HU192920B - Method and apparatus for drying materials - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés anyagok, főleg fa gázalakú szárítószer, előnyösen levegő keringtetésével történő szárítására, ahol a szárítószer nedvességmentesítésére nedvességmentesítő hőszivatytyút alkalmazunk.

Különböző anyagok, például fa szárítására szolgáló berendezések, amelyeknél szárítókamrában keringtetett levegőt, vagy annak részáramát hőszivattyú segítségével nedvességmentesitik, ismertek. A szárítóberendezéseknél célszerűen egy környezeti hőmérséklettől többé-kevésbé függő hőfelesleg keletkezik, amely a ventillátorok és hütőanyagkompresszorok hajtóteljesítményéből származik. Ezeket a hőfeleslegeket a környezetbe ki kell vezetni, azért, hogy a szárítási hőmérséklet előírt értékét ne lépjük túl.

A hűtési folyamatnál az ismert berendezésekben egy külön kondenzátort alkalmaznak, amelyet külső levegővel hűtenek. A megoldás hiányossága, hogy ezáltal a hőfelesleg a szárítási folyamatban közvetlenül nem hasznosítható.

A nedvességmentesítő hőszivattyúban hűtőanyagként előnyösen R12 jelű hűtőanyagot (difluor-diklórmetán, CPjClj) alkalmaznak, főleg kedvező teljesítményparaméterei miatt. Hátrányos azonban, hogy ennek a hűlőanyagnak a nedvességmentesítő hószivatytyúban való alkalmazása következtében a szárítási hőmérséklet mintegy 40 és 50 °C közötti értékre korlátozódik, ami alacsony fa-nedvességtartalom esetén a szárítási időt jelentősen megnöveli, mivel a fában megkötött víz lassan szabadul fel. Mivel a nedvességmentesítő hőszivattyú ezeken a hőmérsékleteken általában a kívánt rosttelítettaégi értéksávnak megfelelő nedvességmentesítési teljesítményre van beállítva, előre megadott megengedhető szárítási fokozathoz tartozó szárításmenethez viszonyítva a rosttelítettségi értéksáv feletti tartományokban túl alacsony, a rosttelítettségi értéksáv alatti tartományokban pedig túl magas nedvességmentesítési teljesítményt szolgáltat. További hiányosság, hogy a relatív levegő-nedvességtartalom a szárítókamrában konstans szárítási hőmérséklet esetén alacsonyabb fanedvességtarlományokban folyamatosan csökken, ezért a hőszivattyú nedvességmentesítési teljesítménye ugyancsak erősen csökken. Mindezek következtében a szárítási idő lényegesen hosszabb lesz, mint a hagyományos konvekciós szárítóberendezések szárítási ideje, mivel ezek külső korlátozó tényezőktől függetlenül a szárítandó anyagtól függő megengedett maximális szárítási hőmérsékleten üzemelnek, ezért szárítási idejük alacsonyan tartható.

A 2 942 651 számú NSZK-beli kőzrebocsátási iratban olyan berendezést ismertetnek, amely szekunder elgőzölögtetők, valamint megfelelő hűtéstechnikai és levegőtechnikai kapcsolások alkalmazásával, előnyösen

R12 jelű hűtőanyug felhasználásával magasabb szárítási hőmérsékletet enged meg. Ez a berende zés azonban ugyancsak egy meghatározott hőmérséklettartományra van korlátozva, amely a hűtési folyamat megengedhető maximális hőmérsékletétől függ, így a korábban ismertetett megoldások hiányosságainak teljes kiküszöbölésére nem alkalmas.

A szárítási hőmérséklet növelésére B. Eessel „Elektromos hőszivattyúk alkalmazása fa szárításra” című cikkében ) Elektrowarine in technisehen Ausbau, 2/1980. száma, A86-A90. oldalak, Vulkán Verlag Essen) R114 jelű hütőanyaggal (tetrafluor-diklóretán, CaPiCR) működtetett nedvessógmentesítő hőszivattyú alkalmazását javasolja. A berendezés hátránya, hogy igen magas géptechnikai ráfordítást igényel, ami az R114 jelű hűtőanyagnak az R12 jelű. hűtőanyaghoz viszonyított jelentősen alacsonyabb hűtőteljesítményéből következik. A berendezés továbbá a hőfelesleg elvezetésére szolgáló kondenzátorral van ellátva, amelynek azonban a szárítási folyamatban semmi szerepe nincsen.

Ismertek olyan javaslatok is, amelyek ezerint a szárítóberendezésből kivont magas nedvességtartalmú levegőáram hőmérsékletét előnyösen hütőlevegővel működtetett hóátadó segítségével a hűtési folyamat szempontjából megengedhető értékre csökkentik, majd a hűtólevegőt a berendezés nedvességmenteeítési teljesítményének növelése céljából a szárítási programtól függően, részben ezzel a levegőárammal keverik.

Javasoltak például olyan megoldást, amelynél a kivont magas nedveBségtartalmú levegőáram lehűtését és hűtőlevegőnek ehhez a levegöéramhoz való keverését a rendelkezésre álló hőfelesleg függvényében végzik.

Egy további javaslat szerint a szárítási hőmérséklet és a kivont magas nedvességtartalma levegőáram hőmérséklete közötti hőmérsékletkülönbség a nedvességmentesítő elpárologtató előtt realizálható, ahol a hőfelesleg elvileg a szárítási program kivitelezésénél hasznosítható.

Az említett megoldások kiküszöbölik ugyan a hűtési folyamathoz szükséges külön kondenzátor alkalmazását, és a hűtési folyamat megengedhető hőmérsékleteitől független szárítási hőmérsékleteket valósítanak meg, mindez azonban viszonylag magas anyagi ráfordítás árán valósul meg. Egy további ismert megoldásnál hűtőlevegőtömeg nedvességmentesítő hőszivattyú elpárologtatója előtt történő bevezetésével a magas nedvességtartalnui levegőérain lehűtését a nedvességmentesitési teljesítmény egyidejű növelésével érik el.

Ez a megoldás lehetővé teszi ugyan a szárítási programnak megfelelő lehűtést, abban az esetben azonban, ha a nedvességmentes'tő hőszivattyú alapterheléséhez további nedvességmentesítési teljesítmény járul, amitől a megengedhető lehűtés szintje is függ, tetszőleges szárítási programok nem valósíthatók meg.

A találmánnyal célunk energiafelhasználás szempontjából gazdaságos szárítási folyamat megvalósítása az anyagi - berendezéstechnikai - ráfordítások egyidejű csökkentésével. A megoldandó feladat tehát olyan eljárás kidolgozása és megfelelő berendezés megvalósítása, ahol a szárítóberendezésen belüli hőmérséklet a szárítóanyagnak a nedvességmentesítő hőszivattyú elpárologtatója előtti hőmérsékletétől független, és a nedvességmentesítési teljesítmény az ismert megoldásokhoz képest azonos energiaráfordítás mellett növekszik. Mindehhez a hőfeleslegnek az eljárás során történő hasznosítására van szükség.

A kitűzött feladat megoldására olyan eljárást dolgoztunk ki, amelynek során szárítórendszerben gázalakú szárítóanyagot, előnyösen levegőt keringtetünk, és a találmány szerint a nedvességmentesítendő levegőáramból a nedvességmentesítóst megelőzően szárítóberendezésen kívüli hűtőanyag révén hőenergiát vonunk el, és/vagy hűtőlevegő áramot vezetünk hozzá, és a szárítóberendezésből és/vagy keringtetővezetékből nagy nedvességtartalmú használtlevegőt vezetünk ki, továbbá a szárítóberendezéssel és/vagy a nedvessógmentesített levegő keringtetővezetékével hőenergiát közlünk, a hóenergiaelvonást a szárítóberendezésen kívüli hűtőanyag által, a hűtőlevegő és a használtlevegő menynyiségót, valamint a hőenergiaközlést pedig a szárítóprogram és a hűtési folyamat hőmérséklete által határozzuk meg.

A javasolt megoldás lehetővé teszi a szárítást különböző szárítási körülmények között. Lehetséges például nagy nedvességtartalmú fűrészáru szárítását a hagyományos, R12 jelű hűtőanyaggal működő hőszivattyúk hőmérséklettartományában, 40 és 50 °C között elkezdeni és a hőfelesleget hűtőlevegő megfelelő arányú hozzávezetése és a használtlevegő megfelelő arányú kivezetése révén a nedvességmentesítési teljesítmény növelésére felhasználni. Adott száradási fok elérése után a szárítóberendezésen belüli hőmérséklet növelésével és a nedvességmentesítendő levegő megengedett hőmérsékletének előnyösen hűtőlevegőnek a nedvességmentesítendő levegőáramhoz való megfelelő arányú hozzávezetóse útján történő szabályozásával a nedvességmentesítési teljesítmény növelhető. Amennyiben a szárítási program által megkövetelt szárítási hőmérséklet a nedvességmentesítéstől függően megengedett hűtőanyagmennyiség hozzávezetése mellett realizálható hőmérsékletnél magasabb, a hőátadóhoz célszerű külön, rendszeren kívüli hűtóanyagot vezetni, ami a nedvességmentesítendő levegőáram fokozott lehűlését eredményezi. A levegőáramhoz vezetett hűtőlevegő részarányát mindenkor a berendezés szárítási programja határozza meg úgy, hogy a berendezésnek a szárítási program szerinti megengedett nedvességmentesítési összteljesítménye ne legyen túllépve. Az eljárás alapján tetszőleges szárítási programot valósíthatunk meg, a szárítandó anyagnak megfelelő optimális szárítási hőmérséklet mellett. A találmány szerinti eljárás különösen hatásos a hőfeleslegnek a nedvességmentesítési teljesítmény növelésére történő felhasználása, illetőleg a nedvességmentesitési teljesítménynek a nedvességmentesítendő levegőáram lehűtésével egyidejű növelése következtében. A nedvességmentesítendő levegőáramnak a szárítási hőmérsékletről a nedvességmentesítő hőszivattyú elpárologtatóján szükséges megfelelő hőmérsékletre történő lehűtése különösen előnyös, mivel ezáltal a nedvességmentesítő elpárologtató előtt nagyobb relatív levegőnedvességtartalom jön létre, ami a nedvességmentesítő elpárologtató nedvességmentesítési teljesítményének növekedéséhez vezet.

Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek szárítóberendezése és szárítóariyagkeririgtelő rendszerei van, amelyben nedvességinentesító hőszivattyú elpárologtatója és kondenzátora, valamint ventillátor van elhelyezve, ahol a találmány szerint a keiingtetőrendszer keringtetővezetékében a nedvességinentesítő hőszivattyú elpárologtatója előtt szárítóberendezésen kívüli hűtőanyaggal táplált hőátadó és a keringtetővezeték bemenőnyíláséba csatlakozó hűtőlevegővezeték, a nedvesBégmenlesítő hőszivattyú kondenzátora után pedig kívülről táplált fűtőegység van elrendezve, továbbá a keringtetővezetékhez és/vagy a szárítóberendezéshez közvetlenül szabályozható elzárószervvel ellátott használtlevegő-vezeték csatlakozik.

A szárítóberendezésen kívüli kötőanyaggal táplált hőátadó előtt előnyösen egy további hőátadó rendezhető el, amelyre „meleg” oldala felől a szárítási hőmérsékletű nedvességmentesítendő levegőáram, „hideg” oldala felől a kezelés során lecsökkentett hőmérsékletű nedvességmentesített levegőáram csatlakozik. I

A találmány szerinti berendezés előnyös kiviteli alakjánál a szárítóberendezés egy további hőszivattyúval van összekapcsolvu, amelynek elpárologtatója s. száritóberendezós használtlevegővezetékében és/vagy külső hőforrások vezetékében, kondenzátora pedig a keringtetővezetékben a nedvességmentesítő hőszivattyú elpárologtatója után van elrendezve.

A találmány szerint célszerű a kívülről táplált fűtőegységet a szárítási folyamatot elősegítő hőforrásokkal helyettesíteni, például a keringtetőlevegő ventillátorainak teljesítménynövelésével, aminek következtében a keringtetőlevegő felmelegedésével egyidejűleg a sebessége is növekszik, ezáltal a nedvesség a szárítandó anyagból gyorsabban távozik.

A találmány szerinti berendezés előnyös kiviteli alakjánál a szárítóberendezésen kívü-37 li hűtőanyaggal működtetett hőátadó levegő/levegő-hőátadóként van kialakítva.

A találmány szerint célszerű továbbá a hőátadót hőszivattyú elgőzölögtetőjeként, a fűtőegyságet pedig hőszivattyú kondenzátoraként kialakítani.

A találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazható továbbá víztől különböző folyadékok felszárítására ás kiválasztására is.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon az

1. ábrán a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjának vázlatát tüntettük fel; a

2. ábrán ugyanezen berendezés találmány szerint kiegészített példakénti kiviteli alakját ábrázoltuk, vázlatban.

Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti berendezésnek 1 szárítóberendezése és azon belül elrendezett 2 levegőkeringtető-ventillátorai vannak, amelyek 3 szárítandó anyagon keresztül szárítólevegőt hajtanak át, amely nedvességet vesz fel. A szárítandó levegöáramot az 1 szárítóberendezésből 4 kivezetőnyíláson keresztül 20 keringtetővezetékbe, illetve 6 hőátadó 5 bemeneti oldalára a 20 keringtetővezetékben elrendezett 12 ventillátor szívja. A 6 hőátadó másik 7 bemeneti oldaléra 18 szállítóberendezés 23 hűtőanyagvezetéken keresztül hűtőanyagáramot juttat, amely a nedvességmentesítendő levegőáramot hűti. A 20 keringtetővezetékben a 6 hőátadó után 8 bemenőnyíláson keresztül 19 hűtőlevegővezeték csatlakozik, amely meghatározott hűtőlevegőáram bevezetésére 9 elzárószervvel van ellátva. A nedvességmentesítendő levegőáram útjában a 19 hűtólevegővezetók becsatlakozása után nedvesságmentesítő hőszivatytyú 21 elpárologtatója és 10 kondenzátora van elrendezve. A nedvességmentesítő hőszivattyúnak továbbá 11 hűtőanyagkompresszora és 22 befecskendezőszerve van. A nedvességmentesítendő levegőáram nedvességtartalma a 11 hűtóanyagkompresszor hűtőteljesítményétől függően tovább csökken. A nedvességmentesített levegőáram a nedvességmentesítő hőszivattyú 10 kondenzátorán történő áthaladása következtében a leadott fűtőteljesítménytől függően felmelegszik. A nedvességmentesített levegőáram ezután a 12 ventillátoron keresztül 13 fűtőegységhez érkezik, ahol az 1 szárítóberendezés belső hőforrásai révén az előírt szárítási hőmérsékletre melegszik fel. Ezután a nedvességmentesített, felmelegltett levegőáram 14 bevezetőnyíláson keresztül újra az 1 szárítóberendezésbe kerül.

A nedvességmentesítendő levegőáramhoz vezetett hűtőlevegő mennyiségétől függő használtlevegó-mennyiség az 1 szárítóberendezésből 15 kivezetőnyíláshoz csatlakozó, 17 elzárószervvel ellátott 16 használtlevegő-vezetéken keresztül távozik.

Amint a 2. ábrából kitűnik, a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakja az 1. ábra alapján bemutatott megoldáson alapul. A nedvességmentesítendő levegőáram útjában a 6 hőátadó előtt 24 levegő/levegő—hőátadó van elrendezve, amelynek a magas nedvességtartalmú, szárítási hőmérsékletű levegőáramhoz 25 becsatlakozása, a nedvességmentesített, lehűtött légáram számára pedig 26 becsatlakozása van. A lehűtött, nedvességmentesített levegőáram a nedvességinentesítendc levegőáramtól hőenergiát von el, amely hőenergia azonban a 24 levegő/levegő-hőátadó révén a keringtetőrendszerben marad, és így az 1 szárítóberendezésbe visszavezethető. A nedvességmentesítendő levegőáram lehűtése ezáltal energiafelhasználás szempontjából kedvezőbb, különösen a szárítási hőmérséklet és a hűtési folyamat hőmérséklete közötti nagy hömérsékletkülönbségek esetén, mivel a kifelé irányuló hőelvezetés egy viszonylagos minimumra korlátozódik. Az 1 szárítóberendezés egy további hőszivattyúval van összekapcsolva, amely 27 elpárologtatóból, 29 kondenzátorból, 31 hűtőanyagkompresszorból és 32 befecskendezőszervböl épül fel. A 27 elpárologtató 28 gyűjtővezetékben van elrendezve, amelyben 33 elzárószervvel felszerelt 23 hűtőanyagvezeték, a 17 elzárószervvel ellátott 16 használtlevegő-vezeték, valamint külső hőforrások számára 34 elzárószerwel felszerelt 30 vezeték csatlakozik. A 29 kondenzátor a keringtetőrendszerben a nedvességmentesítő 21 elpárologtató után van elrendezve.

Az. 1 szárítóberendezés használt hőenergiájának és más külső hőforrások energiájának együttes felhasználása különösen energiatakarékos szárítást eredményez.

Az. 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alakok mellett a találmányi gondolat alapján más megoldások is megvalósíthatók. Lehetőség van például a nedvességmentesítendő levegőáramból való hőelvonás több, különbözőképpen működtetett hőátadó segítségével történő megoldására. Hasonlóképpen, a közvetlen elpárologtatással működő nedvességmentes'tő 21 elpárologtató helyett a hőszivattyú körében alkalmazható víz-, vagy sóié működietésű hűtő is. Lehetőség van továbbá a levegő 1 szárítóberendezésben történő keringtetésére alkalmas 12 ventillátor segítségével történő megoldáséra úgy, hogy a 2 levegókeringtető-ventillátorokrs. ne legyen szükség.

Egy a rajzon külön fel nem tüntetett kiviteli alaknál a berendezésnek a nedvességmentesítő 21 elpárologtatóval párhuzamosan kapcsolt elpárologtatója van, amely a használtlevegő áramban, és/vagy az 1 szárítóberendezés hütőlevegőáramában és/vagy külső hőforrással összekapcsolva van elrendezve, továbbá hűtéstechnikai kapcsoláson keresztül a nedvességmentesítő hőszivattyú 10 kondenzátorára kapcsolható, ezáltal a fű-49 tésnól és a szárítóprogram bizonyos lépeséinél egyaránt jó energiahasznosítási fok érhető el. A berendezés egyéb részleteiben az ismertetett kiviteli alakokhoz hasonló.

A találmány alkalmazási köre továbbá azáltal bővül, hogy az eljárás levegőtől különböző gáz alakú szárítóanyagok felhasználásával is végrehajtható, valamint a szárítandó anyagból víztől különböző folyadékok, például oldószerek kivonására is alkalmazható.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás anyagok szárítására, amelynek során nedvességmentesítő szárítórendszerben gázalakú szárítóanyagot, előnyösen levegőt keringtetünk, azzal jellemezve, hogy a nedvességmentesítő levegőáramból a nedvességmentesítést megelőzően szárítóberendezésen (1) kívüli hűtőanyag révén hőenergiát vonunk el, és/vagy hűtőlevegőáramot vezetünk hozzá ée a szárítóberendezésből (1) és/vagy keringtetővezetékből (20) nagy nedvességtartalmú használtlevegőt vezetünk ki, továbbá a szárítóberendezéssel (1) és/vagy a keringtetővezetókkel (20) hőenergiát közlünk, a hőenergiaelvonást a szárítóberendezésen (1) kívüli hűtőanyag által, a hűtőlevegő és a használtlevegő mennyiségét, valamint a hőenergiaközlést a szárítóprogram és a hűtési folyamat hőmérséklete által szabályozzuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőenergiaelvonást a hűtési folyamat optimális hőmérsékletének betartásával, a hóenergiaközlést a szárítóberendezésen (1) belüli szárítási hőmérséklet előírt értékének betartásával, a nedvességmentesítendó levegőáramhoz vezetett hűtőlevegő és a kivezetett használtlevegő mennyiségének szabályozását pedig a megengedett kiegészítő nedvességmentesítési teljesítménnyel végezzük.
3. 3. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőenergiaközlést részben vagy teljesen hőszivattyúval végezzük, amelyet a szárítóberendezés (1) távozó-hőenergiájával és/vagy a szárítóberendezésen (1) kívüli hőforrásokkal működtetünk.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárítóanyagot a szárítási folyamat hőfeleslegével melegítjük.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőenergiaelvonáshoz szárítóberendezésen (1) kívüli hűtőanyagként levegőt használunk.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárítási folyamat során víztől különböző folyadékot választunk ki, amelyet a nedvességmentesítő párologtatókészüléken (21) lecsapatunk.
7. 7. Berendezés anyagok szárítására, amelynek szárítóberendezése és szárítóanyagkeringtető rendszere van, amelyben nedvességinentesítő hőszivattyú elpárologtatója ób kondenzátora, valamint ventillátor van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a nedvességinentesítő hőszivattyú elpárologtatója (21) előtt szárítóberendezésen (1) kívüli hűtőanyaggal táplált hőátadó (6) és a keringtetőrendszer keringtetővezetékének (20) bemenőnyllásába (8) csatlakozó hütőlevegővezeték (19), a kondenzátor (10) után pedig szárítóberendezésen (1) kívülről táplált fűtőegység (13) van elrendezve, továbbá a keringtetővezetékhéz (20) és/vagy a szárítóberendezéshez (1) közvetlenül használtlevegővezeték (16) csatlakozik, és mind a hűtőlevegővezetékben (19), mind pedig a hasznéltlevegővezetékben (16) szabályozható elzárószerv (9, illetve 17) van elrendezve, továbbá a keringtetőrendszeren kívüli hűtőanyagnak szállítóberendezése (18) van.
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szárítóberendezésen (L) kívüli hűtőanyaggal táplált hőátadó (6) előtt levegő/levegő-hőátadó (24) van elrendezve, amelyhez a nedvességmentesített szári tóanyagnak becsatlakozása (26) van.
9. 9. A 7., vagy 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fűtőegyságet (13) részben vagy teljesen hőszivattyú helyettesíti, amelynek elpárologtatója (27) a szárítóberendezés (1) használtlevegője és/vagy felmelegített, szárítóberendezésen (1) kívüli hűtőanyagéram és/vagy külső hőforrás által van táplálva, kondenzátora (29) pedig a nedvességmentesítő hőszivattyú elpárologtatója (21) után van elrendezve.
10. 10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvességmentesítő hőszivattyú elpárologtatójával (21) párhuzamosan kapcsolt elpárologtatója van, amely hűtéstechnikai kapcsoláson keresztül a nedvességmentesítő hőszivattyú kondenzátorával (10) hőszivattyúként van bekötve, ahol a párhuzamosan kapcsolt elpárologtató a szárítóberendezés (1) használtlevegőáramában és/vagy a felmelegített, szárítóberendezésen (1) kívüli hűtőanyagáramban és/vagy külső hőforrásokban van elrendezve.
11. 11. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőátadó (6) levegő/levegő-hőétadóként van kialakítva.
12. 12. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőátadó (6) elpárologtatóként, a fűtőegység (13) pedig hőszivattyú kondenzátoraként van kialakítva.
13. 13. A 7-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvességmentesítő elpárologtató (21) hőszivattyú sólével működtetett hűtőberendezéseként van kialakítva.

    -511
14. 14. A 7-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvességmentesítő elpárologtató (21) hőszivattyú vízzel táplált hűtőberendezéseként van kialakítva.
15. 15. A 7-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fűtőegység (13) helyén elrendezett szárítóhatású hőforrásai vannak.