HU188595B - Process for production of conserve fodder from green and dry plantstuffs and equipment for the production - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás tartósított takarmány előállítására zöld és száraz növényi anyagokból és berendezés az eljárás foganatosítására.

A nagyüzemi állattenyésztés sajátságos takarmányozási rendszert valósított meg, ami nagy energia ráfordítással, magas fehérje és kalória-tartalmú termékek tömeges termelését igényli.

A hagyományos zöldtakarmányok termesztése új betakarítási technológiák létrehozását tette szükségessé, de ezek nagyüzemi szinten nem érték el a kívánt eredményt. A nagyüzemekben ma használatos technológiákkal nagy energiaráfordítással, vagy nagy veszteségekkel oldható meg a tömegtakarmány-előállítás. Megoldatlan a melléktermékek és hulladékanyagok gazdaságos felhasználása is.

A jelenleg ismeretes és a gyakorlatban használatos tömegtakarmány-készítés módjai a következők:

a) Szénakészítés

Természetes napfényenergia igénybevételével történik a víz nagy részének elpárologtatása. További hideglevegős szellőztetést igényel a betakarítás módjától függően. Nagy hátránya a magas beltartalmi veszteség, hozamcsökkenés stb. Lényeges hátránya, hogy a betakarítás kizárólag az időjárás függvénye. Ez jellemző a különböző bálakészítési módszerekre is.

b) Szenázs, szilázs készítése

Az időjárási viszonyoktól viszonylag függetlenül végezhető. Közepes beltartalmi értékek jellemzik ugyan a szenázst, de igen nehéz a pontos technológiát betartani. Nagy hátránya, hogy magas az erjedési és romlási veszteség. Elkerülhetetlen a szénhidrátok és a fehérjék vesztesége, magas a karotin bomlása is.

Hátránya még, hogy sok növénytermesztési anyag önmagában nem silózható, vagy csak túl magas veszteségek mellett.

c) Gyorsszárítót

Előnye, hogy magas beltartalmi értékek mellett tartósít, de igen nagy energiaráfordítással, beruházási költséggel állítja elő a végterméket. A szárítás takarmányértékesülése jóval alatta marad a kívánt mértéknek.

Ezeknek az ismert zöldtakarmány tartósítási eljárásoknak közös jellemzője, hogy a növénytermesztési anyagok önmagukban való tartósítására törekedtek, hőenergiával történd vízelvonással vagy kémiai erjesztéssel. Kivételt csak a silózáskor használt durva keverési mód jelentett, ahol a pH-eltolódást és az erjedést szándékozták befolyásolni.

A 167 839 számú magyar szabadalmi leírás eljárást ismertet takarmányliszt előállítására zöld növényi anyagból. Az eljárás során a zöld növényi anyagot pépe sitik, a pépet 40 80°C-ra melegítve a jelenlevő fehérjéket koaguláltatják és az így kapott diszperziót víztelenítik, azaz megszáritják. Az eljárás nagy beruházást igényel és aránytalanul magas az energiaigénye.

A T| 16 867 számon közzétett magyar szabadalmi bejelentés fehérjetartalmú zöld növényi anyagok tartósi1 tására vonatkozik. A tartósítást úgy végzik, hogy a zöld növényi anyagot zúzással roncsolják, ezután a fehérjéket 40—100°C-on koaguláltatják, végül a vizet mechanikus úton eltávolítják a termékből.

A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amely nemcsak megőrzi a kiindulási anyagok értékes béltartalmát, hanem az eredeti anyagoknál nagyobb takarmányértékű terméket szolgáltat, másrészt lehetővé teszi melléktermékek hasznosítását is.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy különböző szerkezetű, beltartalmú és nedvességtartalmú anyagok homogenlzálásával és együttesen történd roncsolásával abszorbeiós és kolloidális sejtnedv lekötés és nyersrost feltárás érhető el, aminek következtében az eredeti anyagok tulajdonságaitól eltérd, magasabbrendC (takarmányértékű), előre meghatározható összetételű végtermék keletkezik. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a zöld növényi anyag fehérjetartalmának egy része a roncsolás és homogenizálás hatására a száraz rostos növényi anyag20 hoz kötődik.

A találmány értelmében úgy járunk el, hogy zöld növényi anyagot száraz rostos növényi anyaggal homogenizálunk és egyidejűleg a keveréket roncsoljuk. Ezt a műveletet a továbbiakban roncsolásos homogenizálásnak nevezzük.

Zöld növényi anyagként bármely, az eddigiekben alkalmazott zöld takarmánynövény, például lucerna, takarmányzab, pillangósok, tarka koronafürt alkalmazható. A találmány nagy előnye azonban, hogy használ30 hatók mezőgazdasági zöld melléktermékek, például répalevél, valamint gyomnövények, például vadrepce, papsajtmályva, hínár is.

Száraz rostos növényi anyagként elsősorban az eddig hulladékanyagként kezelt növénytermesztési mellékter35 mékek, például szalma, kukoricaszár, cukorgyári melléktermékek, például nedves répaszelet stb. alkalmazhatók. Használhatók természetesen szárított takarmánynövények, például széna is.

Célszerűen először meghatározzuk a rendelkezésre 40 álló növénytermesztési anyagok beltartalmi értékeinek és a felhasználás céljának függvényében (tartósítás, hasznosítás módja) az előállítandó legmegfelelőbb összetételű homogenizált takarmány beltartalmi értékeit (homogenizációs limit), és ezután állapítjuk meg a homogeni45 zálóba kerülő növénytermesztési és egyéb anyagok arányait és mennyiségeit.

A roncsolással feltárt nedves és száraz anyag víztartalma kiegyenlítődik a zúzás és homogenizálás során, az oldott tápanyagok, ásványi sók stb. felszívódnak a szárazanyagba, elősegítve a biokémiai feltáródást.

Előnyös, ha a homogenizálás és roncsolás után a keveréket 2-6 percen át 100-600 bar nyomással préseljük.

A homogenizálás során kívánt esetben ismert adalékanyagokat, így energiaszintet vagy fehérjeszintet emelő 55 anyagokat, például szemes kukoricát, koncentrátumokat, premixeket, karbamidot, íz-, aromaanyagokat, ásványisókat, antibiotikumokat stb. adhatunk a keverékhez.

A homogenizálás után a hőközléssel történő víztele60 nítés elmaradhat, mert az anyagok kölcsönhatása biztosítja a szárazanyag-tartalom növekedését.

Gyomnövényeket eddig takarmányozási célokra nem használtak, elsősorban azért, mert azok általában topánokat, pl. alkaloidákat, növényi hormonokat stb. tartal65

-2/

188 595 máznák. Ezek a toxinok azonban melegvízzel, célszerűen 80-90 °C hőmérsékletű vízzel kezelve hatástalaníthatok. A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósítási változata szerint úgy járunk el, hogy a roncsolásos homogenizálás után a kevert anyagot rövid ideig meleg vízzel kezeljük. A kezelés hatására a toxinok elbomlanak, ugyanakkor az oldott tápanyagok a roncsolt anyagon koagulálódnak.

Végezhető a fenti toxinmentesítés a roncsolásos homogenizálásos ronesolds előtt is, melynek során a gyomnövényt először roncsoljuk, majd - előnyösen 40-90 °C hőmérsékletű vízzel - hőkezelésnek vetjük alá, és ezután végezzük a homogenizálást. Kívánt esetben a kezelt anyag víztartalma mechanikus úton, pl. préseléssel, csökkenthető a homogenizálás előtt.

A felhasználás módjától függően lehetővé válik a mechanikus víztelenítés is, mert a nedves és szárazanyag roncsolásával és homogenizálásával az oldott tápanyagok (fehérjék) koagulálhatók az idegen rostos anyagban is. Ezt adott esetben rövid ideig tartó hőközléssel is elősegíthetjük. Mechanikus eljárással a sejtvíz eltávolítható és tetszőlegesen beállítható a végtermék víztartalma.

A roncsolással homogenizált anyagot tetszőlegesen tovább feldolgozhatjuk a következő módon:

a) Mechanikus berendezéssel tömörítve, meghatározott alakba préseljük az anyagot, kazlazásra vagy egyéb tárolásra előkészítve.

b) Mechanikus berendezés nélküli tömörítéssel, a silózás különböző módszereivel.

c) A roncsolással homogenizált anyagot a már ismert módon hőenergiával feltárjuk, majd mechanikusan víztelenítjük a felhasználás kívánalma szerint.

Az eljárással 30-40% szárazanyag-tartalmú, takarmányozásra igen alkalmas takarmány keletkezik, mely minden további szárítás nélkül legalább 10 hónapig eltartható, például falközi silóban, dombsilóban.

Az előállított takarmányok jó tápértékét és emészthetőségét állatetetési kísérletek igazolták. Az új eljárás további előnyei az eddig ismert takarmánytartósítási eljárásokkal szemben:

a) Teljes mértékben kiküszöböli a takarmányok betakarításával és tartósításával kapcsolatos veszteségeket. Egy része zöldnövényként egymenetben kerül betakarításra, ugyanakkor a tartósításnál elmaradnak a szenázskészitésre jellemző melegedéi és fermentációs folyamatok, melyek az erjedési veszteséget okozzák.

b) Nemcsak megőrzi a feldolgozandó anyagok eredeti béltartalmát és emészthetőségét, hanem az eljárás magasabbrendű, beltartalmilag értékesebb és jobban emészthető terméket eredményez azáltal, hogy a homogenizálásra felhasznált anyagok nyersrost és egyéb tápanyagai a homogenizáláskor fellépő fizikai-kémiai kölcsönhatások következtében kedvező irányban, magasabb energiaszinten táródnak fel, válnak emészthetőbbé. Lényegében az állati szervezet az így elkészített anyagban lévő energiát jobban hasznosítja.

c) Az új eljárás energiaigénye a homogenizálásra és tömörítésre illetve adott esetben a melegvizes kezelésre - korlátozódik. Csak speciális feldolgozás esetén szükséges a kalorikus energiafelhasználás, mely ez esetben is lényegesen kisebb, mint az eddig ismert szárítók kalorikus igénye.

d) Az új eljárás lehetővé teszi a teljes gépesíthetősé’et, sőt az automatizálás lehetőségét is, kapcsolódik a jelenleg meglévő takarmánytartósitási és takarmányozási technológiai rendszerekhez. Amennyiben a mechanikai tömörítés rendszereit alkalmazzuk, a takarmánykijuttaás technológiája teljes mértékben leegyszerűsödik. A takarmánykijuttatás minden fázisa gépesíthetővé válik.

A találmány célkitűzése továbbá olyan berendezés kialakítása, amely segítségével a zöldnövényi anyagokat, lletve ezen anyagok valamilyen más hulladékanyaggal például - száraz melléktermékkel - való keverékét a mindenkori igényeknek megfelelő módon értékes állati akarmánnyá dolgozzuk fel.

A találmány szerinti célkitűzést olyan kialakítású berendezéssel valósítjuk meg, amely berendezés anyagtovábbító szerkezettel 4 összekapcsolt roncsoló- 1, hőkezelő- 5 és egyéb utókezelő 7 - pl. beszárító - egységtől áll, ahol a roncsolóegység 1 a termékáramlás irányálan egymás után elhelyezett tépő- 2, és zúzószerkezett öl 3 van kialakítva.

A találmány szerinti berendezés egyik előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a roncsolóegység 1 részét képező tépőszerkezet 2 a szerkezet házában 10 rögzített helytálló forgáspontok körül lengő módon ágyazott, állókésekből 12 és egy henger felületén előnyösen egynáshoz képest fáziseltoltan elhelyezett, az anyag tengelyirányú továbbítására, valamint hosszirányú foszlatására alkalmas forgókésekből 13 van kialakítva.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakjánál a roncsolóegység részét képező zúzószerkezete 3 két ugyanazon vízszintes síkban fekvő párhuzamos tengelyű, egymáshoz képest állítható tengelytávolságú és eltérő forgásirányú rovátkolt felületű hengerből (21, 22) és a hengereket 21, 22 burkoló házból van kialakítva.

A találmány szerinti berendezés hőkezelőegysége fúvókák révén a hőfejlesztőberendezéssel van összekapcsolva, továbbá a hőkezelőegység belsejében - a jobb anyagáramlás biztosítására — egy anyagtovábbító elem van elhelyezve, amely anyagtovábbítóelem célszerűen egy szállítócsiga.

A találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjánál dyan utókezelő egység található, amely utókezelőegység egy, a hőfejlesztőberendezéssel összekötött vízgyűjtőelemből és egy viztelenitőkészülékből van kialakítva.

A találmány szerinti berendezés egy további kiviteli alakjánál egy, a vízgyűjtőelemhez csatlakozó és a hőkezelőegységből, illetve közvetlenül a roncsolóegységből tívozó terméket a víztelenítőkészülékbe továbbító, ferde elhelyezésű és mozgatható szűrőelem — előnyösen szita — található.

A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakja esetén a víztelenítőkészülék előnyösen egy kettős csigaprés.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakjánál a víztelenítőkészülékhez egy sejtvízelvezető rendszer csatlakozik.

A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakját a továbbiakban a csatolt ábrák alapján részletesen ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlata, a

2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés tépőszerkezetéten lévő kések helyzete, a

3. ábra az 1. ábra szerinti berendezés zúzószerkezetérek kialakítása.

-3188 595

Az 1. ábrán látható, hogy a találmány szerinti berendezés milyen részegységekből épül fel, nevezetesen az 1 roncsolóegységből, az 5 hőkezelőegységből és a 7 utókezelőegységből. Az 1 roncsolóegység az ábra szerinti kiviteli alak esetén a 2 tépőszerkezetből és a 3 zúzószerkezetből van kialakítva. A 2 tépőszerkezet és a 3 zúzószerkezet kapcsolatban áll egymással és az általuk elroncsolt anyag a 4 mozgatószerkezet révén az 5 hőkezelő egységbe kerül, majd onnan tovább haladva a 7 utókezelőegységbe jut, amely 7 utókezelőegység jelen kiviteli alak esetén a 6 szitával ellátott 31 vízgyűjtöelembel és a 40 víztelenítőkészülékből áll.

Az 1. ábra alapján jól nyomon követhetjük a zöldnövényi anyagok tartósításának, illetve az állati takarmány előállításának módját.

A kívánalmaknak megfelelően a külön tárolt zöldnövényi anyagot, a száraz melléktermékeket és egyéb amennyiben ez szükséges - adalékanyagokat e© ütt juttatjuk az 1 roncsolóegységbe, amikoris a keverékanyag a 9 bevezetőgaraton keresztül a 2 tépőszerkezet 10 házába jut. A 10 házban találhatók a 12 álló és a 13 forgókések, amelyek a bekerült anyagok aprítását és hosszirányú foszlatását végzik. Ezután a felaprított anyag a 17 kivezetőnyíláson keresztül a 3 zúzószerkezet 18 bevezetőgaratába, majd onnan a 3 zúzószerkezet belsejébe kerül. A 3 zúzószerkezet 19 házában találhatók a 20 és 21 hengerek, amely hengerek palástja rovátkolással van ellátva. A 20 és 21 rovátkolt hengerek az anyagot tovább zúzzák és homogenizálják. A 20 és 21 hengerek állítható módon vannak kialakítva, miáltal a kivánalmaknak megfelelően és a feldolgozandó anyag minőségétől - víztartalmától - függően végezhető el a roncsolás. Az anyag a 3 zúzószerkezetből a 4 anyagtovábbító szerkezetre kerül.

Itt két út lehetséges. Először Is a roncsolt anyagot az 5 hőkezelőegységbe továbbítjuk, amikoris az anyag a 25 nyíláson keresztül az 5 hőkezelő egységbejut. Az 5 hőkezelőegységben 90—95 °C-os vízzel kezeljük az anyagot, amelynek célja, hogy megkössük a bennük található fehérjét. A hőkezelés biztosítására az 5 hőkezelő alsó részén a 29 fúvókák találhatók, amely 29 fúvókák a 8 höfejlesztőberendezés 30 vezetékével vannak összeköttetésben, és amely 29 fúvókákon keresztül jut a hőkezeléshez szükséges magas hőmérsékletű víz az 5 hőkezelőegységbe. Az 5 hőkezelőbe juttatott anyag megfelelő áramlására, és a magas hőmérsékletű vízzel való minél jobb érintkeztetésére az 5 hőkezelőegységben egy szállítócsiga található, amely 27 szállítócsiga 26 tengelye egybeesik az 5 hőkezelő tengelyével. A 27 szállítócsiga szükségszerűen nem húzódik végig a hőkezelő teljes hossza mentén.

A kezelt anyag az 5 hőkezelőegységből annak 28 nyílásán keresztül a 7 utókezelőegységbe távozik.

Itt jegyezzük meg, hogy a második lehetséges út esetén, amennyiben a takarmány minősége ezt kivánja meg, nein szükséges az anyagnak az 5 hőkezelő egységbe való továbbítása, hanem a 4 anyagtovábbítóról egyenesen a 7 utókezelőbe kerül. Ebben az esetben elmarad a magas hőmérsékletű vízzel való kezelés.

Visszatérve az anyagkezelés folyamatához, tehát az 5 hőkczelőegyscgből az anyag a 7 utókezelöegységbe jut. Az utókezelőegység lényegében két részből, a 31 vízgyűjtőelemből és a 40 víztelenítőkészűlékből tevődik össze. Az 5 hőkezelőegység 28 nyílásán keresztül távozott anyag először a 31 vízgyűjtőelemhez csatlakozó 6 szűrőelemre jut, amely 6 szöröelem lényegében egy szita, amely szitát külön szerkezet segítségével mozgatunk. A 6 szita kettős feladatot lát el, egyrészt az anyaggal együtt távozó vizet a 31 vizgyüjtőelembe továbbítja, másrészt az 5 hőkezelőből távozó anyagot továbbítja a 40 víztele· nítőkészüiékbe. Itt jegyezzük meg, hogy a szita ferde beállítású, amely beállítás ferdeségi szöge nagyobb, mint az anyag szabad részű szöge. Ennek ellenére nem minden esetben biztosítható, hogy az anyag, amely igen jelentős mértékű nedvességet tartalmaz, továbbjusson a 40 víztelenítőkészülékbe. A megfelelő anyagáramlást a szita mozgatásával valósítjuk meg.

Az 5 hőkezelőegységben felhasznált és a 31 vízgyűjtőelembe távozott víz sem vész kárba, mivel a 31 vízgyűjtőelem a 32 vezeték révén egy 33 keringetőszivattyúba jut, amely 33 szivattyii a hulladékvizet, - amely általában 5Q--60°C-os — visszajuttatja a 8 hóTejlesztöberendczésbe, ahol a 38 vezetéken érkező friss vízzel keveredve felmelegíti azt, így jelentős energiamegtakarítást érhetünk el.

Tehát a hőkezelt és a felesleges víztől megszabadított anyag a 35 beömlőnyiláson keresztül a 40 víztelenítőkészülékbe kerül, ahol a víztelenítést lényegében egy kettős csigapréssel valósítjuk meg.

Az így tartósított termék a 36 nyíl irányában távozik és esetleges további folyamatoknak, mint például szellőztetés, bálázás stb. vetjük alá.

A víztelenítés során hasznos melléktermék is keletkezhet, nevezetesen a sejtviz, amelynek elszállításáról és felhasználásáról is gondoskodni kell. A sejtviz elvezetés a 37 nyíl irányában történik.

A 2. ábra az 1. ábra szerinti roncsolóegység tépőszerkezetének részletét szemlélteti, metszetben. A 2 tépőszerkezet 10 házában találhatók a tulajdonképpeni aprítást végző elemek a 12 álló- és a 13 forgókések. A 12 állókések a 10 házhoz és a 10 házban rögzített hely álló forgáspontok körül lengő módon vannak ágyazva, míg a 13 forgókések a 14 késtartótengelyen vannak elrendezve, oly módon, hogy a 2 tépőszerkezet 11 tengelyére fűzött 15 forgótárcsák révén és a 16 távtartókkal együtt forgórészt alkotnak.

A 13 forgókések egymáshoz képest fáziseltol tan, előnyösen csigavonalban helyezkednek el, hogy szabad végükkel benyúlnak a 12 állókések közé, miáltal az aprítás során a 13 forgókések az aprítandó anyagot a 12 állókésekhez verik. Ez azt eredményezi, hogy pl. növényi szárrészek esetén azok megakadnak a 12 állókéseken, és így a 12 állókések az anyag megtámasztását végzik. Eközben a 13 forgókések a 12 állókések között nagy sebességgel áthaladva felaprítják azokat. Az így felaprított anyag a 2 tépőszerkezet 17 kivezetőnyílásán keresztül a 3 zúzószerkezetbe, vagy egy újabb 2 tépőszerkezetbe távozik.

A 3. ábra a találmány szerinti berendezés 3 zúzószerkezetének egy részletét szemlélteti részben metszve. A 3 zúzószerkezet lényegében ugyanazon vízszintes síkban fekvő, párhuzamos tengelyű 20 és 21 hengerekből áll, amely 20 és 21 hengerek eltérő kerületi sebességgel mozognak, miáltal a közéjük adagolt anyagot nagy nyomás alatt összeroppantják. Az összeroppan tás következtében a növényi sejteket teljesen széttépjük és ezáltal az anyag legteljesebb feltárását érjük el, A roppantó hatás növelését szolgálja a 20 és 21 hengerek felületén kialakított 24 rovátkolás is, A 20 és 21 hengerek egymástól való távol-4/

188 595 ságát a 23 feszítőszerkezet segítségével állítjuk be, amely lényegében egy rugós szerkezet, amely segítségével megakadályozhatjuk azt is, hogy véletlenül a két henger közé került fémdarab vagy más hasonló tárgy törést okozzon. A hajtást a 22 tengelycsonkon keresztül adjuk át. A 3 zúzószerkezet 20 és 21 hengerei által továbbroncsolt anyag ezután a hőkezelőegységbe, vagy közvetlenül az utókezelőegységbe kerül.

A találmány szerinti berendezés előnye, hogy roncsolóegységc révén az anyag a legmesszemenőbben feltárható, miáltal az igen értékes tápanyagok a további kezelés során megőrizhetők és így a berendezés által előállított takarmány tápértéke a kívánt minőségűre állítható be.

A találmány szerinti eljárást az alábbi példák részletesebben ismertetik:

1. példa

A teljes víztartalommal (82 s%) beszállított lucernát 16 s% nedvességtartalmú száraz rosttartalmú anyaggal homogenizáljuk, úgy, hogy a kapott végtermék 14% fehérjetartalommal és 150 mg/kg karotin tartalommal rendelkezik. Tehát az abszolút hozam megnő, a lucerna betakarításakor keletkező veszteségek megszűnnek, csökken a víztelenítés energiaigénye, amit mechanikusan végzünk a már ismert módon, előzetes hőfeltárással és préseléssel.

2. példa % répalevél korona, 30 % kukoricaszárral homogenizálva és mechanikusan tömörítve közepes szénaértékű takarmányt eredményez.

Répalevél, takarmányszalma 60-40% homogenizálási aránya esetén célszerűen az oldott állapotban lévő fehérjéket koaguláljuk, amik hozzákötődnek a takarinányszalma rostjaihoz. Így lehetségessé válik a felesleges sejtvíz eltávolítása.

3. példa

Óránként 1784 kg (80 s% nedvességtartalmú) zöldbimbós lucernát 400 kg szalmát, 200 kg szemeskukoricát a megfelelően beállított szalagokkal egyenletesen a zúzóhomogenizáló berendezésbe juttatunk. A homogenizálás során az oldott tápanyagok a kapilláris szerkezetű szárazanyagokban felszívódnak. Ezt a tápanyagkiegyenlítődést elősegíti a homogenizálás után a zárt folyamatos prés. Préseléskor sejtvizet nem távolítunk el. A prés utáni végtermék víztartalma kb. 36 %.

Nyersfehérjetartalma 12-14%

Keményítőtartahna 34-45 kg/ÍOOkg

További kezelést nem igényel, alakra préselve hagyományos silóként kezelhető. Amennyiben Szükséges, hideglevegővel átszellőztetve beszárítható az egyensúlyi víztartalomra. A takarmány össztömege: 2348 kg.

4. példa \

Óránként 2676 kg zöldlucernát (80 s% nedvességtartalom) 400 kg száraz szalmával homogenizálunk.

A homogenizáláskor aminosav kiegészítést végzünk oly módon, hogy az esszenciális aminosav tartalma a homogenizált anyagnak egyenletes és felhasználási célnak megfelelő legyen (például lizin adagolás sertéstakarmánynál).

Kellően roncsolt — homogenizált anyagot emelt hőig mérsékleten feltárjuk, majd mechanikusan víztelenítjük, kb. 30- 40 s% víztartalomra. Szükség szerint bálázzuk, vagy hideglevegővel átszellőztetjük az egyensúlyi víztartalomig. Bcltartalmi értéke: 17 19% nyersfehérje,

160-180 mg/kg karotin.

5. példa

2q Tarka koronafürtből óránként 3472 kg-ot, szalmából 200 kg-ot, szemeskukoricából 100 kg-ot vezetünk a roncsoló-homogenízáló berendezésbe úgy, hogy első lépcsőben a koronafürtöt zúzzuk, majd emelt hőmérsékleten a jS-nitropropionsavat már ismert módon kezelve, majd préseléssel eltávolítjuk, és utána történik a nedves- és szárazanyag homogenizálása. Homogenizáláskor antioxidánst juttatunk az anyagra, szükség szerint premixeket is ezen a ponton kell bejuttatni.

Esetenként gyógyszer beadagolása is megtörténhet a homogenizáláskor. Az esszenciális aminosavak arányát aminosav adagolással a homogenizátorba kell beállítani.

Homogenizálás után zárt présgéppel 50-100 bar nyomással tetszőleges profilra préseljük a végterméket. Kazlazva vagy egyéb módon tárolható.

3⁵ Bel tartalmi értéke: Nyersfehérje: 20-24%

Karotin: 160-180 mg/kg

Keményítő: 35-45 kg/100 kg

A préseléskor célszerű úgy meghatározni a préskocka nagyságát, hogy pl. szarvasmarhánál 1 adag legyen egy kocka — Így egyszerűen gépesíthető az etetés és minden esetben egyenletes tápanyagfelvételt tudunk biztosítani.

6. példa

Óránként 3150 kg répakorona levelet és 400 kg szecskázott csutkaszárat egyenletesen a zúzó-homogenizáló berendezésbe vezetünk, ahol’a tápanyagkiegyenlítődés megtörténik. Emelt hőmérsékleten stabilizáljuk a már homogenizált anyagot és utána víztelenítjük. A víztelenítés után hideglevegővel elvégezzük a végbeszárítást. .Szárítás után célszerű bálázni vagy pellettálni az anyagot.

Beltartalmi értéke: 18-19 % nyersfehérje 150-190 mg/kg karotin

7. példa

Óránként 2480 kg répakorona levelet, 300 kg szecskázott csutkaszárat, 200 kg szemeskukoricát egyenletesen a zúzó homogenizátorba vezetünk, ahol elvégezzük az oldott tápanyagok kiegyenlítését. Homogenizálás után zárt présgépre vezetjük az anyagot, ahol tetszőleges

188 595 alakra préselve (50-100 bar) végleges formát adu ik a végterméknek. Célszerű kazalba rakás után légmentesen fóliával lezárni a kazlat - vagy kazalszárítón az egyensúlyi víztartalomra leszárítani.

Beltartalmi érték; Nyersfehérje: 16%

Karotin: 140 mg/kg

Keményítő: 38-50 kg/100 kg

Célszerű az így homogenizált anyagot hagyományos silóként kezelni.

i) Répalevél, szalma homogenizálásánál a zúzó homogenizáló berendezésbe karbamid permetezéssel növeljük a fehérjeszintet. Amennyiben a répalevél korona aránya nagyobb mint 60 %, úgy szükségessé válik a már ismert módon 40-90°C-os hőkezelés és mechanikus víztele-, nítés.

8. példa

Óránként 3150 kg répakorona levelet és 400 kg szalmát egyenletesen a zúzó homogenizátorba vezetjük. Célszerűen aminosav kiegészítést végzünk, majd a teljes anyagot emelt hőmérsékleten stabilizáljuk. Stabilizálás után szörőpréssel a fölös vizet eltávolítjuk, majd hideglevegővel elvégezzük az egyensúlyi víztartalomra a szárítást.

Célszerűen vagy bálázzuk, vagy pellettáljuk a végterméket.

Beltartalmi érték: Nyersfehérje: 19-20%

Karotin: 150-190 mg/kg.

A technológiai gépsor például a kővetkező:

a) Hagyományos járvabetakarí tó gép (E-280 Hesston). A betakarított anyagot 2 vagy több, egymástól függetlenül szabályozható fogadóaknába kerül. A fogadóaknák szállító elemei szabályozzák az átáramló anyagmennyiséget.

b) A mindenkor előirt receptúra szerint a fogadóaknák szállítóelemeit beállítjuk a kellő száraz és nedves súly anyag szállítására, ahonnan a két, vagy több komptnensű anyag többlépcsős zúzó-keverő berendezésbe kerül.

c) A zúzóberendezés elvégzi a száraz és nedves anyag roncsolását, majd a zúzóból kikerült anyagot tovább homogenizáljuk ellenáramú keverőberendezéssel. Ezen a ponton juttatjuk szükség szerint a fehéijeszint, vagy kemányífőérték növelő segédanyagokat.

d) A zúzó homogenizálóból kikerült anyagot amennyiben a víztartalma 40 % fölötti, úgy 40—

90°C-on a már ismert módon - koaguláljuk, majd szörőprésre vezetjük.

e) Amennyiben a takarmányozási igény nem kívánja a víztelenítést, vagy a tárolási mód miatt, úgy folyamatos üzemű zárt csigásprésre vezetjük a homogenizált anyagot, ahol erőteljesen bekövetkezik az abszorpciós és kolloidáüs sejtnedv lekötés.

f) A présgép kivezető részét szűkített profilidomra alakítjuk át, aini meghatározza a préselvény formáját. Daraboló berendezéssel a kívánt mértékű préskockákat kazalba, vagy célszerűen kialakított hideglevegős szárítóra lehet telepíteni.

g) Amennyiben a zúzott, homogenizált anyag további aprítást igényel, úgy koagulálás és szűrőpréselés után a felmelegedett anyagot hideglevegővel visszahűtjük, aprítjuk, pellettáljuk. vagy pogácsázzuk.

h) Csak melléktermékek feldolgozása esetén (répakorona, csutkaszár) a homogenizálási limitnek megfelelően zúzáskor és homogenizáláskor a zárt préselés előtt a megfelelő kemény!tőérték beállítást el kell végezni.

Claims (12)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás tartósított takarmány előállítására, azzal jellemezve, hogy zöld növényi anyagot, célszerűen gyomnövényt száraz rostos növényi anyaggal homogenizálunk és egyidejűleg a keveréket roncsoljuk, kívánt esetben a homogenizálds során a keverékhez energiaszintet vagy fehérjeszintet emelő koncentrátumokat, premixeket, karbamidot, iz-aroma anyagokat, ásványi sókat és/vagy antibiotikumokat adunk, végül a homogenizált és roncsolt keveréket kívánt esetben ismert módon víztelenítjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy zöld növényi anyagként tarka koronafürtöt használunk.
3. 3. A 2. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyomnövények toxinjait hőkezeléssel hatástalanítjuk.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hőkezeléshez 40-90 °C hőmérsékletű vizet használunk.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a homogenizálás és roncsolás után a keveréket 2—6 percen át 100-600 bar nyomással préseljük, majd a sejtvíz fölösleget eltávolítjuk.
6. 6. Berendezés zöld növényi anyagok tartósítására, elsősorban állati takarmány előállítására, azzal jellemezve. hogy anyagtovábbító szerkezettel (4) összekapcsolt roncsoló- (1), hőkezelő- (5) és egyéb utókezelő (7), például beszáritóegységből áll, ahol a roncsolóegység (1) a termékáramlás irányában egymás után elhelyezett tépő- (2) és zúzószerkezetből (3) van kialakítva és a tépőszerkezet (2) a szerkezet házában (10) rögzített helytálló forráspontok körül lengő módon ágyazott állókésekből (12) és egy henger felületén előnyösen egymáshoz képest fáziseltoltan elhelyezett, az anyag tengelyirányú továbbítására, valamint hosszirányú foszlatísára alkalmas forgókésekből (13), a zúzószerkezet (3) pedig két ugyanazon vízszintes síkban fekvő párhuzamos tengelyű, egymáshoz képest állítható tengelytávolságú és eltérő forgásirányű rovátkolt felületű hengerből (21, 22) és a hengereket (21, 22) burkoló házból (19) van kialakítva.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőfejlesztőberendezés (8) vezetékéhez (30) csatlakozó fúvókákkal (29) és belsejében anyagtovábbító elemmel (27) ellátott Itökezelöegysége (5) van.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőkezelőegységben (5) lévő anyagtovábbító etem (27) célszerűen szállítócsiga.
9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy utókezelő egysége (7) a hőfejlesztőberendezéssel (8) összekötött vízgyűjtőelemből (31) és víztelenítő készülékből (4) van kialakítva.

   -6/

   188 595
10. 10. Α 6-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vízgyűjtőelemhez (31) csatlakozó, és a hőkezelőegységből (5), illetve közvetlenül a roncsolóegységből távozó terméket a víztelenítőkészülékbe (4) továbbító, ferde elhelyezésű és mozgatható szűrőelemmel (6) — előnyösen szitával —van ellátva.
11. 11. A 6—10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy víztelenítőkészüléke (40) előnyösen kettős csigaprés.
12. 12. A 7-11. igénypontok bármelyike szerinti beren5 dezés, azzal jellemezve, hogy víztelenítőkészülékhez (40) csatlakozó sejtvízelvezető rendszere (37) van.