HU190675B - Herbicidal and plant growth regulating compositions comprising thiophene-sulfonamide-derivatives - Google Patents
Herbicidal and plant growth regulating compositions comprising thiophene-sulfonamide-derivatives Download PDFInfo
- Publication number
- HU190675B HU190675B HU811637A HU163781A HU190675B HU 190675 B HU190675 B HU 190675B HU 811637 A HU811637 A HU 811637A HU 163781 A HU163781 A HU 163781A HU 190675 B HU190675 B HU 190675B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- priority
- active ingredient
- aminocarbonyl
- methyl
- formula
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D521/00—Heterocyclic compounds containing unspecified hetero rings
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
- A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
- A01N47/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom not being member of a ring and having no bond to a carbon or hydrogen atom, e.g. derivatives of carbonic acid
- A01N47/08—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom not being member of a ring and having no bond to a carbon or hydrogen atom, e.g. derivatives of carbonic acid the carbon atom having one or more single bonds to nitrogen atoms
- A01N47/28—Ureas or thioureas containing the groups >N—CO—N< or >N—CS—N<
- A01N47/36—Ureas or thioureas containing the groups >N—CO—N< or >N—CS—N< containing the group >N—CO—N< directly attached to at least one heterocyclic ring; Thio analogues thereof
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D333/00—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having one sulfur atom as the only ring hetero atom
- C07D333/02—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having one sulfur atom as the only ring hetero atom not condensed with other rings
- C07D333/04—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having one sulfur atom as the only ring hetero atom not condensed with other rings not substituted on the ring sulphur atom
- C07D333/26—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having one sulfur atom as the only ring hetero atom not condensed with other rings not substituted on the ring sulphur atom with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
- C07D333/28—Halogen atoms
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D333/00—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having one sulfur atom as the only ring hetero atom
- C07D333/02—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having one sulfur atom as the only ring hetero atom not condensed with other rings
- C07D333/04—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having one sulfur atom as the only ring hetero atom not condensed with other rings not substituted on the ring sulphur atom
- C07D333/26—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having one sulfur atom as the only ring hetero atom not condensed with other rings not substituted on the ring sulphur atom with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
- C07D333/30—Hetero atoms other than halogen
- C07D333/34—Sulfur atoms
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Agronomy & Crop Science (AREA)
- Pest Control & Pesticides (AREA)
- Plant Pathology (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Dentistry (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Wood Science & Technology (AREA)
- Zoology (AREA)
- Environmental Sciences (AREA)
- Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
Description
A találmány tiofén-szulfonamid-származékokat tartalmazó herbicid és növényi növekedést szabályozó készítményekre vonatkozik.
A 4 127 405. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban a gyomirtásra hasznosítható (XXX1U) általánoe képletű szulfonamid-származékokat ás ezek agrokémiailag hasznosítható sóit ismertetik. A (XXXIII) általános képletben:
- Rí jelentése (XXXIV), (XXXV) vagy (XXXVI) általános képletű vagy (XXXVII) képletű csoport, amelyekben
- - Rj éa R« egymástól függetlenül hidrogén-, fluor-, klór-, brómvágy jódatomot vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-, 1-4 szénatomot tartalmazó alkoxi-, nitro-, trifluor-metil-, ciano-,
CHjS(O).- vagy CHjOHjS(0)o-csoportot jelent, éa n értéke 0, 1 vagy 2;
- - Rí jelentése hidrogén-, fluor-, klórvagy brómatom vagy metilcsoport;
- - Rj hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatomot vagy metil- vagy metoxicsoportot jelent;
- - Rí jelentése hidrogén-, fluor-, klórvagy brómatom vagy 1-2 szénatomot tartalmazó alkil- vagy 1-2 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport;
- - Rí hidrogén-, klór- vagy brómatomot vagy metilcsoportot jelent;
- - R» és Rio egymástól függetlenül hidrogén-, klór- vagy brómatomot vagy metilcsoportot jelent,
- - Q jelentése oxigén- vagy kénatom;
- W jelentése oxigén- vagy kénatom;
- X jelentése hidrogén-, klór- vagy bróraatom vagy metil-, etil-, trifluor-metil-, metiltio-, metoxi-metil- vagy 1-3 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport, és
- Y metil- vagy metoxicsoportot jelent, azzal a megkötéssel, hogy
a) ha Rs jelentése hidrogénatomtól eltérő, akkor Rj, Rí, Rí és Rj közül legalább az egyik helyettesítő jelentése hidrogénatomtól eltérő és logalább két helyettesítő hidrogénatomot jelent; vagy
b) ha Rs hidrogénatomot jelent, továbbá Rj, Rí, Rí és Rt .egyaránt hidrogénatomtól eltérő jelentésű, akkor Rí, Rí, Rí és Rt egyaránt klóratomot vagy metilcsoportot jelent; ée
c) ha Rj ée Rt egyaránt hidrogénatomot jelentenek, akkor Rí, Rs és Rí közül legalább az egyik hidrogénatomot jelent.
Az 1 468 747 ez. francia szabadalmi leírásban para-szubsztituált (XXXVIII) általános képletű fonil-ezulfonamid-származékokat ismertetnek - a képletben R jelentése hidrogénatom, halogénatom, trifluor-metil- vagy alkilcsoport.
A (XXXVIII) áltnlánoH képletű vegyületek nntidiabetikus szerekként alknlmuzhalók.
Logcniann és társai a Chemical Abstracta, 53. 18 052 g (1959) irodalmi helyen több azulfonnmid-szárniazékoL (ezen belül urucil- * származékokat), ezek között a (XXXIX) általános képletű vegyületeket ismertetik. A (XXXIX) általános képletben R jelentése butil—, fenil- vngy (XL) általános képletű csoport, és az utóbbiban Rí jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport. Patkányokon a hipoglükémiás hatást vizsgálva a testsúlyra vonatkoztatva 25 mg/100 g orális dózisban azok a vegyületek bizonyultak a leghatékonyabbaknak, amelyekben R jelentése butil- vagy fenilcsoport. A többi vegyület kevésbé hatékony vagy hatástalan volt.
Wojciechowski a J. Acta Pólón, Pharm., 19. 121-125 (1962) irodalmi helyen a (XLI) képletű N-[(2,6-dimetoxi-pirimidin-4-il)-amino-karbonil]-4-metil-benzolszulfonamid előállítását ismerteti.
A 121 788 sz. holland szabadalmi leírásban (XLII) általános képletű arilszulfonamid-származékokat ismertetnek - a képletben
- Rí és Rí jelentése egymástól függetlenül
1-4 szénatomos alkilcsoport; továbbá
- Rj ée Rí jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, halogénatom vagy
1-4 szénatomos alkilcsoport.
A (XLII) általános képletű vegyületek általános vagy szelektív herbicid szerek hatóanyagaként alkulmuzhatók. ,·
A J. Drug. Pes., 6. 123 (1974) szakirodalmi helyen a (XLIII) kepletű vegyületet - a képletben R piridilcsoportot jelent - ismertetik. A vegyület antidiabetikus hatású.
Ismeretes, hogy a nemkívánatos növényzet jelenléte jelentős károkat okoz a haszonnövényzetben, különösen olyan mezőgazdasági kultúrákban, amelyek az emberiség alapvető táplálék- és roetanyag-igényét elégítik ki. Ilyen termékként például a gyapot, rize, kukorica, vagy a búza említhetők. A nagyarányú népességnövekedés és a velejáró élelmiszer- és rostnnyag-hiény megköveteli, hogy ezen termények termelésének hatékonysága növekedjék. A terményekben bekövetkező veszteségek megelőzése vagy minimálisra csökkentése a nemkívánatos növények kipusztulásával vagy növekedésének gátlásával egyik útja lehel a hatékonyság javításának. Igen sokféle anyag ismert, melyek a nemkívánatos növényzet irtására vagy növekedésének gátláséra alkalmazhatók; ezeket általában herbicideknek nevezzük. A még hatékonyabb herbicidek iránti igény azonban továbbra is fennáll.
Felismertük, hogy az új, (I) általános képletű vegyületeket vagy agrokémiuilag alkalmazható sóikat hatóanyagként tartalmazó kompozíciók pre-emcrgenR és posl-emcrgens herbicidként ée növényi növekedést szabályozóként használhatók fel kitűnő eredményekkel.
A (I) általános képletben:
- R jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-, nitro- vagy -SOaNRiRj csoport vagy klór- vagy brómatom;
- - Rí éa Rí egymástól függetlenül 1-3 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jeleni;
- Rs jelentése (XLIV) képletű vagy (XLV) képletű csoport;
- - X jelentése klóratom vagy metil-, 1-3 szénatomot tartalmazó alkoxivagy metoxi-metilcsoport;
- - Y metil- vagy metoxicsoportot jelent;
- - Z jelentése nitrogénatom vagy -CH csoport;
azzal a megkötéssel, hogy (i) SOiNHC(O)NHRs nem lehet a 4-es helyzetben a tioféngyűrün;
(ii) ha SOiNHC(O)NHRs 3-helyzotü éa R
2-helyzetű, akkor R jelentése klór- vagy brómatomlól vagy metilcaoporttól eltérő abban az esetben, ha Rs (XLIV) általános képletű csoportot jelent; és (iii) ha SOiNHC(O)NHRs 2-es helyzetű, akkor R 3-as helyzetű.
Kimagasló herbicid aktivitásukra és/vagy könnyű előállíthatóságukra való tekintettel a (I) általános képletű vogyületek közül a következő csoportokba tartozó vegyületeket emelhetjük ki:
1. Az (lb) általános képletű vegyületeket.
2. Az (Ic) általános képletű vegyületeket.
3. Az (Id) általános képletű vegyületeket.
4. Az 1. csoportbeli vegyületek közül azokat, amelyek képletében X jelentése klóratom vagy metil-, metoxi- vagy etoxiesoport.
5. A 2. csoportbeli vegyületek közül azokat, amelyek képletében X jelentése klóratom vagy metil-, metoxi- vagy eloxicsoport.
6. A 3. csoportbeli vegyületek közül azokat, amelyek képletében X jelentése klóralom vagy metil-, metoxi- vagy eloxicsoport.
7. A 4. és 5. csoportbeli vegyületek közül azokat, amelyek képletében R jelentése klór- vagy brómatom vagy metil-, nitrovagy dimotil-amino-szulfonilcsoporl.
8. A 6. csoportbeli vegyületek közűi azokat, amelyek képletében R klór- vagy brómatomot vagy metil- vagy dimetil-aminoszulfonilcsoporlol jelent.
9. A 7. és 8. csoportbeli vegyületek közül azokat, amelyek képletében Rs jelentése (XLIV) általános képletű csoport.
10. A 9. csoportbeli vegyületek közül azokat, amelyek képletében X metil- vagy metoxiesoportot jelent.
Igen nagyfokú biológiai aktivitásukra és/vagy előállíthalóságuk igen egyszerű voltára tekintettel a leginkább a következő (I) általános képletű vegyületek előállítását tartjuk előnyösnek:
N-[(4-metoxi-6-meUl-2-piriniidinil)-ainino-karbonil]-3-klór-2-tiofón-szulfonninid; N-((4,6-dimetil-pirimidin-2-il)-auiino-karbonill-3-klór-2-tiofén-szulfonamid; N-[(4,6-dimetoxi-piriinidin-2-il)-aniino-karbo- > nilJ-3-klór-2-tiofén-szulfonainid; N-[(4-iJietoxi-6-metil-l,3,5,triazin-2-il)-aminokorbonilJ-3-klór-2-tiofén-szulfonainid; N-((4,6-dimetil-l,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonil]-3-klór-2-tiofén-szulfonamid N-[ (4,6-dimetoxi-l,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonil ]-3-klór-2- tiofén-szulfonainid; N-((4-metoxi-6-metil-pirimidin-2-il)-aminokarbonil]-3-bróm-2-tiofén-szulfonamid;
N-f (4,6-dimelil-piriniidin-2-il)-amino-karbonil,-3-bróni-2-tiofén-szulfonamid;
N-[(4,6-dimetoxi-pirimidin-2-il)-amino-karbonil]-3-bróm-2-tiofén-ezulfonamid;
N-[(4-metoxi-6-metil-l,3,5-triazin-2-il)-aminokarbonil]-3-bróm-2-tiofén-azulfonamid;
N-f (4,6-dimetil-l,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonill-3-bróm-2-tiofén-ezulforiamid;
N-f (4,6-dimetoxi-l,3,5-lriazin-2-il)-amino-karbonil]-3-bróm-2-liofén-ezulfonaniid;
N-f(4-jnetoxi-6-metil-piriniidin-2-il)-aminokarbonil]-3-metil-2-liofén-azulfonamid;
N-[(4,6-dimetil-pirimidin-2-il)-amino-karbonil]-3-metil-2-tiofén-szulfonamid;
N-[ (4,6-dimetoxi-pirimidin-2-il)-amino-karbonil]-3-melil-2-tiofén-szulfonamid;
N-[(4-metoxi-6-melil-l,3,5-triazin-2-il)-aminokarbonil]-3-metil-2-tiofén-ezulforiamid;
N-[(4,6-dimetiI-l,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonil]-3-metil-tiofén-szulfonamid és
N-f (4,6-dimetoxi-l, 3,5-triazin-2-il)-amino-karbonil]-3-metil-2-tiofén-szulfonamid.
A (I) általános képletű vegyületek előállításához használt kiindulási anyagok közül újak a (II) általános képletű vegyületek. A (II) általános képletben
- R jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-, nitro- vagy -SO1NR1R1 képletű csoport vagy klór- vagy brómatom,
- - Rí és Rj egymástól függetlenül 1-3 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent;
azzal n megkötéssel, hogy (i) az izocianúto-szulfonil-csoport nem lehel a 4-helyzelbon;
(ii) ha az izocianáto-szulfonil-csoport 3-as helyzetű és R 2-es helyzetű, akkor R jelentése klór- és bróma Lóin tói és mctilcsoporttól eltérő; és (iii, ha az izocianáto-szulfonil-csoport 2-es helyzetű, akkor R nem lehet a
4-es helyzetben.
Újak továbbá a (I) általános képletű vegyületek előállításához kiindulási anyagként használt (III) általános képlelű vegyületek is. Ezek képletében
- B jelentése (XLIX) általános képletű csoport;
- R jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-, nitro- vagy -SOjNRiRi képletű csoport vagy klór- vagy brómatom;
- - Rí és Rj egymástól függetlenül 1-3 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent, azzal a megkötéssel hogy (i) B nem lehet α 4-es helyzetben, és (ii) ha B 3-as helyzetű és R 2-es helyzetű, akkor R jelentése klór- és brómatomtól és metilcsoporttól eltérő.
A (I) általános képletű vegyületek többféle módszerrel állíthatók elő. A konkrét esetben jelenlevő szubsztituensek jellege határozza meg a leginkább előnyős előállítási módszert. Miként az A roakcióvázlalból látható, a (I) általános képletü vegyületek szűkebb csoportját képező (la) általános képletű vegyületek úgy állíthatók eló, hogy (II) általános képletű tiofén-szulfonil-izocianát-származékot (VI) általános képletü aminnal - a képletekben R éa Rs jelentése a korábbiakban megadott - reagáltatunk.
A reagáltatást célszerűen közömbös, aprotikus oldószerben - például metilén-kloridban, acetonitrilben vagy tetrahidrofuránban - szobahőmérsékleten és atmoszferikus nyomáson hajtjuk végre· Az adagolási sorrend nem lényeges, gyakran azonban előnyösnek bizonyul a szulfonil-izocianát-szarmazék hozzáadása az aminvegyület kevert szuszpenziójához. Figyelembe véve, hogy az ilyen izocianátok rendszerint folyékony halmazállapotúak vagy alacsony olvadáspontú, a felhasznált oldószerekben oldódó szilárd anyagok, adagolásuk jól szabályozható. A reakcióidő 1 óra és 24 óra között van.
A reakció általában exoterm. Egyes esetekben az előállítani kívánt termék a reakcióelegyböl tiszta állapotban kikristályosodik. A reakcióelegyben oldódó termékeket ügy különítjük el, hogy az oldószert elpárologtatjuk, a szilárd maradókot oldószerrrel, például 1-klór-butánnal, pentánnal vagy dielil-éterrel eldórzsöljük és kiszűrjük.
A (I) általános képletü vegyületek előállíthatok a B reakcióvázlatban bemutatott módszerrel is. Ebben a reakcióvázlatban R és Z jelentése a korábban megadott, míg Rj 1-3 szénalomot tartalmazó alkilcsoportot jelent.
A B reakcióvázlal 1) lépésében (IV) általános képletű tiofén-szulfonamid-származékot (V) általános képletű heterociklusos izocianát-származékkal reagáltatunk és (III) általános képletű azulfonil-karbamid-szánnazékot kapunk.
A reagáltatáshoz használt (V) általános képletű heterociklusos izocianát-azármuzékok például az 579 065. sz. svájci, a 3 919 228. vagy 3 732 223. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban vagy pedig az Angow. Chem. Int. Ed., 10, 402 (1976) szakirodalmi helyen ismertetett módszerekkel állíthatók elő.
A (IV) és a (V) általános képletü vegyületeket közömböe szerves oldószerben - például acetonitrilben, tetrahidrofuránbun, toluolban, acetonban vagy butanonban - reagáltatjuk. AdoLL esetben n roakcióolcgyhcz katalitikus mennyiségben valamilyen bázist, például l,4-diaza-biciklo(2.2.2)oktánt, kálium-karbonútot, nátrium-hidridet vagy kálium-terc-butilátot adhatunk. Szakeiubor számára nyilvánvaló, hogy milyen mennyiségű katalizátor tekinthető katalitikus mennyiségűnek. A reakcióelegyet előnyösen 25-110 ®C-on tartjuk. Λ termékei általábnn a reakcióelegy hűtése és szűrése útján különíthetjük el. Hatékonysági és gazdaságossági meggondolásokból oldószerként előnyösen acetonitrilt vagy tetrahidrofuránt használunk, illetve 60-85 °C-on dolgozunk.
A B reakciővázlaL 2) és 3) lépéseiben a (III) általános képletű vegyüloLekben a pirimidinil- vagy Iriazinilgyürű klóralomjél alkohollal reagáltatjuk. Így például a 2) lépés végrehajtása során (111) általános képletü vegyületet legalább egy mólekvivalens metanollal reagáltatbatunk. Ez n reakció azonban lassú, így előnyösebb a (III) általános képletű vegyületet legalább két mólekvivalens nálrium-meliláttul reagáltatni metanolban, acetonitrilben, tetrahidrofuránban vagy dimelil-fonnamidbun.
Megjegyzendő, hogy amíg a 2) lépés végrehajtásához két mólekvivalens meti lát szükséges, addig 1 mólekvivalens metanollal is végbemegy ez n reakció. Ez azzal magyarázható, hogy α metilát használatúkor az első mólekvivalens eltávolít egy protont a szulfonaniid-száramzék nitrogénjéről és csak a második mólckvivulens az, amely reakcióba lépve a klóratommal azt helyettesíti. Ennek eredményeképpen két mólekvivalens metilútot szükséges használni. A képződő sót azután meg kell savanyítani, például kénsavval, sósavval vagy ecetsawal a megfelelő (VII) általános képletű vegyület előállítása céljából. Természetesen a fentieket csak tájékoztató jelleggel ismertettük, és nem kívánjuk kötni magunkat semmiféle reakciómechanizmushoz.
A 3) reakciólépösben (VII) általános képletű vegyületet egy mólekvivalens R7OH általános képletű alkohollal vagy két mólekvivalens R7O· általános képletű anionnal - a képletekben R? jelentése a korábban meghatározott - reagáltatunk.
Ha R7 metilcsoportot jeleni, akkor a 2) és 9 3) renkciólópéseket egyesíthetjük. Ilyenkor tehát n (Ili) általános képletü vegyületet legalább két mólekvivalens metanollal vagy legalább három mólekvivalens metiláttal reagállulhuljuk. Λ 2) reakciólópÓBben bizonyos rcnkciókörüluiények csak egyetlen kiürülöm helyettesítésének kedveznek, így alacsony hőmérsékletek alkalmazása, illőivé az adott (III) általános képletű kiindulási anyagot tartalmazó reakciókőzegben az alkoholál vagy az alkoholét képzésére alkalmas bázis szlö-49 chiometrikus mennyiségének lassú hozzáadása.
A 2) és a 3) reakciólépést egyaránt előnyösen -10 ’C és +80 ’C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A 2) és a 3) reakciólépés szerinti reakciók lassúbbak, ha alkanolt használunk alkoholál helyett, és ilyenkor drasztikusabb körülményekre van szükség a reakció teljessé léteiéhez. Egy például magasabb hőmérsékleteken - beleértve a felhasznált alkanol forráspontját is - dolgozhatunk.
Alternatív módon az (I) általánoe képietű vegyületek előállíthatók a C reakcióvázlatban bemutatott módon is. A C reakcióvázlatban R éa Rs jelentése a korábban megadott. A C reakcióvázlat szerinti reagáltatást célszerűen egy közömbös oldószerben, például metilén-kloridban 10-45 ’C-on hajtjuk végre. Az előnyös adagolási módszer abban áll, hogy valamely (IV) általános képietű azulfonamid-származék oldatához vagy szuszpenziójához először a trimetil-alumíniumot adjuk hozzá. Ekkor gyenge exoterm reakció megy végbe, amelyet gázfejlódés kísér. Ezután (IX) általános képietű heterociklusos kar barna t-származékot adagolunk, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten 6-49 órán át keverjük. Vizes aav - például híg sósav vagy ecetsav - adagolásával eltávolítjuk a szervetlen sókat a szerves fázisból. Az oldószer - például a metilén-klorid - elpárologtatósakor a nyers terméket kapjuk, amelyet azután átkristályositással vagy oszlopkromatografálással tisztíthatunk.
Heterociklusos aminokbol képzett karbamoil-kloridok, igy a (IXa) általános képietű karbamoil-klorid-szérmazékok reakcióba léphetnek (IVa) általánoe képietű tiofén-ezulfonamid-alkálifémsókkal a D reakcióvázlat szerint. Ezt az utóbbi reagáltatást célszerűen úgy hajtjuk végre, hogy valamely (IVa) általános képletü fémsó oldalát vagy szuszpenziójét hozzáadjuk (IXa) általánoe képletü karbamoil-klorid-származéknak olyan közömbös oldószerrel készült oldatához, mint amilyen például a tetrahidrofurán, dietil-éter vagy a dimetil-formamid. Az igy kapott reakcióelegyet ezután 6-48 órán át 0 ’C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten keverjük. Az előállítani kívánt (I) általános képietű vegyületet ezután úgy különítjük el, hogy a melléktermékként képződött szervetlen sót kiszűrjük és a szürletból az oldószert elpárologtatjuk. A termék tisztítását a C reakcióvázlatnál ismertetett módon végezzük.
A (IX) és a (IXa) általános képietű köztitermékek két lépésben állíthatók elő. Az első lépésben egy megfelelő heterociklusos aminszármazékot nátrium-hidriddel vagy egy hasonló alkálifém-hidriddel egy alkalmas közömbös oldószerben - például letrahidrofuránban, acetonitrilben vagy dietil-éterben - reagáltatunk szobahőmérséklet éa a roakcióelegy hőmérséklete közötti hőmérsékleten. A második lépésben az így kapott oldatot vagy szuszpenziót fölöslegben vett klór-hangyasav-mctil-észterhez - ha (IX, általános képietű karbamátol kívánunk előállítani - vagy foszgénhez - ha (IXa) képletü karbamoil-klorid-szárniazékot kívánunk előállítani - hozzáadjuk. Az előbbi esetben a klór-hangyasavmetil-észtert ugyanabban az oldószerben oldjuk, mint amelyet a hidridos reagáltatáshoz használtunk. A kivált bő eltávolítása után az oldószert elpárologtatjuk, maradékként az előállítani kívánt (IX) vagy (IXa) általános képietű köztiterméket kapva. Ezt a nyers terméket azután mindenféle további tisztítás nélkül felhasználhatjuk.
A (IV) általánoe képietű szulfonamidszármazékokböl előállítható (IX) általános képletü karbamátezármazékok vagy (IXa) általánoe képietű, karbamoilcsoportot tartalmazó vegyületek az B reakcióvázlattal bemutatott módon a (VI) általános képleLű heterociklusos aminszármazékokkal (X) általános képietű heterociklusos aminszármazékokkal (X) általánoe képietű végtermékekké alakíthatók. Célszerűen úgy járunk el, hogy közömbös oldószerben - például a C reakcióvázlat szerinti reagáltatás ismertetése kapcsán említettek valamelyikében - reagáltatjuk az előzetesen előállított (XI) vagy (Xla) általánoe képietű szulfonamidezárniazékot a megfeleld (VI) általános képietű heterociklusos amin előzetesen előállított alkálifémsójával 0 ’C és a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hőmérséklet közötti hőmérsékleten 6-48 órán ál. A termék elkülönítését és tisztítását a korábbiakban ismertetett módon hajtjuk végre.
Az A reakcióvázlattal ábrázolt reakcióhoz kiindulási anyagként használt (II) általános képietű Bzulfonil-izocianál-származékok űj vegyületek és az F, illetve a G reakcióvázlaton bemutatott módon állíthatók elő.
Az F reakcióvázlat 1) lépését célszerűen úgy hajtjuk végre, hogy (IVa) általánoe képietű vegyületet és egy alkilrészében 4-10 szénatomot tartalmazó alkil-izocianálol· - a konkrét esetben n-butil-izocianátot - és kálium-karbonátot poláros oldószerben - például acetonban - összekeverünk, majd az igy kapott reakcióelegyet szobahőmérséklet ée s reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten 1-24 órán ét keverjük. A terméket ezután úgy különítjük el, hogy a reakcióelegyet jeges vízbe öntjük, a kapott vizee elegy pH-ját 2 körüli értékre beállítjuk és a kivált (XIII) általános képietű terméket szűréssel vagy metilén-kloriddal végzett extrahálással elkülönítjük.
Az ekkor kapott termékei ezután alaposan megszáritjuk, majd egy aprotikus, 120-180 ’C forráspontú szerves oldószerben forrásba hozzuk, szárazjéggel hűtött visszafolyató hűtőt alkalmazva. Az oldaton ezután addig vezetünk ét foszgént, amíg az fölöslegbe nem jut. Ekkor a forrási hőmérséklet
-511
120 ’C-ra csökken és ezen az értéken marad foszgón további adagolása nélkül.
Alternatív módon a (ΧΙΠ) általános képletű szulfonil-izocianát-Hzáramzékok úgy állíthatók eló, hogy az említett közömbös oldószerek valamelyikében (IVo) általános képletű tiofén-ezulfonamid-származákoL egy, alkilréazében 4-10 szénatomot tartalmazó alkil-izocianáttal összekeverünk, majd az igy kapott elegyet 120-150 ’C-on kezeljük foszgénnel. A reakcióidő csökkentése céljából ekkor katalitikus mennyiségben egy tercior amint - például trietil-amint, piridint vagy 1,4-diaza-bicikio(2.2.2)oktánt - adagolhatunk.
További lehetőség az, hogy a G reakcióvázlat 1) lépésében ábrázolt módon (IVa) általános képletű liofén-szuifonamid-származékot tionil-kloriddal reagáltatunk, majd α kapott (XIV) általános képletű köztitermékei foszgénnel kezeljük, a G reakcióvázlat 2) lépésében ábrázolt módon.
Az l) lépés végrehajtása során a szulfonamid-származékot fölöslegben vett tionil-kloriddal reagáltatjuk, az utóbbi reagenst oldószerként is hasznosítva. A tionil-klorid fölöslegét desztillálással távolítjuk el, a (XIV) általános képletű köztitermékat elkülönítve. Az utóbbit azután közömböe aprotikus oldószerben - példáiul toluolban, xilolban vagy klór-benzolban - oldjuk, majd ezután 80-140 ’C-on foszgénnel reagáltatjuk.
A fentiekben ismertetett redukciókhoz alkalmazott szuifonil-klorid-szárniazékok és szulfonnmid-származékok prekurzor vegyüleLoit R kémiai tulajdonságaitól és a tioféngyűrün való helyzetétől függően különböző szintézisekkel állíthatjuk elő.
Közvetlen szulfonálés vagy kiórszulfonálás szulfonsav- vagy szulfonil-klorid-származékokká Harthough, H.D „Tiopheno and its Dorivatives c. könyvében (a könyv 1952-ben az Interscience New York-i kiadó gondozásában jelent meg) ismertetett módszerekkel hajtható végre. E könyv szerint a 3—alkil—ti— ofén-származékok szulfonálási termékeinek ezorkezeto bizonytalan. Mágneses magrezonanciaspektroszkópiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a kiórszulfonálás elsősorban a 2és nem az 5-helyzetbcn megy végbe.
A szulfonsavszérmazékok könnyen a megfelelő ezulfonil-klorid-szérmazékokká alakíthatók jól ismert módszerekkel, olyan klórozószereket használva, mint például a foszfor-penlaklorid, foszfor-oxi-klorid vagy a tionil-klorid. A Tesla, E. és munkatársai által a Helv. Chim. Acta, 47, 766 (1936) szakirodalmi helyen ismertetett módszer szerint aktív tiofén-intermedierek tiofén-szulfonil-klorid-származckai előállíthatók szulfuril-klorid- és dimetil-formamid elegyével ie.
Más köztitermékek előállíthatók szerves litíumvegyületek használatával. Az ilyen típusú reakciókról áttekintést ad Gschwind, R.W. és Rodrigues, B.R. „Organic Reactions” c. könyvének 26. kötete (a könyv a John Wiley and Sons, Inc. New York-i kiadó gondozásában 1979-ben jelent inog). Az ilyen tipuBÚ reakciókra példaképpen a II és az l reakcióvázlatokkal ábrázolt reagállalásoknl ismertetjük.
A H reakcióvózlat szerint szulfamin-liofén-szulfonaniid-szárniazókok állíthatók elő liliumlartalmű köztitorniékoken ál. Miként a H reakcióvázlaton látható, először 3-bróm-liofénl 3-litio-liofönné alakítunk -78 ’C-on, közömbös oldószerben, például tetrahidrofuránban, majd a reakcióelegyet kón-dioxiddal kezeljük. Az Így kapott (XV) képlelű litio-szulfinátol szobahőmérsékleLen ocelsnvbán vagy vizes 2-propanolban N-klór-szukcinimiddel keverjük, miközben a (XVI) képlelű 3-Liofén-szulfonil-kloridot kapjuk. Ezt azután HNRiRi általános kcpleLű aminnal - a képletben Rí és Rí jelentése a korábban megadott - reagáltatva, (XVII) általános kcpletű 3-tiofén-szulfonamid-szárniazék állítható elő. Az utóbbit ezt követően -40 ’C és 0 ’C közötti hőmérsékleten butil-litiummal, majd kén-dioxiddal reagáltatjuk és igy (XVIII) általános képletű litio-3-ezulfamil-2-tiofén-ezulfinálot kapunk, amit a fentiekben ismertetett módon α megfelelő ezulfonil-klorid-származékká alakíthatunk. Az így kapott szulfonil-kloridszármazekot az előzőekben ismer teteti módon szulforiuniid- vagy szulfonamid- vagy szulfonil-izocianát-száriiiazékká alakítunk át.
Más közlitcrniékck előállítását lítium-származékokon át az I reakcióvózlat mutatjuk be. Ebben a reakcióvázlatban Re jelentése klórvagy brómatom vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport. Az I rtiakcióvázlHl szerinti reakciókat - miként ez szakember száméra várható - a H reukcióvázlatnál ismertetett módon valósítjuk meg.
Miként a J reakcióvázlalból kitűnik, értékes köztitermékek állíthatók úgy is elő, hogy a lioféngyűrűn egy reakcióképes halogénatomot benzil-merkaplo-csoporttal helyettesítünk, majd az igy kapott közlilerméket klórozzuk. így (XXI) képletű szulfonil-klorid-származékot kapunk.
Nukleofil helyettesítésére érzékeny halogénatomot tartalmazó halogén-tiofén-származékot és bonzil-mcrkaptán-származékot célszerűen közömbös, magas forrpontü, poláros oldószerben - például dimetil-formamidban vagy N-metil-pirrolidonban - a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hőmérsékleten rézknlalizátor jelenlétében reagáltatunk, 6-48 órán keresztül. A kapott (XX) képlelű tioéter-származékot ügy konvertáljuk (XXI) képlelű szulfonil-klorid-származékká, hogy α (XX) képletű vegyület vizes sósiivoldaltnl vagy ecetsavval készült oldalán vagy szuszpenzióján klórgózt vezetünk át.
Diszulfidok - például a Hcnriksen és Autruys által az Acta Chem. Scands., 24. 2629 (1970) szakirodalmi helyen ismertetett (XXII) képletű diszulfid - szintén felhasználhatók szulfonil-klorid-származckok előállítására, mi-613
1-1 ként ezt a K reakcióvázlatban bemutatjuk. Ilyenkor a klórozási a (XX) képletű vegyűlet klórozáaára alkalmazott módszerrel hajtjuk végre.
Alternatív módon tiofén-amin-származékok
- például a (XX(V) képletű vogyülel - szulfonil-klorid-származékokká alakíthatók diazolálássál, a Yale, H.L. és Sowinaki, F. által a J. Org. Chem., 25, 1824 (1960) szakirodalmi helyen ismertetett általános módszert alkalmazva (lásd az L reakcióváziatot).
Az R< helyén metilcsoportot tartalmazó heterociklusos intermedier aminok például az M reakciövázlatban bemutatott vagy eljárással vagy ennek módosított változataival állíthatók elő.
Az M roakcióvázlaL szerint úgy járunk el, hogy (XXVII) általános képletű aminszarmazék tömény sósavval készült oldatát vizes nátriuni-riilril-oldaltal kezeljük, majd a képződött (XXVIII) általános képletű vegyületet szokásos módon - a savas reakcióelegy szűrésével
- különítjük el (lásd például a Bee és Roee által a J. Chem. Soc. C., 2051 (1966) szakirodalmi helyen a Z helyén metincsoportot, illetve X éa Y helyén metoxiesoportot hordozó vegyületre ismertetett módszert). A klóratom helyettesítését úgy hajthatjuk végre, hogy (XXVUI) általános képletű vegyületet metil-amin-felesleg jelenlétében melegítünk vizes közegben. Igy (XXIX) általános képletű N-metil-amin-származékot kapunk.
A megfelelő N-meloxi-amin-ezórmazékok a szakirodalomban ismertetett [ lásd például a 618 563. számú belga szabadalmi leírást vagy Shaw, T. T. és munkatársai által a J. Org. Chem., 27. 2054 (1962) szakirodalmi helyen ismertetett eljárást] és az N reakcióvázlattal bemutatott módszerrel állíthatók elő. E módszer szerint (XXVIII) általános kóplotü klór-származékot hidroxil-aminnal, majd az igy kapott (XXXI) általános képlolű vegyületei melil-bromiddal reagáltatjuk, (ΧΧΧΠ) általános képletű N-metoxi-amin-ezármazékot kapunk. Az utóbbiak egyébként alternatív módon úgy is előállíthatók, hogy (XXVIII) általános képlolű vegyületet egyetlen lépésben O-metii-hidroxii-amin-hidrokloriddal reagáltatunk, alkálifém-hidroxid - például nátrium-hidroxid - jelenlétében.
A (V) általános képletű heterociklusos izocianál-szárntazékok előállíthatók például az 579 062. számú svájci vagy a 3 919 228. és 3 732 233. számú eredeti amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban, illetve az Angw. Chcin. Ing. Ed., 10. 402 (1976) szakirodalmi helyen ismertetett módszerekkel.
A kőztitermékkénl használt heterociklusos nniinszármnzékok előállításáról áttekintést nyújt az Interscionce Publ. (New York és London) kiadó gondozásában megjelenő „The Chemistry of Heterocyclic Compounds c. sorozat. E sorozat. 16., „The Pyrimidines” c. kötetében Brown, D.J. írja le a 2-amino-pirimidin-származékokat, núg ugyanezen sorozat
13., „s-Triazinea and Dorivativns c. kötelében ismertetik a 2-amino-i,3,5-triazin-Hzármuzékokal. A triazinok előállítását ismertetik továbbá a 3 154 547. számú amerikai egyesüli államokbeli szabadalmi leírásban, valamint Huffman, K.R. és Schuefer, F.C. a J. Org. Chem., 28. 1812-1821 (1963) szakirodalmi helyen. Az Y* helyén a korábbiakban megadott jelentésű helyettesitőt hordozó, (XXV) és (XXVI) általános képletű biciklusos uminszármazékok előállítását az 1980. szeptember 17-én nyilvánosságra hozott 15-863. számú európai szabadalmi leírásban ismertetik.
A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk ismertetni.
1. példa
3-Bróin-4-iiieliI-tiofőri előállítása
Nitrogénatmoszférábnn, -75 ’C-on 84 g
3,4-dibróm-tiofcn 300 ml vízmentes dietil— -éterrel készült oldulához 50 perc alatt cseppenként hozzáadunk 217 ml 1,6 mólos, hexánnal készüli n-bulil-lilium-oldatot. Az adagolás befejezése után a kapott elegyel -70 ’C és -75 ’C közötti hőmérsékleten 30 percen át keverjük, majd óvatosan, cseppenként hozzáadunk 53 g dimetil-szulfátot. A dimetil-szulfál felének beudagolásn után a hőmérséklet hirtelen -50 ’C-ra emelkedik. Ekkor az adagolást megszakítjuk és a reakcióelegyet -75 ’C-ru visszahűtjük. Ezután az adagolást úgy folytatjuk, hogy a hőmérséklet -70 ’C alatt maradjon. Igy a teljes beadagoláshoz 45 percre van szükség. Az adagolás befejezéséi követően a reakcióelegyet -75 ’C-on 2,5 órán át keverjük, mujd szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni és ezen a hőmérsékleten 18 órán ót keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet szűrjük, majd a szűrletet bopárolva olajat kapunk. Ezt azután metilén-kloriddal felvesszük, majd a kapott oldatot 100 ml 1 n vizes nátrium-hidroxid-oldattal mossuk, nátrium-szulfát fölött szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradék 15 mmHg nyomóson végzett deszlillűlásakor a 68-72 ’C forráspontú cím szerinti vegyüleL különíthető el, amelynek törésmutatója n’q s = 1,5610.
2. példa
l.ítium-4-nietil-3-tiofén-szulf inát előállítása
Nilrogénatmoszféróban, -70 ’C és -75 ’C közötti hőmérsékleten 30 g 3-brőm-4-mclil-liofén 150 mi vízmentes dietil-éterrel készült oldatához 30 perc alaLl óvatosan hozzáadunk 111 ml 1,6 mólos, hexánnal készült n-butil-litium-oldatot. A kapott reakcióelegyet további 30 percen át keverjük, majd hozzá-715 adunk 30 ml cseppfolyós kén-dioxidot olyan sebességgel, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -70 ’C alatt maradjon. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet további 90 porcon ét keverjük -75 ’C-on, majd szobahőmérsékleten egy éjszakán át állni hagyjuk. Az így kapott csapadékot kiszűrjük, dietil-ótorrel mossuk, végül levegőn, majd vákuumban nitrogénatmoszférában szárítjuk. Igy 30 g mennyiségben kapjuk a 250 ’C-nál magasabb olvadáspontú cím szerinti vegyületei.
3. példa
4-Molil-3-liofén-szulfonamid előállítása g litium-4-metil-3-tiofén-szulfinál 220 ml vízzel készült ós 10 ’C-ra lehűtött oldatához 5 perc alatt kis adagokban hozzáadjuk 26,7 g N-klór-szukcinimid 80 ml 2-propunollal készült szuszpenzióját, majd még további 75 ml 2-porpanolt adagolunk a reagensek oldásu céljából. A kapott reakcióelegyet 70 percen át 20 ’C-on keverjük, majd nagy fölöslegben (1 liter) vett vizet adunk hozzá és a kopott vizes elegyet metilén-kloriddal háromszor extraháljuk. Az egyesített extraktumot nátrium-szulfát fölött szárítjuk és vákuumban bepárolvn 4-metil-3-tiofén-azulfonilkloridol kapunk. Ezt azután 100 ml tetrahidrofuránban oldjuk, majd a kapott oldathoz 70 ml tömény vizes ammónium-hidroxid-oldatol adunk. Az így kapott reakcióelegyet egy éjszakán át keverjük, majd a kapott oldatot vákuumban bepároljuk. A maradékot vízzel hígítva csapadékot kapunk, amelyot kiszűrünk, vízzel mosunk, forró 1-klór-butónnal keverünk, lehűtünk és szűrünk, 14 g monynyiségben a 73-85 ’C olvadáapontú cim szerinti vegyülelet kapvn.
4. példa
N-(Butil-amino-karbonil)-4-motil-3-lÍofén-szuifonamid oiőállítása g 4-metil-3-tiofén-azulfonamid, 125 ml motil-etil-keton, 16,6 g kálium-karbonát ós
14,3 g butil-izocianét elegyét visszafolyaló hűtő alkalmazásával 6 órán át forraljuk, majd egy éjszakán át állni hagyjuk ás ezután sziruppá bepároljuk. A sziruphoz 150 ml vizet adunk, mnjd az igy kapott elegyet szűrjük és kis mennyiségű szilárd rész eltávolítása céljából. A szürletet megsavanyítjuk, majd lehűtjük és a kivált csapadékot kiszűrjük, (gy a 126-131 ’C olvadáspontű cím szerinti vegyületet kapjuk.
5. példa
4-Metil-3-tiofén-8zulfonil-izocianát előállítása
18,8 g N-(bulil-amino-karbonil)-4-motil-3-liofán-ezulfonuinid, 0,3 g 1,4-diaza-biciklo(2.2.2)okliin ée 100 ml vízmentes xilol elegyét 136 ’C-ra vagyis az elegy forrpontjóra melegítjük, mnjd foszgént adunk hozzá olyan sebességgel, hogy a hőmérséklet 125 ’C fölött murád jón. A foszgén adagolásának befejezése után a reakcióelegyet visszafolyató hűlő alkalmazásával 3,5 órán át forraljuk, mujd lehűtjük, szűrjük és vákuumban bepárolva sötét színű olajat kapunk, 15 g menynyiségben. Az olaj infruvörös spektrumában 2250 cm*1-nél észlelhető jellegzetes abszorpció. További tisztítás nélkül használjuk fel közbenső Lertnékkénl.
6. példa
N-((4,6-Diinetoxi-pirimidin-2-il,-ainino-kurbonill-4-inetil-3-tiofén-szulfonaniid előállítása
1,5 g 2-aniino-4,6-dimcLoxi-pirimidin 20 ml acetonitrillel készült oldatához keverés közben hozzáadjuk 2 g 4-molil-3-tiofén-szulfonil-izocianát 5 ml vizmeriLes acetonitrillel készült oldalát, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 16 órán ét keverjük. Szűrés után 1,5 g mennyiségben a 175-178 ’C olvadáspont»! cim szerinti vegyületet kapjuk.
7. példa
N-[(4,6-Dimeloxi-l,3,5-triazin-2-il)-aniino-karbonil)-4-melil-3-tiofén-szulfonamid előállítása
1,5 g 2-aniino-4,6-dimoloxí-l,3,5-triazin 20 ml tetrahidrofuránnal készüli szuszpenziójához 2 g 4-mctil-3-tiofén-szulfonil-izocianát oldatát adjuk, majd az igy kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 16 órán ót keverjük. A kivált csapadékot kiszűrjük, majd átkrislályositva 1,5 g mennyiségben kapjuk a 154-156 ’C olvadáspontű cím szerinti vegyületet.
8. példa
4-Bróin-N-í (4-moloxi-6-melil-l ,3,5-lrinzin-2-il)-nmino-karbonil]-3-liofén-szulfonaniid előállítása
1,1 g 2-niiiÍnc>-4-nieloxi-6-motil-l,3,5-lrÍazin-20 ml tetrahidrofuránnal készüli oldalá-817 hoz 2 g 4-bróm-3-tiofén-szulfonil-izocianát 5 ml tetrahidrofuránnal konzult oldatát adjuk, majd az így kapott reakcióelegyet vízfürdőn 15 percen át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet azobahőmérsókleten 70 órán át keverjük, majd visszafolyató hűtő alkalmazásával 2 órán át forraljuk, 10 ’C-ra vísszahűljük, szűrjük és a szürletet bepároljuk. A visszamaradt olajat ezután eldőrzsóljük, szilárd anyagként a cím szerinti vegyütetet kapva, amelynek olvadáspontja acetonitrilből végzett átkristályositás után 180-183 ’C. Hozam: 1,5 g.
Elemzési eredmények [IX] molekulasúly alapján:
C% = 29,4, HX = 2,5, NX = 17,3; talált: CX = 29,8, HX = 2,3, NX = 17,3.
9. példa
3-Melil-2-tiofón-szulfonil-izociunát előállíts sn
A. módszer g 3-nietil-2-tiofén-ezulfonamid és 100 ml tionil-klorid elegyet keverés közben visszafolyató hűtő alkalmazásával egy éjszakán át forraljuk, majd a reakcióba nem lépett tionil-kloridot vákuumban ledesztilláljuk.
A kapott oiajoR maradékot toluolban oldjuk, tnajd az igy kapott oldatot visszafolyató hűtő használata mellett forrásba hozzuk és lassú áramban foszgéngázt vezetünk át rajta, hőmérsékletét 90 ’C fölött tartva. 8 óra elteltével 0,5 g piridint adagolunk, majd a foszgénezést még további 4 órán át folytatjuk. A toluol vákuumban végzett elpárologtatósakor olajos maradékot kapunk, amelynek infravörös spektrumában a szulfonil-izocianál szerkezetre jellemző abszorpciós csúcs észlelhotő 2200 cml-nél. Ezt a köztiterméket további í tisztítás nélkül felhasználjuk.
B. módszer
Ennek n módszernek a végrehajtása során N-(butil-amino-karbonil)-3-metil-2-tiofén-szulfonamidol állítunk elő, elkülönítjük és foszgénnel kezeljük az előállítani kívánt szulfonil-izocianát-szármuzék kinyerése céljából.
3-McLil-2-Liofén-szulfonamid 150 ml acetonnal készült oldalához 11 g n-butil-izocianálot és 14 g vízmentes kálium-karbonátot adunk, majd az igy kapott roakcióelegyet szobahőmérsékleten 24 órán át keverjük ée ezután eredeti térfogaténak kétharmadéra bcpároljuk. Az igy kapott koncentrátumot jéghideg vízbe öntjük, majd a vizes elegy pH-jót sósav ndugolása útján 3-ra beállítjuk.
A kivált csapadékot kiszűrjük, levegőn szárítjuk és 1-klór-butánnal eldörzsöljük 10,6 g mennyiségben kapunk 144-146 ’C oivadáspontú N-(butil-nmino-karbonil)-3-motil-2-tiofén-szulfonamidot, amelynek az NMR-spoktrumábnn (60 MC) abszorpciós csúcsok észlelhetők a következő delta-értekeknél: 2,6 (s,
CHj), 1-1,8 (m, CjHi), 3,42 (l, a bulilcsoporthoz kapcsolódó N-CHi-), illetve 7,1 és 7,7 (a liofén CH-csoportjainnk megfelelő kél d).
Ebből a vegyületből 9 g-ot feloldunk 135 ’C-on xilolban, majd a kapott oldaton foHZgénl vezetünk ál, amíg hőmérséklete 120 ’C-ra nem csökken. Ekkor a foszgén adagolását megszakítjuk, majd a reakcióelegyet a 2. példában ismertetett módon feldolgozzuk. Λ kapott termék infravörös spektrumában n várt szulfonil-izocianál szerkezetnek megfelelő abszorpciós csúcs észlelhető 2200 cm*1-nél.
Az Λ-N reakcióvózlntokban ábrázolt, illetve az 1-9. példákban ismertetett módszerekkel állíthatók elő az I-V. táblázatok bún felsorolt vegyületek.
I. táblázat (le, általános képletű vegyületek
| R | X | Y | O.p. (’C) |
| 3-CHj | CHj | CHj | |
| 3-CHj | OCHj | CHj | 167-169 |
| 3-CHj | OCHj | OCHj | 185-187 |
| 3-C1 | CHj | CHj | 207-209 |
| 3-Cl | OCHj | CHj | 180-182 |
| 3-Cl | OCHj | OCHj | 183-185 |
| 3-Br | CHj | CHj | 204-207 |
| 3-Br | OCHj | CHj | 189-190 |
| 3-Br | OCHj | OCHj | 204-205 |
| 3-Br | Cl | OCHj | 200-203 |
| 3-CHj | Cl | CHj | 185-187<dP |
* (d) = bomlik
II. táblázat (If) általános képletű vegyületek
| R | X | Y | O.p. (’C) |
| 2-NOj | CHj | CHj | 213-215 |
| 2-NOi | OCHj | CHj | 167-169 |
| 2-NOi | OCHj | OCHj | 202-204 |
| 2-S0jN(CHj)i | CHj | CHj | 212-2l3(d)‘ |
| 2-SOiN(CHj)j | OCHj | CHj | 210-212(d) |
| 2-SOjN(CHj)j | OCHj | OCHj | 178-190(d, |
| 2-SOjN(CHj)j | CHj | OCHj | 187-193(d) |
| 2-SOjN(CHj)j | CHjOCHj | OCHj | 147-149 |
| 4-CHj | CHj | CHj | 186-191 |
| 4-CHj | OCHj | CHj | 145-152 |
| 4-CHj | OCHj | OCHj | 175-178 |
| 4-Br | CHj | CHj | 214(d)' |
| 4-Br | OCHj | CHj | 200-203 |
| 4-Br | OCHj | OCHj | 198-200 |
’ (d, = bomlik
-919
Hl. táblázat (lg) általános képletű vegyületek R X Y O.p (’C) 5 R
| 3-CHj | CHj | CHj | 178-180 |
| 3-CHj | OCHj | CHj | 175-180 |
| 3-CHj | OCHj | OCHj | 184-186 |
| 3-Cl | CHj | CHj | 115-117 |
| 3-Cl | OCHj | CHj | 163-164 |
| 3-Cl | OCHj | OCHj | 191-193 |
| 3-Br | OCHj | CHj | 159-160 |
IV. táblázat (If) általános képletű vegyületek
| R | X | Y | O.p. CC) |
| 2-N0i | OCHj | CHj | 164-166 |
| 2-NOj | OCHj | OCHj | 179-183 |
| 2-SOjN(CHj)j | OCHj | CHj | 187-I93(d)· |
| 2-SOjN(CHj)j | OCHj | OCHj | 168-17l(d) |
| 4-CHj | OCHj | OCHj | 154-156 |
| 4-Br | OCHj | CHj | 180-183 |
| 4-Br | OCHj | OCHj | 180-184 |
* (d) = bomlik
V. táblázat (Ii) általános képletű vogyüloLok Rj R« Y> Q O.p.CC)
3-CHj H CHj 0 201-204(d)‘ * (d) = bomlik
A (I) általános képletű vegyületeket szokásos módon előállítható készítmények formájában alkalmazzuk. Ilyen, találmány szerinLi készítmények például porok, granulák, pellctek, szuszpenziók, emulziók, nedvesíthető porok, emulgeálható koncentrátumok, stb. lehetnek. Ezek közül egyes készítmények közvetlenül alkalmazhatók. Λ permetezhető készítmények megfelelő közeggel hígíthatok, továbbá néhány liter/hektár és néhány száz liter/hektár közötti nagyságú pormettérfogatban alkalmazhuLók. A nagy hutóanyagtartaliuű készítmények elsősorban máR fölhasználásra kész szerek előállításához kerülnek felhasználásra. A találmány szerinti készítmények 0,1-95,0 tömegX mennyiségben (1) általános képletű hatóanyagot és az alábbiakból legutóbb egyet tnrtnlmuznak:
a) 0,1-20 tömegX felületaktív agyag (ok), és
b) 1-99,5 tömegX szilárd vagy folyékony hígító- vagy hordozóanyag(ok).
A különböző kiszerelésű, találmány szerinti készítmények összetétele a VI. táblázatban láthutó.
VI. láblüzul llalóunyag
Higílóanyag(ok)f t%l
Felületaktív anyag(ok)f IX) nedvesíthető porké- 20-90 szitmények olajos szuszpenziók, 3-50 emulziók, oldatok, (beleértve az emulziós koncentrátumot is)
0-74
40-95
1-10
0-15 vizes szuszpenziók 10-50 porok 1-25 granulák és pellelek 0.1-95 nagy hatóanyagtarlalmú 90-95 készítmények
40-84
70-99
5-99.9
0-10
1-20
0-5
0.15
0-2 • a hatóanyag, továbbá a felületaktív anyag és/vagy a hígítóanyag együttesen 100 tX-ot tesz ki.
A készítmény a hatóanyagot a fentiektől eltérő mennyiségekben is tartalmazhatja, a készítmény fölhasználásától és a hatóanyag 60 fizikai jellemzőitől függően. Néhány őseiben kívánatos lehet, hogy a felületaktív anyagnak a hatóanyaghoz viszonyított aranya nagyobb logyen. Ez elérhető azáltal, hogy a készítménybe olove több felületaktív anyagot 65 teszünk vagy felhasználás előtt közvetlenül hozzákeverjük a felületaktív anyag járulékos mennyiségét.
Néhány tipikus szilárd hordozóanyagot ismertetnek Watkins és társai a „Handbook of Insecticido Dúst Diluenta and Carriera” című kézikönyv 2. kiadásában megjelent a (Dorlands Booka, Caldwell, New Jersey kiadó gon11
-10I
190675 22 dozáaában), de egyéb, bányászott vagy gyártott szilárd higítóanyagok is alkalmazhatók, A jól abszorbeáló szilárd hordozók előnyösen nedvesíthető porkészítmónyok, míg a tömörebb, kevésbé jól abszorbeáló szilárd 5 hordozók porok előállításánál alkalmazhatók.
Λ találmány szerinti készítményekben alkalmazható tipikus hígítószereket és oldószereket ismertet Marsden a ..Solvents Guide” című kézikönyvében (2. kiadás, megjeleni az 10 Interseience New York-i kiadó gondozásában 1950-ben). 0,1 L% alatti oldhatóság esetén előnyösen szuszpenziós koncentrátumok készíthetők, az oldat formájú koncentrátumok 0 “C-on fázisszétválással szemben stabilak. 15
Az alkalmazható felületaktív anyagokat és azok javasolt alkalmazását az alábbi irodalmi helyek ismertetik: McCutcheon's Detergonls and Emulsifiers Annual (MC Publiahing Corp., Ridgowood, New Yersey), valamint 20 a Sisely és Wood szerkesztésében megjeleni „Encyclopcdin of Surface Active Agonts (Chemical Publishing Co., Inc., New York, 1964). A készítmények továbbá kismennyiségű egyéb adalékot, például habzásgátló anyagot, 25 csomŐBodásgátló anyagot, mikrobaellenes és korróziógátlószert is tartalmazhatnak.
A találmány ezerinti készítmények ismert módon állíthatók elő. Az oldatokat az alkotóelemek egyszerű összekeveréssel állítjuk eló.- 30 A finomszemcsés szilárd készítmények keveréssel, majd áltnlábun azt kővető őrléssel állíthatók elő. Az őrlést például kalapácsos vagy folyadékenergiával működő mnloinban végezhetjük. A szuszpenziók nedves őrlései 35 állíthatók eló (lásd például a 3 060 084. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást). A granulák és pelietek a hatóanyagnak a granulázott hordozóanyagra való permetezésével vagy agglomerációs technikával 40 állíthatók elő (lásd a Chemical Engineering
1967. december 4-i számában a 147. oldalon és az ezt követő .oldalakon az „Agglomoration” című cikket, szerzője J. E. Browning; és ..Perry's Chemical Engineoring's Handbook 45
c. kézikönyv 4. kiadás, 8-59. oldalait; az utóbbi a McGraw-Hill New York-i kiadó gondozásában 1963-ban jelent meg).
Készítmények előállítását ismertetik továbbá az alábbi irodalmi helyek: . 50
- 3 235 361. sz. amerikui egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 6. oszlop 16. sor 7. oszlop 19. eor, valamint a 10-41. példák;
- 3 309 193. ez. amerikni egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 5. oszlop 43. sor - 55
7. oszlop 62. sor, valaminL a 8., 12., 39., 41.,
52., 53., 132., 138-140., 162-164., 166., 167. és 169-182. példák;
- 2 891 855. ez. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 3. oszlop 66. sor - 60
5. oszlop 17. sor, valamint 1-4. példák;
- G.C. Klingmun, „Weed Control as a Science, 81-96. oldal, kiadó: John Wiley and Sons, Inc., New York, 1961;
- J.P. Fryer és S. A. Evans, „Weed Control Handbook, 5. kiadós, 101-103. oldal, kiadó: Blackwell Scientific Publicalions, Oxford,
1968.
Az alábbi példákban, hu mást nem adunk meg, a százalékok tömegszázulckot jelölnek.
10. példa
Nedvesíthető por készítmény Komponens Mennyiség
N-[ (4-meloxi-6-motil-2-pirimidinil-amino-knrbonill-2-tiofén-szulfonumid 40% nétrium-liguin-szulfonót 3% kÍBviszkozilású metil-cellulóz 1.5% attapulgit 54% dioktil-nálrium-szulfoszukcinát 1.5%
A komponenseket összekverjük, majd szelelő malomban finom őrlésnek vetjük alá, míg a szemesemére! 15 mikron aló nem csökken. További keverés után majd az őrleményt csomagolás elölt 0,3 min lyuk méretű szitán átszitáljuk.
] 1. példa
Szemcsés készítmény
Komponens Mennyiség
Λ 10. példa szerinti nedvesíthető porkészitmóny 5% allapulgil-szemcsék (0,42-0,84 mm-es szemeseméről) 95%
Kettős küpoB keverőberendezésben az at-
| tapulgit-szemcsék felületére rápermetezzük i nedvesíthető porkcszitniény 25 t% száraz anyagtartalma szuszpenzióját, majd a szem ceékct megezáríljuk. | |
| 12. példa | |
| Nedvesíthető porkészitmóny | |
| Komponens | Mennyiség |
| N-[ (4-metoxi-6-metil-l,3,5-triazin-2-il)-amino-karbo nilJ-3-motil-2-tiofón-szulfonnmid | 80% |
| nátrium-alkil-naftalin-szulfonét | 2% |
| nátrium-lignin-szulfonál | 2% |
| szintetikus amorf szilicium-dioxid | 3% |
| kaolinit | 13% |
Λ komponenseket összekeverjük, majd kalapácsos malomban addig őröljük, míg a
-11190675 szemeseméről 100 mikron nlá nem csökken. További keverés után oz őrleményt 0,3 mm lyuk méretű szitán átszitáljuk és csomagoljuk.
13. példa
Szemcsés készítmény
Komponens Mennyiség
A 12. példa szerinti nedvesíthető porkészitmény 15% gipsz 69% kálium-szulfát 16%
Forgó keverőben a komponenseket össze- keverjük, majd a keverékre vizet permetezünk a granulálódba biztosítása céljából. Amikor a legtöbb szemcse eléri a 0,42 mm és 1,0 mm közötti szemcsemórelet, eltávolítjuk őket a keverőböl, majd szárítjuk és osztályozzuk őket. A tülméretes anyagot továbbaprítjuk. Az igy kapott, szemcsék 12 1% hatóanyagot tartalmaznak.
14. példa
Nedvesíthető porkészitmény
Komponens Mennyiség
N-f (4-metoxi-metíl-pirimidin-2-il,-amino-karbonil J-3-metil-2-tiofén-szulfonamid 65% dodocil-fonol-polietilénglikol-élor 2% ná trium-lignin-szulfonát 4% nátrium-szilikoaluminát 6% kalcinált monlmorillonit 23%
A komponenseket alaposan összekeverjük, a folyékony felületaktív anyagot ke.veröberendezésben a szilárd komponensekre permetezve. Ezután a keveréket kalapácsos malomban őröljük, amíg a szemesemére! 100 mikron nlú nem csökken. További keverés után az őrleményt 0,3 mm lyukmérolű szitán bocsátjuk ét.
15. példa
Nagy hatóanyag-tartalmú készítmény
| Komponens | Mennyiség |
| N-f (4,6-dimotoxi-pirimidin-2-iU-amino-kar bonil 1-3-brónt-2-tiofén-szulfonamid nerogél formájú szilicium-dioxid szintetikus amorf szilicium-dioxid | 95% 2.5% 2.5% |
| A komponenseket összekeverjük, majd kalapácsos malomban őröljük, miiig a szem- |
csőméről gyakorlatilag 0,3 mm nlú nem csökken. Kívánt csellion n készítmény más készítménnyé alakítható.
16. példa
Vizes szuszpenzíó
Komponens Mennyiség
N-f (4-inetoxi-6-mclil-piriinidi n-2-il)-aininu-knr bonil 1-2—
-lioféri-szulfoiiumid 25% hidratált nllapulgil 3% nyers kalcium-lignin-azulfonál 10% nátrium-dihidrogéri-foszfát 0.5% viz 61.5%
Λ komponenseket addig őröljük golyós vagy hengermalomban, amíg a szemcsék mérete 10 mikron alá nem csökken.
r
17. példa
Olajos szuszpenzíó
Komponens Mennyiség
N-f (4-metoxi-6-metil-l,3,5-triazÍn-2-il)-aiuino- kar bonil 1-3-bróm-2-tiofén-szulfoiiainid 25% poli (oxi-ctilén)-szór bilol-hexaoleát 5% nagy molekulasúlyú, egyenes vagy elágazó szén láncú szénhidrogénekből álló olaj 70%
A komponenseket homokmaloinban addig őröljük, amíg a szilárd szemcsék szemcsnmérote 5 mikron alá nem csökken. A kapott szuszpenzió felhasználható közvetlenül, azonban - előnyösen olajokkal - tovább hígítjuk vagy vízben emulgeáljuk.
18. példa
F.xtrudált pellel
Komponens Mennyiség
N-f (4-metoxi-6-metil-pirimidin-2-il)-ainino-karbonil]-3-bróm-2-tiofén-Bzulfonomid 25% vízmentes nátrium-szulfát 10% nyers kalcium-lignin-szulfonát 5% n'ótrium-nlkil-naftolin-szulfoiiát 1% kulciuin-iiiugnéziuni-bentonit 59%
A komponenseket összekeverjük, kalapácsos malomban őröljük és 12 t% vízzel illegned vesítjük. Ezután a kopott keverékből 3 mm átmérőjű hengeralakú csíkokat exlru13
-1225
Ζ6 délünk, majd a csíkokat 3 mm hosszúságú pelletokro vágjuk. Ezek azután szárítást kővetően közvetlenül felhasználhatók vagy pedig ősezotörhetók ügy, hogy 0,84 mm lyukméretű szitán átessenek. Λζ utóbbi esetben a 0,42 min lyukmóretü szitán fonmaradó anyagot felhasználás céljából csomagoljuk, míg az ennél finomabb anyagot újra feldolgozzuk.
19. példa
Szemcsés készítmény
Komponens Mennyiség
N-f (4,6-dimeloxi-pirimidin-2-iD-amino-karbonilJ-3-bróm-2-liofén-szulfonainid 80% dioktil-nátrium-szulfoszukcinát 1% nyers ligninszulfonátsó (5-20 L% természetes cukrot tarlalomaz) 10% cukor 9%
A komponenseket összekeverjük, majd őrlésnek vetjük alá úgy, hogy 149 mikron lyukmóretü szitán átessenek. A kapott keveréket ezután fluidágyas granuláló berendezésbe tápláljuk, majd a fluidizáló levegő áramát úgy állítjuk be, hogy a keverék gyenge keverés mellett fluid állapotba kerüljön. A fluidizált anyagra vékony sugárban vizet permetezünk. A fluidizálásl és a permetezést addig folytatjuk, amíg a szemcsék a kivánt méretet el nem érik. Ekkor a permetezést megszakítjuk, a fluidizálásl azonban folytatjuk (adott esetben melegítés mellett) egészen addig, míg a víztartalom a kivánt érték 1 1% - alá nem csökken. Ekkor az anyagot a fluidizáló berendezésből eltávolítjuk, a kívánt szomcsemérotre - azaz 149 mikron ée 1410 mikron közötti frakcióra - osztályozzuk és végül csomagoljuk.
A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek kiemelkedően jó herbicid hatásúak. A lalálmány szerinti (1) általános kópletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények szélesspektrumű. pre- és/vagy posztemergens gyomirtóként alkalmazhatók azokon a területeken, ahol az egész növényzet teljes irtása kívánatos, például tüzelőanyag-tartályok, lőszerraktárak, ipari rnktárterülelek, olajkutak, autós mozik, hirdetőtáblák körül, közutak és vasutuk mentén. A találmány szerinti (1) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények megfelelő mennyiségben és időben alkalmazva a növényi növekedés befolyásolására és gabonakultürákban - például búzában vagy árpában a gyomnövények pre- .vagy posztemergens szelektív irtására is alkalmazhatók.
Az alkalmazott hatóanyag-mennyiség sokféle tényezőtől, például az általános vagy szelektív gyomirtó jellegtől, a haszonnövény típusától, az irtani kivánt gyomoktól, a talaj típustól, a készítmény formájától, az alkalmazás módjától és nz időjárási viszonyoktól függően széles hutárok között változhat. Tekintve, hogy nagyon sok körülmény játszik szerepet, az alkalmazható hatónnyag-menriyiség általában nem adható meg. A találmány szerinti (1) általános képletű hatóanyagok áltnlóban 0,001-20 kg/hektár, előnyösen 0,03-10 kg/heklár mennyiségben al10 kalmazhatók. Általában magasabb felhasználási arányt az említett tartományon belül akkor hasznosítunk, ha a körülmények általában kedvezőtlenek vagy ha megnövelt talajperzisztencia (azaz hosszú tartózkodási idő a talujban) kívánatos.
A (1) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények más ismert herbicid hatóanyagokat, például a következőkben felsoroltakat is tartalmazhatják:
3-{3,4-diklór-fenil)-l,l-diin<;lil-k«rbnniid (diuron);
triazinok: például 2-klór-4-(etil-amino)-6(izopropiI-uiiiino)-B-triaziri (ulruzine);
uracilok: például 5-bróm-3-szek-butil/-6-me25 lil-uracil (bromacil);
N-(foszfono-metiI)-glicin (glyphostata);
3- ciklohexil-l-nietil-6-{dimetil-aiiiino)-s-lriazin-2,4-(lH,31I)-dion (hexnzinone); N,N-dimetil-2,2-difsnil-acotainid (diphenamid);
2,4-diklór-fenoxí-ecetsnv (2,4-D) (és közeli analógjai);
4- klór-2-bulinil-2-klór-fenil-knr barnát (barbun);
, S-(2,3-diklór-allil)-diizopropil-tiokar barnát (diallate);
5- {2,3,3-triklór-a)lil)-diizopiOpil-tioknr barnát (trinllule);
l,2-dititoLiJ-3,5-difonil-lH-pirnzóIium-mctil-szulfát (difcnzoqual methyl sulfate);
metil-2-14-(2,4-dik lór-fenoxi)-fenoxi]-propanát (diclofop methyl);
4- ainino-6-(te re-butil )-3-( inetil-tio)-l ,2,4-triezin-5(4H)-on (metribuzin);
3-(3,4-diklór-fenil)-l-mctoxi-l-mctil-karbamid (linuron);
3-izopropil-lH-2,l,3-benzo-liodiazin-4(311)-on-2,2-dioxid (beritazon); <t^c^c-trifluor-2,6-dinÍtro-N,N-dipropil-p-toIuidin (trifluraiin);
l,r-diniet>I-4,4’-bipiridinium-ion (pnraquat); mononátrium melánarzonát (MSMA);
2-klór-2',6'-dic til-(me toxi-metiD-ncotariilid (alachlor);
l,l-dinietil-3-(«,tr,ic-lrifluor-in-tolil)-karbaiiiid (fluometuron); és
5- (-klór-4(trifluor-mctiI)-fenoxil-2-nitro-berizoeaav-metilószlor (ncifluorfcn-methyl).
A (1) általános képletű hatóanyagok hatosát üvegházi kísérletekben vizsgáltuk. A vizsgálatok eredményeit a következőkben adjuk meg.
A vizsgálatokba bevont (I) általános képletű vegyületek α következők:
-13190675
| •egyölel száma | Képle Is zó in | Olvadáspont (’C) |
| l | 204-205 | |
| 2 | (Ll) | 159-160 |
| 3 | (1.11) | 167-169 |
| 4 | (1.(10 | 175-180 |
| 5 | (LIV) | 189-190 |
| 6 | (LV) | 204-207 |
| 7 | (LVI, | 214 (bomlik) |
| 8 | (LVIO | 198-200 |
| 9 | (LVIII) | 200-203 |
| 10 | (LIX) | 180-184 |
| 11 | (LX) | 180-183 |
| 12 | (I.XI, | 186-191 |
| 13 | (LXIl) | 175-178 |
| 14 | (LXIII) | 145-152 |
| 15 | (I.XIV, | 154-156 |
| 16 | (LXV) | 147-149 |
| 17 | (LXVI) | 212-213 (bomlik) |
| 18 | (LXVII) | 210-212 (bomlik) |
| 19 | o.xvno | 178-190 (bomlik) |
| 20 | (lxix) | 187-193 (bomlik) |
| 21 | (LXX) | 168-171 (bomlik) |
| 22 | (l.XXI) | 213-215 |
| 23 | (LXXI1) | 167-169 |
| 24 | • (l.XXHI) | 202-204 |
| 25 | (LXXIV) | 164-166 |
| 26 | (LXXV, | 179-183 |
| 27 | (LXXVI) | 207-209 |
| 28 | (LXXVII) | 180-182 |
| 29 | (LXXVllI) | 183-185 |
| 30 | (lxxix) | 115-117 |
| 31 | (1.XXX) | 163-164 |
| 32 | (LXXXl) | 191-193 |
| 33 | (LXXXH) | 200-203 |
| 34 | (LXXXIII) | 185-187 |
| 35 | (LXXXIV) | 178-180 |
| 36 | (LXXXV) | 184-186 |
| 37 | (LXXXVI, | 185-187 |
| 38 | (Lxxxvrn | 201-204 |
| 39 | (LXXXVIII) | 215-217 (bomlik) |
| A. vizsgálat | 40 eleggyel | készített oldatával bepermetr |
Ujjasmuhur (Digilziria spp.), kakaslábfű (Echinochloa crusgalli), vadzab (Avona fatua), c.nssin (Cansiii tora), hajnalka (Ipornocu spp.), szerbtóvis (Xanthium spp.), cirok, ku- 45 korira, szójabab, rizs és búza magokat és diósás (Cyperus rotundus) gumókat termőtalajba vetünk cs pro-emcrgonsen uz A. táblázat szerinti vegyületek nem fitotoxikus oldószerrel készített oldalával kezelünk. Ugyan- 50 akkor 5 leveles (amelyek közül az egyik szikiévé!) gyapotot, harmadik háromágú levelét kibncaájló babot, 2 leveles ujjasmuhart, 2 leveles kakaslábfüvet, 2 leveles vadzabot, 3 leveles cassio-t (amelyek közül egyik szikin- 55 vél), 4 leveles szerbtővist (amelyek közül az egyik szikiével), 4 loveles cirokot, 4 leveles kukoricái. szójababot kőt sziklevóllcl, 3 leveles rizst, 1 leveles búzát ch 3-5 loveles diósául nz Λ. táblázat szerinti vegyületek olyan 60 amely 91,8 t% acetont, 4 1% vizet, 4 1% glicerint cs 0,2 1% poliíoxi-elilénl-szorbilán-monolaurátot (Tween 20) turtalmnz. Az igy kezelt gyomokat ős haszonnövényeket, illetve kezeletlen kontrollnövényeket is IS napon ál melegházban tartjuk, majd a kezelt növényeket n megfelelő kontrollal összehasonlítjuk és az eredményeket vizuálisan értékeljük.
Az értékelést O-lól 10-ig terjedő skálával végeztük. 0 jelöli, hogy nincs hatás, 10 jelöli, hogy a hatás 100%-os.
Az alkalmazott szimbólumok jelentése az alábbi:
C s klórazÍH vagy nekrózis;
E = a kikelés gátlása;
Y = n virágzón befolyásolása;
G = a növekedés lassítása;
II = formáción hálások; és U = szokásostól eltérő pignientáció
5F - korai virágzás
-1429
Λ. láb lázai
| Kísérleti vegyüld | 7. | 8. | ||
| Felhasználási | arÁny | |||
| (kg/lm) | 0,4 | 0,05 | 0,4 | 0,05 |
| Pnszlemcrgens | ||||
| bab | 9C | 90 | 80 | 80 |
| gyapot | 60,9G 5C.9G | 5C,9G | 6C.9G | |
| hajnalka | 5C.9G | 90 | 90 | 6C.9G |
| szerbtóvis | WC | 90 | WO | 10C |
| rasuia | 90 5C.9G | 9C | 9C | |
| diósán | 90 30,9G | 9C | 9C | |
| ο jjnsntuhnr | 6C.9G 4C.8G | 4C.8G | 3C,8G | |
| kakaslábfű | 9C | 90 | 6C,9H | 6C,9H |
| vadzab | 9C | 90 | 5C,9H | 5O,9G |
| búza | 90 611,8G | 3C,9G | 3C,9G | |
| kukorica | 7U,9C 7 | IJ.9C | 611,9G | 6U,9G |
| szójabab | 6C.9G 60,9G | 6C.9G | 5C.9G | |
| rizs | 6C.9G 6C.9G | 5C.9G | 5C.9G | |
| cirok | 9C | 9C | 5tl,9G | 4U.9G |
| Preemergens | ||||
| hajnalka | 911 | 9H | 9H | 9G |
| szerbtóvis | 9H | 9H | 9H | 9H |
| cassia | 9G | 8C. | 9G | 8G |
| diósé a | 10E | 10E | 10E | 10E |
| ujjasmuhar | 5C.9G | 2C.9G | 4C.8G | 3C.8G |
| kakaslábfű | 911 | 3C,9H | 5C.9H | 5C,9H |
| vudzab | 50,911 | 4C.8G | 30,911 | 3C,8G |
| búza | 10E | 2C.9G | 2C.9G | 1C,8G |
| kukuricu | 10K | 10H | 9G | 9G |
| szójabab | 9H | 9H | 9H | 9H |
| rizs | 10E | 10E | 101? | 10B |
| cirok | 10E | 10E | 10H | 9G |
| Kísérleti vegyüld | 9. | 10. | ||
| Felhasználási | i arány | |||
| (kg/hu) | 0,4 | 0,05 | 0,4 | 0,05 |
Posztomcrgens
| bab | 9C | 90 | 6C,9G,6Y | 3C,9G, 6Y |
| gyapot | 6C,9G | 6C,9G | 6C,9G | 5C,9G |
| hujnalka | 9C | 9C | 9C | 10C |
| szerbtóvis | 9C | 9C | 9C | 10C |
| cuusiu | 9C | 9C | 9C | 9C |
| diósás | 9C | 5C,9G | 9C | 6C.9G |
| ujjasmuhar | 6C,9G | 5C,9G | 5C,8G | 1C,5G |
| kakaslábfű | 9C | 9C | 9C | 9C |
| vadzab | 6C,9G | 6C.9G | 1C,7G | 3G |
| búza | 5U,9G | 2U.9G | 1C.7G | 0 |
| kukorica | 7U.9G | 7U.9C | 7U,9G | 7U,9G |
| szójabab | 6C,9G | 6C,9G | 6C,9G | 6C,9G |
| rizs | ÖC,9G | 6C,9G | 5C.9G | 4C.7G |
| cirok | 41J,90 | 4(J,9C | 4U.9G | 2U,9C |
| Preemergens | ||||
| hn jnnlka | 911 | 9H | 5C.9I1 | 911 |
| szerbtóvis | 9H | 911 | 9H | 9H |
| CUKSill | 9G | 9G | 9G | 9G |
| diósás | 10 F. | ÍOE | 10E | 9G |
| ujjasmuhar | 4C.9G | 2C.8G | 3C.5G | 1C.4G |
| kukaslábfü | 5C.9H | 5C.91I | IC,911 | 5C.9H |
| vadzub | 50,911 | 50,911 | 2C.8G | 20,8G |
| búza | 911 | 3C,9H | 5C,HG | 1C,5G |
| kukorica | 10E | 10F. | 211,9G | 21J.9G |
| szójabab | 10H | 911 | 911 | 9H |
| rizs | IIIK | I0E | I0E | 911 |
| cirok | 10E | I0E | 20,9G | 2C.RG |
| Felhasználási (kg/haj | arány | 0.4 | 11. 6. 0,05 | 0,4 |
Posztemorgens
| bab | 10C | 9C | 9C |
| gyapot | 5C.9G | 2U,5C,9G | 9C |
| hnjnalka | 10C | 6C.9G | 10C |
| szerbtóvis | 10C | 10C | 10C |
| cassia | 90 | 9C | 8C |
| diösás | 9C | 4C,9G | 5C,7G |
| ujjasmuhar | 6C.9G | 2C,8G | 2C.7G |
| kakaslábfű | 9C | 9C | 9C |
| vudzab | 2C.9G | 20,70 | 1C,6G |
| búza | 5C,9G | 2C.8G | 9C |
| kukorica | 7U.9C | 7IJ,9G | 10C |
| ezójubub | 6C,9G | 6C,9G | 6C,9G |
| rizs | 6C.9G | 5C,9G | 6C,9G |
| cirok | 6C,9G | 2U,3C,9G | 9C |
| Felhasználási [kg/ha] | arány 0,4 | 0,05 | 0,4 |
| Preemorgens | |||
| hajnalka | 9H | 911 | 9G |
| szerbtóvis | 9H | 911 | 9H |
| cassia | 9G | 9G | 8G |
| diósás | 9G | 9G | 10E |
| ujjasmuhar | 3C,9G | 2C.7G | 2C,8G |
| kakaslábfű | 5C.8G | 3C.8G | 3C,9H |
| vadzab | 3C.8G | 2C,7G | 911 |
| búza | 10E | 3U.9H | 10E |
| kukorica | 9H | 911 | 811 |
| szójabab | 10E | 9H | 10E |
| rizs | 6C,9H | 2C,9G | 6C.9H |
cirok
Kísérleti vegyület 12 3 4
Felhasználási arány [kg/ha] 0,1 0,1 0,4 0,4
Poszlemergcns
| bab | 90 | 90 | 90 | 80 |
| gyapot | 9C | 90 | !)C | 9C |
| hajnalka | WC | 100 | WO | 10C |
| szerbtóvis | 10O | WC | 90 | 6C,9G |
| cassia | 9C | 90 | 90 | 6C,9G |
| diósás | WO | IC.2G | WC | 50,8G |
| ujjasmuhar | 3C.GG | 1C.4G | 4C.RG | 2C,8G |
| kakaslábfű | 50,911 | 50,91! | 10C | 90 |
IC
-1531
190676
| vadzah | 1C.8G | 0 | 5H,9C | 0 |
| búza | 1C,8G | 0 | 5H.9C | IC |
| kukorica | IC,9H | 4C.9H | 8U.9C | 7U,9C |
| ezójubah | 9G | 9C | 9C | 9C |
| rizs | 5C.9G | 2C,7G | 8C | 4C,9G |
| cirok | 3C.8G | 2C,8G | 9C | 3C.8G |
| Preemergens | ||||
| hnjnnlkn | 9G | 911 | 9G | 9G |
| szerbtóvis | 911 | 9IÍ | 9G | 9G |
| cassia | 5C.9C | 5C,9G | 8G | 9C |
| diósás | 10Ε | 5G | 10E | 8G |
| ujjasmuhnr | 3C.5G | 2C.5G | 4C,9G | 2C,HG |
| kakaslábfű | 2C,9H | 5C,9H | 5C.9II | 3C.9H |
| vadzab | 1C,8G | IC | 4C.9H | 5G |
| búza | 7G | IC | 9H | 6G |
| kukorica | 9G | 9G | 10E | 9H |
| szójnbub | 9H | 9ii | 911 | 9H |
| rizs | 10K | 8H | 10E | 10E |
| cirok | 1C,8G | 2C.8G | 10E | 1C.9G |
| Kísérleti vegyület | 5. |
Felhasználási uráriy [kg/ha] 0,1
| Kísérleti vegyület | 12 |
| Felhasználási arány | |
| [kg/ha] | 0,05 |
| Posztemergens | |
| bab | 6C,9G,6Y |
| gyapot | 4C,4H,7G |
| hujnalka | 4C.8G |
| szerbtövis | 5C.9G |
| cassia | 2C,5G |
| diósé s | 2C.7G |
| ujjasinuhnr | 6G |
| kakaslábfű | 5C.9H |
| vadzab | 2C.9H |
| búza | 9G |
| kukorica | 5U.9G |
| szójabab | 5C,9G |
| rizs | 6C.9G |
| cirok | 2U,9G |
| Posztemergens· | ||
| bab | 9C | |
| gyapot | 9C | |
| hnjnnlkn | WC | |
| szorbtővis | WC | |
| cnsHin | 9C | |
| diÓRSR | 3C.8G | |
| ujjnsmuhnr | 3C.8G | |
| kakaRlébfü | 9C | |
| vudzab | IC,60 | |
| búza | 4C.9G | |
| kukorica | 9C | |
| szójabab | 9C | |
| rizs | 9C | |
| cirok | 10C | |
| PreatucrgenR | ||
| hajnulka | 911 | |
| szerbtövis | 10E | |
| cassia | 6C.9G | |
| diósás | 9G | |
| ujjasmuhar | 3C.8G | |
| kakaslábfű | 5C,9H | |
| vadzab | 8G | |
| búza | 9G | |
| kukorica | 10E | |
| szójabab | 9H | |
| rizs | 10E | |
| cirok | 7C.9H | |
| 13 | 14 | 15 |
| 0,05 | 0,05 | 0,05 |
| 6C,9G,6Y | 6C,9G,6Y | 3C.7G.6Y |
| 4C,4H,9G | 2U,5C,9G | 5C,9G |
| 2C.5H | 5C.8G | 5C.9G |
| 2C,6G | 5C,9G | 3G |
| 6C,9G | 5C,9G | 3C.7G |
| 5C,8G | 1C,5G | 7G |
| 2C,4G | 2C,7G | 0 |
| 2C,8H | 9C | 6H |
| 4G | 2C,9H | 0 |
| 2G | 2C.9G | 0 |
| 2C,7H | 7U,9G | 2C.61I |
| 5C.9G | 9C | 9C |
| 3C,9G | 6C,9G | 2G |
| 2C,7G | 3U.9G | 2C,6G |
| Preemergens | ||||
| hajnalka | 9H | 9H | 2C.9G | 911 |
| szerbtóvis | 9H | 9H | - | 9H |
| cassia | 8G | 9G | 9C | 9G |
| dióflás | 8G | 10 E | 8G | 5G |
| ujjasmuhar | 2C,5G | 3C,6G | 2C.7G | IC |
| kakaslábfű | 2C.9H | 3C,8H | 3C,9H | IC,20 |
| vadzab | 2C,8G | 3C,8G | 3C,9G | 2G |
| búza | 1C,9G | 3C,8G | 2C.9C | 3G |
| kukorícn | 1C,9G | 9G | 10E | 3C,7G |
| azójnbab | 8H | 9H | 9H | 9H |
| rizs | 10E | 10E | 10E | 2G |
| cirok | 10E | 4C.9H | 10E | 7G |
| Kísérleti | vegyület 17 | 18 | 19 | 20 |
Felhasználási arány
| Γkg/ha) | 0,05 0,05 | 0,05 0,05 |
| 17 |
-1633
Pnszteiiiergens
| bab | 90 | 90 | 90 | 90 |
| gyapot. | 50,90 | 6C,9G | 5C,9G | 60,90 |
| hajnalka | 60,90 | 9G | (50,90. | 5C.9G |
| SZtirblÖVIR | 40,90 | 5C.9G | 90 | 90 |
| cassia | 20,7G | 3C,9G | 60,90 | 40,80 |
| diósés | 8G | 9G | 2C,8G | 4G |
| ujjasmuhar | GC,90 | 5C.9G | 5C,9O | 3C,9G |
| kakaslábfű | 6C,9H | 9C | 90 | 90 |
| vadzab | 10,9G | 2C,9G | 2C,9G | 10,8G |
| búza | 5C.9G | 3C.9G | 30,9G | IC,9G |
| kukorica | 5U.9G | 4U.9G | 4U,9G | 7U,9C |
| szójabab | 6C,9G | 6C,9G | 60,9G | 9C |
| rizs | 50,9G | 5C,9G | 6C,9G | 5C.9G |
| cirok | 5U,9G | 5U,9G | 51J.9G | 5U,9G |
| Preemorgens | ||||
| hajnalka | 9H | 9G | 90 | 9C |
| szerbtóvis | 9H | 9H | 9H | 9H |
| cassia | 20,90 | 2C.9G | 9G | 30,9G |
| diósé s | 10E | 40,90 | 10E | 4G |
| ujjasmuhar | 9G,3O | 5C,9G | 50,9G | 3C.8G |
| kakaslábfű | 9(1 | 5C.9H | 9(1,50 | 60,9H |
| vadzab | 2C,9G | 4C,9O | 3C.9G | 3C.9G |
| búza | 50,9(1 | 40,9G | 20,9H | 2C,8G |
| kukorica | 5C.9O | 20,9G | 211,9G | 9G |
| szójabab | 9H | 9H | 9H | 9H |
| rizs | 10E | 10E | 10E | 10E |
| cirok | IDE | 10H | IDE | 5C,9H |
| Kísérleti vegyület | 21 | 22 |
Felhasználási arány
| (kg/hal | 0,05 | 0,05 |
| Posztemergens | ||
| bab | 9C | 6O,9G,6Y |
| gyapot | 5C,9O | 50,511,9G |
| hajnalka | 90 | 20,8G |
| szerbtóvis | 90 | 90 |
| cassia | 4C.8G | 20,8G |
| diósán | 30 | 20,90 |
| ujjasmuhar | 30,90 | IC,80 |
| kakaslábfű | 90 | 90 |
| vadzab | 10,80 | 20 |
| búza | 20,80 | 10,80 |
| kukorica | 7 ti,90 | 2U,9O |
| szójabab | 60,90 | 2C.9O |
| rizs | 60,90 | 50,90 |
| cirok | 40,9G | 2(1,90 |
| Preemergens | ||
| hajnulka | . 90 | -20,511 |
| szerblövis | 911 | 911 |
| cassia | 9G | 90 |
| diósán | 70 | 50 |
| ujjasmuhar | 50,80 | 3G |
| kakaslábfű | 50,911 | 30,911 |
| vadzab | 40,9G | 20,5G |
| búza | 20,80 | IC,80 |
| kukorica | 10E | 2C.9G |
ι
| szójabab rizs cirok | 9ÍI mi·: '.0,9 Ii | 20,2(1 911 1 OH | |
| 5 | KÍHi'rldi vegyüld 23 Felhasználási arány | 21 | |
| fkg/hul | 0,05 | 0,05 | |
| 10 | Posztémérgén | s | |
| búb | 4C,9G,6Y | 3C,8G,6Y | |
| gyapot | 60,9G | 5C.9G | |
| hajnalka | 50,8G | 5C.9G | |
| 15 | szerbtóvis | 50,9G | 6C.9G |
| caasiu | 20,9G | 20,8G | |
| diósé s | 20,7G | 2C.9G | |
| ujjasmuhar | 20.8G | 6G | |
| kakaslábfű | 90 | 50,8H | |
| 20 | vadzab | 20,8G | 10,50 |
| búza | IC,90 | 10,30 | |
| kukorica | 5U,9G | 3C,9H | |
| szójnbab | 50,90 | 5C.9G | |
| rizs | 50,90 | 10,7G | |
| 25 | cirok Preetiicrgens | 4U,9G | 20,8G |
| hajnalka | 90 | 90 | |
| 30 | szerbtövis | »11 | 9(1 |
| cnssia | 20,911 | 911 | |
| diósán | 6G | 10E | |
| ujjasmuhar | 4G | 2G | |
| knkuslúbrű | 30,911 | 2C,R0 | |
| 35 | vadzah | 9G | 2G |
| búza | 90 | 0 |
| kukorica | 3C,9O | 2O.7G |
| szójabab | 9(1 | 9H |
| rizs | 91-:,90 | 811 |
| 40 cirok | 10E | 2C,6G |
| Kísérleti vegyület | 25 | 26 |
Felhasználási arány
| 45 | fkg/ha I | 0,05 | 0,05 | |
| Posztemergens | ||||
| bab | 90 | IC.5G | ||
| 50 | gyapot | 60,9G | 60,90 | |
| hajnalka | 100 | 9C | ||
| szerbtóvis | 90 | 2C.911 | ||
| cassia | 30,80 | 20,8(1 | ||
| diósús | 50, | 0 | ||
| 55 | ujjasmuhar | 50 | III | |
| kakaslábfű | 90 | 20,H | ||
| vad-zab | 20 | 20 | ||
| búza | 0 | 10 | ||
| kukorica | 20,90 | 711 | ||
| 60 | szójabab | 90 | 50,90 | |
| rizs | 10,80 | IC,50 | ||
| cirok | 1C.8H | 5G |
-1735
| Preemergens | ||
| hajnalka | 9G | 9G |
| szerbtövis | 10E | - |
| cassia | 2C,9G | 2C,9G |
| dióaás | 0 | 2G |
| ujjasmuhar | 2G | IC |
| kakaslábfű | 2C.8H | 4H |
| vadzab | 0 | 0 |
| búza | 0 | 0 |
| kukorica | 3C,9G | 3C.7G |
| szójabab | 2C.9H | 9H |
| rizs | 2C.6G | 8G |
| cirok | 2C,8H | 1C.5G |
| Kísérleti vegyület | 27 | 28 |
Felhasználási arány
| [kg/ha] | 0,05 | 0,05 |
| Poaztemergena | ||
| bab | 5C,8G | 7C,8G |
| gyapot | 5C,7G | 8C,8G |
| hajnalka | 2C,6G | 5C.8G |
| ezerbtövie | 4C,8G | 5C,8G |
| caaaia | 4G | 3C,9G |
| diósáa | 4C,5G | 2C,4G |
| ujjasmuhar | 6G | SG |
| kakaslábfű | 3C,9G | 8C,9G |
| vadzab | 0 | 3G |
| búza | 5G | 6G |
| kukorica | 6U,8G | 10C |
| szójabab | 5C,8G | 5C,9G |
| rizs | 7C,8G | 8C,8G |
| cirok | 4U,9G | 10C |
| Preemergens | ||
| hajnalka | 2H,8G | 8G,6C |
| Bzerbtövis | 8G | 8G |
| cassia | 8G | 8G |
| diósás | 8G | 7G |
| ujjasmuhar | 4G | 6G |
| kakaslábfű | 9G | 9G |
| vadzab | 4G | 5G |
| búza | 8G | 7G |
| kukorica | 9G | 9G |
| szójabab | 9G | 8G |
| rizs | 10E | 10E |
| cirok | 9G | 10C |
| Kísérleti vegyület | 29 | 30 |
Felhasználási arány
| [kg/ha] | 0,05 | 0,4 |
| Posztemergens | ||
| bab | 3C.8G | 7C.9G |
| gyapot | 6C,9G | - 5C.7G |
| hajnalka | 3C,8G | 4C,8G |
| szerbtövis | 5C,9G | 10C |
| cassia | 5C,8G | IC,6G |
| diósás | 9C,9G | 9C,9G |
| ujjasmuhar | 4G | 4G |
| kakaslábfű | 1H,4G | 3H.6G |
| vadzab | 3G | 0 |
| búza | 3G | 0 |
| kukorica | 1H,5G | 6C,9G |
| szójabab | 6C.9G | 5C,9G |
| riza | 3C.8G | 7C,8G |
| sírok | 5G | 1U,8G |
| Preemergens | ||
| hajnalka | 3C.8G | 7C,8G |
| Bzerbtövis | 2H,8G | 8G |
| cassia | 8G | 2C,8G |
| diósás | 10E | 1C,8G |
| ujjasmuhar | 2C,5G | 6G |
| kakaslábfű | 2C.9G | 2C,9G |
| vadzab | 6G | 0 |
| búza | 7G | 0 |
| kukorica | 8G | 9G |
| szójabab | 2H.8G | 9G |
| rizs | 2C,8G | 1C.7G |
| cirok | 1C,8G | 1C.8G |
| Kísérleti vegyület | 30 | 31 |
Felhasználási arány
| [kg/ha] | 0,05 | 0,05 |
| Posztemergens | ||
| bab | 5C.8G | 9C,9G |
| gyapot | 4C.7G | 5C,8G |
| hajnalka | 1C,5G | 10C |
| szerbtövis | 2H,5G | 4C.8G |
| cassia | 2C.2G | 4C,9G |
| diósás | 2C.3G | IC |
| ujjasmuhar | 2G | 0 |
| kakaslábfű | 0 | 3C.7G |
| vadzab | 0 | 0 |
| búza | 0 | IC |
| kukorica | 2U,3H | 4C.8G |
| szójabab | 2C,7G | 5C,9G |
| rizs | 2C,4G | 4G |
| cirok | 1C,6G | 1C.6G |
| Preemergens | ||
| hajnalka | 8G | 2C,8G |
| szerbtövis | 5C.8G | 3C,8G |
| cassia | 2H,8G | 8G |
| diósás | 0 | 2G |
| ujjasmuhar | 0 | 4G |
| kakaslábfű | 7G | 3C,8G |
| vadzab | 0 | 2A |
| búza | 0 | 2A |
| kukorica | 8G | 2C,8G |
| szójabab | 4H,7G | 3C.8G |
| rizs | 1C,7G | 2C,6G |
| cirok | 1H,6G | 1C.7G |
-1837
| Kísérleti vegyület | 32 | 33 | cassiu diósás | 9G 9G | 9G 0 | ||
| Felhasználási arány | ujjasmuhar | IC | 0 | ||||
| [kg/ha] | 0,05 | 0,05 | kakaslábfű | 3C.9H | 2H | ||
| 5 | vadzab | 3C.7G | 2G | ||||
| Posztemergens | búza | 4G | 0 | ||||
| bab | 6F.5C | kukorica | 3C,9G | 3C.8H | |||
| gyapot | 4C,7G | 8H.4C | szójubab | 9G | 3C.7G | ||
| hajnalka | 6C,9G | 1C,3G | rizs | 10E | 3C,5G | ||
| szerbtövis | 5C.8G | 2C,9H | 10 | cirok | 2G.6H | 3C.6G | |
| cassia | 2C.7G | 1C,1H | cukorrépa | 10E | 5C.9G | ||
| diósás | 3G | 5G | |||||
| ujjasmuhar | 0 | 2C,6G | Kísérleti vegyület | 36 | 37 | ||
| kakaslábfű | 2G | 9H | |||||
| vadzab | 0 | 2C,4G | 15 | Felhasználási arány | |||
| búza | 0 | 6G | [kg/ha] | 0,05 | 0,05 | ||
| kukorica | 6G | 2U,9G | |||||
| szójabab | 4C.9G | 2C,8G | Posztemergens | ||||
| rizs | 0 | 5C,9G | |||||
| cirok | 3G | 2U,9G | 20 | bab | - | - | |
| cukorrépa | - | 4C,8H | gyapot | 9C | 8G | ||
| hajnalka | 6C, 9G | 9G | |||||
| Preemergena | szerbtövis | 6H | 8H | ||||
| cassia | 9C | 8G | |||||
| hajnalka | 2C,9G | 5G | 25 | diósás | 2C.8G | 6G | |
| szerbtövis | 1C.8G | 8H | ujjasmuhar | 2H | 0 | ||
| cassia | IC,8G | 8G | kakaslábfű | 5H | 2C,2H | ||
| diósás | 0 | 3G | vadzab | 0 | 2C | ||
| ujjasmuhar | 0 | 2C,3G | búza | 0 | 3G | ||
| kakaslábfű | 6G | 2C,8H | 30 | kukorica | 3C.8H | 6G | |
| vadzab | 0 | 2C,7G | szójabab | 5C.9G | 2C.3H | ||
| búza | 0 | 7G | rizs | 5G | 5G | ||
| kukorica | 1C,6G | 4C.9H | cirok | 3C,6G | 2C,6G | ||
| szójabab | 1C,8G | 2C.4G | cukorrépa | 9C | 9G | ||
| rizs | 1C,4G | 3C,8H | 35 | ||||
| cirok | 3G | 5C,9H | Preemergens | ||||
| cukorrépa | - | 4C.8G | hajnalka | 9C | 9G | ||
| Kísérleti vegyület | 34 | 35 | szerbtövis | 811 | 8H | ||
| 40 | cassia | 9G | 8G | ||||
| Felhasználási arány | diósás | 0 | 6G | ||||
| [kg/ha] | 0,05 | 0,05 | ujjasmuhar | 0 | 0 | ||
| kakaslábfű | 4G | 5G | |||||
| Posztemergens | vadzab | IC | 3G | ||||
| 45 | búza | 0 | 2C,3H | ||||
| bab | - | - | kukorica | 2C,8G | 2C,6G | ||
| gyapot | 9C | 3C,8G | szójabab | 3C,8H | 6G | ||
| hajnalka | 5C,9G | 1C.7G | rizs | 3G | 2C | ||
| szerbtövis | 5C,9G | 6G | cirok | 7G | 8G | ||
| cassia | 9C | 5G | 50 | cukorrépa | 5C,9G | 9G | |
| diósás | 3C,9G | 6G | |||||
| ujjasmuhar | 2C,8G | 0 | Kísérleti vegyület | 38 | 39 | ||
| kakaslábfű | 3C,9H | 7G | |||||
| vadzab | 6G | 0 | Felhasználási arány | ||||
| búza | 2G | 0 | 55 | fkg/ha] | 0,05 | 0,05 | |
| kukorica | 2C.7H | 2C,8H | |||||
| szójabab | 5C,9G | 3C.8H | Posztemergens | ||||
| rizs | 4C,9G | 5C,9G | |||||
| cirok | 2C.6H | 3C,9G | bab | - | - | ||
| cukorrépa | 9C | 9C | 60 | gyapot | 10C | 4C,9H | |
| hajnalku | 2C,4G | 1C.4G | |||||
| Preemergens | - | szerbtövis | 7G | 8G | |||
| cassia | 2C.2G | 3G | |||||
| hajnalka | 9G | 8G | diósás | 2C,9G | 9C | ||
| szerbtövis | 9H | 6G | 65 | ujjasmuhar | 3C,9H | 21í |
-19X
| kakaslábfű | 9K | 9H |
| vadzab | 1C,3G | 1C,3G |
| búza | 7G | 3G |
| kukorica | 2C,8H | 3C.9G |
| szójabab | 3C,9H | 2C.6H |
| rizs | 5C,9H | 5C,9G |
| cirok | 3C,9H | 9G |
| cukorrépa | 3C.8G | - |
Preemergens
| hajnalka | 7G | 3C,5H |
| szerbtövis | 9H | 8H |
| cassia | 8G | 9G |
| diósás | 9G | 4G |
| ujjasmuhar | 5G | 0 |
| kakaslábfű | 4C,7G | 2C,2H |
| vadzab | 2C,8G | 3C,8G |
| búza | 8G | 7G |
| kukorica | 2C,8G | 2C,9G |
| szójabab | 2C,8H | 3C,5G |
| rizs | 3C,8H | 9H |
| cirok | 8G | 3C.5G |
| cukorrépa | 8G | - |
B. vizsgálat
Két lapos műanyag tálcát megtöltünk trágyázott éa meszezett Fallsington üledékes agyagos földdel. Az egyik tálcába kukoricát, cirokot, Kentucky fajtájú réti perjét éa néhány fűszerü gyomot vetünk. A másik tálcába szójababot, dióaás gumókat (Cyperus rotundus) és néhány széleslevelú gyom magvait 5 vetjük. Az alábbi fúazerű és széleslevelú gyomok magvait vetjük el: ujjasmuhar (Digitaria sanguínalis), kakaslábfű (Echinochloa crusgalli), vadzab (Avena fatua), fenyércirok (Sorghum helepenae), ecsetpázsit (setaria fa10 borii), Paspalum dilatatum, Bromus secalilinus, mustár (brassica arvensis), szerbtővis (Xanthium pennsylvanicum), disznóparéj (Amaranthus retroflexus), hajnalka (Ipomoea hederacea), cassia (Cassia tora), Sida spino15 sa, Selyeinperje (Abutilon theophrasti) és maszlag (Datura stramonium). Egy 12,5 cm átmérőjű műanyag tálcába rizs- és búzamagokat vetünk. Egy másik ugyanilyen tálcába cukorrépamagokat vetünk. A fenti négy tál— cát preemergensen néhány találmány szerinti vegyületnek a A. vizsgálatnál ismertetett módon készített oldatával kezeljük.
A kezelés után 28 nappal a kezelt és a kontroll növényeket értékeljük az A. kisér25 létnél ismertetett rendszer szerint. Az adatokat a B. táblázat tartalmazza. Figyelemreméltó, hogy egyes vegyületek hatásosak búzában különböző gyomok preemergens irtásában.
B. táblázat
| Kísérleti vegyület | 1. | 2. | ||
| Felhasználási arány | ||||
| [kg/ha] | 0,03 | 0,12 | 0,03 | 0,12 |
| ujjasmuhar | 6G | 7G,2C | 0 | 7G.2C |
| kakaslábfű | 6G,3C | 7G,3H | 4G | 9G,9C |
| cirok | 6G,2H | 7G,5H | 6G,3H | 7G,5H |
| vadzab | 3G | 3G | 0 | 0 |
| fenyércirok | 5G | 5G,2H | 3G | 3G.2H |
| Paspalum dilatatum | - | - | - | - |
| ecse (.pázsit | 4G,3C | 6G,4C | 4G,3C | 6G,3H |
| Kentucky réti perje | 5G | 8G,5E | 5G | 5G |
| Bromus secalinus | 3G | 7G,5E | 0 | 5G |
| cukorrépa | 10C | 10C | 10C | 10C |
| kukorica i | 3G | 6G,3H | 6G,5H | 8G,5H |
| mustár | 10C | 10C | 10C | 10C |
| szerbtővis | 4G | 6G | 5G | 5G,3H |
| disznóparéj | 10E | 10E | 10E | 10E |
| diósás | 7G | 8G,3C | 0 | 7G |
| gyapot | 5G | 5G,2H | 8G,5C | 9G,7C |
| hajnalka | 2G | 7G | 9G,8C | 9G |
| Sida Bpinosa | 5G | 6G,3H | 8G,5C | 8G,7C |
| sslyemperje | 9G,7C | 10C | 10C | 10C |
| maszlag | 6G,5E | 7G,5E | 10C | 8G |
| szójabab | 5G | 6G,3H | 9G,5H | SG,SG |
| rizs | 6G | 10C | 4G | 6G |
| búza | 3G | 4G | 2G | 3G |
| cassia | 8G,5C | 8G.7C | 9G,5C | 9G,8C |
-20J
| 41 | 190675 | 42 | |||
| Kísérleti vegyület | 3. | ||||
| Felhasználási arány | i | ||||
| [kg/ha] | 0,007 | 0,015 | 0,06 | 0,25 | |
| ujjasmuhar | 0 | 6G | 6G | 7G.2C | |
| kakaslábfű | 6G.2H | 8G.5II | 10C | 10C | |
| cirok | 8G,9C | 10C | 10C | 10C | |
| vadzab | 0 | 5G.2C | 8G.6C | 8G,9C | |
| fenyércirok | 5G | 8G.8C | 9G,8C | 10C | |
| Paspalum dilatatum | 0 | 7G,2C | 8G,5H | 9G.5H | |
| ecsetpázait | 4G,3H | 10C | 10C | 10C | |
| Kentucka réti perje | 6G | 10C | 10C | 10C | |
| Bromus secalinus | 5G,2C | 8G,8C | 8G,7C | 10C | |
| cukorrépa | 9G,9C | 10C | 10C | 10C | |
| kukorica | 9G,9C | 10C | 10C | 10C | |
| muetár | 10C | 10C | 10C | 10C | |
| szerbtóvis | 7G | 10C | 7G | 8G | |
| disznóparéj | 10C | 10C | 10E | 10E | |
| diósás | 6G | 7G | 7G | 8G | |
| gyapot | 5G,3H | 8G.5H | 8G | 8G,5C | |
| hajnalka | 6G | 7G | 8G,5C | 9G,8C | |
| cassia | 9G.8C | 9G,8C | 8G | 8G,5C | |
| Sida apinosa | 6G,5C | 8G.3C | 10C | 10c | |
| selyemper je | 10C | 10C | 10C | 10C | |
| maszlag | 3G | 5G,3C | 7G | 7G,5C | |
| szójabab | 6G,3H | 8G,5H | 8G,5H | 8G,5H | |
| rizs | 9G,9C | 10C | 10E | 10E | |
| búza | 3G | 5G | 6G | 8G,5C | |
| Kísérleti vegyület | 4 | 5 | |||
| Felhasználási arány | |||||
| [kg/ha] | 0,06 | 0,25 | 0,03 | 0,12 | |
| ujjasmuhar | 3G | 5G | 3G | 8G,3C | |
| kakaslábfű | 7G,7H | 9G,8H | 8G,5H | 9G,8C | |
| cirok | 8G,3H | 8G,3H | 9G,9C | 10E | |
| vadzab | 0 | 2G | 2G | 4G | |
| fenyércirok | 3G | 7G,3H | 6G,3H | 8G,5H | |
| Paspalum dilatatum | 0 | 3G | - | - | |
| ecsetpázsit | 3G | 7G | 6G,5C | 7G,3C | |
| Kentucky réti perje | 7G | 8G | 7G,8C | 8G,9C | |
| Bromus secalinus | 0 | 5G | 10E | 8G.8C | |
| cukorrépa | 9G,9C | 10C | 10C | 10C | |
| kukorica | 7G.5H | 8G,7C | 7G,5H | 9G.5H | |
| mustár | 10C | 10C | 10C | 10C | |
| szerbtóvis | 7G | 8G | 5G | 6G | |
| disznóparéj | 10E | 10E | 10E | 10E | |
| diósás | 4G | 7G | 0 | 0 | |
| gyapot | 8G | 8G | 7G,5H | 8G,5C | |
| hajnalka | 8G | 8G,8C | 7G | 9G,9C | |
| cassia | 7G | 8G,8C | 9G,8C | 9G.8C | |
| Sida spinosa | 8G,8C | 8G,8C | 6G | 7G,7C | |
| ‘ selyemperje | 9G,8C | 9G,9C | 9G,8C | 9G.9G | |
| maszlag | 6G,3C | 7G,7C | 8G,9C | 9G.8C | |
| szójabab | 8G.5H | 8G,5H | 6G,3H | 7G,7C | |
| rizs | 5G,3C | 7G,5H | 8G,5E | 10E | |
| búza | 0 | 0 | 5G | 5G | |
| C. vizsgálat | (I) általános képietű vegyületek közül kettő | ||||
| igen jelentős preemergens | herbicid hatása | ||||
| A következőkben ismertetett | kísérletből | búzában, | valamint | árpában mutatott szelektív | |
| szakember számára egyértelműen | kitűnik az | 65 gyomirtó | hatása. | A kísérlet | során preemer- |
-2143 gens kezelési hajtunk végre a talajon. Fallsington üledékes talajjal töltött, 25 cm átmérőjű edényeket használunk. Az edények egyik csoportjába különböző gyomokat ültetünk úgy, hogy magvaikat egyenletesen őszezekeverjük a talaj felső, 1,2 cm vastag rétegével. Kísérleti növényként fenyércirokot {Sorghum halepense), kakaslábfüvgt (Echl·^ nochloa crusgalli), ujjasmuhart (Digitaria sanguinalis), ecsetpázsitot (Seraria faberii), selyemperjét (Abutilon theophrasti), maszlagot (Datura stramonium), mustárt (Brassica arvensie) ás disznóparájt (Amaranthus retroflexus) alkalmazunk. Az edények egy másik csoportjába edényenként 1-4 specieszt használva a következő haszonnövényeket ültetjük: kukorica (ültetési mélység 3,7 cm), gyapot, ezőjabab, napraforgó, Clinton-fajtájú zab, búza, Black Valentiné fajtájú bab, rizs, cirok, borsó len éa földimogyoró (mindegyik esetén az ültetési mélység 2,5 cm), valamint uborka, káposzta, lucerna, pórsáfrány, cukorrépa, paradicsom, paraj, árpa és a Kentucky réti perje (mindegyik esetén az ültetési mélység 1,2 cm). Közvetlenül az ültetés után a kísérleti vegyületeknek az A. vizsgálatnál ismertetett módon készített oldatát kijuttatjuk a talajfelületre. A dohány esetén a kísérleti vegyületet tartalmazó oldatot a talaj felületére csurgatjuk az újonnan elültetett dohánypalánták közvetlen közelében. A kezelt és a kezeletlen edényeket ezután 4 mm-es mesterségesen előidézett esővel azonnal megöntözzük, majd néhány héten át üvegházban tartjuk. A kezelést követő 28. napon a korábbiakban ismertetett kiértékelési rendszerrel vizuális értékelést végzünk. A kapott adatokat a C. táblázatban ábrázoljuk.
Kentucky réti perje 7G,5C árpa 4G dohány ezéleelevelűek 8G,7C 9G,8C 8G,7C fúfélék 2G 3G 4G
D. vizsgálat
Két 25 cm átmérőjű, polietilénbevonattal ellátott műanyagedónybe a korábbiakban ismert módon kezelt Fallsington üledékes agyagos talajt töltünk, majd ezután as egyik edénybe búza (Triticum sestivum), árpa (Hordeum vulgare), vadzab (Avena fatua), rozsnok (Bromus tectorum), Bromus secalinus, Alopecurus myoeuroides, évelő perje (Poa annua), muhar (Setaria viridis), Agropyron repens, olasz perje (Lolium multiflorum) és Bromus rigidus magvait, míg a másikba Salsola káli, Descuraina pinnata, Polygonum penneylvanicum, Sisymbrium altissium, Kochie scoparia, pásztortáska (Capsella bursa-pastorica), Matricaria inodora, Solanum nigrum, Barbarea vulgáris, vadmustár (Brassica kaber) és apró szulák (Polygonum convulvulus) magvait vetjük. Ezután az edényeket preemergens kezelésnek vetjük alá. A továbbiakban két további, az említett növények magvaival bevetett edényt a növények kikelése után posztemergens kezelésnek vetjük alá. Az utóbbi kezelés időpontjában a növények magassága 1-15 cm-t ért el, a fajtától függően.
A kísérleti vegyületeket az A. vizsgálatnál ismertetett összetételű oldószerrel hígítjuk, majd az edények felülete fölött kiperinotezzük. összehasonlitási célokból a kísérletsorozatba kezeletlen kontrollt és csak a hígításhoz használt oldószerrel kezelt kontrollt vonunk be. A kezelések után az edényeket kivétel nélkül üvegházban tartjuk, majd 20 nap elteltével a kezelt növényeket a kontrollnövényekkel összehasonlítjuk és az elért hatást vizuálisan az A. kísérletnél ismertetett rendszer alapján kiértékeljük. A kapott eredményeket a D. táblázatban foglaljuk ószsze.
C. táblázat
| Kísérleti vegyület 3. | |||
| Felhasználási arány | |||
| [kg/ha] 0,003 | 0,007 | 0,015 | 0,03 |
| kukorica | 9G,9C | ||
| gyapot | 7G.5H | ||
| szójabab | 7G,7H | ||
| földimogyoró | 6G | ||
| napraforgó | 7G.5H | ||
| zab | 6G | ||
| búza | 7G,3C | ||
| cirok | 8G,8C | ||
| cukorrépa | 8G,8C | ||
| borsó | 10E | ||
| len | 8G,5H | ||
| lucerna | 7G.7C | ||
| bab | 5G,3H | ||
| paréj | 8G,5H | ||
| káposzta | 8G.8C | ||
| paradicsom | 3G | ||
| rizs | 10E | ||
| pórsáfrány | 7G | ||
| uborka | 8G.5H | ||
| Kentucky réti perje | 6G,3C | ||
| árpa | - | ||
| dohány | - | ||
| széleslevelűek 6G,4C | 7G,SC | 8G.8C | - |
| fűfélék 4G | 5G,2C | 7G,2C | - |
| Kísérleti vegyület 4. | |
| Felhasználási arány [kg/ha] 0,015 0,03 | 0,06 0,12 |
| kukorica | 9G,9C |
-2245
| gyapot | 9G.5C |
| szójabab | 8G.5C |
| földimogyoró | 7G,3C |
| napraforgó | 9G,7C |
| zab | 5G |
| búza | 3G |
| cirok | 7G,5H |
| cukorrépa | 10E |
| borsó | 10E |
| len | 9G.9C |
| lucerna | ' 8G,8C |
| bab | 8G,5H |
| puréj | 9G.8C |
| káposzta | 10E |
| paradicsom | 10C |
| rizs | 6G,3C |
| pórsáfrány | 7G |
| uborka | 9G.8C |
Az adatokból látható, hogy a kísérleti vegyületek kiválóan hasznosíthatók pre- és poszt- emergensen egyaránt gyomirtásra olyan haszonnövényekben, mint a búza és az árpa.
D. táblázat
| Kísérleti vegyület | |
| Felhasználási arány [kg/ha] | 0,06 |
| búza | 0 |
| árpa | 0 |
| vadzab | 0 |
| rozsnok | 3C,4G |
| Bromus secalinus | 3C,6G |
| Alopecurus myosuroides | 7C.7G |
| évelő perje | 3C,6G |
| muhar | 2C.3G |
| Agropyron repens | 2C,2G |
| olasz perje | 3C,7G |
| Bromus rigidus | 1G |
| Salsola káli | 7C,6G |
| Descuraina pinnata | 10C |
| Polygonum penneilvanicum | - |
| Sisymbrium altissium | 10C |
| Kochia scoparia | 9C,9G |
| pásztortáska | 10C |
| Matricaria inodora | 9C,9G |
| Solanum nigrum | 5C,8G |
| Barbarea vulgáris | 10C |
| vadmustár | 10C |
| apró szulák | 4C,7G |
4.
| 0,25 | 0,06 | 0,25 |
| 0 | 0 | 0 |
| 2G | 0 | 0 |
| 1C,2G | 0 | 0 |
| 6C,7G | 2G | 3C,4G |
| 5C,7G | 3G | 2C,7G |
| 8C,8G | 7C,5G | 7C,7G |
| 4C,7G | 3C,5G | 7C,7G |
| 7C,7G | 6C,5G | 8C,8G |
| 4C,6G | 1G | 3C,4G |
| 5C,7G | 1C.3G | 6C,5G |
| 3C.4G | 1G | 1C,2G |
| 10C | 10C | 10C |
| 10C | 10C | 10C |
| - | - | - |
| 10C | 10C | 10C |
| 10C | 10C | 10C |
| 10C | 10C | 10C |
| 10C | 10C | 10C |
| 6C,7G | 2C,3G | 10C |
| 10C | 10C | 10C |
| 10C | 10C | 10C |
| 7C,8G | íoc | 10C |
E. vizsgálat 45
A kísérleti vegyületeket tartalmazó mintákat közvetlenül hozzáadjuk árasztásos rizstermesztésnél a rizsföldön álló vízhez három nappal azt követően, hogy rizspalántákat ül- 50 tettünk el. A kísérleteket üvegházban hajtjuk végre, a kiértékelést a hatóanyag kijuttatását követően különböző időpontokban a korábban ismertetett kiértékelési rendszer alapján végezzük. A kapott eredményeket az
E. táblázatban ismertetjük.
E. táblázat
Kísérleti vegyület
Felhasználási arány (kg/ha]
4.
0,01
0,04 rizs (2 hét) rizs Echinochloa (7 hét) sp. (7 hét)
2G
7G,3C
9C
10C
Eleocharia sp.(7 hét)
3G
-2347
| Kísérleti vegyület | 1. | |||
| Felhasználási arány [kg/ha] | rizs (5 hét) | Echinochloa sp.(5 hét) | Eleoc haris sp. (5 hét) | Sagittaria sp. (5 hét |
0,01 0
0,04 0
5E.6G 7G 9G
9E.7G 9C 10Ε
F. vizsgálat cm átmérőjű műanyagedényekbe töltött 10 Fallsington homokos agyagos talajba 2 cm mélyen diósáé (Cyperus rotundus) gumóit ültetjük, egy-egy edénybe 5-5 gumót ültetve.
A 3. vegyületet feloldjuk az A. vizsgálatnál említett összetételű oldószerben, majd 560 li- 15 ter/hektár permettérfogattal a kapott oldatot kipermetezzük négyféleképpen: a talaj felületére; a gumókra és a talajra; a talajba bejuttatva ée posztemergensen. A legelőször említett kezelés során a visszatérített fedő 20 talajréteget permetezzük (a). A másodszor említett kezelés során a talajra kijuttatott gumókat és a környező talajt permetezzük azt megelőzően, hogy a fedő kezeletlen talajréteget visszahelyeznénk (b). A harmadszor 25 említett kezelés sorén a kísérleti vegyület oldatét a fedő talajrétegbe keverjük, mielőtt azt visszatérítenénk (c). A negyedszer említett kezelés sorén a már kikelt és közel 12 cm-re kinőtt diósés-palánták lombozatéra 30 permetezünk (d). A legutoljára említett kezelésnek alávetett edényeket közvetlenül üvegházban helyezzük el, mig a többieket az üvegházban való elhelyezést megelőzően 0,3 cm-es esőztető öntözésnek vetjük alá 35 vízzel. Az A. kísérletnél ismertetett kiértékelési rendszer alapján a kezelés után négy héttel megállapított kísérlett eredményeket az
F. táblázatban ismertetjük.
Claims (23)
- l. Herbicid és növényi növekedést szabályozó készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1-95 tömeg* mennyiségben 60 olyan tiofén-szulfonamid-származékot tartalmaz, amelynek (I) általános képletében- R jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-, nitro- vagy -SOjNRiRj csoport vagy klór- vagy brómatom;- - Rí és R: egymástól függetlenül 1-3 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent;- Rs jelentése (XLIV) általános képletű vagy (XI.V) képletű csoport;- - X jelentése klóratom vagy metil-, 1-3 szénatomot tartalmazó alkoxivagy metoxi-metilcsoport;- - Y metil- vagy metoxiesoportot jelent;- - Z jelentése nitrogénatom vagy -CH csoport;azzal a megkötéssel, hogy (i) SOiNHC(O)NHRs nem lehet a 4-es helyzetben a tioféngyűrűn;(ii) ha SOaNHC(O)NHRs 3-helyzetű és R
- 2-helyzetű, akkor R jelentése klór- vagy brómatomtól vagy metilcsoporttól eltérő abban az esetben, ha Rs (XLIV) általános képletű csoportot jelent; és (iii) ha SOiNHC(O)NHRj 2-es helyzetű, akkor R 3-as helyzetű A 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségű közömbös, szerves vagy szervetlen, természetes vagy szintetikus eredetű, szilárd vagy folyékony hordozóanyaggal - előnyösen attapulgittal, kaolinittel, gipsszel, montmorillonittal vagy bentonittal - és adott esetben anionos vagy nemionos felületaktív anyaggal- előnyösen nedvesítő- vagy emulgeálószerrel- együtt. (Elsőbbsége: 1981. 05. 04.)2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan tiofén-szulfonamid-származékot tartalmaz, amelynek (I) általános képletében az SOiNHC(O)NHRs csoport 2-es ás R 3-as helyzetű, míg a többi helyettesítő jelentése az 1. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 3. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan tiofén-szulfonamid-származékot tartalmaz, amelynek (I) általános képletében az SOjNHC(O)NHRs csoport 3-as és R 2-es helyzetű, mig a többi helyettesítő jelentése az 1. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1981. 05. 04.)
- 4. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan tiofén-szulfonainid-származékot tartalmaz, amelynek (I) általános képletében az SOiNHC(O)NHRs csoport 3-a3 és R 4-es helyzetű, míg a helyettesítők jelentése az 1.-2449 igénypontban magadott. (Elsőbbsége: 1981. 05.04.)
- 5. A 2., 3. vagy 4. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan tiofén-szulfonamid-származékot tartalmaz, amelynek (I) általános képletében X klóratomot vagy metil-, metoxi- vagy etoxicsoportot jelent, míg a többi helyettesítő jelentése a 2. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 6. Az 5. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan tiofén-szulfonamid-származékot tartalmaz, amelynek (I) általános képletében R klór vagy brömatomot vagy nitro-, metil- vagy dimetil-amino-azulfonil-csoportot jelent, míg a többi helyettesítő jelentése az 5. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 7. A 6. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan tiofén-szulfonamid-származékot tartamaz, amelynek (I) általános képletében Rs (XLIV) általános képletű csoportot jelent, míg a többi helyettesítő jelentése a 6. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 8. A 7. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan tiofén-szulfonamid-származékot tartalmaz, amelynek (I) általános képletében X metilvagy metoxicaoportot jelent, míg a többi helyettesítő jelentése a 7. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 9. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[(4-metoxi-6-metil-pirimidin-2-il)-amino-karbonil]-3-klór-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 10. A 2. igénypont szerinLi készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[(4,6-dimetil-pirimidin-2-il)-amino-karbonill-3-klór-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 11. A 2. igénypont ezerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[ (4,6-dimetoxi-pirimidin-2-il)-amino-karbonil]-3-klór-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 12. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[(4-me toxi-6-me til-1,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonil]-3-klór-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 13. A 2. igénypont ezerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[(4,6-dimelil-l,3I5-lriazin-2-il)-amÍno-karbonil]-3-klór-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 14. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[ (4,6-dimetoxí-l,3,5-lriazin-2-il)-atnino-kurbonil]-3-klór-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 15. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N—[(4 — -meloxi-6-melil-pirnnidin-2-i!)-amino-karbonill-3-bróm-2-tiofén-szulfonamidot tartalmuz.(Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)5 16. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatönnyugkénl N-((4,6-dimelÍl-pÍrimidin-2-il)-amino-kurbonil]-3-bróm-2-tiofén-szulfonamidol tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)10 17. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[(4,6-dimeloxi-pirimidin-2-il)-amino-karbonill-3-bróm-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)15 18. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[(4-metoxi-6-metil-l,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonil]-3-bröm-2-liofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 20 19. A 2. igénypont szerinLi készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-((4,6-dimetil-l,3,5-trÍazin-2-il)-amino-knrbonil]-3-bróm-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 25 20. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-í(4,6-dimetoxi-l,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonil]-3-bróm-2-tiofén-szulfonamidol tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 30 21. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N—((4— -metoxi-6-metil-pirimidin-2-il)-amino-karbonil]-3-metil-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 35 22. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[{4,6-dimetil-pirimidin-2-il)-amino-karbonill-3-melil-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 40 23. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[(4,6-dimctoxi-piriniidin-2-il)-amino-karbonil]-3-metil-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 45 24. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[(4-metoxi-6-metil-l,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonill-3-metil-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 50 25. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[(4,6-dimetil-l ,3,5-lriazin-2-il)-amino-karbonil]-3-metil-2-tiofén-szulr'onanndot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. 06. 03.)
- 55 26. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-[(4,6-dimetoxi-l,3,5-lriazin-2-il)-amino-karbonill-3-:nelil-2-tiofén-szulfonamidot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1930. 06. 03.)
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| US15327980A | 1980-06-03 | 1980-06-03 | |
| US06/255,226 US4398939A (en) | 1980-06-03 | 1981-05-04 | Herbicidal thiophenesulfonamides |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU190675B true HU190675B (en) | 1986-10-28 |
Family
ID=26850372
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU811637A HU190675B (en) | 1980-06-03 | 1981-06-02 | Herbicidal and plant growth regulating compositions comprising thiophene-sulfonamide-derivatives |
Country Status (11)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US4398939A (hu) |
| EP (1) | EP0041404B1 (hu) |
| AU (1) | AU545493B2 (hu) |
| BR (1) | BR8103459A (hu) |
| CA (1) | CA1188691A (hu) |
| DE (1) | DE3168600D1 (hu) |
| DK (1) | DK241581A (hu) |
| GB (1) | GB2078728B (hu) |
| HU (1) | HU190675B (hu) |
| IE (1) | IE52152B1 (hu) |
| IL (1) | IL63019A (hu) |
Families Citing this family (40)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US4481029A (en) * | 1979-11-30 | 1984-11-06 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Triazinyl-sulfonyl-ureas and isoureas |
| US4599103A (en) * | 1979-11-30 | 1986-07-08 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Agricultural ureas and isoureas |
| US4492596A (en) * | 1982-08-11 | 1985-01-08 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Phenyl-substituted sulfonamides |
| US4629494A (en) * | 1981-12-07 | 1986-12-16 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal sulfonamides |
| US4806142A (en) * | 1981-12-07 | 1989-02-21 | E. I. Dupont De Nemours And Company | Herbicidal pyrimidine sulfonylureas |
| US4547217A (en) * | 1982-02-08 | 1985-10-15 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Thiophene or furan herbicides |
| US4931081A (en) * | 1982-06-01 | 1990-06-05 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal diazoles sulfonamides |
| US4518776A (en) * | 1982-07-19 | 1985-05-21 | Ciba Geigy Corporation | Process for producing sulfonylureas |
| US4484939A (en) * | 1983-02-18 | 1984-11-27 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal sulfonamide inner salts |
| US4917719A (en) * | 1983-03-30 | 1990-04-17 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal isothiazole derivatives |
| US4604130A (en) * | 1983-03-30 | 1986-08-05 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal N-[pyrimidine aminocarbonyl]isothiazole sulfonamides |
| EP0126711B1 (de) * | 1983-05-16 | 1989-08-02 | Ciba-Geigy Ag | Herbizid wirksame und pflanzenwuchsregulierende Pyrimidin-Derivate, deren Herstellung und Verwendung |
| US4620868A (en) * | 1983-12-27 | 1986-11-04 | Ishihara Sangyo Kaisha, Ltd. | N-[(4,6-dimethoxypyrimidin-2-yl)aminocarbonyl]-3[halo-substituted ethenyl (or propenyl)]-2-thiophenesulfonamides useful as herbicides |
| US4609397A (en) * | 1984-02-21 | 1986-09-02 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal 3-[[(4,6-dimethoxypyrimidine-2-yl)aminocarbonyl]aminosulfonylmethyl]-1,5-dimethyl-1H-pyrazole-4-carboxylic acids, ethyl esters |
| US5304732A (en) * | 1984-03-06 | 1994-04-19 | Mgi Pharma, Inc. | Herbicide resistance in plants |
| US4761373A (en) * | 1984-03-06 | 1988-08-02 | Molecular Genetics, Inc. | Herbicide resistance in plants |
| AU585761B2 (en) * | 1984-03-07 | 1989-06-22 | E.I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal fluoroethoxy triazines |
| US4932997A (en) * | 1984-04-11 | 1990-06-12 | Ciba-Geigy Corporation | N-heterocyclosulfonyl-N'-pyrimidinylureas and N-heterocyclosulfonyl-N'-triazinylureas |
| EP0164269B1 (en) * | 1984-06-07 | 1990-04-18 | E.I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal sulfonamides |
| US4684393A (en) * | 1984-06-11 | 1987-08-04 | E. I. Dupont De Nemours And Company | Herbicidal thiophenesulfonamides |
| US4666506A (en) * | 1984-08-08 | 1987-05-19 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal pyrimidines |
| US6211439B1 (en) | 1984-08-10 | 2001-04-03 | Mgi Pharma, Inc | Herbicide resistance in plants |
| US4659369A (en) | 1984-08-27 | 1987-04-21 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal acetals and ketals |
| US4753672A (en) * | 1985-07-16 | 1988-06-28 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal acetals and ketals |
| AU4789685A (en) * | 1984-09-28 | 1986-04-10 | E.I. Du Pont De Nemours And Company | Heterocyclic sulphonamide derivatives |
| US4756742A (en) * | 1984-11-15 | 1988-07-12 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal ortho-heterocyclic thiophenesulfonamides |
| US4666501A (en) * | 1984-12-11 | 1987-05-19 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal sulfonamides |
| US4867783A (en) * | 1984-12-11 | 1989-09-19 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal sulfonamides |
| CA1257262A (en) * | 1985-05-20 | 1989-07-11 | George Levitt | Herbicidal thiophenesulfonamides |
| US4877440A (en) * | 1985-05-29 | 1989-10-31 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Thiophenesulfonamide herbicides |
| US4743290A (en) * | 1986-04-21 | 1988-05-10 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Thiophenesulfonamide herbicides |
| US4935528A (en) * | 1985-06-07 | 1990-06-19 | Ishihara Sangyo Kaisha Ltd. | Thiophenesulfonamide compounds, herbicidal compositions containing them, and process for their production |
| US4822402A (en) * | 1985-06-07 | 1989-04-18 | Ishihara Sangyo Kaisha Ltd. | Thiophenesulfonamide compounds, and herbicidal compositions containing them |
| US4678498A (en) | 1985-06-12 | 1987-07-07 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal sulfonamides |
| US4822403A (en) * | 1985-08-26 | 1989-04-18 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal sulfonamides |
| US4743292A (en) * | 1985-08-26 | 1988-05-10 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal sulfonamides |
| US4906278A (en) * | 1986-06-13 | 1990-03-06 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal heterocyclic sulfonamides |
| US5011527A (en) * | 1986-06-13 | 1991-04-30 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal heterocyclic sulfonamides |
| ZA915371B (en) * | 1990-07-17 | 1993-03-31 | Lilly Co Eli | Antitumor compositions and methods of treatment |
| DE19651037A1 (de) * | 1996-12-09 | 1998-06-10 | Bayer Ag | Substituierte Thienyl(amino)sulfonyl(thio)harnstoffe |
Family Cites Families (8)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US2647120A (en) * | 1949-12-14 | 1953-07-28 | Du Pont | 5-nitro-2-thiophenecarboxamides |
| JPS5623425B2 (hu) * | 1973-11-09 | 1981-05-30 | ||
| CA1082189A (en) * | 1976-04-07 | 1980-07-22 | George Levitt | Herbicidal sulfonamides |
| DK358778A (da) * | 1977-09-19 | 1979-03-20 | Du Pont | Herbicide sulfonamider |
| US4257802A (en) * | 1977-10-06 | 1981-03-24 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal sulfonamides |
| DK349479A (da) * | 1978-09-27 | 1980-03-28 | Du Pont | Sulfonamidderivater og deres anvendelse til regulering af plantevaekst |
| EP0010560B1 (en) * | 1978-11-01 | 1983-04-13 | E.I. Du Pont De Nemours And Company | Herbicidal sulfonamides, their preparation, compositions containing them and use thereof |
| DK85180A (da) * | 1979-04-04 | 1980-10-05 | Du Pont | Herbicide thiophesulfonamider |
-
1981
- 1981-05-04 US US06/255,226 patent/US4398939A/en not_active Expired - Fee Related
- 1981-06-01 AU AU71232/81A patent/AU545493B2/en not_active Ceased
- 1981-06-02 HU HU811637A patent/HU190675B/hu unknown
- 1981-06-02 DK DK241581A patent/DK241581A/da not_active Application Discontinuation
- 1981-06-02 BR BR8103459A patent/BR8103459A/pt unknown
- 1981-06-02 IL IL63019A patent/IL63019A/xx unknown
- 1981-06-02 CA CA000378845A patent/CA1188691A/en not_active Expired
- 1981-06-03 DE DE8181302461T patent/DE3168600D1/de not_active Expired
- 1981-06-03 IE IE1233/81A patent/IE52152B1/en unknown
- 1981-06-03 EP EP81302461A patent/EP0041404B1/en not_active Expired
- 1981-06-03 GB GB8116933A patent/GB2078728B/en not_active Expired
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| GB2078728A (en) | 1982-01-13 |
| IE811233L (en) | 1981-12-03 |
| EP0041404A3 (en) | 1982-01-13 |
| BR8103459A (pt) | 1983-01-11 |
| EP0041404B1 (en) | 1985-01-30 |
| AU7123281A (en) | 1981-12-10 |
| DE3168600D1 (en) | 1985-03-14 |
| DK241581A (da) | 1981-12-04 |
| CA1188691A (en) | 1985-06-11 |
| IE52152B1 (en) | 1987-07-08 |
| US4398939A (en) | 1983-08-16 |
| GB2078728B (en) | 1984-12-19 |
| IL63019A (en) | 1986-11-30 |
| AU545493B2 (en) | 1985-07-18 |
| IL63019A0 (en) | 1981-09-13 |
| EP0041404A2 (en) | 1981-12-09 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU190675B (en) | Herbicidal and plant growth regulating compositions comprising thiophene-sulfonamide-derivatives | |
| US4342587A (en) | Herbicidal pyridinsulfonamides | |
| US4441910A (en) | Thiophene or furan herbicides | |
| US4214890A (en) | Herbicidal pyrimidine and triazine sulfonamides | |
| KR850000678B1 (ko) | 우레아 및 이소우레아의 제조방법 | |
| US4169719A (en) | Herbicidal sulfonamides | |
| US4420325A (en) | Herbicidal sulfonamides | |
| EP0009419B1 (en) | Agricultural sulfonamides, and preparation and use thereof | |
| US4302241A (en) | Agricultural sulfonamides | |
| US4544401A (en) | Agricultural pyridinesulfonamides | |
| US4368069A (en) | Herbicidal sulfonamides | |
| JPH0774206B2 (ja) | 複素環式２―アルコキシフエノキシスルホニル尿素類、それらの製造方法およびそれらを含有する除草剤 | |
| IE47218B1 (en) | Herbicidal sulfonamides | |
| EP0161905B1 (en) | Herbicidal halopyrimidines | |
| JP2615228B2 (ja) | フルオロエトキシアミノトリアジン | |
| US4435205A (en) | Herbicidal o-alkylsulfonyloxy- and o-alkylsulfonylaminobenzenesulfonamides | |
| EP0204513A2 (en) | Herbicidal sulfonamides | |
| US4424073A (en) | Herbicidal sulfonamides | |
| US4589909A (en) | Benzofuran and benzothiophene sulfonamides | |
| US4372778A (en) | Herbicidal N-(pyridinylaminocarbonyl)benzenesulfonamides | |
| US4293330A (en) | Herbicidal N-(pyridinylaminocarbonyl)benzenesulfonamides | |
| US4588432A (en) | Herbicidal selenylsulfonamides | |
| JP2805199B2 (ja) | 複素環式置換スルフアミン酸フエニルエステル、それらの製造方法および除草剤および植物成長調整剤としてのそれらの用途 | |
| US4604131A (en) | Herbicidal sulfonamides | |
| US4563211A (en) | Herbicidal sulfonamides |