HU184320B - Raining plant - Google Patents

Description

A találmány tárgya esőztető szerkezet, legalább egy kilépő fúvókával ellátott, helyhez kötött csapágyrészben forgathatóan ágyazott szórócsővel, amely a kilépő víz terelése révén forgásba hozható, valamint fékezőszerkezettel, amely a szórócső forgómozgását súrlódással, különösen valamely folyadék belső súrlódásával fékezi.

Azokat az esőztető szerkezeteket, amelyeket a kilépő vízsugár reakcióerejének kihasználásával működtetnek, általában fékezni kell, hogy megfelelő szórótávolságot lehessen elérni. Általában a forgást 2-5 fordulat/perc sebességre kell lefékezni. A bevezetőben említett típusú esőztető szerkezetek fékezésére javasoltak már olyan megoldást, ahol az esőztető szerkezet kiadagoló szórócsöve nagy viszkozitású olajjal töltött csúszócsapá^yban van megvezetve. Ennél az ismert szerkezetnél 20 C-nál 50-5000 Stokes viszkozitású olajak alkalmazását javasolják. Ezen ismert esőztető szerkezet azonban felépítéséből következően nagy ráfordítással megmunkált csúszófelületeket igényel, emellett a csapágyház belső falát a lehető legkisebb tűréssel kell kialakítani, a szórócsŐ külső falát pedig azon tartományban, ahol a szórócső a házban illetve a csapágyban van megvezetve, ugyancsak minimális tűréssel kell leesztergálni. így az ilyen szerkezet kialakítása az említett okokból kifolyólag, vagyis a szükséges méretpontosság és tűrés miatt csak fém alkatrészekből lehetséges.

A találmány által megoldandó feladat a bevezetőben említett típusú esőztető szerkezet olyan konstruktív kialakítása, ami lehetővé teszi, hogy valamennyi alkatrészé műanyagból készüljön és a költséges utólagos megmunkálási műveletek elmaradjanak.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében lényegében azáltal oldjuk meg, hogy a szórócső forgást biztosító ágyazása a fékezőszerkezettől térben elválasztottan van kialakítva, ugyanakkor a fékezőszerkezetnek legalább részben nagy viszkozitású olajjal vagy pasztaszerű anyaggal töltött háza van, amely a forgást biztosító ágyazás helyhez kötött részével elfordulás ellen rögzített módon van összekötve és a szórócső ezen a házon tömítetten van keresztülvezetve, amellett a szórócsővel legalább egy sugárirányú nyúlvány van együttforgást biztosító módon, mereven összekapcsolva, amely a házon belül hatáskapcsolatban áll a nagy viszkozitású olajjal vagy a pasztaszerű anyaggal.

Azáltal, hogy a forgást biztosító ágyazás a forgómozgás fékezőszerkezetétől térben elválasztottan van kialakítva, a fékezőszerkezet mentesül a mechanikus erőhatásoktól, mivel ezeket az erőket a külön elhelyezett csapágy veszi fel. Maga a fékezőszerkezet egy házból áll, amelyen a szórócső tömítetten van keresztülvezetve és a ház legalább részben nagy viszkozitású olajjal vagy pasztaszerű anyaggal van töltve. A fékezőszerkezet háza elfordulás ellen rögzített módon van a forgást biztosító ágyazás helyhez kötött részével összekötve. A szórócső forgómozgásának fékezését legalább egy, a házban levő nagy viszkozitású olajba vagy pasztaszerű anyagba merülő sugárirányú nyúlvány végzi, amely a szórócsővel együttforgást biztosító módon, mereven van összekötve. Ezen kialakításnak az az előnye, hogy az előző kialakítással szemben, amely a csúszócsapágy hossztengelye mentén van nagy viszkozitású olajjal feltöltve, itt a fékezőszerkezeten belüli tűrésnek betartása nem lényeges, mivel a nagy viszkozitású olaj vagy pasztaszerű anyag sugárirányú nyúlvány által kiváltott nyíró igénybevétele minden esetben elegendő nagyságú a forgómozgás fékezéséhez. Ez a sugárirányú nyúlvány a nagy viszkozitású olajban a szabad elfordulást kellőképp gátló ellenállásba ütközik és ezek az erők a nyúlvány sugárirányú hosszának megfelelő erőkaron keresztül tevődnek át a szórócsőre. Az erők ezen kedvezőbb átszármaztatása következtében az eddigieknél kisebb erővel is hatásos fékezést lehet biztosítani.

Nagy viszkozitású olajként vagy pasztaszerű anyagként különösen szintetikus olajok és paszták jönnek számításba, amelyeknek a Teológiai tulajdonságai egyszerű módon beállíthatók. Különösen előnyösnek tűnik az úgynevezett dilatáns közegek alkalmazása, amelyek viszkozitása növekvő nyíró igénybevétel hatására növekszik. Az ilyen közegeket a találmány szerinti esőztető szerkezettel kapcsolatban az jellemzi, hogy az esőztető szerkezet forgómozgásának megindulásához illetve fenntartásához csekély erős is elegendőek, viszont növekvő forgási sebesség esetén ezen forgási sebesség erőteljes stabilizálása, visszafogása következik be. A nagy viszkozitású olajok alkalmazása alapvetően megkülönbözteti a találmány szerinti fékezőszerkezetet a lamellás tengelykapcsolók mechanikusan előfeszített lamelláitól, amelyeknél az egyes lamellák egy-egy átcsúszásának eléréséhez nagy induló erők szükségesek a tapadó súrlódás legyőzéséhez, emellett ezen lamellák működése során meglehetősen gyakori az üzemzavar.

A találmány szerinti szerkezet egyik előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy a fékezőszerkezet házának lényegében hengerpalást-alakú belső fala van, amelylyel legalább egy, sugárirányban befelé kiteljedő nyúlvány van elfordulás ellen rögzített módon összekapcsolva, amely nyúlvány a szórócsővel együtt forgást biztosító módon összekötött sugárirányú nyúlványhoz vagy nyúlványokhoz képest a szórócső tengelyirányában eltoltan a szomszédos nyúlványok egymás felé néző homlokfelületei között, rés meghagyásával van elrendezve.

A fékezőszerkezet házának belső falán kiegészítésképpen elrendezett, sugárirányban befelé kiterjedő nyúlványok révén a szórócsővel összekötött nyúlványok elfordulásakor a szomszédos sugárirányú nyúlványok egymás felé néző homlokfelületei közötti résben levő nagy viszkozitású olaj vagy pasztaszerű anyag nyíró igénybevételnek van kitéve és ez hatásos fékezést biztosít. A jó hatásfok eléréséhez csupán az szükséges, hogy a szórócső tengelyirányát tekintve egymást követő nyúlványok váltakozva, egyszer a szórócsővel, egyszer pedig a házzal legyenek együttforgó módon összekötve. Az egyik egyszerű kialakítási mód szerint egy adott sugárirányú sík nyúlványai egy, a tengelyirányt tekintve szomszédos sugárirányú sík nyúlványaihoz képest kerületi irányban eltoltan, előnyösen pedig a hézagokhoz állítva, lépcsőzetesen vannak elrendezve. Ily módon viszonylag folyamatos fékezés érhető el egy teljes körbefordulás alatt, amely kialakításnál az összeépítés különösen egyszerűen elvégezhető akkor, ha a nyúlványok adott forgási helyzetben úgy vannak elrendezve,hogy a szórócsővel együttforgást biztosító módon, mereven összekötött nyúlványok a ház belső falával elfordulás ellen rögzített módon összekötött nyúlványok közötti térközökkel esnek egybe. Ebben az esetben a szórócső egyszerűen bedugható a házba és a tömített lezárást a szórócső külső falával szemben például megfelelő tömítést biztosító elemmel ellátott fedél rácsavarozásával is megoldhatjuk. A ház tömítőelemei célszerűen nagy rugalmasságú tömítőgyű2

-2184 3 20 rűk, mivel az ágyazást külön szerkezeti egység képezi. Az ilyen tömítőgyűrűk biztonságosan megakadályozzák a víz belépését a ház belsejébe és az olaj kilépését a házból.

A lehetőleg egyenletes forgómozgás illetve fékezés érdekében egy adott sugárirányú síkban elrendezett kerületi irányban egymással szomszédos nyúlványok közötti középponti szögek nagysága célszerűen különbözik a tengelyirányt tekintve szomszédos sugárirányú síkokban kialakított, kerületi irányban egymással szomszédos nyúlványok közötti középponti szögekétől. Ily módon legalább egy, a szórócsővel összekapcsolt nyúlvány mindig együttműködik legalább egy, a házzal összekötött nyúlvánnyal, úgy hogy a forgás minden szöghelyzetében jelentkezik fékező hatás.

Az egyik különösen egyszerű kiviteli alaknál a sugárirányú nyúlványok sík homlokfelületekkel rendelkező gyűrűalakú tárcsákként vannak kialakítva. Ennél a kiviteli alaknál, á forgathatóan ágyazott szórócső külső palástja vagy egy, a szórócsővel együttforgást biztosító módon összekötött rész, egyik alkotója mentén, felületének egyik résztartományában legalább egy bordával vagy horonnyal van ellátva, amely a szórócsővel együttforgást biztosító módon, mereven összekötött gyűrűalakú tárcsa (tárcsák) hornyával vagy bordájával kapcsolódik, emellett a helyhez kötött csapágyrésszel elfordulás ellen rögzített módon összekötött gyűrűalakú tárcsák a külső kerületükön kialakított bevágások vagy kiugrások révén egyszerű módon együtt tudnak működni a ház belső falán levő kiemelkedésekkel és hornyokkal. A gyűrűalakú tárcsák sík homlokfelületei egyenletes forgómozgást tesznek lehetővé. Az ezen gyűrűalakú tárcsák között kialakított rés, amelynek lényegében sugárirányú kiterjedése van, nagy viszkozitású olajjal vagy pasztaszerű anyaggal van kitöltve. Azokat az erőket, amelyek a gyűrűalakú tárcsákat összenyomnák, a külön csapágy veszi föl, így a gyűrűalakú tárcsák között levő nagy viszkozitású olaj onnan nem szorul ki. A gyűrűalakú tárcsákkal szemben mindössze annyi a követelmény, hogy a tengelyirányt tekintve váltakozva legyenek a szórócsővel és a házzal mereven összekötve, amely összeköttetést minden további nélkül jelentős játékkal is ki lehet alakítani, anélkül, hogy ez a fékszerkezet működését hátrányosan befolyásolná.

A szomszédos homlokfelületek között szükséges rés fenntartásának biztosítására a gyűrűalakú tárcsák egymástól való tengelyirányú távolságát előnyösen ütközők határolják be. Az ilyen ütközők általi behatárolásnak a gyűrűalakú tárcsák rugós egymáshoz szorításával szemben az az előnye, hogy a gyűrűalakú tárcsák között levő nagy viszkozitású olajat a mechanikus erők nem tudják kiszorítani.

Különösen egyszerű az a kiviteli megoldás, amelynél a ház osztottan van kialakítva és a ház homlokfalai vannak a gyűrűalakú tárcsák egymáshoz képesti tengelyirányú távolságának betartását biztosító ütközőkként kiképezve. A ház osztott kialakítása például lecsavarozható fedelet is jelenthet. Azonban a lényegében hengeralakú ház a palást egyik alkotója mentén felnyitható módon is kialakítható és belső palástján a házzal elfordulás ellen biztosított módon összekötött gyűrűalakú tárcsáknak megfelelően sugárirányban befelé nyúló bordái lehetnek, amelyek behatolnak a szórócsővel együttforgást biztosító módon, mereven összekötött gyűrűalakú tárcsák közé.

A ház és a sugárirányú nyúlványok vagy gyűrűalakú tárcsák előnyösen olajálló műanyagokból, például poliacetátból vannak.

A forgató erőt egyszerű módon úgy lehet létrehozni, hogy a szórócsövet könyökszerűen behajlítva alakítjuk ki. Lehetséges azonban olyan megoldás is, hogy a szórócső palástjának alkotója mentén az egyik oldalon forgató erőt létrehozó egy vagy több kilépőnyílás van elrendezve. A forgató erőt úgy is létrehozhatjuk, hogy a kilépő víz áramlásának útjába terelőszerkezetet iktatunk.

A találmány szerinti esőztető szerkezet egyik célszerű kiviteb alakjánál a sugárirányú nyúlványokkal lényegében tengelyirányú, koncentrikusan elrendezett nyúlványok vannak összekötve, amelyeknél a szórócsővel együttforgást biztositó módon, mereven összekötött sugárirányú nyúlványok tengelyirányú nyúlványainak tengelytávolsága eltér a helyhezkötötten ágyazott rész sugárirányú nyúlványaira adott esetben felerősített tengelyirányú nyúlványok tengelytávolságától. Az ilyen kialakítást gyártástechnikailag igen könnyen meg lehet valósítani, mivel tokszerű, hengeres üregű, illetve tengelyirányban húzódó nyúlványok könnyen készíthetők öntéssel. Az egymással szemben elhelyezkedő tengelyirányú nyúlványok különösen nagy súrlódási felületet képeznek, emellett pedig a helyhez kötött tengelyirányú nyúlványok benyúlnak a szórócsővel együttforgást biztosító módon összekötött tengelyirányú nyúlványok sugárirányban egymást követő térközeibe. Ezen kialakítás egyik célszerűen továbbfejlesztett változatánál a tengelyirányú nyúlványokat gerincek képezik, amelyek lényegében a fékezőszerkezet teljes tengelyirányú hoszszában végighúzódnak, emellett egy-egy adott tengelytávolságban a megfelelő burkolókör kerületén elosztva több gerinc van elrendezve. Azáltal, hogy a tengelyirányú nyúlványokat gerincek képezik, az ilyen egymással szemben levő gerincek súrlódása minden fordulatnál többször megszakad, mivel az ilyen gerincek nem képeznek folyamatos hengerpalástfelületet. A súrlódásos fékezés ezen többszöri megszakadása a fékezési tulajdonságok tekintetében számos viszkózus közegként szóbajövő olajnál vagy pasztaszerű anyagnál jelentős előnyökkel jár. Például a szilikonolajok tixotróp tulajdonságokkal rendelkeznek és hajlamosak állandó nyíró igénybevétel esetén egyenletesen elrendeződni, miáltal a fékező hatás csökken. A viszkózus közeg ilyen orto-orientálódása azonban a közeg megszakított nyíró igénybevétele esetén nem jelentkezik, miáltal a fékező hatást tixotróp tulajdonságokkal rendelkező viszkózus közegek esetében is messzemenően egyenletes értéken tudjuk tartani. A különböző tengelytávolságban elrendezett tengelyirányú gerincek az egyes burkolókörök kerülete mentén azonos középponti szögnek megfelelő hosszban vannak kialakítva. Ily módon a sugárirányt tekintve különböző tengelytávolságban elrendezett gerincek a hatásos erőkar figyelembevételével egyenletesen vannak terhelve.

A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti esőztető szerkezet példakénti kiviteli alakjait és azok részleteit tünteti fel. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti esőztető szerkezet metszete;

a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerinti metszet; a 3. ábra az 1. ábra III—III vonala szerinti metszet; a 4. ábra a találmány szerinti esőztető szerkezet egyik kiviteli változatának metszete;

az 5. ábra és a 6. ábra egy további lehetséges kiviteli

-3184 320 alakot tüntet fel, ahol az 5. ábra a 6. ábra V—V vonala szerinti metszet, a 6. ábra pedig az 5. ábra VI—VI vonala szerinti metszet;

a 7. ábra az 1., 4. és 5. ábrán látható kiviteli alakkal analóg újabb kiviteli alak metszete;

a 8. és 9. ábra egy további lehetséges kiviteli alak metszetei, ahol a 8. ábra a 9. ábra VIH—VIII vonala szerinti metszet, a 9. ábra pedig a 8. ábra IX—IX vonala szerinti metszet;

a 10. és 11. ábra egy újabb lehetséges kiviteli alakot tüntet fel, ahol a 10. ábra ezen kiviteli alak hosszmetszete, a 1 í. ábra pedig a 10. ábra XI-XI vonala szerinti metszet; végül a 12-14. ábrák még egy lehetséges kiviteli változatot mutatnak, ahol a 12. ábra ezen kiviteli változat hosszmetszete, a 13. és 14. ábra pedig a 12. ábra XIII—XIII ületve XIV—XIV vonala szerinti metszetei.

Az 1. ábrán az 1 hivatkozási számmal helyhez kötött csapágyrészt jelöltünk. A találmány szerinti esőztető szerkezet 3 fékezőszerkezetének 2 háza 4 csapokon keresztül elfordulás ellen biztosított módon, mereven van a helyhez kötött 1 csapágyrésszel összekötve. A 2 háznak 5 fedele és ezen fedéllel összecsavarozott 6 alapteste van, amelybe a 4 csapok elfordulást gátló módon nyúlnak be. A 2 ház 5 fedelének lényegében hengeralakú 7 belső falában 8 horony van kialakítva, amelybe 10 gyűrűalakú tárcsák 9 nyúlványai nyúlnak be. A 10 gyűrűalakú tárcsák így elfordulás ellen rögzített módon vannak a 2 ház belső 7 falával összekapcsolva. Az esőztető szerkezet 12 szórócsövének 11 tengelye mentén a 10 gyűrűalakú tárcsák között a 12 szórócsővel együttforgást biztosító módon, összekapcsolt 13 gyűrűalakú tárcsák vannak elrendezve. Az együttforgást biztosító kapcsolat azáltal jön létre, hogy a 12 szórócsővel egy 14 persely van mereven összekötve, amelynek külső kerületén 15 horony van kialakítva, és ebbe nyúlnak be a 13 gyűrűalakú tárcsák befelé irányuló 16 kiugrásai. A 10 és 13 gyűrűalakú tárcsák tengelyirányt, tekintve szomszédos homlokfelületei között 17 rés van kialakítva, amelyet éppúgy, mint a 2 ház 18 belső terét, nagy viszkozitású olaj vagy pasztaszerű anyag tölti ki és ezen 17 rés szélességét a 6 alaptest ületve a 2 ház 5 fedelének befelé néző 19 és 20 homlokfelületei határolják be. A 12 szórócső elfordulásakor, amely szórócső permetező fúvókája a rajzon 21 hivatkozási számmal van jelölve, a 13 gyűrűalakú tárcsák a 17 résekben levő nagy viszkozitású olajra illetve pasztaszerű anyagra nyíróerőket fejtenek ki, és ezek a nyíróerők a közeg viszkozitása következtében a 12 szórócső forgómozgásának fékezését eredményezik. A 12 szórócső itt nem részletezett módon könyokszerűen meghajlítva van kialakítva, hogy megfelelő reakcióerő, s ezzel együtt forgómozgás jöjjön létre. A 14 persely a 3 házzal szemben 22 tömítőgyűrűk révén víz belépése és az olaj kÜépése ellen le van tömítve. Ezen kiviteli alak részletei a 2. és 3. ábrán láthatók, az 1. ábrán használt hivatkozási jelek megtartásával.

A 4. ábrán olyan kiviteli alak látható, amelynek a palást egyik alkotója mentén felnyitható 23 háza van, ez pedig a helyhez kötött 25 csapágyrész 24 kiugrásai által elfordulás ellen rögzített módon van a csapággyal összekötve. A 12 szórócső ennél a kiviteli alaknál 26 gyűrűalakú bordákat hordozó alkatrészként kialakított sugárirányú nyúlvánnyal van közvetlenül, együttforgó módon összekötve, ahol ez az alkatrész például fel van ékelve a 12 szórócsőre, vagy a szórócső külső falához 4 hozzá van ragasztva, vagy pedig rá van zsugorítva a szórócső külső falára. A 23 ház lényegében hengeralakú 27 belső falán sugárirányban befelé kiterjedő bordaszerű 28 nyúlványok vannak kialakítva, amelyek síkja a 12 szórócső tengelyirányában a 26 gyűrűalakú bordákhoz képest eltoltan van elrendezve, úgy hogy az egymással együttműködő szomszédos 26 és 28 nyúlványok között egy-egy 29 rés alakul ki, amely ki van töltve nagy viszkozitású olajjal vagy pasztaszerű anyaggal. A 23 ház az 1. ábrán látható kiviteli alakhoz hasonló módon, 22 tömítőgyűrűk által van védve a víz behatolása és az olaj küépése ellen.

Az 5. és 6. ábrák szerinti kiviteli alaknál a 4. ábra szerinti kiviteli alaktól eltérően minden síkban három, a 12 szórócső tengelyéhez képest szimmetrikusan elrendezett nyúlvány van kialakítva, aholis a 30 nyúlványok a 12 szórócsővel együttforgást biztosító módon vannak összekötve, míg a 31 nyúlványok a ház 32 alaptestével' vannak mereven, elfordulás ellen rögzítetten összekapcsolva. A háznak itt — hasonlóan az 1. ábrán látható kiviteli alakhoz — 33 fedele is van, mivel ennél a kiviteli alaknál az összeépítés csak tengelyirányban lehetséges, amennyiben a kialakítás az 5. ábrán láthatóhoz hasonlóan olyan, hogy a 12 szórócsővel együttforgó módon összekötött 30 nyúlványok a szórócső tengelyirányában a ház 31 nyúlványai között kerületi irányban fennmaradó térközökbe kerülnek. A 30 és 31 nyúlványok a tengelyirányt tekintve különböző sugárirányú síkokban különböző forgási helyzetben vannak elrendezve, így az összeépítésnél a tengelyirányú betolás mellett a 12 szórócsővel együttforgást biztosító módon összekötött 30 nyúlványok 11 tengely körüli elforgatása is szükséges, hogy lehetővé váljon ezek betolása a házba a tengelyirányban egymást követő 31 nyúlványok mellett. A ház 32 alapteste itt is elfordulás ellen rögzítetten van a helyhez kötött 34 csapágyrésszel összekötve.

A 7. ábra szerinti kiviteli alaknál a 1-2 szórócsővel olyan 35 alkatrész van együttforgást biztosító módon összekötve, amely sugárirányú 36 bordákkal van eüátva. Ezek a sugárirányú 36 bordák a 38 ház 37 belső terében húzódnak, amely 38 ház 39 hivatkozási számmal jelölt excentrikus helyzetű csavar révén van a helyhez kötött 40 csapágyrésszel összekötve. A 38 ház 41 belső falán lényegében sugárirányban befelé kiteijedő hasított, rugózó 42 nyúlványok vannak kialakítva. A 35 alkatrész elfordulása a 37 belső térben levő nagy viszkozitású közegben a 36 bordák következtében a nagy viszkozitású közeg nyíró igénybevételét eredményezi. A nagy viszkozitású közeg tapadása a 38 ház hengeralakú 41 belső falán megakadályozza a nagy viszkozitású közeg együttforgását. Ezt a hatást még javítja az, hogy a házzal elfordulást gátló módon összekötött rugózó 42 nyúlványok hasítottan vannak kialakítva, Uy módon mintegy kamrákat képeznek a nagy viszkozitású közeg számára és megakadályozzák a nagy viszkozitású közeg szabad együttforgását.

A 8. és 9. ábrák szerinti kiviteli alaknál a 12 szórócső sugárirányú 43, 44, 45 és 46 nyúlványokkal ellátott 47 alkatrésszel van együttforgást biztosító módon, például zsugorítással összekötve. A fékezőszerkezet háza itt ismét 48 fedélből és 49 alaptestből áll, mely utóbbi elfordulás ellen rögzített módon van a helyhez kötött 50 csapágyrésszel összekötve. A ház belső falán befelé kinyúló 51 nyúlványok vannak, amelyek a szórócső tengelyilányában egymást követően a 43,44,45 és 46 nyúl-41

184 320 vány ok síkjai között vannak elrendezve. A házzal összekötött sugárirányú 51 nyúlványok egyenletes távolságokban, vagyis egy konstans a középponti szög megtartásával vannak egy-egy adott síkban elrendezve, ugyanakkor a 43 és 44 nyúlványok közötti β középponti szög ettől az a középponti szögtől eltér. Dy módon egy sor, a 12 szórócsővel együttforgást biztosító módon, mereven összekötött nyúlvánnyal elérhető, hogy felülnézetből tekintve a 44, 43, 45 és 46 nyúlványok legalább egyike legalább egy 51 nyúlvánnyal fedésbe kerüljön, aminek során a helyhez kötött nyúlványok és a szórócsővel együttforgó nyúlványok között levő nagy viszkozitású közeg nyíró igénybevételnek van kitéve.

A 10. és 11. ábrák szerinti kiviteli alaknál a 12 szórócső ismét sugárirányú 52 nyúlványokkal rendelkező 53 alkatrésszel van együttforgást biztosító módon, például zsugorítással összekötve. A fékezőszerkezet háza itt is 54 fedélből és 55 alaptestből áll, mely utóbbi a helyhez kötött 56 csapágyrésszel elfordulás ellen rögzített módon van összekötve. A ház 57 belső fala nem rendelkezik befelé kiteijedő nyúlványokkal. A ház belső tere nagy viszkozitású közeggel van töltve, így a 12 szórócső illetve az 52 nyúlványok elfordulása a nagy viszkozitású közeg nyíró igénybevételét és ezáltal a forgómozgás igényelt fékezését eredményezi.

Nagy viszkozitású olajként vagy pasztaszerű anyagként elsősorban 20 °C esetén 50—10 000 Stokes, előnyösen mintegy 2000 - 5000 Stokes viszkozitású szintetikus olajok jönnek számításba.

A 12-14. ábrákon a találmány szerinti esőztető szerkezet további kiviteli alakja van feltüntetve. Ennél a kiviteli alaknál a 12 szórócsővel sugárirányú 58 nyúlvány van együttforgást biztosító módon, mereven összekötve. A sugárirányú 58 nyúlvány a 11 tengely irányában kiterjedő 59 gerincekkel van ellátva, amelyek lényegében a 60 fékezőszerkezet teljes tengelyirányú hosszában végighúzódnak. Ennél a kiviteli alaknál egy 61 csapágybakkal helyhez kötötten ágyazott 62 házrész van összekötve, amelynek sugárirányban húzódó 63 része szintén a 11 tengely irányában kiterjedő 64 nyúlványokkal illetve gerincekkel van ellátva. A tengelyirányban kiterjedő 64 nyúlványok a 11 tengelytől olyan tengelytávolságra vannak elrendezve, amely különbözik az ugyancsak tengelyirányban kiterjedő 59 nyúlványok tengelytávolságától, így ezek a tengelyirányban kiterjedő 59 és 64 nyúlványok a 12 szórócső forgásakor áthatolnak egymás között. A 62 ház szintén nagy viszkozitású olajjal vagy pasztaszerű anyaggal van töltve. Amint az a 13. és

14. ábrákból kitűnik, a tengelyirányban kiterjedő 59 és 64 nyúlványok, amelyek all tengelytől különböző tengelytávolságokra vannak elrendezve, mindig ugyanazon középponti szögnek megfelelő hosszban terjednek ki az egyes 65 burkolókörök kerülete mentén.

Ezen esőztető szerkezet, pontosabban a 60 fékezőszerkezet házát 66 fedélrész zárja le és 67 illetve 68 tömítések védik a víz behatolása ellen. Mivel a súrlódás a lényegében tengelyirányban húzódó gerincek között jön létre, ez a kiviteli alak a víz behatolására sokkal kevésbé érzékeny, mint valamelyik, csupán sugárirányú nyúlványokkal ellátott kiviteli alak.

Claims (14)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Esőztető szerkezet, legalább egy kilépő fúvókával ellátott, helyhez kötött csapágyrészben forgathatóan ágyazott és a kilépő víz terelése révén forgásba hozható szórócsővel, valamint a szórócső forgómozgását súrlódás, különösen valamely folyadék belső súrlódása által visszafogó fékezőszerkezettel, azzal jellemezve, hogy a szórócső (12) forgást biztosító ágyazása a fékezőszerkezettől térben elválasztottan van kialakítva, ugyanakkor a fékezőszerkezetnek legalább részben nagy viszkozitású olajjal vagy pasztaszerű anyaggal töltött háza (2, 23,38,54,55, 62, 63, 66) van, amely a forgást biztosító ágyazás helyhez kötött részével (1, 25,34,40, 50, 56,61) elfordulás ellen rögzített módon van összekötve, és a szórócső (12) ezen a házon tömítetten van keresztülvezetve, emellett a szórócsővel (12) legalább egy sugárirányú nyúlvány (14, 26, 30, 35, 47, 53) van együttforgást biztosító módon, mereven összekapcsolva, amely a házon belül hatáskapcsolatban áll a nagy viszkozitású olajjal vagy a pasztaszerű anyaggal. *
2. 2. Az 1. igénypont szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fékezőszerkezet házának (2, 23) hengerpalást alakú belső fala(7,27) van, amellyel legalább egy, sugárirányban beleié kiteijedő nyúlvány (10, 28) van elfordulás ellen rögzített módon összekapcsolva, amely nyúlvány (10, 28) a szórócsővel (12) együttforgást biztosító módon, mereven összekötött sugárirányú nyúlványhoz vagy nyúlványokhoz (13, 26) képest a szórócső tengelyirányában eltoltan, a szomszédos nyúlványok (13, 26) egymás felé néző homlokfelületei között, rés (17, 29) meghagyásával van elrendezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy adott sugárirányú síkban levő nyúlványok (30 vagy 31) a tengely irányt tekintve szomszédos sugárirányú sík nyúlványaihoz (31 vagy 30) képest kerületi irányban eltoltan és előnyösen a hézagokhoz állítva, lépcsőzetesen vannak elrendezve.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy adott sugárirányú síkban elrendezett, kerületi irányban egymással szomszédos nyúlványok (51) közötti középponti szögek (a) nagysága különböző a tengelyirányt tekintve szomszédos sugárirányú sík kerületi irányban egymással szomszédos nyúlványai (43, 44, 45, 46) közötti középponti szögektől (β).
5. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sugárirányú nyúlványok sík homlokfelületekkel rendelkező gyűrűalakú tárcsákként (10,13) vannak kialakítva.
6. 6. Az 1., 2, vagy 5. igénypont szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgathatóan ágyazott szórócső (12) külső palástja vagy egy, a szórócsővel együttforgást biztosító módon, mereven összekötött rész, alkotója mentén, felületének egy résztartományában legalább egy bordával vagy horonnyal (15) van ellátva, amely a szórócsővel (12) együttforgást biztosító módon összekapcsolt gyűrűalakú tárcsa vagy tárcsák (13) hornyával vagy bordájával (16) kapcsolódik.
7. 7. Az 1., 2., 5. vagy 6. igénypontok bármelyike szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyhez kötött csapágyrésszel (1) elfordulás ellen rögzített módon összekapcsolt gyűrűalakú tárcsák (10) a külső kerületükön kialakított bevágások vagy kiugrások (9) révén kapcsolódnak a ház (2) belső falának (7) kiemelkedéseivel vagy hornyaival (8).
8. 8. Az 5., 6. vagy 7. igénypont szerinti esőztető szerke5

   -5184 320 zet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrűalakú tárcsák (10, 13) rést (17) képező, egymástól való tengelyirányú távolsága ütközők által van behatárolva.
9. 9. Az 5-8. igénypontok bármelyike szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ház (2) osztottan van kialakítva, és a gyűrűalakú tárcsák egymástól való tengelyirányú távolságának betartását biztosító ütközőkként a ház homlokfalai vannak kiképezve.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ház (2, 6, 23, 32, 33, 48, 49, 54, 55) és a sugárirányú nyúlványok (26, 28, 30, 31, 36, 42, 44, 51, 52) vagy gyűrűalakú tárcsák (10, 13) olajálló műanyagokból, például poliacetálból vannak kialakítva.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ház (2, 6,13, 32, 33, 38, 48, 54, 55) 20°C-nál 5010 000 Stokes, előnyösen mintegy 2000 -5000 Stokes viszkozitású szintetikus olajjal van töltve.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sugárirányú nyúlványokkal (58) lényegében tengelyirányú, koncentrikusan elrendezett nyúlványok (59) vannak összekötve,amelyeknél a szórócsővel (12) együttforgást biztosító módon, mereven összekötött sugárirányú nyúlványok (58) tengelyirányú nyúlványainak ₅ (59) tengelytávolsága eltér a helyhez kötötten ágyazott rész (62) sugárirányú nyúlványaira (63) adott esetben felerősített tengelyirányú nyúlványok (64) tengelytávolságától.
13. 13. A 12. igénypont szerinti esőztető szerkezet

    10 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tengelyirányú nyúlványok (59, 64) gerincekből vannak kialakítva, amelyek lényegében a fékezőszerkezet (60) teljes tengelyirányú hosszában végighúzódnak, emellett egy-egy adott tengelytávolságban a megfelelő burkolókör kerüle15 tén elosztva több, gerincből kialakított nyúlvány (59, 64) van elrendezve.
14. 14. A 13. igénypont szerinti esőztető szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a különböző tengelytávolságban elrendezett tengelyirányú gerincek (59, 64) 2Q az egyes burkolókörök (65) kerülete mentén azonos középponti szögnek megfelelő hosszban vannak kialakítva.