HU177138B - Process for producing fleeces from thermoplast-fibres - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás hő hatására meglágyítható üvegszálak átalakítására, amely eljárás során gázáramot és hordozó gázsugarat hoznak létre és a gázsugár iránya olyan, hogy találkozik a gázárammal és kinetikai energiája elegendő ahhoz, 5 hogy abba behatoljon és így kölcsönhatási szakaszt hozzon létre a gázsugárnak a gázáramba való behatolási útjának közelében és a hő hatására meglágyult anyagot a gázáram hatására viszik, amelybe behatol, hogy a kölcsönhatási szakaszba kerüljön, 10 ahol az anyag szállá alakulása bekövetkezik. Ilyen eljárást ismertet bejelentőnek az 1973. március 30-án benyújtott 73 11525 sz. „Eljárás és berendezés termoplasztikus anyagokból levő szálak előállítására” c. francia szabadalom. 15

A találmány tárgya ennek az eljárásnak a tökéletesítése, amely lehetővé teszi, hogy a kapott szálakból olyan bundákat hozzunk létre, amelyekben a szálak eloszlása és iránya szabályozható és olyan előnyös műszaki hatásokat éljünk el, amelye- 20 két a következőkben ismertetünk.

A találmány egyik jellemzője szerint legalább egy szabályozható sebességű, hőmérsékletű és összetételű gázáramot hozunk a kölcsönhatásból 25 származó árammal érintkezésbe azért, hogy azt lehűtsük és vezessük annak érdekében, hogy a magával vitt szálak útját irányítsuk és azokat a fogadószakasz felé vezessük, ahol a bunda képzése megvalósul. A találmány olyan vezető- és hűtőáramot al- 30 kalmaz, amely a szálakat az előállító szervtől a fogadószervig kíséri.

A találmány további jellemzője szerint olyan vezető- és hűtőáramot alkalmazunk, amely a szálakat fogadó szakasz szintje fölé annak szomszédsága felé irányul, annak érdekében, hogy a szálak pályája a fogad ószervvel lényegében párhuzamos legyen és szálak ezen a szerven homogénül oszoljanak el.

A találmány további kivitele szerint ezt a két áramot kombinálva is alkalmazni lehet és intenzitásuk arányát változtatni lehet, hogy a kapott szálbundában a szálak irányítását szabályozzuk.

A találmány ismét további jellemzője szerint a kölcsönhatásból származó áram, amelyhez a szálakat az előállító szervtől a fogadószervig kísérő vezetőáramot hozzákevertük útjának egy részén csatornával van ellátva. A találmány szerint szabályozható sebességű és összetételű gázáramot hozunk kapcsolatba a csatornával ellátott szakasz végén kijövő gázárammal, annak érdekében, hogy ezt az áramot kiegészítőleg lehűtsük és vezessük.

A találmány egyik további célkitűzése, hogy az eljárás és berendezés egyes jellemzőit összekapcsolva az üvegszálakból készült szálbundák vagy hasonló termékek előállításánál a szennyeződést kiküszöbölje. Bejelentőnek 1973. október 10-én benyújtott „Eljárás agglomerált szálakat előállító berendezések által kibocsájtott hulladékok tisztítására” c. 73 36169 sz. francia szabadalma olyan technológiákat ismertet, amellyel az üvegszálak előállításánál a szennyeződéseket ki lehet küszöbölni és sok szálképző eljárásnál lehet alkalmazni. Jelen találmány a 73 36169 sz. szabadalomban ismertetett egyes technológiákat alkalmazza és ezek az alkalmazások arra valók, hogy a 73 11525 sz. szabada- 5 lomban leírt típusú szálképző eljárásnál a szennyeződést kiküszöböljék.

így a találmány szerint a kölcsönhatásból származó árammal érintkező gázáramoknak legalább egy része azoknak a gázoknak a visszakeringtetésé- 10 bői származik, amelyek a szálakat a fogadószakaszba vitték.

A találmány értelmében ezeket a gázokat a fogadófelület alsó részéről a szálképző szakasz és a fogadószakasz felé re cirkuláltatjuk, a szálakat foga- 15 dó eszköz felett, a kölcsönhatásból származó áramot vezető csatorna kiömlése felé.

A találmány további jellemzője szerint ezt a gázt több részre osztjuk és a különböző részeket a fogadókamra különböző szakaszaiba keringtetjük 20 vissza.

A találmány további jellemzője szerint a szálakra folyékony kötőanyagot poriasztunk a fogadószerv felett, nevezetesen a csatornával ellátott szakasz kiömlése és a fogadószakasz között és 25 különösen a csatornával ellátott szakasz kiömlésénél, és a szálbundák képzése után a gázáramból a magával vitt kötőanyag komponenseket leválasztjuk és ezeket a komponenseket kezeljük és visszakeringtetjük. A találmány szerint hűtőfolyadékot is 30 permetezünk a szálakra a fogadószakasz felett, nevezetesen a szálak haladási irányában a kötőanyag porlasztásánál feljebb. A gázáramot a találmány szerint vízzel mossuk a fogadószakasz után. A víznek legalább egy részét a porlasztószervek felé 35 visszakeringtetj ük.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjait tüntetik fel. 40

Az 1. ábra a berendezés összes főbb részeit vázlatosan ábrázolja, amely berendezés tartalmazza az olvadt üvegből szálat képző szerszámokat és ezt az üveget a kölcsönhatási szakaszba vivő eszközö- 45 két, ahol a főáram és a gázsugár találkozik, továbbá eszközöket, a szálaknak bundává való összegyűjtésére, valamint a szennyeződést kiküszöbölő eszközöket, amit azt később ismertetni fogjuk. 50

A 2-12. ábrák az 1. ábrához hasonló berendezés vázlatos nézetei, amelyek azonban különböző kiegészítő szerkezeteket tartalmaznak. Ezekben az ábrákban a 2. ábra egy második kivitelt ábrázol vázlato-₅₅ san, amelyen a szálképző berendezés és a szennyeződést kiküszöbölő szerkezeti elemek láthatók.

A 3. ábra a 2. ábrán bemutatott berendezés felülnézete a 2. ábra C nyila irányából nézve.

A 4. ábra a 2. ábra szerinti berendezés elölné- ₆₀ zete, a 2. ábra D nyila irányából nézve.

Az 5. ábra a 2. ábra szerinti berendezés 2. ábra

E nyila irányából vett oldalnézete, amelyen néhány részt elhagytunk és néhányat kitörve ábrázoltunk a jobb érthetőség kedvéért. ,,

A 6. ábra az egyik szálképző hellyel társított szerkezet nagyított nézete ugyanabból az irányból nézve, mint az 5. ábra, ahol egyes részleteket vázlatosan ábrázoltunk a rajz egyszerűsítése érdekében.

A 7. és 8. ábrák vázlatos áramlás képek, amelyek a kialakulóban levő szálbundában a szálak eloszlását előnyösen befolyásoló szabályozóeszközök hatását mutatják.

A 9. és 10. ábrák a szálak eloszlását mutató további áramlás képek, amelyek a 11. és 12. ábrákon ábrázolt szerkezetek szabályozásával hozhatók létre.

Az 1. ábrát vizsgálva megállapítható, hogy az ezen az ábrán ábrázolt szálképző szerkezetek és szálat fogadó szerkezetek különbözők lehetnek és hogy a találmány más berendezésekhez is alkalmazható, mint amilyeneket a 2-12. ábrákon^ ábrázoltunk.

Az 1. ábrával kapcsolatban azt is meg kell jegyeznünk, hogy az ezen ábrázolt szálképző berendezés'bizonyos elemei azonosak, vagy hasonlóak a 73 11525 sz. francia szabadalomban ismertetett megfelelő elemekkel és hogy a szennyeződést kiküszöbölő szerkezet egyes elemei fellelhetők a 73 36169 sz. francia szabadalomban.

Az 1. ábrán ábrázolt szálképző berendezés főgázáramokat létesítő 154, 156, 158 gázfejlesztőket és szekunder vagy hordozó gázsugarakat létesítő 148, 150 és 152 gázfejlesztőket tartalmaz. Mindegyik gázfejlesztőpár éppúgy, amint azt a 73 11525 sz. francia szabadalomban ismertettük, kölcsönhatási szakaszt hoz létre, amelybe a 142, 144 és 146 olvasztótégelyekben létesített nyílásokon keresztül vezetjük be az olvadt üveget. Az olvadt üveget pl. a 136, 138 és 140 elágazásokon keresztül vezethetjük az olvasztótégelyekhez.

Amint a 73 11525 sz. francia szabadalomban megmagyaráztuk mindegyik főárammal előnyösen több hordozósugarat kombinálunk, az egyes hordozósugarakhoz társított üvegszálakat a főáramba vezetjük, így az egyes főáramokat létrehozó 154, 156, 158 gázfejlesztőkhöz társított szálképző központcsoportokat kapunk. Azonkívül, amint az említett szabadalomban már leírtuk, a berendezésre keresztirányban több főáramot létesítő gázfejlesztő és ezekhez társított, hordozósugarat létesítő gázfejlesztő van elhelyezve, valamint természetesen az üvegszálakat bevezető nyílások. Amint tehát az 1. ábrából látható, mindegyik főáramot létesítő gázfejlesztő, így pl. a 154 gázfejlesztő csak egyetlen gázfejlesztőjét képezi egy olyan sorozatnak, amelynél a gázfejlesztők egymás mögött egyvonalban helyezkednek el. A gázfejlesztő csoportok által képzett szálképző központok a kihúzott szálakat az üreges 168, 170 vagy 172 vezetékbe vezetik. Ezek a vezetőiek tulajdonképpen csatornák, amelyek a különböző szálképző csoportokból jövő szálakat lefelé irányítják a szálképző szakasztól lefelé lejtő irányban, a szálakat fogadó perforált 180 szállítószalaghoz.

Amint látható a főáramokat és a hordozósugarakat létrehozó gázfejlesztőkből jövő gázok a szálakkal együtt szétfolynak az üreges 168, 170, 172 vezeté· $

kék által képezett csatornák felső végében vagy belépésénél és ezeket a szálakat és gázt tartalmazó áramokat az 1. ábrán 12 számmal jelöltük.

Amint az 1. ábrából látható a szálképző berendezés a 180 szállítószalagtól távolságban a 100 fo- 5 gadókamrában van elhelyezve, amely különböző falelemekből van kialakítva és előnyösen nagy részében zárt. A 180 szállítószalag a fogadókamra egyik falának legalább nagy részét képezi és ez a szállítószalag szállítja ki a kapott bundákat balra a jq kamrából a bal oldali fal alatt. Amint majd látni fogjuk a főáram és a hordozósugarak gázfejlesztői számára szükséges tüzelőanyag és a levegő bevezetésére megfelelő nyílások vannak kialakítva. Azonkívül az olvadt üveg számára létesített elágazások- 15 hoz és olvasztótégelyekhez alkalmazkodó nyílásokat létesítünk, amelyeken az olvadt üveg a szálképző berendezésbe jut.

Annak érdekében, hogy a szálakat össze lehessen gyűjteni a szálakat fogadó perforált szállítósza- ₂₀ lagon, a szalagnak a szálakat fogadó szakasz alatt 16 szívókamrák vannak elhelyezve, amelyek felfelé nyitottak és 17 vezetékekkel vannak ellátva, amelyek révén a 18 leválasztóciklonokkal vannak összekötve. Mindegyik leválasztóciklonnak van egy elve- ₂₅ zető vezetéke, amely 19 elszívóventillátorhoz kapcsolódik, amely az elszívott gázokat a 34 vezetékbe juttatja. Ez egy recirkulációs vezeték, amelynek egyik vége a 100 fogadókamrához van csatlakoztatva. Ott ahol a vezeték a 100 fogadókamrá- ₃₀ hoz csatlakozik 132 terelők vannak elhelyezve, amelyek a kamrában keringtetett levegő egyenletes eloszlását biztosítják.

Annak érdekében, hogy a 168, 170, 172 vezetékekből kilépő szálakat úgy ahogy kilépnek le le- 35 hessen hűteni 50 porlasztókat helyezünk el, előnyösen egyszerre a gáz és a 12 szálak kiömlése alatt és felett is. A vízporlasztóknál lejjebb kiegészítő 13 porlasztókat helyezünk el, ezek folyékony gyantás kötőanyagot, előnyösen ragasztóanyagot 40 permeteznek a szálakra, amely a kialakított szálbunda ezt követő melegítése során meg tud keményedni vagy meg tud sűrűsödni pl. akkor, amikor a szálbundát egy kemencén keresztülvezetjük, miután az 1. ábra bal oldalán eltávolítottuk. 45

Annak érdekében, hogy a szálakra vizet és gyantás folyékony kötőanyagot tudjunk permetezni, a 16 szívókamrák által eltávolított gázok nagymennyiségű nedvességet és gyantás komponenst tartalmaznak. Ezeket a komponenseket, valamint azo- 50 kát a kis száltörmelékeket, amelyek a szállítószalagon átjutnak és az elszívás folyamán a gázok magukkal viszik, el kell távolítani a gázokból mielőtt azokat a szálakat fogadó kamrába visszakeringtetnénk. Ezt a kivonást az ábrázolt kivitelnél ₅₅ a 18 leválasztóciklon végzi el. Ezt a kiválasztást elősegíti és előnyösen befolyásolja a 16 szívókamrában elhelyezett 45 vízporlasztókkal létesített mosás.

A gázok áramlását a cirkulációs rendszerben az ₆₀ 1. ábrán 29 nyilakkal jelöltük. A szálakat fogadó kamrában a gázáramot nemcsak a 19 elszívóven· tillátor hozza létre, hanem ezt a szálképző központokban a főáram és a hordozósugarak hatása is erősíti. Mivel a 168, 170, 172 vezetékek felső ¢5 végei a szálképző központokban nyitottak, a recirkulációba hozott gázokat a vezetékek felső végeinél vezetjük be és más részeit a vezetékek elszívó végein túl a 12 gáz-szál-áramok felé vezetjük.

A folyékony komponensek, amelyeket a 18 leválasztó ciklonok távolítanak el, és egyéb ilyen módon eltávolított komponensek a leválasztok alsó végénél távoznak a 25 elszívónyílásokon át és a 103 aknában gyűlnek össze. Ily módon a távozó gázárammal magával vitt vagy összegyűjtött különböző folyékony és szilárd komponensek ki vannak vonva és el vannak szigetelve, úgy hogy a visszakeringtetett gázokkal nem kerülhetnek vissza a fogadókamrába. A szennyeződés további kiküszöbölésére a leválasztott folyadékokat különlegesen kezeljük, amint majd később ismertetjük, de meg kell mindenekelőtt jegyeznünk, hogy bár gyakorlatilag minden, a fogadókamrából a fogadó szállítószalagon át elszívott gázt a szálakat fogadó kamrába visszakeringtetünk, ennek a gáznak egy részét a 35 vezetéken keresztül a 44 ventillátor hatására elszívjuk. Ez a cirkulációban levő gáz a perforált szállítószalagon átáramló egész gázmennyiség 5—10%-a és megközelítőleg azt a kiegészítő gázmennyiség-százalékot adja, amelyet a szálképző központokban levő főáramokat és a hordozósugarakat létesítő gázfejlesztők elvisznek. A 44 ventillátor hatására elszívott gázok a 39 tüzelőberendezésbe jutnak, ahol a hőmérséklet előnyösen 600 °C fölé emelkedik, úgyhogy a kezelt gázok kidobhatok vissza az atmoszférába, annak nem kívánatos szennyezése nélkül. A szálbundákon kialakításuk során átmenő gázok 90-95%-át recirkuláltatjuk, így azok nem szennyezik az atmoszférát.

Azonkívül, hogy a gázokat recirkuláltatni lehet, az 1. ábra szerinti berendezés a 18 leválasztóciklonból jövő víz kezelését is lehetővé teszi. Ebből a célból a 104 szivattyú a vizet a 103 aknából az 52 tartályba juttatja. A vázlatosan 51-el jelölt rács vagy szűrő azért van beiktatva, hogy a szilárd részeket visszatartsa, mielőtt a víz a tartályba jut. A víz az 52 tartályból az 53 szivattyú segítségével drkulál a 105 hőcserélőn keresztül, hogy a víz lehűljön. A lehűlt víz visszakerül az 52 tartályba. A 105 hőcserélő hőátadó közeg segítségével hűl le, amit a 107 szivattyú keringtet a 106 hűtőrendszeren keresztül. Ezeknek a szerkezeti elemeknek a kialakítása változtatható és ezeket nem ismertetjük, mivel nem képezik a találmány tárgyát.

Az 52 tartályban levő vízből az 55 szivattyú is elszív, és ez a szivattyú előnyösen a rajzon nem ábrázolt szabályozóeszközökön át az 50 és 45 vízporlasztókhoz vezet. Az 55 szivattyú vizet szállíthat a kötőanyagot előkészítő 108 állomásra is, vagy a szálak kikészítéséhez. Ez az állomás bármilyen megfelelő módon kialakítható és innen a kötőanyagot a 13 porlasztókhoz vezetjük.

Ezenfelül a víz egy részét a 109 állomáshoz vezetjük, annak érdekében, hogy itt kezeljék és kivonják belőle az oldatban magával vitt kötőanyagkomponenseket. Ezt a kivonást célszerűen oly módon végezzük, ahogyan azt bejelentőnek 1974. augusztus 21-én benyújtott 74 28683 sz. francia szabadalmában részletesen ismertetjük „Eljárás és berendezés a vízben levő gyanták vízben nem oldó177138 dóvá tételére” címen. E szerint a vizet nagyobb nyomás és nagyobb hőmérséklet hatásának vetjük alá, majd lehűtjük. Ennek a kezelésnek az eredményeként a gyantás komponensek vízben nem oldhatóvá válnak és így például centrifugálással könnyen kivonhatok. A megtisztított vizet ezután visszavezetjük az 52 tartályba, hogy innen újra felhasználjuk. A 109 állomáson kiválasztott szilárd komponenseket és az 52 tartályhoz tartozó 51 szűrővel leválasztott szilárd komponenseket a meg- io felelő 112 és 57 szállítószalagokkal a hulladékot kezelő 113 állomáshoz vezetjük, amely, amint azt a 73 36169 sz. francia szabadalomban leírtuk melegítőből vagy égetőszerkezetből állhat, amelyben a szilárd hulladékot 600—700°C-ra hevítjük annak 15 érdekében, hogy a gyantás kötőanyagokat kiégessük és a jelenlevő szálakat agglomeráljuk. Ez utóbbiakat, ha kívánatos vissza lehet vezetni a szálképző ciklusba, azaz azokhoz a komponensekhez, amelyekből a szálképzéshez szükséges olvadt ¢0 üveget előállítjuk. A vízből kiegészítőleg egy részt az 52 tartályhoz kapcsolódó 111 tápvezetéken át a rendszerbe lehet vezetni.

Az 1. ábrával kapcsolatban leírt szerkezeti és működésbeli jellemzők a 2—12. ábrák szerinti kivi- 25 teleknél is megtalálhatók, de ezenfelül az ezeken az ábrákon bemutatott berendezések egyes részei másként vannak kialakítva és kiegészítőleg más előnyös jellemzőket is tartalmaznak.

Ennek kapcsán a 6. ábrára hivatkozunk, ahol a

2., 3., 4. és 5. ábrákon általánosabban ábrázolt berendezésben szereplő szálképző központot vagy egységet ábrázoltuk vázlatosan. Amint már említettük a 6. ábra ezenkívül vázlatosan ábrázolja a 35 különböző szerkezetek részleteit az egyik szálképző központ szintjén, nagyobb léptékben, mint ennek az egységnek a többi részét. Az olvadt üveget az 1. ábrával kapcsolatban leírt általános módon lehet a 6. ábrán ábrázolt szálképző központba vezetni, 40 azaz a 142 olvasztótégelyhez csatlakozó 136 elágazás segítségével. A 142 olvasztótégelyből az olvadt üvegszálakat a szálképző szakaszokba vezethetjük, amelyek a 148 gázfejlesztő által létrehozott hordozósugarak és a 154 gázfejlesztő által létrehozott 45 főáram kölcsönhatásából keletkeznek. A szálképző központból kilépő 12 gáz- és száláram az üreges 168 vezeték felső végéhez, vagy belépéséhez érkezik, amely ezt az áramot lefelé tereli a szálakat fogadó perforált 180 szállítószalag felé (lásd 2., 3. 50 és 5. ábrákon.).

Amint az 1. ábra szerinti kivitelnél, sőt mi több mint a 73 11525 sz. francia szabadalom 15A, 15B, 15C és 15D ábráin bemutatott kiviteleknél látható, ezek a szálképző központok a fogadó szállítósza- 55 lagra keresztirányban vannak elhelyezve és ezenfelül a szálképző központok illetve egységek a szállítószalag hossza mentén el vannak osztva, amint az vázlatosan az 5. ábrán látható, ahol öt 136, 137, 138, 139, 140 elágazást és ezekhez 60 társított öt üreges 168, 169, 170, 171, 172 vezetéket ábrázoltunk.

A 3. ábrán a szálképző központok ismétlődését ábrázoltuk vázlatosan a-f-ig a 180 szállítószalagra keresztirányban. ¢5

A 3. ábrán szaggatott vonallal ábrázoltuk az a-f szálképző központ- csoportokat tápláló 136-140 elágazások helyzetét. Ezek az elágazások egy ágvezetékről táplálhatok, amint azt FH-val ábrázoltuk.

Látható, hogy mindegyik a-f szálképző hely több szálképző központból áll, azaz több hordozósugárból, egyedi olvadt üvegszálakkal, amint azt a 73 11525 sz. francia szabadalom leírásban részletesen ismertetjük.

A 2—12. ábrákon bemutatott kiviteleknél és különösen a 2—4. ábrákon látható megoldásoknál azonos részeket azonos hivatkozási számmal jelöltük, mint az 1. ábrán. A 2—12. ábrák az alkalmazott szerkezetek és azok elemeinek különböző elrendezését vázlatosan ábrázolják. Néhány fontos különbözőséget majd megfigyelhetünk.

Amint a 2. ábra vázlatos perspektivikus képéből és az 5. és 6. ábrákon láthatjuk, a szálakat fogadó 100 fogadókamra a 180 szállítószalag felett helyezkedik el és a fogadókamrának felfelé 100' a meghosszabbításai vannak a 168—172 vezetékek szomszédságában. A szálképző szerkezet ezeknek a meghosszabbításoknak a felső részénél van elhelyezve. A felfelé mutató meghosszabbítások közül kettő a

6. ábrán is jelölve van és látható, hogy a szomszédos 100a meghosszabbítások egymástól eléggé messze vannak, hogy a kezelőszemély számára hely maradjon és az meg tudja közelíteni a szabályozóberendezéseket, amelyeket később ismertetünk.

Amint az 1-6. ábrákon ábrázoltuk, a 16 szívókamrák a 180 szállítószalag fogadóága alatt vannak elhelyezve, és a kamrák 17 vezetékek útján a 18 leválasztóciklonokhoz csatlakoznak. A 19 elszívóventillátorok szívják el a 16 szívókamrákból a gázokat a 18 leválasztóciklonok segítségével és miután a bennük szuszpenzióban levő folyadékokat kiválasztották a 34 vezetékbe vezetik, hogy így a gázokat recirkuláltassuk. A 2—6. ábrákon ábrázolt kivitelnél a re cirkuláltatott gáz különválasztott részekre van osztva és különböző pontokon van a rendszerbe visszavezetve. Ily módon a 34 fővezetékről oldalirányban kinyúló 34a és 34b ágvezetékeknek, és amint a 2 és 3. ábrákon még jobban látható, a 34 fővezeték bal oldali meghosszabbításának U alakú 34c szakasza van, amely a recirkuláltatott gázoknak egy részét közvetlenül a 100 fogadókamra végéhez vezeti áramlásirányban a szálképző helyeknél feljebb.

Amint a 6. ábrán jobban látható, azokat a gázokat, amelyek a 34a ágvezetékben áramlanak a 168 vezeték felső végéhez közel eső nyílásokon keresztülvezetjük. A 168 vezeték, felső végénél olyan alakúra van kialakítva, hogy az áramlásban ne képződjenek örvények és az ebből a fonásból érkező gázok a vezeték felső végébe részben a főáramok és a hordozósugarak által okozott indukció hatására jutnak be. A 6. ábrán egyetlen 154 gázfejlesztőt ábrázoltunk, amely a főáramot létesíti és egyetlen 148 gázfejlesztőt, amely a hordozósugarat létesíti, de természetesen ezek csoportosan vannak elhelyezve, amint azt a 2. és 3. ábrákon a-f-ig ábrázoltuk.

Ismét a 6. ábrára hivatkozva látható, hogy a

34b ágvezetékben keringő gáz egy részét nyílásokon keresztül ugyancsak a 168 vezeték felső végéhez vezetjük, amely hasonlóképpen úgy van kialakítva, hogy az áramlás turbulenciáját csökkentse. Azonkívül a vezetéknek ebben a falában előnyösen egy mozgatható rész, vagy szabályozható 168a csappantyú van, amely 168b helyen forog és szabá- 5 lyozható 168c csavarrerdszerrel van ellátva és ezen fogantyú van, amely a szomszédos fogadókamrák 100a meghosszabbításai közötti térbe nyúlik ki, úgy hogy a kezelőszemély ennek a falrésznek a helyzetét szabályozni tudja. Előnyösen ez a függet- 10 lenül szabályozható falrész az a—f szálképző központokkal egy vonalba esik és így lehetővé válik a szálak eloszlásának szabályozása, amint ezt majd később részletesen ismertetjük. Egy vagy több ad búvónyílást alkalmazhatunk, annak érdeké- 15 ben, hogy a kezelőszemély könnyebben meg tudja figyelni a szálképzés folyamatát és a szálképző állomások egyes részeinek kezelése érdekében azt meg tudja közelíteni.

Ismét a 6. ábrával kapcsolatban látható, hogy 20 mindegyik 34a és 34b ágvezeték további nyílásokkal van ellátva, amelyeken keresztül a gázok egy része a 168 vezeték mindkét oldalára, a kamrák 100a meghosszabbításainak belsejében képződő terekbe jut és ezek a gázok lefelé áramlanak a 100 25 kamra főrészébe, a 168 vezetek alsó végével határos járatokon át.

Előnyös továbbá, ha a 168 vezeték legalább egyik falának alsó, végénél flexibilis és a 168e szabályozócsavarokkal deformálható 168d szakaszt ala- 30 kítunk ki, amelynek a helyzetét és alakját a kezelőszemély szabályozni tudja és ily módon még a szálak eloszlását befolyásoló kiegészítő szabályozást tud létrehozni.

Az ipari felhasználásnál olyan terméket kell 35 létrehozni, amelynél a felületegységre eső szálak súlya, azaz eloszlása egyenletes. Ezt általában nem magától értetődő és e cél érdekében olyan eszközöket kell elhelyezni, amelyek a szálakat a szálbundát képző szakasz meghatározott pontjai felé irá- 40 nyitják. Vagy pedig, ahol a szálak eloszlásának szabálytalanságát lokalizálni, vagy az egész szálbundát befolyásolni lehet.

A 7. és 8. ábrákon a 168 vezeték látható felül- 45 nézetben, mégpedig annak felső vége az ábra felső részén, és alsó vége az ábra alsó részén. Ezeken az ábrákon azokat az eszközöket is ábrázoltuk, amelyekkel az eloszlás helyi szabálytalanságait ki lehet javítani, pl. a forgó 168a csappantyúkkal. Mind- 50 egyik csappantyú csapra van szerelve és egymástól függetlenül szabályozható, amint azt a 6. ábrával kapcsolatban ismertettük. A 168a csappantyúkat többé-kevésbé a 12 szál- és gázáramok által indukált 29 áramba lehet elhelyezni. Ha ezek közül a 55 csappantyúk közül valamelyiket alkalmazzuk, pl. azt, amelyik a 168 vezeték irányában van elhelyezve, ahol nincsen elég szál, amely szakaszt a 7. ábrán az X nyíllal jelöltük, akkor a 29 áram útjába helyezett akadály szerepét tölti be, amely akadálynál áramlásirányban lejjebb örvény képződik és ez a 29 áramban visszafelé irányuló áramlást okoz. Ezek a visszafelé irányuló áramok lehajlítják helyileg a szálak pályáját a csappantyú alá. Ekkor, amint a 8. ábra mutatja, a csappantyú alatt a ₆₅ szálak átcsoportosulnak és ezáltal a bundában a szálak eloszlása egyenletessé válik.

A 9. és 10. ábrák, amelyeken a 168 vezeték elölnézetben látható, a szálak eloszlásának egy szabálytalanságát mutatja, amikor is a szálak a jobb oldalhoz képest a bal oldal felé koncentrálódnak, ha a 9. ábrát nézzük.

A 11. és 12. ábrák azokat az eszközöket ábrázolják, amelyekkel ezeket az eloszlási szabálytalanságokat ki lehet küszöbölni. Ha a 168 vezetékből kilépő folyadék keresztmetszetét módosítjuk azáltal, hogy a 168 vezeték flexibilis 168d falát a szabályozható 168e csavarok segítségével deformáljuk, úgy ahogy azt a 12. ábrán láthatjuk, akkor a 168 vezeték kilépő keresztmetszete jobb oldalt nagyobb lesz, mint bal oldalt. Ezáltal a folyadék mennyisége és az azt kísérő szálak mennyisége is nő, amelyek a vezeték jobb oldali széle felé távoznak. Ezt a változást az áramvonalak segítségével a

10. ábrán ábrázoltuk. A 168e csavarok megfelelő szabályozásával a 168 vezetéken át távozó szálnyaláb eloszlása egyenletessé válik.

Az előzőekből látható, hogy a találmány szerinti berendezés az üvegszálból álló bundák előállításánál képződő szennyeződés hatásos kiküszöbölését biztosítja, különösen akkor, hogyha a 73 11525 sz. francia szabadalomban ismertetett eljárást alkalmazzák.

A szálképző szerkezet belsejében és körülötte levő gázok visszakeringtetését előnyösen alkalmazzuk, nevezetesen akkor, ha a recirkuláltatott gázáramot részekre osztjuk és ezeket a rendszer különböző pontjain vezetjük be, ezáltal növelve a szálak eloszlásának egyenletességét a szálbundában a gyártás során. A szálak eloszlásának szabálytalanságára irányuló tendenciákat szabályozóberendezések segítségével ki lehet javítani, amely szabályozóberendezéseket a kezelőszemély a szálképzés folyamán könnyen meg tudja közelíteni.

A recirkulációba hozott gázáram felosztásának lehetősége és az, hogy azt a rendszer különböző pontjain vezetjük vissza, további jelentős előnnyel jár, mégpedig azzal, hogy ily módon a szálakból képzett bunda szerkezetét, azaz a kész termékben a szálak orientációját módosítani lehet.

Valójában ha ismét az 5. és 6. ábrákat tekintjük, a recirkuláltatott 29 gázáram egy részét a 12 árammal hozzuk érintkezésbe a 168 vezeték felső végének szintjénél, a 142—148—154 szálképző berendezések közelében és a 29 gázáram elkíséri a 12 áramot egészen a 180 szállítószalagig. Egy másik részt a 168 vezeték alsó végének közelében hozunk érintkezésbe a 12 árammal és ez elkíséri a 180 szállítószalagig. A 12 áram és recirkuláltatott 29 gázáram keveredéséből származó áramot visszavezetjük a rendszerbe, amint ezt majd leírjuk, a szálképző szerkezet — fogadó szállítószalag irányába mutató pálya mentén, amely a 180 szállítószalaggal meglehetősen nagy szöget zár be. Ez a szög általában 60—90°, úgyhogy ez az áramlás tulajdonképpen lényegében függőlegesnek tekinthető.

A gáz egy másik részét a 34 vezeték 34c meghosszabbítása közvetlenül a 100 kamra szálképző helyeknél feljebb levő felső végéhez viszi, abba a

1/713» szakaszba, amely a 180 szállítószalag közvetlen közelében a fölött van és párhuzamos a szállítószalaggal.

A 101 regisztráló segítségével a 34c vezetékbe jutó recirkulált 29 gázáram mennyiségét és ezzel a 180 szállítószalaggal párhuzamos áram sűrűségét szabályozni lehet a szállítószalaggal nagy szöget bezáró leszálló áramhoz képest.

Ha a szállítószalaggal párhuzamos áram intenzitása a leszálló áramhoz képest nagy, erős tendencia van arra, hogy a szálak vagy szálrészek a 180 szállítószalaggal párhuzamos rétegekben rakodjanak le és így olyan szálbunda és végtermék jöjjön létre, amelynek hőellenállása és rugalmassága a termék főfelületére nézve merőlegesen nagyobb.

Ha a leszálló áram, azaz függőleges áram intenzitása nagyobb, mint a vízszintesen futó áramé, akkor erős a tendencia arra, hogy a szállítószalagra lerakódó szálak nagyon összekuszált szerkezetűek lesznek és így a szálakból képzett bunda és a végtermék repesztőszilárdsága nagyobb. így tehát a végterméknek mindig olyan tulajdonságot lehet adni, ami felhasználása szempontjából a legmegfelelőbb.

A 2. ábrán biztonsági berendezéseket ábrázoltunk mint pl. a 34f kéményt, amelyet a 34d zárószelep segítségével a 34 vezetékhez lehet kapcsolni, vagy attól el lehet zárni. A 34e tolóajtó segítségével a berendezés szükség esetén az atmoszférával köthető össze, különösen amikor a berendezést üzembe helyezzük.

Szabadalmi igénypontok:

Claims (16)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Eljárás bundák előállítására termoplasztikus anyagszáiakból, különösen üvegszálakból, a szálakat fogadó perforált fogadófelületen, amelynél gázáramot és hordozó gázsugarat hoznak létre és a hordozósugarat a gázáramba keresztirányban vezetik be és a hordozósugár keresztmetszete kisebb, mint a gázáramé, hogy abba behatoljon és így kölcsönhatási szakasz jöjjön létre és a kölcsönhatási szakaszba folyamatos termoplasztikus anyagáramot vezetnek be, ahol az anyag szállá alakul át, azzal jellemezve, hogy gázáramot hozunk létre, amelyet a szálképző szakasztól a perforált fogadófelület felé és azon át vezetünk és a szálakat a fogadófelület felé vezetjük, ahol a bundát kialakítjuk és a gázáramnak legalább egy részét a fogadófelület alsó oldaláról a szálképző szakaszba visszavezetjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szálképző szakaszból a perforált fogadófelület felé irányított gázáramokat több részre osztjuk és ezeket a részáramokat a perforált fogadófelület fölött levő, különböző szakaszokba keringtetjük vissza beleértve a szálképző szakaszt, amely a fogadófelülettől távol van elhelyezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szálképző szakaszba visszakeringtetetett gázokat lényegében a főgázárammal párhuzamos irányban vezetjük a szálképző szakaszhoz.
4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vissza- keringtetett gázokat a perforált fogadófelület fölé, annak szomszédságába vezetjük vissza, hogy a szálakat a perforált fogadófelülettel lényegében párhuzamosan irányítsuk és elősegítsük a szálak 5 egyenletes eloszlását a fogadófelületen.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szálakra folyékony, gyantás kötőanyagot poriasztunk és a gázárammal magával vitt kötőanyag komponenseket kiválaszt-

   10 juk, mielőtt a gázokat a szálképző szakaszba visszakeringtetnénk.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázáramot a perforált fogadófelület után vízzel mossuk, hogy a gyan-

   15 tás kötőanyag komponenseket, amelyeket a gáz magával visz, belőle kiválasszuk, mielőtt a gázáramot a szálképző szakaszba visszakeringtetnénk.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vizet és a magával

   20 vitt kötőanyag komponenseket külön választjuk és a különválasztott vizet a szálakra porlasztjuk.
8. 8. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vizet és a magával vitt kötőanyagot különválasztjuk és a vizet a

   25 gázáram mosása céljából visszakeringtetjük.
9. 9. Berendezés az 1—8. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására bundák előállítására termoplasztikus szálakból, különösen üvegszálakból, amelynek főgázáram létesítésére szolgáló gázfejlesztője van, leg-

   3θ alább egy kiömlőnyílása a főgázáramra szögben irányított hordozósugár létesítésére és a termoplasztikus anyagot bevezető nyílása, amely a gázsugár kiömlőnyílásához van társítva, továbbá amelynek a szálakat fogadó szállítószalagja és a szállítószalag alatt elhe35 lyezett elszívókamrája van, azzal jellemezve, hogy a szállítószalag (180) a szálakat fogadó zárt fogadókamra (100) egyik falát képezi, amely fogadókamrában a szálképzés végbemegy és hogy az elszívott gázokat visszakeringtető vezetéke (17, 34) van, 40 amelynek beömlőoldala a szívókamrával (16) és kiömlőoldala legalább két ágvezeték (34a, 34b) révén a fogadókamrával (100) van összekötve és az egyik ágvezeték (34a) a szálképző szakasz magasságába és a másik ágvezeték (34b) a szállítószalag (180) 45 szomszédságába torkollik.
10. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fogadókamrának (100) kötőanyag és víz szétporlasztására szolgáló porlasztói (13 illetve 50) vannak és a szívókamrá-

    50 tói (16) áramlásirányban lefelé a visszakeringtető berendezésben leválasztóciklon (18) van elhelyezve és a szívókamrában (16) a gázok mosására porlasztók (45) vannak elhelyezve.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés 55 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy olyan szálakat vezető vezetékei (168) vannak, amelyek a szálképző tartomány és a szállítószalag (180) között vannak elhelyezve, úgy hogy az első ágvezeték (34a) lényegében a szálakat vezető vezeték 60 (168) felső részének magasságába torkollik.
12. 12. A 9—11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második ágvezeték (34b) a szálakat fogadó fogadókamra (100) áramlási irányában nézve alsó végéhez

    65 torkollik.
13. 13. A 11. és 12. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy további ágvezeték (34c) a szálakat vezető vezeték (168) és a szállítószalag (180) között a fogadókamrába (100) torkollik.
14. 14. A 9—13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik ágvezetékbe (34a, 34b, 34c) állítható terelőlemez (101) van beépítve.
15. 15. A 9-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szálakat vezető vezetékben (168) állítható falrészek (168a, 168b) vannak.
16. 16. A 9-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 5 hűtővíz és a mosóvíz számára porlasztói vannak, amelyek vízkeringtető csövek segítségével a szenynyezett víz számára szűrőberendezéshez (51, 52) és a kötőanyag komponensek legalább egy részének a víz visszakeringtetése előtt a vízből való kiválasztó tása céljából kivonóállomáshoz (109) vannak csatlakoztatva.

    6 rajz, 12 ábra

    A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 824396 - Zrínyi Nyomda, Budapest