HU176986B - Sposob obrabotki krasnogo shlama - Google Patents
Sposob obrabotki krasnogo shlama Download PDFInfo
- Publication number
- HU176986B HU176986B HU77KE1014A HUKE001014A HU176986B HU 176986 B HU176986 B HU 176986B HU 77KE1014 A HU77KE1014 A HU 77KE1014A HU KE001014 A HUKE001014 A HU KE001014A HU 176986 B HU176986 B HU 176986B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- solution
- red
- oxide
- aluminum
- titanium
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C01—INORGANIC CHEMISTRY
- C01F—COMPOUNDS OF THE METALS BERYLLIUM, MAGNESIUM, ALUMINIUM, CALCIUM, STRONTIUM, BARIUM, RADIUM, THORIUM, OR OF THE RARE-EARTH METALS
- C01F7/00—Compounds of aluminium
- C01F7/02—Aluminium oxide; Aluminium hydroxide; Aluminates
- C01F7/30—Preparation of aluminium oxide or hydroxide by thermal decomposition or by hydrolysis or oxidation of aluminium compounds
- C01F7/32—Thermal decomposition of sulfates including complex sulfates, e.g. alums
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C01—INORGANIC CHEMISTRY
- C01F—COMPOUNDS OF THE METALS BERYLLIUM, MAGNESIUM, ALUMINIUM, CALCIUM, STRONTIUM, BARIUM, RADIUM, THORIUM, OR OF THE RARE-EARTH METALS
- C01F7/00—Compounds of aluminium
- C01F7/02—Aluminium oxide; Aluminium hydroxide; Aluminates
- C01F7/04—Preparation of alkali metal aluminates; Aluminium oxide or hydroxide therefrom
- C01F7/06—Preparation of alkali metal aluminates; Aluminium oxide or hydroxide therefrom by treating aluminous minerals or waste-like raw materials with alkali hydroxide, e.g. leaching of bauxite according to the Bayer process
- C01F7/066—Treatment of the separated residue
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C01—INORGANIC CHEMISTRY
- C01G—COMPOUNDS CONTAINING METALS NOT COVERED BY SUBCLASSES C01D OR C01F
- C01G23/00—Compounds of titanium
- C01G23/04—Oxides; Hydroxides
- C01G23/047—Titanium dioxide
- C01G23/053—Producing by wet processes, e.g. hydrolysing titanium salts
- C01G23/0532—Producing by wet processes, e.g. hydrolysing titanium salts by hydrolysing sulfate-containing salts
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C22—METALLURGY; FERROUS OR NON-FERROUS ALLOYS; TREATMENT OF ALLOYS OR NON-FERROUS METALS
- C22B—PRODUCTION AND REFINING OF METALS; PRETREATMENT OF RAW MATERIALS
- C22B3/00—Extraction of metal compounds from ores or concentrates by wet processes
- C22B3/04—Extraction of metal compounds from ores or concentrates by wet processes by leaching
- C22B3/06—Extraction of metal compounds from ores or concentrates by wet processes by leaching in inorganic acid solutions, e.g. with acids generated in situ; in inorganic salt solutions other than ammonium salt solutions
- C22B3/08—Sulfuric acid, other sulfurated acids or salts thereof
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02P—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
- Y02P10/00—Technologies related to metal processing
- Y02P10/20—Recycling
Description
dr. Zimmer Erich, tudományos munkatárs, Jülich, prof. dr. Winkhaus Günther, vegyész, Königswinter (DE) dr. Nafissi Ahmad, tudományos munkatárs, University of Science and Technology, Teherán (IR)
Szabadalmas:
Kemforschungsanlage Jülich, és Vereinigte Alumínium -Werke AG., Bonn (DE)
Eljárás vörösiszap feldolgozására /
Találmányunk vörösiszap feldolgozási eljárásara vonatkozik.
Ismeretes, hogy az ilmenit titán-hidrolizissel, majd szűréssel feltárható /WINNACKER-KÜCHLER, Chemische Technologie, 2, kötet,
I60-I6I. oldal /Cári Hanser Kiadó, München. 197o/_7.
A ferriszulfát és aluminiumszulfát hevítéssel történő megbontását Remy: Lehrbuch dér anorganischen Chemie, Lipcse /1965/ 1. kötet, cimü müvében, /fe63. oldal/ Írták le. Ismeretes továbbá, hogy a pisit klórozó pörkölésénél nyert anyagból a nátriumazulfát kilúgozással kinyerhető /Öat-Bassow: Lehrbuch dér Chemischen Technologie
1. kötet, 27. kiadás, 312. oldal, /Johann Ambrosius Berth, Lipcse, 1965/_7.
- 2 Az alumíniumoxid előállítás nyersanyagként bauxitot alkalmaznak, mely változó összetételű szedimentált, főkomponensként alumínium-, vas-, szilícium- és titánoxidot tartalmazó oxid-érc.
A bauxit nátriumhidroxiddal történő feltárása során /az ismert Bayer-eljárás/ az amfoter alumíniumot aluminát alakjában szelektíven feloldják és aluminiumoxiddá alakítják - e vegyület pl. az ömledék-elektrolizises alumíniumgyártás előtermékeként hasznosítható. Az eljárás során képződő finomszemcsés maradék egyeb oxidok mellett Fe2O3~t is tartalmaz és vörös színe miatt vörösiszapnak nevezik.
A vörösiszap összetétele szárazanyagra vonatkoztatva gyakran a következő:
ai2°3 | 22 | - 39 | % |
Pe2O3 | 2o | - 38 | % |
TiO2 | 7 | - 25 | % |
SiO2 | 7 | - 15 | % |
Na„0 2 | 6 - | 11 % | |
CaO | 1 - | 2 % | |
Izzitási veszteség | 8 - | 12 % |
A vörösiszap nagy’ alumínium-, vas- és titántartalma folytán lehetőség nyílik annak szekunder ércként történő hasznosítására és több próbálkozás történt a nyersanyaghelyzettől függően hogy a vörösiszapből egyik vagy másik elemet kinyerj ék.Ennek ellenére azonban a vörösiszapot általában az alumíniumgyártás hulladéktermékeként hatalmas hányákon tárol-jál ják és ez nagy költségráfordítást jelent.
Találmányunk célkitűzése a vörösiszap feldolgozására és a benne levő értékes komponensek hasznosítására alkalmas eljárás kidolgozása. Az eljárással szemben támasztott további követelmény, hogy gazdaságo
- 3 176986 san, számottevő vegyszer-felhasználás nélkül, a környezetvédelmi szempontból káros uj hulladékanyagok keletkezése nélkül legyen végrehaj tható.
A fenti célkitűzést a találmányunk tárgyát képező eljárás segítségével oly módon oldjuk meg, hogy a/ a vörösiszaphoz 25o C° és 35o C° közötti hőmérsékletre való hevítés közben annyi tömény kénsavat adunk vagy a vörösiszapba *
annyi kéntrioxidot vezetünk, hogy a vörösiszapban levő alumínium-, vas-, titán-, nátrium- és kalcium-fokomponensek legfeljebb egyórás reakcióidő után legalább 80% -bán szulfáttá alakulnak ; majd b/ a képződő masszából a szulfátokat vizes kilúgozással oldatba visszük és az oldatot a szilárd, túlnyomórészt sziliciumdioxidból álló maradéktól szűréssel vagy dekantálással elválasztjuk; ma&d c/ a pH-20 C°-os hőmérsékleten lóé 1,1 közötti értékre beálithatjuk és az oldatban legalább 9o C°-os hőmérsékleten a titánoxidhidrátot hidrolitikus utón lecsapjuk és az oldattól szűréssel vagy dekantálással elválasztjuk; majd d/ a visszamaradó oldatot bepároljuk és a szulfátokat a viz eltávolításával kikristályositjuk vagy a visszamaradó oldathoz a szülfátok kicsapása céljából acetont adunk és a szulfát-csapadékot az aceton-viz elegytől elválasztjuk; majd e/ a szulfátokat az alumínium- és vasszulfát megbontása és a megfelelő oxidok SO^-ból és SO^-ből álló gázelegy leadása közben történő képzése céljából 9oo-looo C°-ra hevítjük; majd f/ a visszamaradó nátriumszulfátot vizes kilúgozással feloldjuk és az oxidtól elválasztjuk; majd g/ a visszamaradó alumínium- és vasoxidot az ismert nagynyomása
- 4 176986
Bayer-féle feltárással egymástól elválasztjuk.
Találmányunk egyik alapja az a felismerés, hogy az eljárásunk első művelete során létrejött kristályszerkezet az oxid-keveréket könnyen feltárhatóvá teszi. Találmányunk másik alapja az a felismerés, hogy a titán előzetes lecsapásán és elválasztásán alapuló feldolgozással a vörösiszap va1 amennyi értékes komponensét hasznosíthatjuk. Találmányunk kombinációs eljárás, melynek során ismert és uj műveletek célszerű összekapcsolásával és a fenti felismerések alapján a vörösiszap rendkívül gazdaságos feldolgozása válik lehetővé, melynek során a benne levő értékes komponenseket hasznosítjuk és ugyanakkor az eljárásba bevezetett vegyszereket körfolyamatban a rendszerbe visszavezetjük. A találmányunk ismert műveletei a c/, e/ és f/ műveleteire olvasható utalásta korábbiakban felsorolt müvekben ismertették.
A csatolt folyamatábrán eljárásunk azon foganatositási módját mutatjuk be, melynek során a vörösiszap feltárását kéntrioxid bevezetésével végezzük el és a titánoxid hidrolízise után kapott oldatot kristályosító berendezésben bepároljuk.
Eljárásunk a/ lépése szerint a vörösiszaphoz tömény kénsavat adunk vagy kéntrioxidot vezetünk be, miközben természetesen megfelelő intézkedésekkel /pl. mechanikai keveréssel/ gondoskodunk arról, hogy a kénsav illetve a kéntrioxid megfelelően elegyedjen a vörösiszappal, A vörösiszapot a tömény kénsavval vagy a kéntrioxiddal előnyösen kb. 28o-32o C°-os hőmérsékleten reagáltathatjak, Ilyen körülmények között az oxidok csaknem teljesen feltárhatók.
Eljárásunk b/ lépése során a hulladékként képződő sziliciumdioxidot /homokot/ minden nehézség nélkül és környezetváda}ml szempontból biztonságosan eltávolítjuk vagy hasznosítjuk /pl. töltőanyagként/·
- 5 176986
Amennyiben az a/ és b/ lépés után kapott oldat pH-ja kb. 1-től eltér, c/ eljárás-lépésünk során a pH-t többféleképpen állíthatjuk be pH = 1 értékre. Egyszerűen járhatunk el oly módon, hogy az oldathoz oldható nátriumszulfát képződése közben nátriumhidroxidot adunk. Ekkor azonban a nátriumhidroxid-fogyást figyelembe kell venni. Az oldathoz nátriumhidroxid helyett égetett vagy oltott meszet /CaO vagy Ca/OH/g/ is adhatunk, majd a kiváló gipszet elválasztjuk. Amennyiben a további nátriumszulfát-képződést vagy gipszképződést el akarjuk kerülni, az oldathoz nedves vörösiszapot adunk és a titánoxid hidrolíziséhez szükséges pH-t igy állítjuk be a kívánt értékre. A hozzáadott vörösiszap oldhatatlan részét szilárd anyag/folyadék elválasztási módszerekkel választjuk el.
A folyamatábrából kitűnik, hogy eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint oly módon járunk el, hogy az oldat bepárlásakor kapott vizet a szulfátok oldására haszháljuk fel és a szulfátok pörkölésekor képződő kéntrioxid-kéndioxid elegyet tiszta kéntrioxid képzése céljából megfelelő katalizátoron átvezetjük és a vörösiszap feltárásához visszavezetjük, A vörösiszap tömény kénsavval történő feltárása esetén a kéntrioxidot vízbe vezetjük és ily módon tömény kénsavat állíthatunk elő.
Az eljárásunk d/ lépésénél alkalmazott kristályosítást önmagában ismert módon végezhetjük el /5. Wtz ”W&rme 75. kötet, 1-7. oldal /A.D. Randolph Chemical Engineering, 197o. május 4./ 80-96.oldal7.
Meglepő módon azt találtuk, hogy az f/ és g/ lépés után képződő alnminiumoxid a Bayer-eljárás alkalmazásával nagymértékben feloldható, Ez az eredmény nem volt előrelátható mivel röntgenfelvételek segítségévéi megállapítottak, hogy a találmányunk szerinti eljá
- $ résnél képződő aluminiumoxid túlnyomórészt «Ζ-aluminiumoxid alakjában van jelen és ismeretes, hogy az e^-aluminiumoxid a Bayer-eljárással extrém hőmérsékletek alkalmazása nélkül nem tárható fel.
Eljárásunk előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze:
a/ A találmányunk tárgyát képező eljárás segítségével a vörösiszap valamennyi értékes komponensét sikeresen értékesítjük és feldolgozzuk; igy mindenekelőtt a titánt, alumíniumot és vasat nyerjük ki és hasznosítjuk.
b/ Eljárásunkkal aBayer-féle módszerrel könnyen feltárható terméket biztosítunk.
c/ A titánt a többi kinyerendő fémmel együtt feloldva külön reaktáns hozzáadása valamint a vas kétvegyértékü alakra történő redukciója nélkül tiszta állapotban nyerjük ki.
d/ Eljárásunk segítségével lehetőség nyílik gázalaku kéntrioxid felhasználására a vörösiszap feldolgozásánál. Ezen uj eljárásvezetés előnye, hogy a szulfátok pörkölésénél keletkező kéntrioxidgáz az eljárásba feltárószerként közvetlenül visszavezethető.
e/ Eljárásunk c/ lépésénél a pH 1 értékre történő beállításával elérjük, hogy a titánoxid-hidrátokkal együtt csak nagyon kevés három vegyértékű fém válik ki. Ezáltal titándioxid-alapu pigmentek előállításánál kiválóan felhasználható értékes nyersanyaghoz jutunk.
Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk.
1..példa kg alábbi összetételű vörösiszapból indulunk ki:
A12°3 Pe2°3
SiO2
Na2O
TiO2
CaO
Izzitási veszteség /H20/
34,5 súly %
21,3 súly %
14,7 súly %
9,5 súly %
7,2 súly %
1,1 súly %
11,1 súly %
A fenti mennyiségű vörösiszap feltárásához sztöchiometrikusan 1,8 kg tömény kénsavra /98 súly %/ van szükség. A feltáráshoz 2,5 kg kénsavat alkalmazunk - ez kb. 4o %-os feleslegnek felel meg. A feltárást kb. 3oo C°-on üvegberendezésben végezzük el. A kénsavgőzök és a reakcióban képződő viz a berendezés fejrészében levő Űvegcsövön át lép ki - a párákat felfogjuk. Ily módon a savfelesleg kb. kétharmadát visszanyerjük. A feltárás időtartama kb. 1,5 óra.
A feltárás után a reakcióterméket 5 liter vízzel kilúgozzuk. A maradék és az oldat elemzése az alábbi extrakciós eredményeket adja:
A12°3 | 91 |
Fe2°3 | 83 |
TiOg | 86 |
Na2O | loo |
/A fenti értékek az egyes elemek bevitt ösezmen^yiségére vonatkoznak./
Az oldat pH-ját friss vörösiszappal 22 C°-on 1,0-ra állítjuk be.A vörös iszap oldhatatlan részét leszűrjük. A titánoxid-akvátot az oldat visszafolyató hűtő Alkalmazása mellett történő forralása utján hidrolitikusan kicsapjuk; 5 óra után a titán 97 %-át megkapjuk. A titán176986
-8nal együtt a vasnak mindössze 5 %-a válik ki, míg a osifcpBdéktran. a többi komponensből számottevő mennyiséget nem találtunk.
A titán kicsapáaa után kapott oldatot addig pároljuk be, mig szilárd anyag jelenik meg.Ez hidratált alumínium-, vas és nátriumszulfát. A szulfát-keveréket az erős fröcskölés elkerülése céljából, lassan 9oo C°-ig hevítjük. E kezelés után az aluminiumszulfát és vasszulfát kéntrioxid lehasadása közben oxiddá alakul. A nátriumszulfát nem szenved bomlást és az A^Oj-FegO^ keverékből vízzel teljesen kimosható.
A kapott két oxidot Bayer-feltárással szétválasztjuk. E művelet sikeresen elvégezhető annak ellenére, hogy röntgenfelvételek szerint az aluminiumoxid fázisban túlnyomórészt o<-aluminiamoxid van jelen. A Bayer-feltáráshoz előre bemért nátriumhidroxidot alkalmazunk, a bauxit feltáráshoz hasonló módon, A lúg koncentrációja a következő:
161 | g/1 | NagO, ebből |
136 | g/1 szabad | Na20 |
71 | g/1 | Al20^. |
A szabad nétriumhidroxid/aluminiumoxid mólarány 3.15. A visszamaradó oxid-keverékhez /kb. 31o g aluminiumoxid/ 3.6 liter fenti lúgot adva az aluminiumoxid 95 %-a 265 C°-on 5o bar nyomáson 15 perc alatt feltárható. Kinyert mennyiségek: 72 g x o.86 « 61.9 g titándioxid; valamint 217 g nátriumszulfét,
2, példa
A feltárást gázalaku kéntrioxiddal végezzük el, A kéntrioxid gázt oleum /kéntrioxid tömény kénsavas oldata/ melegítésével fejlesztjük. 1 kg, az 1. példa szerinti összetételű vörösiszapot 3oo C°-on
-9176986 előszáritünk, majd 3oo-33o C°-ön kéntrioxidot vezetünk át. A TARkcióterméket kettősfenekü üvegberendezésben helyezzük el. A belső fenék üvegfrittből áll, melyen keresztül a kéntrioxid a reakciótérbe belép. A vörösiszapot a feltárás alatt keverővei állandóan mozgatjuk. A reakcióteret elhagyó gázt /kéntrioxid/ a kénsavas feltáráshoz hasonlóan üvegcsövön elvezetjük és a reaktorba visszavezetjük.
A feltárás eredménye a következő:
A12O3 | 81 | % |
Fe2O3 | 87 | % |
TiO2 | 96 | % |
Na2O | loo | % |
A feltárás után a szulfátokat az 1. példában leirt módon dolgozzuk fel. Kinyert mennyiségek: 72 g x 0.96 8 69.1 g tlténdioxid; valamint 217 g nátriomszulfát.
3. példa
A titán kicsapásáig az 1. példában leirt módon járunk el. A szilárd vas-, alumínium- és nátriumszulfátot az oldatból aceton hozzáadásával választjuk el. E célból a titán lecsapása után nyert vizes oldathoz /kb. 5 liter/ 5 liter acetont adunk. Szilárd sók válnak ki. Két folyadékfázis keletkezik; a felső fázis főként acetonból áll /60 suly%/ és messzemenően sómentes, mig az alsó vizes fázis kis acetontartalmu,sóban azonban dús. A szilárd anyagot leszűrjük. A folyékony, sóban dús fázist olyan friss oldattal egyesitjük, melyből a titán hidrolitikus lecsapása után a szulfátokat acetonnal kell lecsapni. Az acetonban dús fázist az aceton desztilláció utján történő elválasztása után elöntjük. Az acetont a kicsapáshoz
-10ujra felhasználhatjuk és a fenéktermékként visszamaradó vizes oldatot újabb feltárandó termék kilúgozására használhatjuk fel.
A sókat elválasztás után az 1. példában leirt módon alakítjuk tovább. Minthogy azonban az acetonos kicsapaskor a sok hidrátvizet egyáltalán nem tartalmaznak, a hőkezelés egyszerűbb. Fröcskölés a sók gyors hevítésekor sem lép fel, szemben a hidráit sok gyors hevítésekor tapasztalt jelenséggel.
Claims (2)
- Szabadalmi igénypontok1/ Eljárás vörösiszap feldolgozására az értékes komponensek, különösen az aluminiumoxid, ferrioxid, titándioxid és nátriumoxid kinyerésével szulfatáló feltárás utján azzal jellemezve, hogy a/ a vörösiszaphoz 25o C° és 35o C° közötti hőmérsékletre való hevítés közben annyi tömény kénsavat adunk vagy a vörösiszapba annyi kéntrioxidot vezetünk, hogy a vörösiszapban levő alumínium-, vas-, titán-, nátrium- és kalcium-főkomponensek legfeljebb egyórás reakcióidő után legalább 8o %-ban szulfáttá alakulnak; majd b/ a képződő masszából a szulfátokat vizes kilugzással oldatba visszük és az oldatot a szilárd, túlnyomórészt sziliciumdioxidból álló maradéktól szűréssel vagy dekantálással elválasztjuk; majd c/ a pH-t 2o C°-os hőmérsékleten 1 és 1,1 közötti értékre beállítjuk és az oldatban legalább 9o C°-os hőmérsékleten a titánoxidhidrátot hidrolízis utján lecsapjak és az oldattól szűréssel vagy dekantálással elválasztjuk; majd-11176986 d/ a visszamaradó oldatot bepéroljuk és a szulfátokat a viz eltávolításával kikristályositjuk vagy a visszamaradó oldathoz a szulfátok kicsapása céljából acetont adunk és a szulfátcsapadékot az aceton-viz elegytői elválasztjuk; majd e/ a szulfátokat az alumínium- és vasszulfét megbontása és a megfelelő oxidok SO^-ból és SO^-ből álló gázelegy leadása közben történő képzése céljából 900-I000 C°-ra hevítjük; majd f/ a visszamaradó nátriumszulfátot vizes kilugzással feloldjuk és az oxidtól elválasztjuk; majd g/ a visszamaradó alumínium- és vasoxidot az ismert nagynyomású Bayer-eljárással egymástól elválasztjuk.
- 2/ Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód’ja azzal j ellemezve, hogy a vörösiszapot tömény kénsavval vagy kéntrioxidgázzal miniqgy 28o C° és mintegy 32o 0° közötti hőmérsékleten reagáltatjuk.1 db rajzKiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető ' 70 - ΟΤΗ - 81267176.986
Applications Claiming Priority (1)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
DE2653762A DE2653762C3 (de) | 1976-11-26 | 1976-11-26 | Verfahren zur Aufarbeitung von Rotschlamm |
Publications (1)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU176986B true HU176986B (hu) | 1981-06-28 |
Family
ID=5994054
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU77KE1014A HU176986B (hu) | 1976-11-26 | 1977-11-24 | Sposob obrabotki krasnogo shlama |
Country Status (4)
Country | Link |
---|---|
DE (1) | DE2653762C3 (hu) |
FR (1) | FR2372238A1 (hu) |
GB (1) | GB1538628A (hu) |
HU (1) | HU176986B (hu) |
Families Citing this family (5)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
DE69012339T2 (de) * | 1990-12-14 | 1995-04-06 | Foret Sa | Verfahren zur Herstellung von Zeolith 4A ausgehend von Bauxit. |
US6248302B1 (en) | 2000-02-04 | 2001-06-19 | Goldendale Aluminum Company | Process for treating red mud to recover metal values therefrom |
US6468483B2 (en) | 2000-02-04 | 2002-10-22 | Goldendale Aluminum Company | Process for treating alumina-bearing ores to recover metal values therefrom |
WO2002090605A1 (en) * | 2001-05-03 | 2002-11-14 | Goldendale Aluminum Company | Acid digestion process for treating alumina-bearing ores to recover metal values therefrom |
AUPS338102A0 (en) * | 2002-07-04 | 2002-07-25 | Nauveau Technology Investments Ltd | Processes for the treatment of a waste material having a high ph and/or alkalinity |
Family Cites Families (6)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US2402668A (en) * | 1942-04-24 | 1946-06-25 | Paul S Roller | Purification of aluminum sulphate |
US2551944A (en) * | 1947-04-19 | 1951-05-08 | Robert C Haff | Method of recovering alumina from alumina-bearing ores |
NL98812C (hu) * | 1955-12-16 | 1900-01-01 | ||
DE1592104B2 (de) * | 1965-02-06 | 1972-05-10 | Gebrüder Giulini GmbH, 6700 Ludwigshafen | Verfahren zur aufbereitung von rotschlamm |
NO126679B (hu) * | 1970-09-30 | 1973-03-12 | Norske Zinkkompani As | |
ZA735996B (en) * | 1973-08-31 | 1975-01-29 | A Lowenstein | Improvements in alumina production |
-
1976
- 1976-11-26 DE DE2653762A patent/DE2653762C3/de not_active Expired
-
1977
- 1977-11-21 FR FR7734886A patent/FR2372238A1/fr active Granted
- 1977-11-24 HU HU77KE1014A patent/HU176986B/hu unknown
- 1977-11-24 GB GB49020/77A patent/GB1538628A/en not_active Expired
Also Published As
Publication number | Publication date |
---|---|
FR2372238A1 (fr) | 1978-06-23 |
DE2653762C3 (de) | 1979-06-28 |
DE2653762A1 (de) | 1978-06-08 |
FR2372238B1 (hu) | 1984-02-03 |
GB1538628A (en) | 1979-01-24 |
DE2653762B2 (de) | 1978-09-14 |
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
US6692710B1 (en) | Method for obtaining magnesium by leaching a laterite material | |
WO1997022554A1 (en) | Process for recovery of alumina and silica | |
US4119698A (en) | Reclamation treatment of red mud | |
JP2004533387A (ja) | 鉱石からのアルミニウム化合物およびシリカの製造 | |
CN107406906A (zh) | 在HCl回收回路中使用硫酸生产镁化合物和各种副产物的方法 | |
EP0024131B1 (en) | A method of obtaining alumina from clay and other alumino-silicates and alumina obtained by this method | |
WO2011018799A2 (en) | A process for preparing vanadium oxide from vanadate sludge | |
US2020313A (en) | Zinc sulphide | |
CA1076364A (en) | Process for concentrating and recovering gallium | |
HU176986B (hu) | Sposob obrabotki krasnogo shlama | |
US4729881A (en) | Hydrometallurgical process for the production of beryllium | |
US4195070A (en) | Preparation of a MgCl2 solution for Nalco's MgCl2 process from MgSO4 and other MgSO4 salts | |
US4154802A (en) | Upgrading of magnesium containing materials | |
US3436176A (en) | Process of producing high purity alumina from aluminum-bearing,acidic,sulfate solutions | |
KR101133306B1 (ko) | 철-함유 폐황산을 처리하기 위한 방법 | |
US2567544A (en) | Process for the manufacture of sodium aluminum fluoride | |
WO2021097518A1 (en) | Production of aluminium compounds from clay | |
US3211523A (en) | Production of monosodium phosphate | |
US2031844A (en) | Manufacture of caustic soda | |
US1912332A (en) | Recovery of zinc compounds from technical zinc liquors | |
GB2045736A (en) | Preparation of magnesium chloride | |
US1162130A (en) | Method for producing pure alumina from clay and other alumina-bearing materials. | |
EA005989B1 (ru) | Способ очистки раствора при гидрометаллургической обработке меди | |
JPS589820B2 (ja) | アルミニウム含有鉱石の処理から得られるアルミン酸アルカリ溶液からガリウムを回収する方法 | |
Froisland et al. | Acid sulfation of alunite |