HU191273B - Baling apparats - Google Patents

Description

A találmány tárgya bálázó, amely széna, szalma és más takarmányok négyszögletes bálákba sajtolására szolgál. Leghatásosabban nagy méretű, pl. 1,2x l,2x 2,4 m-es, 1000 kg-nál nem nagyobb tömegű bálák kialakítására alkalmazható.

A jelenlegi technológiák nagy, négyszögletes bálák kialakítására irányulnak, ami egyrészt jó minőségű takarmányt eredményez, másrészt kevésbé kötözőanyag- cs munkaigényes, különösen - a préselés és az adagolás teljes gépesítése következtében - a bálák begyűjtése és tárolása szempontjából, ami lehetővé teszi a tarló gyors felszabadítását újabb mezőgazdasági munkálatok számára.

Az 1 212 765 sz. német szabadalmi leírásból ismert olyan bálázó, amelynek kerékkel felszerelt váza van, amelyen gyűjtőszerkezet, adagolóegységgel ellátott gyüjtőkamra, sajtolótér forgatóhajtással hajtott dugattyúval, valamint bálakötözőszerkezet van elrendezve, amely a sajtolótérben van felszerelve, és tengelye fogaskerék-, lánc-, ill. kardán-áttétel segítségével a dugattyúhajtás forgatókarjával áll kinematikus kapcsolatban.

A fenti megoldás hiányossága, hogy a bálakötözőszerkezet tengelye és a dugattyúhajtás forgatókarja közötti kinematikus kapcsolat nem valósítja meg a csomózókampó megfelelő működtetését abban az időtartományban, amikor a dugattyú mozgása során maximális nyomást gyakorol a sajtolandó takarmányra. Miután a dugattyú a maximális nyomásnak megfelelő véghelyzetét elérte, visszafelé mozog, és az összepréselt takarmánycsomag belső rugalmassági erők következtében kitágul, és igyekszik a kötözőzsineget a kampóból kitépni.

A 976 890 sz. szovjet szabadalmi leírásból ismert olyan megoldás, amely futóműre szerelt vázból áll, amelyen gyűjtőszerkezet, adagolóegységgel ellátott gyűjtőkamra, és forgatóhajtással hajtott dugattyúval felszerelt sajtolótér van elrendezve. A dugattyúhajtás forgatótengelye üregesen van kiképezve, és az adagolóegység hajtótengelyével koaxiálisán van elrendezve. A bálázónak továbbá bálakötözőszerkezete van, amely lánchajtással kapcsolódik a dugattyúhajtásnak a sajtolótér hosszirányában elhelyezett hajtótengelyéhez. A bálakötözőszerkezet a sajtolótér alján, az adagolónyílás mellett, a tűk azonban a sajtolótér felső részében vannak elrendezve. Ezzel az elrendezéssel megvalósítható, hogy a csomózókampó működése időben közelebb kerüljön a maximális sajtolóhatás pillanatához, vagyis lehetőség van a tűk és a dugattyú mozgásfázisainak egymáshoz képesti eltolására.

Ennek a megoldásnak az a hiányossága, hogy a kölözőszcrkezel fenti elrendezése cs a dugattyú hajtólengelycvel való kinematikus kapcsolata nem teszi lehetővé, hogy a csomózókampó működési ciklusának kezdete abba az időtartományba essen, amikor a dugattyú a maximális sajtolóhatásnak megfelelő helyzetben tartózkodik.

Ez a hiányosság különösen nagyméretű bálák kialakítására szolgáló bálázók esetében jelentkezik hátrányosan. További hátrány, hogy a nagy erőhatások miatt nagy tömegű dugattyúhajtás és adagolóegység szükséges, valamint a dugattyú hajtótengelye és a belsejében koaxiálisán elrendezett adagolóegységhajtótengely sajtolótérben központosán van elrendezve, amely viszonylag nagy méretekkel rendelkezik, ezért a nagy tömegű egységek súlypontja magasan van, így a bálázó egyensúlyi helyzete nem megfelelően stabil.

Láthatjuk tehát, hogy az ismert megoldásoknál kinematikus kapcsolat van a kötőszerkezet és a dugalytyúhajtó-tengely között, amint azt az 1. ábra sematikusan szemlélteti. A bála zsineggel .való körülkötözése közben a kötözőszerkezet tengelyének elfordulása pontos összhangban van a dugatlyúmozgással. Ez az összhang azáltal valósul meg, hogy a tűhegyek abban a pillanatban lépnek be a sajtolótérbe, amikor a dugattyú „a” ponton, vagyis a tűhegyek behatolási pontján halad át, illetve azt adott távolsággal túllépte. Ebben a pillanatban a kötözőszerkezet tengelyének szögelfordulása „a”. Ezt követően a tűk, illetve a kampók a kötözőzsineggel áthatolnak a sajtolóteren, ami a kötözőszerkezet tengelyének további ,,β” szögelfordulását jelenti, majd a csomózókampók megkezdik forgásukat - és a kötözőszerkezet tengelyének „γ” szögelfordulása közben — végrehajtják a csomóképzést.

Az 1. és 2. ábrák szemléletesen mutatják, hogy a kampók működési ciklusa akkor kezdődik, amikor a dugattyú véghelyzetétől „h” távolságra távolodott el, és addig tart, amíg a dugattyú további „Ah” elmozdulást végez. Eközben az összeprésclt takarmány belső rugalmassági erők következtében jelentős nyomóerőt gyakorol a kötözözsinegre, és gyakran kitépi azt a kampóból, aminek következtében a meg nem kötözött bála szétesik.

Az is hiányosság továbbá, hogy mivel a kötözési folyamat nem a dugattyú maximális nyomást biztosító véghelyzetében megy végbe, a bála tömörsége nem éri el a kívánt mértéket.

Λ találmánnyal célunk a fent említett megoldások hiányosságainak kiküszöbölése.

A megoldandó feladat tehát olyan bálázó megvalósítása volt, amelynél a dugattyúhajtás és a bálakötözőszerkezet közötti kinematikus kapcsolat segítségével a csomózókampó működési ciklusa arra az időtartományra állítható be, amelyben a dugattyú a maximális sajtolásnak megfelelő szakaszon található.

A kitűzött feladatot olyan bálázó megvalósításával oldottuk meg, amelynek futóműre szerelt váza van, amelyen gyűjtőszerkezei, adagolóegységgel ellátott gyüjtőkamra, sajtolótér és belsejében dugattyú van elrendezve, ez utóbbinak forgatóhajtása van, amelynek csőszerű tengelye van, amelynek belsejében a gyüjtöszerkezet forgatókarjának tengelye koaxiálisán van elrendezve, továbbá a bálázónak bálakötőszerkezete van, amely a dugattyú forgatókarjával kinematikus kapcsolatban áll, és ezt a kinematikus kapcsolatot a találmány szerint az átfúrt tengelyen elrendezett excenter, valamint a dugattyú forgatókarját azexcenterrel összekapcsoló összekötőelem valósítja meg.

A bálakötőszerkezet és dugattyú forgatókarja közötti kinematikus kapcsolat viszonylag csekély dugattyúelmozdulást tesz lehetővé a maximális sajlolásnak megfelelő szakaszon, mialatt a bálakötőszerkezet tengelye olyan szöggel fordul el, amely a csomózókampó teljes működési ciklusának megfelel.

A fenti megoldással kizártuk annak a lehetőségét, hogy a kötözőzsineg a csomózókampóból kiszakadjon, mivel a csomózás a takarmány összepréselt állapotában megy végbe. Továbbá a csőszerű tengelyt,

-2191273 valamint az excentert és a gyüjtőszerkezet forgatókarjának a csőszerű tengelyben koaxiálisán elrendezett tengelyét a sajtolótér alsó részében úgy rendeztük el, hogy a bálázó nagytömegű egységei a földfelszínhez közelebb kerülhessenek, ezáltal növeltük a bálázó stabilitását.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük.

A rajz az alábbi ábrákat tartalmazza:

1. ábra: Bálakötözőszerkezet és dugattyú működésének vázlata ismert megoldások esetében.

2. ábra: A dugattyúmozgást szemléltető diagram, ismert megoldásoknál.

3. ábra: A találmány szerinti bálázó kiviteli alakja oldalnézetben.

4. ábra: A 3. ábra szerinti bálázó részletének „A” nyíl irányából vett nézete.

5. ábra: Bálakötözőszerkezet és dugattyú együttes működésének vázlata a találmány szerinti bálázónál.

6. ábra: A dugattyúmozgást szemléltető diagram, a találmány szerinti bálázónál.

7. ábra: A dugattyú és a bálakötözőszerkezet elemeinek együttes működését szemléltető diagram, a találmány szerinti megoldásnál.

Amint a 3. ábrán látható, bálázónak I kerekekre szerelt 2 váza van, amelyen 3 gyűjtőszerkezet, 5 adagolóegységgel ellátott 4 gyűjtőkamra, valamint 7 dugattyúval felszerelt 6 sajtolótér van elrendezve. A 7 dugattyú 8 forgatóhajtással van ellátva, amely 9 forgatókarból és 10 összekötőelemből áll. A 6 sajtolótérhez 11 bálakötözőszcrkezel van csatlakoztatva, amelynek 12 tengelye van, amelyen 13 csomózok, 14 tengelykapcsoló és 15 forgatókar van elrendezve, amely 16 húzórúdon keresztül 17 főtartóval van öszszekötve, amelyen 18 tűk vannak rögzítve (4. ábra). A 13 csomózóknak 19 csomózókampójuk van, amely a kötözőzsinegen való csomóképzésre szolgál. A 11 bálakötözőszerkezet 12 tengelye 20 lánckeréken, 21 lánchajtáson, 22 lánckcréken, 23 excenteren és 24 összckötőelcmen keresztül van összekötve a 7 dugatytyú 8 forgatóhajtásának 9 forgatókarjával és 10 összekötöelemével (3. ábra).

A 23 excenter átfúrt 25 tengelyen van elrendezve, amely a 6 sajlolótér alsó részén 26 csapágyakba van ágyazva (4. ábra). A 25 tengely belsejében koaxiálisán 27 tengely van elrendezve, amelyhez 28 és 29 forgatókarok csatlakoznak, amelyek 30 és 31 csapok segítségével két párhuzamos 32 és 33 vezetőív végeivel vannak összekapcsolva, amelyek a 6 sajtolótér falain belül vannak elhelyezve. A 32 és 33 vezetőíveknek 34 hornyaik vannak (3. ábra), amelyek segítségével a 6 sajtoíótér oldalfalaiba ágyazott 36 tengelyeken felszerelt 35 görgőkkel vannak alátámasztva. A 32 és 33 vezetőívek szabad végeire az 5 adagolóegység 37 villás foga van erősítve. A 28 forgatókar 31 csapja összeköttetésben áll továbbá 38 forgatókarral, amely 39 hengeren van rögzítve, amely a 27 tengellyel koaxiálisán 40 csapágyakban van rögzítve (4. ábra).

A 39 henger szemközti végén a 22 lánckerék van felszerelve. A 27 tengely 41 nyírócsap segítségével a 25 tengellyel van összekötve, amelyen a 23 excenter mellett 42 lánckerék van elrendezve, amely 43 lánchajtáson, 44 hajtáson, 45 szíjhajtáson és 46 csuklós-tengelyen keresztül a rajzon külön fel nem tüntetett vontatóeszköz tengelycsonkjához van csatlakoztatva (3. és 4. ábra).

A bálázó a következőképpen működik:

A vontatóeszköz a bálázóval a takarmányból képezett rend mentén halad a szántöföldön, és a 3 gyűjtőszerkezet, miközben forog, felszedi, és az 5 adagolóegységbe továbbítja a takarmányt. A 37 villásfog segítségével a takarmány a 6 sajtolóterbe jut, ahol a 8 forgatóhajtás biztosította alternáló mozgást végző 7 dugattyú által összepréselődik. Az előírt bálaméretek és -sűrűség elérése után a 14 tengelykapcsoló segítségével tetszőleges ismert módon működésbe lép a 11 bálakötőszerkezet. '

Eddig a pillanatig nem volt kinematikus kapcsolat a 11 bálakötöző-szerkezet és a 7 dugattyú 8 forgatóhajtása között; a mozgás a 46 csuklós tengelyen, a 45 szíjhajtáson, a 44 hajtáson és a 43 lánchajtáson keresztül a 25 tengelyen elrendezett 22 lánckerékig bezárólag csak a 7 dugattyúra lett átvezetve. A 25 tengely forgómozgásának átvitele a 7 dugattyú 8 forgatóhajtásának 9 forgatókarjára a 23 excenteren és a 24 összekötőetemen keresztül valósult meg, amint azt a

6. ábra diagramja szemlélteti. A forgómozgás ezzel egyidejűleg a 22 lánckeréken, a 21 iánchajtáson és a 20 lánckeréken keresztül a 14 tengelykapcsolóra lett vezetve, amely kikapcsolt helyzetben volt.

A 14 tengelykapcsoló bekapcsolásával létrejön a fent említett kinematikus kapcsolat, azaz a 15 forgatókar a 7 dugattyú mozgásával szigorúan összehangoltan forogni kezd. Az összehangolt mozgás úgy érvényesül, hogy a 18 tűk hegye akkor hatol be a 6 sajtolótérbe, amikor a 7 dugattyú a behatolási hely magasságához közeledik, ill. azon 0...15 mm-rel túlhalad.

Ez a feltétel az ismert konstrukcióknál is fennáll, a tűk lehetséges deformációjának megelőzése céljából.

Amint az 5. ábrán szemléltettük, a fenti folyamat a 15 forgatókar „a” szögelfordulása mellett megy végbe, ezután a 18 tűket a 15 forgatókara 16 húzórúdon keresztül a 7 dugattyú párhuzamos hornyaiban mozgatja, míg a 15 forgatókar ,,β” szögelfordulásánál a 18 tűk elérik a 13 csomózok 19 csomózókampóinak működési tartományát. A 19 csomózókampó forogni kezd, és ezzel egyidóben a 7 dugattyú „h” távolsággal túlhalad azon a ponton, amely a 6 sajtolótérben lévő takarmánymennyiség maximális összenyomásának felel meg. A 15 forgatókar ,,γ” szögelfordulásánál a i 9 csomózókampók megfordulnak, és ezáltal csomót képeznek, amely azután tetszőleges ismert módon a 19 csomózókampóból le lesz véve, mialatt a 7 dugatytyú igen kicsi „Ah távolsággal elmozdul (6. ábra). A „h és „Ah” távolságok, amelyekkel a 7 dugattyú a maximális összesajtolás. körzetében elmozdul, meglehetősen kicsik, így az összepréselt takarmánytőmeg belső rugalmassági erőinek hatását a kötözőzsineg helyett a 7 dugattyú veszi fel, ezzel megelőzve a kötözőzsineg esetleges kiszakítását a 19 csomőzókampóból.

A 7. ábrán diagram segítségével szemléltettük a dugattyú és a bálakötöző-szerkezet elemeinek összehangolt működését a találmány szerinti bálázónál.

Az ábra jelölései a következők:

„a”: a 23 excenter tengelyének elfordulási szöge, ,,b’’: a 18 tűk elmozdulása, „c”: a kötözőzsineg befogása, „d”: a 19 csomózókampók elfordulása, „e”: a 7 dugattyú elmozdulása.

Claims (2)

1. Bálázó, amelynek futóműre szerelt váza van, amelyen gyűjtőszerkezet, adagolóegységgel ellátott gyűjtőkamra, sajtolótér és belsejében dugattyú van elrendezve, amelynek forgatóhajtása van, és a forgatóhajtásnak csőszerű tengelye van, amelynek belsejében a gyűjtőszerkezet forgatókarjának tengelye koaxiálisán van elrendezve, továbbá'a bálázónak a dugattyú forgatókarjával kinematikus kapcsolatban álló bálakötözőszerkezete van, azzal jellemezve, hogy a bálázónak a csőszerű tengelyen (25) elrendezett ex₅ centere (23), valamint a dugattyú (7) forgatóhajtásának (8) forgatókarját (9) az excenterrel összekapcsoló összekötőeleme (24) van.

2. Az I. igénypont szerinti bálázó azzal jellemezre, hogy a csőszerű tengely (25) az excenterrel (23), vala10 mint a gyűjtőszerkezet (3) forgatókarjainak (28; 29) tengelye (27) a sajtólötér (6) alsó részében vannak elrendezve.