HU185405B - Eljárás és berendezés szerves- és szervetlen anyagok kezelésére - Google Patents

Abstract

A találmány főleg ömlesztett anyagok konténerben való kezelésére irányuló eljárás és berendezés. Az eljárás során a tárolt anyagot a konténerből való eltávolítás mellőzésével előnyösen szakaszosan vákuumozzuk és hőkezeljük. Ezáltal a depresszió mértékét és a tárolt anyag hőmérsékletét az anyag és a kezelésjellegéhez igazodóan szabályozzuk. A vákuumozási és hőkezelési lépések közé pihentetéseket iktatunk be. A berendezés jellegzetessége, hogy a konténer belső tere léghevítő egységgel van kapcsolatban, és a konténerhez annak belső terében elhelyezkedő érzékelőkkel bíró, a konténeren kívül elhelyezkedő érzékelőkkel bíró, a konténeren kívül elhelyezkedő és leolvasható nedvességmérő és hőmérő tartozik. A légvezetékbe légáramlást szolgáltató szerv, pl. ventillátor, a vákuumvezetékbe pedig a külső vagy belső túlynomást mutató vákuumreferenciás nyomásmérő van beiktatva.

Description

A találmány eljárás és berendezés szerves- és szervetlen anyagok kezelésére, főleg ömlesztett anyagok, pl. mezőgazdasági termények kívánt minőségének elérésére, megtartására, vagy javítására. Az eljárás során a kezelendő anyagot tároló térbe, pl. hajlékony falú. nyomásállóan tömített konténerbejuttatjuk. A konténerben elhelyezkedő anyagot abban tároljuk, vákuumozzuk és/vagy szárítjuk és/vagy valamilyen kezelő közeggel érintkez.tetjük.

A berendezésben a kezelendő anyag tároló térben, pl. hajlékony falú, külső és belső túlnyomást bíró, légtömör zárású konténerben helyezkedik el. A konténer adott esetben további szerkezetbe van belefoglalva, és hozzá tömítetten csatlakozó töltő és ürítő szervekkel rendelkezik. A konténert teherbíró faion beiül elhelyezeti bclcsszerű tömlő vagy önmagában teherbíró tömlő alkotja. A konténer belső tere vákuumvezeték útján előnyösen nedvesség elszívására is alkalmas vákuumkeltő egységgel van összeköttetésben.

Az általában szilárd halmazállapotú és szemcsés szerkezetű szerves vagy szervetlen anyagok felhasználásuk vagy további földolgozásuk előtt nem egyszer szorulnak olyan kezelésre, amely fizikai, kémiai, fizikokémiai vagy biokémiai tulajdonságaik megőrzésére vagy adott esetben megváltoztatására irányul. A kezelések tipikus fajtái a szárítás, a tartósítás, valamint a különböző állapotú tárolás. Különös jelentősége van a szárításnak, amely az anyagokban azok minőségét és használati értékét jelentősen befolyásoló változást eredményez. A szárítás végrehajtásának időtartamát, módját és hőmérséiklelét igen körültetintó'en és egymáshoz rendelten kell megállapítani. annak érdekében, hogy- az anyag ne károsodjék, tuljdonságait pedig a célhoz alklmazkodóan lehessen beállítani.

A szárítási műveletet jelentősen befolyásolja az, hogy a szárító közegként levegőt vagy egyéb gázt használnak, továbbá, hogy a szárítás atmoszférikus vagy attól eltérő nyomáson megy végbe. Az utóbbiak lehetnek a légköri nyomást meghaladó vagy annál kisebb értékűek egyaránt. Az utóbbi az un. vákuumszárítás, melyet akkor alklmaznak, ha a szárítás közben keletkező légnemű anyagok fölfogására vagy a szárítandó anyag túlmelcgcdésének meggátolására van szükség.

A szárítást követő legfontosabb művelet általában a tárolás, amelynek ugyancsak többféle módja ismeretes. Ezek többnyire légzáróan kialakított tárolókat tartalmaznak, amelyek képesek az elhelyezett anyagminőségi mutatóinak tartós megőrzésére. Az ilyen berendezések egy része csupán légzáró, de belsejében atmoszférikus légállápotok ura’kodnak, és ez utóbbi körülmény adott esetben egymaga is elegendő — főleg a bioaktív anyagok esetében - a tárolt anyag károsodásához. Léteznek módszerek, amelyek segítségével e jelenségek többá-kevésbé mérsékelhetők, ezek azonban egyrészt energiaigényesek, másrészt nem egyszer (pl. íz, szín, szag stb.) elváltozásokat okoznak. Számtalanszor van szükség állati kártevők vagy mikroorganizmusok elleni védekezésre, ami védőgázzal, anyagmegmozgatással vagy adott esetben kemikáliák alkalmazásával történik. Ezek az intézkedések is tökéletlenek és költségesek, sőt gyakran minőségromlást is okoznak.

Az utóbbi évtizedekben kialakult korszerű kezelési és tárolási módszerek között figyelmet érdemel a 156.924 lajstremszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett vákuumos terményszárító. Ennél merev falú 2 silót használnak, amelynek falán a lecsapódó kondenzá' tumot összegyűjtik, és elvezetik. Ürítéskor az anyagot ' forró gőz segítségével kezelik is. A vákuum a tárolás közben csak az oxigén elvonását szolgálja. A berendezés hát5 ránya, hogy a nedvesen elhelyezett termény károsodik, és a belső nyomás és hőmérséklet emelkedésekor ezek kedvezőtlen hatását a vákuumozás már nem tudja helyrebillenteni. Az ürítéskor alkalmazott nagy hőfokú szárítás az anyagot még tovább károsíthatja.

Hajlékony falú silóban zöldtakarmány vákuumos kezelését ismerteti a 159.631 Sajstromszámü magyar szabadalmi leíiás. Célja tejsavas erjedés feltételeinek megteremtése 3 és 6 hét közötti tárolási idő alatt. A módszer kifejezetten egycélú, és az erjesztés végeredményben elve az anyag állagának „romlása” közben játszódik le. Kedvezőtlen, hogy a vákuumozás paramétereit szabályozni nem lehet. Ezzel ellentétben a zöldnövények tápcrtckcnck megóvására alkalmas az az eljárás és készülék, amely a 166.054 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban található meg. Pillangós takarmánynövények tárolása közben keletkező gázhalmazállapotéi melléktermékek közömbösítését tudják széndioxid-gáz segítségével .megvalósítani. Hátránya, hogy a csak rövididejű vákuumozás hajtható vele végre. A készülék és a hozzá· fűződő módszer egycélú, és itt sincs mód a vákuumozás paramétereinek szabályozására.

Más elgondolást testesít meg a 167.026 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás és berendezés. Ömlesztett szemestakarmányok, valamint szálas30 takarmányok tárolására és kezelésére egyaránt alkalmas. Jó gondolat benne, hogy a vákuumozást nem csupán a légmentesítésre, hanem az anyag tömörítésére is fölhasználja. Fogyatékossága azonban, hogy a minőség megóvására csupán egyetlen intézkedést tesz, nevezetesen a levegő eltávolítását, és azt is szabályozatlan módon valósítja meg. A szárításról semmiféle gondoskodás nem történik. Figyelmet érdemel az a sajátos gumisiló és a hozzá fűződő tárolási eljárás, amely a 167.820 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban található meg. A vákuum hatása indifferens gáz kezelő hatásával társítható. Előnye, hogy a vákuumozás műveletének be- és kikapeslása az any3g melegedésének függvényében szabályozható. A depresszió szintje azonban sajnálatos módon nem változtatható, és így fennáll a lehetősége az anyag károsodásának.

Kevésbé szerencsés az az eljárás, amely az 1.934.073 lajstromszámú NSZK közzétélei iratban található. Vékony műanyag fóliába csomagolt termények tároló teréből vákuumozással kiszívják a levegőt, hogy ezáltal az erjedést megelőzzék. A módszer csupán a levegő eltávolítását tartalmazza, de nincs tehetőség sem egyéb intézkedések végrehajtására, sem a vákuumozás paramétereinek szabályozására. Ugyancsak hajlékony falú tér légtelenitésére szolgáló eljárás ismerhető meg az

1.202.098 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból. A levegő kiszívását az anyag tömörítésére használják. A szerkezeti kialakítás és a levegő kiszippantás valóban csak tömörít, de sem szárításra, sem egyéb kezelési művelet végrehajtására nincs mód.

Az előbbivel ellentétben merev falú silóban való tárolást mutat be az 1.207.966 lajstromszámú angol szabadalmi leírás. A siló kúp alakú, amelyet töltéskor fölfújnak. Az anyag bejuttatásakor a levegőt kivonjak, és igy a flexibilis .határoló fal a tárolt gabonára ráfeszül.

A módszer hátránya, hogy' csupán a levegő eltávolításról

185 405 gondoskodik, és azt is igen rossz hatásfokkal éri el. Nem történik gondoskodás a tárolt anyag károsodásának megelőzéséről. Az 1.293.065 lajstromszámú, ugyancsak angol szabadalmi leírás olyan hermetikusan záródó tartályt ismertet, amelynek hajlékony falú zsákját acélháló veszi körül, a tartály pedig kihordó csigával van ellátva. A valóban szellemes részmegoldások mellett kedvezőtlen azonban, hogy sem vákuumozás, sem a tárolt anyag kezelésére vonatkozó egyéb művelet nem hajtható végre.

Az ismertetett megoldások közül fejlettségben valamennyit felülmúlja az az eljárás és berendezés, amely a 3.914.874 lajstromszámú USA szabadalmi leírásban található meg. A berendezés flexibilis légtömör tartályt tartalmaz, amelyhez két darab - váltakozva működtetett — vákumnkamra csatlakozik. A kamrákban ugyancsak váltakozva hűtött, majd fűtött csőkígyók foglalnak helyet. Segítségükkel a kiszívott nedvesség kondenzálható és megfagyasztható. Ezzel a módszerrel a nedvesség igen gyors és hatásos eltávolítására van lehetőség. Kedvezőtlen azonban, hogy a légritkítás gyorsaságát nem lehet szabályozni, a berendezés szerkezeti fölépítése bonyolult, és ezért beruházási, valamint üzemeltetési szempontból egyaránt költséges.

A találmány célja olyan eljárás és berendezés kifejlesztése, amelyek az eddig ismert megoldások fogyatékosságait kiküszöbölik, módot nyújtanak a legkülönbözőbb jellegű tárolt anyagok kondicionálására, kíméletes kezelésére, és így a károsodások megelőzésére. Feladata a találmánynak az eljárás megvalósítására alkalmas berendezés oly értelmű többcélúságának elérése, amely magában foglalja az anyagok természetéhez való alkalmazkodó képességet, a kezelési műveletek kombinálhatóságát, a külső légállapotokhoz való alkalmazkodást és mindezt egyszerű szerkezeti felépítéssel, továbbá minimális beruházási és üzemeltetési költségekkel.

A találmányi gondolat fölhasználja a fizikából ismert jelenséget, amely szerint a víz forrási pontja

- más S2óval elpárolgási hőmérséklete - a depresszió hatására csökken. Így pl. 0,04 kg/cm³ nyomásnál a víz 28 °C-on, 0,017 kg/cm³ nyomásnál már 15 °C-on elpárolog. Ezért nem szükséges a külső hőmérséklettől erősen eltérő hőhatásokat alkalmazni a nedvessség eltávolításához. Ennek köszönhetően a hőhatásból származó anyagkárosodást ki lehet küszöbölni. Kísérleteink szerint a mezőgazdasági termények a légritkítás sebességére és a vákuum értékével összefüggő hőmérsékleti hatásokra különbözően reagálnak. így lehetővé válik az, hogy minden egyes anyaghoz egy optimális vákuummértéket, depressziós sebességet és hőfokot rendeljünk hozzá. Ezért ezeket úgy kell egymáshoz rendelni, hogy értékeik a tárolt anyag természetének megfeleljenek.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás szerves és szervetlen anyagok kezelésére, főleg ömlesztett-anyagok, pl. mezőgazdasági termények kívánt minőségének elérésére, megtartására vagy javítására — amelynél a kezelendő anyagot tároló térbe, pl. hajlékony falú; nyomásállóan tömített konténerbe juttatjuk, a konténerben elhelyezkedő anyagot abban tároljuk, vákuumozzuk és/vagy szárítjuk, és/vagy valamilyen kezelő közeggel érintkeztetjiik - azon alapul, hogy a tárolt anyagot a konténerből való eltávolítás mellőzésével előnyösen szakaszosan vákuumozzuk, és hőkezcljük, és ezáltal a vákuumozással létrehozott depresszió mértékét és a tárolt anyag hőmérsékletét a tárolt és a kezelés jellegéhez igazodó módon szabályozzuk, a vákuumozás] és hőkezelés! lépések közé pedig ugyancsak az anyag természetéhez igazodó hosszúságú pihentetést iktatunk be.

Az eljárás további ismérve lehet, hogy a depresszió mértekét és a hőkezelés hőfokát a tárolt anyag és a kezelés jellegéhez igazodóan állítjuk be. A hőkezeléshez általában a környezeti hőmérséketet és/vagy a tárolt anyag önmelegedcsét használjuk, amelyet szükség esetén külső energiaforrásból számlázó hőmennyiséggel társítunk.

A találmány szerinti berendezés - amelynél a kezelendő anyag tároló térben, pl. hajlékony falú, külső és belső túlynomást bíró, légtömör zárású konténerben helyezkedik el, a konténer adott esetben további szerkezetbe van belefoglalva, és hozzá tömítetten csatlakozó ürítő szervekkel rendelkezik, a konténert teherbíró falon belül elhelyezett bélésszcrű tömlő vagy önmagában teherbíró tömlő alkotja, a konténer belső tere pedig vákuumvezeték útján előnyösen nedvesség elszívására is alkalmas vákuumkeltő egységgel van összeköttetésben, — oly módon van kialakítva, hogy a konténer belső tere a konténer löltőcsonjához és ürítő csonkjához csatlakozó légvezeték útján léghevítő egységgel van kapcsolatban. a konténerhez annak belső terében elhelyezkedő érzékelőkkel bíró, a konténeren kívül elhelyezkedő és leolvasható nedvességmérő és hőmérő tartozik, a légvezetékbe légáramlást szolgáltató szerv, pl. ventillátor, a vákuumvezetékbe pedig a külső vagy belső túlnyomást mutató vákuumreferenciás nyomásmérő van beiktatva.

A berendezés további ismérve, hogy a konténer belső tere kezelő gáz vagy gőz befogadására alkalmas, pl. ugyancsak hajlékony falú tartállyal van összeköttetésben. Λ tartálytól a konténerhez irányuló gázvezeték a konténer valamilyen alkalmas szerelvényéhez, pl. a töltőcsonklioz vágj' az ürítőcsonkhoz csatlakozik. A konténer belső terében kifúvó nyílásokkal ellátott légbefúvó szerv helyezkedik el, amely a légvezetékkel és/vagy a gázvezetékkel van összeköttetésben. A légvezetékbe, a gázvezetékbe és a vákuumvezetékbe szabályozó szenek, célszerűen szelepek vannak beiktatva. A légvezetékbe a rajta keresztül cirkuláló levegő fölösleges nedvességtartalmának kiválasztására alkalmas szerv. pl. kondenzátor van beiktatva. A légvezeték, a gázvezeték és a vákuumvezeték a konténerhez oldható kapcsolattal csatlakozik. A léghevítő egységhez — a berendezés célszerű kiviteli alakjánál - hőtermelő tartozik, amellyel pl. fűtővezeték útján van összeköttetésben.

A találmány szerinti eljáráshoz és berendezéshez számos előny fűződik. Ezek részben műszaki, részben gazdasági jellegűek. A műszaki előnyök között jelentős az, hogy az eddig ismert szárítási módszerekkel összehasonlítva számottevően kisebb az anyagkárosodás. Ez annak tudható be, hogy a kezelési paraméterek az anyag természetéhez és a választott járulékos műveletek jellegéhez széles határok között tudnak alkalmazkodni. Mód van emellett a külső légállapothoz való alkalmazkodásra is. Kedvező, hogy a berendezés egyszerű szerkezeti fölépítést!, az anyag megmozgatására gyakorlatilag nincs szükség, a berendezés együttese pedig egyidejűén képes a tárolás mellett a szárítás kondicionálás vagy adott esetben egycb kezelési művelet végrehajtására.

A gazdasági előnyök között a legfontosabb az, hogy a beruházási költségben 50 %·, energiafelhasználásban mintegy 70 % megtakarítás érhető el az ismert módszerekhez és berendezésekhez viszonyítva. A kísérletek

185 405 azt mutatják, hogy a tárolás, kondicionálás cs egyéb kezelés kúrosodásmentes volta jelentős mértekben az optimálisan megválasztott technológiának tudható be. Ezen belül annak, hogy a vákuumparamctercket, a nyomás-, hőfok- és nedvességviszonyok állandó megfigyelése és mérése mellett szabályozzuk, továbbá kihasználjuk a melegítés és a pihentetés hatását csakúgy, mint a vákuumszivattyú vagy ventillátorok működési idejével való manipulációt.

A találmány szerinti eljárást az általunk elvégzett kísérletek egy részének ismertetésével mutatjuk be közelebbről.

1. példa

A tárolandó gabonát flexibilis tömlőbe töltöttük, majd légmenetesen lezártuk. Nyári szárításról volt szó, amelynek első lépésében vákuumozást hajtottunk végre. Megmértük az anyag nedvességtartalmát a betöltéskor, majd a vákuumozás befejeztével meggyőződtünk arról, hogy a kívánt nedvességtartalmat értük-e el. Ez elsőre nem sikerült, ezért a vákuumozást tovább folytattuk. Miután előállítottuk az előírt nedvességtartalmat, a vákuumozást megszüntettük, az anyagot pedig a depreszsziós térben tároltuk. A tároló teret ezután a vákuumkeltő egységtől leválasztottuk.

2. példa

Az 1. példával azonos módon jártunk el, a vákuumozást azonban mindaddig folytattuk, amígy a megengedett minimális depresszió mérteket cl nem értük. Ennek segítségével a tároló térből minden légpárát eltávolítottunk. Az anyagot ezután 3 órán keresztül pihentettük, amely alatt a szárítandó gabona és az azt befogadó depressziós tér között egy ún. egyensúlyi nedvességtartalom jött létre. Erről nyomásméréssel győződtünk meg. Ezután a tároló térbe meleg levegőt juttatunk be, amelynek segítségével járulékos szárítást hajtottunk végre. Folytonos hőmérséketmérés közben a meleg levegőt cirkuláltattunk a tároló térben. Ezzel együtt a vákuumozást is tovább folytattuk szakaszosan váltogatva a hőkezeléssel. A két műveletet addig ismételtük, amíg a kívánt nedvességtartalmat el nem értük.

3. példa

A 2. példával azonos módon szakaszosan ismételt hőkezelést és vákuumozást alkalmaztunk ún. téli szárítás esetén, a folyamatot azonban az anyag fölmelegítésével kezdtük el.

4. példa

Az előbbiekkel azonos elvek alapján végeztük az. anyag szárítását, de a tároló teret összeköttetésbe hoztuk egy olyan gáztartállyal, amelyben légnemű fertőtlenítő anyagot helyeztünk el. A szárítás befejezte után ebből a védőgázt bejuttatuk a tároló térbe, majd ismét ellenőriztük a nedvességtartalmat. Minthogy szükség volt rá, megismételtük a szárítási lépések mindegyiket. 4

Λ védőgáz bejuttatását egyszerűen oly módon hajtottuk végre, hogy a tároló teret összekötöttük a védőgáz tartályával, ahonnan a vákuum a szükséges gázmennyiséget „kiszippantotta”. A kezelő gáz a tároló térben tökéletc5 sen eloszlott.

5. példa

Védőgáz helyett ezúttal olyan légnemű anyagot alkalmaztunk, amely a tároló térben elhelyezett takarmánynak szánt szemesterményt olyan kiegészítő zamatkomponenssel gazdagította, ami a takarmány fogyasztását az állatok számára kívánatosabbá tette. Á művelet végre15 hajtása ugyanaz volt, mint a 4. példánál.

Λ talámány szerinti berendezést kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük. A mellékelt rajzon az

1. ábra a tároló tér egy kiviteli alakját, a

2. ábra annak egy másik változatát, a

3. ábra a tömlő egy elhelyezési módját, a

4. ábra egy másik elhelyezési módját, az

5. ábra a berendezés vázlatos kapcsolási elrendezést mutatja.

Az 1. ábrán az a kiviteli alak látható, amelynél a flexi25 bilis falú 2 bélésszerű tömlő az 1 teherbíró falon belül helyezkedik el. A. ábrán a 3 teherbíró tömlő nem igényel semmi körítő falat. Úgy van ugyanis megméretezve, hogy képes az anyag biztonságos tárolására még akkor is, ha szükség van a tároló tér mozgatására. Mindként emlí30 tett esetben a 2 vagy 3 tömlő el van látva a 4 zárószerelvényekkel, amelyeken keresztül a tárolt anyag betöltése és eltávolítása történik. A 2 bélésszerű tömlő elhelyezhető a nyitott falak közé is, ahogyan a 3. ábrán látszik. Az 1 teherbíró fal ezúttal mintegy „támfal” szerepet tölt be, amelyet a tárolt anyag a földnyomáshoz hasonló módon terhel. A 4. ábrán olyan 3 teherbíró tömlőt láthatunk, amely az anyag betöltése után a saját vastagsága, rugalmassága és alakváltozó képessége szerinti egyensúlyi alakot veszi föl. Az 1 teherbíró fal szerepét egyszerűen az őt alátámasztó padozat képezi.

Az 5. ábrán a többcélú kezelési eljárás megvalósítására alkalmas berendezést mutatjuk be. A 3 teherbíró tömlőként kialakított konténer fölül a 21 töltőcsonkkal, alul a 22 ürítőcsonkkal rendelkezik, melyek lezárása a

4 záró szerelvények szolgálnak. A 22 ürítőcsonkhoz tartozik az 5 ürítő szerv. Látható az 5. ábrán, hogy a 21 töltőcsonkhoz van bekötve a 6 vákuumvezeték, amely a 8 vákuumkeltő egységgel van összeköttetésben, és el van látva a 9 vákuumfrekvencíás nyomásmérővel. valamint a szabályozó feladat betöltésére alkalmas 7 szeleppel. A 21 töltőcsonkból van kiindítva 11 légvezeték, amelybe a szívóhatás kifejtésére képes 15 ventillátor, továbbá a fölösleges nedvességet kiválasztó 23 kondenzátor van beiktatva. Ugyancsak a 11 légvezetékhez van hozzárendelve a 14 léghevítő, amelyet a 24 fú'tővezetéken keresztül a 13 hőtermelő működtet. A 14 léghevítő szolgál a tároló anyag melegítésére. A 11 légvezetékben egy vagy több 12 szelep helyezkedik el, amelynek segítségével a 11 légvezetékben áramló levegő szabályozható.

Λ 11 légvezeték másik vége célszerűen a 22 ürítő csonkba torkollik. Ugyanide lehet bekötni a 19 szeleppel ellátott 18 gázvezetéket, amelynek segítségével a kezelő gázt tartalmazó 20 tartályból a járulékos kezelő anyag ugyancsak bejuttatható a 3 konténer tároló terébe. A tároló térben találjuk a 16a fúvónyilásokkal elltott 16 lég-41 )85 405 befúvó szervet, továbbá a 3 konténeren kívül elhelyezkedő 10 nedvességmérő 10a érzékelőjét, valamint a 17 hőmérő 17a érzékelőjét is.

A találmány szerinti eljárás és berendezés számos területen alkalmazható. Legnagyobb jelentősége a szem- 5 esés mezőgazdasági termények esetében van, ahol segítségével a termények tárolása, kondicionálása, szárítása és adott esetben egyéb járulékos kezelése rendkívül megbízhatóan, egyszerűen és olcsón vaiósítahtó meg. Hasonlóképpen jól használható az eljárás és beredezés 10 szemcsés ipari anyagok tárolására és kezelésére. Jelentőségét fokozza, hogy minden eddigi megoldásnál kedvezőbben tudja az anyag természetéhez, a környezeti hatásokhoz és az elérendő célhoz hozzáigazítani a kezelés — adott esetben többcélú - műveleti lépéseit. 15

Claims (5)

1. - 1. Eljárás szerves és szervetlen anyagok kezelésére, fő- 20 ,g ömlesztett anyagok, pl. mezőgazdasági termények kiránt minőségének elnyerésére, megtartására vagy javítására, amelynél a kezelendő anyagot tároló térbe, pl. hajlékony falú, nyomásállóan tömített konténerbe juttatjuk. a konténerben elhelyezkedő anyagot abban tárol- 25 juk, vákuumozzuk és/vagy szárítjuk és/vagy valamilyen kezelő közeggel érintekztetjük, azzal jellemezve, hogy a tárolt anyagot a konténerből való eltávolítás mellőzesével előnyösen szakaszosan vákuumozzuk és hőkezeljük, és ezáltal a vákuumozással létrehozott depresszió mérté- 30 két és a tárolt anyag hőmérsékletét a tárolt anyag és a kezelés jellegéhez igazodó módon szabályozzuk, a vákuumozás! és a hőkezelés! lépések közé pedig ugyancsak az anyag természetéhez igazodó hosszúságú pihentetéseket iktatunk be. 35
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a depresszió mértékét és a hőkezelés hőfokát a tárolt anyag jellegéhez, igazodóan állítjuk be.
3. 3. Az 1. vágj' 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí- 40 tási módja azzal jellemezve, hogy a depresszió mértékét és a hőkezelés hőfokát a kezelés jellegéhez igazodóan állítjuk be.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a hőkezelés- 45 hez általában a környezeti hőmérsékletet és/vagy a tárolt anyag önmelegedéséí használjuk, amelyet szükség esetén külső energiaforrásból származó hőmennyiséggel társítunk.

   5. Berendezés szerves és szervetlen anyagok kezelésé- 50 re, főleg ömlesztett anyagok, pl. mezőgazdasági termények kívánt minőségének elérésére, megtartására vagy javítására, amelynél a kezelendő anyag tároló térben, pl. hajlékony falú, külső belső túlnyomást bíró, légtömör zárású konténerben helyezkedik el, a konténer adott esetben további szerkezetbe van belefoglalva, és hozzá tömítetten csatlakozó töltő és ürítő szervekkel rendelkezik, a konténert teherbíró falon belül elhelyezett bélésszerű tömlő vagy önmagában teherbíró tömlő alkotja, a konténer belső tere pedig vákuumvezeték útján előnyösen nedvesség elszívására is alkalmas vákuumkeltő egységgel van összeköttetésben, azzal jellemezve, hogy a konténer (2.3) belső tere a konténer (2,3) töltőcsonkiához (21) cs ürítőcsonkjához (22) csatlakozó légvezeték útján (il) leghevítő egységgel (14) van kapcsolatban, a konténerhez (2,3) annak belső terében elhelyezkedő érzékelőkkel (10a, 17a) bíró, a konténeren kívül elhelyezkedő és leolvasható nedvességmérő (10) és hőmérő (17) tartozik, a légvezetékbe (11) légáramlást szolgáltató szerv', pl. ventillátor (15), a vákuumvezetékbe (6) pedig a külső vagy belső túlnyomást mutató vákuum-rcferenciás nyomásmérő (9) van beiktatva.

   6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a konténer (2,3) belső tere kezelő gáz vágj’ gőz befogadására alkalmas, pl. ugyancsak hajlékony falú tartállyal (20) van összeköttetésben.

   7. Λ 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellelcmezve, hogy a tartálytól (20) a konténerhez (2,3) irányuló gázvezeték (18) a konténer (2,3) valamilyen alkalmas szerelvényéhez, pl. a töltőcsonkhoz (21) vagy az ürítőcsonkhoz (22) csatlakozik.

   8. Az 5—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a konténer (2,3) belső terében kifúvó nyílásokkal (16a) ellátott légbefúvó szert' (16) helyezkedik el, amely a lég-vezetékkel (11) és/ vagy’ a gázvezetékkel (18) van összeköttetésben.

   9. Az 5-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a légvezetékbe (11). a gázvezetékbe (18) és a vákuumvezetékbe (6) szabályozó szervek, célszerűen szelepek (12, 19, 7) vannak beiktatva.

   10. Az 5-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a légvezetékbe (11) a rajta keresztül cirkuláló levegő fölösleges nedvességtartalmának kiválasztására alkalmas szerv, pi. kondenzátor (23) van beiktatva.

   11. Az 5—10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a Icgevczcték (11), a gázvezeték (18) és a vákuumvezeték (6) a konténerhez (2.3) oldható kapcsolattal csatlakozik.

   12. Az 5-11. igényponíok’bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a léghevítő egységhez (14) hőtermelő (13) tartozik, amellyel pl. fűtővezeték (24) útján van összeköttetésben.
5. 5 db ábra