HU194814B - Process for producing n-aril-carbamates - Google Patents

Process for producing n-aril-carbamates Download PDF

Info

Publication number
HU194814B
HU194814B HU421582A HU421582A HU194814B HU 194814 B HU194814 B HU 194814B HU 421582 A HU421582 A HU 421582A HU 421582 A HU421582 A HU 421582A HU 194814 B HU194814 B HU 194814B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
selenium
alkyl
formula
mole
compounds
Prior art date
Application number
HU421582A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT34437A (en
Inventor
Gabor Besenyei
Endre Kwaisser
Peter Viski
Laszlo Simandi
Gyula Czege
Ferenc Nagy
Bela Schmelczer
Gyula Szilagyi
Original Assignee
Mta Koezponti Kemiai Kutato In
Borsodi Vegyi Komb
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Mta Koezponti Kemiai Kutato In, Borsodi Vegyi Komb filed Critical Mta Koezponti Kemiai Kutato In
Priority to HU421582A priority Critical patent/HU194814B/hu
Priority to DE19833347460 priority patent/DE3347460A1/de
Publication of HUT34437A publication Critical patent/HUT34437A/hu
Publication of HU194814B publication Critical patent/HU194814B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C271/00—Derivatives of carbamic acids, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atom not being part of nitro or nitroso groups
    • C07C271/06—Esters of carbamic acids

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

(57) KIVONAT
A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű N-aril-karbamátok előállítására (II) általános képletű aromás nitrovegyületeknek (III) általános képletű alkoholokkal és szén-monoxiddal bázis, víz és szeléntartalmú katalizátor jelenlétében végzett reakciója útján. A találmány szerint szeléntartalmú katalizátorként
a) oxidálószerrel előaktivált (IV) általános képletű szerves foszfin-szelenidet, vagy
b) savval előaktivált alkálifém-szelenocianatot vagy alkálifém-szelenoszulfátot használnak.
A felsorolt képletekben R,, R2, R3 és R4 hidrogénatomot, halogénatomot, alkilcsoportot, halogénezett alkilcsoportot vagy karbalkoxi-imino-csoportot jelent,
R’,, R’2, R’3 és R’4'hidrogénatomot, halogénatomot, alkilcsoportot, halogénezett alkilcsoportot tagy nitrocsoportot jelent,
R5 alkilcsoportot jelent,
R6 és R7 alkil-, cikloalkil- vagy fenilcsoportot jelent, és
X alkil-, cikloalkil- vagy fenilcsoportot vagy -(CH2)nP(Y)R6R7 csoportot jelent, amelyben Y elektronpárt vagy szelénatomot képvisel, és n értéke 1, 2.
Rs—OH (III)
RfeRyP'vSs^X (IV)
-1194814
A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű N-aril-karbamátok előállítására — a képletben R,, R2, R3 és R4 egymástól függetlenül hidrogénatomot, halogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, halogénezett 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy 2—5 szénatomos karbalkoxi-imino-csoportot jelent, és R5 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel.
Az (I) általános képletű N-aril-karbamátok fontos vegyipari termékek, amelyek megfelelő kiszerelés után közvetlenül értékesíthetők, vagy a vegyiparban további reakciók kiindulási anyagaiként használhatók fel. Ipari méretű előállításukra napjainkban elsősorban a megfelelő fenolok és izocianátok reakcióját alkalmazzák; a reagensként használt izócianátokat a megfelelő aminok és foszgén reakciójával állítják elő. Figyelembe véve, hogy a foszgén igen erős méreg, és a reakcióban melléktermékként erősen korrozív sósav keletkezik, olyan eljárásra van szükség, amellyel ezek a veszélyes anyagok kiküszöbölhetők a szintézisből.
Korábban már felismerték, hogy az N-aril-karbamátok a megfelelő nitrovegyületekből, alkoholokból és szén-monoxidból is előállíthatok katalizátor jelenlétében.
A 3 895 054 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint katalizátorként elemi ként, elemi szelént, illetve ezek vegyületeit és/vagy keverékeit alkalmazzák. A bemutatott példák alapján megállapítható, hogy a karbamátra vonatkoztatott hozamok még a kiindulási nitrovegyület teljes konverziója esetén is elég alacsonyak, mert jelentős mennyiségű melléktermékek képződnek. A legjellemzőbb melléktermék a karbonilezendő reagens aminoszármazéka. A szerzők megemlítik azt is, hogy az egyes szelénvegyületek katalitikus aktivitásában nagymértékű eltérések tapasztalhatók.
A 3 956 360 sz. amerikai egyesült államokbeli és az annak megfelelő 1 402 379 sz. nagy-britanriiai szabadalmi leírás szerint a szelént vagy szelénvegyületeket víz és/vagy bázis jelenlétében használják fel. Az elért hozamok azonban ebben az esetben is viszonylag alacsonyak, ami részben a nem teljes konverzióra, részben a reakció nem kielégítő szelektivitására vezethető vissza. Ebben az esetben is megfigyelték, hogy az egyes szelénvegyűletek katalitikus aktivitása eltérő, ami a konverzió- és hozamadatok jelentős változásában mutatkozik.
A korábbi eljárások hátrányainak kiküszöbölése érdekében a 4 170 708 sz amerikai egyesült államokbeli és az annak megfelelő
485 108 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás szerzői az elemi szelén vagy szelénvegyület katalizátor mellé promotorként biciklusos amidin és fenoltípusú vegyületek vagy biciklusos amidin és karbonsav keverékének használatát javasolják. A felsorolt promotorok alkalmazása valóban a karbamáthozam növekedését eredményezi, azonban még így is vi2 szonylag nagy mennyiségben keletkeznek melléktermékek részben hidrolízis, részben a karbamát reakciói révén.
A karbonilezési reakció szelektivitásának további javítása érdekében a 4 080 365 sz. amerikai egyesült államokbeli és az annak megfelelő 1 486 399 sz. nagy britanniai szabadalmi leírás szerzői a melléktermékként várható amino- és/vagy karbamidvégyületeket előre beadagolják a reakcióelegybe. Ennek hatására — noha a nitrovegyületek karbon lezési reakciója nem egyensúlyra vezető folyamat — jelentősen nő a reakció szelektivitása. Hátrányt jelent azonban, hogy jó hozamok csak akkor érhetők el, ha vízmentes reagenseket használnak fel.
A 4 236 016 sz. amerikai egyesüt államokbeli szabadalmi leírás szerzői az előzőekben ismertetett módszert annyiban módosítják, hogy a reakcióelegyhez a szelén vagy szelénvegyület katalizátor mennyiségének csökkentése céljából oxigént vagy oxidálószerként ható szervetlen vagy szerves vegyületeket is adnak Ezzel a módszerrel valóban jelentős mértékben csökkenthető a katalizátor szükséges mennyisége, ugyanakkor azonban az eljárás a v'z teljes kizárását igényli, ami a gyakorlati megvalósítás során komoly nehézségeket okoz.
A 4 230 876 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint karbamátok jó hozammal állíthatók elő aromás nitrovegyületekből, szén-monoxidból és alkoholból olyan katalizátorrendszer jelenlétében, amely szelénen kívül aromás amino- és/vagy karbamidvegyületeket, valamint szabad biciklusos amidint is tartalmaz. A módszer hátránya, hogy vízryomok jelenlétében mellékreakciók zajlanak le, amelyek rontják karbonilezési reakció szelektivitását. Ezért a reakcióelegy gondos vízmentesítése ebben az esetben is elkerülhetetlenül szükséges.
Az N-aril-karbamátok aromás nitrovegyülete tből kiinduló, katalizátorként szelént vagy szelénvegyületeket alkalmazó előállításmódjainak közös hátránya tehát az, hogy a reakció hozama és szelektivitása nem megfelelő, illetve a hozam és szelektivitás javítására alkalmas módszerek vízmentes körülményeket igényelnek, ami ipari méretekben csak komoly nehézségek árán valósítható meg.
Kísérleteink során, azt tapasztaljuk, hogy mindezek a hátrányok kiküszöbölhetők, ha a szelénvegyület katalizátort a reakció végrehajtása előtt előaktiváljuk.
A találmány tárgya tehát eljárás az (I) általános képletű N-aril-karbamátok — a képletben Rj, R2, R3, R4 és R5 jelentése a fenti — előállítására (II) általános képletű aromás nitrovegyületeknek — a képletben R’,, R’2, R’3 és R’4 egymástól függetlenül hidrogénatomot halogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, halogénezett 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy nitrocsoportot jelent — (III) áltaános képletű alkoholokkal — a képletben R5 jelentése a fenti — és szén-monoxiddal bá-2194814 zis, víz és szeléntartalmú katalizátor jelenlétében végzett reakciója útján. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy szeléntartalmú katalizátorként
a) 1 mól szelénvegyületre vonatkoztatva legalább 1 mól hidrogén-peroxiddal, szerves hipoklorittal, szerves persavval vagy szerves peroxiddal 15—100°C-on előkezelt (IV) általános képletű szerves foszfin-szelenidet — a képletben R6 és R7 jelentése egymástól függetlenül 1—6 szénatomos alkilcsoport, 3—8 szénatomos cikloalkilcsoport vagy fenilcsoport, és X 1—6 szénatomos alkilcsoportot, 3—8 szénatomos cikloalkilcsoportot, fenilcsoportot vagy -(CH2)nP(Y)R6R7 általános képletű csoportot jelent, amelyben R6 és R7 jelentése a fenti, Y elektronpárt vagy szelénatomot jelent és n értéke 1, 2 vagy 3 —, vagy
b) 1 mól szelénvegyületre vonatkoztatva legalább 0,1 mól nem oxidáló ásványi savval vagy 1—6 szénatomos alkánkarbonsavval 10—40°C-on előkezelt alkálifém-szelenocianátot vagy alkálifém-szelenoszulfátot használunk.
Tapasztalataink szernit ezzel az eljárással jó hozammal és nagy szelektivitással kapjuk a kívánt (1) általános képletű N-aril-karbamátokat.
Noha a korábban idézett szabadalmi leírások a fémszeléntől eltérő szeléntartalmú katalizátorokat általánosságban „szelénvegyületek-nek nevezik, szerves foszfin-szelenidek, alkálifém-szelenocianátok és alkálifém-szelenoszulfátok felhasználhatóságáról nem tesznek említést. A szelénvegyületek katalitikus aktivitásának vizsgálatára vonatkozó kísérleteink azt mutatták, hogy a szerves foszfin-szelenidek, alkálifém-szelenocianátok és alkálifém-szelenoszulfátok előkezeletlen állapotban csak kismértékű katalitikus aktivitással rendelkeznek, sőt esetenként inaktívaknak tekinthetó'k;· a korábbiakban ismertetett előkezelés hatására azonban rendkívül nagy mértékben nő ezek katalitikus aktivitása. Ez az aktivitásfokozódás feltevéseink szerint azzal magyarázható, hogy a kiindulási szelénvegyületből az előkezelés körülményei között rendkívül finom eloszlású fémszelén képződik. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a felsorolt szelénvegyületek előkezelésével kialakított fémszelén jelenlétében sokkal nagyobb a reakció szelektivitása, mintha a fémszelént közvetlenül adnánk a reakcióelegyhez. így például az 1 402 379 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint — ahol a reakciót bázis, víz és a reakcióelegyhez közvetlenül hozzáadott porított fémszelén katalizátor jelenlétében végzik — 2,4-dinitro-toluolból a kiindulási anyag teljes konverziója mellett is csak 44—72%-os hozammal képződik a kívánt 2,4-bisz(etoxi-karbonil-imino)-toluol, ami 28— 56%-os melléktermék-képződést jelent; ezzel szemben a találmány szerinti eljárással ez a vegyület 82%-os hozammal állítható elő.
A találmány szerinti eljárásban (IV) általános képletű szerves foszfin-szelenidekként például trifenil-foszfin-szelenidet, tributil-foszfin-szelenidet, tr icik lohexil-foszfin-szelenidet, bisz (d ifen i 1 - foszf ino) -metán-monoszelenidet vagy bisz (1,2-difenil-foszfino) -etán-diszelenidet használhatunk. Az aktiváláshoz felhasználható oxidálószerek közül példaként a hidrogén-peroxidot, terc.-butil-hipokloritot, perbenzoesavat, m-klór-perbenzoesavat, perecetsavat, terc.-butil-hidroperoxidot és kumol-hidroperoxidot említjük meg.
mól (IV) általános képletű szerves foszf in-szelenid aktiválásához legalább 1 mól oxidálószert használunk fel. Az oxidálószer mennyiségének felső határa nem döntő jelentőségű tényező, és azt lényegében gazdaságossági kérdések szabják meg. Az oxidálószert 1 mól (IV) általános képletű szerves foszfin-szelenidre vonatkoztatva rendszerint legföljebb mól mennyiségben alkalmazzuk.
Az alkálifém-szelenocianátok és alkálifémszelenoszulfátok (az utóbbi megnevezésen a dimerizált formát, azaz az alkálifém-szelenoditionátokat is értjük) aktiválásához nem oxidáló ásványi savakként például sósavat, hidrogén-bromidot, kénsavat vagy foszforsavat,
I—4 szénatomos alkánkarbonsavakként pedig például hangyasavat vagy ecetsavat használhatunk. 1 mól szelénvegyület aktiválásához legalább 0,1 mól savat kell felhasználnunk. A sav mennyiségének felső határa ebben az esetben sem döntő — lényegében gazdaságossági megfontolások által megszabott — tényező;
mól szelénvegyületre vonatkoztatva rendszerint legföljebb 1 mól savat alkalmazunk.
A reakcióelegyhez bázisként az 1 402 379 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban felsorolt bázisokat adhatjuk; különösen előnyösen használhatunk tercier aminokat, elsősorban tri-(rövidszénláncú alkil)-aminokat. 1 mól (II) általános képletű aromás nitrovegyületre vonatkoztatva rendszerint 5—30 mól bázist adunk a reakcióelegyhez.
A reakcióelegy rendszerint az elegy össztérfogatára vonatkozhatva 0,05—0,5 térfogat% mennyiségben tartalmazhat vizet.
A reakciót 120—220°C-on, 1 —10 MPa szén-monoxid nyomáson, 0,5—5,0 órán át végezhetjük.
A felsorolt reakcióparaméterek lényegében megegyeznek a korábban idézett szabadalmi leírásokban közölt, szokásos értékekkel.
A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük.
1. példa
300 cm3 térfogatú nyomásálló reaktorba 60 cm3 etanolt és 1,02 g trifenil-foszfin-szeíenidet mérünk be. A szelénvegyület oldódása után 0,15 cm3 70%-os hidrogén-peroxiddal ’ 20°C-on 10 percig aktiváljuk a katalizátort, majd 10 cnr trietil-amint és 3,6 g nitro-benzolt töltünk a reaktorba. A levegő eltávolítása után a szén-monoxid nyomását 2,5 MPa-ra állítjuk be. A reakcióelegy hőmérsékletét keverés közben 160°C-ra növeljük, és 70 per3
-3194814 cen át ezen az értéken tartjuk. A nitro-benzol teljes konverziója mellett 99%-os hozammal kapjuk az etil-N-fenil-karbamátot.
2. példa
300 cm3 térfogatú autoklávba 60 cm3 etanolt töltünk, és ebben enyhe melegítés közben feloldunk 1,02 g trifenil-foszfin-szelenidet. Az oldathoz 60°C-on 0,61 g 85%-os m-klór-perbenzoesavat adunk, maid lehűtés után a reakcióelegyet 10 cm3 trietil-aminnal, 3,6 g nitro-benzollal és 0,10 g vízzel egészítjük ki. A reaktort lezárjuk, és öblítés után a szén-monoxid nyomását 2,5 MPa-ra állítjuk be. A reakció6 elegy hőmérsékletét 160°C-ra növeljük, és 2 órán át ezen az értéken tartjuk. A nitro-benzol teljes konverziója mellett 92%-os hozammal kapjuk az etil-N-fenil-karbamátot.
3—6. példa
Mindenben a 2. példában leírtak szerit járunk el, azzal a különbséggel, hogy az I. táblázatban feltüntetett és az ott megadott mó10 dón aktivált (IV) általános képletű foszfin-szelenideket használjuk. A hozamadatokat az I. táblázatban közöljük, a megadott értékek nitro-benzolra vonatkoznak.
I. táblázat
A példa sorszáma (IV) I<6 általános r7 képletű X szelénvegyüxet tömeg, ε Oxidalószer, annax mennyisege és tisztasági foka Az aktívalas Hozzáadott j VÍZ 8 Hozam %
hofoka °C ideje perc
3. Ph Ph Eu 0,96 terc-butil-hidroparoxid, 0,51 g, 70%-os 60 15 0,10 85
4. Su Bu Bu 0,56 kumol-hidroperoxid, 0,38 g, 80%-os 60-70 10 0,15 80
5. CsHi i CeHii CsHi i 0,72 terc-butil-hipoklorit, 0,22 g, 99%-os 25 15 0,10 92
6. . Ph Ph CH2PSePh2' 0,54 m-klór-perbenzoesav 0,41 g, 85%-os 25 10 0,1 95
7. példa
300 cm3 térfogatú autoklávba 3,6 g nitro-benzolt, 60 cm3 etanolt, 10 cm3 trietil-amint és 0,71 g kálium-szelenoszulfátot mérünk be. A reakcióelegyhez 150 μΐ 1 n vizes sósavoldatot adunk. 5 perc elteltével a reaktort lezárjuk, a levegőt szén-monoxiddal kiöblítjük, majd a szén-monoxid nyomását 2,5 MPa-ra állítjuk be. A keverés beindítása után a reakcióelegyet 160°C-ra melegítjük, és 1 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. A reaktort lehűtjük, a gázfázist lefúvatjuk, és a folyadékfázist gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá. A nitro-benzol teljes konverziója mellett 93%-os hozammal kapjuk az etil-N-fenil-karbamátot.
8. példa
300 cm3 térfogatú autoklávba bemérünk 10 cm3 etanolt, 0,44 g kálium-szelenocianátot, 0,25 cm3 jégecetet és 0,10 cm3 vizet. 5 perc elteltével a reaktorba 50 cm3 etanolt, 10 cm3 trietil-amint és 3,6 g nitro-benzolt mérünk be. A reaktort lezárjuk, a levegőt szén-monoxiddal kiöblítjük, és a szén-monoxid nyomását
2,5 MPa-ra állítjuk be. A reakcióelegyet erőteljes keverés közben 160°C-ra melegítjük, és 100 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk. Ezután az elegyet gázkromatográfiásán elemezzük. Az elemzés adatai szerint a nitro-benzol 97%-a reagált el; az etil-N-fenil-karbamátot 95%-os hozammal kapjuk.
9. példa
Mindenben a 7. példában leírtak szerint járunk el, de kálium-szelenoszulfát helyett egyenértékű mennyiségű kálium-szelenoditionátot használunk. Az etil-N-fenil-karbamátot 90%-os hozammal kapjuk.
10. példa
Mindenben a 8. példában leírtak szerint járunk el, de a kálium-szelenocianátot 0,15cm3 tömény (36 térfogat %-os) sósavoldattal kezeljük. A nitro-benzol tejes konverziója mellett 93%-os hozammal kapjuk az etíl-N-fenil35 -kabamátot.
11. példa
Mindenben az 1. példában leírtak szerint járunk el, de kiindulási anyagként 5,6 g m40 - (ti ifluor-metil)-nitro-benzolt, oldószerként pedig izopropanolt használunk. Folyadék-kromatográfiás analízis szerint 66%-os hozammal kapjuk az N-(3-/triflour-metil/-fenil)-karbamidsav-izopropil-észtert.
12. példa
Mindenben az 1. példában leírtak szerint járunk el, de 4,6 g p-klór-nitrobenzolból indulunk ki, és a reakciót 175°C-on 1,5 órán át végezzük. Az N-(4-kIór-fenil)-karbamidsav-etil-észtert 68%-os hozammal kapjuk.
13. példa
Mindenben az 1. példában leírtak szerint 55 járunk el, de 5,3 g 2,4-dinitro-toluolból indulunk ki. 160°C-on 2,5 órán át végzett karbonilezés után 82%-os hozammal kapjuk a 2,4-bisz- (etoxi-karbonil-imino) -toluolt.

Claims (1)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONT
    Eljárás az (I) általános képletű N-aril-karbamátok — a képletben R,, R2, R3 és R4 egymástól függetlenül hidrogénatomot, haló65 génatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, ha'ogénezett 1—4 szénatomos alkilcsoportot
    -4194814 vagy 2—5 szénatomos karbalkoxi-imino-csoportot jelent, és R5 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel — előállítására (II) általános képletű aromás nitrovegyületeknek — a képletben R’,, R’2, R’3 és R’4 egymástól függetlenül hidrogénatomot, halogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, halogénezett 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy nitrocsoportot jelent — (III) általános képletű alkoholokkal — a képletben R5 jelentése a fenti — és szén-monoxiddal bázis, víz és szeléntartalmú katalizátor jelenlétében 120—220°C hőmérsékleten, 1 —10 MPa nyomáson végzett reakciója útján, azzal jellemezve, hogy szeléntartalmú katalizátorként
    a) 1 mól szelénvegyületre vonatkoztatva legalább 1 mól hidrogén-peroxiddal, szerves hipoklorittal, szerves persavval vagy szerves peroxiddal 15—100°C-on előkezelt (IV) általános képletű szerves foszfin-szelenidet — a képletben R6 és R7 jelentése egymástól függetlenül 1—6 szénatomos alkilcsoport, 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport vagy fenilcsoport, és X 1—6 szénatomosalkiicsoportot,3—8 szénatomos cikloalkilcsoportot, fenilcsoportot vagy -(CH2)„P(Y)RfiR7 általános képletű csoportot jelent, amelyben R6 és R7 jelentése a fenti, Y elektronpárt vagy szénatomot jelent és n értéke 1 vagy 2, vagy
    b) 1 mól szelénvegyületre vonatkoztatva legalább 0,1 mól nem oxidáló ásványi savval vagy 1—6 szénatomos alkánkarbonsavval 10—40°C-on előkezelt alkálifém-szelenocianátot vagy alkálifém-szelenoszulfátot használunk.
    lap rajz képletekkel
    -5194814
    Int.Cl4 C 07 C 125/067
    Oh NO,
    Rs —OH (III)
    R6R?P(Sg)X (lV)
    Kiadja: Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető
    Ns 5739. Nyomdaipari vállala*, Ungvár
HU421582A 1982-12-29 1982-12-29 Process for producing n-aril-carbamates HU194814B (en)

Priority Applications (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU421582A HU194814B (en) 1982-12-29 1982-12-29 Process for producing n-aril-carbamates
DE19833347460 DE3347460A1 (de) 1982-12-29 1983-12-29 Verfahren zur herstellung von n-substituierten carbaminsaeureestern

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU421582A HU194814B (en) 1982-12-29 1982-12-29 Process for producing n-aril-carbamates

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT34437A HUT34437A (en) 1985-03-28
HU194814B true HU194814B (en) 1988-03-28

Family

ID=10967355

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU421582A HU194814B (en) 1982-12-29 1982-12-29 Process for producing n-aril-carbamates

Country Status (2)

Country Link
DE (1) DE3347460A1 (hu)
HU (1) HU194814B (hu)

Also Published As

Publication number Publication date
HUT34437A (en) 1985-03-28
DE3347460A1 (de) 1984-07-19

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US4009122A (en) Novel glycol soluble molybdenum catalysts and method of preparation
JPS636056B2 (hu)
US4160113A (en) Process for the manufacture of resorcinol
US3551465A (en) Preparation of organic esters from alpha-nitro-ketones
HU194814B (en) Process for producing n-aril-carbamates
JPS5835135A (ja) フロログルシンの製造法
US4918194A (en) Process for the synthesis of a N,N-dialkyl-hydroxylamine
JPH02272A (ja) アルキルチオエチルアミン塩類の製造プロセス
US2520400A (en) Production of sulfenamides
FR2628106A1 (fr) Procede de preparation de derives n-sulfonyles de l&#39;uree
JPS5945666B2 (ja) アミノカルボン酸類の製造方法
WO1999054281A1 (fr) Procede de production de dimethylacetamide
US2125401A (en) Process of reacting alkali metals with aromatic hydrocarbons
HU207706B (en) Process for producing alpha-omega-diacids
JPS6133180A (ja) エポキシ化合物の製造方法
US5081307A (en) Process for preparing 2,2-dimethoxy-2-phenylacetophenone
US4937382A (en) Process for preparing 2-(o-aminophenyl)ethanol
JPS625139B2 (hu)
US3646056A (en) Process for the production of 5 5-diphenylhydantoin
JPS59225147A (ja) Ｏ−置換−ヒドロキシルアミンを製造する方法
JP3927835B2 (ja) ヨウ化芳香族化合物ジアセテートの製造方法
US3646104A (en) Method for the ring cleavage of 2 6-dioximinocyclohexanone
JPH0534350B2 (hu)
JPH07179393A (ja) カルボン酸の製造方法
JPS5967258A (ja) ビス（４−ヒドロキシアルコキシフエニル）スルホンの製法

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628