HU185929B - Glow light igniter - Google Patents

Description

A találmány tárgya parázsfény gyújtó, amelynek egy bimetall elektródája, egy ellenelektródája, és legalább egy nemesgázból álló töltése van. A találmány tárgya továbbá egy kisülési lámpa, amely a találmány szerinti parázsfény gyújtót tartalmazza.

Ilyen parázsfény gyújtó ismeretes például a 7 217 635. számú holland szabadalmi bejelentésből. Ezt az ismert parázsfény gyújtót két főelektródával rendelkező kisülési csőhöz alkalmazzák. A parázsfény gyújtót általában úgy kapcsolják, hogy az összeköti az egyik főelektródát a másik főelektródával. A gyakorlatban azonban az a probléma, hogy a lámpa begyújtása után letörés következhet be a parázsfény gyújtóban, például a lámpa újragyújtási csúcsfeszültségének eredményeképpen. A találmány elé célul tűztük ki ennek a problémának a kiküszöbölését.

A bevezetőben körülírt típusú parázsfény gyújtót a találmány szerint az jellemzi, hogy reverzibilis gettert tartalmaz, amely HfCo-t tartalmaz, valamint egy gázt, amely a getterben részben el van nyeletve. A hőmérséklet növekedésekor a reverzibilis getter gázt szabadít fel, és a hőmérséklet csökkenésekor gázt nyel el, és a gáz nyomásának növekedése a parázsfény gyújtó elektromos vezetőképességének csökkenését eredményezi.

A találmány szerinti parázsfény gyújtónak az az előnye, hogy a parázsfény gyújtó nem kívánt letörése megakadályozható a getter hőmérsékletének szabályozásával.

Olyan anyag, amelynek viszonylag nagy hőmérséklet-intervallumon keresztül viszonylag nagyszintű nyomástartománya van, előnyösen alkalmazható getterként. Nyomásszint tartományon jelenleg azt a tulajdonságot kell érteni, hogy a getter és az elnyelt gáz különböző összetétel arányú tartományában állandó hőmérsékleten, állandó gáznyomást lehet fenntartani. Egy olyan getter, amely HfCo-t tartalmaz, nagymértékben rendelkezik ezzel az előnyös tulajdonsággal.

Olyan kapcsoló, amely reverzibilis gettert tartalmaz, ismeretes a 7 604 759. számú holland szabadalmi bejelentésből, amely gettér gázt szabadít fel, ha a hőmérséklet növekszik, és gázt nyel el, ha a hőmérséklet csökken, és a gáz nyomása befolyásolja a kapcsoló elektromos vezetőképeségét. Ez az ismert kapcsoló szintén gyújtóként szolgál. Azt találtuk, hogy az ilyen kapcsolóval előállított gyújtó impulzusnak csak korlátozott feszültségértéke van, ami hátrányos.

Ismeretes például a 7 704 134. számú holland szabadalmi bejelentésből az, hogy parázsfény gyújtó nem kívánt letörése megakadályozható oly módon, hogy azt egy bimetall kapcsolóval sorba kapcsoljuk. Egy ilyen bimetall kapcsoló szerelvény azonban bonyolult felépítésű és költséges.

A gáz például egy többatomos gáz lehet, amelyről ismeretes, hogy megfelelő mennyiségű adalékként letörési feszültséget növelő hatása van. A gáz előnyösen hidrogén. Ennek az az előnye, hogy kicsi atomi méretei vannak, és így azonos körülmények között gyorsabban reakcióképes, mint azok a gázok, amelyek atomi méretei nagyobbak.

A találmány szerinti parázsfény gyújtó tartalmazhat két bimetall elektródát, amelyek elegendő2 en nagy távolságra vannak egymástól elhelyezve ahhoz, hogy éppen ne érjenek össze egy meghatározott, és a bimetall elektródák azonos kialakításúak és irányítottságúak, továbbá az egyik bimetall elektróda tömeg nagyobb, mint a másik bimetall elektróda tömege. Ezáltal előnyösen elérhető az, hogy a parázsfény gyújtó vezetési állapotában a bimetall elektródák egymással összeérnek, valamint az, hogy nagy getterezési hőmérséklet szükséges a parázsfény gyújtó megszakított állapotának eléréséhez, amelynél a bimetall elektródák egymással nem érintkeznek.

A parázsfény gyújtónak olyan bimetall elektróda kialakítása van, amely ismert a 950 825. számú francia szabadalmi leírásból. Ennél az ismert parázsfény gyújtónál azonban nincs reverzibilis getter alkalmazva. A parázsfény kisülést fenntartó nemesgáz ily módon meghatározza az illető parázsfény gyújtó letörési feszültségét. Ez letörési feszültség azonban a megengedett letörési feszültségnél alacsonyabb értékű is lehet.

A találmány szerinti parázsfény gyújtó kisülési lámpa gyújtására alkalmazható, amely lámpa két főelektróda közötti kisülési térrel rendelkezik. A kisülési lámpa előnyös kiviteli alakja egy találmány szerinti parázsfény gyújtót tartalmaz, amely a kisülési tér közelében van elrendezve, ily módon a kisülési térrel hőcsatolásban van, és a lámpa működése közben a parázsfény gyújtóban a gáz nyomása olyan értéket ér el, amelynél a parázsfény gyújtó letörési feszültsége nagyobb, mint a lámpa csúcsfeszültsége. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a getterezési hőmérséklet szabályozásáról nem szükséges gondoskodni.

A lámpa csúcsfeszültsége alatt jelenleg a lámpa működése közben, annak főelektródái között fellépő, maximális pillanatnyi feszültséget kell érteni.

A találmány szerinti lámpa egy előnyös kiviteli alakjánál egy nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpa van alkalmazva. Ily módon egyetlen lámpában nagy fajlagos fényhatásfok érhető el előnyös módon, viszonylag nagy újragyújtási csúcsok ellenére nem következik be a parázsfény gyújtó letörése a lámpa működése közben, és ily módon gyakorlatilag nem keletkezik rádiózavar.

A találmányt az alábbiakban részletesebben ismertetjük a mellékelt rajzok alapján, ahol az

1. ábra a találmány szerinti parázsfény gyújtó oldalnézetét mutatja, a

2. ábrán egy nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpa látható, a találmány szerinti parázsfény gyújtóval.

Az 1. ábrán látható 10 parázsfény gyújtónak 10a üvegburája van, amelyen belül két 11 és 12 bimetall elektróda van. Ezek a 11 és 12 bimetall elektródák azonos kialakításúak irányítottságúak, így azok elhajlási iránya és mértéke lényegében azonos egy meghatározott hőmérséklet-tartományon belül. A 11 és 12 bimetall elektródáknak gyakorlatilag azonos hosszúságuk van; de az egyik, például 12 bimetall elektródának lényegesen kisebb a keresztmetszete és ezzel együtt a tömege, mint a másiké, például 11 bimetall elektródáé. Ily módon elérhető, hogy az egyik, például 11 bimetall elektródának a hőkapacitása nagyobb, mint a másik, például 12

185 bimetall elektróda hőkapacitása. Ennek eredményeként a 10 parázsfény gyújtó normális működése közben egyenlőtlen sebességű elhajlás jön létre; ily módon a gyorsabb 12 bimetall elektróda utoléri a lassúbb, 11 bimetall elektródát. Á 10a üvegburában 13 reverzibilis getter van tabletta formájában elhelyezve, amelynek a súlya 50 mg és HfCo-ból áll, és összetételi aránya 1 H atom per 1 HfCo molekula.

A parázsfény gyújtó a továbbiakban hélium-argon gázkeverék töltést tartalmaz, a parázsfény kisülés ¹ fenntartására.

A 2. ábrán bemutatott lámpának külső 1 burája van, amely egyik végén le van zárva egy Edisonmenetes 2 fejjel. A külső 1 burán belül 3 kisülési cső van, amelynek két belső 4 és 5 főelektródája van, ¹ amelyek között húzódik a kisülési tér. A 3 kisülési csőnek a lámpa 2 fejétől távolabb eső vége 6 fémszalagon keresztül egy 7 merev árambevezetőhöz csatlakozik. Ez a 7 merev árambevezető a 2 fej egy érintkezőrészéhez van kötve. A 3 kisülési cső másik ' vége 8 fémszalagon keresztül 9 áramvezetőhöz csatlakozik, amely a 2 fej másik érintkezőjéhez van kötve. A külső 1 burán belül továbbá 10 parázsfény gyújtó van elhelyezve, amelynek 10a üvegburája van. ^:

A 10 parázsfény gyújtó szerkezeti kialakítása megfelel az 1. ábrán bemutatott 10 parázsfény gyújtó szerkezeti kialakításának, amelyeknél a megfelelő részek hivatkozási számai azonosak. A 11 és 12 bimetall elektródák egyike a 7 merev áramvezető- hozván csatlakoztatva, és a másik bimetall elektróda a 9 áramvezetőhöz van kötve.

A parázsfény gyújtó tabletta alakú 13 reverzibilis gettert tartalmaz, amelynek súlya 50 mg, és HfCoból áll, amelynek összetételi aránya: 1 H atom per 1 HfCo molekula. A parázsfény gyújtó gáztöltése a parázsfény kisülés fenntartására hélium és argon keverékéből áll. Szobahőmérsékleten (hozzávetőlegesen 300 K) a hidrogén parciális nyomása hozzávetőlegesen 2 Pa. 460 K-nél a hidrogén parciális ^í nyomása hozzávetőlegesen 8 kPa.

929

Az ismertetett lámpát például egy hozzávetőlegesen 0,6 H induktivitású stabilizáló ballaszton keresztül 220 V-os, 50 Hz-es váltakozó feszültségforráson működtettük, amelynél a lámpa felvett tel5 jesítménye 70 W volt. A lámpa begyújtási állapotában, vagyis hozzávetőlegesen 300 K hőmérsékleten, a parázsfény gyújtó letörési feszültsége mintegy 125 V volt, és a parázsfény gyújtó hozzávetőlegesen 1,7 kV-os gyújtóimpulzusokat állított elő. A lámpa 0 működése közben a lámpa feszültsége átlagosan mintegy 90 V volt, és az újragyújtási csúcsok a lámpa feszültségében hozzávetőlegesen 150 V. A parázsfény gyújtó a kisülési ív közelében volt elhelyezve és így az ismertetett hőcsatolásban volt ⁵ a kisülési térrel, aminek következtében a lámpa működése közben a parázsfény gyújtó hőmérséklete mintegy 453 K; a hidrogén parciális nyomása hozzávetőlegesen 8 kPa, és a parázsfény gyújtó letörési feszültsége mintegy 300 V. A lámpa működése közben a parázsfény gyújtó letörési feszültsége ily módon nagyobb,, mint a lámpa feszültségének újragyújtási csúcsai. ’

Claims (3)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Parázsfény gyújtó, amelynek egy bimetall elektródája, egy ellenelektródája és legalább egy nemesgázból álló töltése van, azzal jellemezve, hogy reverzibilis gettert tartalmaz, amely HfCo-t tartalmaz, valamint egy gázt, amely a getterben részben el van nyeletve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti parázsfény gyújtó, azzal jellemezve, hogy a gáz hidrogén.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti parázsfény gyújtó, azzal jellemezve, hogy az ellenelektróda szintén bimetall elektródaként (12) van kialakítva, és a bimetall elektródák (11, 12) azonos kialakításúak és irányítottságúak, továbbá az egyik bimetall elektróda (11) tömege nagyobb, mint a másik bimetall elektróda (12) tömege.

   2 db ábra

   Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (877670/09) 88-0645 — Dabasi Nyomda, Budapest — Dabas Felelős vezető: Bálint Csaba igazgató