28 ülékére, és zárja az áramlás útját, így levéve a vákuumot a fejőcsészecsoportról — és rákapcsolja a vákuumot az 54 dugattyúra, amely elemeli a fejőcsészecsoportot az állatról.

Az 55 időzítő áramkörnek kettős szerepe van. Első szerepében beállítható nullára vagy egy rögzített időre, ami késleltetést visz be a fejés kezdésének időpontja és az egység áramlás által való vezérlésének időpontja közé. Ez azt jelenti, hogy a kezdéstől számított

-4194992 ezen időszakasz végéig az egység nem fejezi be a fejest akkor sem, ha az áramlás a leszedés! szint alá esik. Ezen kívül az 55 időzítő áramkör állítható késleltetést visz be a leszedési áramlási szint elérésének időpontja és a fejőcsészecsoport tényleges eltávolításának időpontja közé.

A kézi üzemmódot úgy választjuk meg, hogy a 46 levegőkapcsolót a fent említett késleltetési időn belül kétszer működtetjük. A kézi üzemmódban a fejőcsészék eltávolítását a 46 levegőkapcsoló működtetésével indítjuk meg. A 14 oszlopos kijelző ekkor még áramlást mutat, de kézi működtetéskor a fejőcsészék eltávolítása már nem függ a ténylegesen átáramló mennyiségtől. A kézi üzemmódot főként mosási ciklusban alkalmazzuk, és az egység addig marad ebben az üzemmódban, amíg a mosási ciklus be nem fejeződik.

A fejőcsészecsoport eltávolítására szolgáló 40 túlszabályozó vagy gyorsleállító egység a tejáramlástól függetlenül azonnal eltávolítja a fejőcsészecsoportot az állatról. Ezt a 40 túlszabályozó vagy gyorsleállító egységet elsősorban forgó fejőhelyiségekben lehet alkalmazni. Itt a kezelőknek szükségük lehet arra, hogy a fejőcsészecsoportokat a forgótárcsa valamely helyzetében a tejárarnlástól függetlenül eltávolítsák. Gyorsleállítóként célszerű 57 fototranzisztort alkalmazni, amely egy 58 fényadó modulált fényét érzékeli. Az 58 fényadót a forgótárcsa azon helyére kell szerelni, ahol a kezelő a fejőcsészecsoportokat el akarja távolítani. Az 57 fototranzisztor az 56 behúzótekercs-logikához kapcsolódik, és működésbelépésekor az 52 behúzótekercs-hajtófokozat feszültséget ad az 51 behúzótekercsre', ami működteti az 53 vákuumkapcsolót, amely ezáltal a vákuumot a 29 nyomócsészéről lekapcsolja, és az 54 dugattyúra rákapcsolja.

A 7. és 8. ábrán látható a »fejőcsészék le« helyzetben lévő 53 vákuumkapcsoló és a mellé szerelt 51 behúzótekercs. Az 53 vákuumkapcsoló 60 testén van egy 61 beömlőcsatlakozó, amelyhez vákuum-tápvezetéket lehel csatlakoztatni. A 61 beömlőcsatlakozótól 62 furat vezet a 63 kamrába, ahol egy 64 membrán van elhelyezve. A 64 membrán a 63 kamrát kétfelé, a 63a és 63b kamrarészre osztja. A 64 membránt a 65 rugó terheli. A 63 membránból nyúlik ki a 66 szár, melyet a 60 testben lévő csapágyak tartanak. A 66 szár a csapágyfuratokban elcsúszhat. A 66 szár a 64 membrán középső részét közrefogó két 64a laphoz vagy tárcsához van szerelve. A 63 kamra az atmoszférával van összekötve.

A 66 szárhoz csatlakozik a 67 kapcsolótömb és az ehhez szerelt 68 nyíláscsatoló. A 68 nyíláscsatolóban van egy 68a vájat, ami össze tudja kötni a 61 beömlőcsatlakozóból jövő 61a nyílást, illetve a 69 csatornától jövő 69a nyílást. A 69 csatornát az 54 dugatytyúhoz menő vákuumvezetékre lehet csatlakoztatni. A 61a nyílást és a 17 áramlásérzé8 kelő 3» nyílásához vezető vákuumvezetékkel összekötött 71 nyílást össze lehet kapcsolni a 68a vájattal. A 9. ábra szerinti helyzetben — vagyis a »fejőcsészék le« helyzetben — a 61 a és 69a nyílást a 68 nyiláscsatoló öszszeköti, tehát az 54 dugattyú vákuum hatása alá kerül. A 64 membránnak a 65 rugó ellenében végzett mozgása eltolja a 66 szárat, és ez a 68 nyíláscsatolót új helyzetbe juttatja, amelyben a 61a nyílás és a 71 nyílás van összekötve, és ezáltal a vákuum az 54 dugattyúnál megszűnik, viszont vákuumra kapcsolódik a 17 áramlásérzékelöben lévő 29 nyomócsésze.

A 67 kapcsolótömb egyik felületén van egy folyamatos lépcsős 72 horony. A 74 kapcsolókarra szerelt és a 75 laprugóval előfeszített 73 szeg egyik vége a 72 horonyba illeszkedik. A 72 horony és a vele együttműködő 73 szeg a 74 kapcsolókaron egy bistabil reteszt képez. A kapcsoló tehát reteszelve, van az ábrázolt helyzetben, vagy pedig egy olyan helyzetben, amelyben a 73 szeg a 72 horony 78 csúcsos végében helyezkedik el. Ez az utóbbi helyzet annak felel meg, amikor a 66 szár olyan helyzetbe mozdult el, melyben a 68 nyiláscsatoló a 61 beömlöcsatlakozót és a 71 nyílást köti össze.

A 66 szárat az 51 behúzótekercs mozgatja, amelynek 76 rúdja elemelkedik a 62 furatban lévő 77 ülékről. A 76 rúd pillanatnyi elemelése révén vákuumot kap a 63a kamrarész, és nyomáskülönbség jön létre a 63a és 63b kamrarész között. Ennek hatására a 64 membrán a 65 rugó ellenében elmozdul, és elmozdítja a 66 szárat. Ahhoz, hogy az 53 vákuumkapcsolót visszaállítsuk az ábrázolt helyzetbe, ismét működtetni kell az 51 behúzótekercset, amely ezután a 66 szárnak a csapágylyukban való laza illesztése révén visszaáll ugyanarra a nyomásra, mint a 63b kanirarész. Ezáltal a 64 membrán el tudja mozdítani a 66 szárat úgy, hogy a 73 szeg elengedi a 67 kapcsolótömböt. Ennek következtében a 64 membrán a 65 rugó hatására elmozdul, és magával húzza a 66 szárat. Előnyős, ha a 67 kapcsolótömbőn 84 görbefelületet alakítunk ki, amely a 86 mikrokapcsoló 85 működtető rúdjával működik együtt. A 86 mikrokapcsoló így érzékelheti a 67 kapcsolótömb helyzetét, és ezáltal a készülék logikai áramkörei számára érzékelőként használható. Ily módon a készülék működtetésekor meg lehet határozni a 67 kapcsolótőmb tényleges helyzetét. Ezáltal az elektronikát szinkronizálni lehet az 53 vákuumkapcsolóval.

A találmány szerinti készülék elektronikusan érzékeli a tejelő állattól érkező tejáramlást, és a kezelő által beállított áramlási mennyiség elérésekor kapcsol egy áramkört. Ac időzítő áramkör által meghatározott idő eltelte után a fejöcsészecsoporton lévő vákuum automatikusan lekapcsolódik, és a vákuum az eltávolító dugattyúra jut, amely finoman elemeli a fejőcsészecsoportot az ál5

-5194992 latról. A készülék mentes a korábban ismert fejöcsészecsoport eltávolító készülékek hátrányaitól, amelyek mechanikai elven érzékelték a tejáramlást, és szeleprendszert működtettek a fejöcsészecsoport eltávolításának megindításához.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Készülék folyadékáramlás érzékelésére, amelynek van egy, a folyadék átáramlását biztosító áramláscsatornával, valamint ezen áramláscsatorna körül elhelyezett első (34) és második elektródával (33) ellátott áramlásérzékelője (17), azzal jellemezve, hogy az elektródákhoz (34, 33) egy, az áramláscsatornán átfolyó folyadékmennyiség változásától függően változó kapacitást detektáló elektronikus észlelőberendezés van kapcsolva, továbbá, hogy van egy, az áramláscsatornát elzáró szerkezete, amely egy vákuum alá helyezhető kamrával (29a, 63) van őszszekötve, van továbbá egy vákuumkapcsolója (53), amelynek az említett kamrához (29a, 63), a fejőcsészéket eltávolító működtető szerkezethez, illetve a vákuumvezetékhez csatlakoztatható nyílásai (61a, 69a, 71) vannak, végül van egy működtető elemmel öszszekapcsolt, a kamra (29a, 63) nyílását, illetve a fejöcsészéket eltávolító működtető szerkezetet a vákuumvezetékhez csatlakoztató nyíláscsatolója (68).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék, az zal jellemezve, hogy a nyíláscsatoló (68) két helyzet között mozgatható, melyek közül az első helyzetben a vákuumvezeték a fejőcsészéket eltávolító működtető szerkezethez, míg a második helyzetében a kamrához (63) van csatlakoztatva, továbbá, hogy az említett első és második helyzetbe mozgatható nyíláscsatoló (68) egy nyomáskülönbség kamrában (63) elhelyezett membránhoz (64) kapcsolódik, végül, hogy egy membránelőfeszítő eszköze van.
3. 3. A 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy van egy, a nyíláscsatolót (68) annak első vagy második helyzetében rögzítő reteszelő szerkezete.
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az első elektróda (34) az áramláscsatorna egyik falában (22) úgy van elrendezve, hogy végignyúlik az áramláscsatorna egy szakaszán, a második elektróda (33) pedig az áramláscsatorna másik falában, az áramláscsatorna azon részén van elrendezve, amelyen az első elektróda (34) végignyúlik, s így az elektródák (34, 33) legalább egy szakasza egymással szemben helyezkedik el.
5. 5 5. A 4. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az áramlásérzékelőnek (17) van egy teste (18) egy belső gyűrűalakú térrel (21), amelybe egy beömlőcsatlakozó (12) nyílik, továbbá, hogy a testen (18) van egy

   10 kiömlőcsatlakozó (13), amely folyadékáteresztően van összekötve a gyűrűalakú térrel (21), végül, hogy a gyűrűalakú tér (21) legalább részben az első fal (22) felülete (22a) és a második fal (24) felülete (24a)

   15 által van határolva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az áramláscsatornát elzáró szerkezet a testtel (18) összeszerelt membránt (27) tartalmaz, amelynek egyik

   20 felülete tömör zárást biztosít a gyűrűalakú tér (21) és a kiömlőcsatlakozó (13) között, másik felülete pedig a kamra (29a) felé van fordulva.
7. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerin25 ti készülék, azzal jellemezve, hogy az elektronikus észlelőberendezésben van egy, a kapacitásváltozást íeszültségváltozássá alakító egység (41, 42), amelyhez egy idő-periódus alatti átáramlást átlagoló elektronikus átlag30 képző berendezés van csatlakoztatva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elektronikus észlelő berendezés elektronikus vezérlő áramkörhöz kapcsolódik, és ezek között van a vákuum35 kapcsoló (53) működtető eleméhez kapcsolódó, a vákuumkapcsolót (53) az észlelő bejendezés által észlelt, előre meghatározott minimális áramlási mennyiség elérésekor működtető vezérlőelern.

   ⁴⁰ 9. A 8. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy van egy időzítő áramköre (55), amelynek egyik időzítője a folyadékáramlás megkezdésekor induló időtartam meghatározására, míg az időzítő áramkör

   45 (55) másik időzítője a működtető elem működésbe lépésének az áramlő mennyiség előző időtartama letelte után bekövetkező min mumra csökkenéséhez képesti késleltetésére szolgál.

   ⁵⁰ 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy’ a működtető szerkezet a vákuumkapcsolóhoz (53) az eltávolító szerkezet nyílásán (69a) keresztül kapcsolt, vákuummal működtethető du⁵⁵ gíttyú (54).