HU191662B - Process for littering and manure-handling, especially on pig-farms - Google Patents

Description

A találmány élj árás almozásra és trágyakezelésre, különösen sertéstelepeken, ahol a trágyát az istállóból az alommal együtt távolítjuk el.

Mint ismeretes, anyagipari állattartás során keletkezett trágya nagymértékű veszélyt jelent a környezetre. A legelterjedtebben alkalmazott megoldásnál a trágyát vízzel távolítják el, aminek következtében úgynevezett hígtrágya keletkezik, ami például sertéstelepnél a szűkebb, de a távolabbi környezetet is szennyezi, és fertőzésveszélyt okoz.

Hátrány még az ismert trágyáéitávolítási módszereknél, hogy a hígtrágyában lévő tápanyagok, amelyeknek egy része a híg részben, míg másik része a szilárd részben van, a legnagyobb részt kárba veszik. Mint ismeretes, a trágya híg részében nitrogén és kálium, míg a szilárd részben foszfor található többségben. A nitrogén túlnyomó részt ammónia formájában van jelen. A huzamosabb ideig tárolt hígtrágya nitrogéntartalma az ammóniavegyületek gyors lebomlása következtében 20-80 %-kal csökken.

A foszforvegyület azon része, amely a híg részben található, igen bomlékony, és a tárolás során a nitrogénhez hasonlóan jelentősen lecsökken.

A trágya híg részében még bór található, amely mint nyomelem szintén nagyon fontos a növények élete, illetve fejlődése szempontjából.

A kálium döntő többsége oldott ásványi só formájában van jelen, és a híg részben található, és nem bomlékony. A hosszabban tárolt hígtrágyában a nitrogén és foszforveszteség következtében a káliumtartalom nem kívánatos módon feldúsul.

Amint a fent elmondottakból is látható, a jelenleg alkalmazott trágyakezelés egyrészt veszélyezteti a környezetet, másrészt gazdaságtalan, mert a trágyában lévő tápanyagok nagyrészt veszendőbe mennek.

A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és olyan almozási és trágyakezelési eljárás kidolgozása, amellyel a korszerű állattartási követelményeknek eleget lehet, tenni, és ugyanakkor a kezelt trágya nem veszélyes és káros a környezetre, nem okoz fertőzést, és a trágyában található hasznos tápanyagok a talaj termőerejének fokozására teljes mértékben felhasználásra kerülnek.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha az istállóban alomként olyan anyagot használunk, amelynek nagy a folyadékfelvevő képessége, és maga könnyen hozzáférhető. A trágyakezelés céljából pedig az alom- és trágyakeverékhez olyan abszorbeáló ásványi anyagot adagolunk, amely az alomként alkalmazott homok- és trágyakeverékét szagtalan, magas humusztartalmú tápanyaggá alakítja át.

A találmány tehát eljárás almozásra és trágyakezelésre, különösen sertéstelepeken, ahol a trágyát az istállóból az alommal együtt távolítjuk el. A találmány lényege, hogy az istállóban alomként homokot vagy homoklisztet alkalmazunk, és a trágyát legalább háromnaponként az istállóból eltávolítjuk, majd a homok- és trágyakeverékhez alginitet és adott esetben zeolitot és/vagy perlitet és/vagy tufitot keverünk, és a keveréket közvetlenül a talajra juttatjuk vagy tárolásra, szállításra alkalmas módon kiszereljük.

A homok, amit almozásra kívánunk alkalmazni, mindenütt rendelkezésre áll, és nagy nedvszívó, illetve vízfelvevő képességű.

Á találmány szerint előnyösen a trágya-, homok és alginit keverékéhez zeolitot vagy perlitet keverünk.

A találmány egy előnyös foganatosítási módja esetén 65—75 % homok-trágyakeverékhez 20—40 % alginitet és 2-8 % zeolitot -vagy perlitet keverünk.

A talaj szempontjából néha előnyös lehet, ha a homok-trágyakeverékhez az ásványi anyagokkal együtt kiegészítő műtrágyákat keverünk.

A találmány szerint úgy járunk el, hogy a keletkezett ^szerves trágyát beleértve a vizes trágyát is, az alom szenyí nyezett részével célszerűen naponta, vagy kétnaponta az istállóból kiszállítjuk és azonnal feldolgozzuk. A feldolgozás gépesített, automatizált keverőtelepen történik, ahol az abszorbeáló anyag, azaz az alginit és az esetleg egyéb, találmány szerint hozzáadott anyagok, a homok és a szervestrágya keveréke teljesen szagtalan, magas humusztartalmú tápanyaggá alakítják át. Az adalékok mennyiségét az állatok korával összefüggésben lévő szervestrágya mennyiség és az alkalmazott alom szerkezete függvényében empirikus úton határozzuk meg. Ily módon a nyert szervestrágya keverék hatásmechanizmusát mindig azonos sávon lehet tartani.

Magát az alomcserét, a trágya eltávolítását az állatok kifutóba terelésével kezdjük. Ezt követően a fekete oídalon a középen húzódó gyűjtősávon kívüli ürüléket a rátapadó alommal együtt a gyűjtősávba dobjuk. A gyűjtősávot 5-5,2 m hosszúságú részletekben mintegy 1 m széles, oldalt terelőlemezes, villamos targoncára szerelt tolókanállal felszedjük, és az istálló oldala mentén vezetett csillepályán várakozó billenős csilleteknőbe ürítjük. A gyűjtősáv kiürítése után az annak végében tárolt almot valamint a tiszta homokot tartalmazó terítőkocsit végigvontatjuk a sávon, és kiterítjük az új almot. A terítőkocsikat végálláskapcsoló.k működtetik, és a vonókötél automatikusan nyitja a homokterítő reteszt.

A csillepályán tartási egységenként megtöltött csilléket villamos targonca segítségével az ürítőbunkerokhoz juttatjuk, és tartalmukat a bunkerbe billentjük, Az üres csilléket vagy parkolópályára, vagy eredeti helyükre juttatjuk vissza,

A bunkerból szállítószalag, előnyösen bordás gumiszalag segítéségével a homok és trágyakeveréket keverőgépbe juttatjuk. Az adalékanyagok, azaz az alginit, és adott esetben zeolit és/vagy perlit és/vagy tufit és esetlegesen a kiegészítő műtrágyák a keverő melletti silókban tárolódnak, ahonnan automatikus csigatengely juttatja automatikus mérlegekre, ahonnan aztán automatikusan a Keverőbe kerülnek.

A keverőgépből a trágyakeveréket a keverő alá beálló trágyaszóró gépkocsi segítségével egyenesen a szántóföldre juttatjuk, és ott talajbedolgozással tápanyag veszteség nélkül hasznosítjuk. Egyes esetekben átemelő szállítószalag segítségével a keveréket homogenizáló silókba juttatjuk, amelyek mintegy egynapi mennyiségre vannak méretezve. Ezekben függőleges tengelyű keverőcsigasor van, amely a teljes anyagmennyiség étke verésére alkalmas.

Amennyiben a trágyakeveréket nem kívánjuk közvetlenül felhasználni, az egységcsomagokban kiszerelésre kerülhet.

-2191 662

Egy példa esetén a trágyakeverék összetétele a következő':

Alapanyag: homok-homokliszt
a felszívott vizelettel	65,0%
trágya szilárdrész	6,0%
Adalékok: alginit	25,1%
zeolit vagy perlit vagy tufit	3,0%
műtrágyák N	0,2%
P	0,4%
K	0,3%

100,0%

A fenti összetétel alapján kapott trágyakeverék 1 m³-re számított hatóanyagtartalma a következő:

humusz	N	P	K	C	. mikro- mész elemek
kg	kg	kg	kg	kg
169,62	15,67	14,397	15,23	6,77	15,20	vala- mennyi

A találmánynál az abszorbeálás révén a trágyaszag, szinte teljesen megszüntethető. Az alginit adagolása a komposztálódást felgyorsítja és az ürülékből származó streptococcusok számát lecsökkenti. Az alginit kálium és nitrogéntartalma magas, amit az előzőekben ismertetett táblázat is ismertet, és így a műtrágyák adagolása is csak egész kivételes esetekben szükséges. Az alginit' magas humusz- és mésztartalma a savanyú talajok javításában is hasznosul. Ez is egy igen lényeges járulékos hatás, mert az intenzív termelés érdekében kijuttatott műtrágyák savanyítják a talajt.

A zeolit vagy perlit adagolását azok nagyfokú abszorp5 eiós képessége, valamint magas Si, Al, Mg tartalma teszi indokolttá.

A találmány szerinti eljárás tehát azon túlmenően, hogy környezetvédő módon megoldja a sertéstelepeken keletkező trágyák elhelyezését, nagymértékben hozzá¹0 járul a talajok termőerejének fokozásához is.

Claims (4)

15 1. Eljárás almozásra és trágyakezelésre különösen sertéstelepeken, ahol a trágyát az istállóból az alommal együtt távolítjuk el, azzal jellemezve, hogy az istállóban alomként homokot, vagy homoklisztet alkalmazunk, és a trágyát legalább háromnaponként az istállóból eltávolítjuk, majd a homok és trágyakeverékhez alginitet, és adott esetben zeolitot és/vagy perlitet, és/vagy tufitot keverünk és a keveréket közvetlenül a talajra juttatjuk, vagy tárolásra, szállításra alkalmas módon kiszereljük.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a trágya- és homok-, és alginitkeverékhez zeolitot vagy perlitet keverünk.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 60-75% homok-trágyakeverékhez 20—40% alginitet, és 2-8 % zeolitot, vagy perlitet keverünk.

4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a homok-trágyakeverékhez az ásványi anyagokkal együtt kiegészítő műtrágyákat keverünk.