HU180427B - Berendezés juhtartás gépesítésére, főleg juhtelepek komplex gépesítésére - Google Patents

Description

A találmány tárgya a juhtartásnak, főleg a juhtelepeknek a juhtenyésztés hatékonyságát fokozó berendezésekkel és gépekkel való olyan felszerelése, mely a biológiai és műszaki követelményeket kielégítő módon magas termelési színvonalon biztosítja a költség- és munkaerőtakarékos tartástechnológiát.

A népesség növekedésével, az átlag életszínvonal emelkedésével világszerte mindjobban fokozódik a húsfogyasztás és az ezzel együtt járó igény az állattenyésztéssel szemben a hústermelés növelésére. Ez az igény tette szükségessé a mezőgazdaságban azt a törekvést, hogy ott, ahol megvannak annak feltételei, a szarvasmarhatartást, a sertéstartást, sőt a kisállattartást (baromfi stb.) fokozatosan nagyüzemi szintre emeljék. Ennek érdekében több, mezőgazdaságilag fejlett országban tudományos alapokon komplex tartási technológiákat dolgoznak ki és alkalmaznak, melynél felhasználják a legújabb biológiai, kémiai és műszaki eredményeket.

Az utóbbi években jelentősen emelkedett az érdeklődés a juhtartás fejlesztése iránt, mert a juhtenyésztés során a hús- és tejtermékek mellett mint hasznos főtermek jelentkezik a gyapjútermelés is. Hústermelésen belül — különösen az elmúlt években — egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a bárányhús iránt. A bárányhús egyrészt a fejlett országokban a választék bővülését szolgálja, másrészt Közel-Ke180427 létén a baromfi mellet a fő hústerméket adja.

Annak ellenére, hogy hasznossága mellett a juhtenyésztés a juhok igénytelensége, szaporasága, a jó takarmányértékesítése folytán gaz5 daságos is, nagyüzemi felfejlesztésre, fejlett technológiák kidolgozására és alkalmazására általában, még a juhtartás tekintetében számottevő fejlett országokban is, csak részben került sor.

A juh legelő állat, ezért az év nagy részét a le10 gelőkön tölti. Bár az időjárás viszontagságait a legtöbb juhfajta viszonylag jól tűri, az időjárás viszontagságai ellen védeni kell. Ennek a követelménynek a juhtenyésztő mezőgazdasági üzemek általában úgy tesznek eleget, hogy minden juhnak, báránynak és kifejlődött egyedeknek egyaránt minden tekintetben azonos jellegű istállót biztosítanak. Ezek az istállók vagy teljesen zárt épületek vagy ún. fészeristállók, három vagy négy oldalról védett egyszerű építmények.

A juhtartás — éppen a juh legelőállat-jellege folytán — általában extenzív. Az intenzív nagyüzemi tartás feltételeivel még a juhtenyésztő gazdaságok zöme nem rendelkezik, az iparszerű tartáshoz szükséges gépekkel és berendezé25 sekkel felszerelt juhtelepek pedig még csak szórványosan alakultak ki.

Az ismert juhtelepek, juhistállók hagyományos berendezési tárgyai az etetőrácsok, melyek egyszerű kivitelűek és szerkezeti kialakításuk hagyományos, azaz a rácsok függőlegesen he1 lyezkednek el az alsó és felső foglalófa között, mert így a szálas takarmány húzogatása közben kihulló törmelék nem hullik a juhok gyapjújára. Alkalmaznak „ad libitum” takarmányozás céljából önetetőket, valamint önitatókat is. 5 További ismert berendezési tárgyak a körmözőbölcső és juhfürösztő, melyek szintén hagyományosan kivitelezett, egyszerű megoldású berendezési tárgyak. Ugyancsak igénytelen kivitelűek az ismert „fogadtatok”. A trágya eltávolitá- 10 sára emelővillával ellátott traktor vagy rácspadozat szolgál.

Ilyen hagyományos juhtartási berendezési tárgyakat ismertet az „Állattenyésztés” című sorozat „Szarvasma'rha-, juhtenyésztés, lótenyésztés” 15 című szakkönyv második kötete (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1976.) a 307—309. oldalakon.

Ezek az ismert juhtartási berendezési tárgyak már nem elégítik ki a nagyüzemi feltételeknek megfelelő magas szintű iparszerű tartás követel- 20 ményeit.

A találmány célja a juhtartásnak főleg a juhtelepeknek fejlett megoldásokkal való olyan (komplex) gépesítése, mely magas színvonalon biztosítja az iparszerű juhtartás gazdaságossá- 25 gát, hatékonyságát.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a juhtelepeket vagy általában a juhtartást olyan gépekkel, illetve olyan fejlett berendezési tárgyakkal látjuk el, melyek a juhok jellemző 30 sajátosságainak és tulajdonságainak figyelembevételével komplexen segítik elő a juhok tenyésztését, akkor nagymértékben növekszik a juhtartás hatékonysága, termelékenysége.

A juhtartás találmány szerinti gépesítésének, 35 főleg a juhtelepek komplex gépesítésének lényege, hogy szabályozható szintű etetővályúval és szálastakarmány-tárolóval, valamint táptárolóval ellátott univerzális juhönetetőből, ez utóbbit szerkezetileg kirekesztő lapokkal kiegészítő 40 bárányönetetőből, és/vagy kétoldali etetőrácsból és vályúból álló állítható magasságú kétoldali bárányönetetőből, és/vagy forgatható alapkoronggal és ezen csapágyazott elfordítható inszemináló korongokkal rendelkező forgatható in- 45 szemináló berendezésből, és/vagy földhöz rögzített medencével ellátott stabil juhfürdetőből, és/vagy egymástól elválasztható, szétszerelhető szerkezeti elemekből álló, vontatható mobil juhfürdetőből, és/vagy tépőmarkolóval, illetve toló- 50 lappal valamint emelőegységgel rendelkező, kerekeken gördíthető, vontató-toló erőgéphez, célszerűen traktorhoz csatlakoztatható mélyalomkitermelő berendezésből, és/vagy csuklós leszorítószerkezettel ellátott nyíró- és körmölőkalodá- gg ból, és/vagy etetőlappal, továbbá folyamatosan vontatott tolólapátokkal rendelkező, függőleges irányban állítható etetőszalagból, és/vagy a has elhelyezésére vályúból, a nyak befogására villából álló, kézzel emelhető báránymérlegelőből, 60 és/vagy rekeszekkel ellátott, térformáját a rekeszekhez illeszkedő kettős ajtók és kiegészítő szárnyaik elfordításával változtatható anyajuhellető, fogadtató és bárányóvoda berendezésből áll.

A találmányhoz tartozó univerzális juhönete- 65 tő-berendezés alul elhelyezett etetővályúval, felette levő — egymástól billenthető válaszfallal elkülönített szálastakarmány-tárolóból, valamint táptárolóból álló — takarmánytárolóval, a szálastakarmány-tárolót határoló, a szálastakarmány-tároló térfogatának növelése céljából billenthető, felül lemezborítású, alsó részén ráccsal ellátott homlokfallal, és az etetési szintmagasság állítására szabályozó elemekkel rendelkezik. Az univerzális juhönetető-berendezés kirekesztő lapokkal ellátva bárányönetető céljára szolgál.

A rajzok sematikusan ábrázolnak egy juhtelep találmány szerinti komplex gépesítésének példaképpeni kiviteli alakját..

1. ábra: a találmány szerinti gépesített juhtelep egy példaképpeni elrendezési vázlata;

2. ábra: univerzális juhönetető perspektivikusan szemléltetve, részben metszetben;

3. ábra: a 2. ábra szerinti juhönetető oldalnézete;

4. ábra: bárányönetető perspektivikus ábrázolása, részben metszetben;

5. ábra: kétoldali bárányönetető perspektivikus vázlata;

6. ábra: forgatható inszemináló berendezés felülnézete ;

7. ábra: a 6. ábrán feltüntetett inszemináló korong oldalnézeti metszete;

8. ábra: stabil juhfürdető sematikus képe;

9. ábra: mobil juhfürdető vázlata;

10. ábra: mélyalom-kitermelő berendezés sematikusan szemléltetve;

11. ábra: juhnyíró és -körmölő kaloda vázlata;

12. ábra: etetőszalag perspektivikus ábrázolása;

13. báránymérlegelő sematikus rajza;

Í4. ábra: anyajuhellető, fogadtató és bárányóvoda vázlata;

15. ábra: a 14. ábra egy részletének (a kettős ajtónak) elölnézete;

16—20. ábra: a 14. ábra szerinti berendezés térátalakulásainak felülnézeti vázlatai.

Az 1. ábrán vázolt juhtelep az istállókból: az A, Ai nevelő (növendékjuh-nevelő és anyajuhtartó) istállókból, a B ellető juhistállóból, a C bárányhizlaló istállóból és a D kosszállásból, egyben termékenyítő (inszemináló) épületből, valamint az ezeket kiszolgáló E—R létesítményekből áll. A kiszolgáló létesítmények: az E fejőház, az F trágyaszarvas, a G nyúzó-boncoló épület, a H hullaégető, az I szociális épület (és porta), a J hídmérleg, a K alomszalma-tároló, az L szénatároló, az M (szénázs, szilázs) siló, az N hidroglóbusz, az O tűzvédelmi víztároló, a P előváró, az R utóváró. S betű jelzi az 1. ábrán a juhlétesftményeknél ismert külső etetővályút.

A juhtelepnek, illetve az A—D istállóknak az 1. ábrán is jelzett következő találmány szerinti berendezési tárgyai és gépei vannak: a univerzális juhönetető b bárányönetető c kétoldali bárányönetető d forgatható inszemináló berendezés e stabil juhfürdető f mobil juhfürdető g mélyalom-kitermelő berendezés h nyíró- és körmölőkaloda i etetőszalag j báránymérlegelő k anyajuhellető, fogadtató és bárányóvoda.

Az 1. ábra egyben bemutatja a találmány szerinti berendezési tárgyaknak és gépeknek példaképpen! célszerű elhelyezését egy juhtelepen.

Eszerint az a univerzális juhönetető a B ellető juhistállóban és a C bárányhizlaló istállóban, a b bárányönetető, a C bárányhizlaló istállóban, a c kétoldali bárányönetető, a B ellető juhistállóban, a d forgatható inszemináló berendezés a D kosszálláson, az e stabil és f mobil juhfürdető az R utóváró és P előváró közötti szabad téren, a h nyíró- és körmölőkaloda ugyancsak az R utóváró és P előváró közötti szabad téren, a j báránymérlegelő a B ellető juhistállóban és a C bárányhizlaló istállóban, a k anyajuhellető, fogadtató és bárányóvoda a B ellető juhistállóban helyezendő el célszerűen. Az i etetőszalagok elhelyezési helye az A, Ai nevelőistállók. Az 1. ábra szemlélteti, hogy a g mélyalom-kitermelő berendezés általában csak az i etetőszalagok eltávolítása után vihető be és működtethető az A, At nevelő istállókban. Az 1. ábrán az A nevelő istálló azt az állapotot tünteti fel, amikor még az i etetőszalagok vannak az istállóban, míg az Ai nevelő istálló azt a helyzetet szemlélteti, amikor az i etetőszalagok eltávolítása után bevitték mélyalom kihordása céljából az Ai nevelő istállóba a g mélyalom-kitermelő berendezést. A mélyalom-kitermelés szempontjából hasonló a helyzet a B, C, D juhistállókban is, amennyiben a g mélyalom-kitermelő berendezés csak akkor vihető be ezekbe az istállókba, ha a belső technológiai berendezés eltávolításával helyet adnak a mélyalom-kítermeléshez.

Az a—k berendezések és gépek elrendezése a juhtelepen eltérhet az 1. ábrán bemutatott példaképpen! beosztástól, nemcsak úgy, hogy az a—k berendezések és gépek helye változik, hanem úgy is, hogy több vagy kevesebb találmány szerinti berendezést és gépet alkalmazunk, illetve hogy egy-egy berendezés vagy gép alkalmazásától eltekintünk.

A 2. és 3. ábra szemlélteti a találmány szerinti a univerzális juhönetetőt. Az a önetető alsó részén van elhelyezve az 1 etetővályú, felette pedig a 2 takarmánytároló. A 2 takarmánytároló a 2a szálastakarmány-tárolóból és a 2b táptárolóból áll. Ez utóbbi tárolja a keveréktakarmányt (a dercés vagy granulált tápot), illetve a szemes takarmányt.

A 2b táptárolóból a takarmány a szabályozó 3 billenő lemez elforgatásával ömleszthető az 1 etetővályúba. A 3 billenő lemez a 3a karral állítható.

A 2a szálastakarmány-tároló 4 homlokfala a befogadótér növelése céljából billenthető. A 4 homlokfal felső részét az 5 lemez borítja, míg az alsó része a 6 ráccsal van ellátva. A 4 homlokfal felső részének 5 lemezborítása megakadályozza a szálastakarmány levelei által a gyapjú szennyeződését, míg a 6 ráccsal ellátott rész lehetővé teszi, hogy a juhok hozzáférjenek a szálastakarmányhoz.

A 2b táptároló fedésére a vízszintes tengely körül elfordítható 7 fedőlap szolgál, amely a 8 lánccal rögzített felemelt helyzetében a 2a szálastakarmány-tároló befogadóterét növeli. Az a önetetőt a két oldalán elhelyezkedő 9, 10 tartólábak hordják, az etetési szintmagasság pedig a 10 tartóláb, a 11 rögzítőfülek és a 12 furatok segítségével emelhetők-süllyeszthetők. A 2 takarmánytárolóban a kétfajta takarmányt a billenthető 13 válaszfal határolja el, mely válaszfal mind a középső állásban, mind a 3. ábra 13a és 13b jelzéssel feltüntetett szélső helyzetében rögzíthető.

Az a önetető hossza a helyi szükségletnek megfelelően alakítható, változtatható.

A 4. ábrán a b bárányönetető látható, melynek szerkezeti kialakítása lényegében megegyezik az a univerzális juhönetetővel, azzal az eltéréssel, hogy az etetőtér (az 1 etetővályú és 6 rács) megfelelő hézagokkal a 14 kirekesztő lapokkal befedhető.

Mivel a 14 kirekesztő lapok közötti hézagok csak a kisebb fej- és nyakméretű bárányoknak teszik lehetővé az etetőkhöz való hozzáférhetőséget, az anyajuh a 14 kirekesztő lapok behelyezése után nem férhet hozzá az etetőtérhez és így a bárányok etetése az anyajuhtól függetlenül egyedileg történik.

Az etetőtér hosszirányban több részre osztható és így egy-egy 14 kirekesztő lap kiemelésével az anyajuh és a növendék takarmányozása egy helyről történhet. A kirekesztő lapok teljes eltávolításával a b önetető ugyanazt a funkciót tölti be, mint a 2. és 3. ábrán bemutatott a univerzális juhönetető.

Az 5. ábra a c kétoldali bárányönetetőt mutatja be, mely egyrészt a bárány óvodában levő bárányok etetését biztosítja, másrészt az óvodák egymástól való elválasztásával térelválasztó elemként is szolgál.

A c kétoldali bárányönetető szerkezeti kialakítása több etetési variációt biztosít.

A függőleges 15 homloklemez a 16 oldalfallal, és az alatta kiképzett kétoldali 17 etetőrács a 18 végfalakkal a szálastakarmány befogadását és etetését teszi lehetővé.

A tápok, illetve az abrakkeverékek etetése viszont a 17 etetőrács alatt elhelyezett kétoldali abrakolást biztosító 18 vályúból történik. A 20 szénatároló és a 17 etető'rács, valamint a 19 vályú a 21 furatokba erősíthető 22 rögzítőfülek útján egyszerre állíthatók, a takarmányozási fázisnak megfelelően, a szükséges magasságra. A berendezés kivitelezhető úgy is, hogy a 20 szénatároló és a 17 etetőrács, valamint a 19 vályú egymástól függetlenül állítható a kívánt magasságra.

A c kétoldali bárányönetető szerkezete kizárja, hogy a szomszédos óvodában levő növendékek helyet cserélhessenek.

A berendezés felfüggesztését és tartását a 23 lábak biztosítják.

A c önetető hosszúsága az igényeknek megfelelően módosítható.

A 6. és 7. ábra tünteti fel a d forgatható inszemináló berendezést, mely az anyajuhok folyamatos, hatékony termékenyítésére szolgál. Ennek szerkezeti kialakítása a következő.

A célszerűen megválasztott átmérővel rendelkező 24 alapkorongon több kisebb méretű, az inszeminálandó anyajuhok nagyságához igazodó átmérőjű 25 korong van, melyek a 25 koronghoz rajzolt nyilak irányába a 26 csap körül forgathatók, a 24 alapkorong pedig a vonal—pont—vonal jelzésű nyíl irányába a 27 tengely körül fordítható el.

A 24 alapkorong a 28 állványzatban van csapágyazva, és a könnyű gördülést biztosító 29 görgőkre támaszkodik, mely utóbbiak 28 állványzathoz rögzített 30 tartókban vannak ágyazva.

A 24 alapkorong 27 tengelye felett helyezkedik el a csalogató 31 szénarács.

A 25 inszemináló korong az x nyíllal jelzett (behajtós) helyzetében a 24 alapkorong középpontja felé lejt és mindaddig befelé lejt, amíg a 24 alapkorong elfordulásával el nem éri az y nyíllal jelzett helyzetet.

Az y (inszemináló) helyzetből a 25 korong a 24 alapkorong elfordításával tovább halad a z nyíllal jelzett helyzetbe, miközben a 26 csap körül elforgatva a z (kihajtós) helyzetben már a 24 alapkorong érintőjére merőlegesen a z nyíl irányába kifelé lejt.

A z és x nyilak közötti szakaszon a 25 korong ismét megfordul a 26 csap körül és az x (behajtós) helyzetben megint a 24 alapkorong középpontja felé lejt.

A 25 korongok előbbiek szerinti elforgatásait a 6. ábrán pont—vonal—pont-tal jelzett 32, és szaggatott vonallal jelzett 33 kényszerpályák biztosítják.

A 32, 33 kényszerpályák úgy irányítják a 25 korongok forgását, hogy azok az y—z, illetve z—x szakaszon 180—180°-kal elforduljanak.

A 25 korongokon a termékenyítendő anyajuhokat mozgásukban a 34 terelőrácsok korlátozzák.

Az anyajuhok x nyíl irányú behajtásánál a 35 terelőkorlátok, a z nyíl irányú kihajtásánál a 36 terelőkorlátok biztosítják az állatok haladását a kívánt irányba.

A 8. ábra az e stabil juhfürdető rajzát mutatja.

A fejlett nagyüzemi juhtelepeken a nyírás utáni időszakban stabil vagy mobil fürdetőberendezés alkalmazása szükséges.

Az e stabil juhfürdető 37 medencéje előnyösen vasbeton szerkezetből alakítható ki, földbe süllyesztett kivitelben. A juhok behajtása a 38 terelőkorlátok között a 39 lépcsős lejárón történik, ahonnan a 40 billenő padlóról a vízzel telt fürdető 37 medencébe zuhannak. A merülés után 41 lépcsős feljárón és a 42 terelőkorlátok között a 43 csöpögtető rácsra jutnak. Innen az állatokról lecsöpögő víz a 44 csatornán át jut vissza a 37 medencébe.

Az állatok ellenőrzését és .a fürdetésben való segítést a 45 kezelő aknából végzik.

A 9. ábrán az / mobil juhfürdető látható.

A jelenleg még többségében fejletlen juhtenyésztésben — juhtelepek hiányában — elszórt juhászati épületekben tartják a juhállományt, melyekben a juhok fürdetése nincs megoldva. Ennek a hiánynak megoldását célozza a találmányhoz tartozó f mobil juhfürdető, amelynek bármely szétszerelt típusa tehergépkocsival a helyszínre szállítható.

A 9. ábrán feltüntetett példaképpeni kivitelnek szerkezeti kialakítása olyan, hogy egymástól elválasztható szerkezeti elemekből állítható össze, kapcsolható egymáshoz, és az így kialakított komplett fürdetőegységben, a fürdetőfolyadék betöltése után a fürdetés elvégezhető.

Az összeszerelt f mobil juhfürdető a 46, 46a felvezető korlátokkal határolt 47 felhajtó lépcsövei és 48 padozattal, a 49 fürdetőkáddal, az 50 feljáróval, továbbá az 53, 53a levezető korlá20 tokkal szegélyezett 51 csöpögtetővel és 52 lejáróval rendelkezik.

Az 51 csöpögtetőn összegyűlt folyadékot az 54 csatorna vezeti vissza a 49 fürdetőkádba. Annak biztosítására, hogy a juh addig tartózkodjék az

51 csöpögtetőn, amíg róla a fürdetőfolyadék lecsöpögött, a berendezés az 51 csöpögtető és az 52 lejáró között az 55 kapuval van ellátva, amely zárt helyzetében megfelelő ideig visszatartja az 51 csöpögtetőn a megfürdetett állatot.

A 63 kerekekkel ellátott / mobil fürdető az 56 vonórúd segítségével vontatható a fürdetésre kiválasztott helyre.

A fürdetés során keletkezett szennyezett folyadék előnyösen szivattyúval távolítható el a berendezésből.

A fürdetés befejezése után a 47, 48, 50, 51, 52 fel- és lehajtásra szolgáló elemek, valamint a 46, 46a, 53, 53a, 55 korlátok szétszerelhetők és a szállítójárműre felrakhatok.

A 49 fürdetőkád stabilitását az 57, 57a támasztó lábak és az 58 heveder biztosítja.

A 10. ábra mutatja be a g mélyalom-kitermelő berendezést.

A mezőgazdaságban használatos bármely erő45 gépre (traktorra) szerelhető — találmány szerinti — g mélyalom-kitermelő berendezés alkalmas bármilyen állattartó telep trágyájának eltávolítására, kitermelésére. Tekintettel arra, hogy a juhászatban a trágya (a mélyalom) kötöttsége a legnagyobb, ezért olyan berendezés kialakítása vált szükségessé, amely tépőhatással is rendelkezik.

A 10. ábrán bemutatott berendezés működtetését több 59, 60, 60a hidraulikus henger végzi.

A g berendezés két egységből áll: a 61, 62 tépőmarkolóból, illetve 65 tolólapból és az 59, 60 60a, 64 emelőegységből. A 60 hidraulikus henger a 61 tépővillát emeli fel, majd a másik 60a hidraulikus henger a 62 emelővillát állítva vízG0 szintes síkba, a traktor a megerősített 63 kerekek segítségével a 62 emelővillát a trágyaréteg (mélyalomréteg) alá tolja. Ekkor a 60 hidraulikus henger a 61 tépővillát a mélyalomba kényszeríti és a traktor hátramenetben — közben megemelve a 62 emelővillát — fellazítja, illetve kitépi a mélyalmot. A 61, 62 villák emelését az 59 hidraulikus henger segítségével a 64 emelőkar-pár végzi olyan magasra, hogy a pótkocsiba is bebillenthető.

A mélyalom-kitermelő berendezés előnye elsősorban abban mutatkozik, hogy a korábban a traktorok hátsó részére szerelt berendezések tépés és emelés alkalmával az erőgép orrát megemelték és így a működése labilissá, veszélyessé vált. A leírt kivitel teljesen stabil és biztos megoldást nyújt, a kezelőszemélyzet pedig a szabályos vezetési helyzetből végezheti az alomkitermelési műveleteket. Ezért a találmány szerinti megoldás ergonómiai szempontból is teljesen kielégíti az igényeket.

A juhkarámokból vagy egyéb istállókból a hígabb trágyát a 61, 62 villák helyére könnyen felszerelhető 65 tolólappal lehet eltávolítani.

A h nyíró és körmölő kaloda, melyet a 11. ábra tüntet fel, a juhta-rtás .két fontos, nehéz fizikai műveletét könnyíti meg a műveletek gépesítésével.

A találmány szerinti h nyíró- és körmölőkaloda a 66 felhajtó folyosóval van ellátva, melyen keresztül jut az ún. csalogató kos a 67 rácstérbe, ahol a nyírás vagy körmölés ideje alatt állandó jelleggel tartózkodik. Az utána jövő juh a 68 várakozótérbe kerül. A nyírást vagy a körmölést végző dolgozó a 69 hajlékony lap (vászon stb.) elhúzásával megragadja az állat bundáját és oldalra billentve a 70 ajtón át — a 71 támasztó lapon keresztül — a 72 kezelőasztalra dönti. A 70 ajtó ezután visszacsukódik. Az állat ekkor a hátán fekszik. A 73 kar elmozdításával a 74 csuklós leszorító szerkezet a juhot rögzíti. Az állatnak ebben a helyzetében a nyírás vagy a körmölés könnyen és gyorsan elvégezhető. A műveletek elvégzése után a 73 kar elfordításával a 74 csuklós leszorító szerkezet kinyílik és a 72 kezelőasztal a 75, 75a rugók feszítő hatása révén kibillenve, az állat a talpára állítható.

A h nyíró- és körmölőkaloda stabil és mobil kivitelben alakítható ki.

Stabil kivitelben a berendezéshez csatlakoztatható 66 felhajtó folyosó és a gyűjtőkarám, ahonnan felhajtják az juhot a 66 felhajtó folyosóra, a tenyésztelep épületei között helyezhető el.

Mobil kivitel esetén a berendezés minden felsorolt és a 11. ábrán jelzett szerkezeti egysége külön szerelhető és szállítható. A szétszerelhetőségnek és szállíthatóságnak különösen a szervizhálózatnál van nagy jelentősége.

A 12. ábra vázlatosan szemlélteti az i etetőszalagot.

A többcélú i etetőszalag az épület (juhistálló) alkalmazási feltételeinek, méreteinek megfelelően változó hosszúságokban gyártható. Szerkezete fém, vagy fa, vagy más anyag, illetve az előzőek kombinációja is lehet.

Az i etetőszalag vázszerkezetét a 77 tartólábak, a 78 csúszósín, a 79 etetőlap és a 80 terelőfal alkotja. A 79 etetőlap felett és alatt halad a végtelenített 81 vonóelem, ami lehet lánc, kötél stb., és erre vannak felerősítve a 82 tolóíapátok. Az etetőszalag folyamatos mozgatását a 83 tartókeretre illeszkedő csúszókeretre szerelt szalagmozgató 85 hajtómű, valamint a rajta levő 86 vonókerék biztosítja.

A takarmánytovábbító szerkezet 81 vonóelemeinek feszesen tartását a 87 feszítő- és fordítókerék látja el.

Az i etetőszalag magassága változtatható, a 77 tartólábakra szerelt 88 emelőszerkezet segítségével követheti az emelkedő alom magasságát.

A 82 tolólapátokkal ellátott etetőszerkezet és a 84 csúszókeret teljes egységet képez, az etetőszalag emelhetősége érdekében csupán a 83 tartókeret rögzített.

A takarmánytovábbító szerkezet oda-vissza működtethető. Ennek annyiban van jelentősége, hogy lehetővé teszi a maradék takarmánynak a szalagvégeken kialakított aknába való gyűjtését.

A 13. ábra sematikusan ábrázolja a j báránymérlegelőt.

A találmány szerinti j báránymérlegelőnek olyan a geometriai kiképzése, hogy azon a mérlegelendő bárány a mozgásával ne befolyásolja a mérlegelési súly pontosságát.

A mérlegelés előtt a 89 hullámos fogantyú megmarkolásával a tartókeret az állat hasa alá helyezendő. Ily módon a hasi rész a 90 vályúba, a nyak pedig a 91 villába kerül. Ezután a 89 fogantyú felemelésével a bárány mozgásképtelenné válik és így könnyen a 92 mérlegre (mérőóra, vagy más típusú mérőeszköz) akasztható, és mérhető meg.

A leírt mérlegelő berendezés megszünteti a növendékállatok törését és az egyedi kiválasztáskor a csoportos mozgatásnál keletkező stresszhatást.

A 14. ábrán bemutatott k anyajuhellető, fogadtató és bárányóvoda berendezés beépíthető mind a hagyományos, mind az új rendszerű épületekbe (juhistállókba). A berendezés 25—30 db anyajuh elletésére alkalmas.

A berendezés két részre tagolható, ha a 14. ábrán felülnézetben szemléljük: az egyik rész a V jelű felső rész, mely magában foglalja az I, II, III, IV jelű rekeszeket is. Ez a V jelű rész a tulajdonképpeni ellető, fogadtató és bárányóvoda. A másik rész (a 14. ábrán) az alsó, szaggatott vonal alatti Z jelű rész, amelyik a V ellető, fogadtató és bárányóvoda megnagyobbítása, és az anyajuhok, főleg a leellett anyajuhok befogadására szolgál.

A V ellető, fogadtató és bárányóvoda rész két oldalán helyezkedik el a 93 kétoldali bárányönetető, melynek mindkét oldalához csatlakoztathatók az ellető, illetve fogadtató 94 válaszfalai. A 93 kétoldali bárányönetető és 94 válaszfalak által határolt I, II, III, IV rekeszeket zárják le a 95 kettős ajtók. A V részt felül a 96 fal határolja.

A 15. ábrán elölnézetben mutatja be a 95 kettős ajtót és annak — csuklósán illeszkedő — kibehajthatö 95a kiegészítő szárnyát, kitárt helyzetben. Ugyancsak a 14. ábrán felülnézetben látható módon úgy zárják az I, II, III, IV rekeszeket, hogy a 95a kiegészítő szárny rá van hajtva a 95 5

-511 kettős ajtóra. Ez utóbbin úgy van kiképezve a 97 báránybúvó nyílás a 97a kizáró ajtóra, hogy ezt a 95a kiegészítő szárny (a 15. ábrán szaggatott vonallal jelzett) ráhajtott állapotban sem takarja el. Ilyen báránybúvó nyílással vannak ellátva az ellető-fogadtató 94 válaszfalak is.

A 94 válaszfalakon és a 95 kettős ajtókon kialakított 97 báránybúvó nyílásokon át juthatnak a bárányok — szopásszükségletük kielégítése céljából — az anyjukhoz. Az anyajuh ugyanis a 97 báránybúvó nyíláson nem fér át és így nem juthat be a bárányóvoda területére, ahol ily módon nem zavarhatják a bárányokat abban, hogy a szoptatás ideje alatt megfelelő étrend szerint növekedjenek. A 15. ábra szemlélteti, hogy a 97 báránybúvó nyílásnak a 97a kizáró ajtó felhúzásával való nyitásával, zárásával lehetőség nyílik arra, hogy a bárányok tetszés szerint vagy szakaszosan meghatározott időközönként szophassanak.

A 95 kettős ajtók a 98, 99, 100 tartóoszlopokra illeszkednek.

A 14. ábrán a V ellető, fogadtató és bárányóvoda alatt helyezkedik el a Z anyajuhok tartózkodóhelye, melyet kétoldalt a 101 mobil fal, és felülnézetben lent a 103 juhönetetők, valamint a 102 be- és kijárati ajtó határol. A 101 mobil falat és a 103 juhönetetőt a 104, 105 oszlopok tartják. A 102 be- és kijárati ajtó a 14. ábrán körívű nyíllal jelzett irányba — a 105 oszlop, mint tengely körül — elfordíthatóan nyitható.

A berendezés 94 válaszfalainak, a 101 mobil falaknak, a 102 be- és kijárati.ajtónak, a 103 juhönetetőnek csatlakozását egyrészt a 93 kétoldali bárányönetetőhöz, másrészt a 104, 105 tartóoszlopokhoz a 106, 107 tartófülek biztosítják. Ezek a 106, 107 tartófülek egyben lehetővé teszik, hogy a 14. ábra szerinti berendezéshez újabb azonos célú berendezések csatlakozhassanak.

A fogadtatás ideje alatt az anyajuhok, az óvodává való átalakítás után a bárányok itatására a 108 itatóedény szolgál. A V ellető, fogadtató és bárányóvoda be'rendezésrészének óvodává való átalakítása és ezzel erről a területről, az anyajuhok kizárása .után, a leellett anyajuhok a 109 önitató edényből ihatnak.

A berendezés elemei az alom növekedésének ütemében utánállíthatók a 98, 99, 100, 104, 105 oszlopokon, mely oszlopok előnyösen rögzítőtüskével ellátott talpakon állnak a döngölt talajon.

Az állatok kihajtása a berendezésből a 102 ajtón keresztül a 110 kihajtó (etető) úton át történik.

A 102 be- és kijárati ajtó, valamint a 95 kettős ajtó a 95a kiegészítő szárny segítségével a gondozó közlekedését is szolgálja.

Az I, II, III, IV rekeszekben történik az elletés és szükség szerint a fogadtatás is. A 14. ábra szerinti berendezésben egyszerre négy anyajuh ellethető. Egy-egy elles után az egészség megóvása érdekében az almot kicserélik és a területet fertőtlenítik.

A fogadtatás lehet egyedi vagy az I, II, illetve III, IV rekeszek közötti 94 válaszfal kiemelésével megnagyobbított területen csoportos.

A 95 kettős ajtónak és a 95a kiegészítő szárnynak a 14. ábrán körív alakú nyíllal jelzett irányba való elfordításával, a szaporulattól függően, a bárányóvoda nagysága az V részben a 16—20. ábrákon felülnézetben sematikusan ábrázolt alakzatokban változtatható.

A 16. ábra a bárányóvodának azt a térkialakítását mutatja, amikor az I, II, III, IV rekeszek 95 kettős ajtói a szaggatott vonalnak megfelelő helyzetbe ki vannak nyitva, és ugyanekkor a 95a kiegészítő szárnyak is a szaggatott vonal szerint vannak kitárva. Ebben a helyzetben — felülnézetben szemlélve — a V bárányóvoda felső és alsó része a Z anyajuhok tartózkodóhelyétől el vannak különítve. Viszont a V bárányóvoda felső részében az I, III rekesz és a közöttük levő terület összefüggő egységet képez. Ugyanígy öszszefüggő egységet képez a V bárányóvoda elkülönített alsó részében a II, IV rekesz és a közbenső terület.

A 17. ábrán az a térkialakítás látható, amikor az I, III rekesz zárva marad, míg az V bárányóvoda alsó része a 16. ábra szerint összefüggő egységet alkot.

A 18. ábrán csak a III rekesz zárt, a 19. ábrán csak az I rekesz zárt, míg a 20, ábrán a V bárányóvoda felső része összefüggő egységet képez, de az elkülönített alsó részben a II, IV rekeszek zártak, és ennek folytán a közöttük levő terület nincs elválasztva a Z anyajuhok tartózkodóhelyétől.

A k anyajuhellető, fogadtató és bárányóvoda berendezés olyan szerkezeti elemekből van öszszeállítva, hogy a berendezés könnyen szétszerelhető.

Kialaktíható a V ellető, fogadtató és bárányóvoda oly módon is, hogy a példa szerintivel azonos szerkezeti megoldással hat vagy ennél is több páros számú rekeszt képezünk.

A találmány szerinti a—k berendezési tárgyak és gépek nemcsak a juhtelepek komplex gépesítésénél, azaz a nagyüzemi intenzív juhtartásban alkalmazhatók, hanem felhasználhatók a hagyományos, extenzív juhtartásban is, mint egyedi berendezések, gépek. Pl. mélyalmos juhistállóban a g mélyalom-kitermelő gép.

Claims (17)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés juhtartás gépesítésére, főleg juhtelepek komplex gépesítésére, azzal jellemezve, hogy szabályozható etetési szintű etetővályúval (1) és szálastakarmány-tárolóval (2a), valamint táptárolóval (2b) ellátott univerzális juhönetetőből (a), ez utóbbit szerkezetileg kirekesztő lapokkal (14) kiegészítő bárányönetetőből (b), és/vagy kétoldali etetőrácsból (17) és vályúból (19) álló, állítható magasságú, kétoldali bárányönetetőből .c), és/vagy forgatható alapkoronggal (24) és ezen csapágyazott elfordítható inszemináló korongokkal (25) rendelkező forgatható inszemináló berendezésből (d), és/vagy földhöz rögzített medencével (37)

   -613 ellátott stabil juhfü'rdetőből (e), és/vagy egymástól elválasztható, szétszerelhető szerkezeti elemekből (46—58) álló, vontatható mobil juhfürdetőből (f), és/vagy tépőmarkolóval (61—62), illetve tolólappal (65), valamint emelőegységgel (59, 60, 60a, 64) rendelkező, kerekeken (63) gördíthető, vontató-toló erőgéphez — célszerűen traktorhoz csatlakoztatható mélyalom-kitermelő berendezésből (g), és/vagy csuklós leszorító szerkezettel (74) ellátott nyíró- és körmölőkalodából (h), és/ vagy etetőlappal (79), továbbá folyamatosan vontatott tolólapátokkal (82) rendelkező, függőleges irányban állítható etetőszalagból (i), és/vagy a has elhelyezésére vályúból (90), a nyak befogására villából (91) álló, kézzel emelhető báránymérlegelőből (j), és/vagy rekeszekkel (I, II, III, IV) ellátott, térformáját a rekeszekhez (I, II, III, IV) illeszkedő kettős ajtók (95) és kiegészítő szárnyaik (95/a) elfordításával változtatható anyajuhellető, fogadtató és bárányóvoda berendezésből (k) áll.
2. 2. Juh önetető berendezés, azzal jellemezve, hogy alul elhelyezett etetővályúval (1), felette levő — egymástól billenthető válaszfallal (13) elkülönített szálastakarmány-tárolóból (2a), valamint táptárolóból (2b) álló — takarmánytárolóval (2), a szálastakarmány-tárolót (2a) határoló, a szálastakarmány-tároló (2a) térfogatának növelése céljából billenthető, felül lemez (5) borítású, alsó részén ráccsal (6) ellátott homlokfallal (4), és az etetési szintmagasság állítására szabályozóelemekkel (10, 11, 12) rendelkezik.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti juhönetető berendezés (a) kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy bárányönetetőként (b) való használat céljából — az anyajuhoknak az etetőtérből (1, 6) történő kizárására — az etető tér (1, 6) a bárányok fej- és nyakméretének megfelelő hézagokkal rendelkező — kiemelhető és behelyezhető — kirekesztő lapokkal (14) van ellátva.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kétoldali bárányönetető (c) etetési szintjének állítására szabályozó elemekkel (21, 22 rendelkezik.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a stabil juhfürdetőnek terelőkorlátokkal (38) ellátott lépcsős lejárója (39), a juhoknak a medencébe (37) ejtésére billenő padlója (40), fürdetés után a juhoknak a medencéből (37) való kiszállására terelőkorlátokkal (42) ellátott lépcsős feljárója (41), csöpögtető rácsa (43), valamint ez utóbbiról lecsöpögő víznek a medencébe (37) visszavezetésére csatornája (44) van.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mobil juhfürdető (f) egymástól elválasztható, szétszerelhető szerkezeti elemekkel, úgy mint felvezető korlátokkal (46, 46a) ellátott felhajtó lépcsővel (47), a fürdetőkádból (49) kivezető feljáróval (50), levezető korlátokkal (53, 53a) ellátott csopögtetővel (51) és lejáróval (52), ez utóbbiak között ·— a csöpögtetőn (51) tartózkodó megfürdetett juhokat visszatartó — kapuval (55), a mobil juhfürdető (f) vontatására vonórúddal (56) és rögzítésére támasztó lábakkal (57, 57a), valamint hevederrel (58) rendelkezik.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mélyalom-kitermelő berendezés (g) tépőmarkolója tépővillából (6) és emelővillából (62), az emelőegysége hidraulikus hengerekből (59, 60, 60a) és emelőkarokból (64) áll.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy stabil és elemeire szétszerelhető mobil kivitelben kialakítható nyíró- és körmölőkaloda (h) felhajtó folyosóval (66), rácstérrel (67), várakozótérrel (68), innen a juhnak a kezelőasztalra (72) döntésére ajtóval (70) és támasztólappal (71), a hátán fekvő juh rögzítésére csuklós leszorító szerkezettel (73, 74), és a juhnak a kezelőasztalról (72) való lebillentésére rugókkal (75, 75a) van ellátva.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartólábakkal (77), csúszósínnel (78), etetőlappal (79) és terelőfallal (80) ellátott etetőszalag (i), az etetőlap (79) felett és alatt haladó végtelenített vonóelemre (81) erősített tolólapátokkal (82) és az etetőszalag (i) magasságának szabályozására emelőszerkezettel (88) rendelkezik.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az anyajuhellető, fogadtató és bárányóvoda berendezésnek (k) ellető, fogadtató, bárányóvoda része (V) és ehhez alul csatlakozó anyajuh-befogadó része (Z), a felül előnyösen fallal (96) és a két oldalán célszerűen kétoldali bárányönetetővel (93) határolt ellető, fogadtató és bárányóvoda részben (V), ennek térformája változtatására alkalmas — kitárható kiegészítő szárnnyal (95a) rendelkező — elfordítható kettős ajtói (95), ez utóbbiakkal (95) lezárható rekeszei (I, II, III, IV), a kettős ajtóknak (95) és a rekeszek (I, II, III, IV) válaszfalainak (94) kizáró ajtóval (97a) ellátott báránybúvó nyílásai (97), az anyajuh-befogadó részt (Z) alul célszerűen határoló juhönetetői (103), valamint be- illetve kijárati ajtója (102) és kétoldalt előnyösen mobil falai vannak.
11. 11. Az 1. és/vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy univerzális juhönetetővel (a) célszerűen az ellető juhistálló (B) és a bárányhizlaló istálló (C) rendelkezik.
12. 12. Az 1. és/vagy 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy bárányönetetővel (b) előnyösen a bárányhizlaló istálló (C) van ellátva.

    -715

    1C0427
13. 13. Az 1. és/vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kétoldali bárányönetetője (c) az ellető juhistállónak (B) van.
14. 14. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy forgatható ínszemináló berendezéssel (d) előnyösen a kosszállás (D) rendelkezik.
15. 15. Az 1. és/vagy 7, igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mélyalmos juhistállóknak (trágyaistállóknak) mélyalom-kitermelő berendezése (g) van.
16. 16. 1. és/vagy 9. igénypont szerinti berendezés

    5 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy etetőszalaggal (i) célszerűen a juhnevelő istálló (A, Ai) van ellátva.
17. 17. Az 1. és/vagy 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve,

    10 hogy anyajuhellető, fogadtató és bárányóvoda berendezéssel (k) célszerűen az ellető juhistálló (B) rendelkezik.