HU184429B - Aluminium wheel particularly vehicle one furthermore method and apparatus for producing same - Google Patents
Aluminium wheel particularly vehicle one furthermore method and apparatus for producing same Download PDFInfo
- Publication number
- HU184429B HU184429B HU811069A HU106981A HU184429B HU 184429 B HU184429 B HU 184429B HU 811069 A HU811069 A HU 811069A HU 106981 A HU106981 A HU 106981A HU 184429 B HU184429 B HU 184429B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- wheel
- cup
- tread
- aluminum
- rim
- Prior art date
Links
- 229910052782 aluminium Inorganic materials 0.000 title claims abstract description 33
- XAGFODPZIPBFFR-UHFFFAOYSA-N aluminium Chemical compound [Al] XAGFODPZIPBFFR-UHFFFAOYSA-N 0.000 title claims abstract description 33
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims abstract description 17
- 239000004411 aluminium Substances 0.000 title abstract 5
- 229910000838 Al alloy Inorganic materials 0.000 claims abstract description 11
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 claims abstract description 7
- 238000007493 shaping process Methods 0.000 claims description 11
- 229910052751 metal Inorganic materials 0.000 claims description 9
- 239000002184 metal Substances 0.000 claims description 9
- 238000010292 electrical insulation Methods 0.000 claims description 4
- 238000003825 pressing Methods 0.000 claims description 4
- 230000003313 weakening effect Effects 0.000 claims description 3
- 206010029897 Obsessive thoughts Diseases 0.000 claims 1
- 238000001816 cooling Methods 0.000 claims 1
- 238000004080 punching Methods 0.000 claims 1
- 239000011810 insulating material Substances 0.000 abstract 1
- 238000003466 welding Methods 0.000 description 14
- 239000000463 material Substances 0.000 description 9
- 239000000956 alloy Substances 0.000 description 7
- 238000005266 casting Methods 0.000 description 7
- 238000005516 engineering process Methods 0.000 description 7
- 229910045601 alloy Inorganic materials 0.000 description 6
- 229910000831 Steel Inorganic materials 0.000 description 5
- 239000010959 steel Substances 0.000 description 5
- 238000005242 forging Methods 0.000 description 3
- 238000010438 heat treatment Methods 0.000 description 3
- 238000005520 cutting process Methods 0.000 description 2
- 230000002349 favourable effect Effects 0.000 description 2
- 238000007689 inspection Methods 0.000 description 2
- 229910001234 light alloy Inorganic materials 0.000 description 2
- 238000003908 quality control method Methods 0.000 description 2
- 238000007514 turning Methods 0.000 description 2
- 229920002430 Fibre-reinforced plastic Polymers 0.000 description 1
- 238000004026 adhesive bonding Methods 0.000 description 1
- 230000002411 adverse Effects 0.000 description 1
- 238000005452 bending Methods 0.000 description 1
- 239000004020 conductor Substances 0.000 description 1
- 238000010276 construction Methods 0.000 description 1
- 230000007547 defect Effects 0.000 description 1
- 230000001066 destructive effect Effects 0.000 description 1
- 230000007613 environmental effect Effects 0.000 description 1
- 238000001125 extrusion Methods 0.000 description 1
- 239000011151 fibre-reinforced plastic Substances 0.000 description 1
- 238000007646 gravure printing Methods 0.000 description 1
- 238000009776 industrial production Methods 0.000 description 1
- 238000003754 machining Methods 0.000 description 1
- 150000002739 metals Chemical class 0.000 description 1
- 230000008447 perception Effects 0.000 description 1
- 230000002093 peripheral effect Effects 0.000 description 1
- 239000002994 raw material Substances 0.000 description 1
- 230000003014 reinforcing effect Effects 0.000 description 1
- 238000005096 rolling process Methods 0.000 description 1
- 238000000926 separation method Methods 0.000 description 1
- 239000007858 starting material Substances 0.000 description 1
- 238000004381 surface treatment Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B21—MECHANICAL METAL-WORKING WITHOUT ESSENTIALLY REMOVING MATERIAL; PUNCHING METAL
- B21D—WORKING OR PROCESSING OF SHEET METAL OR METAL TUBES, RODS OR PROFILES WITHOUT ESSENTIALLY REMOVING MATERIAL; PUNCHING METAL
- B21D26/00—Shaping without cutting otherwise than using rigid devices or tools or yieldable or resilient pads, i.e. applying fluid pressure or magnetic forces
- B21D26/14—Shaping without cutting otherwise than using rigid devices or tools or yieldable or resilient pads, i.e. applying fluid pressure or magnetic forces applying magnetic forces
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B21—MECHANICAL METAL-WORKING WITHOUT ESSENTIALLY REMOVING MATERIAL; PUNCHING METAL
- B21D—WORKING OR PROCESSING OF SHEET METAL OR METAL TUBES, RODS OR PROFILES WITHOUT ESSENTIALLY REMOVING MATERIAL; PUNCHING METAL
- B21D53/00—Making other particular articles
- B21D53/26—Making other particular articles wheels or the like
- B21D53/264—Making other particular articles wheels or the like wheels out of a single piece
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B60—VEHICLES IN GENERAL
- B60B—VEHICLE WHEELS; CASTORS; AXLES FOR WHEELS OR CASTORS; INCREASING WHEEL ADHESION
- B60B21/00—Rims
- B60B21/02—Rims characterised by transverse section
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B60—VEHICLES IN GENERAL
- B60B—VEHICLE WHEELS; CASTORS; AXLES FOR WHEELS OR CASTORS; INCREASING WHEEL ADHESION
- B60B3/00—Disc wheels, i.e. wheels with load-supporting disc body
- B60B3/02—Disc wheels, i.e. wheels with load-supporting disc body with a single disc body integral with rim
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B60—VEHICLES IN GENERAL
- B60B—VEHICLE WHEELS; CASTORS; AXLES FOR WHEELS OR CASTORS; INCREASING WHEEL ADHESION
- B60B3/00—Disc wheels, i.e. wheels with load-supporting disc body
- B60B3/06—Disc wheels, i.e. wheels with load-supporting disc body formed by casting
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Mechanical Engineering (AREA)
- Physics & Mathematics (AREA)
- Fluid Mechanics (AREA)
- Shaping Metal By Deep-Drawing, Or The Like (AREA)
- Forging (AREA)
Description
A találmány tárgya alumíniumkerék, különösen járműkerék, melynek futófelülete és keréktárcsája egydarabból van, továbbá eljárás és berendezés ilyen alumíniumkerék előállítására.
A gépjárművek kerekeit hosszú időn keresztül szinte kizárólag acéllemezből készítették. Az acélkerekek hagyományos technológiája szerinti a futófelületet szalagból körkörösítik, majd meghegesztik és ez képezi az abroncsot. Az így kialakított abroncsba azután begörgőzik a futófelületprofilt, majd a tárcsát az abroncs belső felületéhez hegesztik.
Az utóbbi időben a környezetvédelmi előírások, az energiatakarékosság és a biztonság fokozása érdekében egyre szélesebb körben használnak könnyűfém, alumínium kerekeket. Az alumíniumkerekek ma három kivitelben ismertek, éspedig öntött, kovácsolt, valamint lemezkialakítással. Itt említjük meg, hogy a személygépkocsikhoz használatos acélkerekek súlya gumiköpeny nélkül, típustól függően 8—12 kg, ugyanakkor az alumíniumöntvény-kerekeké általában 5—8 kg, míg lemezből készült kerekeké 3—5 kg között mozog. Az öntött alumíniumkerekek ára lényegesen magasabb, mint az acélból készítetté, ezért ezeket elsősorban a drágább gépkocsitípusoknál használják. Az alumíniumlemezből készített kerekek lényegesen olcsóbban állíthatók elő, mint az öntött változatok, ezért, továbbá a már említett kedvezőbb súly miatt várható a lemezszerkezetű alumíniumkerekek széleskörű elterjedése.
Ma még legelterjedtebben az öntéssel készített alumíniumkerekek használatosak. Ezeket a megolvasztott fémből rendszerint kisnyomású, ritkábban nagynyomású öntéssel állítják elő. Az öntést roncsolásmentes ellenőrzés, majd hőkezelés követi. Ezután a kereket forgácsolással megmunkálják, amit további ellenőrzés követ. Az öntött kerekek változatos formában, kiváló esztétikai megjelenéssel állíthatók elő, de súlyuk viszonylag nagy, továbbá igen drágák, mint erről már szó volt.
Kitűnő mechanikai tulajdonságú járműkerék darabolt rúd, amelyet előmelegítés után süllyesztékben kovácsolnak, majd hőkezelik és forgácsolással hozzák létre a készalakot. A kovácsolt kerekek formai kialakítása elmarad ugyan az öntött kerekekétől, de sokkal jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, s nem kell tartani a belső anyaghibáktól, például gázzárványoktól. A kovácsolt kerekek azonban rendkívül drágák, ezért leginkább repülőgépeknél és speciális gépkocsiknál alkalmazzák őket.
A 2629511 és a 2635 983 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratból olyan járműkerék ismerhető meg, amely könnyűfémből kovácsolással, vagy öntéssel készül.
Ugyancsak ilyen egydarabból, öntéssel vagy kovácsolással készített kerék ismerhető meg a 2063 379 sz. NSZK-beli közzétételi iratból. Ennél is fennállnak mindazok a hátrányok és problémák, amiket az öntött, ill. kovácsolt kerekekről általánosságban elmondtunk. Ezen túlmenően az öntött, ill. kovácsolt kerekek nem alumíniumlemezből vannak kialakítva.
Süllyesztékes kovácsolással, egydarabból készített kerekek gyártástechnológiáját ismerteti még a 174572 sz. magyar szabadalmi leírás, valamint az FO—740 alapszámú magyar közzétett bejelentés.
A könnyűfém kerekeknél is megpróbálták az acélkerekek hagyományos, kétrészből, hegesztéssel való előállítás-módját alkalmazni. A kerékkoszorút szalagból történő hajlítással hozzák létre és hegesztéssel végtelenjük. A koszorún a futófelületet rendszerint görgőzéssel alakítják ki. A 713 643 sz. szovjet szabadalom szerint például a futófelület kialakítását speciálisan kiképzett ékes alakítószerszámmal oldják meg.
A keréktárcsát és a koszorút azután ugyancsak hegesztéssel egyesítik. A fenti kétrészes megoldás ismerhető meg pl. a 2824972 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratból, ahol a külső- és belsőrésznek nevezett két kerékrészt görgőzéssel készítik, majd — a hegesztés elkerülése érdekében — különféle egyéb módon. pl. zsugorítással, csavarozással, ragasztással, stb. kötik össze.
A 24 39 840 sz. NSZK-beli közzétételi iratban olyan könnyűfémkerék van ismertetve, ahol a két kerékrész — a keréktárcsa és a futófelület — vonal- vagy ponthegesztéssel van összekötve.
A többrészes megoldás legnagyobb hátránya, hogy az alumíniumötvözetek hegesztése mindig gondot okoz, mivel a hegesztési varratok közelében kilágyult anyag szilárdsági tulajdonságait cask utólagos hőkezeléssel lehet javítani. A varratok miatt rendszerint utólagos minőségellenőrzésre is szükség van. Mindez jelentősen növeli az előállítási költségeket.
Ez a technológia nem felel meg a könnyűfémek jellegzetességeinek és nem tudja kihasználni az azokban rejlő lehetőségeket.
A két részből álló alumíniumkerekekre Japánban kifejlesztett technológia szerint (Modern Metals 35. kötet, 1979. 10. sz. 82—83. oldal) úgy gyártanak járműkerekeket, hogy lemezből mélyhúzással egy célszerű alakú előgyártmányt alakítanak ki, majd ennek fenékrészét leszakítják, az így kapott csőszerű részből görgőzéssel elkészítik a futófelületet, a leszakított fenékrészt mélynyomással alakítják készre, végül a két részt hegesztéssel erősítik össze. Ez a technológiai megoldás is gondot jelent azonban a már említett hegesztési problémák miatt.
A 2 745 508 sz. NSZK-beli közzétételi iratból különleges technológiával előállított kerék ismerhető meg, elsősorban motorkerékpárhoz. Itt a kiindulási anyag alumíniumlemez, amelyből a futófelületet anyagszétválasztással, a tárcsa saját síkjával párhuzamos felmetszésével alakítják ki, az anyagszétválasztás helyét pedig hegesztéssel vagy szegecseléssel erősítik meg. Ez egyrészt technológiai többletráfordítást kíván, másrészt nem megbízható, mivel pl. hegesztéskor anyagkilágyulás lép fel, szegecselésnél pedig a furatok okoznak anyaggyengítést.
A hegesztési problémák kiküszöbölésére dolgozták ki az úgynevezett háromrészes kerekeket, amelyeknél a futófelületet két részből készítik és a kovácsolt keréktárcsához casvarozással erősítik hozzá. Az ilyen típusú kerekek azonban a csavarkötés bizonytalansága miatt csak ritkán alkalmazhatók. Az alumínium járműkerekek jelenleg ismert és alkalmazott gyártási technológiáit egyébként a Light Metál Wheel Comittee 1980-ban megjelent „The Status of Light Alloy Disc Wheel in Japan” c. kiadványa ismerteti.
A találmány feladata olyan alumíniumkerék — különösen járműkerék — létrehozása, amely lemezből készül, s így rendelkezik a lemezkerekeknek kis súlyá-2184 429 ból adódó előnyökkel. Ugyanakkor elkerülhetővé teszi az alumíniumötvözetek szempontjából problémát okozó hegesztéseket, vagy bármiféle egyéb kötést. Feladata továbbá olyan eljárás kidolgozása, amely biztosítja a kerék gazdaságos, megfelelő minőségű gyártását jó paraméterekkel.
A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az egydarabból készült alumíniumkerék — különösen járműkerék — futófelülete és a keréktárcsa villamos vezetőképesség és alakítási szilárdság szempontjából elektromágnesesen alakítható alumíniumlemezből — célszerűen 150—600 N/mm2 szakítószilárdságú alumíniumötvözetből — van elkészítve úgy, hogy a furatközi átmérőtől a legnagyobb átmérőig végigfutó, egyenes ill. íves szakaszokból álló folyamatos vonalú.
A találmány szerinti alumíniumkerék egyesíti az ismert megoldások előnyeit, azok hátrányai nélkül. A hegesztés elhagyása révén egyszerűbb a minőségellenőrzés, nincs szükség utólagos hőkezelésre, jó az anyagkihozatal, kedvezőek a kerék mechanikai tulajdonságai és az ismert lemezszerkezetű kerekekkel azonos súlyú vagy még azoknál is könnyebb konstrukciók kidolgozása válik lehetővé. A találmány szerinti kerék alakítással keményíthető alumíniumötvözetekből is gyártható, míg a hegesztéssel készülő kerekeknél csak a nemesíthető ötvözetek jöhetnek szóba.
A találmány alapgondolatát az adta, hogy elsőként felismertük az önmagában már ismert — pl. az 1 452 874 sz. NSZK-beli közzétételi iratból — elektromágneses alakítási technológia segítségével annak a lehetőségét, hogy az eddigieknél lényegesen kedvezőbb tulajdonságú egydarabból készült alumíniumkerék állítható elő igen jó minőséggel, viszonylag egyszerű műveletekkel.
A találmány szerinti alumíniumkerék gyártását a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy valamely villamos vezetőképesség és alakítási szilárdság szempontjából elektromágnesesen alakítható alumíniumötvözetből készült, a kerék készméretének megfelelő méretű lemeztárcsát mélyhúzással hengeres falú csészévé alakítunk, a csésze fenéklapjába a keréktárcsa alakjának megfelelő görbületeket sajtolunk, ezt követően ugyancsak sajtolással elkészítjük a keréktárcsa tengelyfuratát és a felfogásra, valamint egyéb célokra — pl. tájolásra — szolgáló furatokat, majd a csészébe a futófelületnek megfelelő alakú többrészes belső szerszámot helyezünk és a csésze palástjából elektromágneses erőhatás segítségével kialakítjuk a futófelületet.
Eljárhatunk a találmány értelmében úgy is, hogy a mélyhúzott csészét előlyukasztjuk és a fent leírt módon, elektromágneses erőhatás segítségével a csészepalástból kialakítjuk a futófelületet, majd besajtoljuk a csésze fenéklapjába a keréktárcsa alakjának megfelelő görbületeket, ezután vagy ezzel egyidejűleg pedig sajtolással elkészítjük a keréktárcsa tengelyfuratát és a felfogásra, valamint egyéb célokra — pl. tájolásra — szolgáló furatokat.
Igen előnyös lehet, ha a csészét ún. falgyengítéses mélyhúzással állítjuk elő, mivel így a csészepalást falvastagságát a csészefenékhez képest a konstrukció által megkívánt mértékben vékonyabbra készíthetjük, ami az elektromágneses alakítási művelet szempontjából is kedvező.
Megemlítjük, hogy „alumínium” alatt a találmányi leírásban alumíniumötvözeteket értünk. A találmány alkalmazhatósága szempontjából olyan alumíniumötvözetek lehetnek előnyösek, amelyeknek szakítószilárdsága 150—600 N/mm2 érték között van. Az ötvözetek villamos vezetőképessége meg kell feleljen az elektromágneses alakításhoz megkívánt értéknek.
Az elektromágneses alakítást célszerűen 20—500 kWs energiájú elektromágneses erőhatással végezzük.
Kedvező eredmény adódik, ha a mélyhúzási és/vagy a sajtolási és/vagy az elektromágneses alakítási műveletet több lépcsőben végezzük.
Bizonyos esetekben, amikor a különböző alakítási műveletek során a kerék egyes felületi elemeinek egymáshoz viszonyított helyzete megváltozott, szükség van egy kalibráló műveletre is, amelyet sajtolással végzünk, a műveletsor végén.
További előnyhöz vezet, ha a mélyhúzási, sajtolási és adott esetben a kalibrálási műveletek közül egyet vagy többet egymással összevont műveletben végezzük el.
Természetesen a találmány szerinti eljárással készült keréken is el kell végezni az önmagukban ismert végső kialakítási és felületkikészítési műveleteket, a teljes műveletsor végén.
A találmány szerinti eljárás leglényegesebb művelete az elektromágneses alakítás. Ehhez a találmány értelmében olyan berendezést alkalmazunk, amelynek a kialakítandó kerék-futófelület alakjához igazodó formájú, több részből összerakható alsó, felső és középső belső szerszáma van, amely feszítőkúpon helyezkedik el és az alakítandó munkadarab szorítógyűrűvel van rányomva, a szerszámot kívülről villamos szigetelésbe ágyazott alaki tó tekercs fogja körül. A villamos szigetelés külső felületén célszerűen fémköpeny helyezkedik el.
E'őnyös lehet, ha az alsó és/vagy a középső szerszámban levegőkivezető furat(ok) van(nak) kialakítva.
A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:
— az 1. ábrán a találmány szerinti kialakított járműkerék látható, metszetben;
— a 2a. ábra az eljárás kiindulási előgyártmányául szolgáló tárcsát, — a 2b. ábra a tárcsából mélyhúzással kialakított csészét mutatja be, perspektivikusan;
— a 3. ábrán az elektromágneses alakításhoz alkalmazott találmány szerinti berendezés keresztmetszete látható, vázlatosan.
Rátérve az 1. ábrára, az ott bemutatott 1 járműkerék 2 futófelületének profilja megegyezik a szokásos futófelület-profillal, így azzal részletesebben nem foglalkozunk. A 3 keréktárcsa lényegileg a 2b. ábrán látható mélyhúzott csésze fenéklapjából van kialakítva, ezért szükségszerűen vastagabb, mint a 2 futófelület. A lemezvastagságot, mint említettük, tág határok között választhatjuk meg, ha a 8 csészét falvékonyításos mélyhúzási technológiával állítjuk elő. A 2 futófelület és a 3 keréktárcsa találkozásánál kialakított sarok rendkívül előnyös megoldás, mivel elősegíti, hogy a kerék kedvezőbben tudja felvenni az esetleges járdának ütközésből, hirtelen kanyarodásból, stb. adódó ütés- vagy lökésszerű igénybevételeket, mint az idáig szokásosan alkalmazott nyitott kialakítású kerekek. A 3 keréktárcsa középső részén a tengelyagy kivezetéséhez szolgáló 4 tengelyfurat található. Az 5 csavarfuratok és a 6 tájolófuratok a hagyományos kerékkialakításoknak megfelelően helyezkednek el.
Áttérve a 2a. ábrára, azon a mélyhúzási művelethez előkészített 7 lemeztárcsát láthatjuk, amelyből a mélyhúzás eredményeként a 2b. ábrán bemutatott 8 csésze alakul ki. Ez a 8 csésze előgyártmányként kerül felhasználásra a további műveletekhez.
A 3. ábrán bemutatjuk a találmány szerinti eljárás során végrehajtott elektromágneses alakításhoz használt berendezést. Ez osztott kivitelű, azaz többrészes 10 alsó, 11 felső és 12 középső belső szerszámból áll, melyek a térben több irányban, sík, illetve görbe felületekkel vannak elválasztva és összerakásuk után a külső felület megfelel a kialakítani kívánt kerék futófelületi profiljának. A 10, 11 és 12 belső szerszámot a 15 feszítőkúpra helyezve, ráhúzzuk a 8 csészét — ezt a helyzetet az ábra bal oldali része mutatja — majd a 16 szorítógyűrűvel rögzítjük. A szerszám részek és az előgyártmány egymáshoz viszonyított rögzítése mechanikus, pneumatikus vagy hidraulikus mőködtetésű — nem ábrázolt — készülékkel valósítható meg. A berendezés másik főrésze a szerszámot kívülről körülvevő 13 alakítótekercs, amely az alakítás során fellépő villamos és mechanikus igénybevételekre méretezett és az üzemeltetési viszonyoktól függően hűthető kivitelű. A 13 alakítótekercs vezetői 14 villamos szigetelésbe — célszerűen szálerősítésű műanyagba — ágyazottak, amit kívülről a villamos árnyékolást és a mechanikus rögzítést biztosító 17 fémköpeny burkol. Az elektromágneses alakítás után a 10, 11, 12 belső szerszám a rögzítőelemek oldásával eltávolítható az alakított termék belsejéből, majd újabb alakítási művelethez összeállítható. Az — ábrán nem látható — impulzusgenerátorra kapcsolt 13 alakítótekercs által gerjesztett mágneses térerő a 8 csésze palástfelületéből kialakítja a 10, 11,12 belső szerszám által meghatározott 2 futófelületet.
A találmány szerinti eljárás egydarabból készült alumíniumkerekek előállítására két lényeges műveleti elemet, megoldást tartalmaz. Egyik a felgyengítéses mélyhúzás a kívánt, de eltérő falvastagságok biztosítására. Példaszerűen említve, egy alumíniumötvözetből készült személygépkocsi kerékhez a kiindulási lemezvastagság 5—7 mm, a mélyhúzás erőszükséglete mintegy 6300 kN.
Másik a futófelület alakjának elektromágneses alakítása. A kerék anyagául választott ötvözetnek ezért mind a villamos vezetőképesség, mind az alakítási szilárdság szempontjából elektromágneses alakításra alkalmasnak kell lennie, ugyanakkor jól kihasználható a kerék szilárdságának és terhelhetőségének növelésére az ennél a műveletnél az alakítás hatására létrejövő anyagfelkeményedés. Az előbb példaképp említett személygépkocsi kerék futófelületének kialakításához mintegy 100—150 kJ nagyságú elektromágneses energiára van szükség.
Az eljárásra az alábbiakban konkrét, számszerű példát adunk:
Készítendő 220 mm átmérőjű alumíniumkerék. Anyagként AlMgSi 1 jelű ötvözetet választunk (Rm = 255 N/mm2/ RpOZ = 177 N/mm2). A lemeztárcsa vastagsága 5 mm, az átmérője 350 mm.
A csészekészítésnél a mélyhúzást 2 lépésben végezzük, erőszükséglet 630 tonna. Ehhez a művelethez hidraulikus prést alkalmazunk.
A mélyhúzás művelete után préseléssel kialakítjuk a keréktárcsa alakjának megfelelő görbületeket, továbbá elkészítjük a tengelyfuratot és a csavarfuratokat, valamint tájolófuratokat·
Ezután végezzük el az elektromágneses alakítást, a
3. ábrán látható berendezés segítségével. A művelet energiaszükséglete 50 kWsec, időtartama mintegy 30 másodperc.
Ezen művelettel a kerék lényegileg készen van, csupán a szokásos felületkezelési és végső kialakító műveleteket kell elvégezni. Itt jegyezzük meg, hogy az elektromágneses alakítással olyan előre nem várt pontosságot értünk el, amely nem teszi szükségessé a találmány szerinti eljárással készített kerék utólagos megmunkálását.
A találmány legfontosabb előnye, hogy minden eddig ismertnél egyszerűbb lemezszerkezetű járműkerék jön létre azáltal, hogy lehetővé válik az alumíniumkerék egyetlen lemeztárcsából való előállítása. A találmány szerinti eljárással kis időszükséglet adódik, s maga az eljárás kiválóan alkalmas nagyipari sorozatgyártásban való alkalmazásra.
Az eljárás nem befolyásolja hátrányosan a felhasznált szerkezeti anyag minőségét, így például elkerülhető a szokásos hegesztéses eljárásoknál bekövetkező kilágyulás. Lehetővé válik, hogy a kereket viszonylag kis mennyiségű, s a felhasználói igényeket legjobban kielégítő minőségű alapanyagból állítsuk elő.
Claims (10)
- Szabadalmi igénypontok1. Alumíniumkerék, különösen járműkerék, melynek futófelülete és keréktárcsája egydarabból van, azzal jellemezve, hogy a futófelület (2) és a keréktárcsa (3) villamos vezetőképesség és alakítási szilárdság szempontjából elektromágnesesen alakítható alumíniumlemezből van elkészítve úgy, hogy a furatközi síkokban felvett bármely tengelykeresztmetszete a legkisebb átmérőtől a legnagyobb átmérőig végigfutó egyenes, illetve íves szakaszokból álló folytonos vonalú.
- 2. Az 1. igénypont szerinti alumíniumkerék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a futófelületet (2) és a keréktárcsát (3) alkotó alumíniumlemez 150—600 n/mm2 szakítószilárdságú alumíniumötvözetből van.
- 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti alumíniumkerék előállítására, azzal jellemezve, hogy először a kerék (1) készméretének megfelelően megválasztott méretű lemeztárcsát (7) mélyhúzással hengeres falú csészévé (8) alakítjuk, majd az alábbi műveletsorok egyikét hajtjuk végre:a) a csésze (8) fenéklapjába a keréktárcsa (3) alakjának megfelelő görbületeket sajtolunk, ezt követően ugyancsak saj tolással elkészítjük a keréktárcsa (3) tengelyfuratát (4) és a felfogásra, valamint egyéb célokra — pl. tájolásra — szolgáló furatokat (5, 6) végül a csészébe (8) a futófelületnek (2) megfelelő alakú, többrészes belső szerszámot helyezve, a csésze (8) palástjából önmagában ismert módon elektromágneses erőhatás segítségével kialakítjuk a futófelületet (2); vagyb) a csészét (8) előlyukasztjuk, azután a kialakítandó futófelületnek (2) megfelelő alakú, többrészes belső szerszámot behelyezve, önmagában ismert módon elektromágneses erőhatás segítségével a csésze (8) palástjából kialakítjuk a futófelületet (2), ezt követően a csésze (8) fenéklapjába a keréktárcsa (3) alakjának megfelelő görbületeket sajtolunk, végül — vagy ezzel egyidejűleg — sajtolással elkészítjük a keréktárcsa (3) tengelyfuratát (4) és a felfogásra, valamint egyéb célokra — pl. tájolásra — szolgáló furatokat (5, 6).
- 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csészét (8) falgyengítéses mélyhúzással állítjuk elő.
- 5. A 3. vagy 4, igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a futófelület (2) kialakításához 20—500 kWs energiájú elektromágneses erőhatást alkalmazunk.
- 6. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mélyhúzási és/vagy a sajtolási és/vagy az elektromágneses alakítási műveleteket több lépcsőben végezzük.
- 7. Berendezés a 3—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses alakításhoz a kialakítandó kerékfutófelület (2) alakjának megfelelően kiképzett, több5 részből összerakható, felső és középső belső szerszáma (10, 11, 12) van, amely feszítőkúpon (15) helyezkedik el és amelyre az alakítandó munkadarab (8) szorítógyűrűvel (16) nyomható rá, továbbá, hogy a szerszám (10, 11, 12) körül villamos szigetésbe (14) ágya10 zott alakítótekercs (13) van elhelyezve.
- 8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a villamos szigetelést (14) kívülről fémköpeny (17) veszi körül.
- 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti berendezés kivite15 li alakja, azzal jellemezve, hogy az alsó és/vagy a középső belső szerszámban (10, 12) levegőkivezető furatok) van(nak) kialakítva.
- 10. A 7—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alakító20 tekercs (13) hűtést biztosító eszközökkel van ellátva.
Priority Applications (5)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
HU811069A HU184429B (en) | 1981-04-24 | 1981-04-24 | Aluminium wheel particularly vehicle one furthermore method and apparatus for producing same |
DE19823215029 DE3215029A1 (de) | 1981-04-24 | 1982-04-22 | Aluminiumrad, insbesondere fahrzeugrad, sowie verfahren und vorrichtung zu seiner herstellung |
FR8207030A FR2504459A1 (fr) | 1981-04-24 | 1982-04-23 | Roue en aluminium, en particulier roue de vehicule, et en outre procede et dispositif pour sa fabrication |
JP57068537A JPS584601A (ja) | 1981-04-24 | 1982-04-23 | アルミニウム車輪とその製造方法および装置 |
IT20918/82A IT1151150B (it) | 1981-04-24 | 1982-04-23 | Ruota d'alluminio,in particolare routa per veicoli,nonche' procedimento e apparecchiatura per la sua produzione |
Applications Claiming Priority (1)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
HU811069A HU184429B (en) | 1981-04-24 | 1981-04-24 | Aluminium wheel particularly vehicle one furthermore method and apparatus for producing same |
Publications (1)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU184429B true HU184429B (en) | 1984-08-28 |
Family
ID=10952717
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU811069A HU184429B (en) | 1981-04-24 | 1981-04-24 | Aluminium wheel particularly vehicle one furthermore method and apparatus for producing same |
Country Status (5)
Country | Link |
---|---|
JP (1) | JPS584601A (hu) |
DE (1) | DE3215029A1 (hu) |
FR (1) | FR2504459A1 (hu) |
HU (1) | HU184429B (hu) |
IT (1) | IT1151150B (hu) |
Families Citing this family (9)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
FR2557479B1 (fr) * | 1983-12-30 | 1987-05-07 | Dunlop Sa | Procede et outillage de realisation d'une roue de vehicule a jante amincie en une seule piece d'acier |
DE3839274A1 (de) * | 1988-05-06 | 1989-11-23 | Orenstein & Koppel Ag | Verfahren zur herstellung eines schaufelradkoerpers sowie danach hergestellter schaufelradkoerper |
US5829137A (en) * | 1995-04-03 | 1998-11-03 | Grassi; John R. | Method for manufacturing wheels |
JP4628343B2 (ja) * | 2002-09-27 | 2011-02-09 | 株式会社神戸製鋼所 | ビード付き円筒形リングの製造方法 |
JP4136802B2 (ja) * | 2002-09-27 | 2008-08-20 | 株式会社神戸製鋼所 | ビード付き円筒形リングの製造方法 |
US7441335B2 (en) | 2003-09-04 | 2008-10-28 | Kabushiki Kaisha Kobe Seiko Sho (Kobe Steel, Ltd.) | Methods of electromagnetic forming aluminum alloy wheel for automotive use |
US7658421B2 (en) | 2004-04-27 | 2010-02-09 | Kabushiki Kaisha Kobe Seiko Sho | Axial member with flange, connection member and production methods thereof |
JP5180742B2 (ja) * | 2008-09-01 | 2013-04-10 | トピー工業株式会社 | 自動車用ホイールディスクの製造方法 |
KR101625375B1 (ko) * | 2016-02-19 | 2016-05-30 | 주식회사 지티물류 | 림부가 개선된 차량용 방진휠 |
Family Cites Families (5)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
BE338559A (hu) * | 1926-10-18 | 1927-01-31 | ||
US3214511A (en) * | 1963-12-23 | 1965-10-26 | Westinghouse Electric Corp | Casing and insulator bushing assembly |
US3501828A (en) * | 1968-08-05 | 1970-03-24 | Gen Motors Corp | Method of manufacturing a tie rod assembly |
FR2306762A1 (fr) * | 1975-04-09 | 1976-11-05 | Forgeal | Procede de fabrication de roues monoblocs par matricage |
FR2481158A1 (fr) * | 1980-04-29 | 1981-10-30 | Letang & Remy Ets | Procede de fabrication de roues de vehicules par magneto-formage et roues obtenues par ce procede |
-
1981
- 1981-04-24 HU HU811069A patent/HU184429B/hu not_active IP Right Cessation
-
1982
- 1982-04-22 DE DE19823215029 patent/DE3215029A1/de not_active Withdrawn
- 1982-04-23 JP JP57068537A patent/JPS584601A/ja active Pending
- 1982-04-23 FR FR8207030A patent/FR2504459A1/fr not_active Withdrawn
- 1982-04-23 IT IT20918/82A patent/IT1151150B/it active
Also Published As
Publication number | Publication date |
---|---|
JPS584601A (ja) | 1983-01-11 |
IT1151150B (it) | 1986-12-17 |
DE3215029A1 (de) | 1982-12-09 |
FR2504459A1 (fr) | 1982-10-29 |
IT8220918A0 (it) | 1982-04-23 |
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
EP0366049B1 (en) | Spinning molding process, spinning molding apparatus, spinning molding raw material, spinning molding process of vehicle wheel, and spinning molding apparatus of vehicle wheel | |
EP1563924B1 (en) | Process for producing tubular ring with beads and die for use therein | |
EP0883501B1 (en) | Light metal rim ring and method for constructing it | |
US20040060385A1 (en) | One-piece axle tube housing assembly | |
HU184429B (en) | Aluminium wheel particularly vehicle one furthermore method and apparatus for producing same | |
CN114346044B (zh) | 一种轮毂的制造方法 | |
US4048828A (en) | Process for manufacturing monobloc wheels by die stamping and rotary extrusion | |
US4624038A (en) | Method of producing motor vehicle wheels | |
US3172787A (en) | Method of manufacturing detachable wheel rims | |
US4345360A (en) | Method of forming a metal wheel | |
EP0865938A1 (en) | Method of producing light alloy wheels | |
HU185678B (en) | Method for producing wheel rim for tyred wheels of vehicles | |
JP4429117B2 (ja) | アルミニウム合金製自動車用ホイールリムの製造方法 | |
US6571590B1 (en) | Method for producing a rim for a pneumatic tire | |
US5896661A (en) | Method of making a steering hand wheel | |
US20020007556A1 (en) | Light wheel disk with large space for brake | |
JPH10205512A (ja) | ボルト付き金属板及びその製造方法 | |
JP2843009B2 (ja) | 軽合金ホイール製造装置及び方法 | |
JP5191921B2 (ja) | 押出加工装置及び押出材の製造方法 | |
JPH09183379A (ja) | ステアリングホイールダイカスト芯金のインサートボス | |
JPH0471743A (ja) | 自動車用ホイールの製造方法 | |
ITTO20000027A1 (it) | Organo a tazza con mozzo e ruota per un veicolo. | |
EP0743112A1 (en) | Apparatus and method for manufacturing a vehicle wheel | |
US20060248721A1 (en) | Bicycle wheel rim with internally reinforced spoke seats and method for producing them | |
US6463660B1 (en) | Process for forming a vehicle wheel disc directly upon a vehicle wheel rim |
Legal Events
Date | Code | Title | Description |
---|---|---|---|
HU90 | Patent valid on 900628 | ||
HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |