HU186186B - Initializing equipment for apparatus eliminating reflected signal and system eliminating reflected signal - Google Patents

Description

A találmány tárgya berendezés kétvezetékes rendszerrel megvalósított kétirányú, egyidejű adatátvitelnél a visszavert jelek kiküszöbölésére.

Az adatátviteli rendszerben visszavert jelet kiküszöbölő berendezések becsléssel előállítják a visszavert jelnek megfelelő korrekciós jelet és azt levonják a vett jelből. Ily módon ezek a berendezések lehetővé teszik kétvezetékes vonalon a kétirányú. egyidejű adatátvitelt például modemek (modulátorok — demodulátorok) segítségével, melyek ugyanabban a frekvenciasávban sugároznak.

A visszavert jel becslése a mintavételezési időpillanatokban a korrekciós jelet előállító készülék C_k együtthatóinak szabályozásával történik. Ezt a szabályozást általában gradiens algoritmussal valósítják meg. Ilyen megoldást ismertetnek például az IEEE Transactions on Communications folyóirat

24. kötetének 1976. szeptemberben megjelent 9. számában, a 956—962. oldalakon, és a 3795865 sz. amerikai szabadalmi leírásban.

A gradiens algoritmust megvalósító szabályozások egyszerűen kivitelezhetők. de a korrekciós jelet előállító készülék konvergenciája ezen eljárás használata esetén nem túl gyors.

Jelen találmánynak az a célja, hogy növelje a különféle működési típusú, visszavert jelet kiküszöbölő berendezések konvergenciájának gyorsaságát egy inicializáló egység segítségével. Emellett a találmány szerinti kialakítás lehetővé teszi a nagy távolságból érkező visszavert jel lokalizálását, és független az alkalmazott algoritmustól.

A találmány szerinti berendezés előnyösen alkalmazható olyan eljárás esetén, amelynek során az egyes modemek eltérő időpontban, egymás után bocsátják ki jelüket, s ezzel úgy inicializálják a saját visszavert jelüket kiküszöbölő berendezésüket. hogy a másik vég nem bocsát ki jelet. Egy ilyen eljárás szerint mindegyik modem egy olyan megfelelő jelsorozatot bocsát ki. mely lehetővé teszi a saját visszavert jelének kiküszöbölését, s ezalatt a távoli modem nem ad.

A találmány tehát berendezés visszavert jelek kiküszöbölésére adatátviteli rendszerben, amely berendezés tartalmaz a visszavert jelnek megfelelő korrekciós jelet előállító készüléket, inicializáló egységet és álvéletlen jelgenerátort, amely inicializáló egység első kimeneteihez a korrekciós jelet előállító készülék első bemenetel vannak csatlakoztatva. legalább egy második kimenetéhez pedig a korrekciós jelet előállító készüléknek legalább egy második bemenete van csatlakoztatva, és az álvéletlen jelgenerátor kimenetéhez az inicializáló egység első bemenete van csatlakoztatva. A berendezésnek bemenetével az inicializáló egység legalább egy második kimenetéhez csatlakoztatott differenciál áramköre és ennek kimenetéhez, valamint a korrekciós jelet előállító készülék kimenetéhez csatlakoztatott kivonó áramköre van, amely kivonó áramkör kimenetéhez van csatlakoztatva az inicializáló egység legalább egy második bemenete.

A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál az inicializáló egység tartalmaz az álvéletlen jelgenerátor kimenetéhez csatlakoztatott. az álvéletlen üzenet mintáiból e_k=a (2 u_k-l) összefüggés alapján további üzenet mintáit (e_k) előállító kódolóegységet, a kódolóegység kimene2 téhez csatlakoztatott léptető első regisztert, ennek kimenetihez csatlakoztatott bemenetekkel ellátott második regisztert, a második regiszter kimeneteihez és a kivonó áramkör kimenetelhez csatlakoztatott szorzóáramköröket, és bemenetekkel a szorzóáramkörök kimeneteihez valamint harmadik regiszterek kimeneteihez csatlakoztatott összeadó áramköröket, amely összeadó áramkörök kimenetei a harmadik regiszterek bemenetelhez vannak csatlakoztatva.

A találmány szerinti berendezés egy másik célszerű kiviteli alakjánál az inicializáló egység két második kimenetéhez modulátor közbeiktatásával van a differenciál áramkör csatlakoztatva, és a kivonó áramkör kimenetéhez demodulátor bemenete van csatlakoztatva, amely demodulátor két kimenetéhez van csatlakoztatva az inicializáló egység két második bemenete, továbbá az inicializáló egység tartalmaz az álvéletlen jelgenerátor kimenetéhez csatlakoztatott, az álvéletlen üzenet mintáiból a_k=2 u_k-l és b_k=2 u_k-l összefüggések alapján további két üzenet mintáit előállító kódolóegységet. amely kódolóegység kimenetei a modulátor bemenetelhez vannak csatlakoztatva, a kódolóegység egyik kimenetéhez csatlakoztatott léptető első regisztert, ennek kimeneteihez csatlakoztatott bemenetekkel ellátott második regisztert. a második regiszter kimeneteihez és a demodulátor kimenetéhez csatlakoztatott szorzóáramköröket, bemeneteikkel a szorzóáramkörök kimeneteihez és harmadik regiszterek első kimeneteihez csatlakoztatott összeadó áramköröket, amely összeadó áramkörök kimenetei a harmadik regiszterek bemenetelhez vannak csatlakoztatva, és a harmadik regiszterek második kimeneteihez csatlakoztatott negyedik regisztereket.

A találmány szerinti megoldás alkalmazásával a visszavert jelet kiküszöbölő berendezésben a konvergencia igen gyors és biztos lesz. Emellett nincs szükség az inicializálási szekvencia egységesítésére. ezt a tervező választhatja meg a szükségletek szerint.

A találmány szerinti berendezés igen rugalmas működésű, és különösen alkalmas az olyan nagy késleltetésű visszavert jelek kioltására, mint például a műholdakkal vagy tenger alatti kábelekkel megvalósított transzkontinentális áramkörök jelei. Ugyancsak alkalmas a beszélő személy által kibocsátott és frekvenciaeltolódást szenvedett visszavert jelek kioltására.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzokon szemléltetett előnyös kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti berendezés egyszerűsített tömbvázlata arra az esetre, amikor az átvitel alapsávban történik, a

2. ábra az 1. ábrán látható találmány szerinti berendezésben alkalmazható inicializáló egység részletesebb tömbvázlata, a

3. ábra a találmány szerinti berendezés tömbvázlata moduláció esetén, ahol a korrekciós jelet előállító készülék alapsávban működik, és a

4. ábra a 3. ábra szerinti berendezésben alkalmazható inicializáló egység részletesebb tömbvázlata.

Az 1. ábrán önmagában ismert, korrekciós jelet előállító 5 készülék 11 vonalról illesztő 2 differen-2186186 ciál áramkörön keresztül bejövő jelből becsléssé! állítja elő a visszavert jel értékének megfelelő korrekciós jelet alapsávú átvitel esetében. A bejövő jel komplex mennyiségek sorozataként jelentkezik.

A visszavert jelet kiküszöbölő berendezésben az 5 készülék által előállított korrekciós jelet 3 kivonó áramkör segítségével vonjuk le a vett jelből. Az ismert korrekciós jelet előállító 5 készülékek például C_k együtthatókat meghatározó rendszerrel vannak kialakítva. Abban az esetben, ha a korrekciós jelet előllító 5 készülék alapsávban működik, a Q együtthatókat meghatározó gradiens algoritmus az (n+ 1)T időpillanatban a következőképpen írható fel:

C_k(n+l)=C_k(n)+ve(n) a(n-k). ahol γ valós pozitív állandó.

A 2 differenciál áramkör biztosítja a 11 vonal illesztését a modem adásához és vételéhez.

Ha a gradiens algoritmus nem konvergál elég gyorsan, a korrekciós jelet előállító 5 készülék inicializálása elég hosszú időt vehet igénybe.

A találmány szerint 6 inicializáló egységet iktatunk be a berendezésbe, melynek egyik bemenete 7 áh életlen jelgenerátorhoz, másik bemenete pedig a 3 kivonó áramkörnek a vett jel korrigált értékét szolgáltató kimenetére van csatlakoztatva. Ismeretes, hogy a modemek a 11 vonalra kapcsolás után inicializáló jelsorozatokat bocsátanak ki. Ezek a jelsorozatok általában álvéletlen üzenetek.

Az álvéletlen jelsorozatok tulajdonságai jól ismertek. Williams és Sloane cikke, amely a Proceedings of the IEEE folyóirat 64. kötetének 1976 decemberében megjelent 12. számában található, az 1715—1727. oldalakon, foglalkozik az álvéletlen jelsorozatok sajátosságaival. Legyen {u_k} üzenet egy inicializálási szekvencia u_k mintáinak sorozata, melyet 7 álvéletlen jelgenerátor segítségével állítunk elő. Az {u_k}üzenet állhat például (N+1)/2 darab „nullá”-ból és (N-1 )/2 darab „egy”-ből.

Az 1. ábra szerint a 7 álvéletlen jelgenerátor által előállított {u_k} üzenet a 6 inicializáló egység egyik bemenetére jut. Egy másik bemenetére kerülnek a korrigált vett jel S_N._k mintái és 6 inicializáló egységnek az 5 készülékhez csatlakoztatott egyik kimenetén megkapjuk azokat a mintákat, melyeket a korrekciós jelet előállító 5 készülék közvetlenül felhasználhat mint kezdeti Cg együtthatókat. A 6 inicializáló egység másik kimenete egyrészt szintén az 5 készülékhez, másrészt a 2 differenciál áramkör bemenetéhez van csatlakoztatva.

Hivatkozva a 2. ábrára, az {u_k} üzenetet a 7 álvéletlen jelgenerátor állítja elő. Az (u_k} üzenetet alkotó u_k minták álvéletlenek N periódushosszal.

Ez az {u_k} üzenet a 6 inicializáló egység bemenetére kerül.

A találmány szerint az {uj üzenetet az (a. -a) mintákból álló ]e_k] üzenetté transzformáljuk a 61 kódolóegység segítségével. Minden egyes e_k mintát az u_k mintából az e_k=a(2u_k-l) összefüggés alkalmazásával határozunk meg. A gyakorlatban célszerűen az</ állandót 1 -re választjuk.

Az je_k J üzenetet egyrészt a 2 differenciál áramkörön át a 11 vonalra adjuk, másrészt a léptető 62 regiszter bemenetére kerül, amelynek N darab cellája van. Az A(l), A(2). ...A(N) cellák mindegyike T időtartamú késleltetést valósít meg. így az A(l) cella az e_k mintát tartalmazza, az A(2) cella az e_k.| mintát, az A(M) cella az e_(N__M._k_,₎ mintát s végül az A(N) cella tartalmazza az e_k_, mintát. Ezután az N darab minta párhuzamosan 63 regiszter megfelelő bemeneteire kerül. A 63 regiszter is N darab A'(1),...A'(M)....A'(N) cellából áll.

Az A'(l) cella bemenetére az e_k minta kerül és kimenetén az u_k mintát kapjuk, az A'(N) cella bemenetére az e_k+, kerül és kimenetén nyerjük az u_k+1 mintát. Általánosan kifejezve az A'(M) cella bemenetére kerül az e_(N__M.,,_k)modN minta, és kimenetén rendelkezésünkre áll az u_(N__M.,._k)nwdN minta.

Ez az N darab u_k....u_(S. ,._k._M)n,_1Hls....u_k., minta N darab 64,....64_N szorzóáramkör egyik bemenetére jut. melyeknek másik bemenete a 3 kivonó áramkör kimenetére van csatlakoztatva. így minden egyes u_(N__M^,__k)m<XÍN mintát megszorzunk az adatátviteli 11 vonalról vett és korrigált jel S_N__k mintájával (lásd az 1. ábrát). Az N darab 64,. ...6^, szorzóáramkör által képzett N darab [S_N._k· U_N_j._k.,] (i=l,N) minta N darab 65,. ...65_n regiszter bemenetére kerül, melyek zérus értékre vannak inicializálva N darab 66,,...66^. összeadó áramkör segítségével. Valójában a szorzást műveletek a 64,,...64^, szorzóáramkörök által és az összeadást műveletek a 66,. ...66^, összeadó áramkörök által csak az NT időpillanatban kezdődnek, azaz az S_N minta megérkezte után. Általános esetben azt mondhatjuk, hogy az említett műveletek az S_N._k minták érkezte után kezdődnek, ahol k értéke O-tól (N-l)-ig változik. Az N darab

66,,.. .66n összeadó áramkör lehetővé teszi. hogy a vizsgált (N+k)T időpillanatban összegezzük az N cellás 63 regiszter tartalmát.

így a 65,, ...65_n regiszterek az (N+k)T időpillanatban rendre olyan h_k(i) mintákat fognak tartalmazni, amelyek a következő összefüggéssel írhatók fel:

[ A'(i) cella tartalma] h_k(i) = h_k_,(i) + S_x. _k. azaz ^(*)⁼^_,(ΐ)+S_N+k-u_(N~_k_,__i)modN.

A következő, azaz (N+k+l)T időpillanatban az A'(i) cella tartalma ιι_(Μ_,.«_πμΛ, minta, a vett minta pedig S_N+k+1. Ekkor a 65, regiszter a következő műveletet valósítja meg:

h_k+i(<)⁼h_k(i)+S_N._k*fU_(k_j._2)modN.

Hasonló a helyzet mind az N darab 65,,...65_n regiszter esetén. Egy 68 memória tartalmazza a —--értékű K állandót, mellyel valamennyi a(N+l)

65,,...65_n regiszter h(i) mintája megszorzódik. A szorzást N darab 67,, ...67_N szorzóáramkör végzi.

Az N darab 67,,...67_n szorzóáramkör kimenetén kapott N darab H(i)(, , minta a visszavert jelnek megfelelő impulzusválasz mintaértékei. ezek kerülnek a korrekciós jelet előállító 5 készülék bemenetére, mint kezdeti együtthatók.

Ha a 11, minták a \issza\ert jelnek megfelelő

-3186186 impulzusválasz mintái, akkor a korrigált vett jel S_N._k mintái állandósult üzem esetén így írhatók fel:

%			• . ···	........c -	e	II
S„		L \ · ·		........c	c	II

N... = c. e. ;...clX	• k · ;v\ · 1	II.
S.x - ίχ.,...ς	..........<-N <N	Hx ,
i···	..........e, es	Ηχ
A H, minták értéke a következő összetű adható meg:	ggéssel
H, u, u,.......uk.....	...........iK ,	Sx
H; Us ! IN.......Uk	...........«x	Sx.,
Η, = K tl\ , . : UX . ·. . .11. χ .	. · X 11-,	Sx-k

l% u ..... u,.,...... u_x S_:s azok az [F_p(i), F Q)]_{(i j=1 N)} minták kerülnek lyeket 8 inicializáló egység állít elő.

A 3. ábrán látható a találmány szerinti berendezés modulált rendszer esetén. A korrekciós jelet előállító 10 készüléknek ekkor is alapsávban kell működnie. Itt a 10 készülék bemenetelre kezdeti együtthatóként — hasonlóan az 1. ábrához — , ameA 7 álvéletlen jelgenerátor által szolgáltatott álvéletlen {u_k} üzenet a 8 inicializáló egység bemenetére jut. A 8 inicializáló egység az {u_k} üzenetet — a 4. ábrán részletesen kifejtendő módon — {a_k} és {b_k} üzenetté alakítja, melyek egyrészt a korrekciós jelet előállító 10 készülékbe, másrészt 1 modulátoron keresztül a 11 vonalra kerülnek. A 10 készülék valamilyen módon megbecsüli az a_k és b_k mintákból — az 1 modulátorral végzett moduláció előtt — a visszavert jel értékét, és előállítja a korrekciós jelet. Ezt a korrekciós jelet moduláljuk, majd kivonjuk a vett jelből a 3 kivonó áramkör segítségével. Az így kapott korrigált vett jel koherens, komplex demodulálását 4 demodulátor végzi. A 2 differenciál áramkör biztosítja all vonal illesztését a modem adásához és vételéhez. A 4 demodulátor kimenetén kapott a„^_k. valamint P„._k minták két vonalon kerülnek a 8 inicializáló egység további bemenetére.

A 4. ábra részletesen ismerteti a 3. ábra szerinti 8 inicializáló egység felépítését és működését. A 7 álvéletlen jelgenerátor által előállított {u_k} üzenet 81 kódolóegységbejut, hasonlóan a 2. ábra szerinti esethez. Azonban ez a SÍ kódolóegység az {uj üzenetet két vonalra kódolja önmagában ismert módon. Legyen jaj és {bj az így létrejött két üzenet. A<Sl kódolóegységből kikerülő valamenynyi a_k vagy b_k minta a bejövő u_k mintából határozható meg a_k = (2u_k- 1). illetve b_k = (2u_k- 1) összefi'meés szerint. Eszerint a_k és 1\ minták értéke ± l lehet.

A gyakorlatban a_k és b_k minták értékét egyformára választjuk. A két f a_k} és {b_k} üzenet egyrészt a 11 vonalra kerül az 1 modulátorral végzett koherens komplex modulálás után, másrészt lépte₅ tó 82 illetve 83 regiszter bemenetére jut.

Az {a_k} üzenet a 82 regiszter bemenetére kerül, melynek N darab AP(l)....AP(M)....AP(N) cellája van, amelynek mindegyike az a_k mintákat T időtartammal késlelteti. A léptető 83 regiszter bemenetét a b_k minták képezik. A 83 regiszter szintén N darab AQ(1)....AQ(M),...AQ(N) cellából áll, s ezek mindegyike Tidőtartammal késlelteti a b_k mintát. Az AP(1), ...AP(N) cellák kimenetén megjelenő a_k, a_k-i,..-^a(N-M-k-i)modN'---^ak-i ₁₅ minták rendre 84 regiszter N darab AP'(l).··· AP'(M), ...AP'(N) cellájának bemenetére jutnak. Hasonlóképpen az AQ(1), ...AQ(N) cellák által szolgáltatott b_k, b_k_,,...b_(N__M._k.i)_modN,...b_k.₁ minták lesznek 85 regiszter N darab AQ'(l),...

AQ'(M)....AQ'(N) cellájának bemenő jelei. A 84 és 85 regiszter párhuzamos kimenetein nyerjük az u_k. u_k_,,... u_(N__M._k._1)modN....u_k., mintákat, melyek a 2N darab 86,....8% illetve 87,....87_N szorzóáramkör bemenetelre kerülnek.

A 86,....86^ szorzóáramkörök másik bemenő jelei 92 összeadó áramkör kimenetén kapott (a_N.₄ k+P^-k) minták, míg a 87,, ...87_Nszorzóáramkörök 93 kivonó áramkör kimenetén nyert (P_N-_k-a_N__k) mintákat kapják másik bemenetenként. Az ct_N__k, valamint a mintákat a 3 kivonó áramkör kimenetén lévő S_N__k mintákból határozhatjuk meg koherens komplex demoduláció révén. Az ezt megvalósító 4 demodulátor két részből áll. 41 fázistoló áramkörből (π/2-vel való fáziseltolás) és a tulajdonképpeni 42 demodulátorból, mely az egymáshoz képest 90 °-kal eltolt fázisú két vonalra az a_N_k és P_N__k mintákat adja. Ezek az a_N._k és p_N._k minták kerülnek a 92 összeadó áramkör és a 93 kivonó áramkör bemenetelre.

Az N darab 86,... .86_N szorzóáramkör, illetve az

N darab 87,, ...87_N szorzóáramkör lehetővé teszi a 92 összeadó áramkörből, illetve a 93 kivonó áramkörből érkező (a_N__k+p_N._k), illetve (P_N__k-a_N._k) minták összeszorzását a 84. illetve 85 regiszter i-edik. illetve j-edik cellájának tartalmával.

86,,...86_N. illetve 87,....87_N szorzóáramkörök által képzett N darab szorzateredmény N darab

88.. ...8% összeadó áramkörön, illetve N darab

89.. ...89_N összeadó áramkörön át N darab

90,....90_N regiszterre, illetve N darab 91,,...9% regiszterre kerül. Hasonlóképpen mint a 2. ábra szerinti elrendezés esetében, a 2N darab 88,,.. .8% és 89,....89_N összeadó áramkör lehetővé teszi, hogy az (N+k)T időpillanatban összegezzük a 84, illetve 85 regiszter tartalmát. A 2N darab

90.. ...9% és 91,,...9% regisztert nullára inicializáljuk. A 90,....90,, regiszterek tartalmát az (N + k )T időpillanatban az alábbi módon kifejezhető f,,(i) minták képezik:

⁶⁰ tj,(i) = f_p(i) + (<\._k+(%._k)-[AP'(i) cella tartalma]., azaz t

f,(i)-í.,(i) + (<ix , + |\._k)-u_lS,_k, 1 _ιιιυ,„ι\.

aholk értékel) és N-l között változik.

Hasonlóképpen a 91,....9% regiszterek tartal-4186186 mát az (N+k)T időpillanatban az alábbi módon megadható f_q(j) minták képezik:

fq(j) ~ fq(j) + (Pn -k^{_ a}N-k)‘ U<S -k - I -jlmudN· ahol k értéke 0 és N -1 között változik.

Az N darab 9O,....9O_N regiszter, illetve az N darab 91₍....91_N regiszter tartalma N darab

95.. ...95_n regiszterbe, illetve N darab 97,....97_N regiszterbe kerül, ahol az , _Sl. illetve il’íj),. is, mintákat megszorozzuk az --a(N+l) állandóval.

Mivel —-— egvenlö 2 valamelv negatív kitevőjű N+l '· ’ • hatványával, nincs szükség szorzóáramkörre.

95.. ...95_s. illetve 97,. ...97,, regiszterek kimenetén nyerjük azokat az F^i),,., _Xl illetve F^j),,., _Nl mintákat, melyek a 10 készülék kezdeti feltételeinek felelnek meg. tehát ez a 2N darab F_p(i) és F (j) minta kerül a korrekciós jelet előállító 10 készülék bemenetére.

Ezek az F_p(i) és F.(j) minták ugyanakkor a visszavert jelnek megfelelő impuizusválasz mintái.

Az 1. és 3. ábrán szemléltetett tömbvázlat szerinti megvalósításnál feltételeztük, hogy a korrekciósjelet előállító 5. illetve 10 készülék alapsávban működik.

A találmány szerinti berendezés különösen az olyan hírközlő rendszerek esetén nagy jelentőségű, ahol távoli visszavert jelek lépnek fel. Ez igen gyakori a műholdakkal megvalósított átvitel esetén.

Bizonyos összeköttetések, különösképpen a műholdakon át történő összeköttetések, igen nagy késleltetéseket idéznek elő. Inicializálás után és főként állandósult üzem esetén a visszavert jelet kiküszöbölő minden ismert berendezésnél az együtthatók értékei elméletileg megegyeznek az alapsávra vonatkoztatott visszavert jel impulzusválaszának mintáival. így. ha ez az impulzusválasz két olyan nem nulla értékű minták sorozatából áll, amelyeket nulla értékű minták sorozata választ el egymástól, és a nulla értékű minták száma a távoli visszavert jel késleltetésétől függ. akkor igen nagy jelentőségű ezen késleltetés meghatározása, hiszen így nem kell kiszámítani, átalakítani és memóriában megőrizni azokat az együtthatókat, melyek értéke nulla körül változik, s melyek csak zajt okoznának. Legyen {r_p} üzenet a visszavert jel impulzusválaszát jelképező minták sorozata, és tételezzük fel, hogy a p 1 és g közötti értékére a minták nem nulla értékűek, p (g+1) és m közötti értékére a minták egyenlők nullával, és p (m+1) és L közötti értékére a minták újra nem nullák. A visszavert jelet kiküszöbölő minden ismert berendezés esetén úgy történne a visszavert jel kioltása, hogy a nulla értékű mintákat is figyelembe veszik. Ez zajt idézne elő a visszavert jel kiküszöbölése során.

A jelen találmány szerint az inicializáló egység által előállított válaszimpuizust használjuk fel a korrekciós jelet előállított készülék működésének optimalizálására.

Tételezzük fel. hogy a korrekciós jelet előállító készülék C_k együtthatóit a gradiens algoritmus szerint határozzuk meg. Tudjuk, hogy az algoritmusban alkalmazott lépésköz a minták, azaz a meghatározandó együtthatók számának a függvénye. pontosabban ez a lépésköz fordított arányban áll ezen minták számával. Ha a minták között figyelembe vennók a nulla értékű mintákat is. ez zajt okozna, és csökkentené a berendezés teljesítményét. Minél nagyobb az algoritmusban alkalmazott lépésköz, annál gyorsabb a konvergencia.

így a találmány szerint az inicializáló egység állandósult üzemben lehetővé teszi a visszavert jel impulzus-válaszának meghatározását, és képes a korrekciós jelet előállító készüléket úgy vezérelni, hogy az csak a nem nulla minták meghatározását végezze el. Ennek érdekében az impulzusválasz mintái közül azokat tekintjük nem nulla értékűnek, amelyek nagyobbak vagy egyenlők, mint egy előre meghatározott küszöbérték.

Mindazonáltal az ilyen alkalmazásoknál szükséges az inicializálási sorozat megfelelő megválasztása. Valójában az kell, hogy a korrekciós jelet előállító készülék inicializálására választott álvéletlen {u_k} üzenet N periódushossza nagyobb legyen. mint a visszavert jel impulzusválaszának megfelelő {r_p} üzenet teljes L periódushossza, beleértve a nulla értékű mintákat is.

Claims (5)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Berendezés visszavert jelek kiküszöbölésére adatátviteli rendszerekben, amely berendezés tartalmaz a visszavert jelnek megfelelő korrekciós jelet előállító készüléket, inicializáló egységet és álvéletlen jelgenerátort, amely inicializáló egység első kimeneteihez a korrekciós jelet előállító készülék első bemenetel vannak csatlakoztatva, legalább egy második kimenetéhez pedig a korrekciós jelet előállító készüléknek legalább egy második bemenete van csatlakoztatva, és az ál véletlen jelgenerátor kimenetéhez az inicializáló egység első bemenete van csatlakoztatva, azzal jellemezve. hogy bemenetével az inicializáló egység (6. 8) legalább egy második kimenetéhez csatlakoztatott differenciál áramköre (2) és ennek kimenetéhez, valamint a korrekciós jelet előállító készülék (5, 10) kimenetéhez csatlakoztatott kivonó áramköre (3) van. amely kivonó áramkör (3) kimenetéhez van csatlakoztatva az inicializáló egység (6. 8) legalább egy második bemenete.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az inicializáló egység (6) tartalmaz az álvéletlen jelgenerátor (7) kimenetéhez csatlakoztatott, az álvéletlen üzenet mintáiból (u_k)e_k=a(2u_k-l) összefüggés alapján további üzenet mintáit (e_k) előállító kódolóegységet (61), a kódolóegység (61) kimenetéhez csatlakoztatott léptető első regisztert (62), ennek kimeneteihez csatlakoztatott bemenetekkel ellátott második regisztert (63), a második regiszter (63) kimeneteihez és a kivonó áramkör (3) kimenetéhez csatlakoztatott szorzóáramköröket (64,....640. és bemenetcikkel a szorzóáramkörök (64,....640 kimeneteihez valamint harmadik regiszterek (65,. ...650 kimeneteihez csatlakoztatott összeadó áramköröket (66,....660. amely összeadó áramkörök (66,....660 kimenetéi a harmadik regiszte5

   -5186186 rek (65,....65_n) bemenetelhez vannak csatlakoztatva.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az inicializáló egység (8) két második kimenetéhez modulátor (1) közbeiktatásával van a differenciál áramkör (2) csatlakoztatva, és a kivonó áramkör (3) kimenetéhez demodulátor (
4. 4) bemenete van csatlakoztatva, amely demodulátor (4) két kimenetéhez van csatlakoztatva az inicializáló egység (8) két második bemenete. továbbá az inicializáló egység (8) tartalmaz az álvéletlen jelgenerátor (7) kimenetéhez csatlakoztatott, az álvéletlen üzenet mintáiból a_t=2u_k-l és b_k=2u_k-1 összefüggések alapján további két üzenet mintáig (a_k, b_k) előállító kódolóegységet (81), amely kódolóegység (81) kimenetei a modulátor (1) bemenetelhez van csatlakoztatva, a kódolóegység (81) egyik kimenetéhez csatlakoztatott léptető első regisztert (82.83). ennek kimeneteihez csatlakoztatott bemenetekkel ellátott második regisztert (84.85). a második regiszter (84.85) kimeneteihez
5. 5 és a demodulátor (4) kimenetéhez csatlakoztatott szorzóáramköröket (86,. ...86^87,. ...87_N). bemeneteikkel a szorzóáramkörök (86,....86^,): (87,. ...87_N) kimenetelhez és harmadik regiszterek (90,,...90^ (91,,...91_n) első kimeneteihez csatla10 koztatott összeadó áramköröket (88,....88^ (89,,...89_n), amely összeadó áramkörök (88,, ...88^,: (89,, ...89_n) kimenetei a harmadik regiszterek (90,,...90^): (91,,...91_n) bemenetelhez vannak csatlakoztatva, és a harmadik regiszterek

   15 (90,,...90^, 91,,...91,,) második kimeneteihez csatlakoztatott negyedik regisztereket (95,, ...95_N; 97„...97_N).