HU181686B

HU181686B - Process for producing 7-alkylized steroide derivatives

Info

Publication number: HU181686B
Application number: HU80675A
Authority: HU
Inventors: Lucien Nedelec; Vesperto Torelli; Robert Fournex; Colette Tournemine
Original assignee: Roussel Uclaf
Priority date: 1979-03-22
Filing date: 1980-03-21
Publication date: 1983-11-28
Also published as: ES489143A1; IL59479A; FR2451923B1; PT70980A; PT70980B; IL59479A0; US4258039A; JPS55129300A; MX6389E; IE800592L; DE3060488D1; EP0018245B1; AU530162B2; AU5669980A; EP0018245A1; ATE1151T1; IE49568B1; SU942602A3; PH17103A; DK122480A

Description

A találmány tárgya eljárás új (I) általános képletü 7-alkilezett vegyületek előállítására, mely képletben R jelentése a- vagy 0-helyzetű, 2—6 szénatomszámú alkil-, 2—6 szénatomos alkenil- vagy fenil-(l— 4 szénatomos) alkil-csoport, X és Ϋ jelentése vagy (A) képletü csoport, vagy

X jelentése hidroxilcsoport és

Y jelentése (B) általános képletü csoport, melyben

M jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy amm óniumcsoport.

Ha R jelentése alkilcsoport, akkor az előnyösen etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil- vagy terc_t , -butil-csoport.

Ha R jelentése alkenilcsoport, akkor ez előnyösen vinil-, izopropenil-, allil-, 2-metil-allil-, butenil-, vagy⁷J izobutenilcsoport.

Ϊ Ha M jelentése alkálifématom, akkor ez előnyösen nátrium-, kálium- vagy lítiumatom.

A találmány szerinti eljárással előállított előnyös vegyületek közül kiemelhetők azok az (I) általános képletü vegyületek, melyekben X és Y jelentése (A) képletü csoport, továbbá azok, melyekben

X jelentése hidroxilcsoport és

Y jelentése —CH₂CH₂CO₂K képletü

A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek közül megemlíthetők különösen azok az (I) általános képletü vegyületek, melyek képletében az R csoport 7a-helyzetű, és jelentése etil-, n-propil-, 5 n-butil- vagy 2-metil-propil-csoport, valamint megemlíthetők azok az (I) általános képletü vegyületek, melyekben

R jelentése vinil- vagy allilcsoport.

Az előnyös vegyületek közül, melyek előállítását 10 a kísérleti részben megadjuk, megemlíthetők különösen a kálium-170-hidroxi-3-oxo-7a-propil-(l 7a)-pregn-4-én-21-karboxilát, és a

17/3-hidroxi-3-oxo-7a-propil-(l 7a)-pregn-4-én15 -21-karbonsav γ-laktonja.

Az (I) általános képletü vegyületek igen érdekes farmakológiai tulajdonságokat mutatnak; a vegyületek, főleg, aldoszteron-antagonista hatásúak, és a szerves kálium fenntartásával, növelik a nátrium-di20 urézist; továbbá azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy szekunder hormonális hatásuk, különösen antiandrogén és antiösztrogén hatásuk nincs. A vegyületek ezért különösen fokozott artériás vérnyomás és szívgyengeség szabályozására használhatók.

Ezek szerint az (I) általános képletü vegyületek gyógyszerként használhatók.

A találmány szerinti gyógyszerek közül megemlíthetők: különösen az előbbiekben megadott előnyös 30 termékek.

-1181686

A szokásos dózis a kezelt személy panaszától, és az adagolás módjától függó'en vátlozik; mely például felnőtteknek orálisan naponta 10 mg-tól 1 g-ig adagolható. Az (I) általános képletü vegyületek orálisan, rektálisan, transzkután vagy intravénásán alkalmaz- 5 hatók. A gyógyszerek tabletták, bevont tabletták, ostyátok, kapszulák, granulátumok, emulziók, szirupok, kúpok és injektálható készítmények formájában adagolhatok.

Az (I) általános képletü vegyületek következés- 10 képpen, gyógyászati készítmények előállítására használhatók, melyek aktív alkotórészként legalább egy említett vegyületet tartalmaznak. Az aktív alkotórész, vagy alkotórészek a gyógyászati készítményekben szokásosan alkalmazott kötőanyagokkal kever- !5 hetők, mint amilyen például a talkum, gumiarabikum, laktóz, keményítő, magnézium-sztearát, kakaóvaj, vizes vagy nem vizes vivőanyag, állati vagy növényi zsiradékok, paraffin-származékok, glikolok, különböző nedvesítő, diszpergáló vagy emulgeáló- 20 szerek és/vagy konzerválószerek. A találmány szerinti készítmények szokásos módszerekkel állíthatók elő. Megjegyezzük, hogy az aktív alkotórész mikronméretű formában lehet jelen.

A találmány szerinti (I) általános képletü vegyüle- 25 tek előállítási eljárását az jellemzi, hogy a (II) általános képletü vegyületet valamely (III) általános képletü vegyülettel, mely képletben R jelentése az előbbiekben megadott, és Hal jelentése halogénatom, 30 réz(I)-só jelenlétében, vagy egy (IV) általános képletü vegyülettel, mely képletben R jelentése az előbbiekben megadott, reagáltatjuk, majd a terméket valamely savval kezeljük, így az (I_A) általános képletü vegyületet a le- 35 hetőségnek megfelelően 7a- és 7/3-izomerkeverék formájában kapjuk, melyet kívánt esetben elválasztunk, és ezután kívánt esetben vagy az izomereket külön-külön, vagy az izomerek keverékét alkálifém-hidroxiddal vagy ammóniával reagáltatjuk, így az ⁴⁰(Ib) általános képletü vegyületet, mely képletben R jelentése az előbbiekben megadott és M jelentése alkálifématom vagy ammónium-csoport, 7a- vagy 7/i-izomer, vagy ezek keverékének formájában kapjuk, melyet kívánt esetben izomerekké ⁴⁵szétválasztunk, majd az így kapott egyes izomereket, vagy ezek keverékét kívánt esetben valamely savas szerrel reagáltatjuk, így megfelelő (Ib) általános képletü vegyületet, mely képletben M jelentése hidrogénatom, állítunk elő.

A találmány szerinti előnyös eljárás lefolytatásában:

RMgX általános képletü vegyületet alkalmazunk, mely képletben X jelentése klór-, bróm- vagy jód- ⁵⁵atom;

- réz(I)-sóként réz(I)-kloridot, -bromidot vagy -jodidot alkalmazunk;

- savként erős savat, például sósavat, salétromsavat vagy kénsavat használunk; ⁶⁰

- a különböző izomereket kromatográfiásan vagy frakcionált kristályosítással választjuk szét;

- az alkálifém-hidroxid, mellyel az (I_A) általános képletü vegyültet reagáltatjuk, a nátrium-hidroxid vagy a kálium-hidroxid; ⁶⁵

A — a savas szer, mellyel az (I_B) általános képletü vegyületet reagáltatjuk, a sósav, kénsav, salétromsav, ecetsav.

A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt (II) képletü vegyület ismert anyag, mely a 3 194 803 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint állítható elő.

A következő példák a találmányt annak korlátozása nélkül szemléltetik.

1. példa

7a-Etil-170-hidroxi-3-oxo-(l 7a)-pregn-4-én-21 -karbonsav-γ -lakion

2,86 g réz(I)-jodidot 5,25 ml n-butil-szulfiddal szobahőmérsékleten keverünk. A rézsó oldódása, mely kissé exoterm, mintegy 10 perc alatt végbemegy. Az így képződött komplexhez 150 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldott 10,2 g kanrenont [170-hidroxi-3-oxo-(l 7a)-pregna-4,6-dién- 21 -karbonsav-y-laktont] adunk. Az így kapott oldatot -30 °C hőmérsékletre hűtjük, és erős keverés közben lassan, 75 perc alatt 50 ml etil-éterrel és 50 ml tetrahidrofuránnal hígított 54 ml 0,9 M etil-magnézium-bromid éteres oldatot adunk hozzá. A reakcióelegyet —30 °C hőmérsékleten 60 percig tovább keverjük, majd 120 ml 2N sósavval megsavanyítjuk. Az elegyet 60 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd a szerves fázist elválasztjuk, vízzel mossuk, szárítjuk és szárazra bepároljuk. Az így kapott maradékot szilikagélen ciklohexán és etil-acetát (3 :2) elegy alkalmazásával kromatógrafálva tisztítjuk.

Az eljárással elkülönítünk:

- 6,3 g α-izomert, olvadáspont 167 °C. Az olvadáspont metanolos átkristályosítás után nem változik.

[a]_D = +67° ± 1,5° (1% kloroform);

— 3,2 g /3-izomert, olvadáspont mintegy 150 °C, majd 170 °C. Egy mintát metanolból átkristályosítunk, így az olvadáspont 155 °C, majd megszilárdulás után 172 °C.

[a]_D = +62,5°± 1,5° (1% kloroform).

2. példa

17/?-Hidroxi-3-oxo-7a-propil-(l 7a)-pregn-4-én-21 -karbonsav-y-lakton

Szobahőmérsékleten keverés közben 382 mg réz(I)-jodidból és 0,7 ml n-butil-szulfidból képezett komplexhez 75 ml vízmentes tetrahidrofuránban és 50 ml vízmentes éterben oldott 5,1 g kanrenont [170-hidroxi-3-oxo- (17a)-pregna-4,6-dién-21-karbonsawy-laktont] adunk. A reakcióelegyet ezután jó keverés közben -20 °C hőmérsékletre hűtjük, majd 35 perc alatt 1,2 M éteres propil-magnézium-bromid-oldatot adunk hozzá. A reakcióelegyet —20 °C hőmérsékleten 10 percig tovább kevegük, majd a sárga szuszpenziót 50 ml 5 N sósavval megsavanyítjuk. Az elegyet ezután szobahőmérsékleten 30 percig keverjük, majd etil-acetáttal extraháljuk. A szer

-2181686 vés fázist vízzel, 0,2 N nátrium-tioszulfát-oldattal és vízzel mossuk, ezután nátrium-szulfáton szárítjuk és szárazra bepároljuk. A két 7a- és 7/3-propilezett izomer keveréket tartalmazó száraz olajos extraktumot szilikagélen benzol és etil-éter (1 ; 4) elegy alkalmazásával kromatögrafálva tisztítjuk.

Az eljárással elválasztunk:

— 3,3 g kristályos a-izomert;

- 1,4 g amorf (3-izomert.

A 7a-propilezett származék mintáját metanolból átkristályosítjuk:

olvadáspont 205 °C.

[a]_D = +70° ± 1,5° (1% kloroform).

3. példa

Kálium-170-hidroxi-3-oxo-7a-propil-(17a)-pregn-4-én-21-karboxilát

A 2. példa eljárása szerint előállított, 1,15 g vegyületet 5,4 ml 0,53 N etanolos kálium-hidroxid-oldat és 5,4 ml víz elegyében 15 percig melegítünk, majd csökkentett nyomáson sűrű sárga sziruppá betöményítjük. A maradékhoz 50 ml acetont adunk, a kikristályosodott káliumsót szűrjük, acetonnal mossuk és 50 °C hőmérsékleten szárítjuk. A nyers káliumsót 1,3 ml vízben oldva 19,5 ml aceton hozzáadásával átkristályosítjuk. Az eljárással 1 g színtelen, egy molekula vízzel szolvatált tűkristályos anyagot kapunk.

Olvadáspont 290 °C (Maquenne blokk);

[a]_D =+48° ±1,5° (1%, víz).

4. példa

7a-Butil-1Ί 0-hidroxi-3-oxo-( 17a)-pregn-4-én-21 -karbonsav-γ -lakion

191 mg réz(I)-jodidot és 0,35 ml n-butil-szulfidot együtt keverünk, majd a képződött komplexet 35 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldjuk és 1,7 g kanrenont [ 17(3-hidroxi-3-oxo-(l 7a)-pregna-4,6-dién · -21- karbonsav-y-Iaktont] adunk hozzá. Az oldatot jeges hűtéssel (belső hőmérséklet +5 °C körül) keverjük, és lassan, 30 perc alatt 7,5 ml 1,2 M éteres butil-magnézium-bromid-oldatot adunk hozzá. A reakcióelegyet 30 percig keverjük, majd nagy feleslegben 5N sósavval megsavanyítjuk, és az elegyet a

2. példában leírt eljárás szerint feldolgozzuk. Szilikagélen ciklohexán és etil-acetát (3 :2) elegy alkalmazásával kromatografálva elválasztunk:

— kristályos α-izomert, melyet izopropil-éterrel eldörzsölünk, szűrünk és levegőn szárítjuk, így 1,12 g terméket kapunk.

Olvadáspont 147 °C, metanolból átkristályosítva 149 °C.

[a]_D = +54° ±1° (1%, kloroform);

— 0,65 g amorf (3-izomert.

5. példa

Kálium-7a-butil-17(3-hidroxi-3-oxo-( 17a)-pregn-4-én-21 -karboxilát

A 4. példa eljárása szerint előállított, 1,19 g vegyületet 5,4 ml 0,53 N etanolos kálium-hidroxid és

5,4 ml víz elegyében visszafolyatás közben melegítünk. A reakcióelegyet ezután sűrű, halványsárga sziruppá betöményítjük, majd 50 ml acetonnal hígítjuk. A kivált finom tűkristályos káliumsót szűrjük, acetonnal mossuk és 50 °C körüli hőmérsékleten szárítjuk. A terméket 3 ml 50%-os aceton-víz-elegyben oldva és 28,5 ml aceton hozzáadásával átkristályosítjuk. Az eljárással 1,13 g színtelen, két molekula vízzel szolvatált tűkristályos anyagot kapunk.

Olvadáspont 260 °C (Maquenne blokk). [a]_D = 4- 36,5 ° + 1,5 ⁰ (1%, víz).

6. példa

17(3-Hidroxi-7a-(2-metil-propil)-3-oxo-(17a)-pregn-4-én-21 -karbonsav-y-lakton

135 mg réz(I)-jodidból és 0,25 ml n-butil-szulfidból készített komplexet 15 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldjuk és 680 mg kanrenont [170-hidroxí-

- 3 -o xo-(l 7a)-pregna-4,6-dién-21 -karbonsav-g-lakton] adunk hozzá. Az oldatot keverés közben -30 °C hőmérsékletre hűtjük, melyhez 20 perc alatt 4,3 ml 0,7 M izobutil-magnézium-bromid etil-éteres oldatot csepegtetünk. A reakcióelegyet 15 percig -30 °C hőmérsékleten tovább keveijük. A szuszpenzió narancsvörös színről barnás sárgává változik. A reakcióelegyet ezután nagy feleslegben 2 N sósavval megsavanyítjuk, 30 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk és szárazra bepároljuk. A maradékot szilikagélen benzol és etil-éter elegy (1 : 9) alkalmazásával kromatografáljuk. Az eljárással elválasztunk:

- 450 mg α-izomert, ezt 1 ml metanolból átkristályosítjuk, így 320 mg kristályos, 0,5 mól metanollal szolvatált terméket kapunk, 100 °C hőmérsékleten végzett deszolvatálás után a kristály 190 °C hőmérsékleten olvad;

[a]o - +63° + 1,5° (1%, kloroform);

- 310 mg /3-izomert. A terméket metilén-klorid és izoproplil-éter elegyéböl átkristályosítva 230 mg terméket kapunk; olvadáspont 218 °C, [a]_D = ±79° + 1,5° (1%, kloroform).

7. példa

7a-Etenil-17/3-hidroxi-3-oxo-(l 7a)-pregn-4-én-21 -karbonsa ν-γ-lakton

Szobahőmérsékleten 2,1 g réz(I)-jodidot 5,6 ml n-butil-szulfiddal keverünk, majd a képződött komplexet 200 ml vízmentes tetrahidrofurán és 10 g kanrenon [17/3-hidroxi-3-oxo-(l 7a)-pregna-4,6-dién3

-3181686

-21- karbonsavqUakton] oldatában oldjuk. A reakcióelegyet —20 °C hőmérsékletre hűtjük, melyhez jó keverés közben 80 perc alatt 44 ml N-vinil-magnézium-klorid tetrahidrofurános oldatot csepegtetünk. Az elegyet -20 °C hőmérsékleten 60 percig tovább keverjük, majd a szuszpenziót 45 ml 2 N sósav hozzáadásával megsavanyítjuk. Az elegyet 90 percig szobahőmérsékleten keveijük, majd etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist vízzel és 0,2 M nátrium-tioszulfát-oldattal mossuk, szárítjuk és szárazra bepároljuk. A maradék olajos terméket szilikagélen ciklohexán és etil-acetát elegy (1 :1) alkalmazásával kromatografálva tisztítjuk. Az eljárással elválasztunk:

— 2,9 g α-izomert, olvadáspont 199 °C, izobutil-acetátból majd 75°-os etanolból átkristályosítva;

[a]_D = +17,5° ± 1,5° (1%, kloroform);

- 3,5 g 0-izomert, mely metilén-klorid és izopropil-éter elegyéből végzett átkristályosítás után hármas olvadásponttal rendelkezik: 100 °C, majd 142 °C és 161 °C.

8. példa

170-Hidroxi-3-oxo-7a-(2-propenil)-(l 7a)-pregn-4-én-21 -karbonsav-γ-lakion

a) Oldható bisz(n-butil-szulfid) és réz(I)-jodid komplexének előállítása

Η. O. HOUSE. és W. F. FISCHER: J. Org. Chem. 33, 949 (1968) szerint

Szobahőmérsékleten 475 mg réz(I)-jodidot 0,875 ml n-butil-szulfrddal keverünk. A réz(I)-só oldódása gyenge melegedés közben 10 perc alatt végbemegy. Az így képződött komplexet (narancsszínű sárga folyadék) 10 ml vízmentes etil-éterben oldjuk.

b) Lítium-diallil-kuprat előállítása

D. SEYFERTH és M. A. WEINER: J. Org. Chem 26, 4797 (1961) és G. M. WHITESIDES,

W. F. FISCHER Jr.,

J. SAN FIUPPO Jr., R. W. BASHE és H. O. HOUSE: J. Am. Chem. Soc., 91, 4871 (1969) szerint.

Keverés közben 15 ml vízmentes etil-éterben oldott 1,95 g trifenil-allil-ón-hoz benzol és etil-éter elegyben (7 : 3) 2,85 ml 1,75 M fenil-lítiumot adunk. Az adagolás után közvetlenül bőséges fehér tetrafenil-ón-csapadék képződik. A szuszpenziót 15 percig tovább keverjük, majd -30 °C hőmérsékletre hűtjük, 10 perc alatt hozzáadjuk az előbb elkészített éteres komplex oldatot, és a reakcióelegyet 15 percig keverjük. Ilyen módon tetrafenil-ón-szuszpenziót tartalmazó lítium-diallil-kuprát-oldatot kapunk.

c) Reakció szteroiddal

Az előbbi elegyhez 25 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldott 680 mg kanrenont [170-hidroxi-3-oxo(17a)-pregna-4,6-dién -21-karbonsav-7-lakton] adunk. A reakcióelegyet 90 percig —30 °C hőmérsékleten keverjük, majd 15 ml 2N sósavval megsavanyítjuk, és az elegyet szobahőmérsékleten 2 óra hosszat ke5 veijük.

A tetrafenil-ónt leszűrjük, a szerves fázist elválasztjuk, vízzel mossuk, szárítjuk és szárazra pároljuk. A száraz extraktumot szilikagélen kloroform 10 és etil-acetát elegy (95 : 5) alkalmazásával kromatografálva tisztítjuk. Az eljárással 408 mg vegyületet kapunk; olvadáspont 184 °C, megszilárdulás után 194 °C. Elemzésre mintát metanolból átkristályosítunk, olvadáspont 196 °C.

1.5 [a]_D = +113° ± 3° (0,7%, kloroform).

9. példa

7a-(3-butenil)-l 7/3-hidroxi-3-oxo-(l 7a)-pregn-4-én-21 -karbonsav-7-lakton

Keverés közben 3 g magnéziumforgácsot 25 ml 25 éterrel elfedünk, majd 9,05 g klór-metil-ciklopropán és 75 ml éter oldatából 10 ml-t hozzáadunk. Ha a reakció beindult, 40 perc alatt a többi oldatot is becsepegtetjük úgy, hogy a visszafolyatást fenntartsuk. A reakcióelegyet 30 percig visszafolyatás közben ke- verjük, és ezután szobahőmérsékleten állni hagyjuk.

Külön, 135 mg réz(I)-kloridból és 85 mg lítium-kloridbói 35 ml tetrahidrofuránban komplex oldatot készítünk. Az oldathoz 1,7 g kanrenont adunk, 35 és az oldatot oldódás után —30 °C hőmérsékletre hűtjük.

Ezen a hőmérsékleten keverés közben, 30 perc alatt, az előbb elkészített magnézium-származék ol- datából 14,2 ml-t beadagolunk. A reakcióelegyet 15 percig -30 °C hőmérsékleten keveijük, majd 15 ml 5 N sósav beadagolásával megsavanyítjuk. Az elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni, és addig keveijük, míg tiszta két fázist nem kapunk. Az ele- gyet etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist vízzel és telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékot szilikagélen kromatografáljuk, és éter: benzol eleggyel (75 :25) elválasztjuk. Az eljárással a következő két 50 anyagot kapjuk:

— 1,25 g α-izomert, mely izopropanolból vagy etil-acetátból átkristályosítva tisztítható; olvadáspont 180 °C, [a]_D = +58° ± 1,5° (1%, kloroform).

Elemzési eredmények C₂₆H₃₆O₃ :396,57

Számított: C = 78,74%; H = 9,15%;

Mért: C = 78,9%; H = 9,0%.

— 0,5 g β-izomert, mely izopropanolból átkristályo60 sítva tisztítható.

Olvadáspont 132 °C;

[a]_D = +64° ± 1,5° (1 %, kloroform).

Elemzési eredmény C₂₆H₃₆O₃ :396,57

Számított: C = 78,74%; H = 9,15%;

Mért: C = 78,5%; H = 9,0%.

-4181686

10. példa

Kálium-7a-(3-butenil)-170-hidroxi-3-oxo-(17a)-pregn-4-én-21-karboxilát

A 9. példa eljárása szerint előállított, 2 g 7a-izomerhez Ί ml vizet és 3,5 ml 1,38 N etanolos kálium-hidroxidot adunk. A reakcióelegyet 30 percig viszszafolyatás közben melegítjük, majd szárazra pároljuk. A maradékhoz acetont adunk, a szilárd anyagot szűrjük, acetonnal mossuk és szárítjuk. Az eljárással 2,2 g terméket kapunk.

[a]_D = +39° ± 1° (1%, víz).

Elemzési eredmény: C26H37O4K 1,25 H₂O Számított: C = 65,72%; H = 8,38%;

Mért: C = 65,7%; H = 8,3%.

11. példa

170-Hidroxi-3-oxo-7a -benzil-(l 7a)-pregn-4-én-21 -karbonsav-y-lakton

135 mg réz(II)-klorid, 84 mg lítium-klorid és 5 ml tetrahidrofurán keverékéhez 30 ml tetrahidrofuránban oldott 1,7 g kanrenont adunk. Az elegyet 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és 40 perc alatt 143 ml 0,7 M éteres benzil-magnézium-bromid oldatot adunk hozzá. A reakcióelegyet ezután 10 ml 5 N sósavval megsavanyítjuk, 1 óra hosszat szobahőmérsékleten keveijük, vízzel hígítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel, majd telített vizes nátrium-ldorid-oldattal mossuk, szárítjuk és szárazra bepároljuk. A maradékot szilikagélen, benzol: etil-acetáteleggyel (70 : 30) eluálva kromatografáljuk. Az eljárással kapott két termék:

- 1,2 g α-izomer, mely metil-etil-ketonból átkristályosítható.

Olvadáspont 258 °C.

[a]_D = +2,5° + 1° (1%, kloroform).

- 0,15 g β-izomer, etanolból átkristályosítható. Olvadáspont 220 °C.

12. példa

17/3-hidroxi-3-oxo-7a-propil-(l 7a)-pregn-4-én-karbonsav

1,5 g 1 70-hidroxi-3-oxo-7a-propil-(17a)pregn-4-én-21-karbonsav-nátriumsót (a 3. példa szerint előállítva) 30 ml vízben oldunk. Az oldatot leszűrjük, majd keverés közben 31,5 ml 0,1 n sósav-oldatot adunk a szűrlethez. Szuszpenziót kapunk, amit elkülönítünk, vízzel mossuk, szárítjuk. 1,272 g cím szerinti terméket kapunk. Rf: 0,24 (a futtatáshoz metilénklorid és etanol 9 :1 arányú elegyét használjuk.)

Analízis: C25H38O4 1/2 H₂O képletre Számított: C = 72,95%, H = 9,55%,

H₃O = 2,19%;

Mért: C =73,2%, 11 = 9,4%,

H₂O =2,6%.

13. példa

Gyógyászati készítmény

Aktív alkotórészként 50 mg 2. példa eljárása szerint előállított vegyületet tartalmazó tablettákat készítünk.

2. példa terméke

Hordozóanyag (talkum, keményítő, magnézium-sztearát)

14. példa

Gyógyászati készítmény

Aktív alkotórészként 30 mg 3. példa eljárása szerint előállított vegyületet tartalmazó tablettákat készítünk.

3. példa terméke 30 mg

Hordozóanyag (talkum, keményítő, magnézium-sztearát)

A 2. és 3. példa termékének, valamint a 2. példa terméke 7a-metil homológjának [J. Org. Chem. Soc. 26, 3077—83 (1961)], a következőkben A, B és C termékek, farmakológiai vizsgálata

I Anti-aldoszteron aktivitás vizsgálata:

1. A és C termékek

A vizsgálatot KAGAWA C. Μ. (P. S. Ε. B. M. 1958, 99, 705) és MARCUS (Endocrinology 1952, 50, 286) módszerével folytattuk le.

Eljárás a következő:

A diurézis előtt 7 nappal hím, 180 g súlyú, Sprague Dawley SPF IFFA CREDO patkányokon mellékveseeltávolítást végeztünk. A műtétet érzéstelenítés közben, Imaigen (Ketamin) 100 mg/kg arányban történő intraperitoneális adagolásával folytattuk le. A műtéttől a kísérlet előtti napig az állatok ivóvízként fiziológiai szérumot kaptak.

Diurézis előtt az állatokat 17 óra hosszat éheztettük, majd a fiziológiai szérum helyett az állatoknak 5% glükózt tartalmazó vizet adtunk.

A teszt-termékeket a vizsgálati ketrecbe zárás előtt 1 órával orálisan adagoltuk.

Az állatoknak diuréziskor túladagolva sóoldatot, intraperitoneálisan patkányonként 5 ml 9%-os fiziológiai szérumot, és szubkután 2,5%-os alkoholos oldatban 1 jag/kg aldoszteron-monoacetátot adtunk.

A patkányokat ezután élelem és ital nélkül 4 óra hosszat diurézis mérésére szolgáló ketrecbe tettük.

Ezen időtartam végén az állatok hólyagjának nyomásával az állatokat erőltetett vizeletürítésre késztettük. és a felfogott vizelet térfogatát mértük.

A ketrecek és az üvegedények öblítése után a vizeletet 50 ml-re kiegészítettük. Ebből az oldatból a vizelet nátrium- és káliumtartalmát lángfotometriás analízissel meghatároztuk.

-511

A kapott eredményeket, szubkután injekált 1 jug/kg aldoszteron-monoacetát aktivitásának százalékos gátlásában, a nátriumkoncentráció káliumkoncentráció arány logaritmikus függvényében, KAGAWA Endocrinology 196Ó, 67, 125—132, módszere szerint fe-

jeztük ki. Eredmények a következők:
	Orálisan adagolt termék dózisa	Gátlás %
A termék	2 mg/kg	47%
C termék	2 mg/kg	27%

Eredmény: 2 mg/kg orális dózisnál az A termék sokkal aktívabb mint a C termék.

2. B termék

Az 1. körülményei között a B termék 0,4 mg/kg dózissal 58%-os gátlást eredményez. Következésképp, a B termék igen jó antialdoszteron-aktivitással rendelkezik.

II An drogén-aktivitás

1. A és C termék

Az A és C termék androgén-aktivitását J. P. RAYNAUD és munkatársai a „J. Ster. Biochem” 1975, 615-622 oldalon leírt hormonális-receptor módszerével végeztük.

A módszer a következő:

órával előbb kasztrált hím patkányokból eltávolított prosztatamirigyet 10 mmól trometamin, 0,25 M szacharóz és sósav pH = 7,4 pufferban homogenizáltunk.

A homogenizátumot 1 óra hosszat 105 000 g-vel centrifugáltuk. A felső folyadékot, vagyis a „citozol”-t ezután beállítottuk úgy, hogy 1/5 hígítású (súly/térfogat) legyen.

Á citozolt 0 °C hőmérsékleten 2 óra hosszat adott koncentrációjú tríciumozott 17/3-hidroxi-170metil-ösztra-4,9,ll-trién-3-onnal, a következőkben tríciumozott R termék, inkubáltuk növekvő koncentrációjú azonos, de nem tríciumozott hideg termék, a következőkben hideg R termék, tesztoszteron, vagy teszttermék jelenlétében, vagy anélkül.

Két óra után a receptorhoz kötött tríciumozott termék radioaktivitását szén-dextrán (l,25%-0,625%) abszorpciós technikával meghatároztuk.

Az adatokat ábrázoltuk:

— a görbék a megkötött tríciumozott R termék százalékban kifejezett értékét a hozzáadott hideg R termék, a tesztoszteron-, illetve a teszttermék-koncentrációk logaritmusának függvényében ábrázolják;

- meghúztuk az abszcissza tengellyel párhuzamos Iso egyenest.

B B/T max + B/T min.

₌

B/T max a megkötött tríciumozott R termék százaléka, ha terméket nem adtunk hozzá.

B/T min a megkötött tríciumozott R termék százaléka, ha maximális mennyiségű hideg R terméket adtunk hozzá.

Az Is 0 egyenes és a görbék metszéspontjai meghatározzák a CT és CX értékeket.

CT: a hideg tesztoszteron koncentrációja, mely a tríciumozott R termék megkötését 50%-kal gátolja.

CX: a teszttermék koncentrációja, mely a tríciumozott R termék megkötését 50%-kal gátolja.

A tesztelt termék relatív aktivitását (RLA) a következő képlet adja meg:

CT RLA=100X—U-A.

Eredmények a következők:

Termékek RLA tesztoszteron100

A termék0,4

C tennék28

Eredmény: az A termék gyakorlatilag megakadályozza a tesztoszteron prosztata-receptorhoz való affinitását, míg a C terméknél észrevehető affinitás mutatkozik.

2. B termék

Az 1. pontban leírt azonos körülmények között a B termék RLA = 0,2 értéket ad. A B termék így, a tesztoszteron prosztata-receptorhoz való affinitására még kevesebb értéket mutat, mint az A termék.

Claims

Szabadalmi igénypontok:

1. Eljárás az (I) általános képletü 7-alkilezett szteroid-származékok előállítására, a képletben

R jelentése a- vagy 0-helyzetű, 2-6 szénatomszámú alkil-, 2-6 szénatomszámú alkenilvagy fenil-(l—4 szénatomos) alkil-csoport,

X és Y jelentése vagy (A) képletü csoport, vagy

X jelentése hidroxilcsoport, és

Y jelentése (B) általános képletü csoport, melyben

M jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy ammóniumcsoport, azzal jellemezve, hogy a (II) képletü vegyületet valamely (III) általános képletü vegyülettel, a képletben R jelentése az előbbiekben megadott és Hal jelentése halogénatom, valamely réz(I)-só jelenlétében, vagy egy GV) általános képletü rézvegyülettel - a képletben R jelentése az előbbiekben megadott — reagáltatjuk, majd a terméket valamely savval kezeljük, ezután a 7a- és 70-izomerkeverék formájában kapott (I_A) általános képletü vegyület izomeijeit kívánt esetben elválasztjuk, ezután kívánt esetben, az izomereket külön-külön, vagy ezek elegyét alkálifém

-613

-hidroxiddal vagy ammóniával reagáltatjuk, majd a kapott (Ib) általános képletü vegyület — a képletben

R jelentése az előbbiekben megadott és

M jelentése alkálifématom vagy ammónium-csoport 7a- vagy 7/3-izomeijét, vagy ezek keverékét kívánt esetben szétválasztjuk, majd az így kapott egyes izomereket, vagy ezek keverékét kívánt esetben savval reagáltatjuk, amikor is M helyében hidrogénatomot tartalmazó (Ib) általános képletü vegyületet kapunk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy reakciópartnerként olyan (III) vagy (IV) általános képletü vegyületeket alkalmazunk, ahol a képletben

R jelentése etil-, n-propil-, η-butil-, vagy 2-metil-propil-csoport.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy reakciópartnerként olyan (III) vagy (IV) általános képletü vegyületeket alkalmazunk, ahol a képletben

R jelentése vinil- vagy allilcsoport.
4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, 170-hidroxi-3-oxo-7a-propil-(17a)-pregn-4-én-21-karbonsav-y-lakton és kálium-17/3-hidroxi-3-oxo-7a-propil-(I7a)- pregn-4-én-21 -karb-
5 oxilát előállítására, azzal jellemezve, hogy olyan (III) általános képletü vegyületet alkalmazunk, ahol R jelentése propilcsoport.

5. Eljárás gyógyászati hatású készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként legalább egy, az 1. igénypont szerint előállított (I) általános képletü vegyületet - a képletben R, X, Y és M jelentése az 1. igénypontban megadott, a gyógyszergyártásban szokásos hordozó- és segédanyagokkal elegyítve gyógyászati készítménnyé alakítunk.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, anti-aldoszteron hatású gyógyászati készítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 17/3-hidroxi-3-oxo-7a-propil-( 17a)-pregn-4-én-

21-karbonsav-7-laktont, vagy kálium-17/3-hidroxi-3-oxo-7a-propil-(17a)pregn-4-én- 21-karboxilátot alkalmazunk.