HU186827B - Method and apparatus for hoeing and/or breaking coal beds, furthermoe other rock, lumpy or granular medium agglomerated into bed - Google Patents

Description

A találmány lehetővé teszi széntelep, továbbá teleppé halmozódott egyéb közeg lazítását, jövesztését a technika állásához képest kedvezőbb feltételek mellett; különös előnye, hogy geológiáikig zavart, metángázveszélyes, viszonylag nagyszilárdságú széntelepeknél is lehetővé teszi a gépi művelést, mégpedig kiemelkedő termelékenységgel.

Az egy lépésben végrehajtható jövesztés többszörösét, illetve sokszorosát kitevő hosszúságú lyukat fúrunk a telepbe, s abba megfelelő számú elemi jövesztő eszközt tolunk be, azokat egymással összeszerelve, majd az utoljára betolt elemi jövesztő eszközt működtetjük és ezt követően - kismértékű késleltetésekkel - sorrendben működtetjük a lyukban beljebb fekvő elemi jövesztő eszközöket.

Az elemi jövesztő eszköznek van jövesztőfeje és azzal csatolt kapcsolócsöve, valamint az eszköz két végének környezetében elrendezett csatlakozó-szerelvény készlete és a jövesztőfejben szelephatású reteszelőszerwel csatolt két légcsatorna van kialakítva, amelyek közül az egyik kapcsolócsővel közlekedik, míg a másik a jövesztőfej oldalfalában kialakított terelőrés.

186.827

A találmány tárgya eljárás, elemi jövesztő eszköz és elemi jövesztő eszközök alkotta jövesztő berendezés, amely a technika állásához képest kedvezőbb feltételekkel teszi lehetővé széntelepek, továbbá teleppé halmozódott egyéb közegek lazítását és/vagy jövesztését nagynyomású sűrítettlevegős jövesztő fejekkel.

A találmányt a szénbányászatban való alkalmazás céljára fejlesztettük ki és részletesebben széntelepek lazítására és/vagy jövesztésére való alkalmazásban! ismertetjük. A leírásból azonban a szakember láthatja, hogy teleppé halmozódott bármilyen (megkövült, szemcsés, darabos) közeg lazítására és/vagy jövesztésére alkalmazható a találmány. A jövesztés folyamata magában foglalja a telep megfelelő részének lazítását. Minthogy főképpen jövesztés céljára alkalmazzuk a találmányt, a továbbiakban a jövesztés kifejezést részesítjük előnyben és gyakran tágabb értelemben használjuk: jövesztési műveletről, jövesztő eszközről írunk olyankor is, amikor a művelet esetleg a lazításra szorítkozik, az eszközt lazításra alkalmazzuk. Ha a leírásban bárhol előfordul a jövesztés kifejezés, annak jelentését nem korlátozzuk a jövesztés befejezett folyamatára, hanem kiterjesztjük a pusztán lazítást eredményező folyamatra, mint befejezett technológiai műveletre.

E leírásban meredekdőlésűnek nevezzük azokat a széntelepeket, amelyeknél a telep dőlésszöge a vágat alapsíkjához képest nem kisebb, mint 50 fok, míg ennél kisebb dőlésszögű telepeket lapos telepeknek nevezzük.

Geológiailag zavart, metángázveszélyes, dőlés- és csapásirányban rövid kiterjedésű, viszonylag nagyszilárdságú széntelepek gépi művelésenapjainkban még nem megoldott. Az ilyen széntelepeknél üzemelő bányákban a kézi jövesztés mellett főként a rövidlyukas, nagynyomású sűrített levegős, hasadótárcsás elven működő jövesztő eljárást alkalmazzák. A hagyományos sűrített levegős jövesztőfej lényegében kúpos végű üres henger, amely palástjának kerülete mentén ún. jövesztőrésekkel van kialakítva. Az üreget nagynyomású légvezetéken át feltöltjük sűrített levegővel és amikor annak nyomása túllépi a hasadótárcsa jellemzőitől függő küszöbértéket, megnyílik az út a jövesztőrések felé, amelyek a nagynyomású levegőt a telepre bocsátják.

A szénbányászatban jövesztési célra kialakított, legfeljebb 100 MN/m¹ nyomású léghálózatról táplált, technika állása szerinti jövesztő berendezéssel az egy lépésben megvalósítható jövesztési hossz lapos telepeknél 1-2 méter, meredekdőlésű széntelepeknél legfeljebb 6 méter. Lapos telepeknél - többlépéses lassú művelettel - a jövesztési mélységet egymást követő 1-1,5 méteres jövesztési hosszakkal növelik, míg meredekdőlésű telepeknél ez - főteszénomlasztásos, biztosítás nélküli technológiával - nem lehetséges, mert a legtöbb esetben megszakad a lejövesztett terület feletti fedü. Ha a jövesztéshez szükséges furatokat az említett értékeknél hosszabbra fúrják és a hosszabb lyuk végére betolva a jövesztőfejet működtetik azt, a lazító) és/vagy jövesztő hatás helyett tömörítő hatás lép fel. Robbantásos eljárás alkalmazása esetén pedig szükség van a légosztály idő» · szakos kiürítésére. ’

A technika állása szerinti jövesztési módszer hátránya tehát a kis jövesztési mélység, a kis termelékenység, valamint az, hogy meredekdőlésszögű, gázos telepek lazítására vagy jövesztésére - föteszénomlasztásos, biztosítás nélküli technológiával - csak kis hatékonysággal és a fedü megszakadása miatt nagy szénvagyon veszteséggel alkalmazható. A technika állása szerinti hasadótárcsás jövesztőfejek további hátránya, hogy a levegő a jövesztőfej palástjának teljes kerülete mentén áramlik ki, így csak kis hatékonysággal lazít.

Célunk olyan technológia és gépi berendezés kifejlesztése, amelynek gyakorlati alkalmazása növeli a termelékenységet, csökkenti a szénvagyon veszteséget, s lehetővé teszi a geológiailag gyűrt, zavart, gázos széntelepek biztosnságos és teljes, gépesített leművelését a légosztály kiürítése nélkül is,. Alapvető feladat ezzel kapcsolatban, hogy lazítási, jövesztési hosszat megnöveljük oly módon, hogy egyben a lazítást és a fellazult szénmennyiség eltávozását is megkönnyítsük. Ugyancsak fontos feladat a lazítás hatékonyságánek a növelése.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a termelékenység jelentős mértékben megnövelhető, ha az egy lépésben vérehajtható jövesztő L hosszának N-szeresét (N > 2) > kitevő hosszúságú lyukat fúrunk a telepbe és a lyukba egymás után több - eslő, második,..., N-ik - egyzően kialakított elemi jövesztő eszközt tolunk be, a sorrendben egymást követő elemi jövesztő eszközöket egymással összeszerelve, majd működtetjük a lyukba utoljára betolt N-ik elemi jövesztő eszközt és ezután kismértékű késleltetéssel, vagyis kis - előnyösen másodpercet meg nem haladó - időközönként működtetjük a befelé haladva mindenkor soronkövetkező [(N-l)-ik,..., második, első] elemi jövesztő eszközt. Előnyösen a nagynyomású levegő kiáramlását a sorrendben egymást követő elemi műveletek haladási irányával ellentétes irányba, olyan irányba tereljük, amelynek a lyuk tengelyével párhuzamos komponense a lyuk talpa felől a lyuk szája felé mutat (e leírásban a furat szájának nevezzük a befúrás kezdeti síkját, talpának a befúrás attól legtávolabbi síkját). Ez tpí úgy érhetjük el, hogy a jövesztőfej palástjában kialakított nyílás, amelyet eddig jövesztő résnek neveztünk, de amelyet a találmány szerinti jöveszőt eszköznél általánosabb meghatározással terelőrésnek fogunk nevezni, az elemi mű veletek haladási irányával ellentétes irányban bővül, vagyis a terelőrés hosszmetszetének súlyvonala a jövesztőfej palástjával — a bementi torkolat felé — hegyes szöget zár ve.

A találmány szerinti eljárás különös előnye, hogy az elemi jövesztő eszközök megfelelő kialakításával a művelet gyorsítható egyrészt annak révén, hogy több - célszerűen két - elemi jövesztő eszközt előre összeszerelten készletezünk és így gyorsabban tolhatjuk be a telepbe fúrt hosszú lyukba, másfelő annak révén, hogy nagynyomású levegővel működtetett, láncba kapcsolható aktiváló szervet tartalmazó találmány szerinti elemi jövesztő eszközt alkalmazhatunk, az N darab aktiváló szervet láncba kapcsoljuk és a lyukba utoljára betolt N-ik elemi jövesztő eszköz aktiváló szervének működtetésével önműködő láncfolymatot indítunk.

A találmány szerinti eljárás lényege tehát a nagynyomású lazító, illesztve jövesztő levegő elosztása a széntelepbe fúrt lyuk teljes hossza mentén, — célszerűen önműködően - vezérelt, szakaszonkénti kismértékű késleltetés mellett. Az eredő jövesztési hossz a technika állása szerinti egylépéses jövesztési hossznak megfelelően kialakított elemi jövesztő eszköz hoszszának azért lehet a sokszorosa, mert a késleltetett működtetés folytán mindegyik jövesztőfej 'már ked-21

186.827 vező lazítást viszonyok között működik az előző, a lyuk szája felől szomszédos jövesztőfej által már létrejött lazítás következtében, s ennek különösen azért nagy a jelentősége, mert e folyamat előidézéséhez elegendő rendkívül kis késleltetési időtartamok beiktatása a sorrendben következő elemi jövesztő eszközök aktiválása között; a késleltetési időtartamok éppen azért korlátozhatók nagyon kis értékre, mert pl. a találmány szerinti elemi jövesztő eszköz lehetővé teszi a sorozatos aktiválás önműködő láncfolyamatban való kiváltását.

Ebből következik, hogy merekdőlésű telepeknél a befúrás elvégezhető a teljes művelési hosszra kiterjedően és ennek megfelelő lesz az önműködő folyamattal elért eredő jövesztési hossz, tgy az ilyen telepek főteszénomlasztással, biztosítás nélkül és nagy termelékenységgel, minimális szénvagyon veszteséggel, a lékenységgel, minimális szénvagyon veszteséggel, a légosztály kiürítése nélkül is biztonságosan és rendkívül gazdaságosan leművelhetők.

A találmány szerinti elemi jövesztő eszköz célszerűen 1-2 méter hosszúságú furatszakaszt tölt ki és az elemi eszközök — előnyösen menetes kötéssel - a teljes fúrólyuk kitöltésére alkalmas önvezérelt jövesztő berendezéssé összekapcsolhatók. Az elemi jövesztő eszköz a jövesztőfejjel csatolt csőszakaszban tárolja anagynyomású - lazító - levegőt, s önvezérlő elvén működik dugattyút tartalmaz., amely a pillanatnyi nyomásértéktől függően szabaddá teszi a megfelelő irányítású terelőrés és a légtartály közötti közlekedést. A'jövesztőfej palástjában kialakított terelő rés nyitását és zárását tehát a dugattyú végzi, amelynek előnyös kiviteli alakjánál önmagában ismert elemekből kialakítható visszacsapó szelepet alkalmazunk. A dugattyú előnyös kiviteli alakja a fokozatos leürítés érdekében a két végén eltérő hatásos felülettel rendelkezik, differenciál dugattyúként működik. A hagyományos jövesztő eszközöknél a jövesztőrések a palást teljes kerületére kiterjedően voltak alkalmazva; a találmány szerinti terelőrés csak a sorozatművelet haladási irányával ellentétes irányban fejt ki hatást a telepre, tehát a haladási iránnyal ellentétes oldalon lévő szénréteget lazítja. Az így jellemzett irányítást pontosabban úgy értelmezhetjük, hogy a terelőrésen átáramló levegő haladási irányát a jövesztőfej tengelyére párhuzamos és merőleges komponensekre bontva, a tengelyre párhuzamos komponens a furat szája felé mutat.

A találmány szerinti jövesztőberendezés tehát szerelt állapotban N darab elemi jövesztő készüléket tartalmaz; előnyösen előre szereljük össze az elenú jövesztő eszközöket és a teljes szerelvényt együtt toljuk be a lyukba, ez azonban csak N kis értékeinél megvalósítható. Az elemi jövesztő eszközöket készletezhetjük meghatározott számban összeszerelt jövesztő berendezésként, nevezzük a szerelt eszközök számát M-nek. Ha N=M, akkor az alkalmazási helyen készített lyukba egyetlen művelettel betolhatjuk a készreszerelt jövesztő berendezést. Ha N < M, akkor egy vagy több M-darabos berendezést tolunk be a lyukba, majd kiegészítésül betolunk egy vagy több elemi jövesztő eszközt, minden betolási műveletkor elvégezve a már betolt készlet utolsó tagja és az újabban betolt tag közötti összeszerelést. Ha Μ = N:K (K egész szám), akkor előre összeszerelt M-darabos jövesztő berendezésből K darabot tolunk egymás után a lyukba, mindenkor elvégezve a szomszédos elemi jövesztő berendezések összeszerelését.

A találmány szeirnti elemi jövesztő eszközök tehát rendkívül flexibilitással! alkalmazhatók, minimumra csökkentve a helyszíni szerelési műveletek szükségét, mimellett kereskedelmi forgalomban is kínálható mind az - előre összeszerelt M darab elemi jövesztő eszközt tartalmazó - jövesztő berendezés, mind maga az elemi jövesztő eszköz, de bármikor könnyen kapható kívánt mennyiségű elemi jövesztő eszköz a helyszínen oly módon is, hogy az M-dárabos berendezésekként tárolt közreható eszközről lecsavarozzuk a kívánt számú elemi jövesztő eszközt.

Végeredményben tehát a találmány szerinti jövesztő berendezésnek elemi jövesztő eszökzökből való ilyen felépítése azt eredményezi, hogy az elemi eszközönként csőalakú légtartályt és önvezérlésű dugattyút tartalmazó sűrített levegős jövesztőfejek révén a telepbe fúrt lyuk teljes hossza mentén rendel· kezésre áll a jövesztő levegő, s az önvezérlésű dugatytyúk biztosítják a - csak igen kis késleltetéssel egymást követő - szakaszonkénti hatékony jövesztést. Külön előnye a találmánynak, hogy készüléktechnikailag jól illeszkedik a technika állása szerinti körszerű eszközökhöz, mimellett a (befoglaló keresztmetszetében és néhány lényeges szerkezeti jellemzőben a lapos telepeknél alkalmazott korszerű jövesztőfejekhez hasonló) találmány szerinti elemi jövesztő ezsköz működésmója alapvetően eltér a technika állása szerintitől. Jobb követhetőség kedvéért ezt a kérdést a találmány szerinti működésmód részletes ismertetése után tárgyaljuk.

A találmányt részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az 1. ábra találmány szerinti elemi jövesztő eszköz példakénti kiviteli alakjának tengelymenti keresztmetszetét mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti jövesztőberendezés elrendezését szemlélteti meredckdőlésű telepben, felülnézetben, a 3. ábra a meredekdőlésű telepet oldalnézetben, a 4. ábra a jövesztő berendezés elrendezését mutatja lapos telepben, felülnézetbe.

Az 1. ábrán látható, hogy a légtartályt körülvevő tokot egymással kapcsolt két - első, illetve második - 1, illetve 13 csőhenger alkotja, amelyek eredő belterét a reteszelőszerv első a és második I és II légtérre osztja. A két 1 és 13 csőhenger egymáshoz illeszkedő végei közül az egyik (a mutatott kiviteli alaknál az első 1) csőhenger lépcsős furattal, a másik (a mutatott kiviteli alaknál a második 13) csőhenger lépcsős palástfelülettel van kialakítva. A lépcsős furat legkisebb átmérőjű 2 szakaszában — mint elmozdulási pályában - van a reteszelőszerv elrendezve és az elmozdulási pálya kitüntetett helyén van kialakítva az első csőhenger falát összefüggő átmenő nyílásként átszelő - célszerűen egyetlen - 7 terelorés.

A furat legkisebb átmérőjű 2 szakaszában elhelyezkedő reteszelő szerv záró-nyitó funkciójú differenciál 3 dugattyú, amelynek tömítését a rajta kiképzett 4 zárógyűrűhöz csatlakozó, csonkakúp alakú 5 tömítőfelület és 6 tömítőgyűrű biztosítja.

A 7 terelőrés a kerületnek kb. 60-120 foknyi ívére terjed ki és kb. 45 fok alatt lefelé irányul a jövesztendo szén felé eső oldalon, így a 7 terelőrés hosszmetszetének súlyvonala 45 fokos szöget zár be ) a bemeneti torkolat felé — az első 1 csőhenger palástjával.

A 3 dugattyú belsejében áramlásirányt meghatározó visszacsapó szelep helyezkedik el; golyóvezető 8 csavarral rögzített 9 üléken 10 folyó fekszik fel, amelyet 11 rugó feszit a 3 dugattyúba becsavart 12 csavar segítségével a 9 ülékhez. Az 1 csőhengerben

-31 186 elrendezett 4 zárógyűrűt a második 13 csőhenger rögzíti. Az első 1 csőhenger beáramlást (alsó) oldalán menettel rögzítetten helyezkedik el a 14 légfékgyőrű, amely a 3 dugattyú nyitóirányú elmozdulásakor annak felverődését és beszorulását akadályozza meg.

A láncbaka pcsolandó elemi jövesztő eszközök egymáshoz illeszkedő 1 és 13 csőhengerei egy-egy munkateret vesznek körül, az első I légteret és amásodik

II légteret. Funkcionálisan az első 1 légtér a jövesztő munkatér, a második II légtér a kapcsoló munkatér, ezért az első 1 csőhengert jövesztőfejnek, a második 13 csőhenger kapcsolócsőnek is tekinthetjük és amikor az elemi jövesztő eszközök láncbakapcsolás utáni működésmódját ismertetjük (lásd a 2-4. ábrákat), az elemi jövesztő eszköz ezen két főrészére inkább funkciójuk szerint hivatkozunk. Míg tehát az elemi jövesztő eszközt mutató 1. ábrán az első 1 csőhengerre, illetve a második 13 cső hengerre utalunk, addig a már láncbakapcsolt rendszer vizsgálatánál a megtelelő sorrendű 101....10N jövesztőfejre és 131,...,13N kapcsolócsőre utalunk. A midenkori első 1 csőhenger (a jövesztőfej) menettel közvetlenül kapcsolódik a megfelelő második 13 csőhengerrel (kapcsolócsővel), amely a mindenkori jövesztőfejet az azt sorrendben megelőző jövesztőfejjel köti össze. így a szerelt berendezésben a 131,...,13N kapcsolócsövek önálló légtereket vesznek körül, amelyek között a tömítést a 15 tömítőgyűrűk biztosítják. Az egyes 101,..., ION jövesztőfejek és 131,...,

13N kapcsolócsövek kapcsolódását közcsavar beiktatásával megkönnyíthetjük.

’ A 2-4. ábrákon láthatók a 101,...,ION jövesztőfejekhez csatlakozó 131.....13N kapcsolócsövek. A telepbe fúrt 16 lyuk szájánál elrendezett indító 17 csőszakaszban van a 18 indítótag, általában indítószelep. A jövesztőberendezést hajlékony 19 cső köti össze a feltöltő szeleppel. Az összeszerelt jövesztő berendezést 21 lánc köti a 22 vágat vagy a 23 fejtés biztosításához. A láncos 24 vonszoló ajövesztett szén elszállítására szolgál.

A találmány szerinti eljárást a fentiekben ismertetett jövesztő berendezés alkalmazásával a 2-4. ábrákon mutatott elrendezésben a következőképpen foganatosítjuk:

A szénfal előtt elhelyezett 22 vágatban (2-3. ábrák), illetve 23 fejtésben (4. ábra) vagy külön erre a célra kialakított betörsekben, mint szerelőrészekben kézifúrógép vagy ebből a célból felállított állványos fúróberendezés és toldható fúrószárak alkalmazásával — befúrjuk a tervezett jövesztési, illetve művelési hossznak megfelelő hosszúságú, hosszirányú 16 lyukat, lyukakat. A (mindegyik) 16 lyukba kézzel vagy gépi eszközzel betoljuk az ugyancsak szakaszonként előszerelt 131 kapcsolócsőből és 101 jövesztőfejből, 132 kapcsolócsőből és 102 jövesztőfejből álló összesen N darab elemi jövesztő eszközt, a midenkori szomszédos eszközöket már előzetesen vagy a helyszínen összeszerelve. A betoló és összeszerelő műveleteket tehát a helyszínen az előkészítés színvonalától függő mértékben ismételjük, amíg az összesen N darab elemi jövesztő eszközt magában foglaló teljes szerelvény, mint összefüggő jövesztő berendezés ki nem tölti a 16 lyukat. Az utoljára betolt ION jövesztőfejhez - előnyösen menettel - _v hozzáerősítjük az indító 17 csőszakaszt a 18 indítótaggal és az így összeszerelt berendezést a 21 lánccal a 22 vágat vagy a 23 fejtés biztosításához rögzítjük. Ezután a jövesztő ebrendezést a hajlékony 19 cső segítségével összekapcsoljuk a nagynyomású levegőt szolgáltató forrás záró-nyitó funkciójú 20 szelepével.

Ezután a 16 lyuktól kellő távolságban, biztonságos helyen elrendezett 20 szelephez távozunk, a 20 szelepet nyitjuk; a nangynyomású sűrített levegő a hajlékony 20 csövön át az indító 17 csőszakasz felé áramlik, onnan továbbjut az tuoljára betolt ION jövesztőfejbe, s ott az 1. ábrán mutatott 3 dugattyút a 4 zárógyűrűbe nyomja, miközben a 3 dugattyú a 7 terelőrést elzárja. Amikor az indító 17 csőszakaszban és az ION jövesztőfejben a sűrített levegő nyomása eléri a visszacsapó szelep nyitásához szükséges, célszerűen 0,3-0,5 MN/m’-re beállított küszöbértéket, a visszacsapó szelep nyit és a levegő fokozatosan átáramlik a 13N kapcsolócsőbe, majd a 10(n—1) jövesztőfejbe és ez az áramoltatást folyamat folytatódik, amíg a 131 kapcsolócső feltöltésekor befejeződik a teljes jövesztő berendezés levegővel való feltöltése.

Amikor a tovább fokozódó nyomás eléri a 18 indítótag nyitásához szükséges küszöbértéket, a 18 indítótag és az indító 17 csőszakaszból a levegő a szénfal felé vagy a szabadba áramlik. Az indító 17 csőszakasz gyors leürítése közben a szomszédos 13N kapcsolócsőben, mint légtartályban lévő nagynyomású levegő hátralöki az indító 17 csőszakasz és a 131 kapcsolócső közötti közlekedő térben elrendezett lONjövesztőfej 3 dugattyúdat, amely így Szabaddá teszi a ION jövesztőfej 7 terelőrése és a, 13N kapcsolócső közötti közlekedést, a 13N kapcsolócsőből a nagynyomású sűrített levegő nagy sebességgel a 7 terelőrésen át a 16 lyukba áramlik, miközben a lazítást és/vagy jóvesztést a 16 lyukat körülvevő közegben elvégzi. A 13N kapcsolócső kiürülése hasonló nyomásváltozást idéz elő a 10(N- l) jövesztőfej és 13 (N-i) kapcsolócső alkotta elemi jövesztő eszköznél és ez a folyamat megismétlődik, majd önműködő láncfolyamatként végighalad a 16 lyuk teljes hossza mentén,, amíg az elsőként a 16 lyukba betolt — 101 jövesztőfejből és 131 kapcsolócsőből álló - elemi jövesztő eszköz aktiválása meg nem történt. A lejövesztett készletet a láncos 24 vonszoló (vagy egyéb szállító eszköz) elszállítja.

A fentiekből a szakember láthatja, hogy a találmány szerinti eljárás és berendezés nem csak széntelepek lazítására és/vagy jövesztésére, hanem egyéb kőzet, darabos vagy szemcsés közeg alkotta telepeknél is alkalmazható.

Az eddigiek alapján megítélhető a találmány szerinti jövesztő eszköz előnye a technika állásával szemben. A lapos telepeknél alkalmazható, technika állása szerinti jövesztőeszközök közül korszerűnek tekinthető a 939764 lsz. szovjet szerzői tanúsítvány szerinti. Ennek is van - nagynyomású levegőv befogadására kialakított - légtartálya, a légtartály belső terét két - első, illetve második - légtérre osztó, visszacsapó szeleppel kialakított reteszelőszerve és a két légtér között közlekedő, a reteszelőszervvel csatolt légcsatornája. Az első légteret körülvevő oldalfalban azonban nem aszimmetrikusan elrendezett - célszerűen egyetlen - terelőrése van, hanem szimmetrikusan, ikerszerűen elrendezett átmenő nyílásai vannak. Az idézett szerzői tanúsítvány leírásából megismerhető ezen ismert jövesztőfej működésmódja. Kitűnik, hogy az összefüggő tokot képező csőhengerben a reteszelő szerv révén kialakult két légtér közül az első a munkatér', a másik pedig kisegítőtér, amely az egyedi elsütési műveletben közteműködik. A szimmetrikus átmenő nyílások rendeltetése kettős. A nyíláson át hatol a préslevegő az elsütés után a megfelelő oldalon a lazítandó közegbe, ugyan-41

186.827 akkor a szimmetrikus elrendezés révén a préslevegő biztosítja az elsütőkészülék helyzeti egyensúlyát is és valójában így a préslevegőnek csak egyrésze szolgáltat lazító-jövcsztő (fejtő) energiát.

A találmány szerint szerkezetileg is különválasztjuk a két légteret körülvevő tokrészeket, s ami lényegesebb, a találmány szerint kialakított mindkét légtér: munkatér. A két légtér közötti közlekedés hasznosításával a jövesztő eszköz kettős funkciót teljesít. Egyfelől az egyedi elsütéskor a lazítandó-jövesztendő közegbe juttatja a fejtőenergiát, másfelől a láncfolyamat kiváltásához továbbítja a mindenkor soronkövetkező jövesztőfejhez az elsütést kiváltó impulzust, kiváltja a sorrendben következő egyedi elsütést. A láncbakapcsolt jövesztőfejek az első 131 jövesztőfej végénél zsákfurat fenékfalába ütköznek, egyensúlyi helyzetük biztosított, így a felszabaduló teljes préslégenergia fejtőenergiaként hasznosítható, amely az első légteret körülvevő csőhenger falában aszimmetrikus elrendezésben kialakított - célszerűen egyetlen - átmenő nyíláson, mint terelőrésen át a fejtendő közeghalmazba jutva, ott lazító-jövesztő munkát végez.

A találmány lapos telepknél is jelentős termelékenység-javulást eredményez, meredekdőlésű telepeknél pedig csak a találmány révén sikerül e korszerű fejtési technológia alkalmazása. A jövesztő eszközök láncbakapcsolása nem jelenti ismert eszközök változatlan működésmóddal való puszta multiplikálását: a találmány szerinti új elemi jövesztő eszköz működésmódja alapvetően új:

— az eljárás közreható eszközeként jelentősen növeli a fejtés termelékenységét és e korszerű technológia alkalmazási körét;

- szerkezeti tekintetben pedig - túlemnően a kettős funkcióra való kihasználásán és a préslevegő maradéktalan hasznosításán fejtőenergiaként — egyszerűsítést is lehetővé tesz: az (i+l)-ik elemi jövesztő eszköz 13(1*1) jövesztőfeje egyben az i-ikjövesztő eszköz aktiváló kamrája, így nincs szükség a technika állása szerinti jövesztő eszköznél alkalmazott külön segédkamrára, vezetékekre, szelepekre, stb., nő az üzembiztonság és gyorsul a működés.

Az önvezériés is tökéletesebb és megbízhatóbb; amikoraz (i+l)-ik elemi jövesztő eszközben megtörténik alfúvás, aktiválódnak az ί-ik elemi jövesztő eszköz.

Claims (7)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás teleppé halmozódott szén, egyéb kőzet, darabos vagy szemcsés anyag lazítására és/vagy jövesztésére (továbbiakban összefoglalóan jövesztésére), a telepben kialakított furatba betolt olyan lazító-jövesztő (továbbiakban összefoglalóan: jövesztő) eszköz alkalmazásával, amely aktiválásakor - terelőrésen át - nagynyomású levegét áramoltat a lazítandó közeg felé, azzal jellemezve, hogy az egy lépésben végrehajtható jövesztés hosszának (L) többszörösét (NxL), ahol N > 2) kitevő hosszúságú lyukat fúrunk a telepbe és alyukba egymás után több, - első, második,...,majd N-edik - egyezően kialakított ehni jövesztő eszközt tolunk be, a sorrendben egymást követő elemi jövesztő eszközöket egymással összeszerelve, majd aktiváljuk a lyukba utoljára betolt N-ik elemi jövesztő eszközt és ezután a lyukba tékű késleltetéssel, vagyis kis - előnyösen másodperc nagyságrendet meg nem haladó - időközönként működtetjük a befelé haladva midenkor soronkövetkező [(n-l)-Ík,..., második, első] elemi jövesztő eszközt.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jéllé me z v e , hogy a nagynyomású levegő kiáramlását a sorrendben egymást követő elemi műveletek haladási irányával ellentétes irányba, olyan irányba tereljük, amelynek a lyuk tengelyével párhuzamos komponense a lyuk talpa felől a lyuk szája felé mutat.
3. 3. Az 1, vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi jövesztő eszközök készletéből előre összeszerelünk M darabot (M < N, előnyösen Μ - N/K, ahol a K is egész szám) és az M darab elemi jövesztő eszközt szerelten magában foglaló szerelvényt toljuk be lyukba.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nagynyomású levegővel működtetett, láncba kapcsolható aktiváló szervet tartalmazó elemi jövesztő eszközt alkalmazunk, az N darab aktiváló szervet láncba kapcsoljuk és a lyukba utoljára betolt N-ik elemi jövesztő eszköz aktiváló szervének működtetésével önműködő láncfolyamatot indítunk.
5. 5. Elemei lazító jövesztő (továbbiakban: jövesztő) eszköz, teleppé halmozódott szén, egyéb kőzet, darabos vagy szemcsés anyag lazítására és/vagy jövesztésére, amelynek van - nagynyomású levegő befogadására és nyomásfüggően indított kibocsátására alkalmasan kialakított — légtartálya, a légtartály belső terét két - első, illetve második - légtérré osztó, visszacsapó szeleppel kialakított reteszelőszerve és az első légteret körülvevő oldalfalban kialakított átmenő nyílása (továbbiakban terelőrés) és a két légtér között közlekedő, a reteszelőszerwel csatolt légcsatornája, azzal jellemezve, hogy az elemi jövesztő eszköz egyezően kialakított további elemi jövesztő eszközökkel láncbakapcsolhatóan van kialakítva oly módon, hogy annak egyik, illetve másik vége környezetében - egymáshoz illeszkedően kialakított - első, illetve második csatlakozó-szerelvény van kialakítva vagy elrendezve, a légtartály fala két részből - első, illetve második csőhengerből (1, illetve 13) - van kialakítva, az első csőhenger (1) az első, a második csőhenger (13) a második légteret (I, illetve II) veszi körül és a két csőhenger (1, 13) egymáshoz illeszkedő végei közül az egyik lépcső' furattal, a másik - a lépcsős furatba illeszkedő - lépcsős palástfelülettel van kialakítva, s a lépcsős furat legkisebb átmérőjű szakaszában (2) - mint elmozdulási pályában - van a reteszelő szerv elrendezve, amely visszacsapó szelepként kialakított differenciál dugattyú (3) és az elmozdulási pálya kitüntetett helyén van kialakítva az első csőhenger (1) falát összefüggő átmenő nyílásként átszelő - célszerűen egyetlen - terelőrés (7).
6. 6. Az 5. igénypont szerinzi lazító-jövesztő eszköz, azzal jellemezve, hogy az első, illetve második csatlakozó-szerelvényt a két csőhenger (1, 13) szabad végeiben - pl. további lépcsős furatban, illetve lépcsős palástfelületben — kialakított menetes hüvely, illetve menetes orsó alkotja.
7. 7. Jövesztő berendezés, teleppé halmozódott szén, egyéb kőzet, darabos vagy szemcsés anyag lazítására és/vagy jövesztésére, olyan jövesztő eszközzel, amelyben a préslevegő-légtartály belső terét visszacsapó szeleppek kialakított reteszelőszerv két légterét osztja, amelyek között a reteszelőszervvel csatolt légcsatorna közlekedik, s az első légtér

   186.827 oldalfalában átmenő nyílás van kialakítva, azzal jellemezve, hogy egyezően kialakított M darab (M > 2) elemi jövesztő eszközt tartalmaz, amelyek egyező irányítással sorban egymás után vannak elrendezve és egymással — csatlakozó-szerelvények 5 révén - összekötve, a reteszelőszerv csőhengerben (1) kialakított elmozdulási pályában elrendezett - visszacsapó szelepként kialakított - differenciál dugattyú (3) és az elmozdulási pálya kitüntetett helyén van kialakítva a csőhenger (1) falát összefüggő átmenő nyílásként átszelő — célszerűen egyetlen — 10 terelőlés (7).